Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-26 / 47. (1085.) szám
4 'KtXGAI-.A^ACáíAR-H ÍRLAK 1926 febrnár 26. Péntek. Az iskolákra vonatkozó uj miniszteri rendeletek Az iskolaügyi minisztérium hivatalos közlönyének most megjelent február havi füzete az alábbi közérdekű rendeleteket tartalmazza. Az osztályt, megismétlő középiskolai tanulók tandíjfizetési kötelezettségének, illetve a tandíjmentesség kedvezményének elbírálásánál kizárólag az a körülmény a mértékadó, hogy az éppen elmúlt iskolai év végén az illető tanuló milyen bizonyítványt kapott Ha a bizonyítvány azt tartalmazta, hogy a tanuló felsőbb osztályba felléphet s erkölcsi magaviseletből „jó“ jegyet kapott, úgy önkéntes osztályismétlés esetén tandíjmentességben részesülhet Az iskolai ét befejezése előnyben részesül az, aki már állami szolgálatban volt s katonakötelezettségének eleget tett A tanárjelölteket aszerint Írják sorrendbe, hogy mennyire haladtak a tanulmányaikban. Középiskolai tanári állást csak az kaphat, akit a tanárok lajstromába bejegyeztek. A női gazdasági iskolákon mindig május és november hónapban kell megtartani a vizsgálatokat A vizsgára való jelentkezés határideje április, illetve október elseje. A nyugdíjasok a múltban mindig a hónap második napján kapták meg illetményeiket. A pénzügyminiszternek legújabb rendelete szerint a folyó év április elsejétől kezdve a nyugdíjasok is a hónap első napján fogják megkapni a nyugdijat Ha a hónap elseje vasárnapra, vagy ünnepnapra esik, az illetményeket a legközelebbi hétköznapon kell kifizetni. A vasúti menetrend, mint oktatási segédeszköz A földrajznak a gyakorlati tanitása céljából a jövőben a vasúti menetrendoktatást is fel kell venni a középiskolák tanítási tervezetébe. Hogy a menetrend-olvasás tanitása lehetővé tétessék, a postatigyi minisztérium a könyvalaku menetrendek régi. érvénytelen példányait darabonkint ötven fillér árban bocsátja az igénylő iskolák részére. A zsolnai női háztartási iskolát az iskolaügyi minisztérium 9/920. számú rendelete amaz iskolák közé sorozza, amelyek- j nek bizonyítványa a női és gyermekiulia var- } rásra képesítő iparigazolvány váltására jogosítja az iskolát sikeresen befejező leányokat. Az olyan években, amikor junius huszon- nyolcadika hétfői napra esik, — ilyen például a folyó 1926. év is — az évvégi bizonyítványt, illetve az értesítőt a tanulók már junius huszonhatodikán, szombaton kapják kézhez. Ezekben az években az érettségi vizsgálatokat junius kilencediké és huszonhatodi- ka között kell megtartani, mig a jövő iskolai évre való beiratkozás junius huszonhatodika és harmincadika között történik. A középiskolai tanári helyek betöltésének uj módja Miután az állami iskolai szolgálat egyes csoportjaiban olyan nagyszámú tanár és tanárjelölt pályázott a megüresedett helyekre, hogy az összes jelentkezők kérvényeit távolról sem lehetett kedvezően elintézni, az iskolaügyi minisztérium a megüresedett tanári állásokat a jövőben uj rendszer alapján fogja betölteni. Az iskolaügyi minisztérium felfekteti az összes tanárjelöltek a okleveles tanárok lajstromát, mégpedig külön-ktiiön mindegyik oktatási nyelv számára. Ha valahol egy hely megüresedik, a minisztérium egyszerűen a lajstromban legközelebb következő tanárt hívja meg oda. A lajstromba való felvétel kellékei általában ugyanazok, mint a középiskolai tanári állés elnyerésének a feltételei, vagyis igazolni kell a csehszlovák állam- polgárságot, a tanulmányokat, egészségi állapotot (orvosi bizonyítvánnyal), kifogástalan erkölcsi életet; csatolni kell továbbá a kérvényhez a katonai szolgálatra vonatkozó iratokat és egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező más állami szolgálatban nem áll s közölni kell azt is, hogy folyamodott-e az illető más állami hivatal elnyeréséért. Végül mellékelni kell az életrajzot A folyamodót a minisztérium értesíti arról, hogy a tanárok lajstromába felvették-e. Az állások betöltésénél a következő sorrend az irányadó. Ugyanegy szakcsoporton belül előnyben részesülnek a teljes képesítéssel rendelkező tanárok azokkal szemben, akiknek valamely vizsgája még hiányzik. A teljes képesítésű tanárok a lajstromban a képesítés keltezésének időrendjében lesznek bejegyezve s igy mintegy „rangsorba*4 állíttatnak. Ha a képesítés keltezése egyező, illetve egy napról való, úgy A földbirtokosok megmozdulása a földreform revíziója és igazságos megváltoztatása érdekében A keletszlovenszkói gazdák memoranduma Az összes illetékes fórumok e napokban kapták meg Bujanovics Gyula sárosi földbirtokos szakszerűen kidolgozott memorandumát a földbirtokreform kérdésében, melyet azért ismertetünk, hogy folytatólag minél több hozzászólással a fontos kérdést állandóan napirenden tartsuk. A memorandum igy szól: A forradalmi nemzetgyűlés által megalkotott egyik legfontosabb törvénycsoport a földreformról szól. Minden agrárreform, mélyen belenyúlva a termelés és magántulajdon szokásos és elfogadott rendjébe, óriási átalakulásokkal s rázkódtatásokkal jár még akkor is, ha az nyugalmas időkben, gondos tanulmányozás és előkészités után valósul meg és igy nagyon érthető, sőt természetes, hogy egy ilyen törvény, mely még a forradalmi átalakulás izzó hangulatában, kellő előkészítés nélkül, bizonyos szubjektív, rokon- és ellenszenvek hatása alatt létesült, a gyakorlati életben nem válhatott be és 6 év tapasztalatai után ma már a politikai és gazdasági élet tényezői mutatnak rá a törvény elhibázott voltára és az általa okozott óriási anyagi és erkölcsi károkra. Midőn a Kosice-nagyzsupai Gazdák és Bérlők Egyesülete nevében bátorkodom rámutatni a földreform hatéves, gyakorlat által beigazolt hátrányára, teszem azon meggyőződéssel, hogy ezzel a közérdeket szolgálom, azon reményben, hogy ez a kérdés ma már higgadt megítélésben részesülhet és azon tudatban, hogy az állam tekintélye és konszolidációja elérte már azon fokot, hogy az állam tekintélyének minden sérelme nélkül lehet javítani a hibás törvényeken, lehet „consilium mutare in melius44. A földreform, mint a gazdasági élet rendjébe mélyen belevágó, a meglevő tulajdonok nagy eltolódását okozó állami kényszerintézkedés, kell, hogy oly célokat szolgáljon és olyan hiányokat pótoljon, melyek az állam ily erőszakos beavatkozását nemcsak igazolják, de erkölcsi tekintélyét bel- és külföldön emeljék és anyagi érdekeit is szolgálják. A feladat tehát hármas: 1. Erkölcsi. 2. Gazdasági és pénzügyi. 3. Politikai. A való élet tapasztalatai, amelyek halomra döntenek minden elméletet, igazolják, hogy a mai földreformtörvények feladatuk egyikének sem felelnek meg. 1. Erkölcsi feladatuk lett volna ezen törvényeknek beigazolni, hogy az erőszakos beavatkozásra ily mértékben tényleg szükség volt, azok a múlt földelosztásuái igazságosabb, kedvezőbb helyzetet teremtettek és a magántulajdon szentségébe világszerte vetett hitet nem gyöngítették, mert csak a szükséges mértékben statuáltak kivételeket A mai földreform egyik feladatának sem felel meg. Nem a szükséghez képest vesz el magántulajdont, hogy igazi hiányokat pótoljon, de egy bizonyos minimumon felül elvisz mindent, akár van rá szükség, akár nincs, illetve elvisz ott is, hol arra semmi szükség, úgy hogy eddig intenzív© miveit földek parlagon maradnak, jelentékeny részük pedig, maradékbirtok alakjában, egy modern dona- cionális rendszert létesít. A távolmultban tényleg dívott a hűbéres kor kiegészítő részét képező donacionális rendszer, midőn az ingatlanok a mindenkori hatalom birtokosai által híveiknek adomá- nyoztattak, vagy tőlük elvétettek. A mai jogrendbe azonban ez a rendszer már be nem illeszthető, ezzel a világ közvéleménye szakított, sőt még a donácía jelen élvezőire 9em képez megbízható jogalapot, mert precedens gyanánt szemük előtt lebeghet saját példájuk, horrv a hatalom adhat, de el is vehet magántulajdont. Az államnak késécrtelenül mindenütt meg van a joga, közérdekből, kisajátítás formájában, belenyúlni a magántulajdonba, de ennek két mellőzhetetlen előfeltétele van: először, hogy mindenki előtt kétségtelen legyen, hogy ez közérdek szempontiából szükséges és másodszor, hogy a kisajátítást szenvedő teljes kártalanításban részesüljön. Kisajátítás, valódi szükség é6 kártalaniTörött serleg Irta: N. Jankó Olga Annával annyira volt már, hogy mikor elutazott, odaadta neki a lakása kulcsát. A lány belepirult. Mert az olyasmit jelent, mintha bezárkózz nék vele a lakásába. Aztán komoly, asszonyt engedelmességgel ment fel és szivessége nemcsak pepecselő, pajtásoa apróságokig terzedt, nemcsak hogy ellátta az üveges jácintokat friss vízzel, hanem szép gondosan kitisztogatta a szertehagyott ruhákat, rendbehozta a szekrényeket, végül pedig leült az ablak mellé és megjavitgatta az arra szorult ruhanemüeket. Az elhaladó emberek, akik észrevették, tiszteletteljesen köszöntötték, mint a mindenki által becsült férfi jövendő asszonyát... A nagybátyjánál már volt egy vendég, amikor odaérkezett a férfi. Ode arcú, barna fiatal leáuy, a bátyja még szintén viruló feleségénhúga. Áttetsző bőre alatt mint valami piros pilleszárny, állandóan gyorsan hullámzott a vér. A nénje birte- lenkedve kovácsolta köztük a bizalmat — Megcsókolhatod Milit, hiszen tulajdonképpen rokonod! A Mlli arcén várakozó nyugalomban maradt a piros pille, de a férfi szégyelte az ilyen játékot Vacsoránál nehéz, édes borral pecsélgették a sok felhordott régi történet igazságát. A férfi kimelegedett és ellustult. Engedőimet kért és cigarettájával átment a másik szobába. Kabátját letette és Ingujjban feküdt végig-a díványon. Egyszer csak dúdolva benyitott Műi. — A, bocsánat, nem tudtam, hogy ilyen kényelembe helyezte magát! De azért nem fordult vissza, odament a dívány fejénél álló szekrényhez és nyitogatni kezdte a rajta álló dobozokat. A házigazdának közben eszébe jutott valami jóízű história. — Tyhü, ezt még n^m mondtam el a fiúnak! Miska, Miska, gyere csak vissza egy pohár borra és egy jó anekdótára! A másik szoba felé indult. Az asszony megfogta a karját. — Hagyd csak békén; — most ment be Műi, — tette hozzá nyomatékosan. A férfi odabent figyelmen kívül akarta hagyni a lány jelenlétét. Behunyta a szemét. Egyszerre csak belekapott egy kéz a haja tincseibe. — Ejnye, hát micsoda lovag maga. igy semmibe 6em venni a társaságot és szundikálni már fél küenekor! A csípős búzásból valami emlékeztető édesség futott végig a férfi idegein. Otthon ilyenkor Anna játszani szokott a bajával... motoszkáló, félénk ujjai, mintha apró ígéreteket osztogatnának az eljövendő asszonyiságból. Megfogta a Műi kötekedő kezét ée belerántotta dús bajába. — Nem úgy, hanem igy keű csinálni! Műi megpróbálta az utasítás szerint. — így? Áthajolt a dívány karján egészen a férfi arca fölé. Kivágott blúza leesett és szabadon engedte a keblét. A férfi egy picit feljebb dobta a fejét s a leány melle róborult Az asszony odaát éppen most tartotta jónak, hogy benyisson. Nem fordult vissza. ~ Igen, hát ti igy, ... .-amint látom, már nagyszerűen elintéztétek a dolgotokat! Műi felkapózva, szótlanul igazgatta a ruháját. A férfi mámora kíváncsiságba kezdett tisztulni, szerette volna tudni, mire célozgat az asszony, aki valami beismerésíélére várva állott előttük. A férfi nem érezte a magyarázkodás szükségét, üyen megmagyarázhatatlan és mégis, ösztönösen természetes felindulás után. Az semmi! A vérnek egy lépése, amiről mit sem tud az agy, n lélek, mit lehet arról magyarázni? Egyébről pedig nem tudott Önmaga és Műi között Kivette a tárcáját és rágyújtott egy józanitó cigarettára. Másnapi, elutazása előtt mikor a háziasszony behozta a reggelit, jelentő* tekintetet vetve az urára, magára hagyta a két férfit. — Miska, te, mi történt kőztetek? — kérdezte komolyan a bátyja. j A férfit még mindig ringatta a tegnapi mámor, nem tudott számot vetni a dolgokkal. — Azt hiszem, hogy semmi különös, mondta röviden.-i-r De igen, Mili sírt az asszony előtt és azt mondta, hogy nem mehet a világ szeme elé, ha ki nem magyarázod a dolgot Látod: reggelihez sem jött! Nézd, testvér, az nem lehet, hogy az én házamban, a mi részünkről inkorrektség érjen egy nőt! Menj be a lányhoz és intézd el a dolgot! A fiatalember kissé ingerülten állt fel, hogy engedelmeskedjék. Különös! Mire csinálnak problémát egy olyan csekélységből, amelyhez semmi köze az észnek és érzelmeknek! De hát ez az emberi élet fonáksága! Mindent egy bizonyos kaptafára bűzni! £s azt hiszik, hogy csak úgy van az jól!... Műi lehajtott fejjel állt a tegnapi helyén. A piros pillék ott libegtek az arcán. Az a vágy ismét ! fellobbant a férfiben, hogy a vére hálójába kapja be őket. De gondolata nem volt az ügyről. Végül nagynehezen rátévedt egy kis formára, amelyre ! rá lehet ütni. A kezét nyújtotta a lány felé: — Megengedi Műiké, bog;.- levélben mindent megmagyarázzak? A lány arcáról egyszeribe lepergett az n kis : erőltetett neheztelés és szégyen. ívedet adott, 1 olyan mozdulattal, amelyben meg volt a diadalmas parancs a megírandó levél tartalmára nézve. *.! A vonat megint visszadöcögtotte gondolattalan,' érzéki zsibbadtságába. Látta a pirosarcu lányt, érez-1 te a leomló blúzban lágy keblét, mint szárnyak tás nélkül konfiskációt jelent és semmi sem rontja annyira az állam tekintélyét, hitelét a külföld előtt, mint az a tudat, hogy ott a magántulajdon nem szent. Lásd Oroszország! A földreform előkészítői is ismerték a fenti alapigazságot és a tényleges konfiskáció látszatát azzal vélték elkerülhetni, hogy gon- dósán mellőzve ezen kifejezést, mindenütt kártalanításról beszélnek. De vájjon van-e valaki a köztársaságban, aki ne tudná, amit a külföldön mindenki tud, hogy itt a kártalanításnak csak látszata folyik, mely, ha nem lenne annyira átlátszó, hivatva volna elrejteni a tényleg folyó kon- íiskálást. Mi árthat jobban a külföld előtt egy állam hitelének, tekintélyének, mint ezen többé nem leleplezhető tudat. 2. Nem felelt meg a földreform a hozzáfűzött gazdasági és pénzügyi feladatoknak sem. A világháborút követő, többé-kevésbé világszerte jelentkezett élelmezési és pénzügyi nyomorúság mindennél jobban dokumentálta a belföldi gazdasági termelés döntő fontosságát. A nagyhatalmak — és pedig úgy győzők, mint íegyőzöttek — a legnagyobb áldozatok árán iparkodtak mezőgazdasági termelésüket emelni, ennek útjában álló akadályokat elhárítani. A csehszlovák köztársaságban ennek épp az ellenkezője történt. A földreform a magántulajdon terén teljes bizonytalanságot teremtvén, kiölt minden egyéni vállalkozási kedvet, megakasztott minden többtermelést. Melyik gazda hajlandó befektetéseket eszközölni, áldozatokat hozni, mindőn nem tudia, hogy mi „még az övé és meddig? Ki fog erdőt kultiválni, midőn az ugvnevezett „megvál- tástás" Damokle^-kardja függ állandóan a feje felett. Az is köztudomású tény, hogy nemcsak a parlagon maradt, de kellő mérlegelés nélkül kiosztott területek is a közellátás szempontjából elvesztek, többé számba nem jöhetnek. A legkritikusabb élelmezési és pénzügyi helyzetben külföldi liszt- és gabonabehozatallal kellett pótolni a megcsökkent belföldi termelést, az egyesek és állam pénzügyi erejének óriási áldozata árán. A termelés terén tehát igen nagy hátrányokat mutat fel a földreform; de vájjon ezen indirekt károk mellett nem követel-e az államtól még igen jelentékeny direkt pénzáldozatokat is? E téren is meg vannak a hat év tapasztalatai, amelyek azt mutatják, hogy dacára az állam által már adott segélyeknek, dacára, hogy a kisgazdák a kisajátítási ár sokszorosát fizetik a nekik kiosztott területekért, a földhivatal állandó pénzügyi nehézségekéi küzd. Most lett éppen benyújtva egy törvény- javaslat. mely 70 millió korona államsegélyről és 500 millió korona felveendő kölcsönről szól. Vájjon van-e valaki, ki ne tudná, hogy ez összegek nem lesznek elégségesek és végeredményben mindezen összegeket ismét csak az adózó polgárok összessége fogja megfizetni. De talán a telepítések terén ért el a földreform nagy sikereket? A lanok rövid tudósításai szerint enpek épp az ellenkezője áll. A most kért államsegély is a telepesek felsegélyezésével lesz indokolva. Ahol a telepedés nem egy természetes folyamat, de mesterséges és erőszakolt intézkedés, ott az állam — legnagyobb pénzügyi áldozatai dacára — még soha és sehol sem járt sikerrel. alatt az anyamadár pelyhes, puha ölét. Elaludt. Déltájban ébredt, a függönytelen ablakon beáradó nap mintha éles injekciókkal költögette volna öntudatra. Zavarni kezdte az elmúlt nap emléke. — Majd csak lesz valahogy, — gondolta, — tényleg, kimagyarázom. Mikor alkonyba hüvösedött a délután, már a faluja vidékén futott a vonat. Rendes, mindennapi életének légköre mintha betódult volna a fülkébe és egész biztonságossá frissítette. Úgy csodálkozott, hogy utitársai most is gyűrötten, hajlott gerinccel kuporognak az üléseken. Leemelte a feje felől súlyos csomagját, de csak azért tette már most, hogy kinyujtózhassék, kiütve a fejét a ránehezedett nyomásból. Már rét jött, már erdő nyúlt bele... már otthon volt... és mintha begyek mélyének legtisztább forrása fakadt elibe az Anna szeme. Már mindjárt látni fogja a valóságban és akkor minden jó lesz, el tud intézni mindent. Merít azokból a sze- mekból, merít a leikéből és miden helvreigazódik! Meri!,... de igen... mivel? Van-e még mivel az Anna leikébe nyúlnia? Most már a gondolataira, az érzéseire józanodott az a tegnapi nap... és cserepekben hullott ki saját kezéből férfijellemé- nek hitele. A*Aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaöo;a minden hl cnak oro$9$iavn, ítatintóstó us. Telefon ftt) 6n m\ iVTffVfVffvtvvvvvvtrvvtfvvvvvvwtfvir
