Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-03 / 27. (1065.) szám

mám 2 1926 február 3 Szerda Megalakult a mszinszkói magyar nemzeti párt Beregszász, február 2. Az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt ruszinszkói kerülete e napokban tartotta kerületi választmányt gyűlését, amelyen elenyésző kivétellel a kerület majdnem minden helyi szervezete képviseltette magát. A gyűlést Egry Ferenc kerületi ehlök, szenátor nyitotta meg, melegen üdvözölve és komoly munkára híva fel a megjelenteket. A megnyitás után Korláth Endre dr. képviselő előterjesztette a Szent-Ivány József és Törköly József dr. szlovenszkói magyar nemzeti párti vezérekkel történt tárgyalások után létrejött megállapodást a magyar nemzeti párt ruszinszkói kerületének megalapítására vonatkozólag. A kerü­leti választmány a megállapodást teljes egészében a magáévá tette, elfogadta és kimondotta, hogy a ruszinszkói kerület az országos magyar kis­gazda, földműves és kisiparos párt program­jának, szervezeteinek, címének fentartása mel­lett politikai küzdelmét a magyar nemzeti párt lobogója alatt viszi tovább, mint annak ruszinszkói kerülete, mert szükségesnek látja a városi iparosság és ke­reskedővilág erejének felhasználásával politikai hatalmát nagyobbitani, küzdelmét hatékonyabbá tenni. E határozat kimondása után Egry Ferenc el­nök előterjesztést tett a ruszinszkói pártkerület megszervezésének munkájáról. A szervezési sza­bályrendeletet R. Vozáry Aladár ismertette részle­tesen és azt a kerületi választmány teljes egészé­ben elfogadta. A szervezeti szabályrendelet alap­ján megválasztották a magyar nemzeti párt ruszin­szkói kerületének vezetőségét. Kerületi elnök Egry Ferenc, helyettese, egy­ben kerületi ügyvezető Korláth Endre dr. Alsóbcregi körzeti elnök Bakó Gábor dr., he­lyettese mint körzeti ügyvezető Ibrányi György. Felsőberegi elnök Polchy István dr., helyettese mint ügyvezető R. Vozáry Aladár. Ugoesai körzeti elnök Siménfalvy Árpád dr., helyettese mint ügyvezető Bodákv István dr. . Ungi körzeti elnökhelyettes ügyvezető Jaross Gyula. Máramarosi körzeti elnök Ács Lajos Sámuel, helyettese mint ügyvezető Bátyi Gazda Elemér. A kerületi választmány megalakította a kerü­leti döntőbíróságot és megválasztotta annak tagjait. Megválasztották a kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi, pénzügyi szakosztályok előkészitő bizottságát. A kerületi választmány kifejezést adott azon óhajának, hogy az országos keresztényszocíalista párt ruszin- szbói kerületével továbbra is fentártassék az eddigi pártszövetség s ennek a pártszövetségnek az elnökévé Árky Ákos őslakospárti elnök választassák meg. Erélyes intézkedés a külföldi munkások ellen Prága, február 2. Tekintettel arra, hogy a belföldi munkanélküliség még egyáltalában nem csökkent, a legutolsó minisztertanács fog­lalkozott a belföldi mimkapiac biztosításának kérdésével. A minisztertanács egyelőre a ma érvényben lévő törvényt nem fogja megvál­toztatni, hanem szigorú óvintézkedéseket tesz. FAsösorban utasítja a, köztársaság külföldi képviseleteinek utlevélosztá- lyait, hogy a láttamoztatás céljából benyújtott külföldi utlvelekre minden alkalommal beírja azt, hogy az illető útlevél tulajdonosa a csehszlovák köz­társaságban állást nem vállalhat. Külföldi illetőségű a jövőben csak akkor vállalhat állást és munkát a köztársaságban, ha erre az országos munkaközvetítő központtól engedélye van. A központot viszont utasította a minisztertanács, hogy a jövőben csakis olyan külföldieknek adjon en­gedélyt, akinek munkája a köztársa­ságban pótolhatatlan. Ha egy külföldi a munkaközvetítő köz­pont tudta nélkül és kijátszásával állást vállal a köztársaságban s ezt a hatóságok megtud­ják, úgy az illetőt 48 órán beiül kiutasítják a köztársaság területéről. Rendszeres légi járatok Spanyolország és Délamerika közt Pernambuco, február 2. Franco őrnagy, a spanyol-délamerikai repülés vezetője, mi­kor Dornier-gépével amerikai területre ért, letérdelt és megcsókolta a brazíliai földet. Ezzel megismételte azt a jelenetet, amit Ko- Jumbus Kristóf Amerika fölfedezése alkal­mával telt. Ez a repülő-expedició volt az első eset arra, hogy Európából Délameriká- ba átrepültek. A város 150 harangja egy óra hosszat szólt az érkezéskor- s a repülőgép ki­kötésének helyére vagy 100.000 ember za­rándokolt ki, hogy lássa a diadalmas légi utazókat. A tömeg leírhatatlan üdvrivalgás­ba tört ki, amikor az ég peremén megjelent az Európából jövő hatalmas hidroplán. A sikerült kísérlet után spanyol és amerikai körök komolyan foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy Spanyolországból rendszeres légijáratokat vezetnek be Délamerikába. E célra állítólag a Dornier-müveket fel is szó­lították, hogy több nagy hidroplánt kon­struáljanak az érdekelt államok számára, így a spanyol-délamerikai légi forgalmat német gépek bonyolítanák le. Csak diktatórikus alapon működhet a koalíciós gépezet Kommunizmus vagy fascizmus? — A cseh néppárt a miniszteri sestka diktatórikus mű­ködését kívánja Prága, február 2. A cseh néppárt hivatalos lapja, a Lidové Listy folytatja támadásait a szocialista pártok ellen és kormánypárti létére rámutat arra, hogy a közvélemény ma már sokkal nagyobb hi­telt ad az ellenzéknek, mint a koalíciónak. Még Hlinka is kísérletet tett az utolsó pillanatban, hogy a német ellenzékkel együtthaladjon. Olyan • koászban élünk — írja a lap, — hogy az egyik oldalon azt kiabálják, hogy a vörös ingeket kell felvenni, a másik ol­dalon pedig a feketeinges fascistáktól re­mélik a rend helyreállilását. Éppen ezért egy jobb rendszert követel ma már az általános közvélemény. Ilyen jó rendszer volt a néppárti lap szerint a petka. Azt mondták róla, hogy ez egy öttagú direktórium, ami a demokrá­ciával nem egyezhető össze. Senki sem sajnálta, amikor a petka megszűnt s azok,- akik a petka- rendszer helyességéről meg voltak győződve, most hallgatnak. Megszületett ugyan egy úgynevezett miniszteri sesztka, de erről mind a inai napig sem­mit sem hallani. Dolgozik ugyan különböző tizen­kettes és huszonnégyes bizottság, azonban a munka nem halad előre. A tárgyalásoknak nincs se végük, se hosz- szuk és ügyi át szik, minthogyha valami hiányozna és ez a gépezet nem képes mű­ködésbe lépni. Ott van az elnöki kérdés: tárgyalnak róla. A tiszt­viselő javaslat: állandóan tárgyalnak róla. Ennek a javaslatnak a fedezete: állandó tárgyalás anya­gát képezi. Az adóreform: a tárgyalásokra elölt é- sziilnek. Mindezekből látjuk, hogy a műi demokrá­cia uj rendszert kíván. A miniszteri sesztka mintegy rendelkezési állo­mányban várja, hogy sorra jöhessen a hatalom gyakorlásában. A néppárti lap végül felelősségre vonja a koalíciós pártokat, mert államalkotó mun­kájukat és kötelességüket nem teljesitik. Vissza- kivánja a petkát, vagy ha az nem lehetséges, úgy követeli, hogy végre a miniszteri sesztka lépjen működésbe. A cseh néppárti lap ezen megállapítása a koa­líció munkaképtelenségéről ismét csak azt mutatja, hogy a koalícióban demokratikus alapon szó sem lehet fegyelemről s a koalíciós pártok, csakis diktatórikus alapon vezethetők. Teljesen mellékes, hogy ez a diktatórium öt, vagy hattagú, mellékes az is. hogy azt miniszteri seszt- kának, vagy koalíciós petkának nevezik. Hiszen a régi parlamentben is láttuk, hogy a petka, Kra- már kivételével, aki ezt méltóságán alulinak tar­totta, a kormányba belépett s a koalíciós pártok törvényhozói nem voltak mások, mint egy szava­zógép emelő karjai. Hiába mondta Svehla kor­mánynyilatkozatában, hogy teljes rendszerválto­zást kell bevezetni, a valóság és a gyakorlat mu­tatja, hogy a ma uralmon levő cseh pártok demo­kratikus .és liberális alapon képtelenek az államot kormányozni és visszaidézik a régi rendszert, a petka, illetve a sesztka diktatúráját. Ilyen kor­mányzás azonban ugyancsak nem lehet hosszu- életü, mert a koalíció mai összetétele kizárja, hogy a fontos kérdésekben,melyek most megoldásra vár­nak, mint az állam és egyház viszonyának rende­zése, a tisztviselők ügye, az állampolgársági problé­ma, az adóreform, a kisebbségi nyelvrendelet stb., a kormány érdemleges munkát végezhessen. El­végre is ez a lappangó válság nem leplezhető a végletekig. Akármennyire is erőlködik a mai koalíciós többség, teljesen ki van zárva, hogy a jelenlegi összeállításában érdemleges munkát végezhessen. iníorHesáRPraialftelaflrtj Okánik pozsonyi polgármester és a nyitrai tisztviselők hüségesküje Okánik egy pozsonyi lapban hozzászól a kér­déshez — Nyilatkozata tele vpn tévedéssel — 0 maga ott sem volt a nyitrai gyűlésen — A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, február 2. Napokkal ezelőtt szenzációt keltő cikk­ben ismertettük a nyitrai törvényszék alkal­mazottjainak 1919-ben Dérerék által történt elbocsátását, mellyel kapcsolatban az állam- kincstár ellen a perek egész sora fog megin­dulni, illetve indult meg, az ok nélkül az ál­lásnélküliségbe és nyomorba taszított tisztvi­selők részéről. Az elbocsátott alkalmazottak érdekében közölt cikkünk élénk visszhangra talált. Maga Okánik dr. pozsonyi polgármester, ki abban az időben nyitrai zsupán volt, hosszabb nyi­latkozatban reflektál a cikkre az egyik po­zsonyi lapban. Mivel nyilatkozata a tévedé­sek egész sorozatát foglalja magában, szüksé­gesnek tartjuk az üggyel részletesen foglal­kozni, hogy a nagy horderejű ügy minden részletére teljes világosság derüljön. A nyitrai törvényszék akkori elnöke, Reinichovszky Rezső volt, ki Okánik szerint egy levelet intézett hozzá, mely szerint a csehszlovák köztársaságot el nem ismeri és kötelességének tartja, hogy a nyitrai törvény­szék ítéleteit továbbra is a magyar állam ne­vében hozza meg. Mikor aztán Dérer és Haus- mann Nyitrára jöttek — Okánik nyilatkozata szerint mindahárman elmentek a törvény­székre, ahol Reinichovszky előttük is megismé­telte a levél tartalmát. A nyilatkozat állításaival szemben sike­rült teljesen hitelt érdemlő forrásokból a kö­vetkezőket megállapítanunk: Nincs kizárva az, hogy Reinichovszky tényleg egy levelet intézett Okánik akkori zsupánhoz, azonban semmiesetre sem volt joga ahhoz, hogy azt a nyitrai igazságügyi alkalmazottak nevében Írja. Csetisxlovákia nem köt könk@rclátuin®t a Vatikánnal Svehla és Benes visszavonulásai a szocialisták nyomására — A koalíció folytatja egyházellenes politikáját Prága, február 2. A kongrua rendezésének felvétele a tiszt­viselőjavaslatba egházi körökben jó benyo­mást keltett. Az illetékes körök tényleg azt hitték, hogy a kormány, Svehla és Benes bé- külékeny nyilatkozatából következtetve, ko­molyan békés viszonyba akar élni az egyhá­zakkal, elsősorban a Vatikánnal. Azonban ez az öröm korai volt, mert a kongrua rendezé­sének a javaslata csak a cseh néppárt kíván­sága volt s így került az az állami tisztviselők javaslata közé Nősek cseh néppárti belügymi­niszter utján- A haladó és szocialista pártok a legélesebb harcot kezdték a kongrua rende­zése ellen és ma a prágai szocialisták népgyülései- nek napirendjén ismét szerepel a Vatikán elleni uszítás. Svelúa a koalíció politikai bizottsága előK megcáfolta Nősek azon kijelentését, hogy még a régi kormány tárgyalta volna a lelkészek í’izetésrendezését. A félhivatalos Prager Presse ma már terjedelmes kimagyarázó cikket kö­zöl, amely szerint a kongrua rende­zésének föltétele a tisztviselő javas­latba nem egyéb, mint puszta tanul­mány. Elsősorban a kongruailletékek egyesíté­séről van szó, vagyis az egyházakat ezen az utón akarják az állammal szemben egy sorba állítani. Politikai szempontból ez a kérdés azonban még nem jelenti az egyház és az állam viszonyának végleges rendezését — írja a Prager Presse — hanem csak egy haladó lépes! az erre vonatkozó tárgyalások felé. Szociáhs jelentősége pedig azért van a kongnia rendezésének, mert amig az állam közeli az egyházak vagyonait, az igazság is megkívánja, hogy az állam rendezze a lelké- ! f./r k fizetését. A történelmi országokban egyedül a ró- ! mai katolikus egyház jön tekintetbe, mint kongruás egyház. Más azonban a helyzet. Szlovenszkón és Puszinszkóban. Olt ko'ngruéts egy­házak a római katolikus és a görög katolikus egyházakon kivtil a protes­táns egyházak és a zsidó hitközségek is. PjZ az állapot azzal magyarázható, hogy a régi Magyarország területén a vallási paritás jobban volt kiépít­ve, mint a régi Ausztriában. Azonkívül a kongruák között is vannak különbségek. Mig a történelmi országokban a legvégsőbb határ 11.000 korona, addig Szlo­venszkón és Ruszinszkóban 1000 koronával kisebb. A kormány tehát a lelkészek létmini­mumát egységesíteni akarja az egész köztár­saság területén. A kongrua rendezését az ez évi álla­mi költségvetés 42 millió rendes és körülbelül 8 millió rendkívüli illet­ménnyel irányozta elő. A kulturális célokra összesen 60 millió szerepel a költségvetésben. Így tehát nem fe­lel meg a valóságnak a szocialista sajtónak ama jelentése, hogy a kor­mány ezeket az összegeket a két­szeresére akarja emelni. A kongruarendezésnél csak azok a lel­készek jönnek tekintetbe, akiknél kimutat­ható, hogy jövedelmükből nem élhetnek. Az utóbbi napokban sokat Írtak a lapok arról is, hogy Csehszlovákia a konkordátumot köt a Vatikánnal. A katolikus sajtó természe­tesen ezt a hirt is örömmel vette, a haladó és t szocialista sajtó ellenben a legélesebben el­itélte. Most ugyancsak a félhivatalos Prager Presse megállapítja, hogy Kordács prágai ér­sek római utazása egyáltalában nem volt kapcsolatban a konkordátum megkötésének kérdésével és szó sincs arról, hogy Csehszlovákia konkordátumot kössön a Vatikánnal Az egyház és az állam közötti viszony rendezése a kölcsönös lojalitás szellemében és az őszinteség jegyében fog megtörténni. Minthogy ezt a hirt egy félhivatalos lap közli, befejezett ténynek kell tekintenünk te­hát azt, hogy a kormány jóllehet a katolikus cseh néppárt a koalíció második legerősebb pártja, mégsem gondol egyáltalában arra, hogy ugyanolyan viszonyba lépjen a Vatikánnal, mint a többi szomszédos államok. A kormány a szocialisták és haladók nyomására tehál to­vábbra is egyházellenes politikát folytat Lehet* hogy Okánik a törvényszék épüle­tében is beszélgetést folytatott Reiuichovszky- valy ellenben tény az, hogy maga Reinichov­szky dicsekedett kollégái előtt, hogy a Esupáni hivatalba hivatták őt. ahol ko­nyakkal kínálva meg, tárgyalni kezdtek vele. Okánik nyilatkozatából kitűnik, hogy ő Dérerékkel együtt a törvényszéken tárgyalt, majd összehívták a törvényszék személyzetét, mely alkalommal történt a tisztviselők állító­lagos kijelentése a törvényszéki elnökhöz való ragaszkodásról. Sikerült megállapítanunk, hogy Okánik ezen a gyűlésen nem vett részt s igy mindenesetre merész állítást kockáz­tatott meg. Száraz tény az, hogy DéFer- rel ezen a gyűlésen Fischer dr. akkori nyitrai államügyész tárgyalt, mig a tisztviselők csak csendes szemlélői és hallgatói voltak a gyűlésnek. Fischer kérdé­sére tette Dérer szenzációs nyilatkozatát az országhatárt illetőleg. Ezen a gyűlésen egyik alkalmazott sem jelentette ki, hogy azonosít­ják magukat Reinichovszkyval, hanem ellen­kezőleg hangsúlyozták, hogy továbbra is szolgálni akarnak, de éppen Dérer nyilatkozata alapján kérik a hüségeskü letételének egy későbbi időre való halasztását. Nyitráról Galgócra ment Dérer és Haus- mann, ahol szintén a hüségeskü ügye állott rendezés előtt. Itt már egész más álláspontra helyezkedtek Dérerék, amennyiben teljesítették a tisztviselők kérését és a hüségeskü letételét el is halasztották. Az indokolás a tisztviselők részéről ugyanaz volt. Nem merték a teljesen bizony­talan jövőért feláldozni a sokéves magyar ál­lami szolgálat gyümölcseit, annál is inkább, mert az uj állam csak mint ideiglenes alkal­mazottakat lett volna hajlandó átvenni őket. Nem szabad azonban elsiklani egy rend­kívül fontos és szorosan az ügyhöz tartozó tény felett. Okánik beismeri, hogy három bírót ered­ményes interveniálása folytán visszavet­tek a szolgálatba. Joggal merül fel a kérdés: vájjon nem egyforma bűnt (?) követtek el a hűség- eskü elhalasztását kérő törvényszéki alkalma­zottak, amikor valamennyien ugyanazt kér­ték? A kérés előterjesztése egyhangúlag tör­tént. A száraz tények sorát fektettük le a nyomorba taszított tisztviselők légiójának anyagi és erkölcsi reputációja érdekében, bíz­va abban a megértési folyamatban, mely a közalkalmzottak szerzett jogainak érvényesí­tését egyre közelebb hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom