Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-08 / 278. (1021.) szám

Kedd, december S. s Kassa képviselőteslülete j elfogadta a birtokcserét A képviselőtestület viharos rendkívüli közgyűlésé — A kommunisták kifogásai a püspöki fogadtatás diadalkapuja ellen ~ Pajor dr. kérész tényszoela- Usta talpraesett válasza / Kassa, december 7. Kassai' mdósi tonik jelenti: A város képviselő­testülete szombaton rendkívüli gyűlésre jött ösz- sze, hogy a városi bLríokcsereügyet tető alá hozza. Rédeky dr. reicretis a birtokcsere ügyé­ben kiküldött jbgi bizottság jelentését ismertette, amely szerint a bizottság azt javasolja, hogy ha­tározza el a város a földhivatal állta1! megszabott föltétel teljesítését. A város ily értelemben ter­jeszt javaslatot a képviselőtesüüllet elé, hozzá­téve, hogy a tárgyalások befejezésére küldessék ki Novak dr- polgármester Prágáiba­Honkay kommunista városatya hozzászólásá­ban kijelenti, hogy a kommunista párt a birtok- csere kérdésében fentartja eredeti javaslatát. A cseréből — mondja — csak egyeseknek van hasz­núik. Ami most történ Sí, az a város vagyonának gondtalan el prédáit Jsa. A cserén a város több mini 6 nrllió koronát vészit. A szónokot ingerült közbekiáltások zavarják meg, — Ne rágalmazzon — kiáltják Horkay felé a polgári pártok. — itt varrnak a kavecsénv: és máíoveska? földeladások — folytatta Horkay- — Olyan áron adták a földet, hogy abból megint haszna lesz valakinek. Hogy jön a város polgármestere ah­hoz. hogv dradalkaput emeltessen a bevonuló püspöknek. Viharos közbekiáltások: Kun Bójának persze kellett a diadalkapu. A lárma elült éve! Pajor dr. kér. szoc. vála-1 szol a konvm'Mrstáknak­— Örömömnek adok kifejezést — mondotta .gúnyosan —, mert látom. hogv a kommunisták ol van mg von a szivükön viselek a városi polgár­ság érdekeit. Pozitív adatok nélküli gyanúsítani í azonban, nagv-foksu tapintatlanság. A birtokéríét-'-'sitö a kommunis­tád is tagjai voUak. A bizottságot e tekintetben nem érheti vád. Kern érti a kommunisták tiltakozását a város diadal- kapufa ellen. fío«rv jönnek ehhez a komni««í'M41t, akik a vörös uralom Ideién oocsékoHák a város pénzéi mindenféle parádékra. Kassa város lakosságának zöme katolikus, íPő tehát, hogv a város résztvegven a fogadtatáson Novák dr. polgármester bezárta a vitát s a referens által előadót: javaslatot elfogadottnak jelentette ki. Furmányos históriák Fotograíérolás. öngyilkos ic tiMöímiliic merftwiffte Megtalálták a fiatal rabló holttestét — Egy 1 evelet hagyott hátra, amelyben bejelenti, hogy a lelkiismeretiurdalást nem tudta elviselni — A P, M. H. teJefonielentése. — Kassa, december 7. J Adriányi Kornélné merénylője, aki bes­tiális kegyetlenséggel életveszélyesen meg­sebesítette a kassai úrasszonyt és elrabolta tőle 6600 koronát tartalmazó ridikül’jét, nem várta meg a büntetőigazságszolgáltatás sújtó kezét, hanem maga ítélkezett bűnös élete fölött. A fiatal rabló, akinek szemé!yazonossá- gát ezideig még nem lehetett megá'lapl- j tani, öngyilkosságot követett el. A kassai rendőrigazgatóságot telefonon fölhívta a stretoyal csendőrség és jelentette, hogy a község mellett, a vasúti sínpár mén- t íén egy fiata’, 16—18 éves Hu hulláját j találták meg s azt gyaniij’k, hogy az ön- f gyilkos azonos a kassai merénylővel. A kassai rendőrség bizottsága azonnal autóval ment ki a helyszínre és megállapí­totta, hogy az öngyilkos fiatalemberre pon­tosan ráillik az a személyleirás, amelyet Petras cigány és a nyomravezető kovács megadtak arról a fiatalemberről, aki novem­ber 25-én az Erzsébet-téren Petrastól a gyil­kos baltát vásárolta. Az öngyilkoson sötét felöltő volt. Zsebében egy Józsa Emil névre szó’ó le­vehet találtak, amelyben zavaros monda­tokban az öngyilkos bevallja, hogy nem bírta ki tovább a lelkiismeretiurdalást és annyira „félt az őrmestertől", hogy in­kább a halá ba menekül. A hir nagy szenzációt kelteit Kassán. A rendőrség tovább nyomoz, hogy megálla­pítsa a fiatalember kilétét, éSBBBSI Másfélmilliós cseltfeliamfsiíás egy prágai nagybankban Ravasz fondorlattal 7.000 fontot csalt ki az Anglóbanktól egyik hivatalnoka — Tettét szeretője segítségéve? követte e! — A sikkasztóknak nyomuk veszett A P. M. H. eredeti tudósítása Prága, december 7. Raffináít csekkhamisitásnak ült fel egy prágai nagy bank, amelyet egyik hivatalnoka, szeretője segítségével követett el. Egy hó­nappal ezelőtt a prágai Anglóbank egy 7.000 fontsterlngre kiállított csekket kapott, ame­lyet az Odkolek cég állított ki. Az Odkolek kenyér- és llsztcég levélben felhívta az Anglóbankot, hogy ezt az összeget, ami cseh valutában 1,200,000 korona, egy drezdai banknak utalja át kifizetés céljából. A csekket Drezdában elfogadták és ott egy is­meretlen embernek ki is fizették. A múlt hét végén azonban az Anglóbank legnagyobb meglepetésére az Odkolek-cég felhívta a bankot, hogy a legrövidebb időn belül adja el a nála letétbe helyezett 7.000 fontot. Az Anglóbank természetesen azonnal ér­tesítette az Odkolek céget, hogy a bank­nál már egyáltalában nincs"n fedezete s így jöttek rá az ügyesen végrehajtott nem mindennapos csalásra. A csalási Reinl bankhivataínok követte el szeretőjével, aki az Odkolek cégnél volt, nini hivatalnok nő alkalmazva. A hivatainoknö hamisított csekkel és hamis levéllel kiutaltatta Drezdára a 7.000 íontsíerlinget s Rein! a pénzt a bankjánál át is utaltatta Drezdába. A drezdai bank a 7.000 fontsterlinget pénte­ken kifizette a két csaló ismeretlen tettes- ársának, mire a szerelmes pár Drezdába utazott s onnét folytatta útját, a legnagyobb va­lószínűség szerint Oroszországba. Szombaton letartóztatta a rendőrség Remi kieségét, akit azonban azonnal szabadiára helyeztek, mert kihallgatása alkalmává! ki­tűnt, hogy az asszony az egész ügyről egy­általában semmit sem tudott, sőt csak a rendőrségen hallotta meg, hogy férjének sze­retője van. A csalók elfogatása érdekében hatóság megtette a szükséges intézkedéseket, kevés remény van arra, hogy azokat é! is fogják, Cigánykunyhó úri társaság — börtön A clgányszármazásu Ruzsleskáék karrierje és bukása — A prágai betörötársaság vezé­relnek arcképcsarnoka — A P. M. EL eredeti tudósítása —■ A hódmezővásárhelyiek: beszélik, az o lei- kükön szárad. Mármint, hogy az öreg Köteles Rácz Pétör, aki Katalin-napkor lépett bele a nyolcvanötödik esztendejébe, sehogyan sem akarta magát megörökittetni. Pedig a fia, a Já­nos, aki az Isten, no meg a Zsófi asszony sege­delmével nyolc unokával és négy dédunokával virágozta be az elaggott szülei immár zúzmarái éveit, nem egyszer mondta, hogy: — Hej, minő szép vóna itt a falon a kigyel­med ábrázata! — Bizony, — hagyta rá ilyenkor valame­lyik unokája. — Mér nem mögy mán egyször a városba lefotograférótatni magát? — Gyereknek való az, nem neköm! — sza­badkozott mindig az öreg Köteles. De szó szót követett, kozbeártotta magát a Zsófi asszony is s végül az öreg Köteles Rácz Pétör beadta a derekát. Egy reggel nagy káiom- kodások között, de annál simábbra megberetváJ- kozott, a bajuszát tühegyesre fente, belebujt az ünneplőbe, amely a láda fenekén már évek óta érintetlenül hizlalta a molyokat, nyakába kanya­rul toíta az irhás subát, ami’ még ama hires Bogár Imre köcskeméti subakésziiő mestertől alkudott ki kerek nyolc pengőért a szögedi so­ron, aztán felült a kocsi farába ős odaszólt a Zsiga gyereknek, hogy: — No, möhetünk! A tanya udvaráról a kocsi kícsörömpölí az útra és kár lenne tovább szaporítani a szót, mert a kocsi estére, mielőtt még az ólmos szernhatá­ron fel ásított volna az éjszaka, Zsiga gyerekkel, az öreg Köteles Rácz Pétörrel, lovakkal, lőccsel, az utolsó tengelyszögig minden alkalmatosság­gal együtt szerencsésen visszaérkezett Ami nagy szó tanyán, mert ilyen feneketlen sárban a város bizony messze van. A kocsi megáll az udvaron, az öreg lecihe- lodtk, bemegy* a házba. Ledobja a lócára a su­bát, leül. — No? — kérdezi Zsófi — Mögvót, — bólint az öreg. — Mög? — Mög. Zsófi asszony kimegy, a kemencéből el óko­rit! a melegre tett bablevest, meg a túrós csu­szát, bejön, leteszi az eledelt az asztalra, az öreg Köteles elé. De mielőtt még hozná a kana­lat, megkérdezi: — Hát aztán mégis: mi vót? Az öreg Köteles megrántja a váPát: — Nem éröztem én sömmit a világon... Szilárd János. Jle rArd mig tefs*4Mttur*tt. #i«ŐW Prága, december 7. A prágai betörötársaság letartóztatása némiképpen fölvilágositást nyújt arra, hogy a betörötársaság tagjai milyen emb-rek.. Meg­állapították a nyomozás folyamán, hogy a Ruzsicska testvérek cigánycsaládból ~ származnak. A Ruzsicska cigánycsalád ' Csehországban nagyon is ismeretes. Nincs nap, hogy egy Ru­zsicska cigány vagy cigányasszony a bíróság előtt ne álljon különböző lopásokkal vádol­tam Érdekes, hogy a rendőrség Ruzsicska Já­nost, Frank Rose és Votypka ellen már hóna­pokkal ezelőtt megindította a nyomozást. Le­tartóztatni azonban nem tudta őket ezideig. mert kézzelfogható bizonyítékai nem voltak ellenük. Frank Rose letartóztatása előtt kijelen­tette Brürtnben, hogy bosszúmünek áldozata, mert ö vezette nyomra a hatóságot és ő je­lentette fel a betörőtársaság egyes tagjait. Frank Rose a hatóság előtt közismert ember s annak hasznát vette a hatóság a határcsempészésnél és egyéb gyaníts dolgoknál is, Rose kijelentése letartóztatása előtt azonban csak ,azt a célt akarta szolgálni, hogy a letar­tóztatását megakadályozza. Ezért ez a be­csületes és erkölcsös ember szerepét játszot­ta és feljelentette társait, hogy azok bosszút ne áshassanak rajta. A letartóztatottak még mai napig sem tudják, ki az ő feljelentőjük, mert különben másképpen védekeztek volna. Ruzsicska — a cigánybáró Ruzsicska János előéletéről érdekes rész­leteket sikerült tudósítónknak megtudni. Ho­mályos Fiatalkor után Ruzsicska János Szlo- venszkón pénzügyőr lett, s a határmentén szolgálatot teljesítve kitűnő eredményekéi ért el, úgyhogy rövid időn belül 100.000 ko­rona jutalomdijat kapott a pénzügyi ható­ságtól. Amikor a pénzügyőrségtől kilépett nagy szerepet játszott Ruzsicska János Prágá­ban. Napi vendége.volt a reprezentációsház kávé­házának és földbirtokosok, gyárosok társasá­gában fordult meg. Viselkedésével sohasem árulta el cigány- eredetét Gyakran meghívták előkelő társaságokba s ö nyáron Szlovenszkón tartózkodott, ahol állandóan részt vett nagyobb vadásza­tokon, Votypka, a Viktória biztosító társaság betö­rője kihallgatásakor azt vallotta, hogy Ru­zsicska nem vállalkozott sohasem betörésre mindada:g, amig legalább húszezer korona | adóssága nem volt. Ha azután megkezdte be­töréseit, addig nem nyugodott, amig legalább 100.000 koronát nem szerzett. Ruzsicska azonban olyan életmódot élt, hogy ÍÜ0.GC0 korona alig volt elegendő számára két hónapra, fiauptmann — a feltaláló és színigazgató A harmadik föcínkos, amint ezt már meg­írtuk Hauptmann Adolf, aki. ugyancsak köz- veszélyes csaló és betörő. Legelsősorban mint feltaláló lett népszerű, ezután pedig mint színházigazgató szerepelt a nyilvános­ság előtt s azzal csapta be az embereket, hogy jótéteményü színi előadásokat rendez s ezek révén pénzeket csalt ki. Hogy üzlete jól ment, azt legjobban bizonyltja az, hogy éppen most Ujezden házat épített magá­nak. A rovottmulíu Votypka Votypka már igen gyakran szerepelt a prágai rendőrség bűnügyi lajstromán. Jelleg­zetes „stílussal" dolgozott s a rendőrség azon­nal felismerte munkáját, ha valahol egy pénz­tárt vagy Wertheim-szekrényt feltört. Több­ször volt már büntetve, az utóbbi hónapok­ban, azonban hiába figyelte öt a rendőrség, semmi gyanús jele nem merült fel ellene. A betörő társaság legfiatalabb tagja Krausz Artúr, de úgy látszik, hogy ö is nagy - szerűen beleélte magát ebbe a mesterségbe. Az egész társaság kitűnő módszerrel dolgo­zott. / Előkelő fellépésükkel mindenféle társa­ságokba befurakodtak és senki sem sej­tette, hogy az öt órás tea vagy égj ' díszvacsora alkalmával Frank Rose vagy Ruzsicska János a társaság közkedvelt tagjai már kiszemelték áldozataikat A letartóztatottak Frank • Rose kivételével, már bevallottak néhány betörést, így a Vik­tória biztosító intézet pénztárának kirablá­sát is, de a leghatározottabban tagadják, bőgj részt vettek volna a prágai és brünni ék­szerrablásokban. A rendőrség azonban reméli, hogy a legrövi­debb időn belül leleplezd a társaság összes betöréseit. rrntwiUBTOi mrmn, i ímmmemmmmmwmmmpmawammaamwmmaein A Kaikéi? Társaság Konyvba rátái A Kazinczy Társaság nagy ajándékot ad Sztovenszkó és Ruszinszkó magyar szellemisé­gének az idei karácsonyra: a Könyvbarátok Társaságát. Ez a szlovenszkói és ruszinszkói szerves Lru- I dalmi élet megindulásának első elhatározó lépése. A óöü előfizető, mely elegendő arra., hogy a vállalkozás mérlege egyensúlyba kerüljön, együtt van. Az előfizetők még karácsony előtt megkap­ják a Könyvbarátoknak szánt első könyvet: Falu Tamás: „A kicsinyesek" cimü regé­nyét, mely a forradalom utáni Szlovenszkó. ma­gyar életéből veszi tárgyát. Mit jelent a Könyvbarátok Társaságának megalakulása? Jelent egy kritikai fórumot, mely megválo­gatja, hogy mi kerülhet a közönség elé. Jelenti a komoly irodalmi munkát, mert az íróknak kereseti lehetőséget nyújtva, lehetővé teszi, hogy ezután nagyobb koncep­ciójú munkába mélyedjenek. Jelenti, hogy győztünk a kishitüek és gáncsoskodók íö 1 ött, akik tagadásba vették a szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom életrevalóságát. Együtt van az első. 600 ember, aki hangosa,: kiáltja: vagyunk, élni akarunk! A munka uem áll- nleg. -ezzel. A 600 név, mely a Könyvbarátok gyüjtőivem befutott Kassára, dokumentum. Le van fektetve, kik voltak az elsők, akik megér­tették a hivó szót Le van fektetve, hogy mely városokban és még a magyar akarat. Le vannak fektetve egy nagy épületnek, egy díszes m.’gya: pantheonnak, a magyar irodalmi élet templomá­nak alapjai. Most jön a legszebb munka, fölépí­teni a falait s berendezni úgy, hogy az meleg otthona legyen az irodalmi életnek. Nem akarjuk hinni, hogy a magyar közön­ség ezzel teljesítettnek veszi a kötelességét, hisz ez a szám mindössze az itteni magyarság egy fél ezrelékét jelenti csak. azaz azt. hogy Szlovenszkóban ős Ruszinszkőban csupán tuin- den kétezredik embernek Igénye a könyv. Lehet-e ez igaz? Ugy-e nem! Sokakat visz- szatarthatott a Könyvbarátok Társaságába való belépéstől a bizalmatlanság egy belföldi irodalmi vállalkozás iránt. Ennek a bizalmatlanságnak oka megszűnt, mert hisz a kívánt szám bétáké­tól következik, hogy a könyvkiadás többé nem álom, nem ábránd, dér élő valóság A november 30-án lezárt seregszemle eredménye kell, hogy többeket is belépésre buzdítson. Versengésre szólítjuk fel a városokat, melyik lesz az első a gyűjtésben, melyik adta a benne élő magyarság számarányához .mért legtöbb könyvbarátot. Versengésre szólítjuk fel az irodalom pár­tolóit, egyénenként ki tudja a legtöbb Könyv­barátot összegyűjteni Erre a versengésre egy hónapi határidőt adunk s vizkereszt napján zárjuk le A leglelkesebb város nevét láthatólag meg­örökítjük. A legszorgalmasabb gyűjtőnek értékes jutal­mat adunk s ugyancsak megjutalmazzuk az lOOI-ik előfizetőt Minden érdeklődőnek készségesen szolgai felvilágosítással, gyüjíőhrvel, jelentkezéseket el­fogad: Szlklay Ferenc Kosice-Kassa Éder-u. 9. — (Irodalmi gyűlés Rimaszombatban.) Tudósítónk jelenti: December 2-án a Rima- szombati Polgári Olvasókör irodaimi osztálya nívós irodalmi vitával fűszerezett ülést tar­tott. amelyen Molnár Gyula róni. kath. hit­tanár reflektált Bálint Géza dr. székfoglaló­jával kapcsolatban a szlovenszkói magyar irodalomról való megállapításokkal. Molnár Gyula az olvasóközönség egy részének fel­fogását tolmácsolta a mai modern irodalom­ról és saját érveivel is alátámasztván e nézeteket, állást foglalt a szlovenszkói uj magyar költészet néhány iránya ellen. Szoni- bathy Viktor replikák Molnár észrevételeire. A vita további során, amelyen sok pro és kontra vélemény hangzott el, elhatározták, hogy a tartalmas felolvasást a sajtó utján közzéteszik, hogy a hozzászólások szélesebb moderben történhessenek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom