Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-14 / 37. (1075.) szám

1926 február 14. Vasárnap. ^lUCCT-MAsGfetSR'HÍRlkSE AZ IOÍ SODRÁBAN Irta: Scböpflin Aladár. Tegnap mellém lépett a halál. Az este finom és nemes költő-barátunk, Gel- lért Oszkár szerzői estjén voltunk, amelyen ennek a nagyközönség által olyan méltatlanul elhanyagolt, de igazi müértők által annál nagyobbra becsült köl­tőnek a súlyos és világító szavait hallottuk Varsá­nyi Irén, Simonyi Mária, Ódry Árpád, Kürti József és más kitűnő magyar színész ajkáról és hallottuk a versek leghivatottabb interpretátorát, magát a költőt is. Szép, meleg este volt, egy nagy magyar tehetség megmutatkozása a zsúfolt hangversenyte­rem közönsége előtt A hangverseny után, nagy társaság, Írókból, fe leségeikből álló régi baráti kör, — volt már vagy íél- tizenkét óra — bementünk az Abbázia-kávéházba vacsorázni. A vacsoránál mellettem ült Fazekas Sándor, régi barátom, kitűnő derék ember, egy nagy építkező vállalat igazgatója, a kemény és sú­lyos tollú Írónő, Kernách Ilona férje. Jókedvű volt, derülten beszélgetett velem is, másokkal is Faze­kas Sándor, a maga csöndes, meleg módja szerint, jóízűen megvacsorázott. Jó éjfél után volt, mikor hazamentünk. Ma reggel bemegyek a városba. Egy fiatal hölggyel találkozom, aki egy házban lakik Fazeka- sékkal. Izgatottan mondja nekem ez a hölgy: — Nagy tragédia történt a házunkban. — Tragédia? — kérdem én. — Fazekas Sándor meghalt az éjjel, hirtelenül. Álltam, mint a sóbálvány. Nem értettem, mi történt. Nem bírtam felfogni, hogy amit hallottam, valóság. Hogy itt valami visszavonhatatlan, jóvá­tehetetlen, végleges dolog történt. Egy pillanatra megakadtak lelki életem funkciói, az eszem nem birta átugorni azt a szakadékot, amely köztem és barátom közt nyílt. Azt, hogy ez az ember, akit szerettem, akivel tegnap még együtt voltam, akin nem látszott semmi jele arról, hogy valami szörnyű fog történni, — hogy ez az ember már nem ember, hanem csak bizonyos mennyiségű élettelen hús és csont, hogy ez az élő, melegen érző valaki most egyszerre valami lett: holttest. Nem értettem, a tudatom nem birta, nem is akarta magába befo­gadni ezt az elviselhetetlen tényt. A következő pillanatban megrendültem. Egy­szerre megértettem, ami ellen mindig tiltakozik az ember akarata, egész valója, amely az életre van berendezve: hogy a halál konkrét valóság, nem csupán filozófiai gondolatok és poétái hangulatok tárgya, hanem olyasvalami, amivel számolni kell, ami éppen olyan nagy és végtelen, mint az élet, ami okvetlenül elkövetkezik és nem lehet elke­rülni, mert szükségszerű, elháríthatatlan, — at életnek ősfénye. Borzasztó súly nehezedett a lel- kemre: egyszerre megéreztem az élet súlyát és megéreztem a szomorúságot, amellyel az emberi' élet meg van terhelve. Mellém lépett a halál. Már egyszer éreztem ezt. Szegény Kaffka Mar­git temetésén volt, 1918 december elején. Egy va­sárnap meglátogattam Margitot, órákig beszélget­tünk, vidáman, meghitten s a rettentő idők dacára is bizakodón, ö a jövendő terveiről beszélt, nagy történelmi regényéről, melyre nagy tanulmányok­kal s a lényét jellemző komoly lendülettel készült. A kis fia este fejfájásról kezdett panaszkodni. Le­fektette a divánra, gondosan betakarta, kedves szavakat mondott neki. A kis fiú egy perc múlva elaludt. Én meg nemsokára megnyugodva, könnyű, derült kedvben, egy pár szép óra emlékével szi­vemben mentem haza. Másnap délután hallom: Margitot fiával együtt bevitték a klinikára. Spa­nyol betegség, igen nagy fokú. Utána való vasárnap hozzák a hirt: Kaffka Margit meghalt. Másnap meg­halt Lacika is, a kis fia. A legkomorabb napokban volt ez. Odakinn a forradalom, teljes zűrzavar, az élet bizonytalan­sága, majdnem reménytelen jövő. Egy régi, nagy sorsú ország, a mi országunk, hasadozott darabok­ra, irtőztató recsegés-ropogás közepette. Egy tár­sadalom, mely tegnap még szilárdnak, változhatat- lannak érezte magát, félelmes vergődések között bomladozott szét. Senki sem tudta, merre megyünk, mindenkit a bizonytalanság gyötrő izgalma ragadt magával. Egy feneketlen kút elszabadult vödrében állunk, amely ellenállhatatlan sebességgel suhant velünk lefelé. És hozzá a spanyol nyavalya. Az emberek tömegesen haltak, mindenki rettegett az életéért, minden szemből az a félelem meredt: fogok-e élni holnap? Mindennap halt meg egy pár ismerősöm, férfiak, nők, gyermekek, egész csalá­dok. Jó barátok, közéleti emberek, ismerősök, szomszédok, úgy dőltek ki sorban egymás után, mintha rengene a föld. Margitnál, azon az utolsó vasárnap délutánon, találkoztam egy fiatal házas­párral. Rákövetkező pénteken, mind a ketten, férj is, feleség is, meg voltak halva és harmadnapra utána meghalt Margit és másnap a kis fia. Budán, a farkasréti temetőben temettük el Margitot. Kevesen voltunk, akkor már temetésre sem mertek az emberek járni. Csúf, zord téli idő volt. Ólmos eső esett, hideg szél fütyült a Hármas- Határhegy felől, dideregtünk, néhányan, az elhunyt jóbarátjai, társai élete nagy harcában. Kora délután volt, de már sötét. Az egész temetés olyan kietlenül zord volt, olyan borzalmas körülmények között lóság. Az a fagyott érzés, hogy itt áll a testem mellett és holnap talán már elér engem, hiszen csak egy kis lépést kell tennie. És most, a szegény Fazekas Sándor. Ugyanaz az érzésem van, mint azon a temetésen. Nem tudok szabadulni tőle. Érzem, hogy mi vagyok: halálra Ítélt élet. A szlovák néppárt kettészakadás előtt? A kormánybalépés a párt választóvize — Juriga kiválik a néppárt­ból? — Egy néppárti politikus nyilatkozata — Saját tudósítónktól — Valódi Zwack-féle 99 Unicum ff Prága, február 13. Komoly forrásból szerzett értesüléseink szerint a szlovák néppárt súlyos válság óráit éli, mert egy lényeges elvi kérdésben a párt vezető tényezői között kétféle áramlat mu­tatkozik. A parlament munkájának ujrafelvé- telétől már csak pár nap választ el és igy mindinkább aktuális lesz az a kérdés, hogy a néppárt miképpen viselkedjék a kormány­nyal szemben. Nyílt titok, hogy a pártban két nézet áll szemben egymással. Hlinka és párthívei a kormánnyal való megegyezés ellen foglalnak állást mind­addig, mig az autonómia reális feltételeit nem biztosították. A Bnday és Juriga kép­viselők vezetése alatt álló szárny ellen­ben a kormányba való belépést sürgeti, hogy a párt ilyen módon érjen el ered­ményeket. Hlinka táborában van a pártnak nagyobb tömege, a nép alsóbb rétegei, mig a Buday— Juriga szárnyat az intelligencia támogatja. A pártvezetőség legutóbbi pozsonyi ülé­sén is feltűnő volt, hogy a pártvezetöség kis­gazda tagjai semmi szin alatt sem akarják a megalkuvást, a kormánnyal való megegye­zést és a késhegyig menő harcot hirdetik az autonómia teljes kivívásáért. Munkatársunknak alkalma volt egy szlo­vák néppárti képviselővel bizalmas beszélge­tést folytatni, aki ki jelentette, hogy ha a kor­mány a nagyszombati rezoluciót nem fogadná el a megegyezés alapjának, akkor a szlovák néppárt szenátorainak és képviselőinek nincs jogukban önállóan dönteni a kormánybalé- pésről, hanem a képviselő és szenátori klub felelősséggel tartozik a pártvezetöség- nek és ennek határozata nélkül semmiféle akciót nem kezdeményezhet. A képviselő kijelentette azt is, hogy feleslegesnek és elhibázottnak tartja a szlovák néppárt keretében a magyar osztály felállítását, mert hiszen Hlinka ezzel ugyanabba a hibába esne, amit a magyar keresztényszocialista párt szemé­re szokott vetni, amikor a keresztényszo­cialista párt szlovák osztályának fentartá- sában casus bellit látott A magyar osztály felállításának nem len­ne semmi gyakorlati értelme, mert a magyar­ságnak autonómiára hangolt tömegei világné­zetüknek megfelelően helyezkedhetnek el a már meglevő magyar pártok kereteiben. Informátorunk jelezte azt is, hogy még a parlament megnyitása előtt igen érdekes po­litikai esemény fog végbemenni a néppárt­ban. Ma még ellenőrizhetetlen hírek szerint arról van szó, hogy Juriga tényleg külön utón akar haladni. A legközelebbi jövő talán biztos feleletet ad a most még függő kérdésekre. Nádosyék nem akarnak megjelenni a parlamenti bizottság előtt Jogi vita az Ügyészség eljárása körül — Németországban találták föl a tökéletes pénzhamisító gépet - A franciák új nyomozást akarnak Budapest, február 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Jelentettük azt, hogy tegnap délután kellett volna ki­hallgatnia a parlamenti bizottságnak Ná- dosyt, Gerőt és Kurtzot. Az ilyen alkalmak­kor kivonulni szokott rendőri készültség azonban tegnap délután elmaradt. Később kiderült, hogy az ügyészség ugyan elő akarta vezettetni mindhármukat, de Ná­dosyék kijelentették, hogy nem kívánnak megjelenni a bizottság előtt s nem is haj­landók előtte semmiféle vallomást sem tenni. Arra hivatkoztak, hogy a büntető perrendtartás értelmében joguk van a meg­jelenést megtagadni. Egyébként is elhatá­rozták, hogy a bizottság minden kérdésére hallgatással felelnek. Megjelenésüknek te­hát semmiféle gyakorlati értéke nem volna. Az ellenzék körében tegnap este külö­nösen nagy izgalommal tárgyalták az ese­tet s ezért a főügyészt s rajta keresztül az igazságügyminisztert teszik felelőssé. Egyes politikai és büntetőjogi tekinté­lyek az ügyre vonatkozólag a következő ki­jelentéseket tették: Rassay Károly kijelentette, hogy ilyen ügyben tudtával fogságban levő egyéneket nem szoktak megidézni, mert ez fogalmi képtelenség. Elő kellett volna őket állíttatni s ha az ügyészség ezt meg nem tette volna, ezzel nem tett volna eleget a parlamenti bizottság megkeresésének. Vitatható az, hogy kötelesek-e az előállítottak azután val­lani is; ez teljesen elhatározásuktól függ, mert a parlamenti bizottságnak a vallomás kikényszerítésére nincs semmiféle eszköze. De természetesen elő kellett volna őket ál­líttatni. Tasnády Nagy András neves büntető- jogász a következőket mondta: A letartóz­tatottakat az ügyészség kényszerítheti a megjelenésre. Erre eszközei is vannak, ha élni akar velük. Nekik csak egy joguk vau: Medicinái Brandy „De'pey” crém likőr Nemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum 5040 szállítja elsőrangú minőségben Vereinigte Spiritus- n. Likőr- Industrie Aktieegeseilschafí Mahr.-Ostran, Bahnhofstr. i04. Tel. í96. a vallomás megtagadása. De ezt is csak sa­ját hátrányukra tehetik meg. Vámbéry Rusztem szerint nem kétsé­ges, hogy a parlamenti bizottságnak van annyi joga, mint azon állami hatóságnak, amelynek hatáskörébe a büntető eljárás teendői utalva vannak. A letartóztatottak­kal nem történt volna semmi jogtalanság, ha karhatalommal vezetik őket elő. Az az­után a vádlottak dolga, hogy beszélnek-e vagy hallgatni akarnak. Nagy Emil volt igazságügy miniszter: A parlamenti bizottságnak semmi kényszerítő hatásköre sincsen. Semmivel sincsen több, mint a drágasági bizottságnak. Még a ház­szabályok sem ruházzák fel tanuidézési jog­gal a parlamenti bizottságokat. Tehát még a képviselők sem kötelesek megjelenni, még kevésbé idegenek. Nem tesz semmi különbséget az, hogy az illetők le vannak-e tartóztatva vagy sem. A törvény nem ismer semmi olyan kényszerítő eszközt, amellyel a letartóztatott egyéneket köteleznék a bi­zottság előtt való megjelenésre. Politikai szempontból azonban kényszeríteni lehetett volna őket. A foglyok teljesen jogosan jár­tak el, mert csupán a nyomozó hatóságok előtt kötelesek megjelenni. Véleményem szerint a kényszerítés esetében hivatalos hatalommal való visszaélés esete forogna fönn. Nádosy, Kurz s Gerő meg nem jelené­séről az ügyészségnek az az álláspontja, hogy a vádlottaknak saját elhatározásától függ, hogy megjelennek-e vagy sem. Az ügyészség kijelenti, hogy hivatalos hata­lommal való visszaélést követett volna el, i ha megjelenésüknél erőszakot alkalmazott volna. Az Est értesülése szerint azáltal, hogy | a vádlottak megtagadták megjelenésüket, előtérbe kerül, hogy az igazságügyminiszter i és a kormány teljesítsék vállalt kötelezett-1 ségüket, hogy a parlamenti bizottság mun­káját minden körülmények között biztosít­ják. A lap szerint a bizottság most újból kéri a vádlottak elővezetését. Rába rosszul lett kihallgatásakor Budapest, február 13. Tegnap délután a Markó-utcai fogházban kihallgatták Rába Dezsőt, Windischgractz herceg volt titkárát. A kihallgatáson a francia kiküldöttek is résztvettek. Később eddigi vallomásaiban mondott adatokra vonatkozólag szembesíte­ni akarták Windischgraetzcel. A herceget is elővezették, de mikor Rábához kérdése­ket intéztek, hirtelen rosszullétre hivatkoz­va engedélyt kért a szembesítés elhalasztá­sára. A kihallgatás tehát a franciák leg­nagyobb sajnálatára elmaradt. A franciák azonban ragaszkodnak úgy a szembesítés­hez, mint Nádosy és Szörtsey újabb kihall­gatásához Még egy újabb nyomozás? Budapest, február 13. Sztrache Gusz­táv királyi főügyész elkészült a hágai ki­hallgatási jegyzőkönyvek áttanulmányozá­sával s a hágai és budapesti letartóztatottak ellentmondó vallomásainak tisztázására újabb kihallgatásokat lát szükségesnek. Kü­lönösen Gerő és Spannring ellentmondásai teszik szükségessé az újabb kihallgatásokat. A franciákban a külföldön vezetett nyomozás eredményeképpen megérlelődött az a felfogás, hogy az elmúlt években Né­metországban olyan tipusu nyomdagépeket gyártottak, amelyekkel megfelelő papiros és festék felhasználásával bármely állam bankjegyét tökéletesen lehet hamisítani. A franciák meggyőződése, hogy nemcsak fran­kokat, hanem más középeurópai állam bankjegyeit is hamisították. Nem Magyar- országon elszigetelt, hanem nagyarányú bankóhamisitó szervezetről van szó, német- országi irányítás mellett, a német géptípus segélyével. A franciák most azt kutatják, hogy ho­gyan jutott ez a német géptípus Budapestre. Kinyomozták ugyanis, hogy Schultze régeb­ben felajánlotta egy középeurópai hatalom­nak, hogy hajlandó angol bankjegyeket ha­misítani, amiket azután repülőgépek segít­ségével Angliába szállíthatnának. A franciák a németországi adatok alap­ján most Budapesten újabb nyomozást akarnak. Házkutatás Schultze berlini lakásán Berlin, február 13. A berlini 8 ühr Blatt szerint a német rendőrség saját kez­deményezésére még február 4-én házkuta­tást tartott Schultze lakásán, aki akkor még Berlinben tartózkodott. Schultzet nem tar­tóztatták le, mert a rendőrség ilynemű megkeresés birtokában nem volt. Bethlent harmadszor hallgatja ki a parlamenti bizottság Budapest, február 13. A parlamenti bi­zottság mai ülését délután félháromkor fe­jezte be. Elhatározták, hogy Bethlen István grófot, Teleki Pált és Gömbös Gyulát a leg­közelebb újból ki fogják hallgatni. A minisz­terelnököt immár harmadszor hallgatja ki a bizottság. Az ellenzék alkalmasint felelősségre fogja vonni az igazságügyminisztert azért, folyt le, a vigasztalanság érzése fogta át a temetőt,! az eget, az emberek lelkét. A legteljesebb, remény- j télén szomorúság. Ekkor éreztem, először életemben, hogy mel­lém lépett a halál. Nem mint gondolat, nem mint teoretikus, tőlem távollevő. valami, hanem mint tény, mint elfogadhatatlan és mégis kényszerű va-! 3 Rtwinísmsavi8iomi rMMMfwna keserűvlz ff ^1:“^\ CrHMmnmiFD.HnD ■ TT —“4b I fl H I C 8 Íj fi az elrontott gyomrot 2—3 óra f | (3 és fél decis) kis üvegekben is, 1 iliaüljli ltjíu alatt teljesen rendbebozza. ® mely 2—3 - szőri használatra elegendő Megrendelhető Schmidthauer Lajos, a források tulajdonosánál is Komárno (Komárom). — Árjegyzék ismételadéknak kívánatra bérmentve 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom