Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-19 / 14. (1052.) szám
4 ujjijjbhhw 1926 január 19- Kedd A Toldi Kör első irodalmi estje [926-ban — Saját tudósitónktól — Pozsony, január 18. A Toldi kör vasárnap tartotta ebben az évben első irodalmi estjét a pirmáspalota tükör termő ben, amely zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Az est fél hét órakor kezdődött IíoV Ferenc szavalatával. Jankovics Marcell dr.- nak, a kör elnökének „Emborsors a porba visszatér'* kezdetű költeményét szavalta el igen hatásosan. Majd az őst fénypontja következett: Jankovics Marcell dr. lépett a dobogóra és „Régi mese az uj történelemről címen szellemes, élvezetes szabad előadást tartott az uj világalakulásról, amelyet régi mesébe öltöztetett. A közönség Jankovics Marcellt eddig mint költőt, irodalmárt, pompás ünnepi szónokot ismerte. Most megismerte mint könnyen csevegő, szellemes me- mesemondót. A közönség percekig zajosan tapsolta. Burgies Márta Jankovics „Nem ismerünk'* cimü Zurenlca Iezu pedig ugyancsak Jankovicsnak „Választás** cimü versét szavalta el igen hatásosan, ami után a sikerült irodalmi est véget ért A népet a kommunizmusba kergetik Délszlovcnszkó, január 18. Az egész vidéken a legnagyob elkeseredés észlelhető a falvakon, amelyekneK népe könnyű zsákmánya a kommunista agitaciónak, Az adózok ellen kíméletlen végrehajtásokat vezetnek és a legjobb gazdák ellen, ha történetesen fizetni nem tudnak, azonnal árveréseket tűznek ki. Mindez vérig elkeseríti a népet, különösen a szegényebb nép- os_lályt és az áhitva várja az ezektől az elviselne- íetlen terhektől való szabadulást, amelyet a kommunista agitátorok minden beszédükben kilátásba helyeznek a népnek. Előfordult olyan jogtalanság is — nem is egyeseiben —, hogy az adókat kétszer is követelik es könyörtelenül be is hajtják, mivel a beadott fellebbezéseket évekig sem intézik el. Hihetetlen felháborodást okozott a most folyó dohánybeváltás, ahol minden gazdától levonták a dohány vételárából létező és uemiélező adóhátrálókát és vagyon- dézsma tartozását. Hogy itt mekkora lelkiismeret- lenséggcl jártak el a tapasztalatlan kis adóhivatal- nokotskák, azt rengeteg panasz igazolja. De hiába igazolja azt valaki, hogy befizette vagyondózsmá- ját, vissza nem kapja jogtalanul elvett pénzét, mert elv az állampénztárba befolyt pénzeket vissza nem adni. Majd betudják az adóba, hangzik a stereotip válasz. így van az adókkal is minden vonalon. A közsági jegyzők a leguagyobb eréllyel hajtják az adókat; de az adókönyvekből senki sem képes megállapítani, hogy milyen elmen fizet adót az illető. Egy összegben van beirva ott állami, megyei, járási cs községi adó, jövedelemadó, házadó, földadó, sehol kitüntetve az adópótlék kulcsa és az állami adóalap. Mindez a legnagyobb visszaélések forrása. Mindezekhez tudatlan adó tisztviselők, akik a helyzettel nem ismerősek, mert vadidegenek és az adókat előírva, hihetetlen tévedéseket követnek el. Fantasztikus adóhátrálókokat mutatnak ki egyszer, másszor túlfizetéseket, ami a rendetlen és rendszer nélkül való adóadminisztrációra jellemző tünet. A nép joggal elégedetlen. Adóügyeit nem intézik el, fellebbezései évekig hevernek Ennek ellenére az adókat hajtják és tartozatlan fizetéseket erőszakolnak ki az adózóktól. Egyszer jön a forgalmi adóvégrehajtó, egy hét múlva a másik végrehajtó, a munkásbiztositó végrehajtója és a sarcnak se vége, se hossza. De megjelenik a kommunista agitáció a falvakon és ígéri a kisbirlok adómentességét és a kollektív termelés előnyeit ecseteli, hangoztatva, hogy a „szociális termelésből fakad a jólét'*. Nagyobb községekben állandó agitátor van szerződtetve, aki a földalatti agitációt szervezi és minden héten többször is, más és más helyen tart politikai gyűléseket. Az agitátorokat a párt ismeretlen forrásaiból fizetik, azok nem dolgoznak ós jól megélnek. Egyes községekben a kommunisták határozottan arra készülnek, hogy a közhatalmat a kezükbe veszik cs üzemeket szocializálnak. A vallások ellen a legféktelenebb izgatás folyik. Mig a magyar pártok minden mozdulatát figyelemmel kiséri a csendőrség, addig tétlenül nézi a felckczet és magánvagyon, társadalmi osztályok, hatóságok, hadsereg elleni izgatásokat A cscnd- örsigtől szabadon folynak ezek az üzelmek a faltrsicliciicf mindenki csali felíieiiSiésTsoHanKMzaiiaiisssz, Orailsium RaünHna ul. Telefon lOáH 6# 236 fyy 999999 f f f 9 9999 MIT.lfI.Tin vakon, mert azok a magyar „urakra" vigyáznak és | azok lépéseiről tesznek jelentéseket} a nemzeti párt és a keresztényszocialista párt gyűléseiről soha el nem maradna csend őr-jegyző, a kommunista agitáclónak hátat fordítanak. A hatóságok vagy vakok, hogy ezt nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni. Az elégedetlenség gyujtőanyaga egyre növekszik és ha ehhez még a földreform áldásai járulnak majd az eddigi recept szerint, az elkeseredett nép, amely eddig tűrt, hallgatott és szenvedett, jogos elcgületlen- ségben tőr ki, mint arról Ruszinszkóból érkeznek hírek. Mindezekért kizárólag és egyes-egyedül a hatóságok felelősek, amelyek mintha provokálni akarnák és szítanák ezt az elégületlenséget a népben igazságtalan, elfogult és rosszindulatú intézkedéseikkel. Végházi. Fesz£sf Béla meghurcoltatásának igazi motívumai Hatósági támadás a frankhamisítás ürügyén a magyarság gazdasági szervezkedóso ollen Komárom, január 18. Távirati jelentés alapján hirt adtunk a hamis ezerfrankosok ügyében Ógyallán és Bagotán végzett házkutatásokról, amelyek teljes eredménytelenséggel végződtek, özvegy Jankovich Aladárné, Jankovich Arisztid édesanyja és az ezredes elvált felesége a legteljesebb nyugalommal engedtek utat a hivatalos eljárásnak, annyival is inkább, mert Jankovich Arisztid már több mint két éve Bagotárá! a nyiíramegyei Elefánt községbe költözött. Az ezredes őgyallai ismerősei közül találomra még két egyént ragadott ki a rendőrség. A cél, ugylátszik, az volt, hogy Fcszty Bélát, a Délszlovonszkói Gazdasági Egyesület elnökét lehetetlenné tegyék és adatokat szerezzenek íróasztalának íiókjá bók Ezzel azonban csúnyán felsültek. A Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület alapszabályait már egy esztendővel ezelőtt felküldöttc a minisztériumhoz, de meg mindig nincsenek jóváhagyva, mert ezt a tisztán gazdasági szervezkedést az elvakult sovinizm irredenta alakulásnak bélyegzi. A írankhamisilási affér kapóra jött, hogy az egyesület elnöke ellen lépjenek fel. Ezért rendezték meg törvényellenesen, bírói engedély nélkül a házkutatást, hogy a kormánynak kellemetlen gazdasági szervezkedés aktáiba bcctekintsenek, az iratokat magukkal vigyék és a magyarság gazdasági megszervezéséért küzdő vezetőférfiakat lehetetlenné tegyék. Komárom környékének magyarsága felháborodással tárgyalja Feszty Bélának meghurcoltatását és kíváncsian várja, hogy a kö: tiszteletben álló férfiú megfelelő elégtételhez jut-e? Csehszlovákia vezet Európa fegyverkezéséhen munkanélküliség Európaszerte no, a szegénység mérhetetlen arányokat ölt Hamar egy háborút, — hátha meg lehet fizettetni más állammal az egyre növekvő adósság MS Én azonban szentül hiszem, hogy még mielőtt eme rettenetes lépés bekövetkeznék, a népek és az intellektuellek megértéseiből meg fog születni a minden háborúnak, minden viszálynak, fegyverkezésnek véget vető páneurópai. — Addig is, amíg ennek eljő az ideje, minden figyelő tekintetünk a népszövetség által létrehívott „Intellektuellek nemzetközi ligája** felé fordul és mint ahogy a hivő lélek a zarándokúitól lelkének megtisztulását várja, úgy várjuk mi ettől az emberiség megszabadítását az örökös rémtől, a háborútól. A papiros forradalma Fenyő helyeit eukaliptusztól készül ezután a papír — brazilia forradalmasítja a papírgyártását —- Az angol és skandináv tőke már nyugtalankor dik a felfedezés mialt London, január Í7. Az egész nyomdaipart, újság- és könyvkiadást igen közelről érintő és szakkörök véleménye szerint beláthatatlan íöutoságu felfedezés híre foglalkoztatja a londoni pénzügyi és ipari köröket. Anglia brazíliai követségének jelentése szerint ugyanis az immár teljesen befejezett kísérletezések eredményeképp sikerül,l igen jelentékeny mennyiségben előállítani az eukaliptuszból készült papírt, amely úgy szín, mint finomság és erősség dolgában semmiben sem marad mögötte a fényéből, illetve cellulózéból készült papírnak, sőt különleges szívósságánál fogva a nagy gyorsaságú rotációs gépeknél való használatra sokkal alkalmasabb. Leghatalmasabb előnye azonban, hogy már a mostani, kezdetleges és éppen ezért nem gazdaságos előállítási mód mellett is, mintegy 60 százalékkal olcsóbb a belőle készült papír, Beszélgetés Waldmüllcr dr.-ral, a páneurópai mozgalom egyik vezetőjével — 7000 millió fegyverekre egy esztendő alatt — A P. M. H. munkatársától — fáira, január 18. Néhány nap óta a Tátrában tartózkodik Waldmüller Johann dr. egyet, tanár, a Pán- európa mozgalom Európaszerte ismert vezetője. A kiváló professzor tátrai időzését egy hatalmas munka befejezésére basznajjá fel, melyben hiteles számadatokkal igazolni fogja, hogy Európa fegyverkezése nagyobb mérvű ma, mint volt a háború előtt Erről a müvéről beszélgetve, a jeles pacifista a következőket mondotta tudósítónknak: — Európa politikai atmoszféráját ma kétségtelenül a pacifizmus jelszavai uralják. Moszkvától Londonig, Skandináviától Rómáig hivatalos és nem hivatalos tényezők állandóan ajkukon viselik a „világtéke**, „soha többé háborút** tetszetős jelszavait, sajnos azonban minden komoly hit és törekvés cél- küL Azaz működésekben van mégis valami törekvés qs ez: egymás ámítása. Minden ország arra törekszik, hogy leplezze katonai fel- készültségét, untalan arra gondolva, hogy előbb-utóbb ismét megindulnak egymás ellen a népek milliói. Ezért az egyes államok költségvetései nem tökéletesek. A katonai kiadások, a hadsereg fejlesztése és ellátása Európa csaknem valamennyi államában tetemesen több, mint amennyit a parlamentek megszavaznak, amit titkos alapokból, el nem számolt lélekből fedeznek. És még igy is mily elszomorító végignézni az egyes államok bdgetjét. Különösen az u. n. „győztes államokban** mindenütt a hadsereg emészti fel az államháztartás legjelentősebb tételeit. Kaszárnya, szurony, ágyú és puska: Mintha kovés lett volna a gyilkolásból— Franciaország fegyverkezésére egyelőre nem akarok kitérni. De nem érdektelen a középeurópai államok katonai kiadásainak egymás mellé való állitása, amely fájón igazolja azt, hogy a kisaniant gőzerővel készül a háborúra» — Oly elképesztően hatalmas összegeket fordítanak a hadseregre, hogy végül már csak a kiadások jövedelmezősége miatt is háborút kell kezdeniük. Nézzük tehát az egyes közép-európai államok hivatalosan beismert hadikiadásait Könnyebb áttekintés végett az összegeket aranykoronákba számítottam át. — Az 1925, illetve 1925—26. évi költségvetések szerint a legtöbbet Lengyelország fordít hadseregére, de már közvetlen utána következik Csehszlovákia, — A épeuröpai államok sorrendje igy alaki. Lengyelország hadikiadása 450 millió arany korona Csehszlovákiáé 300 millió arany korona Jugoszláviáé 200 9* 99 99 Románia 100 W W » Magyarország 80 99 99 99 Ausztria 50 9í 99 W — Igen ám, de nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország 30 milliós lakosságával szemben a 13 és fél milliós Csehszlovákia és a 12 milliós Jugoszlávia áll. (Nem be- szé’ve arról, hogy Jugoszlávia tengeri haderőt is tart fenn.) Ha tehát azt akarjuk kiszámítani, hegy egy lélekre mennyi esik a katonai kiadásból, úgy Csehszlovákia eanierben megelőz minden más államot. Ezen számítás szerint ugyanis egy léle' re Csehszlovákiában 22 arany korona Jugoszláviában 17 „ 99 Magyarországon 10 * 99 Ausztriában 8 * 99 Romániában 6.5 * 99 katonai kiadás esik egy főre. — A „kisantant oszlopai" — Csehszlovákia cs Jugoszlávia — tehát messze elhagy- j ják a többi államot — Általában a budget végösszegéből ‘ Lengyelország 36%-ot, Csehszlovákia 19%-ot, Jugoszlávia 19%-ot, Magyarország lG%-ot, Románia 14%-ot és Ausztria 7.5 % - ot fordít különböző katonai kiadásokra. Még szomorúbb a helyzet, ha megpró- bálunk egy kis összehasonlítást csinálni a ka-1 lonai és a kulturális kiadások között Ebből kitüntethető, hogy Csehszlovákiában csupán fél annyi (890 millió Kcs)„ Jugoszláviában Va résznyi (750 mmillió dinár), Lengyelországban pedig kb. 40%-nyi (315 millió zloty) jut a kultúrának, mint a hadseregnek. Az összes iskoláknak, egyetemeknek, múzeumoknak, tudományos intézeteknek stb. stb. meg kell elégedniök azzal a maradókkal, amit a hadsereg nagy kegyesen meghagy. — E számítás szerint a kisantant ós Lengyelország egy év alatt 1000 millió arany koronánál többet költ a hadseregre, nem is beszélve arról, hogy a titkos fegyverkezésekre kiadott összegek csaknem ugyanannyit tehetnek ki. Véleményem szerint különösen Románia és Csehszlovákia fordít renge- j teg összeget titkos fegyverkezésre, amit részben külföldi kölcsönökkel is fedeznek. Hová vezet ez? Az adózó polgárok ösz- szeroppanásához a súlyos adóterhek alatt. A az eddig gyártási mód szerint készült papirosoknál. A brazíliai kormány azonban reméli, hogy a gyártási metódus megfelelő tökélesitósc után a különbözet még nagyobb lesz az uj papir javára. Az uj papírgyártó eljárásnak azért is hatalmas jövet jósolnak, mert az eukaliptuszt, amely az Egyesült Államok déli államaiban, Mexikóban és Dél* Amerikában óriási területeken nőtt, mesterséges tenyésztés utján a délamerikai kiima mellett nyole év alatt lehel a papírgyártáshoz alkalmas nagyságra felnöveszleni, mig a fenyőnél ez csak 50—G0 év alatt lehetséges. A délamerikai államok egész Délamerika gazdasági fellendülésének uj korszakát várják a felfedezéstől. Londonba érkezett hírek szerint az amerikai tőke máris rendkívüli erővel vetette rá magát a papírgyártás uj lehetőségére Amerikára valóban óriási gazdasági jelentőséggel bir a felfedezés, amely íüggtelenitenó az amerikai nyomdaipart a kanadai és skand.náviai papírgyárak monopóliumától. Hiszen 19'25-bcu Amerika Kanadából mintegy hétbillió, a skandináv államokból pedig mintegy 4 billió korona értékű papirt vásárolt Ugyanakkor viszont a londoni City meglehetős nyugtalansággal fogadta a hirt, amely Kanada és Ujfundland legvirágzóbb iparát, amely szinte kizárólag az angol tóke kezében van, tönkre jutással fenyegeti Az uj papírgyártási metódus rendkívüli olcsósága még az európai piacon is kcnkurrencialépcssé leszi az cubaliptusz-papirt és megdöntheti a skandináviai cs osztrák papírgyárak mai monopolisztikus helyzetét Lady Astor, a politikus cs reformátor a társadalmi ismerkedés uj formáját vezetto bo London, január közepo. . Lady Astor igen jő famíliából származik. A felsőbb tízezrek egyik tagja ö, akinek a sok sport és miegyéb mellett még külön szenvedélye is van: a politika. Lady Astor az angol parlament egyik igen népszerű tagja. A múltkoriban nagyarányú estélyt rendezett a lady, amelyen megjelent az an- goi felsőbb tízezrek társasága és megjelent az előkelő mücéczvilág is. Az előkelő dámákat ós urakat az a meglepetés várta, hogy mikor boléptek az Astor-palota márványkupolás csarnokaiba, a bejáratnál a fehérharisnyás lakáj mindegyiküknek egy kis papírrruiséből készült táblácskát akasztott a nyakába egy finom selyem- szalagon. A táblácskán mindenkinek rajta állt a neve és egyéb személyi adatai, persze az indiszkréció határain bclál. A vondégek kedélyesen fogták fel az esetet, senki sem mert, sőt senki sem gondolt arra, hogy megsértődjék. £s Lady Astor igen boldog volt és <5 mulatott az egészen legjobban, mikor látta, hogy félórán belül az egész előkelő társaság milyen közvetlen egymással szemben, milyen jól mulatnak még olyanok is, akik eddig nem ismerték egymást. Ez a kis táblácska elősegítette a bemutatkozás, a megismerkedés banális, fárasztó és ctikcilczcril lépéseit. — A társaságot megkímélte attól — mondta Lady Astor, mikor felelős:égre vonták maré z tettéért —. hogy a megismerkedés unalmas lépésein átessék. íme, itt az eredménye és az ifjú Lady Astor, a politikus és a refwmátor, boldogan mutatott a jókedvű vidám társaságra, amely úgy mulatott, mintha már ezer éve ismernék egymást.
