Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-28 / 22. (1060.) szám
V. évf. 22. (1060) szám • Csütörtök • 1926 január 23 ^ V- évf. 22. (1060) szám • Csütörtök • 1926 januá^ 2S aj"* wmfi jttöcuia^j samxumElőfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, hevonta 34 Ke. Egyes ssxám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága 11., Parsská ulíce 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha béke kedvéért Propter bonum paris, a béke érdekében — jelszava volt a klasszikus kor társadalmi érintkezésének. A béke, a társadalmi együttélés kedvéért áldozatokat is keli hozni, ez a jelszó értelme. A középkor merev következetességében volt egy nagy pápa, III. Ince, aki nem törődött a békével, hanem a hangsúlyt az igazságra fektette s messzeliató hangon kiáltotta világgá az uj jelszót: fiat iustitia, aut pereat mundus- A mi politikai élétünket nem a következetesség és nem az igazságra való törekvés jellemzi. Az igazságot itt csak egyféleképpen értelmezik, igazságuk van a hatalom birtokosainak, mert övék az erő, nincs igazuk a hatalom kulijainak, mert ők a gyöngék és legyőzőitek. A koalíció hétesztendős léte a kompromisszumon alapul. Pragmatikusan lehet ezt kimutatni nemcsak politikai életünk fejlődéséből, tehát a tényekből, hanem a pártvezérek nyilatkozataiból is. Minden koalíciós pártvezér aláírta a parolát, hogy a pártérdekeket alá kell rendelni a koalíció érdekeinek, melyeket az állam és nemzet érdekeivel azonosítottak. A most megalakult hatos koalíció csecsemőkori betegségeit Svehla, a nagy taktikus, újból kompromisszummal gyógyította meg s Monsignore Srámek „propter bonum pacis“ belement a kompromisszumba. A cseh néppárt egyelőre lemond a szenátus elnöki, székéről s megelégszik a negyedik miniszteri tárcával. Kállay szlovenszkói miniszter Pestre megy követnek s helyébe Mi- csura Márton dr. kerül, aki a cseh néppárt listáján jutott a parlamentbe. A kompromisszum tehát megvan, de a koalíció nem sokáig örülhet a szélcsendnek. Emlékezetes Hlinkának a választások előtt tett nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Micsura jelölését casus bellinek tekinti. Ha a néppárt Micsura mandátumában hadüzenetet látott, akkor Micsura minisztersége még kevésbé szolgálja a bonum pacist. A szlovák néppárt a cseh néppárt szlovenszkói aspirációit nem nézheti tétlenül s Micsura miniszterségében nem láthat meg mást, mint . a csehszlovákizmus újabb elő- törését Szlovenszkón. A néppárt hallgatólagosan támogatta a politikailag színtelen Kállayt, de ellene fog fordulni az exponált Micsurának, akinek egykori minisztersége alatt a centralizmus sikeres offenzívat folytatott az őslakosok érdekei ellen. Micsura miniszterségének idején tömegesen bocsátották el az állam szolgálatából nemcsak a .magyar, hanem a szlovák nemzetiségű tisztviselőket is, minden vezető pozíciót csehhel töltöttek be s Micsurának nem volt elegendő erélye ahhoz, hogy a szlovákság érdekeit megvédje. A kommunisták ellen alkalmazott rendszabályai a kommunista pártot sorakoztatták fel ellene, amely panamavádakkal illette. A magyarság Micsura miniszterségének ideién egyetlen jogához sem tudott, hozzájutni, ellenben ez a korszak felért a Srobár-éra üldözéseivel. Micsura első miniszterségére Szlovenszkó kedvezőtlenül emlékezik vissza s a redivi- vus Micsura hatalmas frontot talál magával szemben. Svehla kompromisszuma tehát nem békét, hanem újabb és elkeseredettebb harcokat jelent. A franciák Jegyzékének nincs ^emars Jellege Páris nem akar bonyodalmat a miniszterelnökségen Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése.) Clinpjiant budapesti francia követ ma délben megjelent a miniszterelnökségen s ott hosszabb ideig tartózkodott. A francia követ a francia kormány kívánságait nyújtotta át, Briand francia miniszterelnöknek tegnap már ismertetett utasításai alapján. A francia követ tárgyalásairól biztos hírek ezideig még nem szivárogtak ki. A Magyar Hírlap arról értesül, hogy a francia kívánságok nem írásos jegyzék alapján jutnak el a magyar kormányhoz. Az eljárásnak tehát semmiféle úgynevezett démarsjelíege nincsen. A francia követ — a lap szerint — kormányának álláspontját diplomáciai közlés formájában adja tudomására a magyar kormánynak s a válaszadás is hasonló formában fog megtörténni a magyar külügyminisztérium részéről. Minden kombináció tehát, mintlia a francia kormány a frank- hamisiíási ügyben valamilyen bonyodalmat kívánna fölidézni, csupán a Magyarországgal ' szemben ellenséges sajtónak rosszhiszemű híresztelése. Ilyen felfogásról Franciaországban senki sem tud. A francia kormány igen udvarias for- mában nemcsak azt kívánja, hogy budapesti kiküldöttei a frankhamisítás aktáiba betekintést nyerjenek, hanem hogy a francia megbízottak engedélyt kapjanak arra is, hogy a nyomozó és vizsgáló hatóságoknál a vádlottak kihallgatásánál jelen lehessenek. A francia kormánytói távol áll a szándék, hogy Magyarország büntetőjogi szuve- ránitásába beavatkozzék, ámde úgy a saját, mint Magyarország jóhirnevének érdekében óhajtja, hogy a bűnügynek minden részlete kérlelhetetlenül s minden irányban feltárassék és nyilvánosságra kerüljön. A miniszterelnökségen már két nap óta bizalmas tanácskozások folynak abban az irányban, hogy milyen mértékben lehet eleget tenni a franciák kívánságainak. A felfogás az, hogy az igazságügyi hatóságoknak lesz a feladata, hogy a francia kormány kívánságait mérlegeljék, különös figyelemmel arra, hogy melyek azok a pontok, amelyek Magyarország szuverenitását sértik. Egyes hírek arról szólnak, hogy Francia- ország az eljárásban való részvételt nem azon a címen kéri, hogy a Banque de Francé számára biztosítsa az érdekvédelmet. Minthogy a francia rendőrhatóságok maguk is résztvesznek a nyomozásban s a frankhamisitási bűnügy szálai Magyaror szágon kívül Francia-, Német- és Olaszországra, valamint Hollandiára is kiterjednek, a nemzetközi jogszokás értelmében a francia redőrhatóságok együttműködhetnek a magyar hatóságokkal. A miniszterelnökségen folyó tárgyalásokkal ezeket a kérdéseket kívánják tisztázni. . Franciaország azonban, ha a magyar kormány nem teljesiti teljes mértékben a Clinchant követ által előterjesztett kívánalmakat, akkor sem fog további lépést tenni, hanem, a népszövetség elé viszi az ügyet, fölidézni — Clin&hanf követ - Kincs sxö yj nevekről abból a célból, hogy nemzetközi döntőbíróság döntsön az ügyben. Clin.chant «?«ry óra hosszat Tolt a miniszterelnökségen Budapest, január 27. Clinchant budapesti francia követ röviddel félegy óra után távozott a miniszterelnökségről. A követ I távozásakor mosolygott s mikor az újságírók kérdésekkel ostromolták, csak annyit válaszolt, hogy a miniszterelnök úrral a legújabb frankhamisitási jegyzék tárgyában tanácskoztak. Mit mond Sauerwein Bécs, január 27, A Neues Wiener Journal munkatársa ma meginterjúvolta Sauer- weint, aki tegnap este óta Bécsben tartózkodik, hogy mi a véleménye a budapesti francia követ által átnyújtott jegyzékről. Sauerwein kijelentette, hogy a jegyzéknek funcsen ugyan kimondottan ultimátumszerű jellege, de félremagyarázhatatlan módon kívánja, hogy a magyar hatóságok ne nehezítsék meg a francia bizalmi emberek munkáját. A jegyzék rámutat arra, hogy e tekintetben a felelősség teljesen a magyar kormányt terheli. Az újságíró megkérdezte még a párisi Matin főszerkesztőjét, vájjon igaz-e, hogy Franciaország az ügyet a népszövetség elé terjeszti. Sauerwein kijelentette, hogy ez nem igaz. Nem szabad minden pletykának hitelt adni. A franciáknak nincsen szükségük arra, hogy idegenektől kérjenek segítséget. Az ügy világpolitikai fejleményeire vonatkozólag Sauerwein azt mondotta, hogy bár bizonyos már, hogy az egész affér politikum, végső következményeit azonban ma még senki sem tudja megítélni. A legfontosabb érdek egyelőre az,- hogy az ügy minden tekintetben s fentartás nélkül tisztázódjék. A parlamenti bizottság ma kihallgatta a belügyminisztert Budapest, január 27. A parlamenti vizsgálóbizottság ma déli féltizenkét órakor ült össze harmadik rendes ülésére. Ezen az ülésen kihallgatták Rakovszky belügyminisztert. A francia bank jogi képviselőjének nyilatkozata Budapest, január 27. Auer Pál dr., budapesti ügyvéd, a Banque de Francé jogi képviselője, Az Est munkatársának ma kijelentette, hogy a franciák csak azért kívánják az ügy teljes tisztázását, hogy a bűnösök elvegyék büntetésüket és a gyártáshoz felhasznált gépek és egyéb anyagok megsemmisittesse- nek. Cáfolják azt, hogy a franciák újabb neveket soroltak volna fel, mint akik a hamisításban szintén részt vettek volna. Végül hangsúlyozta, hogy a franciáktól távol áll a szándék, hogy a magyar törvények szuverenitását megsértsék. Csupán azt sajnálják, hogy véleményük szerint a rendőrség kezéből idő előtt vették ki az ügy nyomozását, mielőtt azt még minden részletében tisztázták volna. Mit ir a Népszava? Budapest, január 27. A francia követ lépéséről a szociáldemokraták sajtóorgánuma, a Népszava azt írja, hogy Clinchant ez alkalommal jegyzéket nyújt át szóbeli közlés kíséretében. A jegyzékben Clinchant követeli a francia tisztviselőknek a kihallgatásoknál való részvételét A francia kormány ugyanis nem ismerheti el az ország szuverénitására való hivatkozásának jogát, mert a frankhamisítás súlyos támadás volt a francia gazdasági érdekek ellen, amelyben állami tisztviselők és funkcionáriusok is részt vettek. A szóbeli közlés alkalmával Clinchant tudomására hozza a magyar kormánynak, hogy Franciaország az esetben, ha a jegyzékben foglalt követeléseket a magyar kormány elutasítja, sem fog fegyveres elégtételhez nyúlni, hanem az egész világ tudomására hozza az affér lefolyását, szereplőit és minden egyes legapróbb részletét s azután az egész ügyet a népszövetség elé terjeszti-. A jelentés hiteléért a felelősséget teljesen a lapra kell hárítanunk. Jól informált körökben semmit sem tudnak Franciaország jegyzékéről, sem annak tartalmáról. Kompetens körökben most is az a vélemény, hogy a kérdésben semmiféle konfliktusra sem kerülhet sor, mert a magyar kormánynak ma is az a szándéka, hogy a. francia kormány kívánalmainak az érvényben lévő törvények alapján eleget tegyen. Annak megvan a lehetőségei hogy a francia kiküldötteket, mint hivatalos tanukat a kihallgatásoknál és a kiegészítő vizsgálatok során a rendőrségen meghallgatják, hogy ily módon lehetővé tegyék a francia bizalmi embereknek a tárgyalásokon való részvéteit. A politikai köröknek, és a közvéleménynek az állásfoglalása teljesen egységes és visszatükröződik a napi sajtóban. Valamennyi lap kijelenti, hogy a francia kívánalmak teljesítésénél a magyar törvényeknek kell mértékadóknak lenniök, de a törvényszakaszok kei étén bejül el kell menni alegmesszebb határig az engedékenységbenA francia-magyar kereskedelmi szerződés a parlament előtt Budapest, január 27. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja; A nemzetgyűlés mai ülésén a francia-magyar keiedredelmi szerződés tárgyalására. Görgey István előadó ismerteti a javaslatot. A francia-magyar kereskedelmi szerződés az ország érdeke. Rotlenstein Mór (közbekiált): A frankhamisítás idejében! Erdélyi Aladár: Az országnak semmi köze a frankhamisításhoz. A hamisítás néhány gazember müve! , Görgey: Nekünk szükségünk van a nyugati államokkal való barátságos atmoszférára s erre a kereskedelmi szerződés a legalkalmasabb. Az itteni sajtóközlemények nagyrésze. úgy állítja be a dolgot, mintha a szerződés súlya terhekkel járna az országra s e terhek nem volnának arányban az előnyökkel, amelyeket a szerződés nyújt. Ha két állam leül bizonyos szerződésről tárgyalni, tisztában kell lenni egymás teherbíró képességével. Ezután részletesen ismerteti a szerződés egyer- pontjait, rámutatva Franciaország gazdasági viszonyaira s a javaslat elfogadását indítványozza. Az ülés tart. Hivatalos jelentés Budapest, január 27. A MTI Clinchant budapesti francia követnek Bethlen István gróf miniszterelnöknél tett. lépéséről a következő hivatalos jelentést adta ki: Clinchant francia követ kormánya nevében felvilágosítást kért Bethlen István miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy a magyar kprmány mily módon akarja bizío-