Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-27 / 72. (1110.) szám
MAGY&rIpAROStefaRESKmft A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP KÉTHETENKÉNT MEGJELENŐ MELLÉKLETE sisai A forgalmi adó átalányositása ügyében a szlovenszkói textilkereskedők a mm, neonban országos értekezletet tartottak Pozsonyban. Az ország minden zugából sereglettek össze a kiküldöttek és elkeseredetten panaszolták egymásnak elviselhetetlen adóbajaikat. Érdekes és nagyon tanulságos volt ez az országos összejövetel. A leg- illelékesebb demonstrálása volt az általános elkeseredettségnek és igazolása annak, hogy az eddigi adópolitikán sürgősen változtatni kell, ha el akarjuk kerülni a közelgő nagy katasztrófát. A textiláruk adópausalirozása nem uj dolog. Kégi, jogos követelése az a texíildetail- kereskedelemnek. A kormány már ismételten próbálkozott a keresztülvitellel, de néhány gyárosnak mindig sikerült ezt megakadályoznia. A gyárosoknak nagyon hatalmas bará- taiK vannak a kormány környezetében. Ez a barátság állja útját az igazságnak. Mindennapi eset. Rendszer. De ebben az esetben végzetes baj fejlődhetik belőle. A forgalmi adó tulajdonképpen fogyasztási adó, azt mindenki tudja. Ezt az adónemet tehát a fogyasztónak kell viselnie, j Akárhányszor szedik be forgalom közben,! végeredményben az egészet a fogyasztónak j kell megfizetnie az áru végső árában vagy árával. Bebizonyosodott tény azonban, hogy a textildetailkereskedő az általa fizetendő forgalmi adót nem tudja a vevőre áthárítani. Még akkor sem, amikor a kereslet nagy, de különösképpen nem a (mostani rossz konjunktúra idejében. Számára tehát a forgalmi adó nem fogyasztási adó, hanem egy rendkívül terhes é9 igazságtalan adónem, amelyet jÖyedé.lmótöl vagy vagyonától teljesen függetlenül, a már magában is elviselhetetlen sok egyéb adó mellett kell beszolgáltatnia. Ennek dacára az adóhivatalnokok a kereskedőt úgy kezelik, mintha nem a saját pénzét fizetné, hanem elkésve és megrövidítve azokat az összegeket szolgáltatná be, melyeket vevői nála az állam részére már régen lefizettek. Tehát nemcsak azt nem ismerik el, hogy szánalmas áldozata egy rosszul végrehajtott szerencsétlen adótörvénynek, hanem a tetejébe még sikkasztással is gyanúsítják. És mindezeken kívül az adó ellenőrzésének ürügye alatt állandóan a legkellemetlenebb és legkíméletlenebb revíziókkal molesztálják. A megélhetési viszonyok amúgy is az elképzelhető legrosszabbak, a kereskedők szinte kivétel nélkül amugyis az elkerülhe- tetlc i csőd felé haladnák, ez a szerencsétlen forgalmi adó adja meg aztán nekik a kegyelemdöfést. Mindenki elismeri, hogy a legkevesebb, amit a textilkereskedők kívánhatnak, az, hogy az ő cikkeik forgalmi adója is átalányoztassék, mert másképp nem bírják el ezt az adót. Senki sem vonja kétségbe, hogy az a.~ anyozással az állam inkább jól jár, semmint megrövidül, mégsem képesek ennek a jogos kívánságnak teljesítését az államtól kiharcolni. És hiába üléseznek, hiába van tényleg sok okos emberük, nem tudnak elérni semmit és nem fognak elérni semmit. Mert rossz politikusok. Régente az volt a közfelfogás, hogy a kereskedő ember csali kormánypárti politikát vallhat Azt mondták, hogy hivatása kényszeríti rá, hogy jó viszonyban legyen a miniszterekkel. Nem is volt olyan kormány, amelyet a kereskedők nem támogattak volna. Ezt a naiv mentalitást a szlovenszkói kereskedők az ui államalakultba is átplántálták. Itt is mamelukok maradtak. Millió sebből véreznek, nyöszörögnek, de csak halkan; kiáltani még kínjukban sem mernek. Alázatos kérvény és üdvözlő sürgöny, ezek a harci eszközeik. Úgy is néznek ki. Vállvere- getést azt kapnak, de forgalmiadóátMányosi- tást, emberséges kezelést és megélhetést, Az ingójelzálog lentkezővel volna tartandó, anyagi eszközeinkhez mérten hozzálátunk ezeu tanfolyamok megszervezéséhez, ahol azok megtartása lehetséges. Tarthatók volnának: gőz, benzin és elektromos gépkezelői, szerelői, csépiögéplceze- lői, mórlegjavitó, autóvezető, valamint kőműves és ácsmesteri tanfolyamok, mint amelyek után hivatalos közegek előtt letett vizsga alapján képesítés nyerhető. De tarthatók volnának a továbbképzést előmozdító szaktanfolyamok, mint: cipőipari, szabóipari, asztalos, mázoló és festő stb. iparszaktanfolyamok is, szakrajztanfolyamok, valamint ipariszámtan, könyvvezetés, kalkuláció stb. tárpyuak is, mint amelyek az iparosok nívóját s vele versenyképességét emelik, ezen kivül tarthatók volnának egyes rövid speciális tanfolyamok, mit pl. autogénheggesztő stb. tnníolvam. A szakosztály ezzel párhuzamosan szükségesnek tartja egy magyar minta szakkönyvlár felállitá-át is, amely az egyes helyi csoportoknak kívánságára kiadna rövid időre áttekintésre könyveket, hogy azokat a tagok átnézés után, ha az nekik megfelel, a szakosztályi iroda révén olcsón beszerezhetnék. A szakosztály tagjai más egyesületekben és egyéb fórumokban is mozgalmat indítottak a vasúti direkt tarifa átszámításának kieszközlésére. Ennek eremAnye is van, mert áorilis elsejével már érvénybe is lép a direkt tarifa. Ugyancsak a panaszoknak más fórumok által való hangoztatása is megindult, igy a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara a szlovenszkói panaszokat összefoglalva memorandum alakiában adja be a minisztériumhoz. Ugyancsak a szakosztály egyes tagjainak más helyen való régebbi működésének köszönhető az, hogy a pozsonyi és besztercebányai kereskedelmi és iparkamara kebelében kisipari gépbeszerző szövetkezet létesült, hol minden kisiparos 15 000 K erejéig a saját maga által kiválasztott gépet megvásáro’bntja és árát olcsó ka-, mát mellett 10 év alatt törlesz'heti. Ugyanez a kassai kamarában is előkészítés alatt áll. Folyamatban vannak, illetve kidolgozás alatt állanak a következő ügyek: A közszállitásokhán való részesedés céljából felhívás ment az iparosokhoz, hogy sérelmeiket közöljék és amennyiben folyamatban levő dolgokról volna szó, a képviselőink közben fognak járni, hogy a részesedést kieszközöljék. Beszerző, értékesítő és esetleg termelő szövetkezetek előkészítés alatt állanak. A határmenti áruforgalom ügyében indítványt készít elő n szokosztálv, hogy :-0 kilométeres határsávban vámelőjegyzés mellett indulhasson meg a vásári forgalom, esetleg egyéb vállalkozást isA szakosztály élénk részt vesz az adóügyi tiltakozó gyűlések lendezésében. A magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztályának jelentése A szakosztálynak múlt évi december hó 6-án történt megalakulása után annak részletes programját kinyomattuk és a párttitkár- ságok rendelkezésére bocsátottuk. Ugyancsak a Magyar Iparos és Kereskedő első száma is leközölte. A Magyar Iparos és Kereskedő, a szakosztály lapjának első száma hosszas nehézségek után végre január hó 30-án megjelent s azóta kétheterikint rendesen jelenik meg. A szakosztály irodája gondoskodik arról, hogy mindig aktuális tárgyú s az iparosok és kereskedők érdekeit elősegítő cikkek kellő számban álljanak a Prágai Magyar Hirlap rendelkezésére, hogy a lap teljes tartalommal jelenhessen meg. A cikkek egyelőre még főleg a szakosztály vezetőségétől erednek, mert az iparosok és kereskedők nem küldenek be írásokat. De lassanként itt is meg fog törni a jég és reméljük, hogy a jövőben eziránvban sem lesz panasz. Azon kritika, hogy a lap túl száraz és iparosainknak túl magas nivóju cikkeket közöl, némileg jogosult, azonban a tisztán gazdasági érdekeket szolgáló lap nem lehet mulattató tartalmú. Viszont arra kell törekednünk, hogv iparosaink állandóan olvasva a lapot, saiát jól felfogott érdekükben lassan hozzászokjanak a gazdasági célú lap nyelvéhez és hozzánevelődienek ennek szinvonalá- hoz, ami a megértéshez és az anvag felhasználásához feltétlenül szükséges. Ezzel szemben igyekezünk a lap nyelvezetét, amennyire a szakkifejezések megengedik, lehetőleg magyarosnak és könnyen érthetőnek tartani. Mindjárt a szakosztály megalakulása után megkezdődött a szervezés munkája is. lfj. Koczor Gyula képviselő Komárom, Érsekújvár, viszont Bakó Gábor dr. Ruszinszkó nagyobb városainak megszervezését vállalta. Rimaszombatot az elnöki iroda vállalta magára. E jelentés Írója beutazta Pozsony, Komárom, Léva, Ipolyság* Losonc, Rozsnyó, Pelsőc, Tornaija, Kassa városokat a helyi csoportok megalakításának előkészítése és megbeszélése céljából. Általánosságban váratlan nehézségeket tapasztalt. Az iparosság egyré- sze, megértve a célt, örömmel csatlakozott volna a szakosztály helyi csoportjaihoz, de egy másik része és a kereskedők nem mernek nyíltan a magyar nemzeti párthoz csatlakozni, mert félnek, hogy ezáltal esetleg üzletüknek ártanak. Ezen akadály csak késlelteti, de meg nem akasztja a helyi csoportok megalakítását, melyek ha kevesebb számú taggal is, de megalakíthatok lesznek s azután biztosan várható a többiek csatlakozása is- Helyi csoportok eddig Rimaszombatban január 10-én, Tornaiján március 6-án alakultak meg. Rövidesen megalakulnak Losoncon és Ipolyságon. Mindenesetre a szakosztály azon lesz, hogy minél több helyen legyen helyi csoportunk, de ehhez a legjobb eszköz, ha némelyes eredményeket tudunk felmutat ni, viszont hogy eredményeket tudjunk felmutatni, ahhoz egypár eleven helyi csoport nagy segítséget nyújt. A szakosztály tervbe vette szaktanfolyamok létesítését s meg is indította az ezirá- nyu kérdezősködéseket. Amint a válas/ck beérkeznek, hogy milyen tanfolyam és hány jeazt nem! Egy telhetetlen gyáros vagy egy neuraszténiás miniszteri tisztviselő meg tudják nyomorítani az egész kereskedelmet. És ezen nem lehet segíteni, ez igy lesz mindaddig, mig a politika egyszeregyét meg nem tanuljuk, mig meg nem értjük, mit jelent életünkben és boMogulé?uhkban a választás napja, mig egyetlen, mindent összefoglaló ionunkat a saját javunkra felhasználni nem tudjuk. A miniszterek öt évig mmiszterkednek felettünk kényük-kedvük szerint, de aztán jön egyetlenegy nap, amikor mi vagyunk a miniszterek. Addig, amíg rá nem jövünk arra, hogy ezen az egyetlenegy napon kell okosan gondoskodnunk ötesztendei boldogulásunkról és ha ezt okosan meg nem tesszük, akkor addig hiú na ülésezünk és hiába jajgatunk, addig nincs segítség. Direkt fuvardijszámdás Magyarországgal A magyar és csehszlovák vasutaknak Brünnben megtartott ülésén a tárgyalások any- nvira előrehaladtak, hogy elvi megegyezés jött létre az egységes direkt fuvardij-számi- tásra vonatkczólag. A megállapodás szerint azon áruk direkte fuvardíjait fogják kölcsönösen kidolgozni, amelyek szállítása gyakori. A lehető legalacsonyabb kezelési költség felszámítása mellett a fuvardíjat az illető vonalon az illető árura számítandó legalacsonyabb díjszabás szerint fogják számítani. Ugyanezen direkt tarifa elvek érvényesek az Ausztriával való viszonylatban is úgy, hogy jelenleg egész a jugoszláv határig lesznek érvényben, de úgy látszik, azontúl egyelőre nem folytatódnak. Ez az első lépés, amely Magyarország irányában az általunk régen óhajtott és hangoztatott kereskedelempolitikai barátságos viszony fe’é történik s óhajtandó volna, hogy ennél ne álljunk meg. Ezt mi nem csak mint magyarok kívánjuk, de mint Szlovenszkó és vele a köztársaság lakosai is, mert rá vagyunk szorulva Magyarországra, mini fogyasztóra, de mint termelőre is, és eddig éppen ezt a legtermészetesebb viszonylatot zárták el tőlünk ostoba politikai hóbortok miatt. Pedig zsebünkön érezhettük, ennek kárát is látnunk kellett, azt hogy hogyan rendezkedik be lassan Magyarország arra, hogy ne szoruljon reánk és a mi áruinkra. Ha e hibát nem sietünk gyorsan megkorrigálni, és azonnal nem tudunk áruinkkal megjelenni ismét a magyar piacon, akkor Magyarországot, mint vevőt, végleg elveszítjük. megterhelheti a raktárát az áruhitel erejéig 1 s akkor arra már ingó jelzálogkölcsönt eleve nem kaphatna. Ha tehát a közép és nagyipar számára az ingó jelzálogkölcsön rendszeresítése jelent is segítséget, a kisiparnak, mint az előbb felhozott okból kiviláglik, abszolúte nem. Mi volna tehát az a mód, amely a kisipa-; ros hiteligényeit megfelelően kielégíti? A1 kisiparosnak a rendes üzletmenet mellett elegendő az áruhitel, amely a nyersanyagbeszerzést lehetségessé teszi s megvárja, amig a készárut eladja s a nyersanyagot kifizet- j heti, de csakis akkor, ha ez az áruhitel nem uzsorahitel. Oly esetben azonban, ha a ten-' desnél nagyobb munkát vállalhat, amelynek lebonyolítására hosszabb időre van szükség, részben több nyersanyagot igényel hozzá s végül több munkabérbefektetéssel is jár, de j részletelőlegeket azon munkára nem kaphat; ilyenkor érzi szükségét a kisiparos a rendes j áruhitelen kivül valamely más formájú hitelnek is- Tehát olyan hitelre szorul, amely az általa vállalt munkára addig nyújt neki hitelt, mig az a munka ismét készpénzzé nem válik. Ilyen hitelt azonban csakis a szövetkezeti alapon létesített hitelintézet nyújthat, ahol egy egész közönség érzi, hogy mikor és mennyi a nyújtandó hitel és viszont bízva tapasztalaikban és az üzlethez való értésükben, együttesen vállalják a felelősséget. Ez a hitel összekapcsolva az áruhitellel kisegítené iparosainkat abból a nehéz helyzetből, amelyben jelenleg vannak, de csakis akkor járna ez a kívánt eredménnyel, ba viszont a kormány arról gondoskodnék, hogy az iparcikkek elhelyezhetők legyenek, akár itt benn, akár külföldön, nem úgy, mint ahogy eddig történt. A mi feladatunk tehát a jövőben ilyen ipari hitelszövetkezetek létesítése, ahhoz oF7 csó tőke megszerzése, esetleg a kormánytól való kierőszakolása s viszont ugyancsak ugyanott kieszközlése annak, hogy az iparcikkek értékesítése megtörténjék. Ha ezen törekvésünket siker koronázza, akkor még megmenthetjük a már agonizáló szlovenszkói Kisipart Mindenesetre meg kell végre értenie a kormánynak azt, hogy az éhenhalás- tól való megmentés néüi politikai szempontból bírálandó el, hanem általános emberi kötelesség és államférfim bölcsesség. Sok szó esik mostanában arról, hogy az 1 ingójelzálogkölcsön rendszerét bevezessék. Ez abban állana, hogy a kölcsönre ingóságok, berendezési és felszerelési tárgyak, állatok, termés stb. szolgálnának zálogul. A zálog azonban nem volna beszolgáltatandó, hanem továbbra is megmaradna az elzálogosító tulajdonában, azon feltétel mellett, hogy azt el I nem idegenítheti- Ezen kölcsön azon ferde- • séget óhajija kiküszöbölni, hogy a kereskedő a cégtáblájára vehet fel kölcsönt, a gazda azonban csak. a földjére, házára s az iparos, hacsak egyben nem háztulajdonos is, pláne semmire nem kap. A gazdán ezen kölcsön- j fajjal segíteni lehetne, hisz állatjai s szerszámai, de termése is továbbra megmaradna használatában s ezek úgy a hitelezőnek, mint neki magának oly értéket képviselnek, amely biztos alapot nyújt egy kő csönüzletre. A kisiparos kaphatna berendezésére, tehát szerszámaira vagy nyersanyag, fél és egész kész cikkei raktárára ingójelzálogköl-, csont. Azonban itt a bökkenő, hogy a végrehajtási novella értelmében ipara folytatásához szükséges szerszámokat és anyagokat és, egyéb felszereléseket, melyek megélhetésé- j ben okvetlen szükségesek, nem lehet lefog- j lalni, illetve tartozás fejében elárverezni. A végrehajtási novella ezen rendelkezését meg-; változtatni emberi szempontból nem lehet és nem szabad, mert meg kell hagyni a módot arra, hogy a kisiparos, ha egészen tönkre is megy, az éhenhalástól megmenekedjék. Ezt célozza az a rendelkezés is, hogy családjának , egy havi élelmét akár természetben, akár! készpénzben, valamint a lakbérre valót is meg kell neki hagyni. De alig van kisiparos, akinek a meghr.gyandókon kivül még oly berendezése volna, amire az élelem és lak-, bérösszeg levonása után még kölcsön volna ! adható. Amit pedig tőle elvenni nem lehet, arra senki nem fog neki hitelt nyújtani. Maradna a raktár, úgy nyersanyagokban, mint készítményekben. Ennek segítségéhez eddig is sokszor nyúlt az iparos, mert sok zálogosította el raktárát vagy annak egyes tárgyait, pe a kisiparos a nyersanyag beszerzésénél rendszerint hitelt vesz igénybe s így raktárát:■ már áruhitel terheli. így egyrészt erkölcsié- j lén volna olyan tárgyra még jelzálogkölcsönt felvenni, ami nem is az övé, másrészt a ke-! reskedő, aki ezt nyújtja, ha elég gondos, I
