Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-27 / 21. (1059.) szám
tuL- :f wiwjmuMíjmMaMWW^^^wgmJiiKaiwwHMafr wmvrmtMMiw>1' »»■■■■————aM*«iiff 4 1926 január 27 Szerd.% Üstökösök esztendeje A Nap körül zárt pályán mozgó huszonöt visszatérő üstökös közül — mint a most megjelent Stella almanachban olvassuk — 1926-ban hőinek a. visszatérése esedékes. Ezek a De Vica—L. Stvift, a Giacobini, a Kopfj, a Finlay, a Biela, a Holmes fis a. Tuttle-féle üstökösök. Perihelátmenetük ideje szerint a Tuttle-félének újra felfedezése várható legelőbb. Ez az 1790-ben felfedezett üstökös 1858-ban, 1871-ben, 1885-ben, 1899-ben és 1912-ben tért vissza, s legközelebbi megjelenése ennek az évnek elejére várható. Ugyancsak ennek az évnek elejére várható a Kopff-féle üstökös újból feltűnése, amelynek már 1912-ben is vissza kellett volna térnie, ekkor azonban a Naphoz való kedvezőtlen helyzete miatt nem volt fellelhető. Rendkívül gyengefényü üstökös lévén, az idén is csak nagyobb távcsővel lesz észlelhető. Április havára esnék- a híres Biela-fóle üstökös megjelenése is, amelyet eddig öt ízben észleltek, és pedig 1805-ben, 1826-ban, 1852-ben, 1848ban és 1852-ben. 1846-iki megjelenése alkalmával magja két részre oszlott, és 1852-ben. mind a két része visszatért, de azóta az esedékes következő periódusok egyikében sem észlelték. Valószínű, hogy ennek az üstökösnek felbomlása tovább tartott és hulló csillagrajra esett szét- Igazolja ezt a feltevést az a körülmény, hogy az 1872. november 27-iki és 1885. november 27-iki rendkívül gazdag csillaghullás pályaelemei azonosak voltak a Biela-fóle üstökösével. Ezt a rajt Bielida-rajnak nevezték el. 1926. junius havára várható a Finlay- féle üstökös átmenete is. Ez az üstökös 1851-ben történt felfedezése óta 1857, 1870, 1877, 1890 1897 és 1919-ben tért vissza. A De Vico—L. Swift-féle üstökös napközei ideje 1926 szeptemberében következik be, ha ugyan ujra felfedezhető lesz. Keringési ideje 6.4 év. — Október havában két üstökösnek, a Giacobini- és a Holmes-félének átmenete fog bekövetkezni. A Giacobini által 1900-ban felfedezett és 6.5 évi keringési idővel bíró üstökös következő periódusában nem volt megtalálható. Holmes a róla elnevezett üstököst 1892-ben fedezte fel. Ez 6 857 évi keringési idejének megfelelően 1890. évben jelent meg. Következő napközei ideje 1899 volt, azután 1906 január 16-án kellett volna felbukkannia, de csak egy félévvel később fedezték föl. A következő két megjelenési időben nem volt feltalálható, Tekintettel arra, hogy 1926-ban több uj Üstökös is fel fog tűnni, ez az esztendő üstökösökben éppen olyan gazdag lesz, amilyen 1925 volt. BWMPWIIIWIIH—BWWWWHBW—WBWH— Cigányzene! Kitűnő borok.' A „Krauzel K*!lar“»beit (Nekazanka) Olcsó v&esorat Magyar konyha! Egy párisi férj ötéves fiacskájával lövette agyon vetélytársát Az öregedő férj bosszúja — Az asszony öngyilkos lett a rémtelt után Páris, január 25. Paris közönségét most a Maitre-család tragédiája tartja izgalomban. Paul Maitre, dúsgazdag ötvenéves kereskedő hat évvel ezelőtt feleségül vette a nála busz évvel fiatalabb Andrée Vandeuset. Az öregedő, alacsony, köpcös férfi természetesen nem kelthetett nagy szerelmet a viruló fiatal leányban, aki pénzéért lett a felesége. Házasságuk után egy évvel kisfiúk született, akit mindketten nagyon szerettek. Néhány héttel ezelőtt Paul Maitre furcsa változást vett észre feleségén. Ingerlékeny lett, gyakran távozott el hazulról és ilyenkor későn jött haza. Emiatt mindennnaposak lettek a veszekedések, mire karácsony második napján az asszony összepakolt és az egyik előkelő párisi szállodába ment lakni. Paul Maitre nem tudott belenyugodni abba, hogy felesége elhagyta, kutatni kezdett és rájött, hogy felesége már hosszabb idő óta a külügyminisztérium egyik fiatal tisztviselőjével, ■lenn Marié Ducrot-val megcsalja. Több Ízben felkérte feleségét és könyörgött neki, hogy térjen vissza hozzá, ne tegye tönkre életüket. Gyermekükre hivatkozott, azonban minden hiábavalónak bizonyult, az asszony szerelmén nem tudott győzedelmeskedni az anyai szeretet.. Mikor Paul Maitre látta, hogy minden hiába, bosszút esküdött családi békéjének megrontója ellen. Elhatározta, hogy megöli Ducrot-t. Tettének, végrehajtása előtti napon felkereste feleségét és megfenyegette, hogy ha nem, tér vissza hozzá, borzalmas dolog fog történni. Az asszony azonban ujra nemet mondott, kérte fődét, ne akrdályozza meg a válást, mert nem tud uralkodni érzelmein, csak Ducrot-t szereti és nem tud másé lenni. Másnap délelőtt Paul Maitre kézen fogta ötéves kisfiát és elvezette a külügyminisztériumba, ahol Ducrot-t kereste. Bevezették a fiatalember szobájába és itt Maitre izgatottan kérte, hogy mondjon le feleségéről. A fiatalember erre nem volt hajlandó, mire Maitre rákiáltott. fiára: — Látod, ez az ember, aki miatt, anyád ott hagyott bennünket. Tedd, amit mondtam. A kis ötéves Lucien zsebéből revolvert rántott etö és kél kézre fogva, háromszor rálöll Ducrotra, aki holtan rogyott össze. A lövés zajára a szomszédos ■ ohák t; 71 vVdberohantak, azonnal lefogták Maiíre-t ós ér 1 esiIették a rendőrséget, A walldorfi sötét erdőben... A testvérgj síkossággal vádolt Maniréd von Tessin báró az esküdtszék előtt —• A tanúvallomások kedvezőek a vádlottakra Tiibingen, január 26. A Prágai Magyar Hírlap néhány nappal ezelőtt részletes cikkben számolt be a walldorfi erdőségekben történt titokzatos tragédiáról, amelynek áldozata a tessini hatalmas liiibizomány ura, a 35 éves Wallher báró volt. A walldorfi tragédiának utolsó felvonása most a tübingeni esküdtszék előtt játszódik le. Amint jelentettük, a vádlottak az elhunyt testvére, a 25 éves Manfréd báró és mostohaöccse, a 17 éves Kurt. Maniréd báré sógorával való össreszélalkozása közben elárulta, hogy őrült féltékenységében ő lövette le testvérbátyját. A tübingeni esküdtszéken még sohasem volt olyan nagy tolongás, mint a ma megkezdett test- vérgyilkossági pör tárgyalásán. Széles környékről özönlenek az érdeklődők. Már a kora reggeli órákban ott tolonganak azok a szerencsések, akik jegyhez jutottak, a hegyen fekvő törvényszéki épület előtt, hogy jó helyet biztsiísa- nak magúiénak. Két vadászkatona vizsgálja meg a jegyeket és csak szigorú ellenőrzés után bocsátják be az érdeklődőket a tárgyalóterembe. Amint kilenc óra előtt a kapukat kinyitják, a közönség valósággal megrohanja a folyosókat és pillanatok alatt megtölti a szép, világos tárgyalótermet. Kevéssel kilenc óra után bevezetik a főúri vádlottakat a tárgyalóterembe. Minden szem reájuk tapad. Mind a keltő nyúlánk, elegáns férfialak. Manfréd, az idősebbik, huszonöt év körül van, a háborúban ulánustiszt volt, a háború után gazdálkodással foglalkozott, meggyilkolt fivérének volt segítségére és a hochdorfi birtokon képezte ki magát a modern gazdálkodásban. A tizenhétéves Kurt a stuttgarti kereskedelmi akadémia növendéke. A testvérek közötti viszony mindig a lehető legjobb volt. Walther báró, a majorátus nra, házasságában nem volt valami szerencsés. Első feleségétől, egy stuttgarti polgárnak csodaszép leányától, elvált. Rövidesen újból nősült, de ez a házassága sem volt szerencsés, ez is gyorsan válással végződött. Ekkor ismét első feleségét vette nőül. A külvilág előtt úgy látszott, mintha mostani házaséléte harmonikus lett volna. A beavatottak azonban tudták, hogy a majó- reszkónak felesége sógorával, Maníréddal nagyon szívélyes viszonyban van ós a vonzalom kölcsönös. Ezért a vád abból a feltevésből indult ki, hogy Manfréd bárót féltékenység űzte véres tettének végrehajtására. Manfréd 1924 augusztusában Hochdorfba érkezett bátyjának meglátogatására. Éppen szarvasvadászat ideje volt. Két testvérével együtt vadászatra ment ki a szerencsétlen mojoreszkó. Augusztus negyedikén Manfréd báró rövid időre elhagyta Hoch- dorfot, hogy valami ügyes-bajos dolgát elintézze és délután tért vissza. Walther fivérét nagyon rossz kedvben találta, miután a délelőtt folyamán két bakot elhibázott. Este mindhárman Újból kimentek a körzetbe. Walther drillingjén kívül még egy fegyvert vitt. magával, mert most már nem bízott eléggé drillingj ében, amellyel délelőtt kétszer hibázott. Amint a kocsiból kiszállottak, a Mausert Kurtnak adta át, azután libasorban megindultak. Walther ment elől, közvetlenül mögötte Kurt és azután kissé nagyobb távolságban Manfréd követte testvéreit. Manfrédnél nem volt fegyver. Az esküdszéki tárgyaláson Manfréd fölvette a bíróság asztalán fekvő corpus delictit és megmutatta, hogy Kurt hogyan vitte a fegyvert, ö távol állott, amikor lövés dördült el. Csak azt látta, hogy Kurt hirtelen felugrik és kiabál. Gyorsan odaro- hant és látta, hogy [ivére, Walther, véresen fekszik a földön. Kivette fivérének kezéből a fegyvert és azonnal két riasztó lövést adott le, hogy az erdőőröket segítségül hivia. Ezután megkeresték a kocsit, amely körülbelül tizpercnyi távolságban várakozott. Fivére közben elvérzett. Az elnök: Volt. önnek valami kapcsolata sógornőjével bátyja életének utolsó idejében? A vádlott, aki idáig gyorsan és folyékonyan mondta el vallomását, habozik a felelettel. A teremben halálos csend ül. Végül megszólal és néhány érthetetlen szót mormol maga elé. Az elnök: Bizonyára tudja, hogy éppen sógornőjével való kapcsolatain alapszik főképpen a vád? Szükséges tehát, hogy a dolgot világosan és őszintén elmondja. Manfréd báró: Igen! Tehát csak azt mondhatom, hogy sógornőmmel való viszonyom bátyám életében tisztán csak baráti volt. Az elnök: Hogyan magyarázza azt az ellenmondást, hogy leveleket találtak abból az időből, amelyeknek hangneme sokkal többet árul el egyszerű baráti érzelmeknél. Több, mint izzó szenvedély, ami ezekből a levelekből kiárad. Az elnök ezután az özvegynek több levelét olvassa el, amelyeket Manfréd báróhoz a gyilkosság előtti időben intézett A hallgatóknak az az érzésük, mintha ezeket a leveleket egy fiatal szenvedélyes bakfis Irta volna és nem egy, már harminc éves korban lévő asszony. A tanúvallomások során kiderül, hogy úgy a fővádlott, mint az asszony könnyen befolyásolható, akaratnélküli lények voltak. A legtöbb tanú a vádlottak rokonságából került ki és ezért törvényadta jogukkal élve, igen sokan nem is tettek vallomást. A tanuknak és a szakértőknek vallomása azonban a vádlottakra nagyon kedvező. Mindnyájan azon a nézeten vannak, hogy Manfréd báró nem követte el a gyilkosságot. A bizonyítási eljárást már a tárgyalás első napján befejezték és ítélethozatalra este kerül a sor. A magyarok népszerűek lettek Párásban —- A P. M. H. tudósítójától — i( Páris, janáu 26. Annyit panaszkodtunk a franciák fölületessé- gére, a magyar propaganda tehetetlenségére, ellenségeink rosszakaratára, hogy minden Párist járt. magyar mély szomorúsággal állapította meg: a franciák nem ismernek bennünket. Nos, ami nem sikerült hivatalos és nem hivatalos propagandánknak, az most sikerült a Retek-utcai bankógyárnak: népszerűek lettünk Franciaországban. De mennyire népszerűek: Nem lehet az újságokba tekinteni, hogy öles cikkeket ne olvassunk Magyarországról. A lapok első oldalairól magyar államférfiak képei tekintenek reánk. Csupa diszmagyar, amerre csak nézünk. Igaz, például Rakovszky Iván belügyminisztert mali ácsul összetévesztik Rakovszky Istvánnal, akinek jellemző magyarkucsmás feje már a mozi vásznáról is reánk tekint. A budapesti parlament képe úgy betolakodott, a franciák szemébe, akárcsak a Notre-Dame-é. Az elbusult magyar államférfiak képe mellett, felvonulnak a franciák többi ismerősei is: a dísz- magyaros arisztokraták, a huszár és a cigány. (Hát még milyen népszerűek lennénk akkor, ha véletlenül a Retek-utcában márkákat nyomtak volna.) Ez a pénznyomás nagyon felhívta a franciák figyelmét a magyarokra. Az egész Montmartre rajtunk élezi élcét, „A Windischgraetz-cég működése igen rossz benyomást (impression) gyakorolt Parisban, de az a nyomás (impression) amit Sárospatakon gyakoroltak, ugyancsak rossz benyomást gyakorolt Párisban" — és igy tovább, a többé-ke- vésbé sikerült szójátékok egész özöne ömlik végig a kabarék aktuális strófáiban. ís szatírát is vegyilenek belé a saját pénzükkel szembem „Hogyan, hát a frank mégis ér valamit? Ugv látszik, mert Budapesten hamisítják'4 — éneklik az egyik halparti lokálban. „Vájjon helyes dolog-e, hogy Franciaország meg akarja állítani a frankóprést? Amilyen olcsó most egy ezer frankos, annak a nyomása majdnem annyiba kerül" — énekli egy másik szellemes. De ezen a kényszeredett öngunyon is kiérzik az aggodalom a frank jövője iránt. Azért túlzásba sohase esnek ezek a montmartrei kobzosok és néni haragusznak nagyon a magyarokra, mintha hálásak lennének, hogy témát szolgáltattunk nekik és költői leleményüknek segítségére siettünk. „Nehezek az idők" — sóhajtják az egyik kis jelenetben — „valami kiadós foglalkozás után kellene nézni". „Megvan" — mondja a kis jelenet másik személye — „menjen el Magyarországra hercegnek". A Carnet de la Sémáin cimlapja a budapesti korzót ábrázolja, még a „Donau Schiffakrí- Gesellschaft" felírás is mutatja ezt. Egy Mária Terézia korbeli monoklis magyar mágnás (háttérben Mária Theresia propeller) találkozik egy hölgyismerősével a korzón. „Hogyan" — csodálkozik Öméltósága — „Maga magyar mágnás létére még szabadon jár? Azt hittem, hogy különb hazafi". A Cyrano — egy másik politikai élclap — Renaudel-nek, a francia szocialistáknak egy hagy- mázos álmát, rajzolja meg. Ez a Renaudel annakidején kierőszakolt, egy parlamenti bizottságot annak megvizsgálásra, hogy b francia jobboldali pártok a nagytőkétől nem kaptak-e támogatást? Mániákusa a parlamenti ankéteknek és most ágya mellett mint az Apokalypsis három lovagja, megjelenik három magyar mágnás: parlamenti ankét lesz Budapesten 1 Ne higyj francia a magyarnak, mondja egy másik cikk: Ha a magyar ellenünk van — akkor ellenünk van, de ha a magyar mellettünk van — akkor is ellenünk van. És igy tovább ... Valóságos kis anekdota kincset gyüjt- hetnénk össze váratlan népszerűségünk eme korszakából. Még egy kincs ebből a gyűjteményből, ami egyúttal azt is mutatja, hogy mennyire nem volt igazunk, amikor azért panaszkodtunk, hogy nem ismernek bennünket eléggé és csak Ausztriáról tudnak. Most bezzeg nem siettünk ezt a tévedést helyreigazítani. íme különben maga a kérdéses cikk. Egy szatirikus nyílt levél Briand Arisztidhez, Franciaország miniszterelnökének t Miniszterelnök Ur! Mint jó francia állampolgár kötelességmnek vélek eleget, tenni, midőn energikusan tiltakozom a Windischgraetz herceg Öméltósága ellen indított per ellen, aki. az ausztriai kormány bűn- részességével hamis ezer frankosokat gyártott. Talán helyesebb és méltányosabb lenne, ha a per helyett a francia pénzügyminiszter köszönő táviratot küldene ennek a fiatalembernek és mindazoknak, akik vele együtt ilyen elszántan siettek a rossz sorsba HSÖkt francia finánciák segítségére. Mindeki által elismert tény, hogy szükségünk van uj bankjegyekre, miután a jelenleg forgalomban lévő bankómennyiség elégtelen. És amikor most egy nemes idegen 25 milliónyi készletet nyújt nekünk, igazán nem értem, miért kellene finuyáskodnunk. Elismerem, hogy ezeknek a hamis bankjegyeknek csak fiktiv értékük van. De ha mi a fontot és a hollandi forintot horribilis drágán fizetjük meg, most Ausztria segítségünkre siet és megbosszulja a mi alacsony valutánkat. Az egyszer a forint és a font rossz üzletet csináltak. $z a módszer egyúttal megmutatja, hogy milyen módon állíthatjuk helyre pénzügyi helyzetünket? Eddig azt hittünk, hogy a büdzsé helyreállítására redukálni kell a bankjegyforgalmat. Az osztrák példa ellenkezőleg azt mutatja, bőgj- a stabilizálás legbiztosabb módja a bankjegyek szaporítása. Ama napon, amidőn a kellőleg felszerelt francia államnyomda ezerszámra fogja kibocsátani a hamis angol és amerikai bankjegyeket, a dollár és a font hamarosan olyan nívóra fognak leszállani, ahol azután hatásosan meg lehet támadni őket, mig a frank kábító magasságokba emelkednék. Ez egyúttal a végét jelentené a drágaságnak és minden nyomorúságunknak ... . G. Gy —""1 I"1 11 Titokzatos halál a Pacsirta-mulatóban Pásztory Lala felboncolásánál derült csak ki, hogy bűntény áldozata a szép táncosnő — Megindult a nyomozás — A P. M. H. tudósítójától — Budapest, január 26. Néhány nappal ezelőtt tragikus haláleset történt a Pacsirta mulatóban, ahol rejtélyes körülmények között megbetegedett a mulatóhely egyik táncosnője, Pásztory Lola, aki másnap reggel elvérzés következtében a Ró- kus-kórházban meghalt. Eleinte arról volt szó, hogy öngyilkosság esete forog fenn, hogy a szerencsétlen fiatal táncosnő megmérgezte magát és a gyomormosás idézte elő halálát, a hozzátartozók azonban följelentésükben, melyet a rendőrségen tettek, már annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy Pásztory Lola halála mögött valami bűncselekmény lappang. Gondatlanságból okozott emberölés címén tettek följeienté-t a rendőrségen, ahonnan a kihallgatások befejezése után az ügy iratait áttették az ügyészségre és elrendelték a törvényszéki boncolást, amelyet ma délután fejeztek be. A boncolási jegyzőkönyv megállapítja, hogy a halál oka gyomorrepedés következtében beállott elvérzés volt A 35 oldalas boncolási jegyzőkönyv legérdekesebb adata az, hogy az orvosszakértők véleménye szerint a gyomorrepedés külső ütéstől szárma- .zott, amelynek következtében a gyomor falán nyolc centiméter hosszú repedés támadt és igy belső vérzésnek esett áldozatul a fiatal táncosnő. A hozzátartozók már följelentésükben kifejtették, hogy Pásztory Lolát a mulatóhely egyik üzletszerző ügynöke egy apróbb incidens után bevitte az öltözőbe és ott. zárt ajtók mögött tárgyall vele. Hogy mi történt, azt egyelőre még nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy nem sokkal később már a mentőket kellett hívni, mert Pásztory Lola hirtelen rosszul lett. A mentők a táncosnőt a Rókusba vitték, ahol azután a halál bekövetkezett. A törvényszéki orvosi boncolás most már arra készteti a rendőrséget, hogy a legerélyesebben vizsgálja ki az ügyet és főképpen tisztázza az öltözőben lejátszódott jelenetet. Ezek az uj tangók: Lo Doselado. Tangó Sem francé. Mississippi. Rosaritn. Senorita. Kiadóhivatalunk szállítja vidékre is. Négy koronáért kaphat már jó kottákat. Figyelje zeneműinrdetéseinket. nely tüstént kiszállt a helyszínre. Kihallgatásakor Maitre azt vallotta, hogy nem bírt felesége léikül élni, fiának egy már előre felhúzott ismót- őpisztolyt adott át, mert azt akarta, hogy felesége szerelmesét saját imádott fia ölje meg. | Mikor Maitrené az esetről tudomást szerzett, ne- .yediic emeleti lakásából levetette magát az utcára. Tüstént szörnyethalt. Szállodai szobájának asztalán néhány sor írást találtak, utolsó üdvözletét, amelyben megáldja fiát és kéri, hogy szerelmese mellé temessék.
