Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-27 / 48. (1086.) szám

8

0X3038

valamely rószot kásáit! el, pl. lakatos, kosárfonó, kárpitos, gyermökkocsit összeállíthat és eladhat, he csakis olyant, amelyen saját munkája is van, olyat azonban, amelyen szakmabeli munkája nem fordul elő, nem készíthet és nem árusíthat.

A kertészet, mint mezőgazdasági foglalkozás. Azon kertészet, amely nagyobb üvegházi, melegágy} és az idő káros hatása alól a termést mente- sjtő berendezésekkel nem bir, a mezőgazdaság fogalma alá tartozik és nem tekinthető ipari foglalkozásnak.

A mezőgazda fuvarozása, mint iparág. Ha a

mezőgazda fuvart csak esetről-esetré vállal, ez nem tekintendő ipari foglalkozásnak. Ha azonban a fuvarozást rendszeresen űzi, még akkor is, ha a fő- munkaidőben azt megszakítja, vagy a fuvart egy más (pl. építő) vállalkozónak teljesíti, ez a tény ipari foglalkozásnak minősítendő.

A cipész vegyesaayagu cipőket is készíthet. A cipész jogosítva van fatalpu és nem bőrből készült felsőrészéi lábbeliek készítésére is, bár ezek eredetüknél fogva szabadipar, illetve háziipar tárgyát képezik és így nincs semmi különös képzettségre szükség azok elkészítéséhez.

KÜLÖNFÉLÉK

„ —-------- —

A tanoncok és más kiképzésüket még be nein fejezett alkalmazottak fizetésének bevallása a balesetbiztosításhoz. A balesetbiztosi lóintézet A. jelzésű nyomtatványt alkalmaz, amely az inasok, volontőrök, gyakornokok és más olyan alkalmazottak fizetésének balesetbiztosítás szempontjából való bevallására szolgál, akik tekiniettel be nem fejezett kiképzésükre vagy egyáltalában semmi, vagy pedig igen kevés bért kapnak. Ezen nyomtatvány szövege szerint ezek fizetése a vállalatnál legalacsonyabb fizetésben részesülő szakmájában kiképzett teljes fizetésű vagy bérű oly munkás vagy alkalmazott bérével vagy fizetésével számolandó el, amilyenné az illető tanonc kiképeztetni óhajtja magát. Ezen nyomtatvány szövegezése nem felel meg a törvény rendelkezésének, mert a szakszerűen kiképzett kifejezést önhatalmúan vették bele, mert ez a kifejezés a törvényben nem szerepel. Szükségesnek látjuk iparostársainkat figyelmeztetni. A balesetbiztosítási törvény 6. §.-a szerint a fenn említett egyének a bevallásban oly bérrel vagy fizetéssel veendők fel, mint a milyen a legalacsonyabb bére, fizetése van a vállalatnál alkalmazott teljes bérű, vagy fizetésű alkalmazottnak vagy munkásnak, azon szakmában, amelyben az illető képezi magát, legfeljebb azonban 5400 K évi, azonban legalább is 2250 Kcs. összegben. Ha a biztosított nagyobb évi bért vagy fizetést húz mint 5400 K, ugv az egész tényleges évi fizetés vagy bér adandó meg. Pl. Egy lakatosinas napibére 2 Kcs, ezen inasért azon bér mutatandó ki, amely a legalacsonyabb bérű kiképzett lakatossegédnek van ugyanazon üzemben. Ez általában az első éves fiatal segéd bére lesz, vagyis pl. 14 K. Ha azonban például a legalacsonyabb napi bér 20 Kcs. volna, ngy az inasért csak 18 korona napibér volna beállítandó, mert ez felel meg a maximálisan beállítandó 5400 Kcs. évi bér egy munkanapjának. Ka esetleg ezt a baiesetbiztositóiníézet kifogásolná, úgy határozatának kézhezvételétől számított 14 napon belül fellebbezni lehet a közigazgatási hatósághoz.

A Belgiumba bevitt áruk származási bizonylata. A Belgiumba bevitt áruk közül azokhoz kell származási bizonylat, amelyeknél más államokból (Németország, Ausztria stb.) külömbözetí vámtétel van érvényben. A származási bizonyítvány csak arra szolgál, hogy a vámhivatalok lássák, miszerint a külömbözetí vámtételek nem számítandók fel. Amely árunál ilyen vámtételek nincsenek, nem szükséges a származási bizonyítvány. Belgiumnak a csehszlovák köztársasággal kötött kereskedelmi szerződése, mely f. év január 1-én lépett életbe, 14 tétel kivételével megszünteti az összes külömbözetí vámokat. Csehszlovákiai árukra vonatkozólag bizonyos átmeneti idő után ezen kivételek is megszűnnek, addig azonban éppen úgy szá- molandők, mint pl. a németországi áruknál. Egyes csehszlovákiai áruk a német áruval szemben, tehát egyelőre előnyben vannak, mert azok külömbözetí vámja a belga-német kereskedelmi szerződés értelmében, bár csak ideiglenesen, egész 1926. évi március 31-ig vagy szeptember 80-ig érvényben marad. Ezen utóbbi szerződéssel Belgium az összes külömbözeti' vámokat Németországgal szemben is megszüntette, csupán 40 vámtételnél hagyta meg fél, illetve egész évtartamára ideiglenesen, ellentétben a csehszlovák köztársaság részére meghagyott 14 tétellel. Oly csehszlovákiai gyártmányok tehát, melyek előnyösebb vámtétel alá esnek, mint a németek, származási bizonylattal látandók el, ha nem akarjuk azt, hogy a németekével igyeniő magasabb vámtétel szerint vámolják' el őket. Ez pl. egyes vegyszerekre, egyes fém én gépgyá rimán yokra vonatkozik. Ugyanekkor az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés értelmében Belgium néhány védett árunak (rétegekbe enyvezett falemezek, fournirok, keményfából való nyershordók, hajlított bútorok, székülések, támlányok befonva is, klisék, automobilok, zongorák és zenélőautomaták) emelt vámtételét megszüntette, igy az osztrák gyártmányok ez évi január 1-től kezdve általánosságban a miní- máltarifát élvezik.

Meghosszabbították a gazdasági tanács

működését. A gazdasági tanács tagjainak első kinevezése 1922 december hő 4-én történt s igy a három évre kinevezett tagok mandátuma 1925 december 4-én lejárt volna. A tanács 60 tagját a munkaadók, 60 tagját a munkásszervezetek javaslata alapján választják és végül 30 tagját a kereskedelmi minisztérium a gazdaság terén elméletileg és gyakorlatilag kitűnő egyének sorából nevezi ki. Miután a választások az előkészületeket zavarták, a minisztérium most oly javaslatot készít elő, amely az alapszabályok 5. §-át megváltoztatná oly módon, hogy a gazdasági tanács tagjainak mandátuma az uj tagok kinevezésével, de legfeljebb azonban egy fél évvel meghosszabbittassék. Ezáltal módja nyílik a gazdasági tanácsnak a megkezdett munkálatokat folytatni, ami tekintettel arra, hogy igen sok és köztük hosszabb időre kiható fontosságú ténykedés van folyamaiban, mint az adóreform, az államháztartás reformja, a bérlők védelmének végleges szabályozása, az épitőakció stb., csak helyeselhető volna. A gazdasági tanács rendszerint a kérdések nyilvános tárgyalása előtt fejezte be tanácskozásait s ezt annál is inkább tehette, mert határozatai nem kötelezők s tanácsadói szerepének ezen módon szerezhetett legjobban érvényt. A gazdasági tanácsot gazdasági parlamentnek is nevezték és azzal a szemrehányással illették, hogy ily irányban nem szerzett érvényesülést. Ezen vád érdemtelenül érte, mert mint gazdasági parlament csak akkor érvényesülhetett volna, ha az igazi parlament hatalmát vele megosztaná, ami pedig egyáltalában nem várható. A gazdasági tanács marad annak, aminek a neve mondja, tanácsadónak és ezen értelemben az elmúlt időszakban egész sorát teljesítette az érdemes munkáknak. Nyugodtabb politikai állapotok intenzivebb működést engedtek volna meg a gazdasági tanácsnak is.

A kisipar katonai cipöszálütása. A múlt hónapban a kereskedelmi minisztérium ankétet hívott egybe, amely a katonai cipőszál- Titásokbak a kisiparosoknak és ezek szövetkezeteinek való kiadását volt hivatva letárgyalni. Eddig ugyanis a katonai cipőszükséglet 60 százalékát a kisipar szállította s az állam külön alapból adott megtérítést a gyáripari árak különbözeiének erejéig. Hogy mi volt az eredménye a mostani annétnek, azt a kereskedelmi minisztérium eddig nem hozta nyilvánosságra.

A cipőipar krízise. A kivitel erős csökkenése következtében a nagy cseh cipőgyárakban a termelést 40 százalékkal csökkentették. Reméljük, hogy nem nekünk k\.l ezt a különbséget megérezni.

Vámvédelmet kér a gyáripar Angliában a zománc edényárukra. Az angol zománcáru- gyárak behozatali védővámot kérnek a zománcárukra és pedig tonnánként 17 fontot. Ezt azzal indokolják, hogy mig az 1913—25-Ös években a belföldi szükséglet fogyó, ugyanakkor a behozatal növekvő irányzatot mutat, ami azt jelenti, hogy a külföldön olcsóbb előállítási költségekkel gyártott zománcáru az olcsó fuvar folytán kiszorítja a saját országbeli árut. A behozatali vám alól kivétetnék az öntött edény és az egészségügyi szolgálatra szánt zománctárgyak.

Cukorfogyasztásunk. A cukorfogyasztás Szlovenszkőn állandóan emelkedő irányt mutat, a kampány kezdetétől 137.000 q tesz ki az előző évi 105.000 q-val szemben, tehát körülbelül 30%-al emelkedett. Úgy látszik, hogy a szlovenszkói cukorgyáraknak nem elég az eddigi kontingens. Érdekes, hogy ugyanezen időben Csehországban, Sziléziában és Morvaországban a cukorfogyasztás

100.000 q-val visszaesett,

A postatakarékpénztár kérdése. A postatakarékpénztárt még ez évben felállítják, A gazdasági viszonyok konszolidációja állítólag már annyira haladt, hogy a takarékpénztárak konkurenciától való félelme csökkent s így úgy mint más államokban, a postataka- rék a többi takarékpénztárak sérelme nélkül működhetik.

Az ipartörvény reformja, A Prager Presse jelentése szerint a kereskedelemügyi minisztériumban az ipartörvény reformján igen erősen dolgoznak. A nagy anyagot előbb a minisztériumban fogják feldolgozni és esak azután rendeznek csoportos ankét okát s ezekhez a tárgyalásokhoz az egyes érdekelt szervezeteket meghívják. A szervezetek részéről már beérkeztek a minisztérium álla) kért szakjelentémek, melyek egy része azonban nem valósítható meg. Az anyag oly nagy, hogy nem lehet avval számolni, miszerint a törvónyreíorm még ez évben elintéződnék.

lö£6 február 27. Szombat

Szeszfogyasztásunk. A szesziparban a belföldi fogyasztás az elmúlt kampányban nagyobb volt, mint az előző évben. Ennek ellenében csökkent a kivitel, ami az egyes külföldi államokban uralkodó hátrányos árviszonyokra vezethető vissza. A denaturált szesz és dyszalkohol fogyasztása állandóan emelkedik. A szeszkészlet 160 ezer .hektoliter, körülbelül ugyanannyi, mint az előző évben.

Vasgyártásunk. 1925. évben vastermelésünk elérte az 1912. évinek 70%-át. Hengerelt vastermelés 9 millió q, nyersvas 10 millió q. Ebből 3 millió q maradt eladásra, aminek felét belföldön helyezték el.

Dohányvásárlás. A csehszlovák dohányjövedék Görögországban 3 millió kilógnám dohányt vásárolt. Talán jobb lesz most már a cigaretta.

Vámrevízió. A kormány részletes vám- reviziót készit elő. Valószínű, hogy ezen akció keretében megoldást talál az agrárvámok kérdése is, mert az eddigi gabonavám rendszere ellen méltán sok kifogást emelnek.

Moratórium Román^áhnn a jóvalutájju tartozásokra. A Monitorul Officina! december 29. száma közli azon törvényt, amely a jó valutában való tartozások fizetési határidejét három hónappal meghosszabbítja. Ezen rendelkezés akkor veszti érvényét, ha a hitelezőkkel szerződés vagy kollektív egyezség jön létre. Ha a törvény lejártakor a képviseloház esetleg szünetelne, a minisztertanács felhatalmaztatok a törvénynek további hat hóra való meghosszabbítására.

Fegyvergyakorlatra behívott alkalmazottak felmondása és javadatmi igénye. Az 1925. évi március 31-én 61. sz. a. kelt törvény az alkalmazottakat a fegyvergyakorlat alatt védi a felmondás ellen. Azon alkalmazottak, akik magasabb rendű munkát végeznek (a kereskedősegédekről szóló törvény alá tartozó személyek) és megszakítás nélkül legalább 3 hónap óta, közönségesebb munkát végző alkalmazottak pedig legalább is 8 hét óta állanak ugyanazon munkaadó szolgálatában, igénnyel bírnak azon védelemre, hogy az első csoportnál 1 hónappal, a második csoportnál 70 napnap a fegyvergyakolat megkezdése előtt ér mindkét csoportra egységesen a fegyvergyakorlat befejezése utáni 7 napig terjedő idő alatt szolgálatból el nem bocsáthatók, vagyis felmondást elfogadni nem tartoznak. Ezen védelmi idő előtt történt felmondás, ha a felmondási idő a fennemlitett védett időbe bele is esik, érvényes, csali a felmondási időhosz- szabbodik meg a védelmi idő végéig. Ha tehát egy munkaadó oly alkalmazottjának, munkásának, kinek 8 nap felmondási határidő jár, 14 nappal a fegyvergyakorlatának megkezdése előtt mond föl, úgy ezen felmondás érvényes, de a munkaviszony a fegyvergyakorlat befejezése utáni 7 nap elteltével bontható csak fel, vagyis a munkás a hadgyakorlat befejezése után még 7 napig munkában tartandó, illetve elbocsátás mellett bérmegtérité&re van igénye. Ezen védelem azonban nem vonatkozik a felmondás azon eseteire, amikor az alkalmazott a munkából azonnal elbocsátható. A munkaadó nem köteles idénymunkást újra alkamazni akkor, ha a védelmi idő alatt azon munka, melyre az illetőt felvette, befejezést nyer. éppen tgy egy meghatározott időre kötött szerződés még akkor is véget ér a kikötött idő végén, ha ez a védelmi időbe esne. 6ér- igények szempontjából szintén különbséget kell tenni olyan alkalmazottak között, kik ma- gasabbrendü munkát végeznek s a kereskedősegédtörvény alá tartoznak és olyanok között, akik közönségesebb munkára alkalmaztatnak és az ipartörvény rendelkezései alá tartoznak. A kereskedősegédtörvény 8. § szerint az alkalmazottnak a fegyvergyakorlat alatt (rendes katonai szolgálata alatt nem!) igénye van 4 hétig fizetésre akkor, ha a bevonulás előtt legalább egy évig ugyagazon munkaadónál egyfolytában alkalmazásban állott. Tehát nincs igénye az esetben fizetésre, ha nincs meg ez a szolgálati ideje,, vagy ha munkaadóját megszakítással szolgálta.

A másik kategóriába, tehát az ipartörvény alá tartozó alkalmazott, illetve munkás az 1925. évi március 31-é,n kelt 61. sz. törvény 3. § alapján, fegyvergyakorlata alatt semmiféle bérre igényt nem tarthat £s tévesen hivatkoznak egyes munkások és munkás- szerevezetek egy másik törvény H54. § b) pontjára, melynek alapján egy heti bért követelnek, mert ismételten eldöntötte a bíróság, hogy a magyarázat téves.

Burgonyabehozatall tilalom Svájcban. A

sváíci szövetségi tanács 1926. évi február hó 1-től májusig a burgonya bevitelét betiltotta, hogy ezáltal a burgonyarák behurcolását megakadálvozza. Felmentést rendkívül kivételes esetekben adhat a nemzetgazdasági Gáz- tál?, amikor feltétlen garanciát lát arra, hogy egészséges burgonya behozataláról van szó. Miután a készlet burgonyában elegendő, remélik, hogy ez a rendelkezés nem fog árdrágulást vonni maga után. {

Munkásoknak, állami és magániiivatamokoknak,

valamint tanítóknak és tanulóknak, akik életük legnagyobb részét zárt he’yiségben töltik és gyakran a kimerülésig dolgoznak, szükségük van arra, hogy ernyedt izmaikat és megerőltetett idegeiket fe’ frissítsék. Minden tapasztalt ember a halántékok, a tarkó és a homlok bedörzsö’cséhez a kiváló minőségű és legolcsóbb

fii PH

sm /Pa

menthol-sósbor- szeszt használja. Egy kísérlet azonnal meggyőzi önt, ezért az „ALPA“ menthol- sósborszeszriek egyetlen munka, vagy íróasztalról sem szabad hiányoznia, p

Mindenütt kapható!

Kivitelünk 1925. évben. Az előző évi 17.19 milliárddal szemben az 1925. évben összes kivitelünk 18.8 milliárdot ért el. Ebből pamut és pamutáruk 3.21, 2.55, 3.22, 2.43,

fa és szén 1.96 (2.22), gyapjú és gyapjuáru 1.80 (1.74), üveg 1.30 (1.24), vas 1.23 (1.07) milliárd. Kivittünk államok szerint: Németországba 4.23 (3.32), Ausztriába 3.25

(3.50), Magyarországba 1.78 (1.13), Angliába 1.53 (1.59), Romániába 0.84 (0.80) milliárd Kcs értékű árukat.

A német cipőipar Bata ellen. A német

cipőiparosok a kormánynál panaszt tettek a külföldi, különösen pedig a csehszlovák verseny ellen, mely nagy károkat okoz nekik. A német kiküldött utján a genfi nemzetközi munkahivatalnál is panaszt tettek a Bata-cóg ellen és sürgős intézkedést kérnek.

Egy német község erélyes adóügyi beadványa. Egy német község adóügyi beadványában azt irta, hogy a gazdát addig nyomják az adókkal, mig ekéjéből ki nem veszi a vasat s azzal agyon nem veri a hivatalnokokat. A beadványban foglalt fenyegetésért az aláírókat megbüntették.

Nagyobb nafta vásárlások. Az utóbbi időben csehszlovák kereskedők és a finomítók, mint a Fanto,müvek, Kralupi finomító stb. az orosz kereskedelmi képviselet prágai nafta- szindikátusától nagyobb naítamennyiséget vásároltak. A kereskedők különösen nagyobb tömeg könnyű benzint rendeltek.

A magyar háboruelőtt adósságok konvertálása. Budapestről jelentbe: Pénzügyi körökben élénken

tárgyalják a háboruelőtti adósságok kérdését és pedig a pengő-valuta bevezetésével kapcsolatosan. Rámutatnak arra, hogy ezt a kérdést feltétlenül még 1927 január elseje előtt, tehát ama nap előtt, amelyen a pengőjegyzést hivatalból bevezetik, el kell intézni. A háboruelőtti címleteknek pengővalutára való átértékelése lehetetlennek látszik, mert ezek a címletek igy csak néhány fillér értékűek volnának. Azt hiszüi, hogy ezek a háború- előtti címletek, amelyek most kerülnek összeírásra, a tulajdonosokhoz egészen más alakban fognak visszakerülni, ami teljesen attól függ, hogy a jóvátétel! bizottság uj címletek kiadását fogja követelni, vagy megengedj-e a régiek lebélyegzését. Több tervet dolgoztak ki erre nézve és valószínűnek látszik, hogy' a címleteket konvertálni fogják. Ez a konvertálás azokra a címletekre is vonatkozik, amelyek külföldön vannak és a még nem nosztiíikáU obligációkra is.

Központi sajtgyárak alakulnak. A kormány egy millió koronát szavazott meg a kis sajtgyárak központosítására. A földmive- lésügyi minisztérium egyelőre két helyen tervez ilyeneket és pedig Zemplén- és Zólyom megyékben. A létesítendő szövetkezetek tagjai az eddigi kisebb túró- és sajtgyárak volnának. A központi gyárat modern berendezéssel látnák el és szakértő vezetőkkel.

Német ipari továbbképző tanfolyamok. A köztársaság német vidékéin az iparosság állandóan rendez segédek és mesterek számára továbbképző tanfolyamokat az összes iparágakban. így jelenleg Égerben nyerges-, Reichenberg vidékén vándor cipőipari, Rei- chenbergben pék- és cipőipari tanfolyamok folynak. Ezen tanfolyamok olyan iparostúr- saink részére, akik a német nyelvet csak kevéssé is bírják, igen hasznosait lehetnek és ezért figyelmükbe ajánljuk. A tanfolyamokról bővebb felvilágosítást az illető kereskedelmi és iparkamara, vagy szakosztályunk irodája (Banská-Bystrica, M-asarykovo 22) nyújt. Esetleg némi támogatást is kieszközöl az Iroda, ha érdeklődő iparostársunk nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel.

r