Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-27 / 72. (1110.) szám

í926 március 27, szombat

^RX<M-MAfcͣaR-HIftLK

7

A csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás reformja

Magyarországon

A nazaias es az ujraoltás

Ne tessék hinni, hogy vicclaipot írunk, nem mi írjuk a vicclapot, hanem a miniszté-* rium, amikor az uj házalótörvény tervezetébe azt veszi be, hogy a házaló tartozik magát mindaddig a himlő ellen ujraoltatni, amig az oltás meg nem fogan. Hát ez csakugyan vicclapba való. Hát hogy kerül a csizma a levesbe; az ujraoltás a házalótörvénybe? Tudomásunk szerint a looarnói szerzo- désoen sem volt benne, hogy minden német, aki belép a népszövetségbe, kell, hogy ujraoltassa magát. Legközelebb az adó- reíormtörvényben lesz egy §, hogy az, aki nem oltatja magát újra, nem kaphat adó- mérséklést, de az ilyen adóügyi tisztviselő sem lehet s ebből folyik, hogy miniszter sem lehet. Ez az utolsó kikötés igazán praktikusnak látszik, mert igy legalább nem mondhatja senki, hogy a miniszterséghez a republi- kában semmi egyéb sem kell, mint hithü párttagság. Vagy talán jobb volna Oransche szerint a pénzügyieket kolera ellen, az igazságügyieket himlő, a hadügyieket mocsárióz stb. ellen beoltani, igy mindjárt tisztában volna vele mindenki, hogy mi ellen van az illető beoltva, ha bemutatkozik. De térjünk vissza a szegény házalóra, aki nekünk, mint iparosoknak és kereskedőknek igazán nem kenves. Beoltják egyszer, nem fogan iríeg, beoltatja magát kétszer, háromszor, négyszer, ha egészséges ember s elég sűrűn, meTt végre hozzá akar jutni a házalói igazolványához. Ha pechje van, még igy sem fogan meg az oltás s végül szegény csupa himlőoltó anyagból fog Allani, bár a himlő ellen biztosan védve lesz, de belepusztul a eok oltóanyagba és mégsem kapja meg a házalói igazolványát. És ha közben meghal, ekkcT fog csak igazán örülni, mert a túlvilágból látja, hogy ha még tovább élt volna és a miniszter ur is tovább lett volna miniszter, akkor a jövő törvényben már nemcsak himlő, de kolera, tífusz és még tízféle ragályos betegség ellen oltották volna be mindaddig, amíg valamelyik csakugyan meg nem fogam zik és abba nem pusztul a szegény házaló, igy hát mégis jobb volt meghalni mielőbb. Nem is tudtuk, hogy a miniszter ur ilyen iparfejlesztő érzékkel bir. Ezen törvény alapján hogy ki fog fejlődni az oltószer- és ol tornaszer ipar, a gyárak, mint a földből a gomba, fognak felburjánzani, csak legyen hozzá elég házaló, aki beveszi azt, amit a miniszter ur főzött. De igenis akad, mert a német vidék szorgalmas népe, no meg a mi szlovákjaink már csak ebből élnek valahogy, így rá vannak utalva a házalásra még a sokszoros oltás dacára is. A nemzetközi orvoskongresszus igazán érdemdús embernek fogja elismerését kifejezni ezért a házalótörvényért. * 10

A 8 órai munkaidő. Ugyanakkor, amikor nálunk a 8 órai munkaidőt a tulajdonosra is ki akarják terjeszteni, a legnagyobb ipari államok még be sem vezették azt, illetve ratifikálták a washingtoni konvenciót. Németország például 1923 végén a 9 és

10 órás munkaidőt vezette be. Olaszország egyik a kormányhoz közel álló lap nyilatkozata szerint a washingtoni konvenció szigorú végrehajtására csak akkor lesz hajlandó, ha a 8 órai munkaidőt Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Angolországban is be fogják vezetni. Anglia, bár óhajtja ratifikálni a washingtoni konvenciót, érzi annak hátrányos voltát, hogy ezzel a 8 órai munkaidőnek 10 óveh át való fentartására kötelezné magát, amíg szomszédjai, akik ilyen kötelezettséget nem vállalnak, igy verseny tekintetében előnyben vannak. Ezért igyekszik szomszédait is rávenni és ecélból ismételten értekezleteket hivott össze ezen feltételek megbeszélésére, de ezek eddig eredménnyel nem jártak és ezért március 15-ére ismét megbeszélésre hívta meg Franciaország, Belgium, Németország és Olaszország népjóléti minisztériumait Hogy mit fog ez a megbeszélés eredményezni, azt nem tudjuk, de annyit biztosan mondhatunk, hogy első helyen inkább a verseny le- tompitása, mint a 8 órai munkaidő bevezetése lesz a tárgyalás célja, ismerve az angolok praktikus érzékét. Oroszország munkaidejével lapunk más helyén foglalkoztunk s megírtuk, hogy a már bevezetett 8 órai munkaidőt több szakmában' kénytelenek felemelni. A fentiekből láthatjuk, hogy a nagy ipari államok még nem vezették be, mi, a szegények, már ratifikáltuk a washingtoni konvenciót és igy kötelezve vagyunk a 8 órai munkaidőre, pedig még ránkférne a több munka, mert nem engedhetjük meg mar púnknak azt a fényűzés!, amit fi gazdag Amerika, ahol csakugyan nyugodtan vezethetik be kötelezően a 8 órai munkaidőt. Ja, de hát a ron'zyos ruhához és cipőhöz nekünk párisi kalap kell. Ez Ízlés dolga.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara január hó 19-én tartott teljes ülésében napirenden szerepelt a csődönkivüli kényszer- egyezségi eljárás reformtervezetének tárgyalása is, amely azóta már életbe is lépett.

Az igazságügyi minisztérium honorálni óhajtván a kereskedelmi körök azon régi kívánságát, hogy a kényszeregyezségi eljárások minél egyszerűbben és gyorsabban legyenek lebonyolíthatók, mert ezt úgy az adós, mint a hitelező érdeke megkívánja, kormányrendeletet dolgozott ki, melyet a kamaráknak hozzászólás céljából megküldött

A tervezet alapgondolata az, hogy a csődönkivüli kényszergyezségi eljárás csak akkor lesz gyorsan és legegvszerübben lefolytatható, ha azt nem hivatalos bírók, hanem az üzleti élet minden részét, valamint a feleket is jól ismerő egyének vezetik és a bírónak csak az a feladata marad, hogy az ezek által elkészített egyezséget jóváhagyja, illetve az egyezséget esetleg elfogadni nem hajlandó hitelezői minoritást majorizália. Ennek megvalósítására a kereskedelmi és iparkamarák vezetése alatt a csatlakozó szabad érdek-, képviseletek usy az általános, mint a szakmaiakból alakult Országos Hitelvédő Egyletet létesítettek, amely a csődönkivüli kényszeregyezséget vezeti és létrehozza, illetve minden egyes esetben az egyezséget vezető bizottságot delegálja. Az ui törvény szerint a hitelezők követelésének 7o százaléka hozzájárulása volna szükséges, hogy az egyezség biróilag szankcionálható legyen, illetve, hogy a megegyezést elfogadni nem akaró fél 25 százalékos követelésre a megegyezés birói- lág kötelezhető legyen.

Ha a törvény alapgondolatát tesszük vizsgálat tárgyává, rövidesen meg kell állapita- ni azt a nagy lépést, melyet ez a régi állapottal szemben a hitelélet egy régi óhaja felé tesz. Feltételezve a hivatásos birő legjobb akaratát és azt, hogy csupán az igazságot keresi, mi történik akkor, ha kezében van letéve a csőndönkivüli kényszeregyezségi eljárás vezetése. A bírónak különböző Szigorú formákhoz kötött eljárása az ilyen esetekben kívánatos gyors lébonyotitást egyenesen kizárja, de kizárja azt is, hogy alapos bírónak a neki gyakorlata dacára részben idegen területen való mozgás szükségessé teszi különleges tanulmányok és megfontolások eszközlését, hogy tiszta képet nyerhessen az ügyről és kellő irányban vezethesse a tárgyalást

A jelen esetben a csupán üzleti életben állandóan mozgó egyénekből álló s lehetőleg azon, vagy a rokonszakmában jártas bizottság a helyzetet rendesen már előzetesen is ismeri, vagy ha nem, úgy az általános ismeretei alapján a speciális helyzetet azonnal megérti és igy semmi előtanulmányra nem szorul, nincs kötve formákhoz, hanem módjában van az általa legjobban a célra vezetőnek talált tárgyalási formát választani s viszont hozzáértése révén ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy félrevezetése csak meg is kiséreltessék. Ennek az lesz a következménye, hogy az eljárás feltétlen gyorsabb és az üzleti élet apró rafinériáiban való jártasság révén igazságosabb‘.is lesz,., tehát úgy a hitelezők, mint az adós hamarább lesznek hajlandók elfogadni az egyezséget, végjul a bíró elismerve a bizottság hozzáértését, nem lesz kériytéíen a szakkérdésekben tanulmányokat tenni, hanem csupán azt fogja mérlegelés tárgyává tenni, hogy mennyiben jogosak az egyezséget elfogadni nem akaró minoritás ellenvetései- Ezáltal a hónapokig tartó' kényszer egyezségi- eljárás egy-két hét alatt befejezhető lesz, ami mint már említettük, eminens érdeke mindkét félnek, hisz sokszor ettől függ a kvóta.

Abban pedig, hogy az igazságügyi minisztérium az Országos Hitelvédő Egylet vezetésében a kereskedelmi és iparkamarákra bízta a vezető szerepet, ismét csák garanciát látunk arra nézve, hogy a ki küld emelő bizottság tagjainak megválogatása ellen kifogás nem lesz emelhető, hisz a kamara a kereskedők és iparosok érdekképviselete s igy elfogulatlan hozzáértő' fórum, melyre nyugodtan bízza mindkét fél a delegálták kiválasztását

Az uj tervezet mint látható, teljes mértékben figyelembe veszi a kereskedelem és az ipar jogos kívánságait Az egész törvényt jellemzi az a gondolat hogy nem maga az ítélet a fontos, hanem olyan ítélet, amelybe mindkét fél bele is tudjon nyugodni, vagyis hogy egyik se érezze azt hogy rajta méltatlanság esett

Az inasközvetitésrttl

Miután a magyar közönség a jelenben a tisztviselőt pályától majdnem egészen el van zárva, gyermekeinek magasabb iskoláztatása is mind nehezebbé válik s viszont a jobb anyagi helyzetben levő magyar társadalom is kezdi végre belátni, hogy a munka nem szégyen, főleg ma egyenesen kötelesség, mindinkább nagyobb a hajlandóság arra, hogy jobb családok is ipari és kereskedelmi inasoknak adják gyermekeiket s nem csak olyanok, kiket a nyomor kényszerít arra, hogy gyermekeik eltartásának gendját mielőbb másra hárítsák. Ezen körülmény hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ipari és kereskedelmi fiatal generáció anyagát minőségben emelje, ami viszont a jövőben az egész osztály nívóját emelni fogja. A jelenlegi szomorú ipari és kereskedelmi viszonyokra való tekintettel oda kell törekednünk, hogy minél jobb és képzettebb, tehát versenyképesebb ioaros és kereskedő osztályt neveljünk, mert csak ezzel fogunk tudni megállani minden viharban és csak ennek segítségéve]- tudjuk kiküzdeni azt, hogy minekünk is szabad legyen élni. . . ’

Ezért felhívjuk helyi csoportjainkat arra, hogy tekintettel, ezen kérdésnek egész jövőnk- re kiható nagy fontoságára, vegyék kezükbe az inasközvetitóst és kezeljék ezen kérdést azon tudatban, hogy a magyar jövő alapköveit rakják ezzel le. Legyenek a magyar csládoknak és a fiatalságnak tanácsadói a pályaválasztásnál és keressék meg minden egyes ifjúnak a neki megfelelő mesterség mellé a megfelelő mestert is. Hisz a helyi csoport iparos- és kereskedő vezet "égé csupa szakemberektől áll, akik tanultak és tanítottak, tehát nála hivk- tottabb tanácsadó ezen a téren keresve sem volna található, ha ehhez még egy kis jóakarat s fáradtság nem kímélése járul, bizonyára rövidesen látni fogjuk ezen nagy horderejű munka első eredményeit Természetes, hogy az elhelyezett inasokat azután sem szabad szem előtt téveszteni és igy itt ott alkalmazott jó szó inas és mestere között is megteremtheti azt a jó viszonyt, amit talán egyes hé- lyeken ma hiába keresünk, mert azt mindenféle mozgalom elsöpörte s helyette kölcsönös bizalmatlanságot ültetett mindkét félbe. Másrészt pedig a helyi csoport vezetősége ezáltal olyan örök emléket állít, ami már abban is fog mutatkozni, hogy őket mint egy nagy magyar család fejét fogják tisztelni, nemcsak az elhelyezett ifjak, de azok hozáWrtozói, sőt a mesterek is. . . .' ’ ‘

UJ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK

Egy törvény, mely a csehszlovák köztársaságban nem fog törvény lenni. Ezen címmel közli a Rudé Právo, hogy nemrég a francia kamara a következő törvényt fogadta el: Minden évben a hivatalos lapban közzé fog tétetni, hogy a kamara minden tagja mennyi jövedelmi adót fizetett. Ugyancsak közli, hogy mindenik képviselőnek hány autója, kocsija, lova stb. van, továbbá, hogy milyen nagy volt a vagyona 1914-ben, 191&-bán és a jelenben.

Hogy ebből a csehszlovák köztársaságban nem lesz törvény, abban igaza van a Rudé Právonak.

A forgalmi adó. A forgalmi és fényüzési adóról szóló törvény ez év végével lejár s máris hallottunk illetékes helyekről jövő nyilatkozatokat arról, hogy erről a jövedelméről az állam ezidőszerirvt nem mondhat le. Mindnyájan érezzük ezen adó igazságtalan terhét és általa az üzleti élet minden ágának erős fékezését. A magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztályának egyik programpontja, hogy ezen igazság, tálán adót el kell törölni és emellett küzdeni is fogunk, mig csak ezt a célt el nem érjük, azonban átmenetileg esetleg lehetetlen lesz kivívnunk ezt Ezért arra az esetre is kell előre gondolnunk, mely beáll akkor, ha nem leszünk elég erősek még akaratunk érvényesítésére s a többséggel szemben nem tudjuk ezen adók eltörlését kivívni. Szeref- nők ismerni szakosztályunk tagjainak álláspontját ezen esetre, hogy azokat összevetve törvényhozóinknak irányítására előkészíthessük. Felhívjuk tehát úgy belyicsoport- jdinkat, valamint szakosztályunknak egyes tagjait, hogy ezirányban nézeteiket nyilvánítsák s mindenféle észrevételeiket, javaslata^ t közöljék a magyar nemzeti párt ipari és .ereskedelnii szakosztályának központi irodájával Besztercebányán.

Kereskedelmi tárgyalások Finnországgal. Finnország elutasította a legnagyobb Kedvezmény alapján álló ajánlatunkat s ridegen ragaszkodik egyes különleges kedvezmények tárgyában felállított követeléseihez és utal azon nagy aránytalanságra, mely a csoh-zio- vák-finn kereskedelmi viszonyban, fennáll. A csehszlovák export Finnországba 120 millió K, inig a behozatal onnan csak 3—4 millió K.

Szovjetcroszország uj monkatörvénye

Érdekes kritikát mond az orosz szovjet hivatalos szerve, a munkaíelügyelőség, az annyira kidicsért munka és munkásviszonyokről, mélyek a kommunista tanok alapján elkészített munkatörvény következményei. Hogy a felügyelőség ezep kritikát nyilvánítani meri és a törvény átdolgozó-1 sóhoz is hozzáfogott, bizonyítja a legjobban azt,1 hogy ezek igazán rosszak lehetnek. A kritika, illetve a törvény ujrakészifésónek indokolása a következő: „A törvény a jelenlegi alakjában nem használható. Az 1922. évben az uj gazdasági politika bevezetésekor publikáltatott, még az előző idők kommunista, elmélete által inspirálva nem veszi figyelembe a gazdasági tényeket, de a szükségletekkel sem számol. A számtalan úgynevezett deklarációs határozatokon kívül, melyek a munkásrétegek követeléseinek feleltek volna meg és amelyek teljesítésében senki komolyan nem hihetett, igen szigorú rendelkezéseket találunk, viszont, melyek a gazdasági élet minden ágában alkalmazott munkások, tehát a mezőgazdaságiak által is betartandók lettek volna, ezek azonban túl- szigoruak ahhoz, hogy másutt, mint a nagyiparban alkalmazhatók legyenek. Mi ebből a tanulság? Nem elég egy uj és talán az első pülanatra igen szépnek látszó ideát kiragadni és azt a tömeg erőszakos hatalmával megvalósítani, hanem azt komoly tudással és megfontolással össze kell egyeztetni a valósággal és a lehetségessel. Különösen ajánljuk ezek megszivlelését törvénygyártóink figyelmébe. Inkább kevesebb törvényt gyártsanak, de jobbat, mért a törvénygyártás nem nagyipar, hanem a legszorosabb értelemben vett kisipar, mely a ruhát az egyénre szabja s nem az egyént nyújtja s préseli a ruhába.

A továbbiakban elmondja a munkafelügyelőség a kiváló törvény és a szocializáció által létesített állapotokat. Az első tény az volt, hogy a törvény életbeléptetése után 14 nappal az abban ki- fejezettan megparancsolt 8 órai munkaidőt az állami tőzegmüvekben 10 órára kellett felemelni. A vasúti szolgálatban a 8 órai munkaidő szigorú betartása art okozta, hogy mig az egyik alkalmazott folyton tulhalmozva munkával állandóan időn túl is dolgozni volt kénytelen, a másik még 8 órát sem dolgozott, mert munkáját 4—5 óra alatt köny- nyen elvégezhette. A munkafelügyelők nem eléggé képzettek és nem ismerik azokat a törvényeket, melyeket alkalmazniok. kellena (Érdekes, hogy art az oroszok ilyen hamar észrevették, minálunk ennek észrevétele sokkal tovább tart.). Az állami üzemeket, melyek a nagyipart és a középinár jó részét magukban foglalják, elkerülték eddig csak azért, hogy ne legyenek kellemetlenségeik s teljés ... oYrúkkal a kevés és kicsi magáíiipárt sújtották úgy, hogy az állami üzemekben a legnehezebb munkában is a törvény dacára 10 órás munkaidő van akkor, mikor ugyanezen szakmában munka- nélküliek egész serege éhezik.

A tapasztalat art mutatja, hogy lehetetlen a 8 órai munkaidőt az ipar és a gazdasági élet. minden , ágában szigorúan, alkalmazni, mert a sze- zónmunkák, otthonmunkák és mezőgazdasági munkák munkaidejét külön kellett rendeletileg sza- | bál yózni.

j Az egyik állami gyárban a .munkások oly zsúfolva vannak, hogy egymást, munkájukban, zavarják; oly épületben dolgoznak, amely minden percben bedőléssel fenyeget, miután az állam nem rendelkezik a kellő tőkével e gyárak újraépítésére. Az uj törvényben csak annyit fognak felvenni, hogy az általános higiénia irányelvei mellett a technikai munkásvédelem legelemibb követelményei biztositassanak. A munkások eddig munkaruhát az államtól kaptak, de azok oly rossz minőségűek voltak, hogy úgy a munkások, mint az állami üzemek vezetői a legnagyobb mértékben elégedetlenek voltak vele, ezért elhatározta a munkaíelügyelőség, hogy a jövőben a munkás évi pausálösszeget kap, melyből munkaruháját maga tartozik beszerezni. Az egészségre ártalmas üzemek munkásait eddig megillető 14 napi rendkívüli szabadság is mérlegelés tárgyát fogja képezni és ‘csakis a. feltétlenül szükséges esetekben a feltétlenül szükséges időre redukáltatni, ezzel szemben az üzemek higiéniájának emelése lesz a oél.

Az állami munkaközvetítés, melyet elkerülni büntetés terhe : mellett tilos volt, nem vált be, s már engedélyezve van munkásokat szabadkézből is felvenni és az állami munkásközvetités igénybe vehető ugyan, de nem kötelezőleg. Az inasok teljesen eltűntek, mert ugyanolyan fizetést kaptak, mint a kész munkások és 16 éves korukig csupán 4 azután 6 órát voltak foglalkoztathatók, ezért a gyárak nem alkalmaztak inasokat A nagyrészt ki- pusztitoit kisipar, amely' pedig a képzett munkás- nevelés egyetlen igazi eszköze, szintén nem nevelt újabb szakmunkás generációt igy az állami inas- iskola csak az összes szükséglet 50 százalékát volt képes kielégíteni, ami óriási veszteséget jelent az államra. Az uj törvény kénytelen nagy koncesz- sziókat tenni, hogy az inasképzés s vele a szak- múúkás-nevelés újra fellendüljön.

A nők és fiatalkorú munkások eddig nem voltak alkalmazhatók, de a kényszerítő körülmények art parancsolják,, hogy ezek, alkalmazását is megengedje az uj- munkatöryény. Ennyit tartottunk szükségesnek az orosz fényes munkásviszonyokról idézni s . ehhez csupán azt óhajtjuk hozzáfűzni, hogy bár ha már a cseh-szlovák köztársaság kormánya is ott tartana, hogy meglátná a helytelen intézkedéseit és igyekeznék azokat korrigálni. Nekünk pedig szolgáljon ez tanulságul arra nézve, hogy ama fennhirdetett nagy boldogság sem fenékig. tejfel, hisz az emberek tömege hal meg éhen a Szovjet nagy boldogságában.