Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-27 / 21. (1059.) szám
/ 5Z6rdE 1926 január 27 A bledi kisantantkonferencia programja BeJgrád, január 26. A Vreme értesülése szerint befejezett tény, hogy a kisántánt külügyminisztereinek konferenciája február 18, 19 és 20-án lesz Eledben. A lap információja alapján a konferencia legfontosabb pontja a magyar kérdés lesz, kapcsolatban a leszereléssel és a frankafférrel. Szóba kerül továbbá a kisántánt államainak Szovjet- oroszországhoz való viszonya is. A Vreme biztosra veszi, hogy Csehszlovákia még a bledi konferencia előtt elismeri Szovjet- oroszországot. Végül a külügyminiszterek a katonai ellenőrző bizottságok feloszlatásának kérdéséről is tárgyalni fognak, mivel a közel jövőben Szófiában és Budapesten be akarják szüntetni a katonai ellenőrző bizottságok működését, ami ellen a kisántánt állást foglal. Megkezdődik a nagy francia pénzügyi vita Páris, január 26. A francia kamara pénzügyi vitáját ma vezeti be Lamoureux pénzügyi előadó jelentésének felolvasásával. Valószínű, hogy a vita egész héten át tartani fog. A kormány eltökélte, hogy a fő- vitát csütörtökről péntekre virradó éjszaka minden körülmények között befejezi, hogy azután a kamara nyugodtan áttérhessen a költségvetés rendkívüli tizenkettedónek törvényjavaslatára. E tizenketted törvényszerű folyósítására ugyanis égetően szükség van. A pénzügyi vitában huszonhat szónok vesz részt, mig a pénzügyminiszter és a miniszterelnök akkor fogják megtartani beszédeiket, amikor ezt taktikai szempontból a legalkalmasabbnak látják. A pénzügyi terv összesen 101 cikkelyből áll és mivel minden cikkelyhez rengeteg módositási javaslatot nyújtottak be, a vita könnyen 14 napig is eltarthat. E héten csak a fő szempontok megállapításáról lehet szó. Pangalosz halálbüntetést mér az újságírókra Páris, január 26. A Chicago Tribüné athéni jelentése szerint Pangalosz diktátor szigorú rendeletet adott ki, melyben megtiltja az újságoknak, hogy a görög pénz-' ügyek szanálása érdekében kiirt belföldi kénvszerkölcsön ellen Írjanak. Amennyiben a lapok ezt mégis megtennék, az illető cikkek íróit azonnal halálra Ítélik. A görög sajtó ennek következtében egyetlen szóval sem emlékszik meg a kényszerkölcsönről. Kinevezték az uj budapesti német követet Budapest, január 26. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A berlini kormány Sebőn báró jelenlegi athéni német követet Németország uj budapesti követévé nevezte ki. tnasza: könnyelmű bűnös pénz. Akkor, régen. Most: hamis bankóprés... És hiába: nincs ébredés. Magyaroknál még most sincs r á - döbbenés. Butultan, kótyagosan haláltoros du- hajság újra ordít. Barabás újra röhög. Ki a gyilkos, a métely, a fekély, a destruktív, a dekadens, a hazaáruló bitang, a magyarsággyalázó, a pénzhamisító, a keritő, a lélekberonditó? Kicsoda? Hát ki más lehetne? Ady, Ady, Ady. A magyarság testén rothadó gennyes kinövés, fekély, bűn, minden, ami rossz, ami pokol, ami ördögi, amire tömjén kell, ördögűzés... így volt, igy van és így lesz. Az uj magyar história minden uj botrányfejezete nyíltan ordítja: miért kellett és miért kell rettenetesen, fogcsikorgatva gyűlölni ezt az embert, ezt a sikolyos ébresztő keserű hangot, ezt a vad, profán Krisztust, aki a farizeusokat és kufárokat, hamiskártyásokat és úri kalandorokat kikorbácsolja a templomból, aki nem szentesit hamis pénzt, talmi szélhámos hazaiiságot. Valaha rég: esőt váró magyar pusztába, szomjas, kiszikkadt lelkekbe, kényelmes nyugalomban tunyázó Pató Pálok közé — eget-földet tűrő, testet- lelket rázó hang robbant: Ady Endre! Az északi ember. Az igaz ember. Az — idegen! A magyaroknak — idegen... (De Ady( Endre ne beszéljen. ' Bujdosson el, ha tudja merre, Felejtse el, hogy mit akart, Piros szive kék-holtra verve ...) Az északfény, az igazfény, az emberfény a magyar rónákon újra ellobbant. Lelocsolták, röhögve taposták. Keserű, maró füst maradt csupán. „Északi ember" kisértő, veszélyes, úri törvénybe ütköző hdérce. Zarathustra be megjártad megint! Fábry Zoltán. Föüáitgolf a nyelvi Harc Kramér pártja uszítja a határaién!! városok cseh lakosságát, hogy! seholse tűrjék a német felírásokat — a német ellenzék vezérei Svehlánál Prága, január 26. A nemzeti demokratapárt végrehajtóbizottságának tegnapi ülésén Kramár indítványára újból elhatározták, hogy a nyelvrendeíet azonnali kibocsátását követelik a kormánytól. Kramárék erős sajtóhadjáratot indítottak a legfelsőbb bíróság ellen s uszítják a határmenti városok cseh lakosságát, hogy sehol se tűrjék a német felírásokat. Elvakult sovinizmusuk következtében a határmenti szudéta német városokban ismét nagyon izgatott a hangulat. Ma délelőtt a német ellenzéki pártok két. vezető politikusa fölkereste Svehla miniszterelnököt, hogy felvilágosítást kérjenek tőle ez ügyben. A miniszterelnök a délután folyamán fogadta a cseh koalíciós pártok vezéreit is s igyekszik a kedélyeket lecsillapítani. A nyelvrendelet azonnali kibocsátását ugyanis maga Svehla sem tartja kívánatosnak. Moszkva és Csangszolfn kibékültek Feszült viszony Berlin és Róma között Déitirol miatt A berlini olasz nagykövet Rómába utazott — Tart az elnyomás Becs, január 26. A lapok trienti jelentései szerint a déltiroli németség üldözése uapról-napra nagyobb arányokat ölt Egy vendéglőst például az olaszok azért Ítéltek két és fél évi várfogságra, mert egy régi, rozsdás kardot találtak nála, melyet színházi mutatványoknál szoktak használni. Egy lisack- tahli parasztfiut egy használhatatlan puska miatt hasonló súlyosan büntették. A német naptár használatát betiltották, még az eddig négy Dyelven megjelenő „Roma Aeterna" című tisztán katolikus és olaszbapát naptár német kiadását is. A német lakosság elkeseredése az üldözések miatt rendkívül nagy. Berlin, január 26. Simons dr., a birodalmi bíróság elnöke előadást tartott a német kisebbségek jogairól és előadása során elsősorban a déltiioli németségről emlékezett meg. Kifejtette, hogy Olaszországot ugyan nem kötelezi a békeszerződés a kisebbségi jogok betartására, de a római kormány annakidején ünnepélyes ígéreteket tett, hogy a déltiroli németségnek meghagyja nyelvét és szokásait. Ezt az Ígéretet 1923-ig lojálisán be is tartották, csak amikor a fascista éra jött, kezdődőit Déitirol brutális elolaszositása. Simons dr. szerint ez az ígéret is pozitívum s Németül szágnak joga van a népszövetség elé vinni a déltiroli németek elnyomását. A biT loclalombau napról-napra nagyobb az elkeseredés a farcizmus túlkapásai miatt és egyes hangok már azt is követelik, hogy a birodalom szakítsa meg a diplomáciai viszonyt Olaszországgal. A Lokalanzeiger szerint Bosdali g’óf berlini olasz nagykövet Rómába uta/< ti, hogy informálja Mussolinit a helyzetről. Két Ítélet izgatásért Nyitrán egy nap alatt A rendtörvény és ai alkohol — Morvái Jen őt, a magyar nemzeti párt titkárát 7 havi börtönre ítélték a vágfarkasdi beszéd miatt — A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, január 26. A nyitrai törvényszék a hétfői nap folyamán két izgatási bünpört tárgyalt. Grőlinger Gyula otrokocsi lakost azzal vádolták, hogy a múlt év január 27-én alkoholos állapotban többek jelenlétében olyan nyilatkozatot tett a köztársaság elnökéről, mely izgatásra alkalmas. A csendőrség Grő- lingert feljelentette. A tárgyaláson a vádlott részben beismerő vallomást tett, azonban azzal védekezett, hogy italos volt és nem emlékszik kijelentésére. A vádirat szerint a következőket mondta volna: elnök szegény családból származik, apja v?*gyontalan kocsis, akinek nem volt pénze, hogy fiát iskoláztassa. A fiút az egyház taníttatta ki, most pedig az elnök mégis ellensége az egyháznak". Vermes dr. védőbeszéde után a bíróság megállapította a vádlott bűnösségét s az enyhítő körülmények figyelembevételével háromszáz korona pénzbírságra ítélte. Az ügyész felebbezelt az Ítélet ellen. Ugyancsak izgatással vádolva állott a bíróság előtt Morvay Jenő, a magyar nemzeti párt körzeti titkára, aki az elmúlt héten szabadult csak ki a galántai járásbíróság fogházából, ahol tizennégynapos fogházbüntetését töltötte ki, melyet a pozsonyi törvényszék izgatás címén rótt rá. A vád tárgya ismét izgatás volt, melyet Morvay a vádirat szerint múlt év március 15-én a Vágfarkasdon tartott népgyülés alkalmával, mint a magyar kisgazdapárt titkára azzal követett el, hogy az autonómiáról beszélve kijelentette volna: „Az autonómia ma még csak papíron . van meg, de rövidesen eljön az idő, amikor fel fogunk szabadulni, akkor azonban nem emelünk magyar testvéreink ellen fegyvert, mint 1919-ben". Morvay a fogház levegőjétől sápadtan állt bírái előtt. Tagadta bűnösségét és kereken visszautasította az ellene emelt vádat. A gyűlésen beszédet mondott, de nem izgatott, amit bizonyít, hogy a hallgatóság teljes rendben oszlott szét és a gyűlésen jelenlevő járási kiküldött kezet fogott vele és köszönetét fejezte ki neki, hogy olyan beszédei mondott, ami nem adott okot közbelépésre. Jankovics Alajos csendőr, aki jelen volt ugyan a gyűlésen, de nem egyfolytában hallgatta végig a beszédet, ennek dacára feljelentést tett ellene és a hétfői tárgyaláson megismételte a vádiratban inkriminált kifejezéseket. Morvay tagadta, hogy ezeket mondotta volna. A csendőr több ízben eltávozott a teremből, nem hallotta összefüggően az elmondottakat és mivel a magyar nyelvet sem bírja teljesen, könnyen félreérthette. Kéri a gyűlésen jelen volt Koczor Gyula képviselő tanukénti kihallgatását Jankovics kijelenti, hogy vallomására hajlandó megesküdni, mire Morvay azt válaszolja, hogy az egész falu hajlandó megesküdni arra, hogy ezeket a szavakat nem ebben az értelemben használta. A perbeszédek elhangzása után a bíróság Jaukovicsot megeskeííette vallomására és a védőnek az uj tanú kihallgatására beadott indítványát elvetve, marasztaló ítéletet hozott. Morvayt izgatás büntette miatt hathavi börtönbüntetésre és egyhavi fogházbüntetésre változtatható 2000 korona pénzbírságra ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt felebbezést jelenteitek be. Az ügy igy a pozsonyi táblát is foglalkoztatni fogja. Magyar-j ugoszláv tárgyalások a nyugdíjasok ügyéről Budapest, január 26. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jugoszláviával ezen a héten újabb tárgyalások indulnak meg a nyugdíj terhek átvételére vonatkozólag. A honpolgári ügyeket egyelőre nem vonják bele a tárgyalásokba. A magyar álláspont szerint ugyanis az utódállamok terhére esik mindazon menekültek nyugdija, akik ottani illetőséggel, birnak. Minthogy ezen terhek átvétele tekintetében Csehszlovákia és Románia teljesen merev álláspontot foglaltak el, most remélik, hogy ha Jugoszláviával esetleg sikerül a megállapodás, akkor ez a másik két államra is hatással lesz. Ha a tárgyalások ismét teljesen eredménytelenek maradnának, úgy a magyar kormány márciusi genfi utján a népszövetségnél előterjesztést tesz annak megállapítására, hogy a nyugdíjasok létszámához képest az utódállamok bizonyos kulcs szerint, vállalják magukra a nyugdijterhe- ket, amelyek Magyarországot indokolatlanul és jogtalanul nyomják. Visszaélések az érsekujvári s komároai dohánybeváltásnál Füssy Kálmán és társai a pénzügyminiszterhez és a földművelésügyi miniszterhez a komáromi és az érsekujvári dohánybeváltó hivatalok visszaélései tárgyában interpellációt terjesztettek be, amely a következőképpen szól: A komáromi és érsekujvári dohánybe váltóhivatalokhoz tartozó járások gazdái az 1925. év folyamán igen nagy mennyiségű dohányt iermeltek és szállítottak te a nevezett beváltó hivatalokhoz. Már az is sok panaszra adott okot, hogy a hivatalok a beváltási árat igen alacsony összegben állapították meg, azonban a termelőket ennél még sokkal jelentősebb sérelem érte. Néhány falu ugyanis beszállítva a dohánytermését, azért egy egy fillér készpénzt sem kapott, mert annak árát vagyondézsmatartozás címén visszatartotta az állami d.ohányraktár igazgatósága. Számos esetben megtörtént az is, hogy a dohánytermelő réges régen kifizette a vagyon- dézsmatartozását s most ismételten levon: ták azt. A vagyondézsdának ez a behajtása még azokban az esetekben is, amikor a vagyondézsmatartozás tényleg fennáll, törvénytelen,- mert nincs oly törvényes intézkedés, amely az adóbehajtásoknak ezt a szokatlan módját írná elő. A csehszlovák köztársaság dohánytermelés tekintetében nagyon kezdetleges fokon áll s igy a kormánynak minden lehetőt el kell követnie ezen mezőgazdasági ág felvirágoztatására. Az olyan esetek azonban, mint amilyet a fentiekben vázoltunk, csak arra alkalmasak, hogy a mezőgazdákat a dohánytermeléstől elriasszák. Fentiek alapján kérdezzük a miniszter urakat: 1. Van a tudomásuk a komáromi és érdekű j vári dohánybeváltó hivataloknak törvényellenes intézkedéséről? 2. Hajlandók-e azonnal intézkedni, hogy a beváltó hivatalok a dohány árát mindenkinek azonnal és haladéktalanul kifizessék és hogy a vagyondézsmatartozás utólag ren- deztessék? 3. Hajlandó-e a földmivelésügyi miniszter í ur gondoskodni aziránt, hogy a dohánytermelők a jövőben hasonló zaklatásoknak és meglepetéseknek ne tétessenek ki? — Gyártanak-e uiég hadiszerebet az osztrák gyárak? Becsből jelentik: Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint a nagykövetek tanácsa a::t az értesítést kapta, hogy Ausztria még nem tett eleget a sainí-germaíni szerződés ama pontjának, amely szerint a hadicikkeket gyártó gépeket megsemmisíteni tartozik. Az antanfkópviselők kérdést intéztek ebben az ügyben Ramek kancellárhoz, aki kijelentette, hogy Ausztria igenis eleget tett a saint- germaini szerződésnek és mindama gépeket, amelyek hadianyag előállítására alkalmasak, megsemmisítette, vagy békecikkek előállítására változtatta. át. Moszkva, január 26. Hivatalos jelentés szerint Krakowiecki mukdeni szovjetfőkon- sul és a három keletkinai tartomány külügyi biztosa között megegyezés jött létre a kelet- ídnai vasút ügyében. E megegyezés értelmében Ivanovot azonnal szabadlábra, helyezik, i vasútvonalon helyreállítják a menetrendszerű közlekedést, mig a katonai szállitmá- lyokért Csangszolin az eddig érvényben leró szerződések szerint bért fizet az orosz kormánynak. A külügyi népbiztos már meg is kapta a hivatalos értesítést arra vonatkozóan, hogy Ivanovot szabadon bocsátották. Ezzel a ténnyel az északkinai konfliktus, mely Csangszolin és Moszkva között tört ki, befejezettnek tekinthető. Oroszország mindenképpen sikert ért el erélyes fellépésével s hogy az incidensből nem le.it komoly háborús bonyodalom, az elsősorban Japán semlegességi nyilatkozatának köszönhető, mert Csangszolin Tokio segítsége nélkül nem mert szembeszállni a mandzsuriai határon fenyegetőleg összpontosított vörös csapátokkal 3
