Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-27 / 72. (1110.) szám

1926 március 27, szombat.-í>iy«yu-7V\A<,íV»T> -htt>tiAt> Újabb ütközőpont Európa ós Amerika között Churchill angol és Mellon amerikai pénzügyminiszter vitája — Washington nevet az európai „ötleten** — Az európai állás­pont: a háborúban vér és arany egyenrangú volt Kétes áílampotgárságu vasutasok drágasági pótléka A vasutügyi minisztérium a kétes állam­polgárságú vasutasok drágasági pótlékának vitás kérdésében a következő elvi jelentő­ségű döntést hozta: — Ha az illetékes politikai hatóság megállapítja vagy eldönti, hogy a vasúti al­kalmazott vagy családjának egyik tagja már 1923 január 1 előtt csehszlovák állampolgár volt vagy lett, úgy az illető alkalmazott visz- szamenő hatállyal kérheti a drágasági pótlé­kot. Erre a pótlékra igényt tarthat az alkal­mazott attól a naptól kezdve, amely naptól elismerték vagy elismerik az állampolgársá­gát. Ez a jogos követelése még akkor is fennáll, ha állampolgársági kérdését bizo­nyos okok miatt csak 1923 január 1 után intézték el. (Ily példa: Egy alkalmazott csak 19z3 január 1 után kérvényezte csehszlovák állampolgárságának elismerését. Ügye el­intézésekor azonban kitűnt, hogy már 1923 január 1 előtt csehszlovák állampolgár volt.) Elismerik a Ksod-alkalmazottak magyar vizsgáit Prága, március 26. A forradalom előtt mint ismeretes, minden vasúti hivatalnok az előléptetés érdekében letette az úgynevezett „értelmiségi vizsgát" a magyar királyi állam­vasutak igazgatóságánál. A csehszlovák vas­utügyi minisztérium ezt a magyar intézkedést átvette, de csak az államvasutasoknál ismerte el a régi vizsgákat, a Kassa—oderbergi vas­út alkalmazottainál már nem. Jól informált helyről most azt az értesí­tést kaptuk, hogy a régi, magyar éra alatt si­kerrel letett értelmiségi vizsgák érvényessé­gét a Kassa—oderbergi vasutascknál is el­ismerik. A minisztérium ezzel a rendelet­tel egy nagyon régi és megbocsáthatalan igaz­ságtalanságot akar jóvá tenni, mert ezek után a régi Kassa—oderbergi vasutasok elő­léptetését lehetővé teszi. Ma ennek a rende­letnek nagy értéket azonban már nem t lajdonithatunk, mert hiszen a régi Ksod. akal- mazottak nagyrészét elbocsátották, vagy nyugdíjazták. Mégis Svájcba költözik Vilmos excsászár Berlin, március 26. A Berliner Tageblatt egy genfi jelentésében beszámol a német császár állító­lagos svájci villavételéről. A vétel nem történt meg, mert az objektum ára igen magas. Egy Lu- gano közelében lévő kastélyról van szó, amelyet gyönyörű park övez s amely jelenleg egy amerikai milliárdos tulajdona. Rövid idő óta a volt német trónörökös és Braunschweig volt hercege a kastély közelében tartózkodnak. A Hohenzollern-család tagjainak közelsége adott alkalmat a vételről szóló hírek elterjedésére. Nem lehetetlen, hogy a tessini kantonban szívesen néznék, ha a kastély a volt császár birtokába kerülne, mert ezáltal az idegen- forgalom igen megnövekedne s a turisták ezer­számra keresnék föl az érdekes helyet. Az is lehet, hogy éppen e reklám céljaira terjesztették a német excsászár Svájcba való költözködésének hírét. Biz­tosan azt sem tudni, vájjon a vételi tárgyalások tényleg folynak-e. — Coudenhove-Kalergi Pozsonyban. Páneurópa világhírű propagátora március 28-án délelőtt 1411 órakor nagyszabású né­metnyelvű előadást tart Pozsonyban, a kor­mányépület nagytermében. A rendkívül ér­dekes előadás iránt, melyben Coudenhove- Kalergi gróf személyesen is kifejti elveit, máris óriási az érdeklődés a városban és a környéken. — Az uj cseh „főherceg". A Lidové No- viny Írja: Hétfőn a brünni gyors utazói meg­lepődtek azon, amikor a vonat Chocenben megállt, jóllehet a menetrend szerint ott a gyorsvonatnak nincs megállója. A vonatból kilépett egy utas, akinek külön fülkéje volt. A kiváncsi embertömeg érdeklődött a magas személy iránt, akinek kedvéért a gyors meg­állt és azt a felvilágosítást kapta, hogy Fran­ké nemzeti szocialista képviselő ur kedvéért állt meg a vonat Chocenben. Ez már nem az első eset, hogy Franké nemzeti szocialista elvtárs megállóhelyeken állíttatta meg a gyorsvonatokat, de régebben még elfogadható volt némiképpen önkényes basáskodása, mert hiszen akkoriban vasúti, posta és közélelme­zési miniszter volt. Ma azonban már csak egyszerű halandó képviselő s igy természe­tes, hogy „főhercegi" viselkedése még a cseh demokrácia hívei közt is élénk feltűnést kel­tett. Washington, március 26. Churchill an­gol pénzügyi kancellár az alsóház vitáján nagy beszédet mondott Anglia pénzügyi helyzetéről. Beszédében nemcsak a Nagy- britanniát érdeklő részletkérdésekről emlé­kezett meg, hanem minden rszletében vá­zolta a pénzügyi viszonyt is, amely ma Európa és Amerika között van. Kimutatta, hogy a német jóvátétel, ahogy beérkezik az antanthatalmak pénztáraiba, azonnal tovább vándorol az óceánon túlra és még növeli az amugyis mesebeli arányokat öltő amerikai ákamgazdagságot. A legbecsületesebben An­glia fizette ki Amerikát, mert Franciaország nagyrészben az elpusztított területek fölépí­tésére fordította a Berlinből érkezett ösz- szegeket. Idejo volna, hogy az amerikai állam­férfiak belássák, hogy egyértelmű egész Európa közönséges kizsákmányolásával, ha továbbra is követelik a háborús adósságok hiány nélküli törlesztését és saját túlzott kapzsiságuk érdekében kol­dusbotra juttatják az óvilágot. Churchill beszédének már hangja is rend­kívül erős. Az utóbbi hetekben mind éle­sebben ütközik ki az Európa és Amerika között lévő ellentét, melynek főrugója a gazdasági függés. Mello Franco és Houghton amerikai szereplései után most egy európai áUamférfiu: Churchill jelentkezett szólásra és még jobban kiélezte az ellentétet. Az an­gol pénzügyi kancellár nyilatkozata magától értetődően mindenütt a lehető legnagyobb feltűnést keltette. Európában fütötte az Reismann Simon dr. beregszászi ügyvéd az annakidején nagy port felvert beregszá­szi fapanama ügyében két rágalmazási pert indított Simon Mózes dr. beregszászi ügyvéd ellen. Simon tollából annakidején cikk jelent meg, amelyben Reismann Siomn dr. bereg­szászi ügyvédről azt állította, hogy a város tulajdonát képező faeladásban több szabálytalanságot követett el. Reiszmann dr. akkor városi másodbiró volt s a képviselőtestület e cikkekkel kap­csolatban bizalmatlanságot szavazott Reis- mann dr.-nak. ő azonban ahelyett, hogy le­vonta volna a bizalmatlanság konzekvenciáit és lemondott volna, Egy titokzatos német tanítójelöltet fogtak el ügyminisztert akarta eltenni láb Máhrisch-Ostrau, március 26. Kedden korán reggel a Máhrisch-Ostrau —Privoz állomásán az ott szolgálatot teljesítő detektivnek feltűnt egy különös viselkedésű fiatalember. Igazolásra szólította fel s a fia­talember kijelentette, hogy német birodalmi állampolgár és útlevél nélkül jött Csehszlová­kiába. Amikor a detektív a különös határát­lépés oka felől érdeklődött, az idegen azt a különös felvilágosítást adta, hogy csak azért menekült Csehszlovákiába, mert nem akarta végrehajtani azt a me­rényletet, amit egy német államférfi ellen társai megbízásából kellett volna végre­hajtania. A detektív a rendőrigazgatóságra vitte a fiatalembert, ahol kihallgatása alkalmával többek között a következő részleteket val­lotta: Fritz Gruschzsygnak hívják, a radikális jobboldali nemzeti pártnak a tagja és a C. (Consul) titkos egyesületnek bizalmi embere. A kerületi szervezet elhatározta, hogy Sewering porosz belügyminisztert elte­szi láb alól és hét fiatalembert sorsoltak ki a merénylet elkövetésére. ő azonban a merényletre nem akarta ma­gát rászánni és abbeli félelmében, hogy a szervezet bosszút áll emiatt rajta, titokban Csehszlovákiába menekült. A legszélesebb nyomozást indították meg A rika-ellenes hangulatot, Washingtonban pedig ellennyilatkozatra késztette Mellon amerikai pénzügyminisztert. Washingtoni vélemény szerint az adós­ságok megszüntetése praktikusan keresztülvihetetlen. A jóvátételekhez pedig Amerikának semmi köze és az Egyesült Államok csak olyan összegeket hajtanak be, amelyeket a háború alatt a szövetségesek adóalanyainak köl­csönzött. A Reuter-iroda levelezőjének jelentése szerint Mellon hangosan fölnovetett, amikor meghallotta Churchill „ötletét" az adósságok annullálásáról. Az angol sajtó szokatlan hevességgel ir ma az amerikai kormány ellen. A Morningpost, épp úgy, mint Caillaux amerikai tárgyalásá­nak idején a francia sajtó, utal a szövetségesek rengeteg háborús vérveszteségére, amely legalább is ugyanolyan értékű, mint az amerikai arany. Tény, hogy egyrészt az óceánon túlról érke­zett pénz is járult hozzá a közös győzelem­hez, de tény az is, hogy francia, angol, olasz katonák állították meg a németek rohamát és mentei' 'k meg közvetve Amerikát is. Vér és ar ay tehát egyenrangúak. S amint­hogy senki sem tériti meg a szövetségesek­nek emberáldozataikat, épp úgy Amerika sem követelheti, hogy a közös ügyért hozott áldozatokat most egyetlen fillér hijjával visszakapja. felebbezéssel élt a munkácsi zsupaná- tushoz a bizalmatlansági határozat ellen, azzal az indokolással, hogy ő ebben az ügy­ben Simon Mózes dr. ellen két ízben is rá­galmazásért pert indított s ezért a bizalmat­lanság a két pör befejeztéig korai. A zsupáni hivatal az érveknek helyt adva, a határozatot megsemmisítette. Most került az ügy a kassai bíróság elé, ahol az egyik pörben tegnap tartott tárgya­láson Simon Mózes dr-t a bíróság fölmentette a vád és következményei alól. A másik pörben Berger Dezső dr., Si­mon dr. védője azt kérte, bogy az ügyre vo­natkozólag több tanút hallgassanak ki. Mahrisch-Ostrauban — Állítólag a porosz bel- alól a C-egyesület megbízásából Mahrisch-Ostrauban, bogy vallomásának való­diságáról meggyőződhessenek. Németország a mahr.-ostraui konzulátus utján a letartóztatott kiadatását kérte. A hatóság a kérést még nem teljesítette, mert nem tudták megállapítani, hogy tényleg politikai merényletről van-e szó. Ma délutáni távirati értesülésünk szerint az ismeretlen német újabb kihallgatásakor részletes vallomást tett. Vallomása szerint a bresslauj Consul-szervezet bizalmijai február 15-én részletes merénylettervet dolgoztak ki. Sorshúzás utján négy embernek, köztük a letartóztatott Fritz Gruschzsygnak is végre kellett volna hajtani a merényletet- Grusch- zsyg néhány nappal később a merénylet in­spirátorával is találkozott, akinek nevét azon­ban most nem akarja elárulni és katonai re­volvert kellett volna tőle átvennie. A merény­let napját nem határozták meg, mert ez a körülményektől függ. Gruschzsyg még már­cius 21-én újból akart vezérével találkozni, ez azonban a találkára nem jött el és Grusch­zsyg ekkor levelet irt, amelyben egyik isme­rősét értesítette az eredménytelen találkáról. Azonban nem volt eléggé elővigyázatos s a bizalmas hangú cs többekre nézve rend­kívül kompromittáló tartalmú levelet egy korcsmában elvesztette. Félelmében nem tért tehát vissza Bres­lauba, hanem Csehszlovákiába szökött. Há­rom napi gyaloglás után Frywaldtól Marisch- Ostrauig vonaton utazott. Innen Zsolnán és Kassán keresztül Magyarországra akart szök­ni, remélve, hogy ott biztonságban lesz. A detektív éppen abban a pillanatban szólította meg, amikor a menetrenden kiirta a vonatok indulását Oderberg felé. A letartóztatott fog­lalkozására nézve tanítójelölt, 25 éves és Breslau vidékéről származik. Most a törvény­szék fogházában őrzik a kalandos „merény­lőt". Háromszáz megmérgezett rendőr Furcsa merénylőt a Hindenburgot őrző rendőrség ellen — A szász belügyminiszter humoros, de fon­tos leleplezései Leipzig, március 26 A szász országgyűlés teg­napi ülésén Müller szász belügyminiszter igen ér­dekes nyilatkozatot tett, amely általában nagy fel­tűnést keltett, ámbár aligha van politikai jelentő­sége és inkább csak humoros oldaláról kell érté­kelni. Mikor Hindenburg a közelmúltban Leipzíg- ben volt, a köztársasági elnök védelmére nagyobb- száinu rendőrség érkezett a városba. Baloldali ra­dikális elemek ugyanis kilátásba helyezték, hogy megzavarják az elnök látogatását. A rendőrlegény­ség, a szokáshoz hiven, közösen fogyasztotta el ebédjét, de alighogy megették az ételeket, nagy­fokú hasmenés vett erőt rajtuk. Azonnal vizsgála­tot indítottak, hogy felkutassák a közös baj okát. Hosszú kísérletek után megállapították, hogy a három-négyszáz főnyi legénység ebédjébe is­meretlen tettesek nagymennyiségű, igen erős hashajtót kevertek. A miniszter különös elismeréssel nyilatkozott a rendőrökről, akik nagy lelkierővel tűrték a bajt és mindennek dacára megtették kötelességüket így azután mégsem került sor utcai zavargásokra s Hindenburg elnököt semmiféle bántődás sem ér­te. A miniszter nyilatkozata az országgyűlésen nagy feltűnést keltett s a képviselők az esetet igen súlyosan Ítélték meg. Eddig nem sikerült bebizo­nyítani, hogy tényleg politikai merényletről van szó, de az ügyet mindenesetre átadták az állam- ügyészségnek. Említésre méltó, hogy az eset csak megtörténte után három héttel került nyilvános­ságra. A hatóságok meggátolták a közlést, mert féltek, hogy a valódi tényállást a közvélemény könnyen riasztó hírekké formálja át. Kétszázmillió helyett négy ujságpéldány egy pénzescsomagban Az újság elöf&r.etői után nyom óznak, akik nőm kapták meg a lapot — Két tisztviselőt letartóztattak — A P. M. H. tudósítójától — Kaposvár, március 26. Érdekes rablás foglalkoztatja a kapos­vári rendőrséget. Tegnapelőtt délben Bony- hádról postazsák érkezett a kaposvári posta­főnökséghez. A szabályszerűen lepecsételt zsákban többek között egy csomag volt, amely 200,550.000 koronát tartalmazott. A tisztviselők amikor fölbontották a csomagot, a fel­tüntetett kétszázmillió helyett egy buda­pesti napilap négy példányát találták benne. A fölfedezés után azonnal értesítették a rendőrséget, ahonnan rögtön bizottság szállt ki a csomag megvizsgálására. Az, hogy az ellenőrző papírpecsét sér­tetlen volt, először arra engedett következ­tetni, hogy a csomag tartalmát még a lezá­rás előtt cserélték ki. Minthogy azonban a csomagban talált lappéldányok 24.-i dátumok voltak, viszont a cso­magot korábbon adták fel, kétségtelenné vált, hogy csak Dombóvár és Kaposvár között követhették el a rablást, sőt esetleg Kaposvárott. A négy, ugyanazon dá­tumú újság arra a gyanúra ad alkalmat, hogy jelentkezzenek azok, akik nem kapták meg a 24.-iki számot, hátha igy a tettes nyomára jutnak. A rendőrség már két tiszviselőt őrizetbe helyezett, akik ellen ugyan nincs pozitiv gyanuok csu­pán csak az, hogy szombat déltől hétfő regge­lig, a csomag felbontásáig, ők őrizték a kül­deményt. — Hlinka amerikai utazása. A Pravo Lidu je­lentése szerint Hlinka András, a szlovák néppárt vezére, rövidesen Amerikába utazik, hogy a csiká- gói eucharisztikus kongresszuson részt vegyen. Hlinkát amerikai utazásánál elkísérik Tuka Béla dr. nemzetgyűlési képviselő, valamint, vele men­nek Kmetykó és Voitassák tű*1 ­Az ásványvizek gyöngye KOftVTN8CA^£Ti^TZ££ A beregszászi fapanama a kacsai esküdtszék előtt A beregszászi városbiró sijtópere — Simon Mózes dr.-t fölmentették — A P. M. H. tudósítójától — Csehszlovákiába szökött, mert nem akart merényletet elkövetni 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom