Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-06 / 54. (1092.) szám

v *: Jl'jl jL a*>. x ^ m\j iua» «|Uo Liy o^Uvííouíi Az orvosok erkölcsi és gazdasági válsága VI. Nagyfontosságu kérdés azonban az is, hogy a szociális biztosítási törvény végre­hajtó utasiiásai gondoskodnak-e kellőkép­pen az orvos díjazásáról s a betegellátás or­vosilag kielégítő körülményeiről? Ha mindezek tekintetében a még ma is uralkodó szellem: az orvos és a beteg bőrén való takarékoskodás lesz tovább is az irány^ adó elv, vagyis a minél nagyobb feleslegből eredő pénztártartalékolás, mely a baleset­biztosító pénztárnál rövid pár év alatt 14 millió koronát tett ki, akkor az orvosok to­vább és ezúttal még inkább csak nyomorult páriák; a segélyezettek pedig ezután is a humanizmus jelszavának médiumai, de nem igazi gyámoltjai lesznek. A szociális biztosítási törvény végrehaj­tásából eredő bevételeket és kiadásokat, mint tudjuk, az állam biztosítja. Ezen garan­ciának olyatén formában való viselése, hogy a járulékokat kíméletlenül behajtatja, de a kiadásokat úgy irányittatja, hogy azok csak feleslegeket eredményezzenek, a magánter­mészetű vállalkozások elvi álláspontjával megegyező lehet ugyan, de az állam élet­intencióit, a polgárság erkölcsi és anyagi létfeltételeinek biztosítási szándékát nem fedheti s igy ezen elvnek mindenáron való keresztülhajszolása igen könnyen a valósá­got megközelítő azon látszatot keltené, hogy a mindenható államnak nálunk csak kegye- lemkenyérre szorult rabszolgái élnek. Már pedig, ahol rabszolgák élnek, a mű­veltség fejlődése a legjobb akarat mellett is annyit érő, mint az utca sarából az arany- csinálás: Kár a fáradságért! A kultúra fejlődéséhez először is lélek kell, amelyet ha a szabad mozgás hiánya, a nemes vágyak kielégithetéséDek lehetőségei megtörnek, hiába az államnak bármilyen mennyiségben tartalékolt vagyona, a kultúra olyan lesz, mint a mesterségesen táplált csecsemő, aki csak senyved s végre is el­pusztul. Hiába! Az anyák emlőjét az állam pó­tolni sohasem tudta s ezutáD sem fogja pó­tolni. Az anyaemlőnek ereje örök, az állam ereje pedig, mint a történelemből tudjuk, — véges. Ennélfogva az állam feladatainak megoldásánál akkor talál legjobban önnja- gára, ha az anyák által nyújtott energiák okos és erkölcsös felhasználásával távol ha­tásokban az ossz emberiség általános jólétén fáradozik. ügy tűnik fel, mintha a szociális bizto­sítási törvény szellemi vonatkozásai ezen szándékkal összhangot akarnának teremteni. Azonban ba a végrehajtási utasítással utrabocsá- tandó törvény a nyelvtörvényre nézve már kiadott végrehajtási utasításhoz ha­sonló politikai szándékokat akar meg­valósítani, akkor, sajnos, ismét csak azt kell majd mondanunk: „nem olyan az adjon Isten, mint a fogadj Isten“. 'Azért talán nem lesz felesleges az említett törvény és annak különösen a végrehajtását szabályozó utasítás kiadása előtt ezeken kí­vül még néhány szó. Minden törvénynek az élet lehetőséged­nek figyelembevételével való életet kell fednie. Ha a törvények előkészítésénél az életlehetőségek bírálata nélkülözi az élet- tapasztalatot, az ezen hiánnyal készült vala­mennyi törvény jelenthet ugyan kortjelző határoszlopot, de nem jelentheti magát az életet. Ennek figyelmen kivül hagyása miatt lett már annyi törvényből holt betű s a sok különféle garanciákkal ellátott szerződések­ből írott malaszt. A szociális biztosítási törvény már kész törvény lévén, annak bírálatába sem általá­nosságban, még kevésbé részleteiben a rendtörvénybe ütközés veszélye nélkül nem bocsátkozhatunk. Az elmondottaknak folyományaként a gyakorlatba átvitel ténye előtt azonban —• azt hisszük —, hogy a* összminisztériumra, de különösen a szakminiszter urra nem lesz sértő, a nagyközönség érdekében pedig nem lesz felesleges vállalkozás, ha a szakkörök és érdekelt erkölcsi testületek előzetes vé­leményének meghallgatását hozzuk javas­latba. Ugyanekkor figyelmébe ajánljuk az ér­dekelt és véleményt adóknak ama előrelát­ható következményeket is, melyek a jól át­gondolt. utasítás kiadása után is a jövőben feltétlenül előállhatnak. — A liptói zsupán román kitüntetése. Kassáról jelenti tudósítónk: wSzékács János dr. liptói zsupánt a román koronarend parancs­noki keresztjével tüntették ki. A kitüntetés a román újságírók tátrai fogadtatásával van ösz­sze függésben. Benes feltűnően optimista nyilatkozata a magyarországi helyzetről A bécsi sajtóffogadtatás — A gazdasági helyzet, a középeurópai arbitrázs-szerződések, a népszövetségi tanács, az orosz-csehszlovák viszony - A csehszlovák külügyminiszter tervei Bées, március 5. Ma délelőtt tíz órakor j Benes dr. csehszlovák külügyminiszter Pacak ügyvivő társaságában megjelent Ramek dr. | kancellárnál a két miniszter aláírta a döntő­bírósági szerződést. Ezután másfélórás meg-í beszélést folytattak a politikai helyzetről. A hivatalos kommüniké szerint a megegyezés teljes volt. Az aláírást eajtófogadíatás követ- í te, amelyen először Benes dr. nyilatkozott — Az a szerződés, amelyet ma Ausztria és Csehszlovákia aláírtak, Jocarnői mintára j kötött döntőbírósági szerződés. Olyan politi-j kának megvalósulását jelenti, amelyet hiva-1 talbalépésem óta állandóan követek.. Bizo­nyos, hogy a közeledési politika Középeurőpa többi államaiban is előhaladást fog tenni, ám­bár a közeledésnek pillanatnyilag még szá­mos természetes nehézsége van, amelyek el­sősorban a gazdasági politika terén keresen­dők. A gazdasági együttműködés nem elszige­telt kérdés Ausztria és Csehszlovákia között, hanem aktuális egész Középeurőpa számára s Magyar országgal, Lengyelországgal és Ju­goszláviával ugyanolyan gazdasági szerződést kell kötni, mint most itt. A sajtó megbízottai ezután a magyar kér­désre terelték a szót, melyről a csehszlo­vák külügyminiszter most sokkal bőveb­ben nyilatkozott, mint ezelőtt. Kijelen­tette, hogy Magyarország és Csehszlová­kia között előbb-utóbb okvetlenül ugyan­olyan döntőbírósági szerződésre kerül a sor, mint mától kezdve Ausztria és Cseh­szlovákia között van- Magyarország meg fog győződni arról, hogy erre az arbit­rázsszerződésre szüksége van. A minisz­ter szerint az utóbbi hónapok eseményoi egyáltalán nem alkotnak akadályt e ter­vezett politikai fejlődés keresztülvitelére. Csehszlovák aranypénz 10.— koronás havi részletfizetésre kapható. — Ir;ou még ma az alanti címre: E. REITMAIER óankvállalat, P/aha 11., Spálená uiicr. Nézete szerint nem szabad engedni, hogy az események még bonyolultabbá válja- ípik és nagyobb diplomáciai vagy nemzet­közi nehézségekig vezessenek. „Azt hi­szem, — mondta a miniszter — annyira vagyunk már, hogy sem Magyarország, sem Csehszlovákia részéről nem történ­hetnek komoly összekoccanások. Az ese­mények tisztulni fognak és befejeződnek. Politikámnak nem célja, hogy nehézsége­ket támasszon, sőt ellenkezőleg az, hogy ilyesféle nehézségeket, amilyen gyorsan csak lehet, kiküszöböljön.^ Ezután Nincsics és Mussolini tanácskozó sáról nyilatkozott Benes. A két államfér fiú tanácskozásának az a célja, hogy Olaszország és Jugoszlávia között a lehető legjobb vi­szonyt állítsa helyre. Ez a cél mindig megfe­lelt a kisantant törekvéseinek. Majd ismét Ausztria és Csehszlovákia gazdasági együtt­működéséről emlékezett meg s kijelentette, hogy nem szabad elsietni a háború nyomán támadt nehéz problémák megoldását. A mai és az egy év előtti állapotok összehasonlítása azonban már azt mutatja, hogy mindenkép­pen nagy haladás történt. A miniszter saját részéről okvetlenül a kereskedelmi és a köz­lekedési viszony megkönnyítése mellett van. Megkérdezték Benes állásnontiát a népszövet­ségi tanács kiterjesztésének kérdésében is. A külügyminiszter szerint erről már 19‘21-ben szó volts a leghelyesebb lenne, ha a nem ál­landó helyeket permanens tagságokká változ­tatnák. Végül a csehszloyák—orosz viszonyról emlékezett meg. Csehszlovákia mindig a megegyezés mellett volt s a nehézségeket csak a nemzetközi jog két különböző inter­pretálása okozta. Előbb a jogi kérdésekben kell megegyezni s csak azután kerülhet sor az általános megértésre. Benes bécsi tárgyalásai Berlini felfogás a csehszlovák külügyminiszter munkálatairól Becs, március 5. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter tiszteletére este diner volt, amelyen Ramek dr. francia nyelven felkö- szöntötte a prágai államférfink A felköszön­tőben kiemelte, hogy Benes értékes támoga­tásával mindig segítségére sietett a szeren­csétlen helyzetben lévő Ausztriának. A hét éves múlt után egyáltalán nem csodálható, hogy a két egymásra utalt állam őszinte és szívélyes együttműködést tervez. Benes dr. válaszában megköszönte az üdvözlést s ugyancsak kijelentette, hogy a két állam kö­zött a lehető legjobb a viszony. Hangsúlyoz­ta a teljes lojalitást és a teljes őszinteséget, amellyel a két egymásra utalt állam a jövő­ben élni akar. A vacsora után Ramek dr. kancellárnál fogadtatás volt, amelyen a cseh­szlovák vendégek, a kormány tagjai, a tör­vényhozó testületek, a diplomáciai kar és az autonóm testületek megbízottai, valamint a legfelsőbb hivatalnokok és a pénzügyi világ előkelőségei vettek részt A ma reggeli sajtó is jóakarattal ir. A Neue Freie Presse barátságos megnyilatko­zásoknak mondja a felköszöntőket s biztosít­ja a kormányt, hogy az államférfiak béke­munkáját a lakosság is követni fogja. Ugyan­ilyen értelemben nyilatkozik a Neues Wie­ner Tagblatt és a Reichspost is. Berlin, március 5. A német sajtó igen nagy figyelemmel kiséri a legutóbbi napok számos miniszteri találkozóját. A centrum­párti Germania szerint ezek a megbeszélé­sek igen élénken mutatják az európai nyug­talanságot és azt a lázas igyekezetei, amely- lyel az egyes hatalmak biztfosrtani igyeksze­nek törekvéseikét. ■ Fölöttébb jelentős Nincsics római és párisi utazása, mely Olaszország balká­ni szupremáciájának megvalósítását je­lenti, de talán még fontosabb Benes bécsi látogatása. Mindezek^ a találkozások közvetlenül a genfi ülésszak és Németország népszövetségi fel­vétele előtt történnek, amely körülmény élénken megvilágítja Németország döntő lé­pésének rendkívüli fontosságát. Azáltal, hogy Nmetországot egyenrangú európai nagyhata­lomnak ismerték el, véget ér az a háború utáni politikai beállítottság, amely győzőket és legyőzőiteket különböztet meg s uj cso­portosítás válik szükségessé. Egyetlen állam sem akar lemaradni az uj helyzetben, mind­egyik biztosítani igyekszik különféle regio­nális paktumokkal régi helyét s ebből ma­gyarázható a mostani számos érintkezés. A többi berlini lap igyekszik tompítani Benes látogatásának jelentőségét s az utazást úgy fogja föl, mint egyszerű udvariassági csele­kedetet s mint a csehszlovák külügyminisz­ter régen tervezett látogatás-visszaadását. Főleg a nemzeti alapon álló lapok fogják igy föl a helyzetet, mert az általános hangulat szerint Benes és Ramek közeledése csak a csatlakozás eszméjének gyöngitését jelenti. A magyarság kisemmizése vágett fosztották meg Ruszinszkót az eskOdtbiráskodástól Viskovsky igazságügyminiszter elszólta magát — A cseh rendőrrendszer öt év alatt több szégyentettet követett el, mint a reakciós osztrák uralom ötven esztendő alatt A Cech beismerése: Büntető szankciókkal egyetlen állam sem tarthatja fenn magát. A képviselőház egynapi ülésezés után újból egy hétig szünetel. Ennek oka az, hogy Svehía miniszterelnök, Tucny igazságügy­miniszter és Malypetr házelnök megbeteged­tek, úgy hogy a bejelentett nagy nyelvrende­leti vita elmaradt. A tegnapi nap folamán csupán a ruszin- szkói esküdtbiróság működésének további felfüggesztése adott alkalmat arra, hogy az ellenzék, a szélső baloldaltól kezdve egészen a jobboldali német nemzeti pártig valamennyi párt, természetesen most is a szlovák néppárt kivételével, megszólaltassa szónokait és vá.lvetve harcoljon a legújabb jogfosztás ellen, amely Ruszinszkót ismételten éri. Az elhangzott ellenzéki beszédekre Viskov­sky igazságügyminiszter szüzbeszédében vá­laszolt és beszéde elején hangsúlyozta ugyan, hogy semmiféle politikai célok, hanem kizáró­lag technikai okok indították a kormányt ar­ra, hogy Ruszinszkóban még mindig szüne­telteti az esküdtbiróság működését. Viskovsky igazságügyminiszter azonban sziizbeszédének nagy bevébeu elszólta magát, amidőn kijelentette, hogy a régi magyar rezsim alatt magyar esküdtek ítélték el a ruszin népet. Ezzel tehát az igazságügyminiszter a sorok között bevallotta, _ hogy a ruszin nép maga még nem érett az ítélkezésekre, viszont az Ítélkezésre képes magyar polgár tárgyilagos igazságszolgáltatásában nem bizik a kor­mány s ezért mindenáron meg kell fosztani a magyarságot bíráskodási jogától. Az igazságügyminiszter ezen kijelentése újból súlyos sérelme a magyarságnak. A miniszter beszéde közben súlyos vádakat kiáltottak közbe úgy a kommunisták, mint a németek. Egyrészt a földreformot biráitnk, másrészt pedig a nyelvrendeletet.. A leg­újabb értesülésünk szerint a kormány nevé­ben Nősek belügyminiszter fog a jövő héten felszólalni, hogy válaszoljon az ellenzéknek a nyelvrendelet ellen intézett támadásaira. A tegnapi plenáris ülés alkalmával Bó­lén kommunista képviselő rámutatott arra, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a csendőrség a legdurvább módon megsérti az ellenzéki képviselők mentelmi jogait. Első­sorban tiltakozott Steiner kommunista kép­viselő letartóztatása ellen, másodsorban rá­mutatott arra, hogy Nagyszőllősön Szedorják képviselőt egy népgyülés alkalmával a csend­őrkapitány karddal fenyegette meg, majd le­tartóztatta és szitkok mellett a fogdába hur­colták, még a képviselői igazolványát is el­vették és csak később engedték szabadon. A szónok kijelentette, hogy a cseh rendőrrendszer öt óv alatt több szégyeníettet követett el, mint a sokat emlegetett militarista, reakciós osztrák uralom ötven év alatt. A parlament legközelebbi ülése március 1.1-én csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. A koalíciós politikai bizottság határozata értel­mében a nyelvrendelet fölötti vita két napig tart. A két ülés után a legközelebbi ülés is­mét csak máncius 16-án lesz s 17-én elnöki kézirattal berekesztik az őszi ülésszakot. A tavaszi ülésszak meg­nyitása március 24-én lesz. Utána, 25-én és 26 án húsvéti szünetre küldik a tör* vériyhozókaí. A koalíció a tisztviselő javaslatot a bizottsá­gokkal husvétig feltétlenül el akarja intéz- tetni. Azzal kapcsolatban, hogy a parlament husvétig már csak négyszer ülésezik, a Cecb érdekesen jellemzi a mai parlamenti hely­zetet: — Ma megint volt egy ülés, a jövő héten ismét lesz egy, igy fog ez menni valószínű­leg augusztusig, amikor majd öt-hat ülést éjjel-nappal egymásután tartanak és elintéz­nek a nagy nyári szünet előtt harminc-negy­ven -törvényjavaslatot. S igy fog ez menni to­vábbra is. Ideje volna valakinek javasolni a parlamentben, hogy egy miniszterekből, sze­nátorokból és képviselőkből álló bizottságot küldjenek ki a többi parlamentek munka­rendjének tanulmányozására, mely bizottság végre a helyes útra terelné a parlamentet. A demokrácia lelkiismeretességet, szeretetet követel és elsősorban felelősségérzetet isten és ember előtt. Ahol nincs meg a kellő érzék az igazi demokrácia iránt, ott felburjánsik az ochlokrácia, ott terjeszkedik a bolseviz- mus, a* tanácstalanság és ennek gyümöl­cse azután a bukás. A lap a legpesszimisztikusabban Ítéli meg a parlament helyzetét és kijelenti, hogy még a rcndtörvénnyel sem lehet semmit sem elérni, mert pusztán büntető szankciókkal egyetlen állam sem tart­hatja fenn magát. Végre egy őszinte szó a cseh sajtóban, mely beismeri, hogy a inai kormányrendszer tarthatatlan s ha ez igy tovább tart. úgy be fog következni az, amit az ellenzéki szóno­kok minden alkalommal hangsúlyoznak: a mai kormányrendszer meg fogja megái bosszulni és ha a kormány, valamint a koa­líció a nemzetiségekkel idejében meg nem egyezik, úgy az ország s a kormányrendszer saját hibája miatt vallja majd kárát. 30£$0© ÍSOCCOCC- C D C C C C v wC V ti A szántóföldek és kertek csak arort esetben adna kielégítő termes!, ha a ter­melő összes vetőmön sz ksdgUteit az E6IDY KEINEK & Sülnie ,W1" Práp II. HasliCkoté cán: 7 *{{*" szerzi be. Ar|e0yx6k Ingyen ÍOOOOOOÍSOOOOOOOOÍKÍOÍJOCXJCOOOOOOOO * ____ uu wiinaw—

Next

/
Oldalképek
Tartalom