Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-28 / 22. (1060.) szám

V. évf. 22. (1060) szám • Csütörtök • 1926 január 23 ^ V- évf. 22. (1060) szám • Csütörtök • 1926 januá^ 2S aj"* wmfi jttöcuia^j samxum­Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, hevonta 34 Ke. Egyes ssxám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága 11., Parsská ulíce 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha béke kedvéért Propter bonum paris, a béke érdeké­ben — jelszava volt a klasszikus kor társa­dalmi érintkezésének. A béke, a társadalmi együttélés kedvéért áldozatokat is keli hozni, ez a jelszó értelme. A középkor me­rev következetességében volt egy nagy pá­pa, III. Ince, aki nem törődött a békével, hanem a hangsúlyt az igazságra fektette s messzeliató hangon kiáltotta világgá az uj jelszót: fiat iustitia, aut pereat mundus- A mi politikai élétünket nem a következetes­ség és nem az igazságra való törekvés jel­lemzi. Az igazságot itt csak egyféleképpen értelmezik, igazságuk van a hatalom birto­kosainak, mert övék az erő, nincs igazuk a hatalom kulijainak, mert ők a gyöngék és legyőzőitek. A koalíció hétesztendős léte a kom­promisszumon alapul. Pragmatikusan lehet ezt kimutatni nemcsak politikai életünk fejlődéséből, tehát a tényekből, hanem a pártvezérek nyilatkozataiból is. Minden koalíciós pártvezér aláírta a parolát, hogy a pártérdekeket alá kell rendelni a koalíció érdekeinek, melyeket az állam és nemzet érdekeivel azonosítottak. A most megalakult hatos koalíció cse­csemőkori betegségeit Svehla, a nagy tak­tikus, újból kompromisszummal gyógyította meg s Monsignore Srámek „propter bonum pacis“ belement a kompromisszumba. A cseh néppárt egyelőre lemond a szenátus elnöki, székéről s megelégszik a negyedik miniszteri tárcával. Kállay szlovenszkói mi­niszter Pestre megy követnek s helyébe Mi- csura Márton dr. kerül, aki a cseh néppárt listáján jutott a parlamentbe. A kompromisszum tehát megvan, de a koalíció nem sokáig örülhet a szélcsendnek. Emlékezetes Hlinkának a választások előtt tett nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy Micsura jelölését casus bellinek te­kinti. Ha a néppárt Micsura mandátumában hadüzenetet látott, akkor Micsura miniszter­sége még kevésbé szolgálja a bonum pacist. A szlovák néppárt a cseh néppárt szloven­szkói aspirációit nem nézheti tétlenül s Micsura miniszterségében nem láthat meg mást, mint . a csehszlovákizmus újabb elő- törését Szlovenszkón. A néppárt hallgatóla­gosan támogatta a politikailag színtelen Kállayt, de ellene fog fordulni az exponált Micsurának, akinek egykori minisztersége alatt a centralizmus sikeres offenzívat foly­tatott az őslakosok érdekei ellen. Micsura miniszterségének idején tömegesen bocsá­tották el az állam szolgálatából nemcsak a .magyar, hanem a szlovák nemzetiségű tisztviselőket is, minden vezető pozíciót csehhel töltöttek be s Micsurának nem volt elegendő erélye ahhoz, hogy a szlovákság érdekeit megvédje. A kommunisták ellen alkalmazott rendszabályai a kommunista pártot sorakoztatták fel ellene, amely pa­namavádakkal illette. A magyarság Micsura miniszterségének ideién egyetlen jogához sem tudott, hozzájutni, ellenben ez a kor­szak felért a Srobár-éra üldözéseivel. Mi­csura első miniszterségére Szlovenszkó kedvezőtlenül emlékezik vissza s a redivi- vus Micsura hatalmas frontot talál magával szemben. Svehla kompromisszuma tehát nem bé­két, hanem újabb és elkeseredettebb har­cokat jelent. A franciák Jegyzékének nincs ^emars Jellege Páris nem akar bonyodalmat a miniszterelnökségen ­Budapest, január 27. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjelentése.) Clinpjiant budapesti francia követ ma délben meg­jelent a miniszterelnökségen s ott hosszabb ideig tartózkodott. A francia követ a francia kormány kívánságait nyújtotta át, Briand francia miniszterelnöknek tegnap már is­mertetett utasításai alapján. A francia kö­vet tárgyalásairól biztos hírek ezideig még nem szivárogtak ki. A Magyar Hírlap arról értesül, hogy a francia kívánságok nem írásos jegyzék alap­ján jutnak el a magyar kormányhoz. Az eljárásnak tehát semmiféle úgy­nevezett démarsjelíege nincsen. A francia követ — a lap szerint — kormá­nyának álláspontját diplomáciai közlés for­májában adja tudomására a magyar kor­mánynak s a válaszadás is hasonló formá­ban fog megtörténni a magyar külügy­minisztérium részéről. Minden kombináció tehát, mintlia a francia kormány a frank- hamisiíási ügyben valamilyen bonyodalmat kívánna fölidézni, csupán a Magyarország­gal ' szemben ellenséges sajtónak rossz­hiszemű híresztelése. Ilyen felfogásról Franciaországban senki sem tud. A francia kormány igen udvarias for- mában nemcsak azt kívánja, hogy bu­dapesti kiküldöttei a frankhamisítás aktáiba betekintést nyerjenek, hanem hogy a francia megbízottak engedélyt kapjanak arra is, hogy a nyomozó és vizsgáló hatóságoknál a vádlottak ki­hallgatásánál jelen lehessenek. A fran­cia kormánytói távol áll a szándék, hogy Magyarország büntetőjogi szuve- ránitásába beavatkozzék, ámde úgy a saját, mint Magyarország jóhirnevének érdekében óhajtja, hogy a bűnügynek minden részlete kérlelhetetlenül s min­den irányban feltárassék és nyilvános­ságra kerüljön. A miniszterelnökségen már két nap óta bi­zalmas tanácskozások folynak abban az irányban, hogy milyen mértékben lehet eleget tenni a franciák kívánságainak. A felfogás az, hogy az igazságügyi hatóságok­nak lesz a feladata, hogy a francia kor­mány kívánságait mérlegeljék, különös figyelemmel arra, hogy melyek azok a pon­tok, amelyek Magyarország szuverenitását sértik. Egyes hírek arról szólnak, hogy Francia- ország az eljárásban való részvételt nem azon a címen kéri, hogy a Banque de Francé számára biztosítsa az érdekvédel­met. Minthogy a francia rendőrhatóságok maguk is résztvesznek a nyomozásban s a frankhamisitási bűnügy szálai Magyaror szágon kívül Francia-, Német- és Olaszor­szágra, valamint Hollandiára is kiterjed­nek, a nemzetközi jogszokás értelmében a francia redőrhatóságok együttműködhetnek a magyar hatóságokkal. A miniszterelnök­ségen folyó tárgyalásokkal ezeket a kérdé­seket kívánják tisztázni. . Franciaország azonban, ha a magyar kormány nem teljesiti teljes mértékben a Clinchant követ által előterjesztett kívánal­makat, akkor sem fog további lépést tenni, hanem, a népszövetség elé viszi az ügyet, fölidézni — Clin&hanf követ - Kincs sxö yj nevekről abból a célból, hogy nemzetközi döntőbíró­ság döntsön az ügyben. Clin.chant «?«ry óra hosszat Tolt a miniszterelnökségen Budapest, január 27. Clinchant buda­pesti francia követ röviddel félegy óra után távozott a miniszterelnökségről. A követ I távozásakor mosolygott s mikor az újság­írók kérdésekkel ostromolták, csak annyit válaszolt, hogy a miniszterelnök úrral a leg­újabb frankhamisitási jegyzék tárgyában tanácskoztak. Mit mond Sauerwein Bécs, január 27, A Neues Wiener Jour­nal munkatársa ma meginterjúvolta Sauer- weint, aki tegnap este óta Bécsben tartóz­kodik, hogy mi a véleménye a budapesti francia követ által átnyújtott jegyzékről. Sauerwein kijelentette, hogy a jegyzéknek funcsen ugyan kimondottan ultimátumszerű jellege, de félremagyarázhatatlan módon kívánja, hogy a magyar hatóságok ne nehe­zítsék meg a francia bizalmi emberek mun­káját. A jegyzék rámutat arra, hogy e te­kintetben a felelősség teljesen a magyar kormányt terheli. Az újságíró megkérdezte még a párisi Matin főszerkesztőjét, vájjon igaz-e, hogy Franciaország az ügyet a népszövetség elé terjeszti. Sauerwein kijelentette, hogy ez nem igaz. Nem szabad minden pletykának hitelt adni. A franciáknak nincsen szükségük arra, hogy idegenektől kérjenek segítséget. Az ügy világpolitikai fejleményeire vonat­kozólag Sauerwein azt mondotta, hogy bár bizonyos már, hogy az egész affér politi­kum, végső következményeit azonban ma még senki sem tudja megítélni. A legfonto­sabb érdek egyelőre az,- hogy az ügy min­den tekintetben s fentartás nélkül tisztá­zódjék. A parlamenti bizottság ma kihallgatta a belügyminisztert Budapest, január 27. A parlamenti vizs­gálóbizottság ma déli féltizenkét órakor ült össze harmadik rendes ülésére. Ezen az ülé­sen kihallgatták Rakovszky belügyminisztert. A francia bank jogi képviselő­jének nyilatkozata Budapest, január 27. Auer Pál dr., buda­pesti ügyvéd, a Banque de Francé jogi kép­viselője, Az Est munkatársának ma kijelen­tette, hogy a franciák csak azért kívánják az ügy teljes tisztázását, hogy a bűnösök elve­gyék büntetésüket és a gyártáshoz felhasznált gépek és egyéb anyagok megsemmisittesse- nek. Cáfolják azt, hogy a franciák újabb ne­veket soroltak volna fel, mint akik a hamisí­tásban szintén részt vettek volna. Végül hang­súlyozta, hogy a franciáktól távol áll a szán­dék, hogy a magyar törvények szuverenitását megsértsék. Csupán azt sajnálják, hogy vé­leményük szerint a rendőrség kezéből idő előtt vették ki az ügy nyomozását, mielőtt azt még minden részletében tisztázták volna. Mit ir a Népszava? Budapest, január 27. A francia követ lé­péséről a szociáldemokraták sajtóorgánuma, a Népszava azt írja, hogy Clinchant ez alkalom­mal jegyzéket nyújt át szóbeli közlés kísére­tében. A jegyzékben Clinchant követeli a francia tisztviselőknek a kihallgatásoknál va­ló részvételét A francia kormány ugyanis nem ismerheti el az ország szuverénitására való hivatkozásának jogát, mert a frankhami­sítás súlyos támadás volt a francia gazdasági érdekek ellen, amelyben állami tisztviselők és funkcionáriusok is részt vettek. A szóbeli közlés alkalmával Clinchant tudomására hoz­za a magyar kormánynak, hogy Franciaország az esetben, ha a jegyzékben foglalt követelé­seket a magyar kormány elutasítja, sem fog fegyveres elégtételhez nyúlni, hanem az egész világ tudomására hozza az affér lefolyá­sát, szereplőit és minden egyes legapróbb részletét s azután az egész ügyet a népszövet­ség elé terjeszti-. A jelentés hiteléért a felelősséget telje­sen a lapra kell hárítanunk. Jól informált kö­rökben semmit sem tudnak Franciaország jegyzékéről, sem annak tartalmáról. Kompe­tens körökben most is az a vélemény, hogy a kérdésben semmiféle konfliktusra sem kerülhet sor, mert a magyar kormánynak ma is az a szándéka, hogy a. francia kormány kívánalmai­nak az érvényben lévő törvények alapján eleget tegyen. Annak megvan a lehetőségei hogy a francia kiküldötteket, mint hivatalos tanukat a kihallgatásoknál és a kiegészítő vizsgálatok során a rendőrségen meghallgatják, hogy ily módon lehetővé tegyék a francia bizalmi em­bereknek a tárgyalásokon való részvéteit. A politikai köröknek, és a közvéleménynek az ál­lásfoglalása teljesen egységes és visszatükrö­ződik a napi sajtóban. Valamennyi lap kije­lenti, hogy a francia kívánalmak teljesítésé­nél a magyar törvényeknek kell mértékadók­nak lenniök, de a törvényszakaszok kei étén bejül el kell menni alegmesszebb határig az engedékenységben­A francia-magyar kereskedelmi szerződés a parlament előtt Budapest, január 27. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja; A nemzetgyűlés mai ülésén a francia-magyar keiedredelmi szer­ződés tárgyalására. Görgey István előadó ismerteti a javas­latot. A francia-magyar kereskedelmi szerző­dés az ország érdeke. Rotlenstein Mór (közbekiált): A frankha­misítás idejében! Erdélyi Aladár: Az országnak semmi kö­ze a frankhamisításhoz. A hamisítás néhány gazember müve! , Görgey: Nekünk szükségünk van a nyu­gati államokkal való barátságos atmoszférára s erre a kereskedelmi szerződés a legalkal­masabb. Az itteni sajtóközlemények nagyré­sze. úgy állítja be a dolgot, mintha a szerző­dés súlya terhekkel járna az országra s e ter­hek nem volnának arányban az előnyökkel, amelyeket a szerződés nyújt. Ha két állam le­ül bizonyos szerződésről tárgyalni, tisztában kell lenni egymás teherbíró képességével. Ezután részletesen ismerteti a szerződés egyer- pontjait, rámutatva Franciaország gazdasági viszonyaira s a javaslat elfogadását indítvá­nyozza. Az ülés tart. Hivatalos jelentés Budapest, január 27. A MTI Clinchant budapesti francia követnek Bethlen István gróf miniszterelnöknél tett. lépéséről a kö­vetkező hivatalos jelentést adta ki: Clinchant francia követ kormánya ne­vében felvilágosítást kért Bethlen István miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy a magyar kprmány mily módon akarja bizío-

Next

/
Oldalképek
Tartalom