Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-28 / 49. (1087.) szám
1926 február 28. vasárnap. ^löSGMíM^kkiyí. i iiKae AZ ISO SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. Nem tudom, a Prágában élő magyar írók benne vannak-e a prágai Pen-klubban, melynek elnöke tudomásom szerint Karéi Csapek, de úgy hallom, a németek benne vannak, ami nem kicsi szó, mert nagyon nagy nemzeti ellentétek választják el őket a csehektől. Ha ez igaz, akkor el kell fogadni, hogy az irodalom emberei között jó talaja van a Pen- klub alapgondolatának, ami nem egyéb, mint a toll munkásai közötti nemzetközi érintkezés megkönnyítése az általános irodalmi kultúra és általában az emberi kultúra érdekében. A Pen-klub gondolata tudvalevőleg az angol j íróktól származik s annak egyik bizonyitéka, hogy angolok másképp és megmondhatjuk, okosabban vonták le a háború következményeit, mint a kontinens népei, a jövendő háború eshetőségének kizárására nagyobb súlyt vetnek s ezért sietnek a nemzetek közötti érintkezést minél jobban kimélyiteui. Hogy ebben az irók az elsők közé álltak, magától értetődik, mert az irodalom, bármennyire nemzethez van kötve a dolog természete szerint, végeredményben mégis csak a humanitás hordozója, az a hangszer, mellyel valamely nemzet résztvesz az emberiség nagy hangversenyében. Az iró a humanitás szószólója a maga nemzetének lelke szerint. Ezt megértették a kontinens irői is — hamarább a politikusoknál — s már rég megteremtették az irodalmi Locarnót, melynek egyik fontos szerve a Pen-klub, melynek most már fiókjai vannak mindenütt, Európa csaknem minden nemzetének fővárosában. A magyar Pen-klub most van alakulóban. Berzeviczy Albert elnöklete alatt most folynak értekezletek az alakulás ügyében az alapszabályokat már ki is dolgozták és rövid idő múlva már meg is kezdheti a klub működését Hogy ez aránylag ilyen későn történik meg, annak nem nemzeti ellentétek az okai, mert hiszen csupa magyar irók ülnek össze a klubban, hanem irodalom-politikaiak. A leg'őbb ok az a sajnálatos kettészakadás, mely irodalmunkban mintegy' húsz évvel ezelőtt kezdődött és a háború és forradalom folyamán igen nagy mértékben kimélyült. Kezdete ennek a kettéválásnak, ezt ma már kimondhatjuk, • az Ady körüli vita volt. Ady hivei és ellenesei két szembenálló hadrendbe sorakoztak. A disputa olyan éles volt, hogy lassanként végigment az összes vonatkozásokon. Aki Ady mellett exponálta magát, az ki volt zárva azokból az orgánumokból, melyek a másik párthoz tartoznak, sőt hamarosan a személyes érintkezés is a minimumra csökkent és feszélyezett lett, mert nehéz volt elkerülni azokat a vitapontokat, amelyekből kellemetlen szituációk keletkezhettek. A két párt csakhamar bizonyos világnézeti színezetet is öltött. Adv-ellenes csapatba azok gyűltek, akik a politikai és társadalmi kérdésekben konzervatív áttáspontot foglaltak el, a politikában Tisza István hívei voltak, mig Ady táborában a modern társadalmi eszméket valló irók helyezkedtek el. Az irók élénk temperamentumukkal hevesebben reagálnak a közéleti harcokra, mint az edzettebb idegzetű politikusok, a polémiák hevében sok személyes sértődés is gvtilemlett fel, az érintkezés hiánya is szélesebbé tette az elválasztó vonalakat. Érdekes például megemliteni, hogy az Akadémia folyóiratában a ,.Vér és aranv“ óta még csak említést se tettek Advról, Móricz Zsigmondot alig említették és Babits Ösz- szes könyvei közül csakis a Darite-forditásról mondtak bírálatot- A konzervatív irás tempe- ramentumosabb folyóiratai és lapjai ellenben sokat foglalkoztak ezekkel az Írókkal, de mindig egyoldalúan éles és polemikus hangon, sokszor bizony személyeskedőn is, amire a másik táborból szintén é7es polémia har- sant fel. Az egyik oldalon Rákosi Jenő vezette a harcot, a másikon Ignotus. Olyan csaták. mint pé’dául a háború alatt Rákosi Jenő hadjárata Ady s később Babits ellen, aki emiait mondott le a tanári állásáról, nagyon clroérgesitették a dolgot. A Károlvi-forrada- lom adatt aztán a konzervattvek hirtelen engedtek merev álláspontjukból, e sorok Íróját az Akadémia meghívta Ady halálakor emlékbeszéd tartására, a Kisfaludv-társaságba meg- vá’asztották Móriczot, a Petőfi-társaságba Móriczot, Babitsot, Kosztolányit és még többeket az ellenpártról. Úgy látszott, hogy a két ellentétes tábor között közeledés hozható létre. Mindent elrontott aztán az ellenforradalom, melynek izgatott hangulatában a konzervatívok heves temperamentumu része ragadta kezébe a vezetést és hadjáratot indított az ellenpárti irók ellen. Ez a hadjárat azzal kezdődött, hogy a Kisfaludy- és Petőfi- társaságból kizárták Móriczot, Babitsot, több más propresszivnárti irót s már maga ez is felbőszítette ezeknek a kitűnő Íróknak a híveit és barátait. A harcot az akkori idők túlélés hangján folytatta az úgynevezett kurzus- saitó, ame'v valóságos hadjáratot intézett az ellenkező felfogású irók ellen s konkrét bajokat is okozott nekik, isy például megakadályozták, bogv a Nemzeti Szinház újra műsorára vegye Móricz Zsigmond „Sári biró“-ját és előadja Babits Mihály fordításában Shakespeare „A vihar“-ját. Az igy támadott irócsoport az úgynevezett liberális lapok körül helyezkedett el s a maga orgánumaiban tőle telhelőleg visszalövöldözött s a Portugália pénzharaisitási botránya A portugál kormány hamis „double sórie“-je — Augola gyarmat megmentése hamis portugál pénzen az angol font rovására — Miért mondott le a lisszaboni kormány és a köztársasági elnök? Paris, február 27. Nem hiába „vígan dudál a portugál!** Nekik határozottan nagyobb szerencséjük volt. mint a magyaroknak. Most, hogy Prága sajtóhadjáratának folyományaként az egész világ tele van a magyar franknamisilási üggyel, a világ közvéleménye el- siklik amellett a botrány mellett, amelyet Portugáliában fedeztek fel. Ha a két pénzhamisítás) vállalkozást összehasonlítjuk, objektíve és a legkétség- telenebbül meg lehet állapítani, hogy a portugáliai hamisítási ügy méreteinél és szervezeténél fogva súlyosabb természetű, mint a magyar. Portugáliában a pénzhamisítás mögött határozott állami vállalkozás, illetve kormányakció állott. Röviden elmondjuk, miről is van szó: Van Portugáliának egy Angola nevű gyarmata Afrikában. Ennek a gyarmatnak közgazdasági életében olyan nagyméretű krízis tört ki, hogy az veszéllyel fenyegette nemcsak magának Angolának, hanem egész Portugáliának gyarmatgazdasági és pénzügyi életét; sőt visszahatással lett volna az anyaországra is. Az angolai csődök és gazdasági krízis veszélyében az angolai nemzeti bank a ^bukás szélén állott. Hogy ezt megakadályozzák, a li- szaboni kormány ugyanarra a gondolatra jutott, mint a magyar hamisítók, vagyis hogy hamis pénzen jó valutát csinálnak, ők is elfelejtkeztek arról, amiről a magyarok, hogy manapság nem lehet 'pénzt hamisítani, mert bármilyen tökéletes is a ha- ! misitási eljárás, még minden hamisítást felfedez- | tek. Csakhogy, ha a magyarok a frankra vetették i magukat, addig a portugál kormány a saját pénzét ; hamisította, amelyből { egy ..double série“-t, egy mácodik, hamis szériát állítottak elő. A cél az volt. hogy ezt a második szériát külföldön jó angol fontra váltsák be és az igy szerzett összeggel állítsák helyre az angolai nemzeti bankot. Különös, hogy ők is Hollandiában próbálkoztak a pénzzel és mindjárt az első kísérletükkel épp úgy póruljártak, mint Jankovichók. Ez a felfedezés óriási botrányt okozott Portugáliában. A köztársasági elnök lemondott és számos politikai személyiség kompromittálva volt. A botrány alapjában annál is súlyosabb természetű, mert Anglia, amely Portugáliát tudvalevőleg erősen befolyása alatt tartja, nagyon rossz néven vette, hogy éppen az angol valuta terhére tervezték a hamis bankók elsütését. A portugál botrányról egyelőre nem bizonyos, hogy hol áll meg. Egy portugál rendőrtisztviselő Párisba érkezett és a Claridge-szállóban házkutatást tartott, amelynek alapján egy angol ágenst is letartóztattak. De azért a portugálok vigau dudálnak. mert mig Uj-Zéelandtól Grönlandig mindenki beszéd a magyar hamisítási ügyről, Windischgrátz- ről és Zadravetz püspökről, addig a portugálok szépen elsimítják az ügyet maguk között. A kassal cseh páriok effenziváia a polgármester ellen A koalíciós pártok a cseh töke érdekeit portáliák — Kassa város közgyűlése Kassa, február 27. Kassa város képviselőtestülete pénteken az éjjeli órákig tartó ülésen foglalkozott a nagyszámban összegyűlt városi ügyekkel. Az ülésen Smrz polgár- niesterhelvettes elnökölt Novák Pál dr. polgármester helyett. Az volt ugyanis a megállapodás, hogy az ülés elején a csehszlovák pártok deklarációt terjesztenek be az ismeretes Tec-hot-ügyből kifolyólag, i amely deklaráció elégtételt szolgáltatott volna a koalíciós pártok által megtámadott polgármesternek. Az ülés megkezdéséig azonban ez a kompronüsz- szum parlamenti mintára felborult, a deklaráció elmaradt és igy Novák Pál dr. polgármester sem jelent meg a képviselőtestület ülésén. Rögtön az ülés elején Goldhammer Géza bizottsági tag a kommunista párt nevében nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a kommunista párt tiltakozik az ellen, hogy a koalíciós városatyák a város ügyeinek elintézésében nem a város igazi érdekeit, hanem a nemzeti kapitalizmus érdekeit tartják szem előtt. Ezután a Csáky-féle birtokcseráből keletkezett egyik ügy okozott viharokat. Csákyék ugyanis 1,700.000 koronát fizettek be a megállapodás szerint a városi pénztárba és ezt a város vezetősége az adósságok törlesztésére fordította. Ezen eljárás ellen a közgyűlésen súlyos kifogások hangzottak el, ameny- nyiben megállapiíoták, hogy a birtokcseréből eredő jövedelmet a törzsvagyon pótlására kellett volna fordítani. Nagy izgalmat okozott a nyomdászszakszervezet beadványa is. A város ugyanis ezidén zárszámadásait az eddigi szokástól eltérően nem a helybeli nyomdavállalatoknak adta kinyomtatás végett, hanem saját sokszorosító gépén publikálta és ilyenmódon a kassai nyomdavállalatokat tekintélyes keresettől fosztotta meg. Ennek a kérdésnek elintézése után Vukovich Károly dr. városi tanácsos a város-szabályozás ügyeit terjesztette elő. A Domonkos-tért, amelyen a húspiac van, aszfaltozni fogják, úgyszintén aszfaltburkolattal látják el Hviezdoszlav-körutat és a Huszita-tért egészen a Masaryk-körutig. Az aszfaltozás több mint egymillió korona költségbe kerül. Ennél a pontnál a zsúfolásig megtelt karzatról több kommunista közbekiáltott, hogy Kassának szegény városrészét, a Tábort kell aszfaltozni. Moskovics Szerén és társai ajánlatot terjesztettek be a városházhoz, hogy a főutcái régi városháza udvari részét mozivá alakítják át. A Lim- bora-filmcég is ajánlatot tett ugyanerre vonatkozólag. A képviselőtestület elhatározta, hogy tíznapos határidővel versenytárgyalást tűz ki. Még nagy vitát váltott ki az a tény, hogy a kommunistapárt a várostól vásárolt Mikes-utcai telket fel akarja parcellázni. Hosszas vita után a képviselőtestület ezt tudomásul vette. Az ülés fél 11 órakor ért véget és a le nem tárgyalt pontokat a szombat délutáni folytatólagos közgyűlésen vitatják meg. Elment Stern községi jegyzőhöz, egyszer, kétszer, könyörgött és rimánkodott neki: adja ki a szükséges bizonyítványt számára, hogy a kivetés ellen jogorvoslattal élhessen. I)e a jegyző nem volt erre hajlandó. Pásztorek talán tiszszer is volt a községházán és utoljára egy vasárnap reggelen fordult meg ottan, amikor a községházán többen is voltak ügyes-bajos emberek és ott tartózkodott a szomszéd Naszvad község csendörűrségnek kéttagú cseh járőre is. A szóváltás Pásztorek illedelmes hangon kérte a bizonyítvány kiadását, amit a jegyző megint csak elutasított és megtagadott tőle. Erre Pásztorekben is elfogyott a türelem. Most már. hangosan követelte a bizonyítványt s mikor a községi jegyző ismét csak tagadólag válaszolt, azt találta neki mondani, hogy a jegyző a közönség szolgája és azért van, hogy azt' kiszolgálja. Csendőrszuronyok a mellének A felindult ember egy pillanat múlva azt vette észre, hogy a két naszvadi csendőr a szuronyát a mellének szegezi. Erre lélekjelenlétét el nem veszítve, a csendőrökre kiáltott: — Mit vétettem én nektek? De mivel látta, hogy a helyzete komolv- lyá válik és élete forog veszedelemben, a bajba jutott embernek megsokszorozott erejével megragadta a két csendőrt egyvert és kicsavarta támadóinak kezéből. Lefegyverezte a csendőröket. Eközben a kezén meg is sebesült. A csendőröknek nem is volt. hajlandó visszaadni a golyóra töltött fegyvereket és azokat magával vitte. A megindult vizsgálat lesz hivatott tisztázni, hogy volt é joguk a csendőröknek a fegyvertelen emberrel szemben fegyverhasználatra? Egy elkeseredett adóalany puszta kézzel lefegyverzett két csendőrt Imely községben a csendőrök egy fegyvertelen embert szuronnyal támadtak meg — Állítólag a községi jegyző volt az incidens oka Komárom, február 27. Imely község Érsekújvárhoz fekszik közel, az őgyallai járásban. Szegény kis falu, melynek lakossága felében szlovák, felében pedig magyar. Jó népek lakják, bár a régi virtus még megvan lakóiban, mint ez az alábbiakból ki fog derülni. Előre kell bocsátani, hogy ez a község oly rettenetesen meg van terhelve vagyon- dézsmával, hogy érdemes volna ezeket a fantasztikus vagyonadókirovásokat felülvizsgálni. Pásztorek Mihály gazdának is, aki maga hat, a felesége pedig nyolc magyar hold földdel rendelkezik, a vagyondézsmáját 25 hold föld után vetették ki. Természetes, hogy a szegény ember nem fizethette meg másnak a vagyondézsmáját. A jegyző nem ad bizonyítványt Pásztorek járt Ponciustól Pilátusig az érsekujvári pénzügyi kirendeltségen, de nem ment semmire. Azt kívánták tőle, hogy szerezzen egy olyan tartalmú községi bizonyítványt, mely azt tanúsítja, hogy 1914 március 1-én csak 14 magyar hold földbirtoka volt. helyzet most már végkép elmérgesedett, egészen a személyes érintkezés teljes megszakításáig. Mind a két félben nagymennyiségű sértődés, harag és bosszúvágy gyülemlett fel s ezeket szította a kor izgatott levegője is. A dolgoknak ebben a stádiumában ül ösz- sze a magyar Pen-klub. Nyilvánvaló és ezt belátták azok is, akik ezt a mozgalmat kezdeményezték, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha párt, világfelfogás, stílus, pozició különbsége nélkül mindenki résztvesz benne, mert hiszen egy egyoldalú párt-Pen-klub, akármelyik párt csinálja is meg, csak karri- katura volna. így tehát most —■ először busz év óta! — összeültek ugyanazon zöld asztal körül az összes irányzatok emberei: Berzeviczy Albert elnöklete alatt Herczeg Ferenc, Pékár Gyula épp úgy, mint Móricz Zsigmond és Babits Mihály. A politikában a minap hangzott el a belső Locarno jelszava, az irók a maguk területén mindjárt hozzá is fogtak megvalósításához- Az első lépés után nem lesz talán már nehéz a második s a régi ellenségek meglepetve fogják tapasztalni, hogy nem is olyan nagyon ellenségek, messziről rosszabbnak tartották a helyzetet, mint amilyen s a békés együttműködés lehetőségei meg vannak adva. Ha a Pen-klubban sikerül, mielőtt a külföldi írókkal az érintkezést megkezd enők, megteremteni a magyar irók egyetértését, akkor ennek az alakulásnak nálunk sokkal nagyobb fontossága és értéke lesz, mint bárhol másutt. Százféle módon szét vagyunk szakadozva, magyarok, el kell már egyszer kezdeni a szétszakadt szálak ösz- szeíüzését Pásztorek visszaadja a fegyvert a csendőröknek Mivel Pásztoreknek a haragja időközben lecsillapodott, a fegyvereket beküldte a községházára, de tanuk előtt megállapította, hogy azok golyóra voltak megtöltve. Azután a csendőrök többször megjelentek Imelyen, hogy az ügyet elintézzék és kihallgatásokkal zaklatták Pásztoreket. Az ügyet majd a független biróság fogja kivizsgálni és megállapítani, miért is nem kapnak az imelyi polgárok vagyonbizonyitványt és miért kell őket szuronyokkal elriogatni a községházáról. Ezt különben az őgyallai járási főnök is elintézhetné, ha Imelyen panasznapot tartana és ha meghallgatná a szörnyűséges vagyondézsma miatt felhangzó jogos elkeseredés kitöréseit. Elfogták a montenegrói betyárkisasszonyt A leány puszta kézzel támadt a csendőrökre — Elfogatás után a csendőröknek előadást tartott a kommunizmusról Belgrád, február 27. Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy Markovics Sztojána, Markovics Vukasm dr.- nak, a híres rablóvezér orvosnak húsz éves, gyönyörű szép unokabuga feb'.uár közepén a fegyházőrök segítségével megszökött a cet.ln- jei fegyházból, ahova tizenötévi fegyházbüntetésének kitöltésére szállították. Markovics Sztoján a múlt héten levelet irt a cetinjei törvényszék elnökének és a levélben tiltakozott az ellen a híresztelés ellen, mintha öt az örök szöktették volna meg. Azt is közölte, hogy állandóan a piperszki fennsíkon tartózkodik. A podgoriai hatóságok a piperszki fennsíkra több csendőrjáratot küldtek a megszökött foglyok kézrekeritésére. Az egyik kéttagú esen- őrjárőr a piperszki erdőnél égj fa tövében két nőt és egy férfit pillantott meg. akik paraszt- ruhába voltak öltözve, de feltűnően finom és intelligens arcuk volt. A esendőink előjöttek rejtekhelyükről és megadásra szólították fel a társaságot, mire a gyanús alakok különböző irányban szétszaladtak. A két csendőr Markovics Sztojána után vetette magát. A rablógyilkos leány villámgyorsan futott az erdő melyébe‘és csak hosszú üldözés után érték utol. Sztojána, akinél nem volt fegyver, puszta Kézzel támadt a csendőrökre, akik csak nagynehezen ludlák megfékezni és bilincsbe verni a -zökevényt. Tíz csendőr kísérte be Podgorieára, hol átadták a csendőrfőparancsnokságnak. A leány ntköz- ben a csendőröknek előadást tartott a kommunizmusról és kijelentette, ’igy újból mge fog szökni s Oroszországba megy, mert itt már nem lehet élni. Markovics Sztojánát a cetinjei börtönbe kisérték vissza, ahol most valószínűleg jobban fognak vigyázni reá. __5_
