Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-11 / 34. (1072.) szám
f. 34. (1C72) szám * CtŰtÖütÖk ■ 1926 február 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzarányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prágáik, Panská ul \2J\\\.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A kis entente konferenciája (Sz.) Mikor Európa népei a liáboru hétesztendős jármát lerázták magukról, a francia föld egy nevezetes városában asztalhoz ültek a földi hatalmasságok képviselői béketárgyalásra. A békeszerző hatalmak között látszólag ellentét nem volt, a valóságban azonban két fél állt szemben egymással.,Az egyik: az európai hatalmak, a másik: Wil-J són, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.: Clémenceau, az ősz francia államfő, nagy' feladatot vállalt. Franciaország diktatúráját kellett megvalósítania Európa felett és Wil- son elméletét, a győztes és legyőzött fogalma j kiküszöbölését szolgálnia. Az államférfi, a j rutinirozott politikus felvette a tárgyaláso- j kát a demokrácia türelmes levegőjében j ideálokért lelkesedő Wilsonnal. Wilsonnal, ■ akinek hatalma akkor szinte korlátlan volt. Háta mögött az Amerikai Egyesült Államok közvéleménye, a nagy amerikai hadsereg francia földön, a nyomorgó európai népiélek iszonyata a vérontás folytatásától, mind segítette, növelte erejét. Mikor először tette lábát Páris kövezetére, örömrivalgó százezrek köszöntötték az öreg világrész megváltóját. A történelemben példa nélkül áll az a hatalom és az a népszerűség, amivel a nagy elnök akkor kedve szerint rendelkezhetett. Az örök és az igazságos béke reménye, a gyűlölet kiirtása feletti öröm uralta az ellenséges népek hangulatát. Előttünk nem titok, sokan megírták és meg fogják Írni, hogy az elnök a béke asztalánál államférfim külsőjét felcserélte a doktriner szobatudóséval. Szépen felépített elméletének a gyakorlati életbe való átültetéséről nem gondolkozott, vagy nem is tartotta szükségesnek és odavetett világmegváltó eszméi könnyű préda voltak Clémenceau véres nacionalizmusának, veszedelmesen éles eszének. Soha oly nagy hatalom és annyi jóakarat embernek meg nem adatott a népek boldogitására a Wilsonénál és soha könnyebb politikai sikert nem aratott Clémenceau íehérkeztyüs kezének kártyakeverése. A nagy megváltásból a legyőzőitek jaj-' gatása, az örök békéből a háborúk csiráinak! gondos elültetése lett. És azóta mindig több és többször halljuk: segíteni kell Európa né- ; pein, tűrhetetlen és soha el nem viselhető j romlás lesz úrrá rajtunk, Európa államainak I polgárain. Clémenceau mestermüvét repa- rálni kell, pacifikálni Európát. Az első lépés után a második, majd a harmadik és azután a többi következik. Nem lehet megállani, hiába a gyiilöletszitás ezer formája, hiába a modernül felszerelt hadsereg, hiúiba a görcsös ragaszkodás a képzelt vagy létező fizikai erőhöz, hiába minden; egyik lépés követni fogja a másikat is, a vén Európa hangzavarából mind erősebben kihallik a békeharang kondulása. A kis eutente külügyminiszterei tanácskozni fognak Temesvárott. Máskor is megtették. Tanácskozásuk tárgyai között mindig a Magyarországgal szemben alkalmazandó retorzióknak volt nagy szerepe, azért a hallatlan nagy vakmerőségért, hogy élni akar és élni mer. Mert Magyarország puszta létezése szerintük Európa békéjét veszélyezteti, mert a Habsburgok trónrajutása romlásba dönti a dunai környező államokat s a többi. A frankaffér eleinte élvezetes csemegének látszott az ínyenc környező kis államoknak. Siettek is feltálalni nagy mentoraik vacsorájára, hiszen ez a botrány a legutolsó fogás azon a lakomán, melyen Magyarországot kebeleznék be és amelyet már olv sokszor megálmodtak a nagyétvágyú fantaszták. Temesvár A város ünnepi díszben nagy napja- A miniszterek megérkezése Temesvár, február 10. A város nagy izgalommal várta a kisantantkonferenciát. Már tegnap megtették a kellő előkészületeket. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter különvonatján ma reggel jött meg Babka konzul társaságában. Közvetlen utána Nin- csics dr., a jugoszláv külügyminisztérium háromtagú delegációjával együtt érkezett meg. Ugyanazon a vonaton jött Seba belgrádi csehszlovák követ is. A csehszlovák és a jugoszláv külügyminisztereket a pályaudvaron Dúca román külügyminiszter fogadta, a város polgári és katonai hatóságainak, a bukaresti csehszlovák követség tagjainak, valamint a csehszlovák kolónia egy delegációjának társaságában. A fogadtatás után mindhárom miniszter a prefekturára ment, ahol a tárgyalásokat azonnal megkezdték. E tárgyalások, leszámítva a déli rövid megszakítást, estig tartanak. A román és a jugoszláv sajtót igen nagyszámú újságíró képviseli. A város ünnepi díszt öltött s a legtöbb épületen a kfaantant államainak zászlói lengenek. A minisztereket és a delegáltakat a lakosság az utcán lelkesen üdvözölte. Benes Temesvárott bejelentette, hogy Moszkva és Prága között megszakadtak a tárgyalások Temesvár, február 10. Benes és Nincsics fogadtatása ntán délelőtt tiz órakor megkezdődtek a tárgyalások. A három miniszteren kívül csak Konstantinescu, a román külügyi hivatal főtitkára vett részt az ülésen. Benes dr. mindenekelőtt közölte kollégáival, hogy csehszlovák részről megszakadtak azok a tárgyalások, amelyek Szovjetorosz- ország de jure elismerése körül folytak. Beavatott körök szerint Benes a tárgyalások megszakítását egyrészt azzal a csehszlovák követelménnyel indokolta, hogy a harmadik internacionálenak nem szabad beavatkoznia belpolitikai ügyekbe, másrészt pedig Oroszország ejrys hivatalos nyilatkozatát közölte, mely Ruszinszkó föltétien autonómiáját követeli. Csehszlovákia és Szovjetoroszország nézeteltérései főleg amiatt támadtak, mert a szovjet Csehszlovákia igen sok városában nagy konzulátusokat akart létesíteni, igy például Ruszinszkóban is, ahol pedig egyáltalán nincs szükség rájuk. Csehszlovákia attól tart, hogy élek a konzulátusok csupán propagandacélokra szolgálnának. Egy másik nehéz pont a csehszlovák állampolgárok oroszországi vagyonának nacionalizálása, mert a prágai kormány e vagyonok visszaadását kéri. A konferencia szenzációja volt Oroszország és Csehszlovákia tárgyalásainak megszakítása. Beavatott körök szerint azonban a tárgyalások megszakadása nem lesz tartós jellegű. A ifiiái Stresemannak'dd igazat A disce a szenátusban felel a német külügyminiszter tegnapi beszédére — A németek nyugodt, óvatos hangja — Csehszlovákia szerepe a szavak háborújában Berlin, február 10. Stresemann tegnap felelt Mussolininak a birodalmi gyűlésen. A német külügyminiszter bejelentett válasza hangnemben egyáltalán nem hasonlított Mussolini dörgedelmes szónoklatához s egy német lap meg is jegyezte, hogy a miniszter az igazság „primitív ruhájában** beszélt, amely primitív ruhát a duce oly maróan gúnyolta az Olaszországjáró német utazókon. Stresemann visszautasította Mussolini hangját, majd tárgyilagosan kijelentette, hogy a bojkottmozgalom magánjellegű s a kormány nem tehető felelőssé érte. Mussolini beszéde háborús fe- nyegetődzés, ami ma, a népszövetség és Lo- carno korában meg nem engedett dolog. Valószínű, hogy az olasz miniszterelnök ingerültségét az okozta, hogy Rómának Locarnó- ban nem sikerült elérnie a brenueri határok garantálását. Németország szükség esetén a népszövetséghez apellál, de nem engedheti, Olaszország és Anglia egymást kiegészítő nemzetek, egyiknek az a jó tulajdonsága, ami a másiknak nincs meg s igy nagyszerű volna, ha a két nép együtt dolgozhatna. A Morning- post vezércikkében ajánlja is ezt a szövetséget. A Timest kivéve, mely ötven százalékig az olaszoknak is igyekszik igazat adni, teljesen nincs megelégedve Stresemann válaszával, a többi lap dicsérően emeli ki a német külügyminiszter mérsékletét és beszéde formai tökéletességét. Newyork, február 10. Stresemann beszédét egyedül az Associated Press közli rövid kivonatokban. A többi lap általában kedvezően ítéli meg a német választ. Főleg a World találja kellemesnek a német hangot az olasz lármával szemben. Paris, február 10. A francia sajtó egyelőre keveset foglalkozik a német külügyminiszter válaszával. A Petit Párisién kiemeli Stresemann arra irányuló igyekezetét, hogy az incidensből ne váljék általános, nagy európai konfliktus. Ezért minden nyomaték dacára tartózkodó volt és igyekezett minden sértő szólamot elkerülni. Róma, február 10. Mussolini miniszterelnök a szenátus mai ülésén fog felelni Strese mann tegnapi beszédére. Csehszlovákia olasz megvilágításban Berlin, febr. 10. Abban a polémiában, melyet a Vorwürts Mussolini beszéde ellen folytat, sok szó esik Csehszlovákiáról is. Mussolini — mint ismeretes — beszédében megemlítette, hogy Csehszlovákiában a németség jobban el van nyomva, mint Olaszországban. A duce szerint 5 millió cseh föltétlenül rákényszeríti hatalmát a 3 és félmillió németre, ami egészen más helyzetet teremt, mint Déltirolban, ahol óriási többség áll szemben a két-három százezer némettel. A német lap szerint Mussolini nem igen tett jó szolgálatot csehszlovák szövetségesének, amikor hivatalos helyről egy nagy beszédben a világba kiáltotta, hogy Csehszlovákia még kegyetlenebbül bánik a németekkel, mint az olaszok Déltirolban. Stresemann beszédének hatása Rómában Róma, február 10. Mussolini tegnap a késő éjjeli órákig maradt a külügyi hivatalban, hogy megvárja a Stresemann beszédéről ér- 1 kező híreket. A dolgozószobában a miniszterelnökön kívül Coutarini, a külügyi hivatal államtitkára, Grandi alállamtitkár, Polluci, a kabinetiroda főnöke és számos más főhivatalnok várakozott. A lapok jelentése szerint a társaság meglehetősen izgatottan fogadta a hogy idegenben élő hozzátartozóit a déltiro- liaklioz hasonlóan megkinozzák. A birodalom mindig közbe fog lépni, valahányszor a határokon kívül élő németség jogait egy-egy állam megcsorbitja. A ma reggeli német sajtó egyhangúan helyesel Stresemann beszédének. Még a jobboldali lapok is azonosítják magukat vele, ámbár a hangot nem találják elég erélyesnek. Csak a jelentéktelen szélsőségek kívánnak más rendszabályokat, igy egy fajvédő újság fegyverkezésről és „leszámolásról** ir. London, február 10. Az angol sajtó helyesli Stresemann válaszát. Egyes konzervatív lapokban érezhető ugyan az az ellenhatás, melyet az olaszok propagandája okozott, de az általános hangulat a birodalomnak ad igazat. A Morningpostba Mussolini cikket irt, melyben az angol—olasz szoros szövetség szükségességét fejtegeti érzelgős módon. Eközben azonban váratlan események történtek. A fényes souper-re szóló meghívást lemondták a neves meghívottak és a vendéglátó gazda egyebet nem tehetett, mint hogy egy úri gesztussal felvegye Clémenceau formáját, hogy a ma már — tudjuk — kicsiny Wilson eszméit megtestesítse s alkalmazkodjék a locarnói atmoszférához. Egy németországi nagy lap, a Vossisohe Zeitung, prágai levelezője tollából azt a hirt hozza, hogy a temesvári konferencia a dunai államok Locarnóját fogja előkészíteni. Fő- feladata és,.célja a Magyarországgal való de- finitiv ldbékü'és. Ennek szükségét nemcsak kül-, de belpo’itikai okokból leginkább Csehszlovákia külügyminisztere hangsúlyozza ki. Nem áll módunkban ellenőrizni a hir keletkezését, de meg vagyunk róla győződve, bog}' az Benes környezetéből indult el, mert ma egyedül ez a hang alkalmas arra, hogy a nyugat közvélemnéyét szimpátiára hangolja a kis enteute államai iránt, mert ma a fegyverek zaja rémületet vált ki még a Quai d‘Orsay-n is, de feltétlenül azt Páris vagy még inkább London közvéleményében és Prágának fel kell használnia ma mindent, hogy a nyugat közvéleményét szimpátiára szaszerezze. Ezért gondoljuk a hir diszkrét sugalma- zójának a Hradzsint — és ezért, jut eszünkbe Clémenceau bridge-partie-ia Wilsonnal. Csak az a megnyugtató,, hogy most a játékosok | erőviszonyai fordítottak. Berlinből érkező jelentéseket. Mussolini a beszédre azonnal válaszol, vagy ma, vagy holnap. Egyelőre még nem tudni semmi biztosat arról, hogy a beszéd milyen benyomást keltett római hivatalos körökben, hogy Mussolini azonnal jelelni akar rá, biztos jele az erős benyomásnak. Beavatott körök szerint Olaszországban nem várták, hogy Stresemann ily éles hangokat hallat. A reggeli sajtó kom- mentárai még nem kimeritőek és csak hevenyészve készültek. Mussolini több német állítást megcáfol, igy elsősorban azt a passzust, mely a locarnói konferencián nem sikerült határ- garantálásról szól. Ez a kijelentés hatott a legkellemetlenebbül Rómában. A Po- polo d'Italia és a Messagero egyhangúan megállapítják, hogy Stresemann beállítása a locarnói eseményekről nem felel meg a valóságnak. A jugoszláv—olasz párhuzamról mondottak sem helyénvalónk, mert Olaszország és Jugoszlávia azok közé az országok közé tartoznak, akik győztek, tehát egyenrangúak, mig Németország a legyőzőitek között foglal helyet. Stresemann beszéde túllőtt a célon > ezért hatástalan maradt. A lapok általában mindaddig tartózkodnak a véleménynyilvánítástól, amig Mussolini nem felel. Berlin, február 10. A birodalmi gyűlésen a német nemzetiek ui interpellációt nyújtottak be a déltiroli elnyomás kérdésében A párt azt kérdezi a kormánytól, milyen lépeseket tett az elnyomás megbüntetésére.
