Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-13 / 36. (1074.) szám
4 1026 február 13. Szombat. is és természetesen ó szerencsés harmadikat is. Minek kell akkor ezt az idillikus boldogságot revolverlÖvésekkél széjjelrobbantani? Éppen annak, aki a legboldogabb volt s aki a tulajdonképpeni oka a feleség hűtlenségének? Féltékenység? í)é mi a férfi féltékenysége? Jelentéktelen dolog, a betegségnek egy fajtája, amit a pszichiáterek és orvosok játszva kigyógyitanak. És olyan könnyű ;bgy ügyes asszonynak a felszarvazott férj nyugtalanságát lecsillapítani! Ami a házasságtörő asszonyt, illeti, olyan kevés közöttük az, ákl lelki isrneret- f Úr dalás t erezné! ők mind nyugodtak és mosolygósak, ők a gyengék és szerencsétlenek, akik elnézést, és megbocsátást érdéin élnek. Ők a szegény magukra hagyottak, akikkel az uruk nem törődik. Nagyon kevés hűtlen asszony van, aki szórakozásból, kíváncsiságból vagy idegességből csalná meg a férjét, ők az elhanyagoltak, akik az egészséges és kiegyensúlyozott életet keresik, amit a fér* jeik nem tudtak nekik megadni, ők, a hűtlenek, ők a legnórmálisább asszonyok. Hogy Balzac mást mond a ,^Házasság pszichológlájá“-bán? Balzac ezt á könyvét huszonnyolc éves korában irta. Még gyerek volt, mit tudott 6 még akkor á szerelemről? Pláne a házasságról? És Paul Boürget? Amit „A möderU szerelem pszichológiájáéban mond? Mit. ért Ő szerelemhez és a házasságtörő nő lelkiállapotához? Paul Bóur- get úgy i'r á szerelemről, amint ésak egy férfi írhat. így neki a szerelemről halvány fogalma sincsen. Voila! így beszél Mágdelaine Chaumont akii- szony, aki szerint tehát a világ legboldogabb embere a megcsalt férj és á Világ leg- normállsább asszonya a hűtlen asszony. Ugye érdekes? Most csak az a kérdés, hogy Chaumont asszony normális ásszőhy-e olyan értelemben, már iniht ahogy mi férfiak értelmezzük a normális fogalmát? Burghardt Aladár. Elmegyógyintézet épül a. „Lőcsei Fehér Asszony4* parkjában Kétszázötven elmebeteg elhelyezésére kórházat emelnek a kassai nagyzsupában — A ProLsírter-parkban tervezik a gyógyintézetét — A P M II. tudősU. L .lói -A párisi hitvesi hűség lélektana Paris, február 10. A párisi mondáin-vílágot immár Ivét hét óta égy szerelmi botrány foglalkoztatja, amelynek a hullámai egyre nagyobb és nagyobb méreteket öltenek. A botrány hőse egy tekintélyes és igen jónévü graiid boulévaidc-i< bőrdiszmöárukereskedő, aki feleségét egyik | barátjának a lakásán in flagranii érte s aki a | butién barátot a hűtlen feleség és a tantiként •főágával hozott hű bar dia szomeláttára liá- ■ rom revölverlövéssel a földi paradicsomból; a túlvilág! paradicsomba küldötté. A kereskedőt letartóztatták, a hatóságok i akcióba lépték és minden a megszokott há-; zassági tragédiák normák; kereteiben zajlana le, ha maga a párisi társadalmi élet nem tenné magáévá az ügyet a szereplők élőkelő társadalmi pozíciója íníatt. A közönséget főleg tíz a kérdés izgatja, hogy ebben a tragédiában, ki a valódi bűnös, ki á dráma valódi okozója, ki a valódi ok. az asszony, a férj. vagy a hűtlen barát? A vélemények három csoportra oszthatók aszerint, amint az a társas Ági élet összetevődik, amelyből a botrány szereplői kikerüllek: a férjek, az asszonyok és a házibarátok csoportjára. Az újságokban megindultak a eikkezésök, Véleménynyilvánítások és nyilatkozatok mind a három irányban. Mindenki a saját körülményeinek a legmegfelelőbb álláspontot foglalja él és a sorok között, ki lehet olvasni, hogy ki feleség, ki férj, ki házi- barát, sőt még azt is, hogy ki tölt bé egyszerre kettős szerepet. A férjek szerint az asszony a bűnös (tekintve, hogy egy párisi férj még mindig lehet házibarát), az asszonyok szerint a féri (ez mindeu különösebb indok nélkül érthető), a háziba rátok szerin t egyikáera bűnös, hanem egyedül csak a szerencsétlen körülmények kár hoz tátit a tők (ami é’ tbető, mert a jelenlegi házi barátokból rendszerint férjek lesznek idővel és így óvatoséiig ajánlatos). Ami a legkülönösebb -- 6mi a iegpári- sibli — a hűtlen Itarátot, a csábítót senki sem tartja bűnösnek. Az általános felfogás szerint ő a szegény áldozat, altit nem vádolni, hanem sajnálni kell, aki csak könnyet és részvétet érdemel. A nagy port felvert ügyben különösen a nők visznek nagy szerepet és ők a főanimátó- rai a véleménvháborunak. Mindenképpen a hűtlen feleségek ártatlanságát hangoztatják és azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a feleség hűtlenségének egyedül és mindenkor csakis a férjek az okai. Legújabban Mme. Magdeleine Chaumont írónő tartott erről a témáról egy nagyon is párisi izü előadást. Ez az előadás a leghívebb és legpontosabb tükre a modern párisi nők erkölcsi felfogásának. Hogy milyen ét, mindjárt kitudódik. Eddig a franciák, mint jó hazafiák, azt hitték, hogy meghalni a hazáért: ez a legszebb dolog és ez a legnagyobb boldogság. A franciák azonban nagyot lé 'edtek. Legalább is, ha lehet hinni Magdeleine Cbaumor' asszonynak, nem a hazáért való hősi halál az igazi boldogság. Szerinte boldognak lenni egyenlő: megcsalt férjnek lenni! Ez nem tréfa, ez komoly dolog. Ugyanis a megcsalt férj sohasem boldogtalan, mert a hűtlen feleség mindig figyelmesebb, kedvesebb, gyöngédebb és mindig inkább igyekszik a férj kedvében járni* mint a hü feleség. A hűtlen asszony sokkal jobban megközelíti a jófeleség ideálját a férjjel való égyüttlét alkalmával, mint a hü hitvestárs. A hűtlen asszony igyekezvén csal- faságát elleplezni, mindenféle kedveskedéssel megadja a férjnek az otthon igazi melegségét és boldogságát. A megcsalt férj tehát a legboldogabb ember a Világon, — amig nem tud semmit sem. És ha meg is tud valamit? Minek kiabálni és •övöMözhi? Nincsen semmi oka sem rá. ő eddig boldog volt a családi otthonban és éppen a felesége volt az, aki boldogtalan volt Mivel a boldog asz- szonv sohasem csalja meg az urát, nyilvánvaló, hogy a hűtlen asszony nem volt boldog. Miért? Mert az ura nem tudta boldoggá tenni. A boldogtalan asszony kereste tehát a boldogságot. Megtalálta, csalt boldog lett. A boldogság dicsfényé beragyogta őt is, a férjet. ®.' MA A A A * A A A A A A A A A A A A Á A A A A AXOX1 Sifileficicí . mindenki cÖöít tesgf’sli is fsa MfltttdM mi nrtiiíőSöl/a, al. Talflfnn JC'r) <;s lr» w ívfrmv vw.ri v v wr.:/v.iiyjmxzf Lőcsé, február 12. A néhai jfltnhah János dr. zsupán hevét viselő lőcséi vármegyéi kórház már 'régóta szülőiek bizonyult az égyre-másra jelentkező betegek föl--ételéré. Lőcse varos vezető körei több Ízben interveniállak a kórház kibővítésé érdekében, fái adózásukat azonban csak most koronázta síter. A napokban Ezekács János dr. zsupán leiratban árról értesítetté Lőcsé város elöljáróságét, hogy a megyei kórház ki bővítését az egészségügyi minisztérium nem engedélyezte ugyan, azonban hajlandó jelentékenyen támogatni egy 2-5Ó személyre berendezett modern ebnebelegintézethek óz e tclró szolgálté megyei alópbóí póló fölépüésétt ha a város a vármegyei orvos által kiszémett ingatlant ingyen átengedi s a kórház felópi- íéséhéz bizonyos mértékben hozzájárul. Lőcse varos közönségé február 6-én tartott közgyűlésén -- napirend előtt -- foglalkozott a nagyzsupán leiratával és elhatározta, illetve elvben kimondotta, hogy ai elmegyógyintézet részire szükséges Ingatlant megszerzi, ez ’é pitéé céljaira átengedi, ésonkivűt pedig a szükséges építkezési anyagokat kedvezményes árban bocsájtja rendelkezésére. egyházi, vagy vallási egyesületek anyakönyvcire nézve illetékes állami hivatal rendelt el, az állam nyelvén, vagy az állami és a kisebbségi nyelven kell foganatosítani, aszerint, ahogy azt a bejegyzést elréndelő hivatal meghatározza. 57. cikk. Egyesületi, társulati stb. alapszabályokra vonatkozó jóváhagyási záradékok azon a nyelven iratnak, amelyben az előírások szerint a vonatkozó, kérelmet el kellett volna intézni. Nincs megengedve a rendeletet csak a kisebbségi nyelven irni. 58. cikk. í. Útlevelek, valamint olyan igazolványok, melyek külföldön való használatra vannak rendelve, mindig az állam nyelvén adatnak ki; a 18. cikk föltételei alatt, az illető kisebbségi nyelv szövegével is kiadják azokat. Bizonyítványok és más hatósági igazolások, amelyek idegen hatóságok számára vannak rendelve, az állam nyelvén adatnak ki. É rendelkezések nem zárják ki a francia nyelv, esetleg egy más állam nyelvének használatát az érvényes szerződések, vagy nemzetközi megállapodások szerint. 2. A bíróságok, hatóságok, közjegyzők és más szervek hivatalos bizonyítványai, igazolványai, melyek á belföldön való használatra vannak rendelve és amelyekét a feléknek kiadnak, az I. és III. fejezet előírásaihoz képest az állam nyelvén, vagy az állaöl nyelvén és a kisebbség nyelvén adatnak ki. 50. cikk. A pénzügyigazgatás hivatalos pecsételéséinél (ólom, vjászk stb.) kizárólag a csehszlovák nyelvet kell használni. Ugyanez vonatkozik az üj mérték- hitelesítések hitelesítési jegyére is. A telek megvételé végett a telektulajdonossal mindjárt érintkezésié is léptek, bár | a nagyzsupáni leirat a kiszemelt ingatlannak ■ kisajátítás utján való megszerézhetését is i kilátásba helyezi. A vármegyei főorvos és több Városi rezeid ember á hatalmas kiterjedésű Probstner-parkot véti légálkulimsabbnak az elmegyógyintézet céljaira, mely közvetlen a történelmi nevezetességű várfal (lőcsei fehér asz- Szohy) közvetlen szomszédságában van, de viszont sokan éppen emiatt nem vennék szívesen, hogy á kórházat itt helyezzék él, annál is inkább, mert a parkhoz több épület is tartozik, melyek együttes megszerzése Lőcse városának meglehetős anyagi áldozatába kerülne. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete I. rész. A köztársaság bíróságairól, hivatalnokairól, intézeteiről, vállalatairól és szerveiről TIZEDIK FEJEZET. Eévelefcés idegeb báláknál; hatáságaival. • 51. cikk. Aí idegen hatalmaknak Az állam területén és azon kivül lévő hatóságaival ott, ahol közvetlen levelezés meg van engedve, az állam nyelvén kell levelezni. A bíróságok, hivatalok és hatóságok A viszonosság föltétele mellett kötelesek az idegen hatóságok átiratait azok nyelvéu, Vágy a diplomáciai érintkezés nyelvén elfogadni. Eltérések Csák nemzetközi szerződések, vágj- megállapodások utján létesíthetők. TIZENEGYEDIK fejezet. Néhány különös rendelkezés, n) A magasabb bíróságokról és hivatalokról. 52. cikk. A. felíöbbföku bíróságok és hivatalok, valamint á központi hivatalok akaratára bizatik, hogy — ám ennyiben a kisebbség nyelvén is kötelesek elintézéseket kiadni —- ott, ahol a felek az elintézésről az alsöbbíoku bíróság, vagy hivatal közve- titéfeóvel értéélitethék és ha ez nem megy az elintézés szövegé helyességének, vagy kívánatos egységességének, Vagy más hivatali érdeknek rovására, az illető alsóbbfoku bíróságot, Vagy hivatalt bízzák meg a kisebbség nyelvén való kiadásával. b) Valamely különböző nyelTÜ elintézés értelmeaéséről. 58- cikk. 1. Ha valamely elintézést, az állam nyelvén ék a kisebbség nyelvén Adtak ki és ha a két szöveg között clfóréS mutatkozik, úgy amennyiben a hivatalos helyesbítés által nem lehet az égybe-hang- zást a két. szöveg között helyreáll!tani, az államnyelv az irányadó. 2. Ha két kisebbségi nyelvű szöveg között mutatkozik ilyen eltérőé és csehszlovák szöveg nincs, úgy annyiban, amennyiben az eltérő szövegek között az egybehangzóé hivatalos helyesbítés* álfa! nebi éretik el, «?. értelmezést a két vitás szöveg összehasonlítása utján kell keresni. c) A pályázatokról. 54. cikk. | Alapítványi hfclyekré t'önatkösó vérSémpáíyá- i /átok, és hasonló pályázatok azon a nyelven iran- ! dók ki, amelyet hivatalos hirdetményeknél hász- ! liálnak. 1 d) Aí a*y’aköii)vekről, záradékokról, tannsitrá- nyokról és igazolványokról. 55. cikk. AiSémiyibéö a születésű házassági és halotti ahVakonyvek a politikai igazgatás, vágy az állatai anyakönyvi hivatalok íányákönyvvezetők). által vezettetnek, a bejegyzés és az anyákönyv egyéb ügyvitelének nyelvére az I. és III. fejezet előírásai vonatkoznak. A szószerinti anyakönyvi kivonatokat azon a nyelven kell kiadni, amelyén a bejegyzés szól. A kivonat föliraia és a záradék (kelt) mindig az állam nyelvén irapdó és ha azt a kisebbségi I nyelvhez tartozó szentély a 18. cikk föl tétéléi mellett térté, a körvény nyelvén is. Más, mint szószerinti kivonatokat ós puszta igazolásokat, arnelyé- i két aí anyakönyv Alapján adnak ki, valamint a hivatalok egyéb hivatalos igazolványait, ha azokat a fél az állam nyelvén kéri, az állam nyelvén kell kiadni, még ha az államnyelv néta a bejegyzés nyelve is; lia pedig valamely kisebbségi nyelvhez tartozó személy a i8. cikk föltételei mellett kéri azokat, n kérvény nyelvén is, még akkor is, ha ez a nyelv I nem a bejegyzőé nyelve. 86. cikk. | i. Az egyházi hatóságok vagy Vallási fegyesíl- I letek által vezetett örtyakönyvek e hivatalok nyéí- | vén iratnak. A télnek az állam nyelvén leehdő be- j jegyzésre irányuló kívánságát azonban mindig tel- Ijesiteni kéti. Ezen nilyakönyvék szószerinti kivona- | iáit azon a nyelven kell kiadni, amelyen a bejeg-y- i zés történt. Á kivonat föliráfát és záradékát (kélte- I zés) itt is az államnyelven kell imi, amennyiben a fél kívánja. Márt, mint szószerinti kivonatokul és az anyakönyv alapján kiadott puszta igazolásokat, vagy e hiavatalok egyéb hivatalos igazolványait, ha a fél ezt köri. áz fi ita ni.nyel ven kell kiadni* még ha j ét a nyelv néni is nyelvé ama hivatalnak, vagy a ; vonatkozó bejegyzőméi;. 1 2. Olyan utólagos bejegyzéseket, amelyeket Egy magyar család véres drámája Milánéban Az epilepsziás fitt konyhakéssel támadt szüleire és testvéréire. — Dühöngése közben lelőtte a barátja. Miláné, február 12. Néhány hónappal ezelőtt költözött Triesztből Milánóba Krausz Emánuel irógépkereskedö családja. Krausz Emánuel, aki magyar állampolgár, a vlá San Miehelen bérelt tágas lakást és itt rendezkedett be feleségével, a budapesti származású Kollár Erzsébettel és négy gyermekkel együtt. Krausznak á második felesége Kollár Erzsébet, de á gyermekek közül két leány és egy fiú az első házasságából szármázott Az irógépüzlet is ugyanebben a házban volt elhelyezve. Az üzlet egyik alkalmazottja, a 18 éves magyar Gutmann Armand és a főnök 17 évéi Oszkár nevű fia már hosszabb idő óta haragos Viszonyban voltak egymással. • Khátisi Oszkár, aki epilepsziában szenvedett, rendkívül ingerlékeny természetű volt, s gyakran hangos szóváltásba elegyedett Gutmann Armahddal A mull hét egyik napján á két fiú ismét hevesen Összeszólalkozott valami semmiségen. A civódás azonban, amely este 6 óra tájban tört ki, ezúttal annyira elfajult, hogy Oszkár atyja közbevelette magát és az ingerlékeny fiút eltávolította. De a dolog ezzel mem simhlt el. A beteg fiú dühöngeni kezdett, kiszaladt ö. konyhába, felkapott égy konyhakést és tajtékzó dühvél szüléire és testvéreire akart rohanni A megrémült család GutmAunal együtt az egyik szobába zárkózott. De Krausz Oszkár még ekkor sem csillapodott le. Döngetni, feszegetni kezdte az ajtót. Kráüszué éö a két leány rémülten sikoltoztak és az ajtón át rimánkodva könyörögtek a dühöngő fiúnak, de a kétségbeesett. kérleléSre újabb halálos fény égetéseket rik öltözött vissza> De hirtelen, megdöbbentő vár^Hansággal elnémult, az idegbeteg fiú tombolája, majd pedig fájdalmas feljájdulások, kínos hörgések hallatszottak. Az történt ugyanis, hogy Gutmann Armand, amikor Krausz Oszkár toihböldSa tetőpontját érié el, az ajtó repedésén keresztül égymás 1 dán ötször a Szerencsétlen őrjöngő fiatalemberre lölfí A revolverlövésék közül három talált s a golyók átfúrták a jobbtüdőt. A réméé jelénet láttára az apa féleségével ős leányaival a szerencsétlen fiú Segítségére sietett. Ekkor már eszméletlen állapotban térült el a földön. Értesítették n mentőket, akik a Vöröskereszt- kórházba szállították, ahol néhány órai kínlódás után meghalt A rendőrség Gutmann Armandot letartóztatta, de őrizetbe vélték. bilnréSzesség rimán Kollár Erzsébetet is, a frágikus véget ért fiú mostohaanyját is. mert megállapítást nyert, hogy a gyilkos revolvert ő nyújtotta át Guftannnak. Milánóban, ahol a lialálos kimenetelű perpatvar nagy izgalmat keltett, most érdeklődéssel Várják a bűnügyi vizsgálat eredményeiI. ~ Magyarországon órvénykdehek ni orosz fiíovjetnél kőtárt házasságok. Budapesti szerkesztő- sőgünk jelónfi telefonon: A budapesti tábla ma délelőtt jogerős Ítéletet hozol!, amely az erős:-: srov- jet élőt! kötött * házasságokat érvényolcunek mondja ki.
