Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-14 / 37. (1075.) szám
1926 február 14. Vasárnap. ^lUCCT-MAsGfetSR'HÍRlkSE AZ IOÍ SODRÁBAN Irta: Scböpflin Aladár. Tegnap mellém lépett a halál. Az este finom és nemes költő-barátunk, Gel- lért Oszkár szerzői estjén voltunk, amelyen ennek a nagyközönség által olyan méltatlanul elhanyagolt, de igazi müértők által annál nagyobbra becsült költőnek a súlyos és világító szavait hallottuk Varsányi Irén, Simonyi Mária, Ódry Árpád, Kürti József és más kitűnő magyar színész ajkáról és hallottuk a versek leghivatottabb interpretátorát, magát a költőt is. Szép, meleg este volt, egy nagy magyar tehetség megmutatkozása a zsúfolt hangversenyterem közönsége előtt A hangverseny után, nagy társaság, Írókból, fe leségeikből álló régi baráti kör, — volt már vagy íél- tizenkét óra — bementünk az Abbázia-kávéházba vacsorázni. A vacsoránál mellettem ült Fazekas Sándor, régi barátom, kitűnő derék ember, egy nagy építkező vállalat igazgatója, a kemény és súlyos tollú Írónő, Kernách Ilona férje. Jókedvű volt, derülten beszélgetett velem is, másokkal is Fazekas Sándor, a maga csöndes, meleg módja szerint, jóízűen megvacsorázott. Jó éjfél után volt, mikor hazamentünk. Ma reggel bemegyek a városba. Egy fiatal hölggyel találkozom, aki egy házban lakik Fazeka- sékkal. Izgatottan mondja nekem ez a hölgy: — Nagy tragédia történt a házunkban. — Tragédia? — kérdem én. — Fazekas Sándor meghalt az éjjel, hirtelenül. Álltam, mint a sóbálvány. Nem értettem, mi történt. Nem bírtam felfogni, hogy amit hallottam, valóság. Hogy itt valami visszavonhatatlan, jóvátehetetlen, végleges dolog történt. Egy pillanatra megakadtak lelki életem funkciói, az eszem nem birta átugorni azt a szakadékot, amely köztem és barátom közt nyílt. Azt, hogy ez az ember, akit szerettem, akivel tegnap még együtt voltam, akin nem látszott semmi jele arról, hogy valami szörnyű fog történni, — hogy ez az ember már nem ember, hanem csak bizonyos mennyiségű élettelen hús és csont, hogy ez az élő, melegen érző valaki most egyszerre valami lett: holttest. Nem értettem, a tudatom nem birta, nem is akarta magába befogadni ezt az elviselhetetlen tényt. A következő pillanatban megrendültem. Egyszerre megértettem, ami ellen mindig tiltakozik az ember akarata, egész valója, amely az életre van berendezve: hogy a halál konkrét valóság, nem csupán filozófiai gondolatok és poétái hangulatok tárgya, hanem olyasvalami, amivel számolni kell, ami éppen olyan nagy és végtelen, mint az élet, ami okvetlenül elkövetkezik és nem lehet elkerülni, mert szükségszerű, elháríthatatlan, — at életnek ősfénye. Borzasztó súly nehezedett a lel- kemre: egyszerre megéreztem az élet súlyát és megéreztem a szomorúságot, amellyel az emberi' élet meg van terhelve. Mellém lépett a halál. Már egyszer éreztem ezt. Szegény Kaffka Margit temetésén volt, 1918 december elején. Egy vasárnap meglátogattam Margitot, órákig beszélgettünk, vidáman, meghitten s a rettentő idők dacára is bizakodón, ö a jövendő terveiről beszélt, nagy történelmi regényéről, melyre nagy tanulmányokkal s a lényét jellemző komoly lendülettel készült. A kis fia este fejfájásról kezdett panaszkodni. Lefektette a divánra, gondosan betakarta, kedves szavakat mondott neki. A kis fiú egy perc múlva elaludt. Én meg nemsokára megnyugodva, könnyű, derült kedvben, egy pár szép óra emlékével szivemben mentem haza. Másnap délután hallom: Margitot fiával együtt bevitték a klinikára. Spanyol betegség, igen nagy fokú. Utána való vasárnap hozzák a hirt: Kaffka Margit meghalt. Másnap meghalt Lacika is, a kis fia. A legkomorabb napokban volt ez. Odakinn a forradalom, teljes zűrzavar, az élet bizonytalansága, majdnem reménytelen jövő. Egy régi, nagy sorsú ország, a mi országunk, hasadozott darabokra, irtőztató recsegés-ropogás közepette. Egy társadalom, mely tegnap még szilárdnak, változhatat- lannak érezte magát, félelmes vergődések között bomladozott szét. Senki sem tudta, merre megyünk, mindenkit a bizonytalanság gyötrő izgalma ragadt magával. Egy feneketlen kút elszabadult vödrében állunk, amely ellenállhatatlan sebességgel suhant velünk lefelé. És hozzá a spanyol nyavalya. Az emberek tömegesen haltak, mindenki rettegett az életéért, minden szemből az a félelem meredt: fogok-e élni holnap? Mindennap halt meg egy pár ismerősöm, férfiak, nők, gyermekek, egész családok. Jó barátok, közéleti emberek, ismerősök, szomszédok, úgy dőltek ki sorban egymás után, mintha rengene a föld. Margitnál, azon az utolsó vasárnap délutánon, találkoztam egy fiatal házaspárral. Rákövetkező pénteken, mind a ketten, férj is, feleség is, meg voltak halva és harmadnapra utána meghalt Margit és másnap a kis fia. Budán, a farkasréti temetőben temettük el Margitot. Kevesen voltunk, akkor már temetésre sem mertek az emberek járni. Csúf, zord téli idő volt. Ólmos eső esett, hideg szél fütyült a Hármas- Határhegy felől, dideregtünk, néhányan, az elhunyt jóbarátjai, társai élete nagy harcában. Kora délután volt, de már sötét. Az egész temetés olyan kietlenül zord volt, olyan borzalmas körülmények között lóság. Az a fagyott érzés, hogy itt áll a testem mellett és holnap talán már elér engem, hiszen csak egy kis lépést kell tennie. És most, a szegény Fazekas Sándor. Ugyanaz az érzésem van, mint azon a temetésen. Nem tudok szabadulni tőle. Érzem, hogy mi vagyok: halálra Ítélt élet. A szlovák néppárt kettészakadás előtt? A kormánybalépés a párt választóvize — Juriga kiválik a néppártból? — Egy néppárti politikus nyilatkozata — Saját tudósítónktól — Valódi Zwack-féle 99 Unicum ff Prága, február 13. Komoly forrásból szerzett értesüléseink szerint a szlovák néppárt súlyos válság óráit éli, mert egy lényeges elvi kérdésben a párt vezető tényezői között kétféle áramlat mutatkozik. A parlament munkájának ujrafelvé- telétől már csak pár nap választ el és igy mindinkább aktuális lesz az a kérdés, hogy a néppárt miképpen viselkedjék a kormánynyal szemben. Nyílt titok, hogy a pártban két nézet áll szemben egymással. Hlinka és párthívei a kormánnyal való megegyezés ellen foglalnak állást mindaddig, mig az autonómia reális feltételeit nem biztosították. A Bnday és Juriga képviselők vezetése alatt álló szárny ellenben a kormányba való belépést sürgeti, hogy a párt ilyen módon érjen el eredményeket. Hlinka táborában van a pártnak nagyobb tömege, a nép alsóbb rétegei, mig a Buday— Juriga szárnyat az intelligencia támogatja. A pártvezetőség legutóbbi pozsonyi ülésén is feltűnő volt, hogy a pártvezetöség kisgazda tagjai semmi szin alatt sem akarják a megalkuvást, a kormánnyal való megegyezést és a késhegyig menő harcot hirdetik az autonómia teljes kivívásáért. Munkatársunknak alkalma volt egy szlovák néppárti képviselővel bizalmas beszélgetést folytatni, aki ki jelentette, hogy ha a kormány a nagyszombati rezoluciót nem fogadná el a megegyezés alapjának, akkor a szlovák néppárt szenátorainak és képviselőinek nincs jogukban önállóan dönteni a kormánybalé- pésről, hanem a képviselő és szenátori klub felelősséggel tartozik a pártvezetöség- nek és ennek határozata nélkül semmiféle akciót nem kezdeményezhet. A képviselő kijelentette azt is, hogy feleslegesnek és elhibázottnak tartja a szlovák néppárt keretében a magyar osztály felállítását, mert hiszen Hlinka ezzel ugyanabba a hibába esne, amit a magyar keresztényszocialista párt szemére szokott vetni, amikor a keresztényszocialista párt szlovák osztályának fentartá- sában casus bellit látott A magyar osztály felállításának nem lenne semmi gyakorlati értelme, mert a magyarságnak autonómiára hangolt tömegei világnézetüknek megfelelően helyezkedhetnek el a már meglevő magyar pártok kereteiben. Informátorunk jelezte azt is, hogy még a parlament megnyitása előtt igen érdekes politikai esemény fog végbemenni a néppártban. Ma még ellenőrizhetetlen hírek szerint arról van szó, hogy Juriga tényleg külön utón akar haladni. A legközelebbi jövő talán biztos feleletet ad a most még függő kérdésekre. Nádosyék nem akarnak megjelenni a parlamenti bizottság előtt Jogi vita az Ügyészség eljárása körül — Németországban találták föl a tökéletes pénzhamisító gépet - A franciák új nyomozást akarnak Budapest, február 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Jelentettük azt, hogy tegnap délután kellett volna kihallgatnia a parlamenti bizottságnak Ná- dosyt, Gerőt és Kurtzot. Az ilyen alkalmakkor kivonulni szokott rendőri készültség azonban tegnap délután elmaradt. Később kiderült, hogy az ügyészség ugyan elő akarta vezettetni mindhármukat, de Nádosyék kijelentették, hogy nem kívánnak megjelenni a bizottság előtt s nem is hajlandók előtte semmiféle vallomást sem tenni. Arra hivatkoztak, hogy a büntető perrendtartás értelmében joguk van a megjelenést megtagadni. Egyébként is elhatározták, hogy a bizottság minden kérdésére hallgatással felelnek. Megjelenésüknek tehát semmiféle gyakorlati értéke nem volna. Az ellenzék körében tegnap este különösen nagy izgalommal tárgyalták az esetet s ezért a főügyészt s rajta keresztül az igazságügyminisztert teszik felelőssé. Egyes politikai és büntetőjogi tekintélyek az ügyre vonatkozólag a következő kijelentéseket tették: Rassay Károly kijelentette, hogy ilyen ügyben tudtával fogságban levő egyéneket nem szoktak megidézni, mert ez fogalmi képtelenség. Elő kellett volna őket állíttatni s ha az ügyészség ezt meg nem tette volna, ezzel nem tett volna eleget a parlamenti bizottság megkeresésének. Vitatható az, hogy kötelesek-e az előállítottak azután vallani is; ez teljesen elhatározásuktól függ, mert a parlamenti bizottságnak a vallomás kikényszerítésére nincs semmiféle eszköze. De természetesen elő kellett volna őket állíttatni. Tasnády Nagy András neves büntető- jogász a következőket mondta: A letartóztatottakat az ügyészség kényszerítheti a megjelenésre. Erre eszközei is vannak, ha élni akar velük. Nekik csak egy joguk vau: Medicinái Brandy „De'pey” crém likőr Nemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum 5040 szállítja elsőrangú minőségben Vereinigte Spiritus- n. Likőr- Industrie Aktieegeseilschafí Mahr.-Ostran, Bahnhofstr. i04. Tel. í96. a vallomás megtagadása. De ezt is csak saját hátrányukra tehetik meg. Vámbéry Rusztem szerint nem kétséges, hogy a parlamenti bizottságnak van annyi joga, mint azon állami hatóságnak, amelynek hatáskörébe a büntető eljárás teendői utalva vannak. A letartóztatottakkal nem történt volna semmi jogtalanság, ha karhatalommal vezetik őket elő. Az azután a vádlottak dolga, hogy beszélnek-e vagy hallgatni akarnak. Nagy Emil volt igazságügy miniszter: A parlamenti bizottságnak semmi kényszerítő hatásköre sincsen. Semmivel sincsen több, mint a drágasági bizottságnak. Még a házszabályok sem ruházzák fel tanuidézési joggal a parlamenti bizottságokat. Tehát még a képviselők sem kötelesek megjelenni, még kevésbé idegenek. Nem tesz semmi különbséget az, hogy az illetők le vannak-e tartóztatva vagy sem. A törvény nem ismer semmi olyan kényszerítő eszközt, amellyel a letartóztatott egyéneket köteleznék a bizottság előtt való megjelenésre. Politikai szempontból azonban kényszeríteni lehetett volna őket. A foglyok teljesen jogosan jártak el, mert csupán a nyomozó hatóságok előtt kötelesek megjelenni. Véleményem szerint a kényszerítés esetében hivatalos hatalommal való visszaélés esete forogna fönn. Nádosy, Kurz s Gerő meg nem jelenéséről az ügyészségnek az az álláspontja, hogy a vádlottaknak saját elhatározásától függ, hogy megjelennek-e vagy sem. Az ügyészség kijelenti, hogy hivatalos hatalommal való visszaélést követett volna el, i ha megjelenésüknél erőszakot alkalmazott volna. Az Est értesülése szerint azáltal, hogy | a vádlottak megtagadták megjelenésüket, előtérbe kerül, hogy az igazságügyminiszter i és a kormány teljesítsék vállalt kötelezett-1 ségüket, hogy a parlamenti bizottság munkáját minden körülmények között biztosítják. A lap szerint a bizottság most újból kéri a vádlottak elővezetését. Rába rosszul lett kihallgatásakor Budapest, február 13. Tegnap délután a Markó-utcai fogházban kihallgatták Rába Dezsőt, Windischgractz herceg volt titkárát. A kihallgatáson a francia kiküldöttek is résztvettek. Később eddigi vallomásaiban mondott adatokra vonatkozólag szembesíteni akarták Windischgraetzcel. A herceget is elővezették, de mikor Rábához kérdéseket intéztek, hirtelen rosszullétre hivatkozva engedélyt kért a szembesítés elhalasztására. A kihallgatás tehát a franciák legnagyobb sajnálatára elmaradt. A franciák azonban ragaszkodnak úgy a szembesítéshez, mint Nádosy és Szörtsey újabb kihallgatásához Még egy újabb nyomozás? Budapest, február 13. Sztrache Gusztáv királyi főügyész elkészült a hágai kihallgatási jegyzőkönyvek áttanulmányozásával s a hágai és budapesti letartóztatottak ellentmondó vallomásainak tisztázására újabb kihallgatásokat lát szükségesnek. Különösen Gerő és Spannring ellentmondásai teszik szükségessé az újabb kihallgatásokat. A franciákban a külföldön vezetett nyomozás eredményeképpen megérlelődött az a felfogás, hogy az elmúlt években Németországban olyan tipusu nyomdagépeket gyártottak, amelyekkel megfelelő papiros és festék felhasználásával bármely állam bankjegyét tökéletesen lehet hamisítani. A franciák meggyőződése, hogy nemcsak frankokat, hanem más középeurópai állam bankjegyeit is hamisították. Nem Magyar- országon elszigetelt, hanem nagyarányú bankóhamisitó szervezetről van szó, német- országi irányítás mellett, a német géptípus segélyével. A franciák most azt kutatják, hogy hogyan jutott ez a német géptípus Budapestre. Kinyomozták ugyanis, hogy Schultze régebben felajánlotta egy középeurópai hatalomnak, hogy hajlandó angol bankjegyeket hamisítani, amiket azután repülőgépek segítségével Angliába szállíthatnának. A franciák a németországi adatok alapján most Budapesten újabb nyomozást akarnak. Házkutatás Schultze berlini lakásán Berlin, február 13. A berlini 8 ühr Blatt szerint a német rendőrség saját kezdeményezésére még február 4-én házkutatást tartott Schultze lakásán, aki akkor még Berlinben tartózkodott. Schultzet nem tartóztatták le, mert a rendőrség ilynemű megkeresés birtokában nem volt. Bethlent harmadszor hallgatja ki a parlamenti bizottság Budapest, február 13. A parlamenti bizottság mai ülését délután félháromkor fejezte be. Elhatározták, hogy Bethlen István grófot, Teleki Pált és Gömbös Gyulát a legközelebb újból ki fogják hallgatni. A miniszterelnököt immár harmadszor hallgatja ki a bizottság. Az ellenzék alkalmasint felelősségre fogja vonni az igazságügyminisztert azért, folyt le, a vigasztalanság érzése fogta át a temetőt,! az eget, az emberek lelkét. A legteljesebb, remény- j télén szomorúság. Ekkor éreztem, először életemben, hogy mellém lépett a halál. Nem mint gondolat, nem mint teoretikus, tőlem távollevő. valami, hanem mint tény, mint elfogadhatatlan és mégis kényszerű va-! 3 Rtwinísmsavi8iomi rMMMfwna keserűvlz ff ^1:“^\ CrHMmnmiFD.HnD ■ TT —“4b I fl H I C 8 Íj fi az elrontott gyomrot 2—3 óra f | (3 és fél decis) kis üvegekben is, 1 iliaüljli ltjíu alatt teljesen rendbebozza. ® mely 2—3 - szőri használatra elegendő Megrendelhető Schmidthauer Lajos, a források tulajdonosánál is Komárno (Komárom). — Árjegyzék ismételadéknak kívánatra bérmentve 9