Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-10 / 33. (1071.) szám

Az erdélyi magyarság sorsfordulója Erdélyben most lesz a választások jel­mezes főpróbája: kiirták a községi választá­sokat. Tudjuk, hogy ez a főpróbája a Romá­niában tavasszal esedékes országgyűlési vá­lasztásoknak. Röviden jelentettük, hogy az erdélyi magyarság most állott a legnehe­zebb dilemma előtt: még most, a választá­sok előtt kellett határoznia, kivel meg}’, a kormánnyal-e, vagy az ellenzékkel? S az er­délyi magyarok egyetlen politikai szerve­zete, a Magyar Párt már választott: a kor­mánnyal szövetkezett. Nemcsak a távoli szemlélő lepődik meg ezen a politikai fordulaton, hanem a kolozs­vári magyar vezérek egyike-másika is ki­fejezte a paktum létrejövetele fölötti meg­döbbenését, amikor tudomásul vették a párt döntését. A jogaiból kiforgatott magyar kisebbség tehát politikai szövetségre lépett azzal a párttal, Bratianu liberális pártjával, •mely a jogfosztásnak hétéves rendszerét űzte ellene idáig! A szlovenszkói politikai fogalmak szerint egy ilyen lépésért Ugrón Istvánt legalább is megköveznék, ha ugyan nem vádolnák meg árulással. De Erdélyben egyetlen egy magyar párt van, vasfegyelmü, egységes szervezet s egyetlen ellentmondó szó nélkül vállalja a vezérek kötötte egyez­ségét, amit tisztán a józan, hideg ész diktált. A szív ellenére a józan, reális, hideg ész. A legvalóságosabb reálpolitika, vagy ha úgy tetszik: a legvaskosabb reális politika. A magyarság meghajlik a tények kény­szerparancsa előtt, de a tényekkel szemben a legerősebb tényt állitja szembe: saját egységének erejét. Ebben a rideg ész dik­tálta politikai meglepetésben az erdélyi ma­gyarság politikai egysége az, ami csodálatra és irigylésre méltó. A magyar „ellenzék" (amely ezek szerint most már mégsem lesz „ellenzék") nagy körültekintéssel és nehéz szívvel határozta el magát erre a lépésre, mely a román belügyminiszteri államtitkár szavai szerint nem puszta választási alkalmi alku, hanem általános kiegyezés jellegével bir. Téved azonban az, aki azt tételezi föl, hogy az erdélyi magyar párt ezzel egysze­rűen behódolt. Épp annyira kényszerhely­zet előtt áll a román kormánypárt is, mely a magyarokkal, a gyűlölt és kinézett magya­rokkal kényszerült egyezkedésre. Tehát nemcsak a bárány volt kénytelen kiegyezni az oroszlánnal, hanem az oroszlán is a bá­ránnyal. Szinte a humor erejével hat, hogy most ugyanazok a balkáni szigurancafőnö- kök, akik eddig minden magyar politikai megmozdulást csirájában megfojtottak, ép­pen azok segitik a legnagyobb készséggel a magyar párt szervezkedését, uj tagozatainak megalakítását. Ha a mostani kormány ké­sőbb esetleg semmit sem akarna, vagy sem­mit sem birna megvalósítani a magyarok­kal kötött alkuból, akkor is megéri erdélyi testvéreinknek, hogy összepaktáltak a hír­hedt Bratianu-kormánnyal, mert közben leg­alább kiépíthetik a kétmilliós ottani ma­gyarságnak egyetlen nagy politikai keretét, mely önerejével is ki tudja majd harcolni további jogait. Az erdélyi magyar párt hivatalos közlö­nye szerint a megegyezés magával fogja hozni az erdélyi kisebbségi jogállapotok ’el- jes revízióját s valójában a magyarok részé­re nem engedményeket, hanem az állampol­gári jogok teljességének elismerését jelenti. Ne bocsátkozzunk jóslásokba. Bármi­képp döntött légyen is az. erdélyi magyar­ság s bárhogy alakul is ettől a lépéstől leg­közelebbi jövője, egyre nézve kétségkívül Károly herceg kibékült a román királlyal Stlrby herceg kegyvesztett lett — A trónörökös visszakapja hercegi elmét Paris, február 9. A Chicago Tribüné jelentést közöl, mely szerint a román király meg­egyezett fiával, a trónvesztett Károly herceggel. A király elfogadta Károly föltételeit, igy elsősorban azt, hogy véget vet az udvarnál Baba Stirbey herceg, a király kegyence ural­mának. A Bratiauii-korinányt, mihelyt lehetséges lesz, meneszteni fogják. A legközelebbi kabinet minden valószínűség szerint Avarescu tábornok elnökségével alakul meg. Károly ennek ellenében kötelezte magát, hogy botrányos dolgainak véget vet és adjutánsa társa­ságában Algierba utazik. A nyár folyamán megengedik, hogy visszatérjen Romániába. Megváltoztatják azt a dekrétumot is, amelyben Károly lemond trónöröklési jogáról és her­cegi címéről. A trónöröklés jogától ugyan egyelőre még megfosztják, de hercegi rangját visszaadják. Németország a népszövetségben vagy olasz-német háború Ma érkezett meg a birodalom fölvételi kérvénye Genfbe — Strese- mann erélyesen visszautasltja Mussolini támadásait — Mussolini, Vilmos az elkövetkező Berlin, február 9. Nyugateurópát pilla­natnyilag két fontos esemény tartja izga­lomban. Az egyik a német birodalom belé­pése a Népszövetségbe, mely a Iocarnói béke valóraváltását jelenti, a másik pedig az olasz-német viszály, mely ennek a béké­nek felbontásával fenyeget. Ez a két ellen­tétes esemény főleg Angliában okoz nyug­talanságot, ahol kellemetlen benyomást- kel­tett, hogy a végérvényes béke beköszönté­sének nagy pillanatában történt ez a hábo­rúval és gyűlölettel fenyegető olasz-német incidens. Ámbár Berlint Mussolini beszéde a le­hető legnagyobb izgalomban tartja, a biro­dalmi kabinet tegnap mégis egyhangúan el­határozta, hogy azonnal elküldi Genfbe a fölvételt kérő okiratot. Az utolsó pillanat­ban majdnem meghiúsult ez a pacifikus lé­pés, mert a népszövetség ellenzéke utalt az olaszok magatartására és ebből az ellensé­geskedésből azt következtette, hogy a biro­dalomnak aligha lesz kellemes a helyzete a népszövetségben. Arra is rámutattak, hogy Olaszország a történtek után a népszövetségi tanács­ban ellenezni fogja Németország tanács- tagságát és Lengyelország aspirációit fogja támogatni. Végül azonban — nem kis mértékben az Angliából érkező kedvező hírek’ hatása alatt — a kormány egyhangúan elfogadta a belépésről szóló javaslatot s manifesztum- mal fordult a néphez, melyben vázolja a lé­pés előnyeit. Elsősorban a leszerelést siet­tetheti Németország, ha egyszer már benn van a Népszövetségben, másodszor a Rajna- vidék még megszállott területének kiüríté­sét, Danzig felszabadulását, harmadszor gyarmati mandátumot kap, negyedszer pedig hatékonyan védelmébe veheti « külföl­dön élő német kisebbségeket. Ennyi kedvezményt semmiesetre sem sza­bad elszalasztani. - ,-Több lap jelentése szerint a kérvény még tegnap este elment a génfi német fő­konzulhoz. A főkonzul a mai nap folyamán nyújtja át a Népszövetség főtitkárának. A jegyzék szövegét holnap reggel hozzák nyil­vánosságra. Angol jelentések szerint a nép- szövetségi tanács pénteken vagy szombaton vagy a jövő hét hétfőjén ül össze, hogy el­intézze a fölvétel előzetes munkálatait. Ugyanekkor valószínűleg megállapítják a leszerelési konferencia időpontját és helyét is. Beavatott körök szerint eredetileg az volt a terv, hogy a konferenciát Génuába hívják össze, valószínűbb azonban, hogy az orosz delegációra /aló tekintettel mégis csak egy franciaországi várost választanak. E hírekkel kapcsolatban Lisszabonból jelentéek jöttek, melyek szerint ott Németország belépését bizal­matlansággal fogadják, mert komolyan aggódnak a portugál gyarmatok miatt. Ha ugyanis Németország gyarmati man­dátumot kap, akkor elsősorban Angola és egyéb portugál gyarmatok kerülnek számításba. A portugál gyarmatokat egyetlen nemzet­közi szerződés sem garantálja s egy régeb­ben Angliával kötött megegyezés teljesen formális jellegű. Berlin és London közös frontja Róma ellen A birodalmi gyűlés mai vitájában első­sorban Mussolini beszédéről és a déltiroli eseményekről lesz szó. Az ülést a külügyi máris példát adott: az összetartásra, a ma­gyar egységre. Ez az egység adott és fog adni kizárólagos súlyt minden lépésének. Erdélyben nincsenek Csánkiali, Miklék, nin­csenek a maguk szakállára magyarkodó bérkortesek, akik magyar szavazatokat ol­csón szállítanak a mindenkori hatalomnak. De nincsenek olyan magyarok sem, akik egyénenkiüt adják el magukat az államalko­tóknak: hanem összetartanak, valameny- nyieu, egyetlen egy pártban. Kétmilliós tö­meget képvisel a magyar párt, de csakis azért képvisel két millió lelket., mert az er­délyi magyaroknak csak ez az egy pártjuk van. Az erdélyiek átértették a kisebbségi sors egyetlen és legnagyobb parancsát: Egy­ségben az erő. Az osztálypártok rendszere nem hoz mást, mint nemzeti szétmorzsoló- dást, a világnézeti pártok is nemzeti meg- hasonlást idéznek elő: a kisebbségi helyzet­ben csak az egész nemzetet felölelő, egysé­ges nemzeti párt jelent erőt, befolyást és sikert. Ezt a kisebbségi axiómát az erdélyi magyarok jól tudják és gyakorlatilag is jól csinálják. Mi is tudjuk. Csak épp nem csi­náljuk. Ismerjük el, az erdélyiek politikai­lag iskolázottabbak és fegyelmezettebbek nálunk, örüljünk, hogy legalább ők olya­nok. És szomorkodjunk, hogy mi ilyenek vagyunk. bizottság összejövetele előzi meg, amelyen Stresemann dr. külügyminiszter röviden vá­zolja a plénum előtt mondandó beszédének gondolatmenetét. Valószínű, hogy a birodal­mi ülés egységesen fordul Mussolini ellen. Beavatott körök szerint Stresemann tegnap fogadta Held bajor miniszterelnököt, akinek egy nyilatkozata indította meg tudvalévőén az egész vitát. Ugyanezekből a körökből hallatszik, hogy a külügyminiszter tartóz­kodni fog beszédében minden szubjektivi­tástól és tárgyilagosan utasítja vissza Mus­solini támadását a német kultúra ellett, Ugyanekkor tiltakozását jelenti be a nemei nép brüszkirozása miatt. Ez a brüszkirozás épp ma történik, amikor Németország ko­moly szándékkal áll Locar.no mellé és belép a népszövetségbe. London, február 9. Az angol közvéle­mény szokatlan élességgel fordult Olaszor­szág ellen Mussolini beszéde miatt. Szemé­re hányják Mussolininek, hogy az incidenst akkor provokálta, amikor ünnepélyes és békés hangulatban kellett volna találkoz­tok a nagyhatalmaknak Németország nép- szövetségi belépésekor. A* alsóház tegnapi vitája során Kenn- worthy liberális képviselő kérdést in­tézett a kormányhoz, vajion Churchill adéssági megegyezésén kívül nem kö­tött-e Olaszországgal egyéb szerződése­ket is. A kérdésre Baldwin miniszter- elnök szokatlan hevességgel pattant föl és határozottan kijelentette, hogy nem. A vita folyamán az alsőház csaknem egy­hangúan Olaszország ellen foglalt állást s egy munkáspárti képviselő a ház tapsai kö­zött kijelentette, hogy Angliában nem akarják gyermekeiket a túlzott takarékos­ságra tanítani, csak azért, mert Mussolini­nek ez igy tetszik. (A képviselő az Olasz­ország számára igen kedvező adósságrende­zésre célzott.) Harsogó kacajt váltott ki egy impulziv fiatal képviselő közbekiáltása: „Ne izguljatok Mussolini miatt! Ő Vilmos, az elkövetkező! (William, the next!) A déltiroli elnyomás cáfolatai Karlsruhe, február 9. Az Olaszország elleni bojkottmozgalom már igen érezhető­vé vált a határállomásokon. Az áruforgalom csaknem a felére csökkent, a személyforga­lom pedig jóformán teljesen megszűnt. Róma, február 9. A Stefani-ügynökség hivatalos jelentése szerint a Venesta-völgyi (Oberetsch) másnyelvü tanítók Mussolini miniszterelnöknek táviratot küldtek, mely­ben tiltakoznak a külföldi lapok azon állí­tásai ellen, hogy a nemzeti kormány elnyo­mó politikát folytat Déltirolban. A meráui. szekció más nemzetiségű szállodatulajdono­sai ugyancsak táviratot küldtek Rómába, | melyben újból kifejezésre juttatják lojalitá- | sukat. Oberetsch polgári életében soha a legkisebb szabadságkorlátozás sem történt. A volt osztrák-magyar hadsereg rokkantjai- nak bozeni bizottsága delegáltakat küldött az olasz hatóságokhoz és ott átnyújtottak egy kétezer aláírással ellátott nyilatkozatot, melyben a volt osztrák-magyar hadsereg rokkantjai tiltakoznak az ellen a beállítás ellen, mintha őket elnyomnák. Sőt ellenke­zőleg, az olasz kormány hálára kötelezte őket nagylelkű viselkedésével. Épp ezért | elitélik azt a mesterséges és indokolatlan ! propagandát, amely a két népet, a németet j és az olaszt, egymásra akarja uszítani. A • miniszterelnök továbbá táviratot kapott i számos Milánóban élő némettől, akik éléu- : ken tiltakoznak az elnyomásukról szóló ' sajtópropaganda ellen. Csak olyanok állif- batták, hogy a németeket Olaszországban elnyomják, akik egyáltalában nem ismerik ja viszonyokat Af OIrszorozágba* ék nénié* Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, FiicTcTpflen nnlitihni nnnilnn Szerkesztőség: Prága íl„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: rUggClim pOLlUKUl napilap t2, g. emelet Telefon : 30311 - Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/UI. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kő Dzurányi László Gál István lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha évf. 33* 0^71) szám ■ fzerda • 1926 február 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom