Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-28 / 22. (1060.) szám

1926 január 28 Csütörtök sitani a íranklmmisitási ügy eddig még ho­mályos részleteinek teljes tisztázását és a francia kiküldötteknek a magyar hatósá­gokkal való együttműködését, miután a ma­gyar kormány a francia bank ama kívánsá­gát. hogy képviselői és esetleges francia hivatalos személyek a vétkesek ügyészségi kihallgatásánál jelen lehessenek, visszauta­sította azzal, hogy ez a magyar törvények szellemével ellenkezik. Bethlen István miniszterelnök több Íz­ben kifejezésre juttatott álláspontja fentar- tásával a francia követnek propoziciókat tett, amelyek véleménye szerint a kért együttműködés biztosítására igen alkalma­sak volnának, anélkül, hogy a magyar tör­vényekkel összeütközésbe kerülnének. A francia követ Bethlen gróf miniszterelnök válaszát tudomásul Tette és bejelentette, hogy azt azonnal továbbítja kormányának. szül. Svehla azonban nem akarja a világ \ elnökség kérdésében és ez a tárgyalás álli- előtt dokumentálni a kormánytöbbség gyen- j tóiag eredményre is vezetett. A cseh nép- geségét és az ellenzék erejét és így inkább; párt hangsúlyozza, hogy a szenátus elnöki egy kellőleg elő nem készített törvényjavas- székére jogigénye van ugyan, de erről a jo- lattal lép a ház elé, semhogy a házat az el- i gáról a nemzeti koalíció fennállásának el­lenzék kívánságára legyen kénytelen ősz-; dekében ezúttal lemond, azzal a fentartás- szehivatni. j sál, hogy azt a kellő pillanatban ismét érvé­A koalíciós pártok már napok óta a j nyesiteni fogja. Uj rendőrségi nyomozás indul meg Budapesten Budapest, január 27. A Magyarország ar­ról értesül, hogy a franciák által előterjesz­tett kívánalmak és azok teljesítésére vonatko­zólag az illetékes magyar faktorok és a fran­cia kormány álláspontja már annyira közele­dett egymáshoz, hogy hamarosan sikerülni fog megtalálni a megfelelő megoldást. A meg­oldás pedig az lesz, hogy a budapesti rendőr­ség már holnap, vagy legkésőbb holnapután újból megkezdi az ügyben a kihallgatásokat. A kérdések tisztázása ugyanis pótnyomozást, lesz szükségessé az ügyészség utasítására. Az újból meginduló rendőrségi nyo­mozás idejére a letartóztatottakat is­mét visszakisérik a rendőrség épüle­tébe s itt fogják kihallgatni őket u forncia kiküldöttek jelenlétében. .4 francia kiküldöttek jelenlétében. A hatósági tanukként lesznek jelen eze­ken a kihallgatásokon. w? Az ügyészségnél lévő iratok is visszake- ; riilnek újból a rendőrségre. A vádirat terve ma estére elkészült s ! ha a védők kifogással élnek ellene, akkor a ; vádtanács ez ügyben még február hónap fo- í lvamán összeül. A főtárgyalást azonban min- j denképen csak március közepe után fogjál megtartani, mert a törvényszék okvetlenül meg ! akarja várni a hágai kihallgatások és újabb tárgyalások teljes anyagát. A Magyarország jelentése szerint a hágai ! nyomozási anyag összeszedésére hivatalosan j kiküldöttek Paulay Gyula dr. törvényszéki bi- ’ rőt, aki már napok óta nincs hivatalában. A törvényszéken ugyan azt mondják, hogy be- j teg, de jól informált körök tudni vélik, hogy -! Paulayt Hágába küldték ki Jankovicbék val- | lomási jegyzőkönyvének hazahozatalára. Eze- | két ugyan Benoist francia rendőrüsztviselő 1 magával hozta Budapestre, de nem voltak hi- : vatalos hitelesítő záradékkal ellátva, ezért van j szükség azoknak újabb beszerzésére. Február 16-ára Összehívták a mmsetgyiilést Micsura Sslovenszkó teljhatalmú minisztere, Kállay budapesti követ lesz? — A tisztviselőjavaslatot az első parlamenti Illésen beterjesz­tik — A koalíció Interpellációja a frankhamisítás tárgyában Prága, január 27. A koalícióban nagy riadalmat okozott az ellenzéknek a ház összehívására irányuló akciója. A ház elnöksége a német szociál­demokraták javaslatát azzal az indokolással fogja visszautasitani, hogy későn nyújtották be, mert a ház elnöksége a kormánnyal egyetértőén a nemzetgyűlés összehívását már elhatározta. A tegnapi nap folyamán ugyanis a nemzetgyűlés elnökségének cseh tagjai Svehla miniszterelnök elnökletével ülést tartottak s elhatározták, hogy a nemzetgyűlést február 16-án délután 4 órára összehívják. Az első ülésre a következő tárgysorozatot tűzték ki: 1- Az elnökség megválasztása. 2. Az állandó bizottság megválasztása. 3. A többi bizottság megalakítása. 4. Az egyenes adó pótlékaira vonatkozó törvényjavaslat. 5. Az alkotmányjogi bizottság jelentése a ruszinszkói esküdtbirósóg működésének fel­függesztéséről. 6. A Tomanek—Dubickv mentelmi ügy. Ezen az ülésen a kormány beterjeszti az állami tisztviselők fizetésrendezésé­ről szóló törvényjavaslatot is. Svehla miniszterelnök tehát ismét meg­hazudtolja korábbi álláspontját, mert még csak néhány nappal ezelőtt egy küldöttség elölt kijelentette, hogy mindaddig nem hi­vatja Össze a parlamentet, amíg a tiszt­viselőjavaslat teljes egészében el nem ké­lisztviselőjavaslatról tárgyalnak, eddig > azonban csak egy pontban egyeztek meg: j Englis követeléseit a fedezetre vonatkozó-1 lag elfogadták s igy a pénzügyminiszter a j 700 milliós fedezetet a különböző adók fel-' emelésével fogja megszerezni. Ami a javas­lat többi pontjait illeti, még egy lépéssel j sem jutottak előre s a kormány azzal a ’ tervvel is foglalkozik, hogy- | ha a koalíciós pártok február 16-ig a javaslat végleges módosításában nem tudnak megegyezni, úgy az eredeti kormányjavaslatot nyújtja be az első képviselőházi ülésen. A plénum ezután a javaslatot kiadja a szo­ciálpolitikai bizottságnak, amely viszont egy albizottságnak adja át részletes meg­tárgyalás céljából. A kormány ilymódon ismét csak félmunkát végez. A forrongó tisztviselők lecsillapítására egy teljesen el­fogadhatatlan törvényjavaslatot nyújt be s a parlamenti bizottságok a végtelenségig el­húzhatják annak tárgyalását. A lelkészek fizetésrendezése és a szocialista pártok A tisztviselői javaslatnak negyedik cso­portját az állam által elismert egyházak lel­készeinek a fizetésrendezése képezi. A szo­cialista pártok a javaslat e részével szem­ben elutasító álláspontot foglalnak el és ki­jelentik, hogy' a lelkészek fizetéséről egy­általában nem hajlandók tárgyalni. A szo­cialistáknak ugyanis az a nézetük, hogy' a! katolikus pártok a fizetésrendezésnél pri­vilégiumokat akarnak szerezni a klérus ré­szére, jóllehet a fizetésrendezésnél a papsá- \ A kormány benyújtotta a parlamentnek got egyáltalában nem lehet tekintetbe venni.; a Lengyelországgal 1925 április 23-án kötött A szocialisták fellépése teljesen jog- í°&ügyi és pénzügyi szerződést. Ezzel a szer­A kérdést olyképpen akarják megolda­ni, hogy a cseh néppárt megkapja a ne­gyedik miniszteri széket és pedig Sslo- venszkó teljhatalmú miniszterségét Mi- esura Márton részére, míg Kállay dr., ai eddigi teljhatalmú miniszter, buda­pesti követ lesz. Vavrécska eddigi budapesti követ ugyanis a frankhamisítást affér vizsgálatának be­fejezése után elfoglalja uj követi állását a bécsi követség élén, ami három-négy héten belül várható. Svehla és Srámek megegye­zéséről a cseh néppárt parlamenti klubja csütörtöki ülésén fog végérvényesen dön­teni. A koalíció interpellációja a frankhamisításról Úgy látszik, hogy a kormány n franciák agresszív fellépésével kapcsolatban megvál­toztatta álláspontját a frankhamisítás! affér­ral szemben és engedett a szocialista pártok követeléseinek. Értesülésünk szerint a koa­líció egyöntetű interpellációt nyújt be a külügyminiszternek a frankhamisítás ügyé­ben h erre Benes a parlament február 17-iki ülésén fog válaszolni. A válasz fölötti vita körülbelül 3—4 napig fog tartani. A koali ció ezzel is takargatni akarja munkakép­telenségét, mert a parlamentnek nincsen három napra való tárgyalási anyaga. Pénzügyi és jogi szerző­dés Lengyelországgal tálán, mert a papságot nem az állam pén­zéből fizetik, hanem az állam által kezelt egyházi alapok és birtokok jövedelméből. Lehetséges, hogy az állam elgazdálkodta ződéssel mindazokat a kérdéseket megold­ják, amelyek Teschen, Árva és a Szepesség felosztásánál niég vitásak voltak. A szerződés első része az állampolgársági kérdést tár­ezeket az egyházi javakat, ezért azonban^yalJa, a második rész az amnesztiára, a har- nem rövidülhetnek meg u egyhári n» ( m,ad,ik, f k;s0^séf‘ védelemre (különösen az mélvek . j.iskolakérdesekben), a negyedik a bzepesseg ■ * ; kettéosztására, az ötödik Szilézia vagyonának A ssenátufl cfwn)r«é«y i likvidálására, válamint Árva és Szepesmegye válságának megoldása: va&y°oainak és eg>'éb korporációk likvidálá- * * j sára vonatkozik. A szerződés rendezi még az A szenátust a kormány eddigi tervei autonóm szervek tisztviselőinek nyugdijkér- szerint egy héttel későbbre, vagyis február dósét is. A pénzügyi részben a letétek kiada- 23-ára fogják összehívni. Svehla miniszter-; tását rendezik. Vitás kérdésekben vegyes elnök most döntő jelentőségű tárgyalásokat j bizottság, vagy pedig döntőbíróság elé viszik folytatott Srámek miniszterrel a szenátusi J az ügyet. Komáromi boszorkányok Irta: Alapy Gyula dr. öreg Írások megfakult betűi tragédiákat őriznek meg számunkra és arról tanúskod­nak, hogy a népi képzelet játékait, a baboná­kat, mint taposta el a szigorú vallási felfo­gással, átszőtt törvény szigora. Kálmán király urunk régi törvényét gyakran idézik a bo­szorkányokról, de a boszorkány és bűbájos közt különbséget tettek és tényleg mind. a ket­tőt üldözték. A köznép babonája, naiv hite emberek természetfölötti erejében talán még ma a ter­mészettudományi világnézet korszakában, sem szűnt meg. Három évszázad előtt ■ még mindenki hitt boszorkányokban; oláh pópák még mai nap is foglalkoznak ördögűzéssel. A máglyák rótt fénye ki-ki gyulladt, de nem oszlatta el a lelkekben uralkodó sötétséget. Ezek a boszorkányok többnyire a tudá- kos bábák és javasasszonyok közül kerültek j ki. Ezek közé tartozott özvegy Szabó Pálné, | Kun Panna is, aki 1669. esztendőben jött Ko­máromba lakni Perbete községből. A kenyér­irigység vesztette el ezt a szerencsétlen asz- szónyembert, akit az ördöngösség hírébe ke­vertek és 1674-ben tűi bá jossággal vádoltak. Hattyú István, Komárom város főbírája „ör­dögi mesterségért, emberek rontásáért, vesz­téséért, büjöléseért, hájolásáért es varázslá­sáért, mint nyilvánvaló ördöngös“ személy el­len emel vádat. Tanúbizonyságokat szedlek Kun Panna ellen. Kállay Ferenc tanú gyerekkorában hal­lotta, hogy a vádlott asszony tud a varázslás­hoz. Mikor nyavalába esett, magához hivatta: ha megvesztettél, gvógyits is meg. Kun Pan­na irt kevert és ezzel bekötötte a tanút, aki rosszabbul lett az irtól. Csereklye Katalin, az előbbi Kállay Ferencnek felesége azt vallja, hogy mikor Kun Panna nála járt látogatóba és kikisérte, mind a kél lába kificamodott bo­kában és a teste derékig összezsugorodott. Kun Panna orvosságot adott neki, amivel csak egyszer kente meg magát, ezt cseleked­vén „mintha késsel faragták volna le az egész testéről a nyavalát.“ Megvesztette Kocsis Györgyné Bállá Ka­talint is, aki szintén a bába mesterségét üz-! te, ezen a piarcon tűztek össze és éjszakának idején Kun Panna megfogta a fejét és meg- j rázta úgy, hogy belesiketült, a lába is azóta ! köszvényes. így vall ellene a 65 esztendős j vén banya. Szabó Jánosné Sassiany Kata asszonyt kutya képében rontotta meg. Pécsy Jánosné Kiss Annának a szemei lettek nya­valyások. Kun Anna belefojt a szemébe és mindjárt jobban látott. Sátor Péter uramnak j a feleségéhez hívták, de Kun Panna kijelen-! tette, hogy nem megy. Utána éjjelenként a j feleségének többször volt boszorkány nyomá­sa, ezért Sátor Péter meg is fenyegette őt: meghidd, hogy megfogatlak! Sátor Petemé Kiss Judit asszony nem tudja, hogy Kun Panna vesztette-e meg, de többször volt bo­szorkánynyomása neki is, a gyerekének is. A legérdekesebb azonban Csizmazia Já­nos vallomása. Ennek felesége más bábát hí­vott és nem Kun Pannát, aki erre ezeket a szavakat mondta: No megbánja még az ara­nyosi bábát! Harmadnap éjjel újszülött kis­gyermeke felijedt álmából, hát a kis csecse­mő keze-lába megmerevedett, szája becsu­kódott: megigézték. Egy álló hónapig csak szalmaszálon át táplálták a gyermeket. Akkor! aztán azzal fenyegették Kun Pannát, hogy j menjen a. gyerekhez, mert elmennek a Pé-1 terhez (jezsuita atya) panaszra. Kun Panna végiére el is ment a gyermekhez és két-há- romszor „megszorítván kezétlábát és száját feszegetvén" azt mondó: Nem leszen semmi gondja, megszopik abból. És egy hónappal arra a napra, mikor a rontás történt, meg­gyógyult a gyermek. Hollósy Mátyás, a vádlott védője izekio szedi szét a tanuk vallomásait. De a hatóság folytatja a vizsgálatot ellene és pedig a kato­nai törvényszék előtt. Szereznek is még két tanút; Berki Györgyné Szőri Ilona és Pinke Jánosné Kántor Zsuzsanna ellene vallanak. Berkiuének a jobb keze gsugoiodott & csak nagy fenyegetésekre jött meg orvosolni j Kim Panna a vesztés ellem Pinkénének keze- i lába összezsugorodott, mikor a vádlottal be- j szélt és igy reá van a gyanúja. Ezekre a ta- í nuvailomásokra is megfelel Hollóssy Mátyásj emberül. A harmadik tárgyaláson Ileíényi Kiss1 Mihály és felesége Thaly Ilona vallanak Kim! Panna ellen. Ennek a Thaly Ilonának, mivel más bábát hívott ,nem a vádlottat, akképpen okozta rontását, hogy hátul kifakadoztak a lábai mind egész a combjáig. Kun Panna megnézte, háromszor rálehelt és azt mondot­ta: Ne félj, nem terjed tovább édes lányom. Máskor ne feküdgyél az ajtó mellett." A be­teget meg is gyógyította. 1674 december 16-án meghozta ítéletét a törvényszék, mely a varázslás és embereknek ördögi praktikával való megvesztése miatt, azért, hogy többi varázsló és ördögi prakti­kával embert vesztő társait megvallja első­ben csigára ítéltetett, azután pedig érdeme szerint elevenen való megégetésre. A szegény Kun Pannát kinpadra vonták j és két nappal utóbb elégették, vallomásait pe­dig átadták gróf Hoffkirchen Lajosnak, a ko-j máromi vár főkapitányának azzal az óvással, hogy ebből a város előjogaira semmi sére­lem ne következzék. Szintén ilyen szerencsétlen sorsra jutott Tassy Zsuzsanna, Czanka Pál kormáromt pol­gárnak felesége 1693. esztendőben. Ez a Tassy Zsuzska Varga Péter ellen emelt pa­naszt, hogy az őt boszorkánynak rágalmazta, azt mondván neki:: Te meggyógyicsad az Fe­leségemet, mert ba meg nem gyógyítod, meg- égettetlek, ha házamat utána költöm is. Na­gyon elbusitották ezek a szavak Tassy Zsu­zsáimat és Bokor László főbíró utam elé já­rult a panaszával ügyvédője, Csejthey János segítségével. A törvényszéken azonban megfordul! a helyzet. Varga Péter mint vádló lépett fel el­lene és Tolnay Sámuel ügyvédője méregke- j veréssel és boszorkánysággal vádolja. Tassy | Zsuzsannát jól védelmezi ügyvédje, de a biró- ! ság elfogultnak !4tsiik vele szemben! mert Varga Pétert a rágalmazásért a nyelv váltság alól felmentette és Tassy Zsuzsannát azon­nal elfogatta és börtönbe vetve bilincsekbe verette ügyének eldöntéséig. Most azután a pörbe egy váratlan fordu­lat történik. Csejtey János védőügyvéd nem­csak eláll a védelem tői, de a vád képviseleté t veszi át. Ekkora jellemtelenséget az akkori perrend nem kifogásolt és Csejtey uram má­ról holnapra megfordítva meggyőződését azt mennydörgi a szegény Tassy Zsuzsa ellen, hogy „az ördöggel c-imborálván, anak ereje által különb, különbféle időkben és helyek­ben örödögi meseterséggel levő babonásko­dással és büjös-bájoskodással, oktalan álla­toknak, földi veteményeknek és embereknek megártott, sok helyekben bizonyos embere­ket megrontott és megvesztett és igy magát minden kétség nélkül az ördögnek adta", mindezekért csigával kivánja megkinoztatm, hogy bűntársait megvallja és utána „eleve­nen tűzre tétetni." A város törvényszéke a vádlott tagadását nem vette figevlembe, de hogy a bíró elha­lna rkodással — ami az igazság „mostohája" — ne vádoltassék, akképpen határoz, hogy Tassy Zsuzska bizonyítsa be ártatlanságát és tizenöt nap alatt állítson huszonöt tisztességes és jó hirü tanút, akikkel tisztázza magát a fel­hozott ’ádak alól. A szegény Tassy Zsuzsa ke- zén-lábán nehéz rabbilincs és azl kivonták tő­le, hogy huszonöt tanút állítson védelmére. Eltelt az idő és a szegény rabasszony csak könnyezik a bírák előtt, zokogva könyö­rög halasztásért, fogságban van, szegény és Krisztus öt sebére kéri a bírákat, legyenek irgalmatok irányában. A törvényszék meg­indul és három hetet ad neki halasztásul ma­ga megmentésére; mert másképp bizonyos lehet bene, ha magát nem mentheti, utolsó szentencia száll fejére ... Augusztus 13-án a törvényszék ismét összeült, Tassy Zsuzsánna is eléje járult, de huszonöt tanú nélkül. Ki is mondták rá az utolsó szentenciát: a kinpadot és a tüzhalált. De ott vergődött a börtönben november 20-ig, öiert az ítéletet csak úgy hajthatták végre 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom