Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-27 / 72. (1110.) szám
8 1920 március s7, szombat ■raaawmurmmmmmmwmi wjmmibwbwiwii imn mii .... KÜ LÖNFÉLÉK Orvos-sztrájk. A magántisztvislők és alkalmazottak betegsegélyzó egylete Prágában és számos fiókja orvosaival régebben feszüli viszonyban áll, mert fizetésüket önkényesen redukálta. Ezen viszály a most szombaton kezdődő orvos-sztrájkban végződött. Harc a nyelvkérdés körül. A legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a vendéglőkben nem kell a német mellett csah felírásokat alkalmazni; erre több morvaországi vendéglős a cseh felírásokat eltávolította, illetve étlapját csak német nyelven irta. A politiai hatóság fütyülve a legfelsőbb biróság döntésére, a vendéglőket mindaddig bezáratta, mig a cseh felírások újra helyükre nem kerülnek. így érvényesül nálunk a legfelsőbb biróság döntése. Magyarország kereskedelmi szerződései. Magyarország az utóbbi időkig Olasz-, Franci^-, Lengyel- és Németországgal s Belgiummal is már megkötötte a kereskedelmi szerződést és Ausztriával is már szövegezés alatt áll a megkötendő kereskedelmi szerződés. Magyarország kötelezve van a trianoni békeszerződés 215. fejezete értelmében öt évre, tehát folyó évi julius 26-ig a szövetséges és azokhoz csatlakozó államokkal szemben a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazni és pedig a három első évben egyoldalúan, a másik két évben a viszonosság elve alapján, vagyis csak akkor, ha az illető állam is megadja a legnagyobb kedvezményt neki. A csehszlovák áruk azonban a kereskedelmi szerződés megkötéséig — mely jelenleg ismeretlen okból valahogy nem halad előre — az autonóm vámtételek alapján kezeltetnek és igy vám tekintetében hátrányban vannak más államokból származó árukkal szemben. Végre felfedezte a csehszlovák kormány is, hogy a magyar kivitelhez fontos gazdasági érdekei fűződnek, amit mi már régen hangoztatunk, mert régen érezzük ezt és értesítette Magyarországot arról, hogy a trianoni békeszerződés 215. pontja érteimében a viszonosság elve alapján a maga részére is reklamálja a legnagyobb kedvezmény elvén felépült vámszerződést. Hogy ez mikor fog éleibe lépni, még ismeretlen, mert még pár részletkérdés tisztázandó. Ezt ha régen megcselekedte volna a kormány, talán még rajtunk is segíthetett volna, de akkor a haragszom-rád-politika nem engedte, mert a többi államok Után kul-; lógunk mi is kénytelenségből. A német iparospárt beadványa a szociális biztosítás tárgyában. A német iparospárt interpellációt adott be a szociális ügyek miniszteréhez a szociális biztosítási törvény megváltoztatása tárgyában. A beadvány kifejti, hogy olyan általános visszatetszést és csalódást még törvénynek nem sikerült elérnie, mint ennek. Ezen visszatetszés oka az, hogy az alapgondolat szimpatikus volta az embereket a legjobb véleményre hangolta s viszont a kivitel módja annál nagyobb elkeseredést váltott ki. Mindent a biztosítottak vállára helyezni a mai nehéz időben nem lehet Az 500 korona állami hozzájárulás olyan feltételekhez van szabva, amelyek csak a legritkább esetekben állnak helyt s igy majdnem csak papíron létezőknek tekintendők. Az adminisztrációs terheket a biztosítottak viselik egészen s az ezen pénzből kinevezett apparátus tagjai viszont a minisztérium által neveztetnek ki. így egyrészt a kisebbségek érdekeit nemhogy figyelembe vennék, de félő, hogy éppen ellenük szegzik a fegyvert, másrészt azon állások alkalmasak lesznek arra, hogy a soviniszta cseh politika érdemdús tagjai néhányának gondnélküli megélhetést biztosítsanak. így ezek számára készül az aggkor- és rokkantbiztositás, nem az iparosok és kereskedők számára. A külföldön, ahol ezt a biztosítást bevezették, az állam egyes adónemek jövedelmét ezen1 célra adja s igy kisebb dij mellett korábban és nagyobb nyugdijat biztosit a biztosítottaknak. A németek kívánják a törvénynek ezen értelemben való megváltoztatását és ezen munkába a kisebbségi elemek bevonását. Behozatal és kivitel január hóban. A statisztikai hivatal közlése szerint ez év január havában a csehszlovák köztársaságba 417.525 tonna és 101.075 darab áru összesen 1.117,456.292 korona értékben hozatott be. Főleg gyapot, gyapotáruk, gabona, maláta, hüvelyesvetem ények, liszt, állat, kender, len, juta, zsírok, gépek, vas és vasáruk. Kivitelünk ennek ellenében 796.022 tonna és 487.158 darab volt összesen 1.179,046.262 korona értékben. A kiviteli mérleg aktivitása ebben a hónapban tehát 61,589.970 korona a múlt év januári 100,166.389 korona ellenében, tehát csökkent.. Egyben az is megállapítható, hogy a kivitelünk kevésbé értékes anyagokat mozgat, mint a behozatalunk. Hulladékok A lezajlott világháború alatt a szorzás divattá, sőt mániává vált. Ne foglalkozzunk ezúttal e műveletnek azzal a kellemetlen alkalmazásával, amely az árakat egyszerűen a békeárak sokszorosára srófolja fel, amely művelethez némely elárusító mesterien ért. Csodálatos dolog, hogy egy térre ez az általánosan divó szokás nem terjedt át: a hulladékgyűjtés terére. Ha egy olyan kétmilliónyi lakosú városban, mint például Becs, valamilyen hulladékból egyetlen dekagramot számítunk fe- jenkint, akkor már két vasúti kocsirakomány lesz a végeredmény. A lakosságra fejenkint és heteukint eső csontmennyiség még nagyobb mennyiséget ad, úgy hogy a lakosságnak magának kezébe van letéve az, hogy a csontoknak — akármilyen parányi csonihulladákokról is legyen szó — gondos gyűjtése utján a mezőgazdaságnak nagymennyiségű csontlisztet bocsáthasson a rendelkezésére. Enélkül a szántóföld hozam- képességének fentartására gondolni sem lehet, hiszen a foszfátoknak csak igen csekély értékesíthető ásványalakzataival rendelkezünk az országban. A csontok elégetése, ami szintén divatban van, egyszerű eszteA németek iskolája gyufából. A csehszlovákiai németek kulturegyesületi gyufát fogyasztanak csak s ennek jövedelméből német iskolákat fognak építeni. Az utolsó félévben 14 millió ilyen gyufadoboz fogyott el, amely sem nem drágább, sem nem rosz- szabb, mint más gyufa és mégis használ a német kultúrának. Követendő példa! Az államnak pénz kell. Belső államköl- csönt írtak ki 3 és fél milliárd összegig, mely a háború előtti adósságok fedezésére szolgál. Vájjon jut-e ebből a hadikölcsönök rendezésére? Hogy az adó mily arányban növekedett, azt megvilágítja a következő két számadat. 1911. évben minden lakosra fejenként 75 K 12 filL évi adó esett, mig 1922. évben 785 korona s azóta még több. Mindennek r cára éz évben a 15 millió mesterséges többlet helyett közel egy milliárd hiány fog mutatkozni az évi költségvetésben. Ércpénzünk veretése egyelőre befejezést nyert az eddigi 229,430/748. K összegben. A további ;veretes a gazdasági viszonyoktól fog függni. Európa amerikai adósságai. Az egyes európai államok hatalmas összegekkel tartoznak Amerikának és évente kamat fejében igen szép dollárösszegeket kell fizetniük, íme egy kis kimutatás: összes tartozás Ez évben fize- millió dollárban tendő összeg ezer dollárban Belgium 441 3.840 Csehszlovákia 115 3.000 Észtország 14 483 Finnország 9 314 Anglia 4600 160.900 Magyarország 2 67 Olaszország 2042 5.000 Lettország 6 201 Litvánia 6 210 Lengyelország 178 255 Összesen 7.383 millió 174.270 ez.' dollár. Államilag szervezett kivándorlás. Az Állami Központi Munkahivatal Prágában nemrég kiadta jelentését az utolsó években Franciaországban elhelyezett csehszlovákiai munkásokról. Eszerint 1922-ben 805, 1923ban 909, 1924-ben 4381 és 1925-ben 2929 munkást helyeztek ott el. Ebből szakma szerint a legtöbb volt 1922-ben az épitőmunkás (86%), a többi években a bányamunkások és pedig 60%, 43% és 70.6%. Mennyi értékes munakeröt adott át a köztársaság állami támogatás mellett a külföldnek ahelyett, hogy arra törekedne a kormány, hogy ezeknek itthon adjanak munkaalkalmat. A magyarországi mérlegek. Magyar- országon 1925 május 31-én kelt törvény értelmében a vállalatok kötelesek oly mérlegeket készíteni, melyben úgy az aktívák, mint a passzivák — ami más államoktól eltérő rendelkezés — újra értéklendők a mai valóságos értéknek megfelelően. Tehát nem kőtelező aranymérlegről van szó, hanem csak a valóságot 1925. évi január 1-ével magyar értékben feltüntető mérlegkorrekturáról. Ezen kötelezettség kiterjed minden kereskedőre ós kereskedelmi társulatra. Az értékelés a mérleg keltének napién az előbbi leírások figyelembe vétele nélkül történik. Olyan részvénytársaságok, melyeknek részvényeit a tőzsde jegyzi, kötelesek ezen mérlegeiket nyilvánosságra hozni és pedig oly módon szerkesztve, hogy minden tétel értéke kü'ön rovatban angol fontokban is megadandó. A fel esi perből tartalék alakitandő, a hiány a részvénytőkéből Írandó le. s sokszorosa ■ *• lenség, mert hiszen a csontok kalóriája osak igen csekély. Rendkívül nagymennyiségű fonható anyag is veszendőbe megy évről-évre puszta hanyagság miatt. Gyapjú- s gyapothulladéko- kat, amelyek például varrómuukáknál elő- állanak, sohasem volna szabad elégetni, hanem mindig gondosan gyűjteni kellene. Pénzértékük, igaz, csekély, de a mai nagy nyersanyaghiány mellett a közgazdaság minden szálra rászorul. Hogy milyen mennyiségekről lehet itt szó, azt minden háziasszony maga is könnyen megítélheti. Szorozzuk csak egy ruhavarró nap hulladékainak súlyát szülővárosunk felnőtt lakosságának számával! Vagy keressük ki egy nap hamuhulladékából a még el nem égett vagy csupán elszenesedett, tehát még égethető széndarabkákat! Ezek számát az évnek mintegy 180-ra tehető fütőnapjainak számával és a háztartások számával szorozva, megkapjuk az évi szénveszteség megközelítő számát: ez kis városokban kocsirakományokra, Bécsben egész vonatokra becsülhető. Semmiféle hulladékot se kicsinyeljünk tehát, hanem gondoljunk mindig a szorzás révén előálló óriási arányokra. Haynik Géza. A Krupp-gyár újabb üzemredukciója. A Krupp-gyár újabban ismét redukálni kénytelen üzemét és a Hannibál 2. müvet állítja le. Ezzel újabb 1000 munkás és 42 tisztviselő válik kenyérnéikülivé. Jelenleg a 42.000 munkásból már csak 20.000-et foglalkoztat a gyár. Italfogyasztás az 1924. évben. A statisztikai hivatal közlései szerint 1924-ben az üzemben levő 572 sörfőzde 8,580.500 hektoliter sört készített, melyből körülbelül 98% belföldön fogyott el. A söradó összesen 29-.- millió koronát jövedelmezett. Megadóztatott bor 46,111.290 liter volt, a gyümölcsbor 15,294.902 liter, limonádé 12 millió 288.105 liter, savanyuviz 13,208.701 liter és szódavíz 16,822.072 liter. A befolyt fogyasztási adók borért 37, gyümölcsborért 1.7, limonádéért 1.8, ásványvizért 1 és szódavízért 1;3 milliót hoztok az allamnak. A rőszahegyi női háztartási és ipariskola bizonyítványa. A rózsahegyi leányipariskolát felvették azon ipariskolák ' jegyzékébe, melyeknek végbizonyítványa egyenlő értékű a női és gyermekruhakészités ipar- és segédlevelével. Aluminiumedények gyártása. Az alumínium edények kicsiben faformákra nyomópadokon készülnek. Nagyban sajtolják őket. Nyomópadnak bármely egyszerű eszterga padot is lehet használni. A végén a lemezt gömbölyűén visszahajlitják, hogy merevebb legyen és a füleket alumínium szegecscsel erő sitik fel. A kész edények appretálása a fő hogy megkapják a szép ezüstfehér színüket Az edényeket először durva, aztán finom smirglivel tisztítják, aztán forró vízben kimossák, utána nátronlug oldatba mártják, mig gázképződés nem észlelhető, ezután vízzel kimossák és hosszabb ideig salétromsavas fürdőbe teszik, melyből kivéve ismét megmossák és fürészporban szárítják meg. Ezen az utón csekély berendezéssel bármely kisiparos készíthet alumínium edényt, ha jövedelmezőnek találja. Ementáli sajt készítése a csehszlovák köztársaságban. Bár a csehszlovák köztársaságban igen sokféle sajt készül, amiben főleg Szlovenszkóé az érdem, az ementáli sajt eddig nem készült és erős volt a svájci behozatal. Újabban az egyik szlovenszkói gyárnak sikerült megtalálni a kellő eljárást és az „Ementáli" sajtot megfelelő minőségben nagyobb mennyiségben előállítani, úgy, hogy ha még sikerül pár sajtgyárat ugyanazon társaságnak megvennie, amelyek eddig svájci kézben voltak, a köztársaság nem szorul többé behozatalra. A gyula. A gyufagyárak március 1-tŐl kezdve kötelesek az általányozott forgalmi adót, dobozonkint 1 fillért, a sajátjukból fizetni, igy a gyufa ára nem lehet drágább kicsinyben dobozonkint 20 fillérnél. Uj olcsó szivarok. A csehszlovák állami dohányjövedék uj olcsó szivar forgalombaho- zíitalát tervezi a legközelebbi napokban, hogy egy jó és olcsó szivart adjon a dohányzóknak Az uj szivar „Obycejné" vagyis „közönséges". Alakja a portónkéhoz hasonlít, de' levágott vége lesz és ára darabonként 20 fillér. Olcsónak elég olcsó, de hogy jő és mei dig lesz jó, azt a jövő mutatja meg. Ezen kívül finom hercegovinál dohányt 100 grammonként 50—60 Kcs árban és kétfajta j r b cigarettát is rövidesen forgalomba bocsátanak. Tanfolyamok törvényeink kezelésére. A csehszlovák köztársaság törvényei mind- iimáDb terjedelmesebbek és nehezen meg- tanulhatókká válnak. Ez sok zavart okoz a praxisban. A csehszlovák gyáriparosok központi szövetsége gyárosok és tisztviselők szÁnára tanfolyamokat rendez az egyes őket érő ’-jő törvények megismerése és kezelésük megtanulására. így legközelebb a szociális biztositásról szóló tanfolyam kezdődik. További tanfolyamok lesznek adóügyi, vámügyi, tarifa- és balesetbiztosítási kérdésekről. Sajnos, ezen tanfolyamokat oseh nyelven tartják. Jó volna ilyeneket kivonatosan legalább magyar nyelven is tartani, oly tárgyakkal, melyek a közép- és kisiparosainkat is érdekelné. A csehszlovák Aeroklub repülőiskolájának megnyitása. Február 25-én volt a csehszlovák Aeroklub által alapított pilótaiskola ünnepélyes megnyitása, ahol hétfő, csütörtök és pénteken az esti órákban lesz tanítás. A tanfolyamok díjtalanok és nemtagok is látogathatják. Az orosz állami termelés és közvetítés drága. Az orosz szovjet-kormány 30 millió rubel ára textilárut vásárolt küllöldön; a szállított áru minősége és ára ellen felmerült kifogások szükségessé tették az alaposabb vizsgálatot a szállítók résztvéteiével, aminek érdekes eredménye lett, mert a következő megállapítások kerültek napfényre: 1. Az orosz állami termelés, dacára a fennen hirdetett boldogító elvnek, oly drága, hogy végeredményben az áruk 50—90%-al drágábbak, mint a külföldről behozottak. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyárak a háború eiotti már erősen lehasznált berendezéssel tová’ b dolgoznak, tehát elavultak és lehasználtak, mert az államnak nincs rá pénze, hogy felújítsa és modernizálja üzemeit. A munkások alacsonyabb munkabéreket kapnak, mint bárhol külföldön s mind ennek dacára az árura eső munkabér mégis felüLha- ladja a külföldet, mert a berendezés révén az orosz munkás csak egy kis részét teljesiti az olcsó bérért, amit a külföldi a magasabbért. A termelés adminisztrációs költségé több, mint négyszerese a külföldinek, a fűtőanyaga — háromszorosa. A szociális biztosítás és egyébb hasonló szociális kiadások a kifizetett bérek ca 40%-ával terhelik meg a termelést, melyből 18% a szociális biztosításra, 10% a gyári bizottságra, a többi a munkások számár-a, szanatórium, fürdő és udÁő helyek fenntartására és a munkásnövendékek képzésére esik. 2. A küllöldön elég olcsó árakon beszerzett árukat az ottani piacon a háromszoros áron adják el, ami az eladás helytelen szervezésében leli meg magyarázatát. 3. Trocki elnöklete alatt egy bizottság megállapította, hogy a rendelő és átvevő közegek abszolúte nem értettek a dologhoz és a bevásárlásnál nem azokat az áru- kr! rendelték meg, amire szükség lett volna, de a beérkezett áruk közül is a télieket délre és a nyári anyagot Szibériába diszponálták;, igy természetes, hogy panasz lett a vége. 4. panaszok azon része, mely a szállitók- k. szemben az áru minőségére nézve némileg jogosultnak látszik, abban leli magyarázatát, hogy a külföld gyárosai nem érintkezhettek a fogyasztókkal, hanem csakis a szovjet-bevásárlók közegeivel s amit ezek megrendelnek, azt kell szállitaniok s hogy ezek nem azt rendelik, amit a közönség keres, az nem a szállító gyáros hibája. Az orosz közönség szereti a jó külföldi árut és szívesen megfizetné annak árát, tehát lehelne oda jót száuitani. Amint a fenntiekből látszik, me-. gint csak az a tanulság, hogy uj államot uj elvek alapján, hozzá nem értő szervekkel vezetni, oly bűn, melynek levét az állam polgárai s nem a vezetők isszák meg. Gondoljunk csak a magyarországi szovjet-uralomra, ahol a fenséges nép még fenségesebb megbízottjai a Hungáriában ették a finom sülteket és itták a pezsgőt, mig a nép maga káposztát és kását evett, ezt sem eleget. A Bata-féle javítóműhelyek besziinte- tendők. A cipőipar régi sérelme, hogy a cipőkereskedések és a cipőgyárak lerakatai, mint a Bata-cégé is, javításokat vállalnak. Eljártunk ez ügyben az illetékes minisztériumnál, ahol a mi álláspontunkat fogadták el, hogy az ipartörvény, mely gyárat, fiókot és lerakatot ismer, világosan kimondja, hogy a fiók és lerakat termelése semmiben sem különbözhelik az anyagyártól, tehát úgy a termékek, mint a termelési mód azoncs kell hegy legyen, örömmel kell üdvözölnünk ezt az álláspontot, aminek alapján a Bata-féle és hasonló javitómüheL k bezárandók s legalább e téren nem vesznek el iparosainktól kereseti lehetőséget. Csak már szeretnek er* a felfogást végrehajtva látni. Ahol ez meg nem történik, az Iparosság az iparhatósághoz forduljon panaszával, a fenti indokolás, a való hivatkozással
