Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-19 / 41. (1079.) szám

1926 február Í9. Péntek. SBvxa^jaK»qv.y>--'.:v v: •• y?. tu-*•••.•• . • ^I«^-iVVA<sfeARHÍMjAE A béke minisztere Már tubb alkalommal foglalkoztunk e helyen a csehszlovák; kormánynak a frankügyben elfoglalt hivatalos álláspontjával. Rámutattunk arra, hogy ez a szerencséiken ügy, amely minden tisztességes ér­zésű magyar embernek mély fájdalmat okoz, Ma­gyarország ellenségeinek kezében alkalmi fegyver lesz arra, hogy a legyöngitett, ezfer sebből vérző or­szág ártalmára fölhasználtassék. Csehszlovákia kül­politikája hét (ftsztendő óta egyebet nem tett, mint Magyarország helyzetét a nemzetközi viszonylatok­ban akarta gyöngíteni. Minden Mozzanatot felhasz­nált erre és az emlékezetes kárálypuccs idején Csehszlovákia voít ez első, amely mozgósított és be akart masírozni a magyar területre. A frankaffér Magyarország belső és külső politikai életében su- Jyo6 esemény, de mindig azon az állásponton vol- titak, hogy ebben a kérdésben kiztárólag Franciaor- sz^? érdekelt és éppen ezért elitéfiük a cseh politi­káinak és sajtónak éles, offenzív Rangját, amelyet Magyarországgal szemben a frankiíggyel kapcsolat­ban használt Hogy nemcsak mi látjuk igy a hely­zetet, hanem tiszta tekintetű nyugateurópai politi­kusok As publicisták is, arra garmadával idézhet­nénk a .legtekintélyesebb véleményeket. Egy nap­pal azelcfct, hogy a külügyminiszter a csehszlovák parlamentben nagy beszédét elmondotta, a Daily Telegraph diplomáciai munkatáisa a magyarországi franhamisifósi afférral kapcsolatban azokról a kö­vetelésekről ir, amelyeket egyes szomszédállamok támasztottak Magyarország ellen, és arra a követ­keztetésrí? jut, hogy az angol koiíuány egyetlen or­szág résziről sem fog túlzott követeléseket tűrni, amelyek eteetleg megingathatják Bethlen gróf mi- niszterelnöA helyzetét. Az ang(>l diplomácia tisztán látja a csehszlovák külügyminiszter céljait, amelyek abban fejezhetők ki, hogy a népszövetség közeledő, tavaszi ülésszaka előtt Benes mindenképpen le akarja gyöngíteni a magyar delegáció helyzetét és mivel a nemzetközi fórumok előtt Magyarország gazdasági újjáépítésé­nek és megerősödésének érdekében a legtekinté­lyesebb és legeredményesebb munkát éppen Beth­len gróf miniszterelnök, Apponyi Albert és Teleki Pál gróf delegátusok végezték s ez utóbbit a nép- szövetség az egyik; legkomplikáltabb keleti kérdés­nek, az Irak-tigynek bizottságába küldte ki, Benes tegnapi beszédének főcélja az volt, hogy a magyar delegáció helyzeti energiáját lehető mértékben csökkentse. Nem tudjuk különben megérteni más­képp azt az éles tenort, amelyet ez a különben sima diplomata Apponyiv&ü szemben használt, amikor azzal fenyegetőzött, hogy elérkezik az ideje Apponyi ' ATbertnek a nemzetközi fórumok előtt való leleple- ; zésére. Ez a nemzetközi fórum csak a népszövetség lehet. > . 1 Ez Benes beszédének igazi értelme. Ami egye- 1 bet középeurópai békéről és a Magyarországgal : való barátságos viszonyról elmond, az mind a nyu- 1 gatnak mutatott ügyes póz, amellyel Benes a kö­zépeurópai béke őrzőangyalanak akarja kijátszani magát. A beszéd nagy gonddal készült, iskolázott, a politika tudományában és útvesztőjében jártas fő készítette. Látszólag szigorú következtetéssel sora­koztat föl megdönthetetlennek beállított argumen- | tűm okát, de ez az érvelés nagy hézagokat és sebez­hető pontokat mutat. Mindjárt a kiindulási pont érdekes tanulsággal szolgál. Benes azt mondja, hogy a frankügy ártott a két szomszéd ‘ország egymásközti viszonyának. Kérdezzük, miért? Sértette-e Csehszlovákia érde­keit a magyar kormány, a magyar nemzet, sőt to­vább megyünk, az a kétségbeesett politikai csoport, amely a frankaffér ódiumát az országra hárította? Mi azonban igazat adunk a külügyminiszternek, a iránit ügy valóban ártott a két ország viszonyának, ] amiatt a feneketlen magyargyülöleí miatt, amely a cseh sajtó részéről a frankaffér egész ideje alatt a magyar nemzet irányában megnyilvái^lt és amely hangnemet a hivatalos tényezők egy pillanatig sem ‘ mérsékelték. Aki Benes beszédét figyelmesen végigolvassa, ( maga is rájön a logikai hibákra, hiszen a punctum saliens Csehszlovákia érdekeltségének beigazolása ( a szokólhamisitás révén, olyan érvekre támaszko- ( dik, amelyeket maga a külügyminiszter sajtóin- ( diszkréciónak titulál. Egyfelől hangoztatja azt, hogy ( rezervált állásponton van és bevárja a vizsgálat eredményét, másfelől azonban egész beszéde tenge­lyét sajtóértesülésekre építi föl. A külügyminiszter maga is hangoztatja azt a mentalitást, amely a frankafférnek a szülőanyja. Tovább azonban élesen támadja Apponyit és Tele- í kit azért, hogy ezt a mentalitást Trianonból vezetik < le. Elfelejtette azonban a külügyminiszter megem- 1 liteni, hogy az angol világsajtó, a legelterjedtebb ! világlap, a Times, az angol külpolitikai szemle és 1 több francia orgánum is a trianoni igazságtalansá­gokat teszi végeredményben felelőssé a frankaffé­rért. A külügyminiszter könnyed gesztussal tovább­siklik a kényes problémán és kijelenti egy mon- i datban: Trianonról pedig nem beszélek. így azután i könnyű a súlyos politikai kérdéseket kezelni, ily- { módon könnyű garanciaszerződést felajánlani és i könnyű a béke angyalának fehér páncélzatában > mutatkozni. A béke angyala azonban beszédének i ____________. __________________________] ff UA**ÁAAAAAAAAÁAAÁiÁAAAA*Xram mindenki csak , Eaüpieriü is Tsa bntiaizftai vesz, Oratistova, iladnlíná ul. Telefon 19*0 238i. I inntífffffTVffiffTfTffmmHli utolsó részében súlyos szavakat is elhelyez, mig be­vezetőben kijelenti, hogy Magyarország belügyeibe egyáltalán nem kivan éa nem fog beavatkozni, a végén már követelményeket állit fel, hogy milyen kormányzatot kíván Magyarországon és rejtélyes fenyegetéseket kockáztat meg, hogy adandó alka­lommal a magyarországi belső viszonyok alakulása szerint komoly intézkedésekhez nyúl. A külügyminiszter meg fogja látni beszédének hatását a világsajtóban. Valószínű, hogy a rejtett fenyegetések azokban, akik Locarno szellemét iga­zában képviselik, nagyon kellemetlen visszhangot i fognak kelteni. A miniszter ur baljával a béke olaj- | ágát mutogatja, de jobbjában a megtorlás pallosá- | val badonáz. Ez a beszéd semmi szin alatt nem visz I közelebb a középeurópai Locarnóboz. Vássonyi merénylőiét a Lipótmesőre szállították őrizetbe vettek két újságírót, akik saját szakállukra ház­kutatásokat tartottak Budapest, február 18. Vannay Károly a rendőrségen azt vallotta, hogy sokáig mint elmebajos a Lipótmezőn volt kezelésben, tehát nem volt beszámítható állapotban, amikor Vázsonyira támadt. A rendőrség megvizsgálta az ügyet és Vannay állítását igaznak találta. A rendőrségi elmeorvos rögtön megvizsgálta Vannay elmeállapotát és kiderült, hogy Vannay köz- és önveszélyes őrült, Beszállították a lipótmezői elmegyógyintézetbe. A budapesti rendőrség Vannay kihallgatásával kapcsolatban uj nyomozást kezdett. Amikor ugyanis a rendőrség kiküldöttei házkutatást tartottak Vannay gödöllői lakásán, ott azt a felvilágosí­tást kapták, hogy éppen előzőleg járt ott egy fiatalember, aki detektivnek adta ki magát és a lakást felkutatta. Fényképeket és iratokat vitt el magával. A rendőrségen nagy izgalmat keltett ez a hir és rögtön megindították a nyomozást, amely szenzációs eredménnyel járt. Kiderült, hogy Gyárfás Vik­tor, az Az Est munkatársa tartott a saját felelősségére Vannaynál házkutatást. Molnár Ferenc lakásán ugyancsak járt a rendőrség kiküldöttei előtt egy ismeretlen úriember, aki szintén házkutatást tartott. A rendőrség megállapította, hogy Molnárnál viszont Csánk Endre, ugyancsak az Az Est munkatársa járt. Mindkét újságírót előállították a rendőrségre, ahol kihallgatták őket. Azzal védekeznek, hogy nem mondották magokat detektiveknek, hanem újságíróknak. Ezzel szemben Vannay házigazdájának fia, aki Gyárfást fogadta, azt adta elő, hogy a köpcös, városi bundás ur olyan biztosan lépett fel, hogy csak detektivnek tarthatta. Ugyanezt igazolták Csánkról is. Győrfi Aladár rendőrtanácsos a két hírlap­írót magánlaksértés miatt őrizetbe vette és az eljárás szabályszerű lefolytatása iránt intézkedéseket tett. Késő délután döntenek arról, hogy letartóztatásuk szükséges-e, mert magánlaksértésen kívül egyéb snlvos momentumok is merültek fel ellenük. Erősödik a népszövetségi tanács kibővítésének ellenzéke Anglia visszatáncol! — A párisi német nagykövet demarsa Briandnál — Mily kompromisszumok lehetségesek London, február 18. A népszövetségi tanács kérdése egyáltalán nem tekinthető megoldottnak. Chamberlain a parlamentben nyilatkozatot tett, amelyből beavatott körök azt következtetik, hogy Lengyelország, Spanyolország és esetleg Brazilia tanácstagsága az angol külügyminiszter szerint biz­tosítottnak látszik. Chamberlain nem szegheti meg Ígéretét, amelyet Párisban Briandnak tett, hiába foglal ellene állást az egész ország közvéleménye. A Daily Telegraph szerint azokhoz a hatalmak­hoz, amelyek a tanács kibővítése ellen fordul­nak, Japán is csatlakozott. A legpozitivebb ér­tesülésnek az látszik, hogy Chamberlain meg Briand március 8-án ajánlani fogják, hogy a ta­náré kibővítéséről szóló döntést szeptemberre halasszák. A Chicago Tribüné úgy értesül, hogy Franciaország már nem is köti magát Lengyel- ország állandó tanácstagságához s e hangulat­változásnak az az oka, hogy Anglia beleegye­zett a leszerelési konferencia elhalasztásába. A leszerelést, amelyet Anglia Oroszország nélkül akart megkezdeni, őszre halasztják, akkorra, arai­kor Oroszország és Svájc kibékültek már. Páris, február 18. Hoesch párisi német nagy­követ tegnap kihallgatáson volt Briand miniszter- elnöknél s ez alkalommal állítólag szinte demars- szerüen kérdést intézett hozzá, hogy miként véle­kedik a népszövetségi tanácstagság kérdéséről. A ma reggeli francia sajtó élénken tárgyalja és kom­mentálja a német ügyvivőnek e lépését. Állat az emberben Apagyilkosság Komárom mellett — A Kalocsányi testvérek baltával verték agyon apjukat álmában — Közveszélyes ember volt az öreg Kalocsányi A P. M. H. tudósítójától —■> Komárom, február 18. Martos közégben megrendítő bűntény történt múlt év november 4-én. Az öreg Kalocsányi Jánost megölték a ta- . ját fiai. Apagyilkosság bűnével terhelten állottak Kalo­csányi János 24 éves napszámos és öccse, Kalo­csányi István 20 éves legény tegnap a komáromi esküdtek elé. A törvényszék Soós Imre dr. ítélőtáblái birő elnöklete alatt Talcsik Károly dr. és Doma István dr. törvényszéki birákból alakult. A vádat Molnár J. dr. ügyész képviselte és a védelmet Sarta Lajos dr. ügyvéd látta el. A vádlottak elmondták a szörnyű dráma előz­ményeit. Az öreg Kalocsányi János rettenetes em­ber volt odahaza, ha megrészegedett. Ilyenkor sem embert, se nem Istent nem ismert és keresztülgázolt a családján. Ilyenkor mindenki menekült előle, kivéve az anyjukat, aki már meg­szokta a rabiátus embert Az asszony a sok ve­réstől valóságos félkegyelmű lett. „Megöltük az apánkat". A gyilkosság napján is rájött az apjukra a rossz óra és a fiuknak menekülniük kellett. El­mentek a szövetkezeti korcsmába és ott ido- gáltak, azután késő este haza lopóztak Apjuk az ! istállóban részegen aludt. A hos6zunyelü baltával, amelyet az idősebb testvér, Kalocsányi János vett magához, az istállóba mentek, itt a fiatalabb mécsest gyújtott és János a baltával háromszor főbe sújtotta az apját. Ekkor ezután bementek az anyjukhoz, felköltötték és elmondták neki: a gyilkosságot. Az anyjuk szemrehányásokat tett érte nekik. Nyomban a bírósághoz, Cseh Ferenchez men­tek és feljelentették magukat. A csendőrök jelentése Soós Imre dr. főtárgyalási elnök figyelmez­teti a* vádlottakat, hogy a csendőröknek máskép­pen mondták el a dolgot, hogy a gyilkosságra { előre készültek és annak tervébe anyjukat ie be­avatták. Továbbá, hogy János kétszer, István pe­dig egyszer sújtotta főbe apját. Ezt a fiuk kereken tagadták és azt állították, hogy a csendőrök nem tudván magyarul, őket meg nem értették. Az özvegy vallomása Az özvegy szintén tagadja, hogy tudott volna a gyilkosságról. Rettenetes dolgokat mond el a meggyilkoltnak részegségeiről és a család szenve­déseiről. Nagy Sándor dr. körorvos szerint mind a há­rom ütés feltétlenül halálos volt. A többi tanuk is súlyos dolgokat mondanak el Kalocsányi Jánosnak életéről, különösen a szomszédai A tanuk a fiukat jóravalő embereknek festik. A csendőrök A csendőrök terhelő vallomást tesznek a fiuk ellen, akik előttük beismerték, hogy az anyjuk is tudott a gyilkosságról. De erre a vádlottak azt felelik, hogy nem értették meg őket, meri nem tudnak magyarul. A perbeszédek hangzottak el ezután és Molnár dr. államügyész az előre megfontolt és kitervezelt gyilkosságot akarta a vádlottakra rábizonyítani, mig vele szemben Barta dr. védő azt fejtegette, hogy a fiuk csak szándékos emberölésben bű­nösek. A verdikt Az esküdtbirák, akik között két női esküdt is volt, a védő álláspontjára helyezkedve mondták ki a bűnösséget és ezen az alapon az esküdtbiróság Kalocsányi Jánost 6 évi, Kalocsányi Ist­vánt pedig 3 évi fegyházra ítélte, mig özvegy Kalocsányi Jánosnét felmentette. Az Ítélet ellen úgy a védő, mint a közvádlő felebbezéssel élt. — öngyilkos gazda. Nyitrai tudósítónk jelenti: Árpa János bédi parasztgazda ked­den éjjel 12 órakor forgópisztolyával sziven- lŐtte megát és azonnal meghalt. Tettének oka ismeretlen. 5 Az angol munkáspárt győzelme egy időközi választáson London, február 18. A Darlingtoni kerü­letben, amelynek eddig konzervatív képvise­lője volt, pótválasztásra került a sor. Shep- herd, a munkáspárt jelöltje 12.965 szavazatot, Passe, a konzervatív párt jelöltje 12.636 sza­vazatot, Dickie, a liberálisok jelöltje pedig 3573 szavazatot kapott így tehát a munkás­párti jelöltet választották meg. A görög diktátor tirannizmus* Athén, február 18. Pangalos diktátor Pa- panastasios volt görög miniszterelnököt és Kontilis tábornokot Athénből ismeretlen hely­re szállíttatta. Ez a két ember veszélyeztette leginkább Pangalos pozícióját s különösen Kontilis rendelkezett nagy összeköttetésekkel a vidéken. A két deportált államférfiu sorsá­ról semmi hir sem szivárgott ki. Visszahívják Bosdari berlini olasz nagykövetet Berlin, február 18 A Tágliehe Rund­schau, amely igen közel áll a külügyminisz­terhez és a diplomáciához, jelenti, hogy Bos­dari gróf berlini olasz nagykövet hosszú ró­mai tartózkodásáról visszatér ugyan még Ber­linbe, de helyét hamarosan az olasz diplomá­cia egy másik tagjának adja át. Bosdari, aki erősen exponálta magát a déltirolí kérdésben és Mussolini titkos embere volt, nem marad­hat tovább a német fővárosban. Távozását bi­zonyos körök Stresemann dr. győzelmének és Mussolini engedékenységének tekintik. Be­avatott körök szerint nemcsak Bosdari, hanem a berlini olasz követség második vezető em­bere: Guaneri is végleg elhagyja a birodal­mat. A prágai gyors halálragázoft egy embert Borzalmas lelet a sínek mentéit — öngyil­kosság vagy baleset — A P. M. H. tudósítójától — « Pozsony, február 18. Szerdán reggel 7 óra tájt Zohor és Csü­törtök között egy tehervonat vezetője észre­vette, hogy a vasúti sínek mentén véres emberi roncs hever. Nyomban megállította a vonatot. Egy esz­méletlen állapotban lévő harminc év körüli munkásembert találtak a sínek mentén. Mind a két lába hiányzott. Az egyik levágott láb a törzstől pár méter­nyire hevert, a másik közvetlen mellette. Keze is össze volt roncsolva. Először a zo« hori vasúti állomásra vitték be az embere roncsot, amelyben még volt élet. Az állomá­son bekötözték, majd a tízórai vonattal Po­zsonyba akarták szállítani, de útközben — anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna — meghalt A vizsgálat megállapította, hogy a reg­geli prágai gyorsvonat gázolta el a szeren­csétlent, aki Vlcsek Ferenc 28 éves iozornói erdei munkással azonos. Még nem tudni, hogy ön­gyilkossági szándékból vetette-e magát a vonat elé, avagy szerencsétlenség történt. A veszettség szörnyű kínjában pusztult el egy hidaskűrtí asszony A gondatlanság és tudatlanság áldozata — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, február 18. Hadúr Ernesztina 41 esztendős hidas­kürti asszonyt pár hónappal ezelőtt a falu utcáján egy kutya harapta meg. Az egy­szeri asszony a sebnek nem tulajdonított je­lentőséget, az gyorsan be is gyógyult és az asszony orvoshoz sem ment el. Ez a gondat­lanság és tudatlanság szörnyen megbosszul­ta magát. A kutya ugyanis veszett volt. A kritikus négy hónap elteltével a sze­rencsétlen asszonyon a veszettség jele! mutatkoztak. Dühöngeni kezdett, száján hab tört elő, ször­nyű görcsei voltak. Még mielőtt kárt tehe­tett volna valakiben, férje kocsira tette és bevitte a pozsonyi állami kórházba, ahol az elmeosztályon helyezték el. Itt még aznap a legteljesebb mértékben kitört rajta a veszettség, úgy hogy kényszerzubbonyt húztak rá és külön cellába tették. Had­úr Ernesztina szerdán a legborzalma­sabb kinok között meghalt. Holttestét az államügyészség fel fogja bon- eoltatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom