Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-27 / 72. (1110.) szám
1926 március 27, szombat. A luvdíuij Vüiüozalasa A vasutügyi miniszter ur egy alkalommal azt jelen telte ki, hogy a vasúti fuvardíjak valcrizákndók, illetve indexszám szerint volnának megállapitandók. Ehhez különböző szakkörök szóltak hozzá és ezek véleménye egyezvén a mi ez ügyről alkotott nézetünkkel, a következőkben foglaljuk azt össze. Néha előnyösnek látszik a viszonyok rendezésére egy általános irányelvet jelölő jelszót találni és az egész törekvést ezen jelszó szerint irányítani, azonban éppen a vasúti viteldij s főleg az áru viteldija az, amelyet a pénz értékének változása külföldi relációkban nem szabad hogy irányítson, mert a jelszó akkor hamis nyomra terelné az egész törekvést A vasút feladata az, hogy az ipar és kereskedelem lényeges segítőtársa legyen úgy a belföldi, mint a külfölddel való forgalomban. A fuvardíjak megáll api tásán ál is ez az egyetlen szempont, ami figyelembe vehető. Arra kell tehát törekednünk, hogy a vasúti közlekedésünk legalább is oly jó legyen, mint a szomszéd államoké és lehetőleg olcsóbb legyen azoknál, mért ezáltal egyrészt versenyképesebbé teszi áruinkat kifelé, másrészt rajtunk keresztül irányítja a kiuiöld átmeneti forgalmát. Ezen cél az, amit a lehetőségek határáig meg kell közelíteni. Sehol sem oly fontos a viszonyok ösz- szehasonlitása és ennek alapján való ki- egyenlítése, sőt a külfölddel váló versenyzés is, mint éppen a vasúti fuvardíjaknál. A vasút a saját termelésünket kell hogy szolgálja és ezért csakis a termelésre és árucserére kell tekintettel lennie. Nagyjában azt lehetne mondani, hegy ha egy fuvardijmérséklés esetleg a vasútnak direkte veszteséget jelent is, az államnak esetlég többszörös nyeresége van belőle. Ilyenkor nem kétséges, hogy a vasút csak hadd könyvelje el egyelőre a veszteséget, mert ezzel szemben az állam a nyereségnek legegészségesebb formáját könyvelheti el. Az ettől eltérő felfogás egészségtelen állapotokra vagy esetleg a vezetés rövidlátó voltára vall. A vasútnak olcsónak kell lennie. Emlékezzünk a Baross- féle. zónatarifára, hogy ennek nyomán mekkorát emelkedett a vasút bevétele, vagy az Arad-csanádi vasutat vegyük mintának. Ott azonban, ha az üzem nem ment jól, az igazgatót csapták volna el s nem a fuvardíjat drágították. A mérlegek és súlyok újrahitelesítése az 1926. évben Minden kereskedő és iparos s általában minden vállalat mérlegeit és mérőeszközeit ez év folyamán ujrahitelesittetni tartozik és pedig: 1. Az 1923. évben hitelesitett hosszmértékeket, száraz anyagokra és folyadékokra használt ürmértékeket. (A hitelesítés újabb három évre érvényes.) 2. Az 1923. évben hitelesitett boroshordókat, melyekben a bor a vevőnek szállitta- tik, azon hónapban, mely . a beégetett jelben foglaltatik. (Szintén három évre érvényes.) 3. Az 1924. évben hitelesített sörös szállító hordókat a beégetett hónap szerint. (Érvényes két évre.) 4. Minden hordó (szesz és pálinka számára) javítás után, melynek űrtartalmán a javítás esetleg változást okozott, ujnatoitele- sitendő. 5. Az 1924. évben hitelesitett mindenféle kereskedelmi és precíziós sulymérleget, Ugyanúgy a hozzávaló súlyokat is. (Érvényes kei évre.) 6. A petróleummérö szerkezeteket, amelyeken a hitelesítés és a skála az üvegen nem látható, azonnal hitelesíttetni kell. 7. Az 1923. évben hitelesitett petróleum- mérő szerkezeteket, melyek a mérőüvegen sárgaréz-skálával bírnak. (Érvényes három évig.) 8. Az 1921. évben hitelesitett petróleummérő szerkezeteket elkülönített mérő- nagysággal minden űrtartalom számára. (Érvényes öt évig.) 9. Minden gázmérő, ha javításban volt, uj használatbavétel előtt hitelesítendő. 10. Az 1921. évben .hitelesitett vízmérők. (Érvényes öt évig.) 11. Az 1921. évben hitelesített villamos- árajms2ámlálókat. (Érvényes öt évig.) Minden vendéglős, borkereskedő és likörgyáríó államilag hitelesitett Ármértékekkel kell hogy bírjon és felelős az általa használt sörös, boros és likőrös poharak űrtartalmáért. Pengő számítás Magyarországon. A magyar kir. posta március elsejétől kezdve pengőben számol s azt fogja követni a vasút, mely július 1-vel kezdődő üzletévében szintén elkezdi a pengőszámitást A jövedelmi adó levonása a munkabérekből Már "oglalkóztunk ezen kérdéssel, de legutóbb annyira előrehaladt ez az ügy, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kivül ennek megismertetését olvasóinkkal. Talán a kisiparosok részére is lehetne ilyen féle megegyezést létesíteni, vagy ugyanazt alkalmazni reájuk is. A pénzügyminisztériumban a gyáriparosok hosszabb tárgyalást folytattak ez ügyben, aminek eredménye a következő jegyzőkönyvben történő megállapodás, mely jegyzőkönyvnek használatát a pénzügyminisztérium folyó évi február hó 25-én 16.340/26. sz. a. engedélyezte. JegyzŐköny. Felvétetett a ................ i adókezelőségnél. A .................................... cég munkásságána k megbízottai kérik az előirt jövedelmi adónak a munkabérből való levonása szabályozását Az adóügyi kezelőség, a munkaadó és ezen üzem összmunkássága teljhatalmú megbízottjai között történt közös megállapodás alapján a következők engedélyeztetnek: A munkásoknak bruttó keresetébő, az 1919— 1925. évi jövedelmi adóhátralékok, valamint az 1926. évi esedékes jövedelmi adó fedezésére a személyzeti adótörvény 237. §-ápak a pontja szerinti levonások eszközöltetnek az alábbi táblázat szerint, amennyiben a nevezettek bruttó keresete hetenként legalább 140 korona 01 fill., tizennégy- napos kifizetéseknél, legalább 280 korona 01 fill., havi kifizetéseknél legalább 560 korona 01 fülér. . A munkás heti bruttó keresete: . Heti levonás ; tői ig Ke 140.01 160 4 160.01 190 5 • • 190.01 230 6 . 230.01 260 . 7 260.01 300 8 300.01 330 9 380.01 360 10 360.01 • 400 11 . .. , 400.01 440 12 Minden további 40 korona után 1 kóK^Vaí emelkedik a levonás. ' ' „ A tizennégynaponként, illetve négy hetenként eszközölt kifizetéseknél ezen táblázat csak annyiban változik, hogy az adólevonás csak 280.01, illetve 560,01 korofla után kezdődik. Ha az, illető bruttó keresete nem haladja meg hetenként, a 140.01, illetve tizennégy- . napi. kifizetésnél a, 280.Ql, vagy négyheti kifizetésnél az 500.01 koronát, úgy a levonás általában elesik. , . Bruttó kereset alatt a fenti táblázat és jelen megegyezés értelmében, a következő kereseti tételek értendők: a) az akkord bérjegyzékben foglalt akkordkereset, vagy bérmunkásoknál az alapbértétel. b) esetleges rendes drágaságibér pótlékok és hasonlók. c) tulőrabérek. , d) a 1.154 b. § és 1.155 a. § szerinti díjazások. e) a bérmunkások prémiumai. f) esetleges többtermelési külön prémiumok. A szabadság igénybevételéért fizetett díjazásnál az adólevonás változatlanul végrehajtandó. A bruttókeresetbe olyan díjazások, melyek a műhelyen kivül teljesített munkák (mint szerelések stb.) pótlékai nevezetesen élelempénz, utazási költség a munkahelyre, szálláspénz. stb. nem számíthatók bele. Továbbá nem számíthatók bele a ruhaáltalány, vagy a természetben adott ruha egyenértéke, valamint bármely természetbeni járandóság sem. ’ Szerelőknél vagy hasonló alkalmazásban levő munkásoknál a családjuknak a vállalat által eszközölt és konto kifizetések alapján számittatik a táblázat szerint a levonás és a x-endes r leszámolásnál a már üy módon levont összeg a valóságos keresetnek megfelelően a táblázat szerinti levonási összegre kiegészítendő a munkánál elért bruttó- kereset fogalma alá tartozó összeg alapján kiszámítva. Amennyiben szerelő vagy hasonló foglalkozású munkást a műhelyben foglalkoztatnak, ügy a levonások nála éppúgy eszközöltetnek, mint bármely más munkásnál. Az adólevonás aluli kivételek A vállalat alapjában minden munkásnak levonja a fenti táblázat szerinti adót, csak azoknál tesz kivételt, akiknek évi bruttókeresete, alacsony óra, napi, heti vagy havi bruttókeresetükre való tekintettel előreláthatólag nem fogja elemi a 7.300 koronát és azoknál, akikről az adókezelő- ség értesíti az üzemet, hogy keresetükből adólevonás nem eszközlendő. Az üzem azon munkások jegyzékét, akiknek évi keresete előreláthatólag nem fogjá a 7.300 koronát meghaladni, az adókeze- lősógnek beterjeszti, amely igazolja, hogy ezeknél nem kell adólevonást eszközölni. ' < Olyan munkások, akiknek évi bruttókeresete előreláthatólag meghaladja ugyan a 7.300 koronát, családi, vagy gazdasági tekintetből (a nagyszámú család, betegség a családban,. a gyerekek neveltetésére fordítandó nagy összeg, adósság, vagy más hasonló súlyos körülmények) felmenthetők az adólevonás alól és pedig külön, megfelelően indokolt és hiteles, lehetőlég hivatálos okmányokkal igazolt kérelem alapján, mely a IX. pont,szerint illetékes adőkezelőségnél benyújtandó. Ugyanezen körülmények alapján egyes munkaadó levonása az adókezelőség által mérsékelhető is. Az adókeze- lőség azonbau azon szilárd nézetének ad kifejezést, hogy a levonások elengedésé, vagy azok mérséklése iránti kérelmet csakis igazán kivételesen indokolt esetekben nyújtják be. Ilyen kérvények elintézéséről a beadót, de egyúttal a munkaadót is kiértesítik. Az eddigi levonások beszüntetése Azon naptól kezdve, amelyen az üzem a fenti táblázat szerinti levonásokat megkezdi, megszűnik a munkás eddigi miden jövedelmi adólevonása, úgy az önkéntes, mint az önkéntelen (végrehajtási) is. A végrehajtás beszüntetését az adókezelőség rendeli el, amint az illető munkások jegyzékét az üzem rendelkezésére bocsátja. Amennyiben ezen megegyezés értelmében a levonások helyesen eszközöltetnek és beszállittatnak a folyó évi 1926. év végéig a munkásoktól jövedelmi adóhátralékok végrehajtási utón nem fognak behajtatni. A munkásoknak az adólevonások elleni ellenállása ezen egyezség után Ha egyes munkások ezen egyezség szerinti jövedelmi adó levonásával nem értenének egyet, úgy a munkaadó a levonások eszközléséről lemond náluk és név, foglalkozás'és lakhely' (község, utca, szám), valamint az ellenkezés okának megjelölésével értesíti. arrról. az adókezelőséget, mely az adónak más utón való behajtására szükséges lépésekét megteszi. A megegyezés újonnan belépő munkásra-is kötelező A vállalat 'és-annak munkássága csakis azon adókezelőség, illetve adóhivatal ; hatásköre alá tartozik, amelynek körletébe a 'vállalát székhelye és vezetősége esik, tekintet nélkül a munkás lakóhelyére. Éz a hivatal köteles az érintkezést a többi, esetleg számításba jövő. adőkezeíőséggel éá adóhivatallal közvetiténi,' vagyis ezeket haladéktalanul kiértesíteni a megtörtént megegyezésről és felhívni, hogy azon vállalat munkásainak jövedelmi adója más utón való behajtásától eltekintsen. . , Az ezen megegyezés, alapján eszközlendő jövedelmi adó levonása ennek aláírását kővető első bérfizetéskor lép életbe és az 1926-ik év gégéig marad érvényben.. A vállalkozó, a minden hónápban a munkások béréből levont összeget legkésőbb a következő hó 15-éig az illetékes 'adóhivatalnak postai befizető, lapon beszolgáltatja, melynek hátoldalán megjegyzi, hogy ezen összeg az üzem munkásainak jö- yedélniT ádója fejében eszközöli levonás. i$zeá havi adórészleíekhéz nem melléklendő a. munkások névjegyzéke. .. 1927. évi.íebruár végéig a munkaadó az illetékes adókézéi őségnek megküldi a szolgálati javadalmak összeállítását, melynek az -eddigi.adatokon' kivül még a jövedelmiadó címén a munkásoktól 1926. éviién eszközölt levonások összegét is tartalmaznia kell. A munkaadó által beszolgáltatott levonásokat az adóhivatal az 1926. év és visszamenő időre szolgáló jövedelmi adóra számolja el, A még hátralékos adóösszeget az illető adókezelőség az 1924. évi október 8-án kelt 235. sz. törvény, illetve' az 1924. évi ...március 10. 121.709/16.009 '23. sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében leírja. Ezen megegyezés az üzem minden munkására vonatkozik, aki változó szolgálati javadalmazást (bért) kap. Nem vonatkozik, azonban az állandó (fix) javadalinazásu alkalmazottakra. Függelék A vállalat kiköti, hogy a pénzügyi kezelőségnek okozott oly/.karókért, melyeket, azáltal szenved, hogy a vállalat által levonni vagy beszolgáltatni elmulasztott összegekből erednek, nem szávatoL, mert ezen esetben a szavatolás csakis a személyi adótörvény 2-37./a §. értelmében levont jövedelmi adóra, tehát már kivetett adókra vonatkozik. Ner vezetésen nem szavatol a vállalat azon külömbö- zetekért, melyek’a bruttókereset alapelvéuek keresztülvitelénél keletkeznek, amlyek a változó adólevonás alá nem tartoznak (pl. a heti minimum) különben kinyilatkoztatja, hogy szándékos károk, vagy durva tévedések elő nem fognak fordulni, mert törekedni fog az adó levonását megbízható személyzettel, gondos pontossággal mint ez az üzemekben használatos eszközöltetni. A levonások rendkívüli mérséklése egyes munkásoknál úgy történik, hogy vagy egv előre meghatározott időre (pl. két. —. négy egymást követő hétré) vagy további intézkedésig szüntetik be az adó levonását. A fent közölt jegyzőkönyvi minta megfelel az 1926. évi febr. 25-én 16.340/26. pénzügyminiszteri rendeletben foglalt kellékeknek. Ennek alapján a munkások jövedelmi adójánák levonása teljesen szabad akaratától függ, illetve. a munkaadó nem kényszeríthető az adóxlgyikezelőség által, hogy ezen egyezséget aláírja. Azon esetben azonban kötelezhető arra, hogy a nála névszerint megjelölt munkásoktól azok jövedelmi adó bátrálékát' a 237 §. szeriht az adóhivatal által meghatározott időn belül ;és:összegben levonja. Külön kell figyelmeztetnünk még arra, hogy a megegyezés megkötésénél feltétel (íz, hogy a munkások megbízottjai kinyilatkoztassák, hogy az összes munkások alávetik magukat ezen .megegyezés szerinti adólevonásnak, igy ezen körülményt jó külön jegyzőkönyvbe vétetni. Ha azután várakozás ellenére mégis- akadna munkás, aki tiltakozik a levonás ellen, úgy ayval Szemben a fenti intézkedések - szerint kell eljárni. A rend kedvéért, meg kell még jegyeznünk, hogy azon munkásokról, akiknek munkaviszonya az. üzemmel szemben megszűnik a munkaadó kimutatás kíséretében az adóügyikezelőségnek jelentést'tesz, amelyben egyrészt a munkásnak 1926 évben az üzemben elért bruttó keresetét, másrészt a munkástól levont adóösszegét, valamint a munkaviszony megszűnte előtti lakását tartalmazza. Az üzemek és adóügyikezelőség megegyezhetik abban, hogy ezen bejelentések azonnal a munkás kilépésekor vagy negyed, fél esetleg csak évenként egyesítve az összes ezidő alatt kilépett munkásokról történjék. Hogy melyik mód választassák, az az üzem természetétől függ, főleg, a munkáslétszám változásaira kell tekintettel lenni például a nemrég elbocsátott munkások esetleges ujraf elvéi ele, a munka időszakos szünetelése,- esetlég gyakori tömeges felvétele idegen munkásoknak. Az adóügyi kezelőségek a levonások, beszállítására különleges viszonyok mérlegelése esetén a rendes havi beszállítási határidő helyett esetleg hosszab időközöket is engedélyezhetnek Ismételten meg kell említenünk, hogy a jelen megegyezés teljesen önkéntes, tehát eltérések ettől lehetségesek, főleg oly esetekben ahol már előzőleg történt valamely megállapodás a munkások, munkaadó és az adókezelőség között, mely már a gyakorlatban életbe is lépett és amelynek megváltoztatása esetleg nagyobb hátrányokkal járná. Természetesen megengedhető az is,. hogy tárgyalások kiséreltessenek meg a már fennálló egyezményeknek a jelenlegihez való teljes hozzá siiuu- lása Céljából. Külföldi gazdasági hirszolgála „A külföldről kínálkozó export és importalkalom megragadása, és áz: érdekeltekhez váló eljuttatása, valamint hazai érdeklődők részére’ a külföldi piacók felkutatása oly feladatok,'melyeknek helyes megoldása neölcsák érdekelteknek, hanem az egész gazdasági életnek elsőrendű érdeke" Ezt a jelszót óhajtja a budapesti kereskedelmi és iparkamara valóra váltani akkor,. amikor export-osztályt- létesít éá a ‘kíHföldi "gazdásági hírszolgálatát óhajtja kiépíteni. Ez a jelmondat legyen a mi iránytűnk is. Ha már a köztársaság térüíetén iparunk és kereskedelmünk halálra is van ítélve a végből,. hogy hulláján a történelmi országok ipara és kereskedelme tovább táplálkozhassak, mi saját szükségletünk ellátásán kivül igyekezzünk kifelé, megszerezni az összeköttetéseket és visszaszerezni a régi természetes piacunkat: a nagy magyar alföldet. Minden erőnkét arra kell összpontosítanunk, hogy dacára a politikai ’hooortnak, mely eddig • onnan minket Távól tartott és kínai falat emelt közénk, kíküzdjük a szabad utat iparcikkeink V számára délfelé, mint a legközelebbi természetes piacunk felé. v -J.Y. A magyar nemzeti párt eziránt már megtette az első lépégét és követelte az iparosok számára a határmenti zónából a határon át vámelőjegyzés mellett ipari cikkek kivitelének lehetővé tételét. Dolgozni fogunk azon is, hogy kamaráinkban, .ha kicsiben is, egy-egy ilyen export-osztály és külföldi gazdasági hírszolgálat létesüljön és ennek hírszolgálatát olvasóinknak e lap utján hozzáférhetővé fogjuk tenni., ■ ... DÖNTVÉNYEK Ha egy munkás oly nyilatkozatot ír alá, hoc,, a céggél bérkövetelésére kiegyezett, lemondott minden további igényéről. Felmerült esetből kifolyólag igy döntött a legfelsőbb polgári bíróság és mint feleslegesbe nem is ment bele az igény jogos voltának vizsgálatába, mert azzal, hogy .a munkás a Szolgálati viszony befejezése után olvértel- mü nyilatkozatot irt alá, miszerint a munkaadó céggel a bérköveteléséire nézve kiegyezett, lemondott minden további igényéről, akár van annak törvényes alapja, akár nincs. így a sajátkezűig aláirt nyilatkozat elegendő arra, hogy a hivatásos bíróság mindenféle később támasztott igényt elutasítson. Az 1925. évi október 25-én 217. sz. a. kelt törvény alapján keletkezett iparügy) panaszokban csakis a rendes bíróság és nem az iparbiróság illetékes. A multévi 217- 6Z. törvény értelmében minden oly • esetben, amikor a köz-igazgatási hatóság polgári - jogi igényekben dönt, az ezáltal érintett félnek jogában áll a jogi eszközök kimerülésével igényeinek érvényesítésére a birói utat igénybe venni. Igénymegállapitási panaszok a fenti értelemben az.üzemi választmányról szóló törvény szerint fönnálló döntőbizottság döntései ellen valószinüleg gyakoriak lesznek. Ilyen panaszt emeltek legutóbb; az egyik iparbiróságnál, ahol a vitás kérdés egy iparvállalat és annak egyik munkása közt merült fel. Az iparbiróság azonban, tekintettel arra, hogy a 217. sz. törvény rendes bírósághoz utalja ezen kérdést, mely alatt az iparbiróság nem érthető, illetéktelennek mondta ki magát. Ezen felfogását az országos polgáriügyi bíróság is helybenhagyta, mert helytelen azon felfogás, hogy az ipari bíróság illetékessége abban nyer bizonyitást, hogy az iparbiróságről szóló törvény 3. §-a szerint kizáróaú ezen bíróságok jogosultak a munkaadó és annak munkása között felmerülő vitás esetekben dönteni. Tehát a hivatásos bíróság is az iparbiróság álláspontján vau, mely szerint a .217. számú törvény az említett panaszok esetére a ren- d bíróságokat mondja ki illetékeseknek, inig az iparbiróság ilyennek nem tekinthető. 6 _____
