Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-01 / 1. (1039.) szám

Péntek, január 1.-y~íiACrAlMAi;iAJttflRWP BB Színészetünk megmentése Irta: Faragó Ödön. Losonc, újév. Az általános emberi haladás lépcsőjénél a színészet mindig csak szórakoztató és egyben irodalomterjesztő hangon kikiáltóként állott. Egyetlen nemzet színészetének nem jutott osz­tályrészül az a felemelő érzés, hogy olyan fon­tos nemzeti, sőt' politikai hatással legyen a nem­zet irodalmi és művészeti fejlődésére, mint a már túl vagyunk azon, hogy eredmény nélkül ki­áltsuk ki szivünk vágyait. Alkotni kell, teremteni. A színjátszás művészetét ne engedjétek elveszni. Talán utoljára kérem ezt. (*) Meg akarják rövidíteni a pozsonyi ma­gyar és német sziniszezont? Pozsonyból jelenti tudósitónk: Az újévi ünnepre való tekintettel Po­zsony város tanácsa már szerdán délután tartot­ta meg heti rendes ülését Okánik Lajos dr. polgármester elnökletével. Az ülés érdekessége volt Aixinger László őr- és Vámossy Lajos dr. In­terpellációja. Ebben azt kérdik a polgármester­től, mi igaz a szállongó hírekből, hogy az 1926. évi magyar és német sziniszezont csak négy hét­ben akarják megszabni az eddigi nyolc hét he­lyett. A polgármester nem tudott felvilágosítást adni, ele a tanácstagok felkérésére megbízta Kraus Ferenc dr. polgármestenhelyettest, hogy a minisztériumban érdeklődjék, mi igaz a hírből és hétfőn a város rendes közgyűlésén . tegyen róla jelentést. Az interpellációban bejelentett szállon­gó hír valódiságában nem merünk hinni. A szirei- szezonnak négy hétre való lecsökkentése újabb merénylet volna kultúránk, nyelvünk ellen és a szlovenszkói magyar színészetnek végleges meg­fojtását célozná. Szép kis újévi meglepetés volna! magyar színészetnek. Ugyanakkor a világhistória szertelen igaz­ságtalanságai egy nemzetet sem sújtottak annyi balszerencsével, mint a magyart s ezt a magyar sorsot osztjuk mi is, akik a szlovenszkói magyar színészetet alkotjuk. Mennyi szenvedésen, nélkü­lözéseken megyünk keresztül! Hol van még Euró­pában nemzet, amelynek színészete szinte vér- tauuságig állaná a harcot? melyik nemzet színé­szete harcolta úgy végig az évszázadok fejlődé­sének utjain keresztül a kálváriás nélkülözéseket? A német, a francia, az angol, az olasz, a cs li színészek mindig nyugodtan nézhettek jövőjük elé, mért ha nemzetük harcban is állott, az ő üz­letük soha meg nem soványodott. Nemzetük el­nyomást nem szenvedett, tehát ők szabadon fejlődhettek, legelsősorban üzleti alapon fejlőd­tek. A magyar nemzetné*! a színészet hányatott- sága, nélkülözései, esetleges megszűnése egye- Ms nemzeti katasztrófát jelent; nálunk a színház sohasem lehet egészen üzlet. Az, aki ebben üz­leti vállalkozást lát, rosszakaratú nézőpontból bí­rálja meg az általános helyzetet. Hogyan lehet üzleti vállalkozás a magyar színészet? Csak egy formában lehet az, de akkor a teljesen laikus Is látni fogja, hogy az a magyar színház, amelyik Üzletszerűen vezeti ügyeit, lehet jó üzlet, de rossz színház! Értein alatta a rossz színészetet. A szinigazgatáson érdemes színigazgatók meg nem gazdagodtak! Mert ha nem simult a köve­telményekhez. úgy elveszett, de mit szóljon az olyan, aki utódállamban jót ad, a lehetőség hatá­rait buzgó lelkesedéssel túllépve. Meg kell buk­nia, mert a szinigazgátás nem üzlet, mert missziója van és amint ezt át-érzi az ember, abban a pillanatban már túllépi a korlátokat és iparkodik nemzetiének kultúrájához simulni, ennek hü szolgája lenni, anélkül, hogy mások érzékeny­ségét megsértse vele. És így eljutottunk a szlo­venszkói magyar színészet kérdéséhez. Amatőr szőnyegszövök üpelBréöe! A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű aiapfonal és beszövő- fonai, tervrajzok és minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „Orienti" szőnyegszövő intézetében. Bratislava, Dostojsvského rád 27 (volt Justi-sor) A ruszinszkói magyar színház műsora Ungváron: Szerda: Cslbi- (Vígjáték, újdonság.) Csütörtök: Nagy kabaré. (Az összes tagok fel­léptével.) Péntek délután: Hajdúk hadnagya. Péntek este: Marica grófnő’. Szombat délután: Vörös ember. Szombat este: Nagy kabaré. (Az Összes tagok felléptével.) Vasárnap délután: Postás Katica- Vasárnap este: Marica grófnő. Prága az európai sportélet középpontjában A csehszlovák-magyar sportbéke mérlege — A k ülföfdi csapatok Szedánja Prágában — A cseh­szlovák főváros centralizáló politikája — Magyar játékosok szerepe — Jogot és részt a kisebbségi sport nak! Prága, december 30. Az 1925- esztendő amolyan „közönséges év“ gyanánt fog szerepelni a sporttörténetemben.- A világ sportéletét ez idén nem fütötték a nagy­szerű olimpiai versenyek izgalmai és az 1924. ,,sport-szökőév“ viharait látszólagos szélcsend­aminek okát ehelyütt sokszor és bőven fejteget­tük- Hasonlólag balsikerrel küzdöttek a -magya­rok a tennisz-ben, az atlétikában es az egyéb sportágakban is a csehszlovák fővárosban; egye­dül csak a Pannónia négyese én el az európai regatta-bajnokságban respektábiüs eredményt .: Ha. á. fájdalmas veszteségékben józanul' néz­zük a- jelent, úgy keserű csalódásokat kell rovat-, kába szedni legelsősorban az állandó fásult­ságot és közönyt, amely olyan magyar betegség, amelytől meg kell szabadulnunk! Elfelejtve már az oltár, ahol könnyeinken túl az utolsó fillérig hoztuk áldozatainkat? Ha a 4000-ik előadás eljöttével számadást csinálok színigazgatói múltamról, amely itt sza­ladt el fejem fölött árva szegénységben, mert amikor lehetett volna, amikor akadt még egy pár garas a tarsolyomban — azt mind elvitte a felfor­dulás többféiesége. .Megállást még nem adott ne­kem a sors! Ebben a számadásban sokat áldoz­tam közcélokra, sokat a színészetnek, Íróknak! Eredeti bemutatók, magyar irók megölel-ése, az államfentartók irodalmi értékeinek bemutatásai, a művészi tekintélynek fentá-rtása stb. stb. mind pénzbe kerülnek. A folytonos vándorlások .. kis városok teljes szegénysége ... mérhetetlen ter­hek minden oldalon... És mégis!!... Jönni kell egy jobb időnek és ha nem jön, ki kell erőszakolni a nyugodtabb munkálkodás lehetőségeit. A szlnpártoló egyesület működésének minden további, halasztgatása a legnagyobb bűn lenne! A bűn közös, ha a köz nem gondol vele komo­lyan.' Az alkalom megadatott, — a szlovenszkói magyarságon fordul, hogy a magyar szülészetnek itten élő kulturszerve tovább hordozhassa nyel­vünk, érzéseink, kultúránk virágait. A tespedés- től mentsen Isten! Azzal tisztában kell lenni min­den itt élő magyar embernek, hogy még a politi­kánál is erősebben kel! kultúránkat ápolni, támo­gatni, segíteni. Nem egyéni tömjénezést kérek én a magyar színészet számára, de segítő, meleg ba­ráti kezet, szigorú, ellenőrző, férfias ölelést Le­gyen ez az élő társadalom, a magyar színészet igazán az itteni magyarságé! Ki támogassa ezt, ha nem a magyarság? Kinek gondja, baja ez, ha nem a miénk? Én számtalanszor elmondottam, hogy nincsenek vagyonszerző vágyaim, soha sem voltak és én sem végezhetem szinigazgatói pályámat másként, mint a többi régi mestereim: szegényül, nagyon szegényül! A szinpártoló egyesület ügyvezetésére egész ember kelj, aki csak ezzel foglalkozik. Pártatlan, jószemü, tisztakezü, becsületes ember, aki am­bícióját találja ennek az ügynek szolgálatában. S a tiszta munka áldást jelent. Ha a szinpár­toló egyesület beszervezése kész, ha lesz már anyagi tőkénk, akkor jöhet utána az a céltudatos munka, amelynek eredménye lenne az egyesület szinigazgatói koncessziója! A színtársulatnak jelen­legi helyzetében, ha kulturuivónkat fenn kívánjuk tartani, évi 5—6001000 korona segélyre van szük­ség. Ha számbavesszük városainkat, ezt az ösz- szeget minden megerőltetés nélkül össze lehet hozni!! A jubileum hetében erre kérem a magyarsá- gpt! Szavam ne legyen üres kiáltó szó, mert ma követte, A. .n'emzetkőzi. -gqndpk'tól -r. fia - esiak rö­vid időre is — megszabadulta:1., minden ország saját magával. és önönmagának csinálta sport­életét. Áz olimpiászon szerzett kedves vagy ke­serű tanulságokból leszűrt tapasztalatokkal gaz­dagodva, világszerte megkezdték a munkát az eljövendő klasszikus nagy versenyre. Ennek folytán minden országban az idén a fősulyt a belső sportéletre fektették és mindenütt seré­nyen folyt a reorganizálás és a rendcsinálás lá­zas folyamata­Feltűnően élénk volt ez a.jövőre nézve meg­alapozó tevékenység Csehszlovákiában és első­sorban annak centrumában: Prágában. A fiatal ország serdülő sportélete hét esztendő alatt már olyan eredményeket mutatott fel, amelyek a leg­szebb jövővel kecsegtetnek. A cseh alkotó szel­lem törhetetlen energiája nyilvánul meg az itteni sportéletben is, melynek főtörekvése, hogy minden téren, minden áron és minden tekin­tetben európai hegemóniára tegyen szert. A csehszlovák sportélet eme törekvéséhez sok­ban hozzájárult számos szerencsés külső körül­mény is. Az ország kedvező fekvése, látszólagos konszolidált gazdasági helyzete szinte predeszti­nálják Csehszlovákiát, természetesen elsősorban Prágát arra, hogy az európai sporttársadalomban vezérszerepet játszón. A tőlünk teljesen távol álló elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy ez idén az európai sportélet súlypontja Csehszlovákiára esett és hogy Prága az 1925. sportévnek középpontjában állott. Már a párisi olimpiászon is feltűnt Csehszlová­kia képviselőinek kitűnő szereplése, amely arra késztette a nemzetközi sportélet vezetőit, hogy az olimpiai gyűlések színhelyét ezidén a cseh­szlovák köztársaság fővárosában jelöljék ki. S bár ezek a gyűléseik csak az év közepén kezdőd­tek, jótékony hatásukat már jó előre éreztették. A csehszlovák sportéletet a külföld egyszerre felkarolta és az év kezdetén már európaszerfe túráznak és kitűnő eredményeket érnek el a prá­gai futball- és jéghockeycsapaíok. Az uij esztendő azonban meghozta a hat év óta vajúdó csehszlovák­magyar sportbékét is, amelyet február 8-án Pozsonyban ratifikáltak a két ország futballszövetségei. Ettől kezdve élénk csereforgalom indul meg Magyarország és Cseh­szlovákia között. Március másodikán folyik le Prágában az első cseh-magyar mérkőzés, amikor is a két legjobb magyarországi vidéki csapat, a Szombathelyi és a Szegedi AC debütált a Sipár- ta, illetve a Siavia ellen, természetesen mérsé­kelt sikerrel. A budapesti csapatok közül először az MTK látogatott el Prágába és 4:4 arányban e'd'öntét!énül mérkőzött a német DFC-vel. öt követték az FTC, Vasas, ÚTÉ, VÁC. végül ped:g októberben' a magyar válogatott. Sajnos a csehszlovák-magyar sportórintkezés első esztendejének mérlege a futballban a csehek Javára billen, A magyarokon kívül Európa, sőt Anglia és Amerika számottevő sportreprezentánsai Is megfordultak a cseh­szlovák fővárosban, akik mindannyian meggyőződhettek az ország Szőnyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az „Oriení" perzsaszőnyeg-.szövődében, Biatíslava, Dostojevského rád 27. (voit Justi-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint. fejlődő és itthon legyőzhetetlen vporterejéról- Valami analizálhatatlan lelkesedés, odaadás, talán a fiatalság mindenre kész energiája él az itteni sportéletben, amely most élvén re­neszánszát, Itthon mindenkit megadásra késztet. Prágából vereséggel távozott el a világ legjobb futballcsapata: az FC Montevideo, a Bolton YVanderers, a Notts County, a bécsi Rapid, Ha- koah, Amateur, a svájci Young Boys és az FC- Barcelona. Itt nem érvényesült a néger Andrade és a csodakapus Zamora; de Meisl válogatott csapata is itt szenvedte első jelentős vereségét. Ugyanez állítható a tennisizről, az atlétikáról, úszásról is, ahol a cseh csapatok és játékosok mindenhol fölénnyel állották meg helyüket­Természetes, hogy a világ sportnevezetes­ségei szívesen és örömmel keresték fel ily körül­mények között a csehszlovák fővárost. A már említett neves futballcsapatokon kiviil elsőrangú attrakciókkal szolgált a tennlsiz, amely nagy ál­dozatok árán a Davis Cup legjobbjait hozatta le Prágába- így alkalmunk volt Borotra, Lenglen kisasszony utólérhetetlen tehetségében gyönyör­ködni: láttuk és megsirattuk Kehriiniget; meg­ismertük a dánok, indiaiak, osztrákok és németek legjobb tenniszezőit. Az atlétika, kerékpársport, úszás és vivás ugyancsak élvezetes sportcseme­gékkel szolgált, úgy hogy a sportok mindinkább növekvő rajongói az idén majdnem minden nap dúsan terített és különlegességekkel megrakott asztalhoz jutották­Érdekes azonban, hogy amig idehaza a cseh csapatok kifogástalan eredményeket értek el, mihelyt külföldre kerültek, elveszítvén ma­guk alól a pszichológiai alapot, mindjárt gyengébben és eredménytelenebbül szere­peltek. Élénk bizonyitékáu! annak, hogy a hazai keret és közönség sokban hozzájárni a csehszlovák csapatok itteni sikeres szerepléséhez­A legteljesebb hasznot , és érdeklődést hozta Prágának az idén a Nemzetközi Olimpiai Kon­gresszus és elsősorban FIFA összejövetele. Életfontosságú kérdések kerültek itt megvitatás­ra és nem Prága hibája, hogy azokat egyáltalán nem oldották meg. ál A csehszlovák fővárosnak, sikerült tehát je­lentős szerepet és nevet kivívnia a világ sport­éltében. Ezt az előnyt azonban igyekezett i$ magának megtartani. Talán, a régi monarchiában sem érvényesült olyannyira a centralista politika a sport terén, mint a csehszlovák köztársaság­ban. Ha el is tekintünk Rüszinszkó és Szloven- szkó teljesen magára hagyott sportéletétől, meg kel! állapitanunk, hogy Prágán kiviil a történelmi országok egyletei - alig játszottak valami szerepet a csehszlovák sportélet térhóditó politikájában­Brünn és Máhrisch-Ostrau csapatain kiviil alig járt vidéki csapat külföldön és e két város kivé­telével a külföldiek sum fordultak meg a töríé^ nelrni országokban. Igaz ugyan, hogy Prágában is csak ncgy-öt vezető csapat tartja kezében a gyeplőt- A futballban ezidén a Sparta, Siavia, Viktória Zsizskov. az amatőrök közül az Union Zsizskov/ és a Rapid favorizáltattak, a tenniszt pedig nem­zetközi relációban úgyszólván csak a Leven Tennis Club Praha hegennonizáíta. v Pedig a vidéki és elsősorban a magyar segéderők háromnegyedrészben hozzájárultak ahhoz, hogy Prágának sikerült kiépítenie azt az ala­pot, amely esetleg a sporthegemónia meg­szerzéséhez vezet. Nem akarjuk lekicsinyelni! a neves és híres cseh. játékosokat, a futball büszkeségeit: a HoyerekeL Kádat, Kolenayt. Dvofáéeket. Hochmannt stb. és- a tennisz kiválóságait: a Ko2eiuh _ testvéreket, ’ Macenauert stb., de teljesen objektíve le kell szögeznünk, ho<gy a magyar és német segítség' jelentősen hozzájárult Prága ez évi kitűnő sze3 repléséhez. Hiszen a Sparíát a futballk-irály Scha.ffer tette naggyá, a DFC-ben kizárólag ma- ■ gyár játékosok domináltak, Koréin Bobor Zsig- mondy. Heideckcr, Kaukcs és Szedlacsek a gór lók özönét szerezték meg a német csapatnak- Szedlacsek a válogatott tizenegynek Is tevé­keny tagja volt és ma Prágáink Schaffer mellett a legjobb csatára. Az atlétikában a Kassáról felkerült Koscs-'k. a pöstyéni Uherek tűnt ki. míg Görög dr- a bécsi., öt nemzet versenyén jegyezte a csehszlovák re*/; kordot az év történetébe. Az úszásban Balázs neve magaslik ki és még hánvan vannak magyar fiuk. akik névtelenül nyújtották a segítséget a. cseh sportéletnek. A németek főleg; a tenu’sgb'áp'. értek e! s*zép eredményeket Soyka. Goit Feli Robrer: Tanotta és' Amend'e kisasszony révén’.;; Krónikás hűséggel beszámolván az 1925/ ..közönséges év“ nem közönséges sportszereiről?'. .amikor á tovább’, fejlődésihez — a magunk, épde*. keit is. tekintve — további szerencsét.,kvánúrrL-.-ö-: csehszlovák sportéletnek, attól csak ezt -kéy'ük:/ Megértést, ögvíomra elbírálást és kellő t«él-,; tánylást a most telieseu mellőzött és elválta­ién nem respektált kisebbségi de mégis szá­mottevő soorttársadalouiuak amelv nem k«s mértékben lándt bozzá, hogv Prága az Í025. sporfesztendő középpontiéba kerüljön. Ne csak Prága élvezze tehát a siker gyümölcseit":' de juttasson belőle megillető részt önzetlen és;; sokatt^vő segítőtársainak: a németeknek magyar' roknak, de talán még a szlovákoknak, is! Jelljnek Ferenc. — A tátrai ródliverseny nagy sikere. Tátra-", füredi tudósitónk táviratozza: A tátrai ródliver­seny nagy sikerrel zajlott le. Az eredmények a;j; következők: Férfi-egyes: 1. Kuífler Artúr, többszörös Tátra-bajnok 4 p 52 mp, 2 Liliéit thai? Emil. Női egyes: 1, Heidelbergné. 2. Ledigné-; Öreg urak versenye: 1. Hynais. Prága. 2 Kern*. Budapest- Vegyes páros: 1- Kuífler—Jakab Má­ria, 2. Bérlistáin—Kern. A versenyen 55 részt­vevő volt jelen. A rendezésnél különösen nagy; érdemeket ■ szerzett Lilienthal Emil, a Grand Hotel vendéglőse. — Csehszlovákia—Olaszország. Eredetileg az volt a terv, hogy Csehszlovákiát az olaszok- ellen 11 Slavia-iátékos fogja reprezentálni. Mint­hogy a Siavia karácsonykor gyengén szerepelt. Olaszországban, tervbe vették, hogy a Sparta’ csatársorát állítják be. mive! az olaszok játék­ereje a hazai földön igen tekintélyes. Hölgyek és urak figyelmébe! Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam. Legalaposabb, szakszerű kiképzés. „#riemi4í s szőnyegszövő intézetében, Bratislava, Oostojevského rád 27, (volt Justl-sor) Meisl és Petru tárgyalása Pozsonyban. Pör zsonyi tudósítónk jelenti: Az osztrák szövetségi,;' kapitány. Meisl Hugó . és Petru, a CsAF titkára.-, taiálkozót adtak egymásnak, hogy a csehszlovák —osztrák válogatott mérkőzés módozatait meg-F beszéljék. A találkozás kedden délután meg t$.. töitént Pozsonyban s a két futballvezér megálla­podott abban, hogy a legközelebbi válogatott meccs Ausztria és Csehszlovákia között márciitó 14-én lesz Bécsbon. Ugyancsak ezen alkalommal.’ Kohut és Meisl megegyeztek a Becs—Pozsony városközi mérkőzés terminusában is, amely szia-, tén március 14-én lesz, Pozsonyban, inig a re* vánsmeccs az ősszel Becsben. Petru főtitkár közölte a jelenlevő magyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom