Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-30 / 74. (1112.) szám
L* ^RXGAI-yV\Afx^AT3t-HrRTiAI> Pozsony Rákóczi-ünnepe Az országos keresztényszocialista párt emlékünnepélye a Vigadóban — Francjery Lajos dr. szenátor és Jankovics Marcell dr. ünnepi beszédei — A pozsonyi rendőrség a Rákóczi- dalban is irrendentizmust keres — Rákóczi-ünnepély Pozsonyban — Saját tudósitónktól — Pozsony, március 29. Vasárnap délelőtt Pozsony magyarsága imponáló módon adott kifejezést II. Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem emléke iránti kegyeletérzésének. Az országos Keresztényszocialista párt kulturosztálya a nagy fejedelem születése 250 éves évfordulója alkalmából a Vigadó nagytermében fényesen sikerült ünnepélyt rendezett Hozzávetőleges becslés szerint mintegy ezerötszáz főnyi hallgatóság jelent meg a Vigadó földszintjén és karzatán. A rendőrség az ünnepség előtt akadékoskodott a program egyik száma miatt: be akarta tiltani Zichy Géza „Nemo" című operájából a Rákóczi-nóta előadását, mert ,,irredenta" dallamokat sejtett (!) benne, de Jab- loniczky János dr. képviselő magyarázata, hisz Zichy a dalt még 1918 előtt szerezte, amikor bizonyára nem volt még az „irredenta" divatban, elháritotta ezt az akadályt. Néma csöndben lépett a dobogóra Frau- ciscy Lajos dr. kanonok, a kereszténvszociabs- ta párt szenátora, aki bejelentette, hogy Szüllő Géza dr. képviselő betegsége miatt nem nyithatja meg az ünnepet. Helyette ő mondotta magasszárnvalásu, gondolatokban gazdag megnyitó beszédet. Francjscy beszéde A lelkesedés fáklyájával és árvaságunk érzéseivel járulunk — mondotta — a nagyok egyik legnagyobbikához, II. Rákóczi Ferencnek emlékoszlopához, melyet npm szobrászok és ércöntők keze, hanem eszményeink, ideáljaink szeretete emelt szivünkben. — Tántorithatatlan tisztelője volt a jognak, rajongó hive a szabadságnak. Bátor volt a harcban, szigorú az igazságszolgáltatásban, kegyelmes a megbocsátásban. Tudott remélni a szerencse változó fordulatai között, tudott tűrni a balsorsban és szenvedésben. Bőkezűen jutalmazta a hűséget és örült minden erénynek, mellyel hívei ékeskedtek, másrészt gyengéd és kíméletes volt az emberi gyengeségekkel szemben. Forrón szerette hitvesét és gyermekeit, de ezt a nagy, ezt a megható szeretetet is alá tudta rendelni hazája iránti szerétetének. És amint lemondott szeretettéiről, akik Isten és a haza után legközelebb állottak szivéhez, úgy lemondott önmagáról is, a haza nagy érdekének szent céljaiért- Ez volt a legnagyobb áldozata. Ezt a lelki erőt élő hitének forrásából merítette. Amily önfeláldozó bajnoka volt hazájának, épp oly hü fia volt egyházának. Ember volt, akit Isten szelleme kent fel igaz emberré. Az ész munkája minden bizonnyal szükséges életeleme a kultúrának, de nem egyetlen életeleme. Az emberi művelődésnek szív is kell, szív, mely jellemet alakit és nemesit. — II. Rákóczi Ferenc az ész és a szív embere volt. Szivének erejét hitéből vette, abból az örök forrásból, melynek kiapadhatatlan élő vize mindenkit megtisztít, aki megáztatja benne vágyó szivét. De hitéből vette eszének világosságát is. Ha Arany Jánosunk azt mondja, hogy „Szegénynek drága kincs a hit, Tűrni és remélni megtanít" — hozzátehetjük, hogy a gazdagnak, a tudósnak, az államférfiunak, a hadvezérnek még drágább, mert megtanít az élet javainak helyes értékelésére, mérsékli az önbizalmat, megtöri a gőgöt és kifejleszti az ember lelkében az önfeláldozás készségét. A közönség megilletődéssel és hálás tapssal honorálta az imádságig emelkedő magvas ünnepi beszédet. Utána Németh István vezetésével a Tol- dy-Kör énekkara előadta Zichy Géza „Nemo" operájából a Rákőczi-nótát. Zongorán ifj. Sendlein János kisérte. Az ének alatt a szivekben s az arcokon áhitat ült: nagy Rákóczi szelleme. Leszalad a füsrgöny, amely mögül tárogató édesbus hangját halljuk. Pongrác Miklós (gróf) szólóban adott elő néhány kuruc dalt. A közönség a lámpák elé tapsolta a kiváló tárogató-szólistát, ami után Jankovics Marcell dr. daliás alakja jelenik meg a színpadon. Fekete diszmagyar rajta. Tiz-tizenkét percig beszélt talpraesetten, tüzesen és tömör, virágos mondatokban, művészi megjelenítő erővel elénk varázsolta Rákóczit Jankovics szónoklata — Eszméknek nincsenek tragédiáik — kezdte a szónok, — csak embereknek, k'k az eszmékben hisznek és értük elvéreznek. Az eszmék halhatatlanok. A magyar történelmet kristálytiszta eszmék sugározzák be. Egyik: a rajongó ragaszkodás a múlthoz. Ha el akarják venni a múltat még jobban belegyökerezik a lelkekbe, mint a fa, mely sziklapárkányon nőtt és gyökerével átöleli a kősziklát, hogy ki ne csavarhassa a vihar. Azért van ez igy, mert a magyar tudja, hogy múlt nélkül nincsen jüvő. A másik:: a szabadság rajongó vágya- Az igazi szabadságvágy csak azokban a nemzetekben van meg, melyek mindig megbecsülték a más szabadságát. Ennek a két eszmének minden magyar hőse tragikus sorsot nyert osztályrészül a történelemnek nevezett idővégzettől. E magyar tragédiáknak legtüneményesebb bőse II. Rákóczi Ferenc. Történelmét nem kell elmondanunk, mert azt minden magvar nem tudía, hanem érzi. És a megérzés több a legtökéletesebb tudásnál. Ha nem jegyeztek volna fel semmit sem róla, csak három szót életéből, mi ismernénk és értenénk tragikumát. Recrudescimt... Feltörnek a sebek. Igazság. Mert a magyar ezer év óta Prométheusz. Sóvárogjuk a fényt és minden emberöltő kiveszi szivünket akkor, mikor kezdenek behegedni sebeink. Valódi gyógylikőr „©rákéi" legfinomabb különlegességet Eredeti Zwack-féle „Unicum” gyomorerősitö gyógykeserüt szállit elsőrangú minőségben 5040 Vereinigte Spiritus- n. lifeör- indnstrie Aktiengesellscliaft Mahr.-Ostran, Batmhofstr. »04. Tel. 196. Pro libertate •.. Az ő zászlainak és libertásainak felirata. Etelköztől a Mohi-pusztáig, Mohácstól 1849-ig e szóért fogytunk. Rodostó... Hinni és akarni, csalódni és mégsem engedni. Lemondani az élet szépségeiről, de le nem mondani az eszmék szépségéről. Ezt mondja Rodostó... Ezután végigkísérve Rákóczi pályájának fontos állomásait, a következő szavakkal fejezte be előadását: —Rákóczi Ferenc története. Elejétől végig magyar történet: szépséges és nemes, dicsőséges és csalódást termő, szomorú és igazságtalan. Végesvégig magyar történet. Tanuljunk belőle, mert mindig újra visszatér a történelemben Rákóczi szózata: Recrudescunt. •, Feltörnek a sebek. Stilszerü volt az emelkedett hangú szónoklat után az újabb tárogatószóló, ami után John Elemér, Bécsben élő magyar baritonista a „Nemo" operából áriát énekelt, majd Hubay Jenőtől, Radnai Miklóstól és Lányi Ernőtől adott elő szép baritonján egy-egy dalt zongo- rakiséret mellett. A felejthetetlen emlékünnepélyt egy órakor az énekkar „Hej Rákóczi fejedelmünk" (“Nemo" operából) kezdetű dal eléneklésével zárta be. Egy személyvonat hetven méter mély szakadékba zuhant Rio de Janeiro, március 29. Pedro Gran- de közelében, Mynas Geraes államban, egy személyvonat kisiklott és hetven méter magasságból szakadékba zuhant. Igen sok ntas életét vesztette a katasztrófa alkalmával. Pontosabb jelentések az áldozatok számát illetőleg még nem érkeztek. A keresztényszocialista párt Gömörben és Nógrádban. Az országok keresztény szocialista párt a választások után megindított szervező munkája során Losoncon és Rimaszombatban kerületi titkárságot állított fel. A párt keleti központja tavasszal több népgyü- lést tervez, amelyeken valószínűleg Szüllő Géza dr., nemzetgyűlési képviselő, a párt elnöke is részt fog venni. 1926 március 3U, Keaa. Ucirzsal | a képviselőház uj elnökjelölte | Prága, március 29. Megírtuk már, hogy a Cseh Jelzálogbank vezérigazgatójának legkomolyabb jelöltje Malypetr János jelenlegi képviselőházi elnök. Politikai körökben most arról értesülünk, hogy Malypetr komolyan vissza akar vonulni a politikai élettől és hajlandó a vezérigazgatói állást elfogadni. Ez természetesén maga után vonja a képviselőház elnökének uj választását. A cseh agrárius párt házelnöknek Udrzsal Ferenc képviselőt, volt I nemzetvédelmi minisztert jelöli. Hajószerencsétlenség harminc halottal Newyorlt, március 29. Bachiából érkezett jelentések szerint vasárnap Parica sziget közelében elsülyedt egy kirándulóhajó. A máig Newyorkba érkezett hírek szerint a katasztrófának harminc áldozata van. Április 10.-én tárgyalják a bécsi frankpört (A P. M. H. bécsi tudósítójától) A döblingi büntetőbíróság április 10-én fegja tárgyalni azt a pert, amelyet Schager Albin báró és Teufel Oszkár, a konzervatív néppárt vezetői indítottak Wolff Gusztáv ezredes, a feketesárga császáriul néppárt elnöke ellen, aki a Pesti Hírlapban megjelent nyilatkozatában azon gyanújának adott kifejezést, hogy Schager és Teufel összeköttetésben állottak a frankhamisitókkal. Wolff ezredes védelmét Pressburger Richard dr., a hires kriminalista látja el, mig a panaszosokat Riehl Walter dr., a bécsi kampóskeresztesek vezére képviseli. A tárgyalásra a bíróság tanúként megidézte Szemere Pált, a Pesti Hirlap bécsi szerkesztőjét. Értesüléseink szerint Pressburger dr. indítványt fog előterjeszteni az ügynek es- k-iidtbiróság elé való utalására és egyúttal Wolff ezredes nevében nagyszabású bizonyítási indítványt feg előterjeszteni. Többek között indítványozni fogja Eenner dr. volt osztrák kancellár, Schober dr. rendőrfőnök, Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor magyar képviselők, Cuza Constan- tin román egyetemi tanár, az Angórában tartózkodó Mészáros Gyula, valamint Ná- dosy volt főkapitány, Windischgraetz Lajos herceg és a Hágában elitéit Jankovich ezredes kihallgatását, aki a párisi Le Matinben közölt naplójában megem’ékezett a frankhamisitók „bécsi expo ziturájáról". Valószínű tehát, hogy április 10- én nem kerül ítéletre a sor, hanem a bécsi bíróságok kénytelenek, lesznek a per kapcsán a frankügy eddig titokzatos bécsi vonatkozásait tisztázni. Lány: A pénzért veszi el? író: Milyen naiv maga. Lány: Nem szeretnék annak a lánynak a helyzetében lenni. Micsoda érzés lehet az, tudni, hogy csak a pénzünkért vesznek el. lró (közbe): De térjünk a tárgyra. Lány: Szerkesztő ur én egy szegény lány vagyok. Varrással keresem a kenyeremet és abból a pénzből szegény édesanyámat is el kell tartanom. És ő, aki az én csöndes hétköznapi nyugalmamat megzavarta, olyan magasan áll fölöttem ... egész örvény válaszot el tőle... Író (unottan): Le kell mondani. Le kell mondani. Lány: De én nem tudok lemondani. És nem is akarok lemondani. Azt akarom, hogy észreve- gyen. Hogy tudjon rólam. Hogy legyen egy gyöngéd szava hozzám. Hogy a szivébe zárjon, szeressen ... szeressen ... Ezt akarom ... Író: Csak? Lány: És hogy feleségül vegyen. író: Csekélység. Lány: Ezt akarom. Író: Magácska úgy látom, az életet csak a regényekből ismeri. Lány: Ha jól sejtem, a regényeket is csak életből ismerik. író: Ami az életben szép, azt rendesen megtaláljuk a regényekben is. De ami a regényekben szép, azt az életben hiába keressük, kedves .kisasszony...Lány: Én pedig a felesége akarok lenni... író (érdeklődve): Aztán mondja csak, ki az a bizonyos? Lány (szemlesütve): ön. Író (nagyot néz): Micsoda? Lány: Igen... ön... Író: Na.., hát! Lány (csalódottan): Oh egészen másképp képzeltem én ezt a találkozást. Egészen másképp... Író: Hja, üyen az élet. Lány: Őrültség volt tőlem idejönni. Bocsásson meg a merészségemért... Azt hittem, tetszeni fogok önnek ... hogy meg fogják hatni a könnyeim .. hogy el fogom hódítani attól a másiktól, akit nem is ismer, akit csak a pénze miatt vesz el. Ki gondolta volna, hogy ön, a nagy idealista, érdekházasságot kössön .. lró: Ez egyszer csalódott bennem, lássa,. s Lány (sírva fakad): Csalódtam, igen. író (zsebóráját nézi): Tehát elintéztük? Lány (tovább zokog. Hirtelen átmenettel sírása kacagássá válik. Kiegyenesedik, Leveli magáról a kopott felöltőt. Ott áll ragyogó toalettben): Hahaha... ha ... ha ... ha ... hát igen ... elintéztük ... Kedves szerkesztő ur, vegye tudomásul, hogy a partiból semmi sem lesz. Nem leszek a felesége... író (szédül): Tessék? Lány: Én vagyok Szatmáry Bella, a maga jövendőbeli menyasszonya... író: Hát ön az, Bella? Lány: Amint látja. író (közeledik): Bella... Lány (hidegen): Kérem, kérem, kérem... :Csak semmi bizalmaskodás... Köztünk mindennek vége... ön volt legjobban rajta, hogy kiábrándítson magából... lró: Nahát... nahát... Nem tudok szóhoz jutni. Lány: Fölösleges. Ami mondanivalója volt, azt mind szépen kiszedtem magából. Többre már igazán nem vagyok kiváncsi... (Indul). Remélem, ezek után nem lesz bátorsága feljönni hozzánk ... író: Bella... ugyan csak nem veszi komolyan ezt a komédiát? Lány: Kiváncsi voltam, mi kellett magának? A pénzem, vagy én? Megtudtam. Agyő. író (eléje áll): Bella., be kell vallanom, nagyszerű ötlet volt magától végigjátszani ezt a szerepet, azonban lássa be, kissé elsiette a dol- dot. Nem várta be a végszót... Lány: Hogyan? író: Nem volt kitartása... Hiszen ha csak még egy percig tovább látom sírni azt a két gyönyörű szemét... Lány: Akkor? író (forrón): Akkor már ott zokogtam, volna én is a gömbölyű kis vállán és a felszabadult vágy forró mámorával vontam volna magamhoz szerelmesen.., ^ _ ' (Közeledik). Lány: Nem ... Nem .. , író (könyörög): Bella. Lány: Hagyjon kérem. Igazán bosszant. Most már megint ott vagyok, ahol voltam. Most már megint nem tudom, én kellek-e magának, vagy a pénzem? író (szenvedélyesen): Csak maga... csak te... (Magihoz vonja). c HARMADIK JELENEI (Voltak, Inas). Inas (benyit): Bocsánat. (Diszkréten megfordul), író (kibontakozva): Mi az? Inas: Szatmáry Ödön méltóságos ur... Író (a lányhoz): A nagybácsi... akit ide várok ... Azért jön, hogy magával vigyen ... hogy bemutasson magának ... Inas: Bebocsássam? Lány (ijedten): Nem... nemi író: Miért? Lány (az inashoz): Mondja meg kérem annak az urnák, hogy legyen pár percig türelemmel ... Inas: Igenis. (El). író: Bella! Mit jelentsen ez? Lány: Nem vagyok Bella. Értsd meg. Az az ember nem az én nagybácsim ... író: Nem? Lány: Én az a szegény varrólány vagyok, akinek először ismert. író: Árvácska? Lány: Igen. író: Dehát... dehát... ez a ruha? Lány: Bella kisasszony varrónője vagyok? Éppen ma készültem vele. Hát magamra vettem. Azt gondoltam igy komolyabban elhiszi rólam, hogy én vagyok Bella... Író (dühösen): Ilyesmi se történt még énve- lem! (Íróasztalához ül. Ír néhány sort). Lány: (szepegve): Bocsásson meg... Legalább volt egy pillanatom, amikor éreztem a gyöngédségét ... ^ (Felveszi a kopoti kabátot). Lány: És most megyek... író (elébe áll): Maradjon.., Lány: Nem kerget ki? író (átöleli): Árvácska... kis Árvácskám... (Csók). Inas (be. Gyorsan megfordul): Pardon... (És hirtelen el). író: Rejtőzzék ide a paraván mögé. Be fogom bocsátani Bella nagybácsiját. Itt a paraván mögött mindent hallani fog. (Csenget). Lány: (elbújik a paraván mögé). Inas: (be. Körülnéz. Keresi a lányt). Író: Kéretem a méltóságos urat. Inas: (el). NEGYEDIK JELENET (Voltak, Szatmáry.) Szatmáry: Jónapot kedves szerkesztő ur. Hát itt vagyok, ahogy megbeszéltük ... Író: Végtelenül örvendek a szerencsének .. * Szatmáry (körülnéz): Pompásan lakik... ízléses minden... író: Méltóságos uram. Bármennyire is rosszul esik, de kénytelen vagyok őszintén és nyíltan kijelenteni, hogy a rám nézve olyan megtisztelő házasságról közbejött akadályok miatt le kell mondanom ... Lány: (kidugta fejét a paraván mögül). Szatmáry: Bella hallod ezt? Bella (előugrik): Hallom... Szatmáry (az íróhoz): Szóval ön nem hajlandó húgomat feleségül venni ... író (boldogan): Sőt! Bella (az íróhoz simul): Sőt! Szatmáry: Vagy ug.y? Bella (az iró karjai közé): Most legalább tudom, hogy igazán szeret... író (az íróasztalhoz lép): Nézze Bella... olvassa ezt el... Bella: Mi az? író: Pár sor, amit az imént magának-írtam! | Csak az van benne, hogy én már az első pilla- i natban tudtam, hogy Árvácska maga volt.., 3
