Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-30 / 74. (1112.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Ejfyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelüt főszerkesztő: DZURÁNYl LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Júniusban uj parlamenti választások? Prága, március 29. Parlamenti tudósitőnkjelenti: Jól informált helyről szerzett értesü­lésünk szerint egyes politikai pártok komolyan foglalkoznak azzal az eshetőséggel, hogy júniusban uj nemzetgyűlési választásokat imák kj. A húsvéti szünidőt arra használják fel a pártok, hogy a választási reform kérdésében megegyezzenek a hivatalnokkormánnyal. A volt koalíció összes pártjai különben a mai nap folyamán már közös tanácskozásokat tar­tottak. A tanácskozás döntő jelentőségű dolgokra vonatkozott. Mussolini a fascizmus hét évi eredményeiről Farinacd lemondása — „A sors kerekét meg fogjuk ragadni*1 — Az olasz diplomáciát rohamlépésekben szervezik át Krokodilkönnyek Kr amar ék és az egész cseh nemzeti de­mokrata párt ősszel még igen legénykedlek, olyannyira, hogy szárnyra is bocsátották azt a kombinációt, hogy végső baj esetén a köz­társaság gyeplőjét át kell adni Kramar mar­kába. Kramaréknak a gyeplő kézbevevésén kivul még egy óhajuk is volt és vau: a nem­zetiségi államból nemzeti államot csinálni. Mindebből persze nem lehet semmi, a dikta­túra csak naiv ábránd maradt, de annál szenvedélyesebb erővel csak-azért-sem en­gedtek a — nemzeti állam gondolatából. Éppen ezért volt nagyon érdekes az a tünet, hogy a választási bukás után Kramar egy­szerre ráeszmélt Szlovenszkóra s kiadta a jelszót: foglalkozni kell Szlovenszkó problé­máival. Sőt a látszatautonómia mézesmad­zagját is olyan hévvel feszegette ki a párt­lap hasábjain, mintha rádiódrót lett volna. A trujíkel azonban némi bajok vannak. Hogy valaki tévedésből se higyje el a lát­szatautonómia mézesmadzagjáról, hogy ko­moly demokrácia antennadrótja, arról gyor­san gondoskodik; maga a pártsajtó. A Národ- ni Listy most megint elkezdett könnyet hul- lajtani — Szlovenszkó problémái fölött. A nemzeti demokraták foglalkoznak Szlovén­okéval: ime, könnyet is hullajtanak érte és miatta. Hogy csak krokodiluskönnyeket? Azt nem szabad zokonvenni, nagyon elfoglalja őket a nemzetiségek elleni gyűlölet, másra már nem telik. Fő, hogy érdeklődést mutas­sanak és foglalkozzanak Szlovenszkóval. Foglalkoznak pedig ekképpen: nagyon fájdalmasnak találják, hogy Szlovenszkó két városában, Pozsonyban és Kassán a városi képviselőtestületben a nemzeti kisebbségek­nek befolyásos képviseletük van. Fájó köny- nyeiket egy nyers támadás durva keszkenő­jében sirják világgá: a magyar és német vá­rosi képviselők lépten-nyomon megakadá­lyozzák a konszolidációs munkát — igy jaj­ául fel a krokodilpanasz, súlyosan megvá­dolva a magyar és német városatyák város­atyai tevékenységét. Egyben igazat adunk Kramarnak: a leg­súlyosabban elitélünk mindenkit, aki város­atya! minőségben a város érdeked ellen vét és a legkíméletlenebbül kiseprőztetnők min­den városból azokat, akik a város életének konszolidációját akár szántszándékkal — tehát gonoszul —, akár pedig tudattalanul — tehát csak ostobán — megakadályozzák. Ebben teljesen egyet értünk, mert a város képviselőtestületének nyugalom kell, hogy a város közigazgatási, gazdasági és kulturális ügyeiről szerető jósággal gondoskodhasson, mint a családfő a család testi-lelki jólétéről. Eddig egyetértettünk, de most jön a bökkenő: Kramaréknak a könnyek közt is volt idejük arra, hogy kirebegjék, mit is ér­tenek ők konszolidáció alatt: nem mást, mint a csehszlovák nemzeti álláspont ér­vényre jutását. Ez ellen vétenek az őslakos városatyák. Innen a harag és a fájdalom. Álljunk meg egy percre: a városatyák­nak csak egy kötelességük van: ügyelni a város közigazgatásának minél gyorsabb, mi­nél simább menetére, minél takarékosabban gazdálkodni a város javaival s minél több kulturklnoset biztosítani a város polgárai részére. Ez a konszolidáció is. Ez ellen tényleg nagy hibák történnek: a Morván túlról idedirigált exponensek vá­rosaink gazdasági ügyeiből költséges politi­kát csinálnak — rengeteget költenek el po­litikai reprezentálásra —, nem feledkeznek meg az elszlávositás anyagi fedezeteinek előteremtéséről sem: az elszlávositandók költségére, s hogy zavar ne legyen, megrak­ják a szlovén szkói városokat cseh katona­sággal, hogy szavazataikkal cseh pártok em­berei üljenek a városatyái székekbe, ellen­Róma, március 29. Mussolini miniszter- elnök tegnap a villaglorii hipodromban a fas­cizmus megalakításának 7.-ik évfordulója al­kalmával nagy beszédet mondott, melyet az egyjegyűit sok ezer feketeinges nagy lelke­sedéssel hallgatott mg. A beszédet rádió to­vábbította az ország minden részére. A mi­niszterelnök visszapillantott az 1919. évi ese­ményekre, elmondotta a „küzdő szövetségek" megalakításának történetét és vázolta, hogy miként teremtődött meg a fascista pár a többi széthulló pártok ellensúlyozására. Az állam demoralizálása akkor oly nagy volt már, hogy a pártok kizsákmányolását és parazitaságát a nemzet nem bírta többé s épp ezért szükség volt az uj kezdeményezés bátorságára. Mussolini ezután arról a kampányról be­szélt, amelyet a fascizmus ellenségei a Mat- teotti esettel kapcsolatban indítottak a mai olasz kormányrendszer ellen. De e támadás nem volt egyéb, mint „néhány tonna nyomta­tott papiros", s következménye csak az, hogy az ellenzéket Rómában gyorsított lépésekkel semmisítették meg. ^ Senki Olaszországban fontosságot nem tu­lajdonit e külföldi propagandának s ha a fascizmus annak idején tönkre tudta si- lányitani belföldi ellenségeit, épp úgy megszabadul külföldi ellenségeitől is. A fascizmus az elmúlt évben többet tett. mint más kormány ötven év alatt el tudott volna érni. Mussolini azután azzal a kérdéssel fordult a jelenlévőkhöz, hogy vájjon teljesült-e már bizonyos mértékig az az ígéret, melyet e napon az olasz népnek tett s amelyben a nemzetnek szebb jövőt helyez kilátásba. A A szónoki kérdésre a gyülekezet hangos és lelkes „igennel" felelt Ezután ismét az emigránsok ellen for­dult a duce s a fascizmust mint az ideális forradalmat állította be, amelyen egyetlen el­lenforradalom sem fog diadalmaskodni. A ré­gi rezsim meghalt Olaszországban s az uj be­bizonyította, hogy életképes. A sokbeszédü parlamentarizmust meg kell szüntetni és a hatalmat át kell adni a vég­rehajtó erőnek. E század legnehezebb problémáját, a tőke és a munka viszonyát, rendezni kell s ma jóformán Olaszország súlyozni az őslakosok és a város törekvé­seit. Ezek vitték be a politikát a városok életébe s borították fel a konszolidációt. És súlyosbító körülmény, hogy nem is ostobán, hanem tudatos, gonosz szántszándékkal. Ahol az őslakosoknak még van szava, ott az őslakosok rendezik a város anyagi bizton­ságát, mint ahogy Kassát is tehermentesí­tette a magyar alpolgármester akciója. Ahol cseh kormánybiztos ül diktátorszékben a vá­ros nyakán, ott — az ungvári példa szerint — tönk szélére jutnak az egykor konszoli­dált « gazdag városok, Y ^ az egyetlen állam ahol a fascizmus egye­sítette a két ellentétet a nemzet fejlődésé­nek ét nagyságának jegyében. A sors kereke elmegy a nemzetek mel­lett s amelyik nemzet éber és érti, hogy mikor kell e kereket megragadni: az boldog^ lesz. Jóvá akarom tenni az olaszok néhány ősi hi­báját: a könnyed optimizmust, a nemtörő­dömséget és ha ez sikerült, ha az-o*»tó jelle­met cly módon kovácsoltam meg, ahogy aka­rom, akkor nyugodt vagyok és biztos, rae.t el leszünk készülve a sors kerekének megraga­dására amint az el fog haladni mellettünk." Róma, március 29» A fascizmus 7.-ik év­fordulójával kapcsolatban Farinaeci, a milá­nói alapítási ünnepségen bejelentette, hogy le­mond a fascista főtitkári állásáról. Tavaly csak egy évre vette át ezt a hivatalt, hogy a nemzetet megszabadítsa a Matteotti esettől. Most amikor ez megtörtént, ismét csak, mint a párt egyszerű tagja akar tüzelni a diadal­mas küzdelemre. Lapjelentések szerint a megüresedett bé­csi követi állásra Coyolát, az Idea Nati- onale volt szerkesztőjét nevezik ki. Más jelentések szerint a népszöveisegi tanács­kozásokról ismert milánói Medici dél Vascelonak is komoly esélyei vannak e követi állás elnyerésére. A római ügyvédek fascista szövetsége Fa- rinaccit, a párt lemondott főtitkárát, tisztelet­beli tagjának nevezte ki. London, március 29. A konzervatív Mor- ningpost mai vezércikkében meleg szavakkal foglalkozik a fascizmus hét éves évfordulójá­val és föltűnően meleg szavakkal emlékezik meg azokról a számottevő eredményekről, melyeket Mussolini az elmúlt hét év alatt országában elért. — Ugyanekkor a lapok az olasz diplomáciai életnek várható reorgani­zálásáról is beszélnek. A Daily Telegraph ma kommentálja Contarininek, az olasz külügyi hivatal vezetőjének visszalépését, aki mint is­meretes, az elmúlt napokban Mussolini nyo­mása következtében lemondott állásáról. A lemondás nem Contarini „egészségi ál­lapotára" való tekintettel történt, hanem amiatt az ellentét miatt, amely Mussolini és Contirini között a legutóbbi német- olnsz konfliktus óta támadt. Mussolini A városok konszolidációja ellen azok vétenek, akiket Kramar védett s azok őrei, akiket megtámadott: egyetértünk Kramar- ral: félre a konszolidáció ellenségeivel: félre az erkölcstelen és antidemokratikus cseh nemzeti pártpolitikával, mely a béke és a rend biztosítékául a béke, a rend és az igaz­ság vér bosszús ellenségét: a cseh nemzeti soviniszta politikát kiáltotta ki. Amig ez a mentalitás teszi pállottá és áporodottá a szlovenszkói régi jó levegőt, addig nem ké­rünk a krokodilkönnyekből. i akkori beszédét Contarini készítette elő, magátólértetödőleg sokkal diplomaliku- sabb formában, mint azután ez a hírhedt beszéd tényleg elhangzott. Mussolini és közvetlen hívei nem voltak megeléged­ve. Contarini németbarátságával s ezért saját útjaikon haladtak. Ez az ellentét okozta a külügyminiszté­rium főtitkárának bukását. Jelentettük már* hogy Contarini utódja Chiromcnte Bordonárő, a volt bécsi követ lesz, aki sokkal inkább érti és követi Mussolini intencióit. A Berlin és Róma között lefolyt vita különben,is az olasz diplomácia teljes átszervezésére vezetett. Eddig a nagykövetek és a belső magas diplomáciai állások függetlenül működ­tek a fascizmustól és igy volt lehetséges, hogy az előkelő hivatalnokok nagy része németbarát, vagy törökbarát volt. Mussolini kisázsiai politikája miatt csak olyan embereket tűrhet a külügyek vezető ál­lásaiban, akik Angóra-ellenes politikáját erős kézzel megvalósítják. Ugyanígy áll a dolog a németbarát diplomatákkal is. Beavatott körök szerint Scialoja szenátor, Olaszország genfi megbízottja szintén megválik állásától és he­lyébe valószinüleg Grandi, Mussolini barátja és bizalmi embere kerüL Ramek dr. Prágában Prága, március 29. Ramek dr. osztrák szövetségi kancellár kedden reggel a cseh­szlovák fővárosba érkezik, hogy visszaadja Benes dr. bécsi látogatását. A kancellárt Pé­ter dr-, az osztrák külügyi hivatal vezetője, Schüller és Horitzky osztályfőnökök, Junkar főjegyző és Biscbof konzul kisérik. Reggel ki­lenc órakor a Wilson-pályaudvaron hivatalos üdvözlés lesz. Ramek látogatást tesz a minisz­terelnökségen és a külügyi hivatalban. A de­legációt háromnegyed 1-kor a köztársaság el­nöke fogadja, ahol egy órakor diner is lesz tiszteletére. Délután négy órakor az osztrák kancellár fogadja a prágai ujságirókat az osz­trák követségen, öt órakor az itteni osztrák kolónia fogadtatása történik meg. Este a kül­ügyminiszter ünnepi ebédet és estélyt ad a hradzsini spanyol teremben. A budapesti Rákóczí-ünnep Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap dél­előtt tartották meg nagyszámú előkelő közön­ség jelenlétében a Vigadó nagytermében Rá­kóczi születésének 250. évfordulója alkalmá­ból az országos ünnepet. Az ünnepségen részt- vettek a Habsburg családnak Budapesten tar­tózkodó tagjai is. Az ünnepi beszédet Ballaghy Aladár mon­dotta. Rákóczi egyéniségét méltatta s azokat az ideálokat, amelyekért Rákóczi életében küz­dött. Beszéde során hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország és a magyar nemzet bajának fő­oka abban rejlett, hogy a királyok esküjüket soha meg nem tartották. Az udvar főcélja csak az volt, hogy állítólagos politikai ellen­feleinek minél több és minél nagyobb birto­kait elkobozza. Rákóczi az angol alkotmányt akarta Magyarországon megvalósítani, azon­ban ezt sem neki, sem azután nem sikerült még máig sem keresztülvinni. A némzet szé­gyenének mondotta Ballaghy, hogy Rákóczi­nak mind a mai napig nincs szobra sehol Ma­gyarországon, holott Szavoyai Jenő osztrák ge­nerálisnak a szobra ott áll a királyi várpalota előtt. Az ünnepélyen hivatalosan résztvevő rendőrtisztviselő többször is izgatottan kérte Ballaghyt, hogy mérsékelje kissé a főherce­gek jelenlétében súlyos kijelentéseit. Az ősz egyetemi tanár azonban nyugodtan fejezte be beszédét, amelyet a termet zsúfolásig megtöl­tő előkelő közönség zugó tapssal fogadott. A főhercegek az ünnepi beszéd után eltávoztak, j--- Mai szántunk 10 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom