Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-27 / 72. (1110.) szám

1926 március 27, szombat. A luvdíuij Vüiüozalasa A vasutügyi miniszter ur egy alkalom­mal azt jelen telte ki, hogy a vasúti fuvar­díjak valcrizákndók, illetve indexszám sze­rint volnának megállapitandók. Ehhez kü­lönböző szakkörök szóltak hozzá és ezek vé­leménye egyezvén a mi ez ügyről alkotott nézetünkkel, a következőkben foglaljuk azt össze. Néha előnyösnek látszik a viszonyok rendezésére egy általános irányelvet jelölő jelszót találni és az egész törekvést ezen jel­szó szerint irányítani, azonban éppen a vas­úti viteldij s főleg az áru viteldija az, ame­lyet a pénz értékének változása külföldi re­lációkban nem szabad hogy irányítson, mert a jelszó akkor hamis nyomra terelné az egész törekvést A vasút feladata az, hogy az ipar és kereskedelem lényeges segítőtársa legyen úgy a belföldi, mint a külfölddel való forgalomban. A fuvardíjak megáll api tásán ál is ez az egyetlen szempont, ami figyelembe vehető. Arra kell tehát törekednünk, hogy a vasúti közlekedésünk legalább is oly jó le­gyen, mint a szomszéd államoké és lehetőleg olcsóbb legyen azoknál, mért ezáltal egy­részt versenyképesebbé teszi áruinkat ki­felé, másrészt rajtunk keresztül irányítja a kiuiöld átmeneti forgalmát. Ezen cél az, amit a lehetőségek határáig meg kell közelí­teni. Sehol sem oly fontos a viszonyok ösz- szehasonlitása és ennek alapján való ki- egyenlítése, sőt a külfölddel váló versenyzés is, mint éppen a vasúti fuvardíjaknál. A vas­út a saját termelésünket kell hogy szolgálja és ezért csakis a termelésre és árucserére kell tekintettel lennie. Nagyjában azt lehet­ne mondani, hegy ha egy fuvardijmérséklés esetleg a vasútnak direkte veszteséget jelent is, az államnak esetlég többszörös nyeresége van belőle. Ilyenkor nem kétséges, hogy a vasút csak hadd könyvelje el egyelőre a veszteséget, mert ezzel szemben az állam a nyereségnek legegészségesebb formáját könyvelheti el. Az ettől eltérő felfogás egészségtelen állapotokra vagy esetleg a ve­zetés rövidlátó voltára vall. A vasútnak ol­csónak kell lennie. Emlékezzünk a Baross- féle. zónatarifára, hogy ennek nyomán mek­korát emelkedett a vasút bevétele, vagy az Arad-csanádi vasutat vegyük mintának. Ott azonban, ha az üzem nem ment jól, az igaz­gatót csapták volna el s nem a fuvardíjat drágították. A mérlegek és súlyok újra­hitelesítése az 1926. évben Minden kereskedő és iparos s általában minden vállalat mérlegeit és mérőeszközeit ez év folyamán ujrahitelesittetni tartozik és pedig: 1. Az 1923. évben hitelesitett hosszmér­tékeket, száraz anyagokra és folyadékokra használt ürmértékeket. (A hitelesítés újabb három évre érvényes.) 2. Az 1923. évben hitelesitett boroshor­dókat, melyekben a bor a vevőnek szállitta- tik, azon hónapban, mely . a beégetett jelben foglaltatik. (Szintén három évre érvényes.) 3. Az 1924. évben hitelesített sörös szál­lító hordókat a beégetett hónap szerint. (Ér­vényes két évre.) 4. Minden hordó (szesz és pálinka szá­mára) javítás után, melynek űrtartalmán a javítás esetleg változást okozott, ujnatoitele- sitendő. 5. Az 1924. évben hitelesitett mindenféle kereskedelmi és precíziós sulymérleget, Ugyanúgy a hozzávaló súlyokat is. (Érvényes kei évre.) 6. A petróleummérö szerkezeteket, ame­lyeken a hitelesítés és a skála az üvegen nem látható, azonnal hitelesíttetni kell. 7. Az 1923. évben hitelesitett petróleum- mérő szerkezeteket, melyek a mérőüvegen sárgaréz-skálával bírnak. (Érvényes három évig.) 8. Az 1921. évben hitelesitett petró­leummérő szerkezeteket elkülönített mérő- nagysággal minden űrtartalom számára. (Ér­vényes öt évig.) 9. Minden gázmérő, ha javításban volt, uj használatbavétel előtt hitelesítendő. 10. Az 1921. évben .hitelesitett vízmérők. (Érvényes öt évig.) 11. Az 1921. évben hitelesített villamos- árajms2ámlálókat. (Érvényes öt évig.) Minden vendéglős, borkereskedő és likörgyáríó államilag hitelesitett Ármérté­kekkel kell hogy bírjon és felelős az általa használt sörös, boros és likőrös poharak űr­tartalmáért. Pengő számítás Magyarországon. A ma­gyar kir. posta március elsejétől kezdve pen­gőben számol s azt fogja követni a vasút, mely július 1-vel kezdődő üzletévében szintén el­kezdi a pengőszámitást A jövedelmi adó levonása a munkabérekből Már "oglalkóztunk ezen kérdéssel, de leg­utóbb annyira előrehaladt ez az ügy, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kivül ennek megismertetését olvasóinkkal. Talán a kisiparosok részére is le­hetne ilyen féle megegyezést létesíteni, vagy ugyanazt alkalmazni reájuk is. A pénzügyminiszté­riumban a gyáriparosok hosszabb tárgyalást foly­tattak ez ügyben, aminek eredménye a következő jegyzőkönyvben történő megállapodás, mely jegy­zőkönyvnek használatát a pénzügyminisztérium folyó évi február hó 25-én 16.340/26. sz. a. enge­délyezte. JegyzŐköny. Felvétetett a ................ i adókezelő­ségnél. A .................................... cég munkásságá­na k megbízottai kérik az előirt jövedelmi adónak a munkabérből való levonása szabályozását Az adóügyi kezelőség, a munkaadó és ezen üzem összmunkássága teljhatalmú megbízottjai között történt közös megállapodás alapján a követ­kezők engedélyeztetnek: A munkásoknak bruttó keresetébő, az 1919— 1925. évi jövedelmi adóhátralékok, valamint az 1926. évi esedékes jövedelmi adó fedezésére a személyzeti adótörvény 237. §-ápak a pontja sze­rinti levonások eszközöltetnek az alábbi táblázat szerint, amennyiben a nevezettek bruttó keresete hetenként legalább 140 korona 01 fill., tizennégy- napos kifizetéseknél, legalább 280 korona 01 fill., havi kifizetéseknél legalább 560 korona 01 fülér. . A munkás heti bruttó keresete: . Heti levonás ; tői ig Ke 140.01 160 4 160.01 190 5 • • 190.01 230 6 . 230.01 260 . 7 260.01 300 8 300.01 330 9 380.01 360 10 360.01 • 400 11 . .. , ­400.01 440 12 Minden további 40 korona után 1 kóK^Vaí emelkedik a levonás. ' ' „ A tizennégynaponként, illetve négy hetenként eszközölt kifizetéseknél ezen táblázat csak annyi­ban változik, hogy az adólevonás csak 280.01, il­letve 560,01 korofla után kezdődik. Ha az, illető bruttó keresete nem haladja meg hetenként, a 140.01, illetve tizennégy- . napi. kifizetésnél a, 280.Ql, vagy négyheti kifizetésnél az 500.01 koronát, úgy a le­vonás általában elesik. , . ­Bruttó kereset alatt a fenti táblázat és jelen meg­egyezés értelmében, a következő kereseti tételek ér­tendők: a) az akkord bérjegyzékben foglalt akkord­kereset, vagy bérmunkásoknál az alapbértétel. b) esetleges rendes drágaságibér pótlékok és hasonlók. c) tulőrabérek. , d) a 1.154 b. § és 1.155 a. § szerinti díjazások. e) a bérmunkások prémiumai. f) esetleges többtermelési külön prémiumok. A szabadság igénybevételéért fizetett díjazás­nál az adólevonás változatlanul végrehajtandó. A bruttókeresetbe olyan díjazások, melyek a műhelyen kivül teljesített munkák (mint szerelé­sek stb.) pótlékai nevezetesen élelempénz, utazási költség a munkahelyre, szálláspénz. stb. nem szá­míthatók bele. Továbbá nem számíthatók bele a ruhaáltalány, vagy a természetben adott ruha egyenértéke, valamint bármely természetbeni já­randóság sem. ’ Szerelőknél vagy hasonló alkalmazásban levő munkásoknál a családjuknak a vállalat által esz­közölt és konto kifizetések alapján számittatik a táblázat szerint a levonás és a x-endes r leszámo­lásnál a már üy módon levont összeg a valóságos keresetnek megfelelően a táblázat szerinti levonási összegre kiegészítendő a munkánál elért bruttó- kereset fogalma alá tartozó összeg alapján kiszá­mítva. Amennyiben szerelő vagy hasonló foglal­kozású munkást a műhelyben foglalkoztatnak, ügy a levonások nála éppúgy eszközöltetnek, mint bármely más munkásnál. Az adólevonás aluli kivételek A vállalat alapjában minden munkásnak le­vonja a fenti táblázat szerinti adót, csak azoknál tesz kivételt, akiknek évi bruttókeresete, ala­csony óra, napi, heti vagy havi bruttókeresetükre való tekintettel előreláthatólag nem fogja elemi a 7.300 koronát és azoknál, akikről az adókezelő- ség értesíti az üzemet, hogy keresetükből adólevo­nás nem eszközlendő. Az üzem azon munkások jegyzékét, akiknek évi keresete előreláthatólag nem fogjá a 7.300 koronát meghaladni, az adókeze- lősógnek beterjeszti, amely igazolja, hogy ezeknél nem kell adólevonást eszközölni. ' < Olyan munkások, akiknek évi bruttókeresete előreláthatólag meghaladja ugyan a 7.300 koro­nát, családi, vagy gazdasági tekintetből (a nagy­számú család, betegség a családban,. a gyerekek neveltetésére fordítandó nagy összeg, adósság, vagy más hasonló súlyos körülmények) felmenthetők az adólevonás alól és pedig külön, megfelelően in­dokolt és hiteles, lehetőlég hivatálos okmányokkal igazolt kérelem alapján, mely a IX. pont,szerint illetékes adőkezelőségnél benyújtandó. Ugyanezen körülmények alapján egyes munkaadó levonása az adókezelőség által mérsékelhető is. Az adókeze- lőség azonbau azon szilárd nézetének ad kifejezést, hogy a levonások elengedésé, vagy azok mérsék­lése iránti kérelmet csakis igazán kivételesen in­dokolt esetekben nyújtják be. Ilyen kérvények el­intézéséről a beadót, de egyúttal a munkaadót is kiértesítik. Az eddigi levonások beszüntetése Azon naptól kezdve, amelyen az üzem a fenti táblázat szerinti levonásokat megkezdi, megszű­nik a munkás eddigi miden jövedelmi adólevonása, úgy az önkéntes, mint az önkéntelen (végrehajtási) is. A végrehajtás beszüntetését az adókezelőség rendeli el, amint az illető munkások jegyzékét az üzem rendelkezésére bocsátja. Amennyiben ezen megegyezés értelmében a levonások helyesen esz­közöltetnek és beszállittatnak a folyó évi 1926. év végéig a munkásoktól jövedelmi adóhátralékok végrehajtási utón nem fognak behajtatni. A munkásoknak az adólevonások elleni ellenállása ezen egyezség után Ha egyes munkások ezen egyezség szerinti jö­vedelmi adó levonásával nem értenének egyet, úgy a munkaadó a levonások eszközléséről lemond ná­luk és név, foglalkozás'és lakhely' (község, utca, szám), valamint az ellenkezés okának megjelölé­sével értesíti. arrról. az adókezelőséget, mely az adónak más utón való behajtására szükséges lé­pésekét megteszi. A megegyezés újonnan belépő munkásra-is kötelező A vállalat 'és-annak munkássága csakis azon adókezelőség, illetve adóhivatal ; hatásköre alá tar­tozik, amelynek körletébe a 'vállalát székhelye és vezetősége esik, tekintet nélkül a munkás la­kóhelyére. Éz a hivatal köteles az érintkezést a többi, esetleg számításba jövő. adőkezeíőséggel éá adóhivatallal közvetiténi,' vagyis ezeket hala­déktalanul kiértesíteni a megtörtént megegyezés­ről és felhívni, hogy azon vállalat munkásainak jövedelmi adója más utón való behajtásától elte­kintsen. . , Az ezen megegyezés, alapján eszközlendő jö­vedelmi adó levonása ennek aláírását kő­vető első bérfizetéskor lép életbe és az 1926-ik év gégéig marad érvényben.. A vállalkozó, a minden hónápban a munkások béréből levont összeget legkésőbb a következő hó 15-éig az illetékes 'adóhivatalnak postai befize­tő, lapon beszolgáltatja, melynek hátoldalán meg­jegyzi, hogy ezen összeg az üzem munkásainak jö- yedélniT ádója fejében eszközöli levonás. i$zeá havi adórészleíekhéz nem melléklendő a. munkások névjegyzéke. .. 1927. évi.íebruár végéig a munkaadó az illeté­kes adókézéi őségnek megküldi a szolgálati java­dalmak összeállítását, melynek az -eddigi.adatokon' kivül még a jövedelmiadó címén a munkásoktól 1926. éviién eszközölt levonások összegét is tar­talmaznia kell. A munkaadó által beszolgáltatott levonásokat az adóhivatal az 1926. év és visszamenő időre szolgáló jövedelmi adóra számolja el, A még hát­ralékos adóösszeget az illető adókezelőség az 1924. évi október 8-án kelt 235. sz. törvény, illetve' az 1924. évi ...március 10. 121.709/16.009 '23. sz. pénz­ügyminiszteri rendelet értelmében leírja. Ezen megegyezés az üzem minden munkására vonatkozik, aki változó szolgálati javadalmazást (bért) kap. Nem vonatkozik, azonban az állandó (fix) javadalinazásu alkalmazottakra. Függelék A vállalat kiköti, hogy a pénzügyi kezelőségnek okozott oly/.karókért, melyeket, azáltal szenved, hogy a vállalat által levonni vagy beszolgáltatni elmulasztott összegekből erednek, nem szávatoL, mert ezen esetben a szavatolás csakis a személyi adótörvény 2-37./a §. értelmében levont jövedelmi adóra, tehát már kivetett adókra vonatkozik. Ner vezetésen nem szavatol a vállalat azon külömbö- zetekért, melyek’a bruttókereset alapelvéuek ke­resztülvitelénél keletkeznek, amlyek a változó adó­levonás alá nem tartoznak (pl. a heti minimum) különben kinyilatkoztatja, hogy szándékos károk, vagy durva tévedések elő nem fognak fordulni, mert törekedni fog az adó levonását megbízható személyzettel, gondos pontossággal mint ez az üze­mekben használatos eszközöltetni. A levonások rendkívüli mérséklése egyes mun­kásoknál úgy történik, hogy vagy egv előre meg­határozott időre (pl. két. —. négy egymást követő hétré) vagy további intézkedésig szüntetik be az adó levonását. A fent közölt jegyzőkönyvi minta megfelel az 1926. évi febr. 25-én 16.340/26. pénzügyminiszteri rendeletben foglalt kellékeknek. Ennek alapján a munkások jövedelmi adójánák levonása teljesen szabad akaratától függ, illetve. a munkaadó nem kényszeríthető az adóxlgyikezelőség által, hogy ezen egyezséget aláírja. Azon esetben azonban kötelez­hető arra, hogy a nála névszerint megjelölt mun­kásoktól azok jövedelmi adó bátrálékát' a 237 §. szeriht az adóhivatal által meghatározott időn be­lül ;és:összegben levonja. Külön kell figyelmeztet­nünk még arra, hogy a megegyezés megkötésénél feltétel (íz, hogy a munkások megbízottjai kinyilat­koztassák, hogy az összes munkások alávetik ma­gukat ezen .megegyezés szerinti adólevonásnak, igy ezen körülményt jó külön jegyzőkönyvbe vétetni. Ha azután várakozás ellenére mégis- akadna munkás, aki tiltakozik a levonás ellen, úgy ayval Szemben a fenti intézkedések - szerint kell eljárni. A rend kedvéért, meg kell még jegyeznünk, hogy azon munkásokról, akiknek munkaviszonya az. üzemmel szemben megszűnik a munkaadó kimutatás kíséretében az adóügyikezelőségnek je­lentést'tesz, amelyben egyrészt a munkásnak 1926 évben az üzemben elért bruttó keresetét, másrészt a munkástól levont adóösszegét, valamint a mun­kaviszony megszűnte előtti lakását tartalmazza. Az üzemek és adóügyikezelőség megegyezhetik abban, hogy ezen bejelentések azonnal a munkás kilépésekor vagy negyed, fél esetleg csak évenként egyesítve az összes ezidő alatt kilépett munkások­ról történjék. Hogy melyik mód választassák, az az üzem természetétől függ, főleg, a munkáslétszám válto­zásaira kell tekintettel lenni például a nemrég el­bocsátott munkások esetleges ujraf elvéi ele, a munka időszakos szünetelése,- esetlég gyakori tö­meges felvétele idegen munkásoknak. Az adóügyi kezelőségek a levonások, beszállí­tására különleges viszonyok mérlegelése esetén a rendes havi beszállítási határidő helyett esetleg hosszab időközöket is engedélyezhetnek Ismételten meg kell említenünk, hogy a jelen megegyezés teljesen önkéntes, tehát eltérések ettől lehetségesek, főleg oly esetekben ahol már elő­zőleg történt valamely megállapodás a munkások, munkaadó és az adókezelőség között, mely már a gyakorlatban életbe is lépett és amelynek meg­változtatása esetleg nagyobb hátrányokkal járná. Természetesen megengedhető az is,. hogy tárgya­lások kiséreltessenek meg a már fennálló egyez­ményeknek a jelenlegihez való teljes hozzá siiuu- lása Céljából. Külföldi gazdasági hirszolgála „A külföldről kínálkozó export és importal­kalom megragadása, és áz: érdekeltekhez váló eljuttatása, valamint hazai érdeklődők részére’ a külföldi piacók felkutatása oly feladatok,'melyek­nek helyes megoldása neölcsák érdekelteknek, ha­nem az egész gazdasági életnek elsőrendű érde­ke" Ezt a jelszót óhajtja a budapesti kereske­delmi és iparkamara valóra váltani akkor,. ami­kor export-osztályt- létesít éá a ‘kíHföldi "gazdásági hírszolgálatát óhajtja kiépíteni. Ez a jelmondat legyen a mi iránytűnk is. Ha már a köztársaság térüíetén iparunk és keres­kedelmünk halálra is van ítélve a végből,. hogy hulláján a történelmi országok ipara és kereske­delme tovább táplálkozhassak, mi saját szükségle­tünk ellátásán kivül igyekezzünk kifelé, megsze­rezni az összeköttetéseket és visszaszerezni a régi természetes piacunkat: a nagy magyar alföldet. Minden erőnkét arra kell összpontosítanunk, hogy dacára a politikai ’hooortnak, mely eddig • onnan minket Távól tartott és kínai falat emelt közénk, kíküzdjük a szabad utat iparcikkeink V számára délfelé, mint a legközelebbi természetes piacunk felé. v -J.Y. A magyar nemzeti párt eziránt már megtette az első lépégét és követelte az iparosok számára a határmenti zónából a határon át vámelőjegyzés mellett ipari cikkek kivitelének lehetővé tételét. Dolgozni fogunk azon is, hogy kamaráinkban, .ha kicsiben is, egy-egy ilyen export-osztály és kül­földi gazdasági hírszolgálat létesüljön és ennek hírszolgálatát olvasóinknak e lap utján hozzáfér­hetővé fogjuk tenni., ■ ... DÖNTVÉNYEK Ha egy munkás oly nyilatkozatot ír alá, hoc,, a céggél bérkövetelésére kiegyezett, lemondott minden további igényéről. Fel­merült esetből kifolyólag igy döntött a leg­felsőbb polgári bíróság és mint feleslegesbe nem is ment bele az igény jogos voltának vizsgálatába, mert azzal, hogy .a munkás a Szolgálati viszony befejezése után olvértel- mü nyilatkozatot irt alá, miszerint a munka­adó céggel a bérköveteléséire nézve kiegye­zett, lemondott minden további igényéről, akár van annak törvényes alapja, akár nincs. így a sajátkezűig aláirt nyilatkozat elegendő arra, hogy a hivatásos bíróság mindenféle később támasztott igényt eluta­sítson. Az 1925. évi október 25-én 217. sz. a. kelt törvény alapján keletkezett iparügy) panaszokban csakis a rendes bíróság és nem az iparbiróság illetékes. A multévi 217- 6Z. törvény értelmében minden oly • esetben, amikor a köz-igazgatási hatóság polgári - jogi igényekben dönt, az ezáltal érintett félnek jogában áll a jogi eszközök kimerülésével igényeinek érvényesítésére a birói utat igénybe venni. Igénymegállapitási panaszok a fenti értelemben az.üzemi választmányról szóló törvény szerint fönnálló döntőbizottság döntései ellen valószinüleg gyakoriak lesz­nek. Ilyen panaszt emeltek legutóbb; az egyik iparbiróságnál, ahol a vitás kérdés egy iparvállalat és annak egyik munkása közt merült fel. Az iparbiróság azonban, te­kintettel arra, hogy a 217. sz. törvény ren­des bírósághoz utalja ezen kérdést, mely alatt az iparbiróság nem érthető, illeték­telennek mondta ki magát. Ezen felfogását az országos polgáriügyi bíróság is helyben­hagyta, mert helytelen azon felfogás, hogy az ipari bíróság illetékessége abban nyer bizonyitást, hogy az iparbiróságről szóló tör­vény 3. §-a szerint kizáróaú ezen bíróságok jogosultak a munkaadó és annak munkása között felmerülő vitás esetekben dönteni. Tehát a hivatásos bíróság is az iparbiróság álláspontján vau, mely szerint a .217. számú törvény az említett panaszok esetére a ren- d bíróságokat mondja ki illetékeseknek, inig az iparbiróság ilyennek nem tekinthető. 6 _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom