Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-19 / 41. (1079.) szám
4 ‘MtaaGM-A\Afifr&T> ■WPT'iP __________________1926 február 19. Péntek. Be szélgetés Poiret mester vezető tervezőjévé! Milyen lesz a tavaszi női divat? — Egyenes s niéespim egyenes vonalak — Hosszú vagy rövid? — Női smoking Davos, február közepe. A davosi Belvedere legnépszerűbb embere ma a híres Poiret mester vezető tervezője, Mr. Roberts, ki tanulmányúton van a világ leghíresebb előkelő helyein, hogy a tavaszi divatot megteremtsék. Az elegáns Belvedere minden egzotikus hercege, összes lordja és a világ által ismert nagyjai egyik napról a másikra kiestek a nők kegyeiből s minden nő Mr. Roberts után futkos. Tekintettel, hogy a mi hölgyeinknek nem jutott az a kitüntetés, hogy a híres szabóval személyesen intézzék el toalettdolgaikat, ón interjúvoltam meg. A mester az előszobájában várakozó nők nagy haragjára soron kivüi fogadott. "Csinos, 30—32 évesnek látszó, igen 6zim- pátikus férfi, folyton mosolyog, csak a párnázott ajtón néha beszűrődő női zaj teszi komorrá. — Lássa, kérem, — mondja hogy mit kell szenvednem, nem hagynak nyugton, pedig az utón nem is dolgozok. Mindegyik egy kréációt akar, még pedig egyéniségéhez hívet. Ez mindenesetre érdekes fejlődés, a nők egyéni Ízlésének a fejlődése, de egyelőre ke- reszlülvihetetlen. Tuldrága lenne és ha a nő meg is volna elégedve vele, a n ő k elleneznék. A mester aztán egy biztos állású miniszter előkelőségével kényelmesen elhelyezkedett és illatos cigarettafüst közben a nők örömére, előadta a tavaszi divat tervezetét. — Most jövök a Riviéráról, hol pár hetet töltöttem s állítom, hogy dacára az itteni télnek, a Cote d‘Azúrról elinduli a tavaszi divat. A Riviérán már egyes kreációink láthatók is, azokat fogom körülírni önnek. A divatot illatos szövetek dominálják, melyek csipkeíodor- ral lesznek feldíszítve. Kiapadhatatlanok az eszmék a kötött és beszövött motívumokban. Hosszú sima corsageból, háton mélyebb kivágás és bővebb diszitós, mint elől, a csípő alatt könnyed, mozgékony szövetpompával. Ciklámen szinü Creppe-Georgettből, felül iv- szerü, alól csücskésen kivágott, fodra hasonló szövetciklam énnél van befoglalva. Acélgyöngyök, mint zúzmara fekszenek a díszítéseken. Az estélyi köpeny türkizkék velour, ehiffon, ezüst lamélával é3 szintén türkizkékkel van tűzdelve. A karon újfajta ezüsttel tűzdelt dudor formák, a gallér türkiz Mara- bauthan á la Medici-szerüen lesz alátámasztva. A pókháló finomságú selyemkreppet és muszlinok közé mindjobban belevegyül a creppe-satin, sávos szövetű élénk árnyalatokban. Kristály gyöngyökkel teli tűzdelt csipkék és sok tüllfodor. A tavaszi divat nagy meglepetésre, nem kiszélesített és nem hosszabb szoknyákban jelentkezik, hanem egy egész rövid zsemper vagy szvetter-ruhában. A rövid vagy hosszú szvetter selyemből, gyapjúból vagy kashából lesz, keskeny, magasan hordott övvel, két csinos zsebbel gazdagítva, kiegészíti ezt a széles, de redőkbe rakott szoknya. A kerekre szabott szoknya egyenesre esik és a mozgásnál mégis haranghoz hasonló. Hétköznapokra félrövid, egyenes, kétsoros gomblyuku kabát lesz, Az uralkodó szin a tengerkék lesz, ezenkívül a fehér, almazöld és a levendulaszinek fognak dominálni. Ezzel nagyjában el is mondta a mester az uj tavaszi divatot, én azonban ezzel nem voltam megelégedve s megkérdeztem, hogy mi lesz a rövid vagy hosszú szoknyákkal? — Mint már mondtam Önnek — válaszolt kérdésemre — tovább is rövid szoknyák lesznek. Tény, hogy az ügyben megelőzőleg nagy ankétok voltak s a kérdésbe az amerikai sajtó is beleavatkozott. Poiret mester a jó Ízlés nevében a rövid szoknyák fokozatos meghosz- szabbitását ajánlotta és talán igy is lesz, egyelőre azonban be kell érni azzal, hogy az egyenes vonal, kissé harangszerü lesz mozgás közben. Paquin még rövidebb szoknyát akart, szerinte egy csinos láb művészi gyönyör. 6 elfelejtkezett arról, hogy nemcsak szép lábak vannak. Jenny ur szintén a Paquin véleményén van. ő azt mondja, hogy a férfiak ne törődjenek a női divattal, a számlák úgyis mindig hosszabbak lesznek s elégedjenek meg ennek a hosszúságával. Különben is, ha a dekoltázs lefelé kisebb lesz, felfelé kell, hogy nagyobbodjon s mit fognak ahhoz szólni? Még egy utolsó kérdést intéztem a mesterhez, ugyanis hallottam, hogy már női smoking is van. — Ennek nem igen lesz jövője, ez tulaj- donkéopen az egyenes vonal végleges fejődése, helyesebben elfejlődése. A Cbamp Ely- séen levő Maison Anna indította el útjára. .,Rauch“-öltözeínek nevezik. Rafináltan kokéit, férfias, selyemlaméból fehér ing, gallér, nyakkendő, klasszikus szoknyával. Igen eredeti a variációja. A smoking lehet bordóvörös, szürke vagy zöld bársonyból is. Ezután a hölgyeink nevében megköszöntem a mester szives felvilágosítását s mél- 1/'7.ta:•.••„Mink most már a tavaszi ruhacsinálta- tásnál a fentiekre tekintettel lenni. jaksánd. A megnyomorított magyar Abauj élete A Cserehát népe meg van fosztva minden jövedelmi forrástól — Tőkebefektetéssel virágzó Kánaánt lehetne varázsolni a Hernád völgyében Szikszó, február 15. Ahol az északi Kárpátok sziklacsipkéje lankás, erdő és rétboriíoüa dombokká szelídül, állott valamikor Abaujvár. A pogány magyarok utolsó fészke volt nagy komor bástyája... Ma már a múlté, akárcsak Torna vára és a többi hajdan büszkén az égnek meredő sziklafészek, Szalánc, Jászó, Amcdé- vár, Regéc, Bodokő, Szádvár, — már csak romjaik hirdetőt a letűnt magyar dicsőséget. Valamikor megyét neveztek el Abaujvárról és Tornáról. Elpusztult a két vár, Abaujvárnak már csak a helye van meg, Torna faragottkőből épített tornyai végnapjaikat élik. Mind a két várat megemésztette az idők vasfoga és valamütor régen, a kuruc-labanc időkben a császári tábornokok tehetetlen dühe. Ma mind a két vár szlovenszkói területre esik. A trianoni ceruza végigszaladt Abauj-Toma-megye testén is, kettészakította a gazdaságilag egységes Cserehát dombvidéket, mely a Hernád és Bódva folyók közét tölti ki. A Cserehát északi része, a nagyidatornai Kanyapta-medence, a tornai természeti szépségekben bővelkedő mészplató, a Bódva- hogyek közé szorított, egykor füstölgő hámorokkal teleszórt felső folyása, a büszke kuruc város, Kassa, Szlovenszkó területére jutott s az uj megyerendezés a huszadik zsupa egy ifi részévé tette. A Cserehát déli része, a , Hernád kitáguló, áldott rónája, a Bódva szelíd hajlású melléke viszont Magyarországnak maradt meg. A plajbász élettelen, nem tud gondolkodni, nem tudja, mit cselekszik. Csak szántott, szántott, nem törődve gazdasági egységgel, gazdasági kapcsolatokmat, nem ismer barátságot, annak csak egy szentsége van: a telekkönyv. Pedig a vármegye megérdemelné, hogy a tőke fokozott érdeklődéssel forduljon feló, elősegítve felvirágzását és egyszersmind jelentős hasznot biztosítva önmagának is. Hiszen a megye délkeleti, Zemplén megyével határos részein egyre jelentékenyebb bányatelepeket fedeznek fel. A hegyaljai dombok kaolinja módot nyújt a magyar iparnak, hogy a csehszlovákiai kaolingyártmányo- kat kiszorítsa nemcsak a magyar piacról, de a jóval könnyebb szállítási lehetőség révén a balkáni piacokról is. Jelentékeny vasérc nyomokat fedeztek fel, melyek fokozottabb kitermelése elláthatná nyersanyaggal a diósgyőri állami vasgyár most elkészült két vasércolvasztó kohóját, mig jelenleg a vasgyár vezetősége vasércszükségletét a délszláv államból kénytelen fedezni, óriási összegeket fizetve a bányák külföldi tulajdonosainak. Pedig mennyivel rövidebb utón lehetne a vasgyárnak a szükséges vasércet Abaujból szállítani Diósgyőrbe. És maga a Hernád-völgye. A lehető legalkalmasabb nagy öntözési hálózatok megvalósítására, melyekkel a Hernád-völgy termését meglehetne tizszerezni. Erre pedig nagyon szükség volna. A kassai dohánygyár elveszett, emiatt nehéz helyzetben van a dohánytermelés. A megye legfőbb jövedelmi forrásának, a bortermelésnek teljes csődje csak növeli a bajokat, növeli a munkanélküliek számát. Ezer és ezer a munkát kérő, segítségért esdeklő kéz. Ezek a munkanélküliek mind munkához juthatnának, ha megfelelő tőke segítségével a többtermelési tervek megvalósulnának és a fölfedezett bányatelepek kiépülnének. Amíg a megyében a jelenlegi hitelinség uralkodik, addig nem lesz fejlődésképes. Sürgős segítségre van hát szükség, hogy mielőbb meginduljon a gazdasági élet intenzív vérkeringése. A magyar nemzeti párt törvényjavaslatai a Ház előtt kai, egynyelvű lakossággal. Bizony, bajok szármázták a ceruza futásából, nagy területek elvesztették gazdasági érdekkörüket, haldoklik Jászó cipőipara, Mecenzéf Balkánig híres kapuinak sincs ma piaca, nem füstölnek a kohók, a tornai vásárnak nincs már vonzóereje. De a magyar Abauj is csak vegetál, mert az a küzdelem, amit a vármegye egész lakossága a mindennapiért folytat, — nem véve ki sem urat, sem parasztot, — nem nevezhető életnek, csak kínszenvedésnek. Azelőtt falán Abaujnak volt a legjobb vasúthálózata r.z ország összes vármegyéi között, ma lehetetlenek a közlekedési viszonyai. Vannak községek, melyek negyven kilométerre fekszenek a legközelebbi vasútállomástól. Hogy ez a negyven kilométer mit jelent a rvssz utakon, azt még elképzelni is nehéz. Hát még bejárni! A vármegyének főként a Csereháton, a dombok között letelepedett lakossága meg van fosztva minden jövedelmi forrásától. Fent a dombok között a búzával sok baj van, burgonyát pedig most nem érdemes termelni. Azelőtt óriási, tételekben szállította a burgonyát az ország minden részébe az abauji dombvidék, ma ez lehetetlenség, mert a szekértengelyeken megteendő hosszú utón való szállításra nemcsak a hasznát fizetné el a gazda, de még azon felül is jócskán ráfizethetne. A jelenlegi lehetetlen szállítási viszonyokat a vármegye vasútvonalai jelentékeny részének elvesztése idézte elő. Azelőtt hat vasútvonal volt a vármegye területén, ma csak kettő van. Azok ' a községek például, amelyek azelőtt pár kilométeres jő utón szállíthatták terményeiket a kassa-tornai vasútvonal állomásaira, ma kénytelenek rossz utón sok esetben a régi ut ötszörösét megtenni, hogy a jóval távolabb fekvő miskolc—hidasmenti vasútvonal állomásaihoz jussanak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek a községek azelőtt kiépített, jó utakon járhattak vasúti állomásukra, mig most rossz utakon kénytelenek járni, melyek egy-egy nagyobb esőtől sártengerré válnak, mert a távolabbi vasútvonalak felé vezető utak kiépítésére — mivel azokon úgyis alig járt valaki, — azelőtt nem volt szükség, ma pedig nincs pénz. A vármegye nagy része elvesztette piacait, — Szepsit, Tornát Elvesztette ipari és kereskedelmi központját és egyben székhelyét, Kassát. Jelenleg Szikszó szerepel a megmaradt vármegye székhelyeként, egy kis mezővdroska a miskolci-hidasné- meti-i vasútvonal mentén. De Szikszó oly kicsiny, hogy a vármegyei csendőrparancsnokság például már Abaujszántóra került. Hivatalok, melyek a legszorosabb együttműködésre lennének utalva, lehetetlen öszekötteíésekkel biró városkákba kerültek. Szücszóról például Abaujszántóra csak Hidas- németin, vagy Miskolcon és Szerencsen keresztül lehet vasúton utazni, egyszeri, ületve kétszeri át- szálással. Aldnek ez nem tetszik, mehet kocsin, egy- egy halaszthatatlan hivatalos utjáért félmilliót fizetve a fuvarosnak. A vármegye tervei szerint Encs lenne megyei székhellyé. Tényleg ez a falu felelne meg leginkább a célnak központi fekvése miatt. Csakhogy akkor megyeházat és még sok egyéb, minden megyeszékhelyen szükséges épületet kellene építeni vagy vásárolni, erre pedig nincs a megyének pénze. Építeni ugyan fog kelleni Szikszón is, de legalább nem azonnal, mert itt úgy a hivatalok, mint a tisztviselők egyelőre jól-rosszul, szükséglakásokban el vannak helyezve. Abauj-Torna vármegyének minden oka és módja megvolna életképes löbblermelési programok megvalósítására, csak tőkéje nincs. A hitelinség miatt különösen a vármegye északi töredék járásai szenvednek, mert ezek telekkönyvei még mindig ott hevernek a szlovenszkói területen lévő volt járási székhelyek telekkönyvi hivatalaiban. Már pedig ki ad ma kölcsönt a gazdának ingatlanfedezet nélkül? A hitelélet nem ismer bizalPrága, február 18. j Miként legutóbbi számunkban röviden j : közöltük, a magyar nemzeti párt törvényho- í zóinak klubja az uj parlamenti kampányba a 1 teljesen kész és előkészítésben levő törvény- í javaslatok hosszú sorával köszöntött be, amelyeket fegyveríársának, a német gazdák szö- ! vétségének hathatós erkölcsi támogatásával j részben már benyújtott, részben a legközelebbi napokban fogja benyújtani a parlamenthez, illetve a szenátushoz. Eme javaslatok közül a legfontosabb talán az a törvényjavaslat, amely az illetőségi és állampolgársági kérdéseknek a legfelsőbb i közigazgatósági bíróság hírhedt döntésével okozott felfordulását van hivatva orvosolni. Mint ismeretes, a közigazgatási bíróság említett döntése az 1886. évi XXII. számú, a községi rendtartásról szóló törvénycikk tizedik paragrafusának a szaktudósok szerint is téves magyarázatát adja akkor, amidőn kimondja, hogy a községi illetőség megszerzéséhez nem elég a négy évi egy helyben lakás, hanem szükséges, hogy a község az illetőt a kötelékébe kifejezetten felvegye. A magyar közigazgatási bíróság továbbá a községi terhek viselésétől mentes személyeket az illetőség megszerzése szempontjából úgy tekintette, hogy azok a község terheihez munkájukkal járulnak. Ennek megfelelően a magyar nemzeti párt részéről benyújtott javaslat kimondja, hogy a községi illetőség megszer- ' zéséhez elegendő a négyévi helvbenlakás és nincs szükség a község kötelékébe való felvétel kifejezett megnyilvánulására. A javaslat másik rendelkezése szerint a községi adók fizetése alól felmentett személyek közteherviselőknek tekintendők. Ez a törvény visszaható erővel fog életbe lépni s igy mindazoknak a személyeknek módjukban lesz állampolgársági és illetőségi Ügyük ujrafelvételét szorgalmazni, akik a téves törvénymagyarázat miatt hontalanokká váltak. A javaslatnak tizennégy oldalra terjedő indokolása az idézett törvény kormányindokolására, a parlamenti bizottsági tárgyalására és a magyar közigazgatási bíróság gyakorlatára hivatkozik. A másik nagyjelentőségű javaslat, amelyet teljes terjedelmében közlünk, a volt magyar kormány idejében szolgálatban volt állami, vármegyei és rendezett tanácsú városi tisztviselők és alkalmazottak, továbbá az egykori magyar és osztrák véderő katonai havi-1 díjasai, úgyszintén a községi és körjegyzők nyugdijáról és végkielégítéséről szól. 1. §. Mindazon állami, vármegyei és rendezett tanácsú városoknál alkalmazott tisztviselők és alkalmazottak, valamint az egykori osztrák és magyar véderő katonai havidija- sai, úgyszintén a községi és körjegyzők, kik Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének vagy bármely más hatóságának rendeletével nyugdíj, illetve végkielégítés iránti igényük épségben tartása mellett vagy anélkül, jogerősen el lettek bocsátva, illetve állásuktól felmentve, amennyiben csehszlovák állampolgárok, tekintet nélkül az 1920. évi 269. számú, valamint az 1920. évi 210. számú, továbbá az 1920. évi 233. számú törvény, továbbá az 1920. évi 514. számú kormányrendelet, illetve az 1920. évi 211. számú törvény idevonatkozó rendelkezéseire, jelen törvény hatálybalépésétől számított bárom éven belül jogosultak a csehszlovák köztársaság illetékes hatósága előtt nyugdíj, illetve végkielégítés iránti igényüket érvényesíteni s igényükkel a fent hivatkozott iörvónvek. illetve azok végrehajtási rendeletéi megfelelő szakaszaiban e’őirt folyamodás!, illetve szolgá’attételre való jelentkezési kötelezettség elmulasztása okából el nem utasíthatók. 2. §. Amennyiben a fentebb felsorolt tisztviselők, alkalmazottak, havidíjasok és | községi és körjegyzők valamelyike nyugdíj, | illetve végkielégítés iránti igényével a hivat- j közölt törvények alapján jogerős határozattal el lett utasítva, jogosult nyugdíj, illetve végki elégi lése iránti igényének érvényesítése végeit a jelen törvény hatálybalépésétől szá-j! mitott három éven belül ujrafelvétellel élni s ezen kérelmet a jelen törvény rendelkezése alapján a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával kötelesek az illetékes hatóságok érdemben elbírálni. 3. §. Amennyiben a fentebb felsorolt tisztviselők vagy alkalmazottak, illetve havidíjasok és községi és körjegyzők valamelyike időközben elhalt volna anélkül, hogy nyugdíj, illetve végkielégítés iránti igényét a csehszlovák nmial szemben érvényesíthette volna, jogában áll törvényes örökösének az elhalt nyugdíj, illetve végkielégítés iránti igényét a 2. §-ban megszabott határidőn beiül érvényesíteni s ezenkívül a nyugdíj jogosult özvegyének és nevelési járulékra igénnyel biró gyermekeinek özvegyi nyugdijának, illetve a nevelési járuléknak megállapítását kérelmezni s ezen kérelem nem utasítható el azért, mert az illető tisztviselő és alkalmazott a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek nem tett eleget. 4. §. Jelen törvény 1926 május 1-én lép hatályba. indokolás. A humanizmus feltétlenül megköveteli, hogy a javaslatban említett tisztviselők és alkalmazottak sokévi küzdelmes munkásságának eredményétől ne íosztassanak meg azért, mert a hivatkozott törvények rendelkezésének nem tettek eleget akkor, amidőn ezen törvények magyar nyelven hivatalosan közzé nem tétettek, magánfordifásban pedig magyar nyelven csak akkor jelentek meg, amikor a jelentkezésre kitűzött határidő már letelt. A törvény nemtudásával jogosan véde- kezhetik mindenki, akit az állam nem hoz abba a helyzetbe, hogy a törvényről tudomást szerezzen s azt módja legyen megismerni. 1920. évben a törvények hivatalos magyar fordításban nem jelentek meg s igy a magyar tisztviselők és alkalmazottak, akik csak magyarul tudtak, nem szerezhettek az emlitett törvényekről tudomást, ennélfogva mérhetetlen igazságtalanság őket azért, mert az államjogi változás következett reájuk, még azzal büntetni, hogy esetleges 30—35 évi szolgálat után, hátralevő életüknek eltengelésére némi támpontot nyújtó nyugdijuktól, illetve végkielégítéstől megfosztassauak. Cigányzene! Kitűnő borok! A „Kreiirel Ka'ler" baa (Nekazanka) Olcsó vacsora! Magyar konyha! , RSBBMHiBSRnW1 KS&98S8B? EffiSHk HE B S OTY-BAll S Prása II.. Vodi£k«va | Eredeti cigányzene — Berky Lajos prímás teljes § j!| 5162 zenekarával ABBAZIA ADRIATICA SZANATÓRIUM Tökéletesen berendezett modern gyógyintézet a Siidstrandon. Magyar ház. Erösitő-edzö-Mzókiírak. Pensio Líra 35.Kivájjatra prospektus. 3102
