Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-17 / 63. (1101.) szám

2 1926 március 17, szerda, szág és Csehszlovákia lemondanak tan^ss- tagságukróU A tanácsülés után a délután újra összeülő pléuummal tudatják Unden és Benes vissza­lépését és ajánlják, hogy helyükbe egyrészt Lengyelországot, másrészt Hollandiát, vagy Dániát válasszák meg. Az ajánlás nem köte­lező, de minden remény meg van, hogy a teljes ülés a tanács kinvánsága szerint szavaz, bár meglepetések itt sincsenek kizárva. Ezzel a népszövetség márciusi külön ülésszaka be­fejeződik. Este a genfi sajtószövetség ban­kettet rendez, amelyen a vezető államférfin! fontos nyilatkozatokat tesznek. Éjjel végre'Da Costa elnök megtartja a népszövetEég nagy bálját Unden A világ sajtójának megoszlott véleménye Berlin, március 16. A demokrata lapok helyeslik a genfi kompromisszumot, de a jobboldali orgánumok egyáltalán nem azo­nosítják magukat vele. Az az egységes hangulat tehát, amely Németország részéről körülbelül teg- napelőttig kísérte a genfi tanácskozáso­kat, megtörött és Stresemannak meg Luthernek újból nagy belső nehézségek­kel kell számolniok, ügy mint annak­idején Locarnókor. Bizonyos tekintetben vereségnek érzik a birodalomban, hogy Lengyelországnak mégis sikerült Né­metországgal egyidejűleg a tanácsba kerülnie, ámbár a mérsékeltebb elemek kijelentik, hogy ez a francia siker nem veszedelmes; mert Csehszlovákia rovására történt Elég az hozzá, hogy azok a körök, amelyek a népszövetséggel szemben mindig ellensége­sen viselkedtek, most újabb tápot kaptak manővereik megindítására. Varsó, március 16. A sajtó nem egysé­gesen Ítéld meg a genfi kompromisszumot, de a lapok legnagyobb része győzelem­nek tekinti, hogy Németország és Len­gyelország egyszerre kerülnek a tanácsba. Az országban különben az elmúlt napok fo­lyamán sok helyütt tüntetések voltak Né­metország ellen. Paris, március 16. A lapok nagy csodá­lattal adóznak Briand-nak, akinek fáradha­tatlan ügyessége lehetővé tette a meg­egyezést Ezenkívül Benes dr.-t is üdvözllk, aki önzetlenül lemondott előnyéről, csak azért, hogy a megegyezést ne késleltesse. A Petit Párisién szerint Németországnak si­került megakadályoznia három uj állandó tanácstagság kreálását, viszont Franciaor­szág elérte, hogy Lengyelország a tanácsba került. Egyetlen veszedelmes pont Francia- ország számára, hogy a kisantant kiesett* de a szeptemberi tanácsülés okvetlenül meg­találja a kellő formulát e hiány jóvátételére. Pertinax az Echo de Paris-ban vesze­delmesnek mondja a kompromisszumot, mert Csehszlovákia kiesésével Berlin elérte egyik régi tervét és tetemesen ...nggyöngitette Franciaország közép- európai befolyását. Nem látható tisztán, milyen álláspontot kö­vet majd a népszövetség ősszel s lehetséges, hogy a kisantantot egyszerűen kikapcsolják ffl á AI A A A AÁ A AAAÁAiAA AA iUim Sorsgcgíjcföti mindenki csak EaspieriK és Tsa bankházában vesz, trodUMi. RodaKM ni. Telefon 10*) «e 280\ nttmminjwifTnmTiinitny ezentúl a tanácsból. A hivatalos lap jelenti, hog> az uj kormány csütörtökön mutatkozik be a kamarában. Ebből egyesek arra követ­keztetnek, hogy Briand e napon már föl- j olvashatja a kormánynyilatkozatot, mások azonban úgy vélik, hogy csütörtök délután csak égyszerü formális ülés lesz, mig az ér­demleges rész hétfőn történik meg. Briand azért is sietteti a genfi meg­egyezést, mert hazulról igen kedvezőt­len hírek érkeztek. Herriot állítólag át­veszi az ellenzék vezetését és Poincaré- val karöltve mindenáron a középpártok uralmának megdöntésére tör. Stockholm, március 16. A genfi jelenté­sek, amelyek Unden rezignáciöjáról szólnak, nem nagy örömet keltettek a svéd közvéle­ményben. Az a néhány újság, amely már ma kommentálja Svédország tanácstagsági visz- szalépését, egyenesen a sv^d politika buká- j sónak nevezi a sikertelenséget és követeli, hogy a fiaskó miatt Unden mondjon le. London, március 16. Londonban nagy örömmel fogadják a genfi megegyezésről szóló híreket. Huszonhárom munkáspárti képviselő táviratot intézett Unden svéd külügy­miniszterhez, melyben ünnepélyesen megköszönik, hogy Svédország önfelál­dozásával megmentette az európai békét. Más szociáldemokrata fórumok, igy többek között a berlini Vorwaerts is, ugyancsak magasztalólag nyilatkoznak svéd elvtársuk nemességéről és önzetlenségéről. Svehla a válság elől délvidékre utazik Távolléte alatt Bechynének a feladata a status quo-t fentartani — Hodzsa szerint a szlo­vák néppárt kormánybalépéso - gátol értetődő dolog Prága, március 16. A cseh sajtó egy része ismételten azzal az eshetőséggel számol, hogy a jelenlegi koalíciós kormányt hivatalnokkormány vált­ja föl, amelynek föladata lenne a koalíciós válságot' elsimítani. Mig tegnap azt jelentet­ték, hogy Svehla ismét átvette a kormány vezetését, addig ma a Ceské Slovo épp az ellenkezőjét Írja. A lap szerint Svehla orvo­si tanácsra ismét házikezelés alatt áll és kénytelen több hónapra visszavonulni a poli­tikai élettől és a délvidékre utazni. Helyet­tese Bechyne szociáldemokrata vasutügyi miniszter, de az egészségi állapota neki is „megrendült4'. A Ceské Slovo maga is beismeri, hogy - helyzet válságos és az utolsó pillanat­ban meggondolásra figyelmezteti a pártokat. Minden meggondolatlan lépés csak rósszab- bjtaná a helyzetet A Právo Lidu ugyancsak ezt a hirt kol- portálja, azzal a kiegészítéssel, hogy Be- obyne miniszterelnökhelyeltes már meg­kezdte a politikai pártok vezéreivel való tárgyalásokat Svehla valószínűleg e hét vé­gén elutazik. Bechyne a múlt pénteken ki­hallgatáson volt a köztársasági elnöknél. A mai és holnapi napot arra fogják fel­használni, hogy a koalíciós pártok Svehla távolléténck idejére legalább ideiglenes békét létesítsenek. Svehla váratlan elutazása egészen uj helyze­tet teremt a koalícióban. Az elutazás első­sorban megakadályozza azt, hogy a szociál­demokraták kiugorjanak a kormányból, mert hiszen az ő távollétében egy szociáldemo­krata fogja a kormány ügyeit vezetni. Igen kényes lehet most a szlovák néppártnak a helyzete is, mivel a néppárt eddig Svehlá- val tárgyalt Hodzsa közvetítésével s telje­sen lehetetlen, hogy a tárgyalásokat most Bechyne folytathassa. Svehla megbetegedése tehát ismét éppen a legjobb pillanatban jött, mert ezzel pillanatnyilag megakadá­lyozzák a jelenlegi koalíció szétesését és késleltetik a szlovák néppárttal való meg­egyezést. Az agrárpárt bizalmiíérfiainak vasár­napi ülésén Pozsonyban Hodzsa miniszter kijelentette, hogy a szlovák néppárt belépése a kormányba már magától értetődő, természetes do­lognak tekintendő. Azon a véleményen van, hogy a szlovák néppártnak nem is kellett volna kilépnie a kormányból, ha már egyszer benne volt, pi- vel minden jó szlováknak kötelessége részt- venni az állam vezetésében. Magáról a me­morandumról nem nyilatkozott, de hangsú­lyozta, hogy a politikai autonómia és a cseh­szlovák alkotmány revíziója ellen kell állást foglalnia, valamint a csehszlovák egység alapján kell közigazgatási utón a szlovák néppárt követeléseit elintézni. A kormány helyzete kilátástalan Politikai körökben nyert teljesen meg­bízható értesülésünk szerint a koalíció hely­zete teljesen kilátástalan. Bechynének mint miniszterelnökhelyettesnek kell a közvetítő- tárgyalásokat az agráriusok, néppártiak és szociáldemokraták között vezetnie, de mivel őt pártember létére a szociáldemokraták ál­láspontja kötelezi, ezek a közvetítések semmi eredménnyel sem biztatnak. Az agráriusok ugyanis nem engednek egy jottányit sem a szilárd vámok kérdésében, a szociáldemokra­ták pedig most már nyiltan állást foglalnak, nemcsak az agráriusok, hanem a néppárt el-1 len is. Svehla is eddig csak azért halaszt- gatta délvidéki utazását, mert abban remény­kedett, hogy sikerülni fog a koalíció öt pártja és a szociáldemokraták közölt a kompromisz- szumot ismét a legrövidebb időn belül létre­hozni. Minthogy azonban ez most teljesen ki­látástalanná vált, Svehla elhatározta, hogy utazását már tovább nem halasztja­Minden jel arra vall, hogy a koalíciós kormány napjai meg vannak számlálva, csakis hivatalnokkormány utján lehet a par­lament törvényhozói feladatát, munkáját biz- i tositani s fentartani. IBM Nemzeti állam és nemzeti biztonság A kisebbségi kérdés a dunai utódállamokban Irta: Wieser Frigyes báró, volt miniszter és az áUamtudományok egyetemi tanára Bées, március 16. (A Prágai Magyar Hírlap bécsi tudó­sítójától). A jövő héten jelenik meg a régi Ausztria egyik legnagyobb tudósának és államférfiénak, Wieser Frigyes bárónak hatalmas politikai munkája „Das Gesetz dér Macht“ (A hatalom törvénye) címen. A hetven esztendős tudós, aki minisztere volt az utolsó tényleges császári kor­mánynak, egy munkás élet leszűrt tapasz­talatai alapján mondja el véleményét leg- • újabb müvében a békeszerződésekről, a Népszövetségről és az Európai Egyesült Államok kilátásairól. A jövő héten könyv­piacra kerülő munkából a P. M. H. bécsi tudósítójának ma módjában van a követ­kező részletet közölnie: A nemzeti állam egy hosszú történelmi fejlő­dés végeredménye, amely a közösség legelemibb formájával kezdődve jutott el jelenlegi fejlődési fokához. Teljesen kifejlődött nemzetek között a háború elvesztette értelmét. Csak a dinasztiák vi­seltek háborúkat, hogy birodalmaikat a nemzeti határokon túl terjesszék. Most már számolni kell azzal, hogy minden állam magában véve legyőz­hetetlen és minden háború nyereségét a győztesek egy következő háborúban elveszthetik. Erre az egész világot megrázkódtató bizonyságot szolgál­tatott a francia revanche-háboru és rettenetes Ut­ói, hogy ez a bizonyíték nem volt elegendő arra, hogy az államférfiak, akik a világháború befejezé­se után ismét csak diktálták a békét, okuljanak a tapasztalatokon. A generálisok, akiknek a rövid­látó politikusok élénken helyeseltek, keresztül vitték azt a követelést, hogy a katonai „biztonság*4 érdekében át kell lépni a nemzeti határokat. Min­den céltudatos nemzet — és melyik nemzetből hi­ányzik az önbizalom? — birtokát a legszélsőbb eszközökkel igyekszik majd megvédeni és az erő- sakos békeszerződések a legnagyobb bűncselekmé­nyek, mivel kihívják maguk ellen a természetet, amély szörnyű bosszút fog állanL Az ellenfél, amely megvetette a lábát idegen nemzetiségű terü­leten, hogy katonailag „biztosítsa magút**, a kö­vetkező háborúban bizonyos kezdeti előnyökkel fog rendelkezni, azonban nincsen bebizonyítva a következő háború ellen, ellenkezőleg egyenesen kiprovokálja azt. Érett nemzeti államok között sokkal megbíz­hatóbb biztosítékok teremthetők, mint a katonai biztosítékok, amelyek önmagukat szüntetik meg. Ilyen államok között a határok biztonsága morális alapokon nyugszik. Senki sem gondol arra, hogy egy egészséges testbe egy más test tagjait plán­tálja áL Senki sem gondol épp úgy arra, hogy a nemzeti határokat katonai biztosítékokká] erősítse, mivel mindenki tudja, hogy ilyen határoknak nincsen szükségük külön biztosítékokra. Ez a biztonsági érzet mindenütt meg van az érett nemzeti államok között, ahol a nemzeti hatá­rok súrlódás nélkül érintik egymást A nemzeti önrendelkezés gondolata egyetlen pontban sem vert olyan gyökereket, mint a nemzeti határok kérdésé­ben és Wilson szivünkből beszélt, amikor azt mondotta, hogy a népek nem kődarabok, amelye­ket játékban ide-oda lehet tőlni. Sajnos úgy ő, mint az antant, amely szintén a nemzeti önrendelkezés jogát hirdette a háború végcéljának, a békeszerződések megkötésekor el­feledkezett erről. Volt a monarchia területén és a Balkánon a nagy nemzeti állam megalakítása képtelenség. A kassai szakszervezeti tanács az állampolgársági kérdés rendezését követeli Dérer Iván törvényjavaslatának elfogadását kívánják Kassa, március 16. Mint a Prágai Magyar Hirlap tegnapi számában jelentettük, a kassai szakszerve­zeti tanács vasárnapon népes kongresszust tartott. A kongresszuson egy, az egész Szlo- venszkót és Ruszinszkót érdeklő határozati javaslatot fogadtak el, amely az állampol­gársági kérdésre vonatkozik. Borovszky Gé­za, a szakszervezeti tanács elnöke, a vas­munkások nevében határozati javaslatot ter­jesztett elő az illetőségi kérdés ügyében, me­lyet teljes terjedelmében itt közlünk: „Az államalakulás után az ezen a terü­leten maradt, do más országban született munkásság azzal, hogy ezeken a területeken évtizedekig lakott és munkájával ennek a területnek felépítéséhez és fentartásához hozzájárult, joggal remélte, hogy a csehszlo­vák köztársaság a st.-germaini kisebbségi szerződés alapon az itt lakókat teljesjogu ál’'^polgároknak ismeri el. Sajnos azonban nem ez történik, mert a hét év alatt kifejlődött antiszociális joggya­korlattal az évtizedek óta dolgozó és üt lakó, < legtöbbnyire proletársorsu polgárokat nőm ismerik el idevalóknak, amivel lehetetlenné teszik megélhetésüket és minden emberi szabadságukban korlátozzák őket. Ezen antiszociális joggyakorlat folytán munkástársaink nagyrésze még a szakszer­vezeti életben som fejthet ki tevékenységét. És ez is egyik akadálya szakszervezeti moz­galmunk kifejlődésének. Azért tehát az 1926. évi március 14-én Kassán megtartott szakszervezeti kongresz- szus kimondja, hogy követeli az állampol­gárság és illetőség kérdésének törvényes rendezését a jog, az igazság és a demokrá­cia szellemében, még pedig a Dérer Iván dr. képviselő elvtársunk által benyújtott javas­lói alapján. A kongresszus felhívja az országos szakszervezeti szövetséget, valamint az ösz- szes, osztályharc alapján álló politikai párto­kat és azok kópviselöklubjftit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel hassanak o:’.a, hogy ez a kérdés a legrövidebb utón, törvényes módon elintéztessék.“ Az uj államok, amelyek a régi monar­chia területén alakultak, a nemzeti nyug­talanság kohói úgy befelé, mint kifelé. Nem is lehet ez másképp, mivel a határokat nem a nemzeti elvnek megfelelően szabták. Mesterséges kreációk, amelyeket a világháború győztesei al­kottak, hogy Németország volt szövetségeseit meg­szüntessék és Németországot izolálják. Mindenütt, méltányosság és tekintet nélkül ez után igazodva, szabták meg a határokat, nem törődve a nemzeti eszmével, a gazdasági érdekekkel és a történelmi tradíciókkal. Ausztria csonka törzs, amelynek fennmaradásán a Népszövetség orvosainak kell ál­landóan őrködniök. Az uj államok elégedetlenék és nágyban hoz­zájárulnak az állandó nyugtalansághoz. Még olyan nagy tudása férfiú, mint Ma- saryk, aki állandóan a németekkel való kibékülés hirdetője volt a régi Ausztriá­ban, kimondott nacionalistává leik Még szomorúbb következményekkel járt ez a szélsőséges nacionalizmus Romániában és Jugo­szláviában. A dunai államok kivétel nélkül gyen­gék és egymással torzsalkodva a nagyhatalmak játéklabdáivá váltak, mint a világháború előtt Szerbia, amellyel Oroszország labdázott. A nemzeti nyugtalanság, miként ec Szerbiával kapcsolatban megtörtént, ismét lángba boríthatja egész Európát Ezért a nemzeti kisebbségek problémájának rende­zése a lehető legégetőbb és lelkiismeretes megol­dást igénylő ügye Európának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom