Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-19 / 14. (1052.) szám

Botor tiflsak-PrápMtír?'

mmmmamamMmmammmmmmmmutmBMmmmmammmmBamMmmtmammmm

Szent-Ivány és a rágalmazók

(g) A köztársaság elnöke egyik ünnepi nyilatkozatában a cseh sajtóról szólott és azt a kijelentést tette, hogy a cseh sajtó provinciális értékű. A magyarországi frankhamisítással kapcsolatosan a cseh sajtó beigazolta azt, hogy a köztársasági elnöknek említett minősítésére alaposan rászolgált.

A provinciális érték hozza magával a cseh sajtónak hisztériás gyanusitgatásait, pletykálkodő kombinációit és a magyar ellenzék felé szórt rágalmait. A provinciális érték fosztja meg a cseh sajtót az objektivitástól, a politikának az igazságot kiválasztani tudó józan kritikai képességétől.

A gyanusitgatások és pletykálkodő fecsegések az utóbbi napokban a cseh kolum- nákra dobták Szent-Ivány Józsefnek, a magyar nemzeti párt vezérének nevét is; be akarták árnyékolni.

Tendenciával és politikai ravaszsággal tették ezt, mint ahogy tendenciával és ravaszkodással imák a frankhamisitási botrány szenzációjáról. A tendencia átlátszó, a ravaszság könnyen felderíthető, csak a megindított akció eredőjéhez kell mennünk és a törekvés politikai céljait kell kutatnunk.

A frankhamisitási ügyben egy prágai kőnyomatos említette először Szent-Ivány József nevét. Ha tudjuk azt, hogy ennek a kőnyomatosnak a szerkesztője gyakori látogatója a külügyminisztérium előszobáinak, akkor tisztán áll előttünk az a kérdés, ki adott intést a cseh sajtó orkeszterének arra, hogy kezdje meg a nótát. Ne feledkezzünk meg arról, hogy februárban kisántántkonfe- rencia lesz s hogy a konferencia programjára egy a magyar kérdéssel kapcsolatos ügyet illik kitűzni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kisebbségi kérdés hamarosan a népszövetség aktuális ügyei közé sorakozha- tik s hogy erre az eshetőségre a nemzeti kisebbségek illojalitásának és inkorrektségének bizonyítékait kell összekovácsolni, hogy az igazság fölé takarót lehessen hajítani.

A külügyminiszteri intésre a csehszlovák agrárok hecclapja: a Slovenská Politika vette át a prímet s a hazugságnak egész kollekcióját tárta az olvasó elé az ellenzéki politikával és Szent-Iványval kapcsolatban.

Hogy ez igy történt, annak megvannak a maga belpolitikai okai. A cseh agrárpárt, mint a koalíció ólén lovagló párt, ügyes és szerencsés politikai machinációnak tartaná azt, ha sikerülne a neki sehogysem tetsző, a Bund dér Landwirte és a magyar nemzeti párt közötti szerves és intézményes kapcsolatot felrobbantani és szétintrikálni. A Bund dér Landwirte tagjaiban tehát fel akarja ébreszteni a magyar fegyverbarát inkorrektségének és politikai tisztességtelenségének gyanúját, hogy a legnagyobb nemzeti kisebbségi pártcsoportot szétverje és az ellenzék erejét reprezentáló egyesülést gyöngítse. Érzi azt, hogy Szent-Ivány választási koncepciója mint a jövő számára előirt ellenzéki politikának erős és biztos célkitűzése tekinthető és ezért igyekszik diszkreditálni Szent- Ivániyt.

Mi látjuk ezt a tendenciát és látjuk annak egymásba folyó láncszemeit. Látjuk, hogy a koalíció sanda mészárosai hová akarnak vágni, de látjuk azt is, hogy célt fognak téveszteni. Célt kell téveszteniük, mert a gyanusitgatások nem érhetnek el Szent- Iványhoz és nem konstruálhatnak hamis vádakat az igazságra és realizmusra alapozott politikai léte alá.

A józan és beugraszthatatlan közvélemény tudja azt, hogy Szent-Ivány volt az első ellenzéki politikus, aki a reálpolitika szükségességét kihangsúlyozta, aki ezt még a saját nemzetéhez tartozó egyes politikusok támadásaival szemben is a politikai célkitűzés magaslatára emelte s aki ennek jegyében harcolta végig és nyerte meg a nemzetgyűlési választásokat. Ez a reálpolitikai hitvallás, amelynek őszinteségében senki sem kételkedhetik, melynek morális tartalmát Szent-Ivány egyéni és politikai komolysága garantálja, teljesen kizárja azt, hogy Szent- Ivány József politikailag ingoványos, immorális, hazárd és kalandos utakra tévedjen.

Szent-Ivány egész életében a gazda józanságával, higgadtságával és tisztességével cselekedett s egész politikai múltja a nyugodt, a komoly és a reális cselekvések láncolata volt.

Ebbe a politikai múltba nem lehet beilleszteni az uj politikai erkölcs szülte frankhamisitási kalandorság váciét, mert ezt kü- i lönben sem hiszi el senki. Ezt a vádat a né-j

| sebbségi politika konstruktív erőforrása,

: hogy egyénileg intakt, gondolkodásában komolyan logikus s egészen hitvány és rosszul sikerült aknavetés az, amit a cseh sajtó , Szent-Ivány nevének emlegetésével végez.

Trockij leszámolt ellenfeleivel

Kamsnev és Szokolnlkov bukása — A leningral ellenzék

végleges kudarca

Moszkva, január 18. Kamenev és Szo- kolnikov, a szovjet leningrádi csoportjának két legmagasabb rangban lévő vezérei, végérvényesen megbuktak. Ez a bukás a kommunista párt legutóbbi kongresszusán már nyilvánvaló volt, amikor a moszkvai többség elvetette a leningrádi ellenzék indítványait. A bukást ezenkívül úgy is tekinthetjük, mint Trockij feltétlen győzelmét.

Kamenev eddig a legfőbb gazdasági központ vezetője volt, azaz ugyanaz, amire Trockij mindig törekedett. Most elmozdították ettől az állásától és egy mellérendelt helyre degradálták.

A gazdasági központ vezetését ideiglenesen Rykov, a népbiztosok tanácsának

elnöke vette át, de mindenki tudja, hogy Trockij, amint elmúlik a pártjától rákényszeritetí vizsgálati idő, okvetlen e fontos pozícióba kerül.

A másik áldozat Szokolnikov pénzügyi népbiztos. Őt egyenesen elmozdították állásától és teljesen másodrendű pozícióba juttatták. Most, hogy végrehajtották a régóta rebesgetett változásokat, a kommunista párt leningrádi ellenzéke letörtnek tekinthető s ismét Trockij veszi át a hatalmat. Hogy a gazdasági életben ismét nagy szerep jutott számára, azt az Isvestiában irt nagyarányú cikke is mutatja, melyben a francia adósságok rendezését tárgyalja s rámutat a kérdés lehető megoldási módjaira. * 1

Mussolini harca a popolarik ellen

Verekedés az olasz kamarában - A dúca elfogadhatatlan feltételes — Egy futurista festő akciója a Brennervidék

elolaszositására

t

i i i

legnagyobb hive volt. Nem csoda, ha a halott emlékének megsértése oly tettekre ragadja az ország hü fiait, mint a szombati ülésen történt. Ezek után Mussolini vázolta azokat a föltételeket, melyek betartása esetén az ellenzék visszatérhet a parlamentbe. Nem mindenben azonosította magát Farinacci szigorú követelményeivel, igy például szerényen elhárította magától azt a követelményt, hogy őt, a dúcét, a visszatérő ellenzék ismerje el mi- thosznak, ellenben a következő három pont betartását okvetlenül szükségesnek mondotta:

1. A fascista forradalom elismerése, 2. az elmúlt hónapok rágalmazó hadjáratának elítélése, 3. minden érintkezés megszakítása a külföldi emigránsokkal. Amíg ezt a három feltételt nem teljesítik, Mussolini hatalma idején egyetlen Áventino- ellenzéki képviselő sem léphet a parlamentbe.

Róma, január 18. Marineíti, az ismert futurista festő és fascistavezér, táviratot intézett Farinaccihoz, melyben bejelenti „a bren- neri örség“ megalakulását. Az uj egyesületnek az lesz a célja, hogy a határmenti német vidékeket radikális módon elolaszitsa. Farinacci, a párt titkára üdvözlő táviratot intézett Marinettihez, melyben kijelenti, hogy csodálja a festő nemes elhatározását.

Blaha Lujza meghalt

Budapest, január 18.

Megrendítő gyászhirt röpített szét a táviró a magyar fővárosból a mai napon: Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya44 a halállal folytatott nyolc napi viaskodás után hétfőn délelőtt tizenegy órakor meghajt A múlt hét kezdetén szögezte ágyhoz a súlyos kór a hetvenhat éves művésznőt, a betegség agyi elváltozást hozott létre, a kór mindinkább előrehaladt. Pénteken még sikerült három korty tejet és egy-két kanál kakaót megitatni a haldoklóval, azután azonban mély kábulatvett erőt rajta, amely fokozatosan erősbö- dött. Péntek este óta a beteg semmiféle hatásra nem reagált, súlyos öntudatlanságban feküdt és hogy élet van benne, azt csak a szív rendes és meglepően erőteljes működése árulta el. Az orvosok legnagyobb bámulatára a Nagyasszony szive mindvégig állotta a küzdelmet a gyilkos betegséggel. A szívnek ez a nagy szívóssága, a nagybetegnek ez a hatalmas életereje családi jelenség.

A hozzátartozók mindvégig ott voltak az agonizáló művésznő ágyánál, de már minden reményről letettek, mert tudták, hogy az orvosi tudomány többé nem segíthet. Az napokban szinte állandóan ott virrasztottak a nagybeteg körül Sándor fia és a felesége, Mariska nővére, a hűséges Vilma komorna és Biró Gyula dr., a kezelőorvos, aki gyakori injekciókkal igyekezett a beteg életerejét fokozni. A beteg azonban semmire sem reagált, végre délelőtt tizenegy órakor megállóit a szívműködés és bekövetkezett a halál.

Blaha Lujza művészete a magyar színi kultúra fejlődésével teljesen egybeforrott. Életrajzi adatai minden magyar kulturember előtt ismeretesek. 1850 szeptember 5.-én született Rimaszombatban. Még gyermekleányka volt, mikor 1858-ban Győrött első színi kísérletét tette. Tizennégy éves volt, midőn 1864- ben, a fővárosban a Budai Színházhoz kiseb énekes szerepekre szerződött, innen Szabadkára került és itt nyerte művészi kiképezte- tése alapját. Itt ment férjhez Blahához, ak a katonaezred zenekarának volt r karmestere és minden erejét felesége hangjának iskolázására fordította. 1866-ban a debreceni állandó színház operájához szerződött, haladása meglepő gyors volt s híre a fővárosban is elterjedt. 1872-ben lépett fel először Pesten és ez a fellépés a magyar népszínmű reneszánszát is jelentette, mert a Nemzeti Színháznak Hegedüsné óta nem volt igazi Rózsija, Julcsája és Marcsája. Blaháné gyönyörű énekével és kitűnő játékával a népszínmű alakjaiba valódi lelket öntött és az ő kedvéért épült fel 1875-ben a pompás Népszínház, ahol művészetének kifejtésére tágasabb tere nyílt. A közönség ízlésében mutatkozó áramlat később felszínre hozta az operettet és Blaháné rendkívüli tanulékonyságáról, nagy művészi érzékéről tanúskodik, hogy rövidesen ebben a szerepkörben is a legelsővé küzdötte magát A legnépszerűbb magyar művésznő volt, akit mindenütt bandériumokkal, üdvözlő beszédekkel, diszküldötlségekkel fogadtak és diadalmenelekkcl kisértek.

A Nagyasszony csendes és boldog családi életet élt és mindvégig megtartotta érdeklődését a színpad iránt. Néhány évvel ezelőtt a Nagymama címszerepében bájolta el utolérhetetlen művészetével Budapest közönségét. Ez volt utolsó szereplése a színpadon. A múlt esztendő szeptemberében, születésének j hetveuötödik éves fordulóján tisztelői túláradó j

szeretettel keresték fel, de legkedvesebben érintetto szülővárosának, Rimaszombatnak üdvözlete s a Rimaszombatból érkezett virágokat szeretettel szorította szivéhez.

A magyar kultúra nagy gyásza négy ország magyarságában fakaszt könnyeket s ma minden magyar megindultan gondol a népdal legszebb és leghivatottabb megérzékel- tetőjére.

A főváros díszsírhelyet adományozott a Kerepesi temetőben Blaha Lujzának, Jókai ég Ady sírja közelében. Az elhunyt Nagyasz- szonyt a nemzet halottjának tekintik s temetése valószínűleg szerdán délelőtt lesz a Nemzeti Színház előcsarnokából

Útban az uj divat

— Levél az asszonyokhoz, amit férfiak is elolvashatnak —

Hölgyeim!

Az utcákon uj hőréteg hever, a nyakukat még prémes boa védi, és az arcukat még pirosra fújja az északi szél. Még jégre járnak és bálokba és koncertekbe, még mázsaszámra töltetik a jó öreg Mei- dingerekbe a szenet cs forró teát adnak a vendégeiknek. Még alaposan benne vagyunk a télben, de azért- már érzik valami a levegőben, amit a poéták úgy hívnak, hogy a tavasz sejtelme. Nemsokára itt lesznek a fecskék és velük itt lesz az uj tavaszi divat.

Igen, ők együtt szoktak jönni, a fecskék és a tavaszi divat. Sőt: ha valamelyik szerfölött siet és tulkorán köszönt be, az nem a régi fecske szokott lenni, hanem az uj divat. S míg a fecskék mindig ugyanazok, vagy legalább ugyanolyanok, a divat mindig más.

Hogy milyen lesz az uj tavaszi divat, önök már sejtik talán, nekem még fogalmain sincs róla. Pedig magam is belepillantok néha-néha az önök kedvelt lapjaiba (La Mode, Le Chic, La Mode Pa- risienne, Die Dame), amiket Önök oly buzgón tanulmányoznak, mint becses férjeik a frankhamisitási híreket. Ám én nem azért olvasom, mert engem érdekel, hanem azért, mert Önöket érdekli.

De aki nem olvassa a divatlapokat, az magától is kitalálhatja, hogy mi van bennük. Nincs köny- nyebb valami, mint az eljövendő asszonydivatot kitalálni. A divat olyan valami, mint az asszonyi észjárás általában. Mindig az ellenkezője annak, amit mi férfiak gondolunk, kívánunk, akarunk. Asszonyok közt nem virtus Cumberlandinak lenni. Aki megmondja nekem, hogy mit kíván a férje, megmondom neki,-mire gondol ő.

Csakhogy az asszonyi észjárás ismerése nem elég, áhhoz, hogy az eljövendő uj divatot megjósol- . juk. Mert a divatot nem azok csinálják, akik élnek vele, hanem akik élnek belőle. Nem az tervezi a ruhát, aki hordja, hanem aki árulja.

S itt egy nagy és veszedelmes érdekösszeütközés történik.. • í

Mi a divatcsinálónak az érdeke? Neki az az érdeke, hogy minden másmilyen legyen az idén, rriint tavaly volt Hogy a régiből semminek se vehessék hasznát, se egészében, se részleteiben. S hogy az uj divat minél drágább legyen s minél több keresetágnak nyújtson uj jövedelemforrást

őszintén szólva, a gazdaságnak is ez az érdeke bizonyos mértékig. Igen ám, de önöknek éppen a megfordított ja kedves, önöknek az olcsó divat nemcsak azért kívánatos, hogy könnyebben hozzáférjenek, de azért is, mert az olcsóbb ruhából inkább vehetnek kettőt és hármat, mint a szerfölött drágából csak egyet is.

S azt mi-is tudjuk, férfiak, hogy milyen végtelenül könnyű régi asszonydolgokból uj asszonydolgokat csinálni. A politikus nem változtatja olyan könnyen és gyorsan elveit és meggyőződését (pedig ez se nehéz), mint önök a kalapjuk formáját. Fölfelé gyűrik, vagy lefelé gyűrik, oldalt lecsapják, vagy középen, tollat tesznek a virág helyére s mindjárt egészen más valami jön ki belőle.

Még ez se a legfontosabb és leglényegesebb. Ezért magában még nem szántam volna rá magamat, hogy olyan ügybe avatkozzam, amihez elvégre igen kevés közöm van. Én a nőt sohasem a ruhája kedvéért szerettem. Ám most mégis féltem az asz- szonyokat a közeledő uj divattól. Ma, ahogy nézem önöket a korzón, a jégen, a bálokon, a színházakban, minden alkalommal érzem, hogy még sohase volt annyi szép asszony a világon, mint most. Gy önyörűek majdnem mind. Egyik szebb, mint a másik. Még azok is megszépültek, akik egy-két éve kevésbé szépek voltak.

Én azt hiszen., hogy az ideálisan szép divat tette. És tartok tőle, hogy az uj divat valamit elcsen a régi szépségből. Vannak idők, akkor minden változás csak javulást jelent. A divatban azonban most minden változás csak kárt és veszteséget jelentene.

Itt az alkalom, tisztelt hölgyeim! Legyenek férfiak, ha már asszonyoknak születtek. Ne engedjenek a divatcsinálók mesterkedéseinek. Ragaszkodjanak a mostani formákhoz. Pénzt nagyon sokféleképp lehet elkölteni (ehhez önök jobban értenek, mint én), de szépnek lenni csak egyféleképp lehel Vigye az ördög a divatot, csali maradjon meg a szépség, a legszebb divat...

Az Önök legnagyobb tisztelője;

Vulpes.

U t ó i r a t :

Azt az állítást, hogy ennek a levőnek a megírására a férfiak ösztönöztek, mint rosszakaratú rágalmat visszautasítom,

3

Kedd 1926 január 19.

met politikának legreálisabb és legkomolyabb alakulata: a Bund dér Landwirte sem

y'-vtí l'-ovpoVen e« n cc"h s^'tó bTCT it-Tatásának nem ül fel. A német agráriusok meg- gyozeüick unó;, hogy özcut-avuuy ma a kiRőma, január 18. A popolári párt a kamara szombati ülésén először jelent meg az olasz parlamentben. A kamara csak azért ült össze, hogy Marglierita anyakirályné emlékének áldozzék s úgy volt, hogy a jövő szerdáig elnapolják. Mussolini azonban kierőszakolta, hogy vasárnap ismét egybehívják a kamarát, mert nagyfoníosságu erkölcsi bejelentéseket akart tenni.

A kamara szombati ülésének régén a fascista többség Farinacci főtitkár uszító szaraira megtámadta a jelenlevő huszonöt popolári képviselőt és súlyos tettleges inzultusok közepette kidobták őket a teremből.

. Az egyik popolári képviseli oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azonnal kórházba kellett szállítani.

A vasárnapi ülésen az Aventino ellenzék egyetlen tagja sem jelent már meg. A popo- lárik egy kommünikében bejelentették, hogy tekintettel a tegnapi inzultusokra, nem jönnek el a kamarába. Mussolini beszédében mindenekelőtt élesen elitélte az Aventino ellenzék magatartását, mely szerinte csak azért nem adja meg a kellő pietást az elhunyt myakirálynénak, mert ez a fascizmus egyik