Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-27 / 72. (1110.) szám
1926 március 27, szombat A Tátra gyöngyei vásári forgatagban... Tátrai fürdők a prágai mintavásáron — A művész et megállítja » zsibongó vásári tömeget — Tátrai hangulat a sportpavillonban — Beszélgetés Kőszegi -Winkler Elemér festőművésszel — Nemzetközi sakk verseny a Tátrában? Prága, március 26. Zajong a vásári tömeg. A minta vásárt a felmelegedett napol; látogatottá tették. Száz és száz ember tolong az üzlet után s ezreidre megy a kiváncsiak száma. Mindenütt a rideg üzlet lüktetése. Csak a sportpavillonban üdül lel a szean, melynek gazdáját nem várja itt alku, áru, haszon és provízió. Fenyőszag... mint a Tátra ózondus erdőinek bilincses illata: aki egyszer szívta, nem felejti el soha. És körülöttem változott kép, felderült szemek, pihenőre simult arcok: a Tátra-fürdők kiállítása a művészet erejével barátságos, finom zugot varázsol a bábeli, bűvös zűrzavarba. * Nagyon életrevaló gondolat volt a Tátra-fürdők Szövetségétől, hogy egy ilyen kedvező alkalmat, mint a prágai minta vásár, neon hagyott kihasználatlanul a propaganda szempontjából. Igaz, hogy a vásárra özönlő közönség egész más célokért keresi fel a mintavásárt, de öröm észrevenni, hogy ebben a zsibongó, lármás Bábelben, ahol megbolygatott hangyaboly a környezet a bódé bódé után kínálja áruit rikító reklámokkal, leköti a figyelmet a szelíd eszközökkel dolgozó művészet: a Tátra-fürdők művészi képei, fényképsorozatai s a diszitő, otthoni fenyögalyak. Az emberek megállnak s egy percre felmosolyog bennük a gyermek. Egy terjedelmes, nagy falat betöltő kép varázsa fogja meg a szivüket: a Tátra. S ahogy felismerik az ormok büszke sziluettjét, egymásután szólalnak meg a csehek és németek: — Itt már jártunk... ezt már láttuk... S végigsimitják nézésükkel a Tátra-kép szépségének ismerős formáit, az utakat, amerre jártak, akárcsak mi, akik, mikűr haza-hazaruccanuuk innen s a vágtató vonatablakokból lessük a Tátrát, örülő, otthout-érző szemünket kacagva táncoltatjuk csúcsról csúcsra, fürdőről fürdőre. Néha megakad a forgalom: tolonganak a prospektus utáu. Dánok, németek jönnek. Akik a köztársaságból eddig csak Csehországot ismerik. Csodálkozva néznek: — Hol van itt ilyen gyönyörű, magas hegység? Ez a reklámazerflen festett tájékoztató tájkép megtette azt a hatást, amit vártak tóle: felhívta a figyelmet az öt kiállító fürdőre. ótátrafüred, Ujtátrafüred, Tátra&aóplak, Mat- lárháza és Felsőhági állították ki • Több pompás tájkép. Kettő közülök Tátraszép. lakot ábrázolja: az egyik nyáron, a másik télen. A hangtalan téli táj kristálytiszta levegője megfogja a nézőt, aki csak aztán figyel fel arra, hogy ezen a csodaszép helyen egy Európában páratlanul álló, speciális gyógyintézet van, a külföldön is elismert kitűnő Guhr Mihály dr. igazgató-főorvos szakavatott vezetése alatt, a Basedow-kór gyógyítására, ahol évente százak és százak találnak gyógyulást. Madárháza képé hűen adja vissza kies fekvését a nyájas fürdőnek, amelyet Forberger Árpád és neje vezetnek kifogástalanul. A fényképeknél hűbb képet ad a művész ecsetje a bájos fürdőkről. A fényképek viszont kitűnő szolgálatot tesznek Ujtátrafüred népszerűsítésének, ahol a S z o n- tagh Miklós igazgató-főorvos hivatott vezetése alatt működő Szontagh-féle szanatórium nagyvilági komfortjáról és modem berendezéséről kell számot adni. A Reichardt igazgató vezetése alatt álló ótátrafüred évszázadokra visszatekintő történetének képeivel valósággal háttérbe szorítja a fürdő- kiállitás látnivalóit. Ott látjuk a múlt századeleji primitív kis fürdőtelep képétől mai napig a telep egész fejlődését. Felsőhágiról, amelyet 35 év óta vezet pompásan P o 1 n i s c b Aladár, Neumann Szigfrid három tempera-képe beszél, megórzékitve a csendes, nyugalmas fürdő meghitt hangulatát. * A négy Tátra-kép Kőszeghy-Wínkler Elemér hivatott ecsetjét dicséri. Amilyen finom, érzékeny és előkelőén disztingváltak a képek színei és tónusai, — olyan szerény, kedves, finom úriember mesterük is: Kőszeghy-Winlder Elemér, a Kassai Muzeum volt igazgatója, akit a nagy tumultusban csak nehezen lehet megtalálni. Elbeszélgetünk a kiállításról. Nagyon tiltakozik az interjú ellen, igen szerény ember ő, nem 'szereti a feltűnést, alig lehet belőle kivenni a szót: — Nem volt kár a fáradságért, — mondja a művész, aki a fürdőszövetség megbízásából jött Prágába a kiállítással. — Amit propagandakiállá- tás elérhet, azt elértük. — Érdekes észrevenni, hogy bár a vásári zűrzavar nem alkalmas mükiállitásra, — a müvészefqtiiaíaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaAAí SorsMekeí mindenki csak lüalpioriK és Tsa öankliázSöafl vesz, Brattslavo, Ratínlína ol. Telefon Utó) és 2361. tel az üzleti propaganda igen hatásos eszközt vett igénybe*. Majd a Tátráról érdeklődöm — a művész egyike a legjobb Tálra-szakórtőknek. — A Tátra múlt szezonját nagyban befolyásolta az időjárással kapcsolatos téves felfogás: a völgyekben kemény, hónélküli hideg uralkodott s az emberek alig tudják elhinni, hogy ugyanakkor a Tátrában, — ezer méterrel magasabban — a legpompásabb és legkellemesebb tél ragyog. De ennek dacára is szépen látogatták a gyógyfürdőket a holtszezonban is.-T- A jövő szezon iránt már most is nagy az érdeklődés. Lassan egész kihal a fürdők szótárából a holtszezon fogalma: állandó látogatottság kapcsolja össze a főszezonokat a holtszezonok alatt is. Ha az állam és a minisztériumok megtennének Pozsony, március 26. Az igazságügyi kormánynak már régi terve, hogy Szlovenszkó fegyintézeteinek kérdését rendezi. Már régebben foglalkoztak a gondolattal, hogy az illavai fegyházat, amely nem felel meg a modern kor követelményeinek, lassanként megszüntetik, annál is inkább, mert a katonaság laktanyát akar csinálni a fogházból. Az illavai fegyházba már nem is küldenek az utóbbi időben fegyencet. Beavatott forrásból szerzett értesülés szerint azonban a lipótvári fegyház szigorúan vett fegyház jellegét is megszüntetik és átalakítják „közvetítő* fegyintézetté. Ha a fegyenc büntetésének a félét letöltötte Valamelyik szigorúan vett fegyházban, utána Lipótvárra szállítják, ahol Besztercebánya, március 26. Bvsaicrcebányán nagyon sokan ismerték Antal Annust, egy 16 éves, viruló szép, fiatal leányt, aki az állami kereskedelmi iskola egyik tehetséges növendéke volt Tegnapelőtt este az a hir járta be a várost hogy a tizenhatéves fiatal gyerekleány öngyilkosságot követett el: revolverrel főbelőtte magát. A hir igaznak bizonyult, a kis Antal Annus fejének szegezte a revolvert és öngyilkossági szándékkal elsütötte. A golyó azonban nem ölte meg a leányt, csak súlyos sebet ejtett rajta. Bevitték a besztercebánvai közkórházba, ahol élet és halál között lebeg. Szerelmi bánatában tört ki rajta az idegbaj höngö öldözésére, aki atolsó London, március 26. Rövid távirati jelentés hirt adott arról a borzalmas vérengzésről, amelyet a kaliforniai Stocktonban egy Goins nevű ingatlan- ügynök elkövetett. Mcst a Daily Express sanfranciscói tudósítója hosszú tudósítást küldött Goins rémtettéről, amelynek 6 ember köztük három olasz esett áldozatul. John Goins szerelmi bánatába őrült bele s a téboly abban a formában jelentkezett a szerencsétlen emberen, amelyet ámokfutásnak neveznek az idegorvosok. Az ámokfutó Indiában és Perzsiában gyakori, sajátos tébolyult, old órákon keresztül vágtat és minden útjába kerülőt c ég akar gyilkolni. Ez a szörnyű idegbaj tört ki John Goins-n, aki négy évvel ezelőtt vette nőül Stockton városának egyik legszebb leányát, az olasz származású Isabella Podestat, de házasságuk nem volt boldog. Goins ugyanis féltékeny természetű, erőszakos ember volt, ugyhegy feleségének tűrhetetlen lett az élete. Ahányszor csak egy férfival beszé’getett, az ura mindig leszidta és igy szólt hozzá: — Ha mégegysso*’ szóba állsz vele, mind a kettőtöket agyonlőlek! Az asszony végre is otthagyta a férjét, és megindította ellene a válópörL GoLaa egyre üzengetett a féleségének, mindent a köztársaság egyedüli magasfekvésü fürdőinek érdekében, remélni lehetne, hogy a békeidőben oly gyönyörűen kifejlett idegenforgalom visszaáll s a Tátra bekerül Nyugat külföldjének érdeklődési körébe. — Kívánatos volna, ha ennek érdekében uj eszközökhöz is nyúlnának. Például itt a semmeringi eakkverseny, ahol most az egész világ sajtóképviselői ott vannak. Ezt a Tátrában is meg lehetne csinálni. Csekély áldozattal nagyobb propagandát lehetne csinálni, mint drága reklámokkal. Művészi terveiről kérdezősködöm. Elkomo- lyodik: — Nincs nekem ólyan tervem, ami a nyilvánosságot érdekelhetné. Nem csinálok mást, mint „Heimatkunst“-ot. Azt az érzést, amely lényemet áthatja: szülőföldemhez való ragaszkodásomat akarom átvinni minél szélesebb körök leikébe. Most úgy láttam, hogy az érdeklődés meg van szepesi hazánk büszkesége, a Magas Tátra iránt: uj kedvet meritek, hogy fokozott energiával szenteljem minden erőm a kicsinyességeken felülemelkedő magaslatok művészi kiaknázására. Néhány órára Prágában is a Tátra alatt éreztem magam. lassanként előkészítik A „civil* életbe való visszatérésre. A súlyos fegyeneek számára a komáromi várfegyház kazamatáit akarják átalakíttatni fegyintézetté. Ez volna Szlovenszkó egyetlen nagy fegyintézete, ahol a bűntettesek büntetésük első, szigorú felét töltenék. Az átalakítási munkálatok — hir szerint — már a közeljövőben megkezdődnek. Köztudomású, hogy Szlovenszkón nincsen női fegyintézet. A régi világban innen is Má- rianosztrára vitték a fegyencnőket Móst a repyi fegyintézet fogadja be a szlovenszkői női rabokat. Az igazságügyi kormány most azzál a tervvel foglalkozik, hogy a trencséni törvényszék fogházát alakíttatja át női fegyintézetté, mert a repyi fegyintézetbe való utalás nagyon körülményes és költségesA szép leány rendki vül érzékeny természetű volt és igy valószínű, hogy tettének oka valami jelentéktelen, apró feddés, vagy más gyerekbánat lehetett, amit az is bizonyít, hogy a kórházban, mikor Schik dr. rendőrorvos azt kérdezte tőle, hogy miért követte el tettét, a jelenlevő rendőrbiztos előtt ezt felelte: — Én nem akartam öngyilkos lenni, csak véletlenül sült el a fegyver. Ez a kijelentés is bizonyltja, hogy az intelligens kisleány máris megbánta rettenetes tettét, amivel mérhetetlen bánatot okozott szüleinek. Most élet-halál közt vivődik a kórházban. A városban a leány szülei és testvérei iránt ! általános a részvét borzalmas tünete Antókon indultak a du golyójával föbelőtto magát hogy térjen vissza, mert nem tud élni nélküle, de nem kapott választ Szombaton azután saját autóján odarobogott felesége szüleinek háza e’é és mielőtt ineg tudták volna akadályozni, berontott a lakásba. Az ebédlőben ott találta feleségét a nővérével együtt, amint éppen kSz.’utnkáztak Előrántotta revolverét és mind a két nőt agyonlőtte. Azután kirohant, felugrott az autójára és elrobogott egyenesen annak a Smith nevű ügyvédnek a házához, aki felesége megbízásából megindította a válópöri. Csöngetett és az ügyvéd felesége nyitott ajtót — Itthon van az ügyvéd ur? — kérdezte. — Nincs felelt az asszony. — így is jő! — kiáltott rá Goins és főbelőtte az asszonyt. Azután megint felugrott az autóra és elrobogott, még pedig egy Alessand- ro Marengo nevű gazdag földbirtokos háza elé, akire azért haragudott mert néhány évvel ezelőtt egy lopási ügyben ellene tanúskodott. Marengo éppen nagybeteg felesége ágya mellett ült és Goins szó nélkül agyonlőtte. Ugyanez a sors érté az asszonyt is, aki ki akart ugrani az ágyból. A dördüiésekre berohant a szobába a házaspár egyik férjnél levő leánya, aki a konyhában foglalatoskodott, de a gyilkos őt is léteritette. Marengo két kjs unokáját azonban, akik sirva-jajgatva szaladgáltak fel s alá a szobában, nem bántotta, hanem kirohant a házból, felpattant az autójára és elrobogott Sac- ramento felé- Akkorára már mozgósították ellene a stocktóni rendőröket, akik autókon indultak az üldözésére és mindenfelől elzárták a hegyi utakat, nehogy elmenekülhessen. Egy rendőrautó végre utolérte és ekkor valóságos tűzharc keletkezett Goins és a rendőrök közt. Már egészen az oldala mellé kerültek, de a gyilkos még akkor is lövöldözött, ámbár már több sebből vérzett Erre a hatalmas rendőrautóval felborították az ő kisebb autóját Goins azonban mégsem került elevenen a rendőrök kezébe, mert amikor a földrezu- hant, revolvere utolsó golyójával agyonlőtte magát Egy idegorvos a testi-lelki egészség feltételeiről Budapest, március 26. Az idegrendszer és lélek egészségének feltételeiről és útjairól tartott előadást a kiváló idegorvos: Hajós Lajo$ dr. egyetemi magántanár. — Ezeket a feltételeket és utakat — igy szólt — az általános szervezeti egészségben 6 az életnek abban az alapelvében ismerjük meg, hogy minden életszerv megköveteli a folytonos használatot, a folytonos működést. Ezenkívül szükséges még, hogy az ember ismerje fel azt a kötelességét, hogy uralkodjék a szervi életműködések felett, hogy azt az életszabadságot, melyet eszének és lelkének köszönhet, egy magasabb értelemben vett életexisztencia betöltésére használja fel, mely szép, tartalmas óa gyümölcsöző nemcsak annak, aki éli, hanem az emberiségnek is. Ennek a magas értelemben vett egészségnek, élettökélynek és életnemességnek egyik vezetője az ész, másika a lélek. Az első a testi élet gépésze. De a gépszervezet ax ész kormányán kívül magasabb vezetésre is szorul, mely megszabja az élet nemesebb céljait Az igy vezetett életben kifejlődik az emberi élet három értékmérője: az erő, a szépség és a nemesség. Ennek a háromnak a kultuszát kell hogy szolgálja minden idegrendszeri és lelki higiéné. A gyakorlati faladatok elseje a Józan testápolás, test és szellem egyensúlyban tartott folytonos gyakorlása és használata, kellő, de nem túlhajtott táplálkozás. A sokoldalú gyakorlás nemcsak munkából, hanem játékból is áll. A játék a munka gyermeki formája és amilyen mértékben át lehet menteni az egész élet számára a gyermek vidámságát és jó lelkiismeretét (ez az életmüvészet célja), éppen úgy át lehet vinni magát a játékot, amelyet később a test és a szellem magasabb fejlettségi foka emel a gyermekjáték fölé formában, tartalomban és eredményekben. A testfejlesztést szolgáló sportszerű játékkal egyértéküek a szellem játékai: a művészetek. A gép elromlik, ha használatlanul hever, a szervezet is folytonos munkát, használatot követel; — ehhez azonban táplálni kell. A táplálás hiányait főképpen gazdasági viszonyok okozzák, ezek bajai ellen küzdeni nemcsak gazdasági, hanem egészség- ügyi feladat. A táplálkozás egyoldalúságát tanácsolják bizonyos áltudományos szekták, elég vegetáriánusokra és azok egy ujdivatu hajtására, a bicsérdystákra mutatnom. Rá kell itt mutatni a tultáplálás veszedelmeire. A táplálkozásnak ez a módja a vele járó elhízás és ellustulás miatt útját állja a szervezet folytonos használatának. Itt eljutunk a munkához, amelyről láttuk, hogy a szervezet életképességének fő követelménye, amellett pedig a megélhetés pótolhatatlan eszköze a legtöbb embernél. Dekadens világtörténeti korszakot élünk és ennek a dekadenciának főképp lelki okai vannak. Az események megrendítették az élet nagy értékeiben, nagy biztosítékaiban való hitet: az egyik oldalon gigászi méretű alkalmi rablások zsákmányban dúskálok elhízottjai, a másikon az alkalmi rablások kifosztottjai s alig csillan fel a földi igazság győzelmének reménye is. Az igazságtalanságnak ez a világfelforgató pandemiája nem hagyta érintetlenül az egyes lelkeket sem: innen a pszichopátiái hajlam, hogy mindenki győztes legyen minden áron és akárkinek a rovására minél kevesebb áldozattal és munkával, győztes az élet könnyű zsákmányain, az élvezeteken. Ez a kor a lelki egészség higiénéjének paródiáját súgja csábítóan a fülébe: légy ügyes, erőszakos, önző, munkátalan, — de gazdag, ne hagyj kiélve- zetlen semmit, mert az élet egyedüli értéke az élvezet, amit felhabzsolhatsz. Ennek a tanításnak az ellenkezője ma még Uépszerütlenül hangzik: a szigorú erkölcs, az egyszerűség, a kötelességek kultusza, a munkában való öröm, a jó lelkiismeretben található boldogság, — de már Jön, közeleg 'az idő, mikor nemcsak az Idegorvos hangoztatja a testi-lelki ogészsé'mek és boldogságnak ezeket a feltételeit, de parancsolni fogja az élet. A komáromi várfegyház kazamatáiban lesz Szlovenszkó egyetlen fegybáza A lipótvári fegyintézet lassanként közvetítő intézetté alakul át — Illavára már nem visznek fegyencet — Trencsénben női fegyintézetet terveznek Öngyilkos lett egy szép diákleány Besztercebányán Főbelőtte magát s most élet és halál között lebeg — A kórházi ágyon megbánta tettét s kijelentette, hogy nem akart öngyilkos lenni, a fegyver csak véletlenül sült el Hat embert ölt meg az „ámokfutó* 4 ____
