Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-28 / 49. (1087.) szám
^T>JKGJ!a.]yi&C&AT* .mT»T\ 1926, február 28, vasárnap. kellemes illatú, kitűnő fertőtlenítő szer az asszonyok intim toalettjénél. Bevásárlási hely: „Apotheke zum weifien EngeIM Prag I., Polli No. IS. liimilllllllll ■Ml 'IP WHIBilHllillill Magyar orvosnő oldotta meg a kanyaró problémáját egy párisi gyermekkórházban Kis Káté aktuális kérdésekről Irta: Vulpes. A minisztertanács Az egész világon hetenként egyszer- kétszer rövidke hir jelenik meg a lapok politikai rovatában: „Ma két óráig tartó minisztertanács volt, amely folyó ügyeket intézett el.“ Milyen egy ilyen minisztertanács? Ezt a kérdést oldja meg a Kis KátéKérdés: Mi a minisztertanács? Felelet: Minisztertanács a minisztereknek olyan összejövetele, amelyről jegyzőkönyvet vesznek fel. Kérdés: És ha nem vennének fel jegyzőkönyvet? Felelet: Akkor a minisztertanács csak megbeszélés, ahol üzsonát, ebédet, vagy vacsorát vesznek be. Kérdés: Mi hát a különbség tanácskozás és megbeszélés között? Felelet: Tanácskozás az olyan összejövetel, amelyen megbeszélnek, megbeszélés az olyan ösz- szejövetel, amelyen tanácskoznak. Kérdés: Mikor hivnak össze minisztertanácsot? Felelet: Miniszteri tanácsot akkor hivnak ösz- sze, mikor a miniszterek tanácstalanok ... Kérdés: Hányféle miniszteri tanácskozás van és milyenek azok? Felelet: Kétféle miniszteri tanácskozás van: rendes és rendkívüli. Rendesen rendkívüli minisztertanácsot tartanák, rendkivüli esetekben összehívják a rendeset. Kérdés: Mit határoznak a miniszteri tanácskozásokon? Felelet: A rendes miniszteri tanácskozásokon a határozatot egy rendkivüli minisztertanácsnak tartják fenn; a rendkivüli minisztertanácsokon a rendesre halasztják a határozatot. Kérdés: Végre is mikor dönt a minisztertanács? Felelet: Minden miniszteri tanácskozás a következő miniszteri tanácskozáson dönt... Kérdés: Mire való eszerint a miniszteri tanácskozás? Felelet: A miniszteri tanácskozás arra való, hogy az egyetértést tanúsítsa .... Kérdés: Miféle egyetértést? Felelet: Azt, amely nincsen meg. Amely megvan, azt ugyanis nem kell tanúsítani. Kérdés: Mik a miniszteri tanácskozás legfőbb tárgyai? Felelet: A miniszteri tanácskozások legfőbb tárgyai a folyó ügyek. Kérdés: Mik-azok a folyó ügyek? Felelet: Folyó ügyek legfőképpen azok, amelyek sehogy sem akarnak folyamatba menni. Kérdés: Mi kerül a miniszteri tanácskozásokból nyilvánosságra? Felelet: A miniszteri tanácskozásokból az kerül nyilvánosságra, amit az újságírók megtudnak. Kérdés: Ki informálja az újságírókat a miniszteri tanácskozásokról? Felelet: Maguk a miniszterek. Kérdés: És a minisztereket ki informálja a nyilvánosság óhajtásairól? Felelet: Természetesen az újságírók. Kérdés: Ki mond igazat a kettő közül: a miniszter, vagy az ujságiró? Felelet: Hát muszáj annak miniszternek lennie, vagy újságírónak? ... WALTÉR magántanfolyam. Előkészít középiskolai összevont magán- vizsgálatokra, érettségire, bármely államból. Budapest, Rákóczi-ut 51. Paris, február 26, | Itteni orvosi körökben általános feltűnést keltett a Sorbonne orvosi karának minapi egyhangú határozata, amellyel egy nagytehetségü magyar orvosnőt, dr. P a p p Karolát, havi ezerfi ankos ösztöndíjban részesítették, hogy folytathassa és befejezhesse orvosi buvárlatait. Hr. Papp Karola felfedezése korszakalkotó az orvosi tudomány terén. Mint a szegedi egyetem hygieniai intézetének első tanársegéde Időzik Párisban, hogy tökéletesítse hatodik éve folyó kísérleteit, amelyeket még mint a budapesti állami gyermekmenhely orvosnője elkezdett. Sajnos, az otthoni viszonyok meggátolták munkájában, ellenben itt készséggel támogatták az összes tényezők, amikor meggyőződtek komoly, alapos készültségéről s feltevéseinek zseniális rendszerességéről, amelyek a kanyaró leküzdésére irányultak. Az orvosi tudomány mindeddig tehetetlenül állott a kanyarós gyermek ágyánál s ha ez a járvány, a gyermekmenhelyek és gyermekkórházak réme, valahol megjelent, a leggondosabb védekezés sem tudott gátat vetni a halál dús aratásának. Orvosok állítják, hogy a harmadik kórteremből is megfertőzheti egyik gyermek a másikat kanyaróval, — arról nem is szólva, hogy egy, a termen átsiető kanyarős beteg számtalan esetben megfertőzte társait pusztán a lélegzésével. A hivatalos, de hiányos statisztika szerint Magyarországon 1900-tól 1920-ig, azaz húsz esztendő alatt, százezer gyermek pusztult el kanyaróban, mert a fellépett járvány ellen minden védekezés hiábavalónak bizonyult Az összes nemzetek orvosi kara összefogott, hogy megbirkózzék a gyilkos kórral. Eleinte állati fehérjéből, azaz fajidegen fehérjéből, próbálkoztak szérumot előállítani, abban a reményben, hogy miként a difteritisznél, sikerülni fog védőanyagot kitermelni. Közben ezrével haltak el a kanyaró áldozatai, amidőn Degkwitz müncheni orvos rájött, hogy az állati, azaz fajidegen fehérjéből vett immun anyag nem alkalmas védőszer a kanyaró ellen s ezért e betegségből felgyógyult gyermekek véréből állított elő szérumot, miután megállapította, hogy az ily vérben nagymennyiségű védőanyag van. Az 1919. évben végzett kutatásai nagy szenzációt keltettek, —- de, sajnos, bebizonyult, hogy az igy előállított, tehát azonos fajú fehérjéből álló szérum csak három hétig biztosit immunitást a fertőzéssel szemben. Kitűnő hazánkfia itt kezdte kutatásait s megállapította, hogy Degkwitz kísérletei azért nem feleltek meg a nagy várakozásnak, mivel a befecskendezett szérum csak passzív immunitást kölcsönzött a szervezetnek, azaz csak addig védte meg a szervezetet az oltóanyagtól áthatott vér, mig át nem alakította a befecskendett védőanyagokat. Ez az idő szabályszerűen lejárt a 21-ik nappal. A passzív immunitás tehát csak rövid ideig védett a kanyarós fertőzés ellen. Dr. Papp Karola abban az irányban folytatta kutatásait, hogy a szervezetnek ne passzív, hanem aktív immunitást adhasson, meggondolva azt a pozitív megállapítást, hogy a már egyszer kanyaróból kigyógyult beteg ellenáll mindenféle későbbi kanyarós fertőzésnek. Párisban a Hospital des Enfants Málades gyermekklinikán egy évvel ezelőtt Róbert Debré igazgató-professzor eleintén kétkedéssel fogadta Papp Karolát, mivel náluk hasonló kísérletek eredménytelenül végződtek. De meghallgatta előterjesztését s előbb egy igen nehéz feladatot tűzött ki eléje. Azt kívánta a párisi nagyhírű gyermekgyógyász, hogy a magyar orvosnő vizsgálja felül Pirke bécsi tanárnak egy megállapítását, amely a test védekezőképességének egyik megváltozásáról szólott a kanyaró folyamán. Négyhavi, bámulatosan precíz vizsgálat után Papp Karola nemcsak a kitűzött problémát oldotta meg kitünően, hanem a híres bécsi tanár több megállapítását egész más világításba helyezte kísérletei során. Erre Debré professzor egész klinikájának gyermekanyagát Papp Karolára bízta, aki nyilvánvalóvá tette, hogy preparátuma föltétien biztonsággal megvéd még a leghevesebb kanyarós fertőzésekkel szemben is. Ámulattal és megilletődéssel fogatdák a soha nem remélt felfedezést, amelyet az ellenőrző kísérletek egész sorával próbáltak megdönteni — de sikertelenül. A hónapok óta tartó vizsgálódások minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy Papp Karola oltőszere minden esetben bevált. A gyermekkórházak réme meghalt. Amit nem tudott még- | oldani évtizedek alatt annyi tudós orvos, megoldotta egy szerénykedő magyar orvosnő, akiben testet öltött a magyar géniusz. Debré professzor egy nagy orvosi diszgyülésen fog beszámolni a magyar orvosnő körszakos felfedezéséről s az egész kérdést felölelő hatalmas munkája „La rougede“ címen rövidesen elhagyja a sajtót E sorok írójának alkalma volt kefelevonatban olvasni e müvet (készült Th. Martin nyomdájában, Rue Sévres), amelynek 239. és 244. oldalán teljes elismeréssel szól honfitársunkról, akinek képességei, az emberiség örök hálájára, megoldották egyik legveszélyesebb gyermekbetegség kérdését. E müvében nagy elismeréssel szól a francia professzor a borsodmegyei K a t o na Mihály magyar orvosról, aki 1842-ben a dühöngő kanyarójárványt kanyarósok véréből készített oltóanyaggal igyekezett meggátolni. Azt is kiemeli Debré professzor, hogy a magyar orvos biztató kísérleteit a rosszakaratú bécsi felülvizsgáló doktorok kigunyol- ták, lehetetlenné tették. ' Végül megemlítjük, hogy Marfaud orvostanár, az Aux Enfants Assistés legnagyobb párisi gyermekotthon igazgatója, e napokban kérte fel dr, Papp Karolát, hogy intézetében rendszeres oltásokat végezzen. Vass Béla dr. magára hagyva feküdt a havasok réme. Csak egy katona állt mellette őrt és a gazdáját vesztett juhászkutya. Délután megérkezett a helyszínére a bizottság. Újlenyomatokat vettek a halottról, a testet felboncolták, majd a fejet levágták a törzsről. Az anya megátkozza a csendőröket Tomescunak a közeli Cucuceni községben lakott a családja: öreg, szélütött apja és 65 éves anyja, valamint testvére és sógora. Amikor Tomescu anyja meghallotta, hogy fiát agyonlőtték, vejének kíséretében a helyszínére ment, ahol megmutatták neki a holttestet. Az aszony a fejnélküli törzsben nem ismerte fel fiát, mire a levágott fejet is megmutatták neki. Az asszony azonnal felismerte gyermekét. Rettenetes jelenet következett ezután. Az öregasszony jajveszékelve átkozni kezdte a csendőröket, akik fiát agyonlőtték, majd felkapta a halott fejét, magához ölelte, csókolgatta, miközben arcát teljesen összevérezte. Az őrjöngő asszonyt alig lehetett eltávolítani. A község lakósai nem engedték meg, ’-ogy a holttestét a temetőben temessék el, mire a csendőrök a temető árkában gödröt ástak, beledobták a fejnélküli törzset és azután elföldelték. Ez sem ment azonban zavartalanul, mert a rabló kutyája megtámadta a csendőröket és alig tudták onnan elzavarni. Amikor a holttestet elföldelték, a kutya odarohant a friss sirhoz és borzalmasan vonitva mindenáron ki akarta kaparni a holttestet. Kié a jutalom? Tomescu levágott fejét ezután egy ládában Bukarestbe szállítottak orvosi tanulmányozás céljából a törvényszéki orvostani intézetbe. A belügyminisztérium tudvalevőleg 100 000 lej jutalmat tűzött ki annak, aki a csendőrséget Tomescu nyomára vezeti. A 100 000 lejt az a juhászlegény fogja megkapni, akinek vallomása szerint két hétig tartózkodott a tanyáján Tomescu és állandó rettegésben tartotta a pásztorokat Hogyan pusztult el a havasok királya? Kolozsvár, február 27. A Prágai Magyar Hírlap részletes tudósításban számolt be arról, hogy Tomescut, a félelmetes rablóvezért végre leteritette a csendőrgolyó. A Regát rablóromantikájának bealkonyult, a lapok hasábos tudósításokban számolnak be a banditának agyonlövéséről, sőt. a Dünineata vezércikkben foglalkozik Tomescuval, akiről azt írja, hogy nem annyira gonosztevő, mint inkább a rossz szociális viszonyok áldozata volt. Bujdosik a betyár erdők sűrűjében Tomescu az utóbbi időben teljesen magára maradt, társai lassanként mind elhagyták. Egyedül azután nem mert újabb vállalkozásokba fogni és a végén már erősen nélkülözött, mert a közeli falvak lakossága a büntetéstől való félelmében nem merte rejtegetni. Az elmúlt héten Tomescu Gloveni vidékén egy erdőségben tartózkodott. Eldugott helyen, szénaboglyábao, aludt éjszakánként, amelyet azonban sehogy sem tudtak megközelíteni, mert a rabló utolsó hűséges társa, Lahus nevű kutyája, mindig idejében figyelmeztette gazdáját a közelgő veszedelemre. Az éhség végre Tomescut a hegyi parasztokhoz hajtotta, mert a közeli falvak lakossága a büntetéstől való félelmében már nem merte rejtegetni és élelmiszerrel ellátni. Egy erdei lakot látogatott meg naponta, ahol élelmet szerzett. Az .udvaron csak néhány , pásztorgyerek tartózkodott, akik a rájuk bízott birkákat őrizték, bizony nem szívesen osztották meg vele tejből és puliszkából álló táplálékukat. Szombaton este ki is jelentették, hogy kifogytak minden élelmiszerkészletükből, mire a bandita meghagyta a pásztorfiuknak, hogy vasárnapra készítsenek élelmet neki. Lesben a csendőrség . A. csendőrség már napokkal azelőtt egy juhászlegény utján értesült a rejtélyes idegen látogatásairól. és Enescu kapitány razziát tartott az erdő- széli tanyán. A pásztoriul előadása alapján az a gyanú, érlelődött meg benne, hogy a követelező vendég csak Tomescu, a bandita lehet. Vasárnap hajnalban két őrmestert és két katonát vezényelt a tanyához, azzal a paranccsal, hogy tegyék ártalmatlanná a veszélyes haramiát. A csendőrök favágónak és juhásznak öltöztek és a ház melletti fészerben helyezkedtek el lesben. Tomescu délután négy órakor csakugyan meg is jelent, és mit sem sejtve, nyugodtan belépett a házba. A csendőrök azonban nem voltak bizonyosak arról, hogy tényleg Tomescuval állnak-e szemben, azért semmivel sem árulták el jelenlétüket A bandita este hét óráig zavartalanul tartózkodott a házban. Ekkor ismét eltávozott, megígérve a pásztorfiuknak, hogy rövid idő múlva visszatér. A csendőrök közül ezután kettő a házban rejtőzött el, kettő pedig a ház mellett állott őrt Az volt a parancs, hogy amint Tomescu visszatér, felszólítás nélkül le kell teríteni. Beteljesedik a végzet A haramia hajnali négy órakor érkezett vissza kutyájának kíséretében, amelyhez gyakran lehajolt, hogy megsimogassa azt. Lassan közeledett a házhoz. Kutyája több ízben nyugtalanul előre futott, de ő viszakiáltotta magához és csöndesen beszélt hozzá. Mikor ötven-hatvan lépésnyire volt a tanyától, a csendörörmester a ház ablakán át kétszer rásütötte fegyverét. De oly ideges volt, hogy egy lövése sem talált. Eldobta puskáját és revolverével tüzelt, de szintén eredmény nélkül. Közben a másik csendőrőrmester az ajtónyitáson keresztül nyugodtan célbavette a banditát és abban a pillanatban, mikor az tudatára ébredt az életveszélyének és futásnak eredt, elsütötte fegyverét. Tomescu megtántorodott, de még nem esett el. Az őrmester erre újból tüzelt és erre a lövésre holtan terült el az évek óta hiába keresett és üldözött rablóvezér. Az első golyó a nyakát fúrta keresztül, a másik a szivébe hatolt. A halálos sebek meleg forrásai percek alatt vértócsát duzzasztottak a kivégzett bandita alatt, amelyben délután három óráig Ruszinszkó ünyvédszövetsére a beregszászi törvényszékért Ungvár, február 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktőL) A ruszinszkói ügyvédszövetség beregszászi csoportja exisztenciális érdekeit látta vészé1 vez- tetve az igazságügyminisztériuni azon rendeletében, amely szerint a beregszászi törvényszéket 1926. december 31-ig likvidálja s evég- ből erélyes akciót indított a törvényszéknek Beregszászon való további megtartása érdekében. Az igazságügyi kormányzat, mióta e rendeletét kiadta, meggyőződött arról, hogy a beregszászi törvényszék megszüntetésével a Ruszinszkóban fennálló törvényszékek oly munkatöbbletet kapnak, hogy hivatásuknak nem tudnának oly gyorsasággal megfelelni, amilyet a peres ügyek megkívánnak. Az a terv merült tehát fel, hogy a likvidálásról szóló rendeletet visszavonják. Az igazságügyi kormányzatnak e tervével egyidőben mozgalom indult meg a ruszinszkóí ügyvédszövetségben is, amit támogatott a beregszászi társadalom minden rétege, érezvén, hogy a törvényszék elvétele Beregszászt igen fontos életerétől fosztja meg. Az ügyvédszövetség beregszászi kiküldöttjei tehát memorandumot szerkesztettek és ezt Rozsypal helyettes kormányzónak azzal a kéréssel adták át, hogy azt a legteljesebb mértékben támogassa. Rozsypal h. kormányzó erre vonatkozólag mindent megígért. | A napokban Rozsypal helyettes kormány- i zó Prágába utazott, hogy több fontos adnií- ' nisztrációs ügyet és privát kérelmet személyesen elintézzen. Ugyanekkor érintkezést keresett az igazságügyminiszterrel, aki előtt az ügyvédszövetség memorandumában a törvényszék meghagyására vonatkozó indokokat maga is méltánylandóknak ismerte el. i . Svehla miniszterelnök szintén magáévá tette az ügyet és igy | Beregszász küldöttsége az igazságügyminisztertől azt a szóbeli ígéretet kapta, hogy a beregszászi törvényszék továbbra is a helyén marad. A szóbeli ígéret általános megelégedést keltett Beregszász közönségében, bár az ügy csak akkor tekinthető befejezettnek, ha a likvidálást megszüntető rendelet valóban le- j érkezik Beregszászra. Ez minden valószinü- j ség szerint a közel jövőben megtörténik, mert ! az ügyvédszövetség kérelme ebben az esetben valóban találkozott az igazságügyi kormányzat intenciójával. 6 _______ Do ooooooooooooocöoooopcoboooooco I $ „TALBOT“ 0 4 henger s, 4 fékes automobilokat, luxnsadó ^ nélkül, azonnal, raktárról szállít: P, o Penner & Comp., Praha II., o ^ Stépánská ul. 53. Telefon: 25976. o A © OC* •...'ur • "'<o?.v,iQOOopGC*© mm ammmmaarmmmmmmmaam Olcsóbbá teszi i - ✓Tv ;' a trágyázást I Ha a vetőmagot rendes ^*1$^ természetes vetőmagoltrágyázáa mellett az ^ Áw-m- tőszerrel oltja, akkor jelentékenyen nagyobb terméseredményt ér el! Forduljon a helyi képviselőkhöz vagy a baktériumos trágyát előállító társaság k. f. t. önálló délszlovenszkói osztályához: FEKETE IMRE. mérnök. 2661 Praha-Vlnoftrady. $1 zská 4. ftbueit a fcrmfotl \
