Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-27 / 72. (1110.) szám
Kósza hírek egy Hindeithurg elleni merényletről Prága, március 26. ftfa délelőtt hirek terjedtek el a városban, hogy Hindenburg német birodalmi elnök ellen merényletet követtek el. Mértékadó körökben nyert információ szerint ezek a hírek teljesen alaptalanok és légből kapottak. A magyar nemzeti párt kassai munkája Kassa, március 26. A magyar nemzeti párt kassai körzetének elnöksége és intézőbizottsága, Blanár Béla dr. elnöklete alatt nagyfontosságu ülést tartott a párt szervezkedésének kiszélesítése és fokozása, a Rákóczi-emlékünnep megtartása és konkrét iparos-kereskedői sérelmek reparálása tárgyában. Várnay Ernő főtitkár minden ügyre vonatkozólag részletes előterjesztéssel és javaslat-tervezettel élt. Ennek alapján a körzeti elnökséget és intéző bizottságot az eddig is tekintélyes számú 30 tagról 60 tagra egészítették ki, hangsúlyozva, hogy a párt iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján ezt a számot a közel jövőben 100-ra fogják ki- kerekiteni. Lelkes hozzászólással határozta el a körzeti plénum, hogy Rákóczi 250 éves emlékünnepén a körzet áldozni fcg a nagy fejedelem iránti tiszteletnek és csodálatának. A párt nevében koszorúját fogja elhelyezni a Rákóczi hamvakat tartalmazó szarkofágra a körzet elnöksége és intéző bizottsága. Kérni fogja a körzet — akár intervenció akár interpelláció alakjában — a párt vezéreit, a helyi iparosság és kereskedelem sérelmeinek az orvoslására. A pártnak egyik agilis iparos és kereskedő tagja speciális előterjesztés alapján rámutatott, hogy Kassa városának igen fejlett nyomdaipara, szabósága (sapka- és lábbelikészitői), bőséges anyagraktárral rendelkező textil-kereskedelme teljesen háttérbe szorul s szinte rendszeres elnyomásban részesül az állam negligálása, sőt egyenes konkurrenciája következtében. Az állam konkurrens politikáját egy ipari és kereskedelmi bizottsága fogja konkrét sérelmek alapján memorandumba foglalni, melyet a párttitkárság kellő kommentár kíséretében terjeszt föl a párt képviselőinek. A körzet e jelentős intézőbizottsági ülése még több aktuális tárgyat vont beható eszmecsere alá és fontos határozatokat hozott tagjainak érdekében. Interpelláció a pozsonyi kilakoltatások ügyében Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő a postaügyi, a pénzügyi és a kereskedelmi miniszterhez a postaigazgatóság, a vezérpénzügy- ígazgatóság és a kereskedelemügyi miniszter által megvásárolt pozsonyi házak lakóinak kilakoltatása tárgyában a következő interpellációt nyújtotta be: Manapság Szlovenszkó lakossága abba a kétségbeejtő és állandó nyugtalanságot gerjesztő helyzetbe került, hogy úgyszólván erdőkben és barlangokban kell lakóhelyet keresnie. Az államhatalom pedig csak fokozza azt a nyomorúságot azáltal, hogy nem akadályozza meg a lakásínség terjedését, hanem arra kényszeríti az állam polgárait, hogy továbbra is ebben az özönviz előtti állapotban éljenek. Ily veszedelem előtt áll Szlovenszkó lakossága is, ahol a postaigazgatóság, a vezérpénztigy- igazgalóság és a kereskedelmi minisztérium kilakoltatást akc:őja 1926. május 1-én közel száz családot tenne hajléktalanná. Miként ismeretes, a postaigazgatóság által megvásárolt Pray-utca 4. szám alatti, a vezér- pénzüffyigazgatőság tulajdonát: képező Koronázási dombtér 1. szám alatti és a kereskedelmi minisztérium által tulajdonba vett Uostojevski(Justi)- por 19. és 15. szám alatti házak lakóiról van szó. Az említett házak lakói ellen az uj háztulajdonosok azon a címen, hogy a lakásokra rögtön szűkségük van és a törvényileg védett igény jog ürügye alatt folyamatba tették a kilakoltatási eljárást és a kilakoltatást 1926. május 1-ére tűzték ki arra az esetre, ha a lakók a meghatározott időpontig lakásaikat önként nem volnának hajlandók kiüríteni. A nyomasztó lakásínséghez nagy mértékben hozzájárul az a körülmény, hogy állami hivatalokat magánlakásokban helyeztek el és azok a kila- koltatások, amelyek a most említett házakban történnek, újból bizonyítják, hogy mily kevéssé veszik komolyan nálunk az állampolgár legtermészetesebb joga, személyes és családjának védelmét. Pedig ez nélkülözhetetlen föltétele a közjónak, amelynek uralmát ígérte a kormány számtalan- manifesztációjában. Ezzel széfben meg kell állapítanunk, hogy a kormányhivatalok, — bizonyára fölöttes hatóságaik tudtával, — minden erkölcsi gát mellőzésével 'és a hivatalok szokásos kényelemszeretetével, lakókat tesznek ki az utcára oly időben, au.lkor Szlovenszkó fővárosának nincsenek bérelt, csak eladó helyiségeik; oly időben, amikor * II. igénytelen lakásokért 30, sőt 40.000 koronát is követelnek. Érdekes, hogy ' 1 a fölmondás általában magyar vagy német lakókra vonatkozik, amely körülmény mintegy beigazolja azt, hogy ebben a konkrét esetben is nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének további megnyomo- ritásáról van szó. Könnyű kitalálni a titkos célzatot, hogy Pozsony város lakosságának képét az úgynevezett „államalkotó" elemek javára változtassák meg azáltal, hogy a kilakoltatott családokat lakáshiány miatt kivándorlásra késztetik. Ezért kérdezem, hajlandók e a miniszter urak intézkedni az iránt, hogy az említett házak lakóinak kilakoltatása függőben maradjon, arra az időre, amikor a lakásviszonyok gyökeresen meg fognak változni, egyrészt felelős állásukra, másrészt az államhatalom elengedethetlen erkölcsi tartalmára való figyelemmel, amely semmi körülmény között sem engedi meg az eszköz szentesítését. Csehszlovák nemzeti vagy cseh-német koalíció? A volt cseh koalícióról már nem is beszélnek — A legaktuálisabb kérdés; a szilárd vámok — Érdekes részletek a választási törvény reakciós módosításairól Prága, március 26. A Cserny-kormány bemutatkozása után alkalmunk volt egy beavatott, jól informált, államalkotó politikussal beszélgetnünk, aki a következő érdekes információkat adta: — A Cserny-kormány életét parlamenti körökben fél esztendőre jósolják. Ezen. idő alatt elvégzi azokat a feladatokat, amelyekre vállalkozott. — A kibontakozás útja ugyan nehéz, mert rengeteg akadály tornyosul a kormány munkája elé. Svehla miniszterelnök csak nehezen akarta elhagyni helyét és csak akkor szánta el magát erre, amikor a legfelsőbb helyen is meggyőződtek arról, hogy a parlament munkája meddő. — A legaktuálisabb kérdés most a fix gabonavámok bevezetése, amit a hivatalnokkormány fölvett a programjába. —■ Hodzsa az utóbbi időben rendkívül nagy aktivitást fejtett ki és a gabonavámok kérdésében sikerült Is egy pártközi megállapodást létesítenie. A szociáldemokraták, akik a gabonavámok ellen vannak, jóakaratu semlegességet fognak tanúsítani. Csetny kormánya a szociáldemokratákat még azzal is leszereli, hogy a munkásbizto- sitó törvényt előkészítteti, ami a szociáldemokratáknak kedves. — A leendő kormány — folytatta informátorunk — ismét koalíciós lesz. Szó lehetne esetleg arról is, hogy az agráriusok és szocialisták a németek bevonásával alakítanák meg az uj koalíciót. Ez azonban a franciák szimpátiájának elvesztését vonná maga után, úgy hogy nagyobb esélyei vannak a tiszta csehszlovák nemzeti kormánynak, amelybe a Hlinka-párt is belépne. Stribrny nemzeti szocialista pártja erős akciót fejt ki a kulisszák mögött, úgy hogy ez a munka még meglepetéseket is hozhat Ami a választási törvény reformját illeti, kijelentette informátorunk, hogy bizonyos parlamenti körök komolyan foglalkoznak a választóíörvény megváltoztatásának gondolatával, mert a jelenlegi törvény a nem eléggé iskolázott ik>m egekre való tekintettel egyáltalában nem megfelelő. (!?) ügy tervezik, hogy keruietenkinti titüos választási rendszert fognak életbeléptetni és bizonyos fokú intelligenciához kötik a szavazati jogot De tekintettel lesznek a demokrácia presztízsére. Mindezek természetesen csak kombinációk, amelyeket sok minden keresztezhet. De mindeneseti'e jellemzőéi?. y. Rákóczi történelmi jelentősége 1676, március 27 — A P. M. H. tudósítójától — . Budapest, március. II. Rákóczi Ferencnek, a bujdosó fejedelemnek szintén centennáriuma van. Születésének kétszázötvenéves jubileumát ünnepük országszerte, a magyar fővárosban pedig külön bizottság rendezi a nagy fejedelem születésének emlékünnepét. A P. M. H. munkatársa ez alkalommal kérdéssel fordult Lukinich Imréhez, a Széchenyi könyvtár tudós igazgatójához, akj az utóbbi időben könyvet is irt Rákócziról s egyike a nagy fejedelem-kora legszakavatottabb ismerőinek. —■ Miben áll Rákóczi jelentősége s miért csak egv pár évtizede annak, hogy ez a jelentőség közismertté lett? —- Rákóczi történeti szerepének jelentőségét halála után a bécsi udvar elhallgatta, eTnvomta és lehetetlenné tette a kutatók munkálat. Rákóczi a 67-es kiegyezésig csak legfeljebb versekben élt s hogy szerepét tisztázták, jelentőségét naggyá emelték: az tulaj- donkérmen csak a múlt század hatvanas éveitől számítható. Különösen Thaly Kálmán hozta köztudatba és népszerűsítette Rákóczit s a kuruc-kort Szalay László történetíró foglalkozott először a nagy fejedelemmel speciálisan. Addig, — t. i. a reformkoriak végéig — Rákóczi csak a költők fantáziájában élő alak volt. —- Mihelvt az okmánytárak szabaddá lettek, megindult n vizsgálódás Rákóczi személye iránt s ez teljesen rokonszenvessé tette a fejedelem egyéniségét Rákóczi bennünket mint égvén köt le, aki határozott célokért küzd, a független erdélyi magvar fejedelemség visszaállításáért, hogy ezáltal ellenőrzés legyen gyakorolható a bécsi kamariÜával szemben s Erdély siessen a fenyegetett magyar elkotmánv és szabadsáv védelmére. Ettől a poétikai céltól sohasem tért el. Nagymértékben felkeltheti az emberek érdeklődését ez az önzetlen hős, aki a szatmári békében biztosított jogokat, méltóságokat inkább* eldobta, de meg nem alkudott. Visszakapta volna 1,200.000 hold birtokát, ami már maga is fejedelemség volt, ha három hét alatt hüségi fogadalmat tesz, ám ő akkor sem engedte el a feltételét: a szabad Erdélyt. Ebbe nem ment bele aztán a bécsi udvar sem, pedig a béke azért aránylag kedvező volt Rákóczi számára. — Itt járt tehát legközelebb Rákóczi az emberek érzelmi világához: az önzetlenségével. Kiskirály lehetett volna s a száműzetést választotta. — Ezek az ő legfőbb érdemei. Határtalanul önzetlen volt, egyéni érdekeit háttérbe szorította. Méltó a nemzeti hős névre. — Igazságos volt. Nem ismert különbséget ember és ember, rangos és szegény, vallás és vallás között. Nemzetiségi kérdés nála nem volt: csak az egyént nézte. Leg- hübb emberei gens fidelissima — éppen a rutének voltak— Működésében egy nemzeti királyság körvonalai bontakoznak ki, a legapróbb részletekig, amelyek hivatva lettek volna modern, gazdaságilag is erős államot létrehozni. — Megható az ő szereplése száműzetésében is, ahol emberi mivolta lép előtérbe, de ezáltal csak közelebb férkőzik szivünkhöz. Fiai sorsáért aggódó apa ő itt, aki a legfantasztikusabb terveket eszeli ki fiai jobb sorsáért. Rákóczi levelei mevrázóan őszinték, önéletrajza különösen. Hiszen ezzel az őszinteségével, igazságos emberi mivoltával férkőzött be hivei szivébe s érte el azt, hogy Mikes, Bercsényi és annvi más: vele vonultak a száműzetésbe. Csupán egyéni varázs ez! — Hogy mi igaz abból, hogy Károlyi Sándor e’árulta-e Rákóczit avagy nem, ebben a kérdésben ronpant kényes a tudományos felelet. Azt kell mondani, ho^v felfogás, egyéni nézet dolga. Nem biztos. Lehet igy is, ugv is ... K’ tudná azt bizonyosan, annvi idők múlása után? Szombathy Viktor. 1926 március 27, szombat Törvényjavaslat a kongnia rendezéséről Kassa, március 28. ösmeretes, hagy a prágai parlament a tisztviselők íizetésrend ekésével kapcsolatosan rendezni óhajtja nemcsak a tanítók, hanem a lelkészek állami fizetés-kiegészítését is. Ezen ügyben az egyes felekezetek lelkészei máris közös megbeszéléseket, gyűléseket tartottak, hogy méltányos kívánságaikat a képviselők utján a parlament elé juttassák. Legutóbb a kassai rőm. kath. egyházmegye összes esperesi kerületeinek esperesei az érdeklődő lelkészek nagy részvétele mellett Kassán március 22.-én nagygyűlést tartottak, ahol a következő javaslatot állították össze és terjesztik föl. 1. A kormány által javaslatba hozott 12.000 Ke létminimum egy önállóan mükődő lelkész részére nem elegendő, mert havi egyezer koronából háztartást vezetni, személyzetet fizetni, társadalmi kötelezettségeknek eleget tenni, ruhát-cipőt beszerezni s adót is fizetni: mathematikai lehetetlenség. 2. Föltétlenül szükségesnek tartják ezért a létminimumnak, mai gazdasági állapotokhoz képest a lelkészekkel szemben támasztoli követeléseknek megfelelő felemelését. A több fiókegyházzal terhelt lelkésznek lótartási pótlékot s a nagyobb hitközségeknél, ahol segédlelkészek is működnek, ezek eltartására is pótlékot igényelnek. 3. Városi plébániáknál, ahol sem köteles munka, sem plébániai föld, sem egyébb természetbeni jövedelem nincs, s a lelkész a hívek nagyobb száma miatt még segédlelkészeket is köteles tartani, a szabad sióin minden körülmények között fenntartandó. 4. A lelkészek legnagyobb része azon nézetének adott kifejezést hogy a falusi gazdálkodó nép nagyobb része még most Is szívesebben természetben, mint készpénzben rója le hitközségi hozzájárulását, ezért a hívek természetbeni hozzájárulását meg kellene hagyni. Ha pedig a kormány mindenkép pénzben akarja megváltatni a köteles párbért és a köteles munkanapokat, annak ellenértékét a mindenkori gazdasági viszonyokhoz és a hivatalos börzei árak szerint egy közös bizottság évenként külön-külön I állapítsa meg és a közigazgatási hatóság szedesse ; be a lelkészek részére az adókulcs arányában. 5. A legegyszerűbb és a legigazságosabb kongnia rendezés az volna, ha a kormány meghagyva a hívek eddigi természetbeni hozzájárulását, amelynek értéke a pénz emelkedésével ületve esésével esik, illetve emelkedik, tehát mindenkor lépést tart a gazdasági viszonyokkal: az állam a maga részéről a háború előtti kongrua hozzájáruld- sáij/nost valorizálva adná,, tehál. a . háború előtti hozzájárulás összegének hatszorosAt-hélszeresét. Rendezendő volna ezúttal a papnevelőkben és az egyházmegyei kormányzatnál működő lelkészek állami fizeléskiegészitése is egységesen egész Csehszlovákiában, mert eddig más a helyzet e tekintetben Szlovenszkón és már Cseh- és Morvaországban. Legméllányosabb volna úgy a theologiai tanárokat, mint az egyházmegyei irodában és egyéb egyházi központi intézményeknél mükődő lelkészeket — szolgálati éveiket a felszenteléstől számítva — a középiskolai tanárok megfelelő fizetési osztályába-? sorozni azok minden illetékével, sőt a theologiai tanároknak, mini főiskolai tanároknak bizonyos főiskol-ai külön pótlékot is kellene adni. Rendezendő volna ezúttal a papság nyugdíjügye, mert az állam eddigi havi 240 koronás hozzájárulása nem elegendő a mai drága életviszonyok mellett. A nyugdíjas lelkészek felszenteléstől számított szolgálati éveiknek megfelelően kapják meg az államtól élvezett fizetés kiegészítésüknek megfelelő részét a többi tisztviselőkhöz hasonló arányban, ezt pedig az egyes egyházi alapok egészítsék ki akként, hogy a nyugdíjba vonuló, ha szerényen is, de tisztességesen tudjon megélni. A ker.-szoc. párt sikeres közbenjárása Kassa város érdekében. Kosice-Kassa város bosszú tárgyalások után elcserélte a Magyarországon fekvő garadnai és forrói birtokait Csáky (gróf) szlo- venszkói jekelfalusi és kojsói erdőgazdasági birtokaival. A cserénél a ker.-szocialista párt óvatos álláspontot foglalt el és ez az óvatosság, hogy az első ajánlatnál azonnal nem állt a csere melló, a városnak 4 milliónál nagyobb hasznot eredményezett. A két gazdaság kölcsönös átadása az elmúlt napokban folyt le Polák Gyula dr. ker.-szocialista polgármesterhelyettes vezetése alatt, aki éber szemekkel és még féltőbb gonddal vigyázott s vigyáz arra, hogy a város érdekei mindenütt meg legyenek védve. Az átadások folyamán tűnt ki, hogy a magyar pénzügyi kincstár a város forrói és garadnai birtokaira 23 (huszonhárom) vagon búza va- gyonváltságot kebelezett be, amelyet a szerződés értelmében a városnak kellett volna még kifizetnie, ami hozzávelőleg egy félmillió koronának felel meg. A városi tanács Polák Gyula dr. kér. szocialista polgármesterhelyettes vezetésével egy bizottságot küldött ki Budapestre a magyar pénzügyminiszterhez. A bizottság terjedelmes beadványban indokolta meg a dézsma sérelmes Intézkedő’' seit. Budapesti tudósitónk távirati jelentése szerint a magyar pénzügyminisztériumban megértő előzékenységgel fogadták a bizottságot és alapos remény van arra, hogy Polák Gyula dr. a városnak ezt a súlyos gazdasági kérdését is a budapesti és miskolci közvetlen személyes tárgyalásaival teljes sikerrel forrja megoldani. Ez a közbenjárás a lég* méltóbb válasz a kassai csehszlovák pártok vezetőinek azon erőszakolt támadásaira, amelyekkel legutóbb a kassai keresztény szocialista pártot illették.
