Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-31 / 295. (1038.) szám

Csütörtök, december 31. yfy(^J/ÍA(íyáffiKMR 3 „Vaiy az állaiviaszmfi, vagy Hoózsa és S?@bár‘* Rázus fölkínálja a cseheknek Kramár lapjában a szlovák ellenzéket — Az államérdek legfőbb ellensége a korrupció Hathónapos katonai szolgálat Olaszországban Az uj olasz védejöreíorm a minisztertanács előtt — Megszűnte-tik a dandárrendszert — Minden zászlóaljat gépfegyverekkel és golyőszóróvai látnak el Róma, december 30. A Tribnna jelentése szerint a. minisztertanács foglalkozott a kész véderőreformmal, melyet a volt hadügyminisz­ter, Georgio tervei nyomán készítettek. A reform legfőbb jellemzője az, hogy a három tagolású hadosztályrendszert hozza be. A hadosztályok száma megmarad har­mincnak. Azonban minden ezred kisebb állományú lesz, úgy hogy a haderőcsökkentés mellett az ezredek számát nem kisebbítik olyan mértékben, mint a-hogy azt az első tervezet akarta. A sorszolgálatot nem három hónapban álla­pítják meg, mint Georgio tervezte, hanem hat hónapban. Az uj hadosztálytagozat beveze­tése folytán a dandárokat megszüntetik, annál is inkább, mert ezeknek stratégiai értéke csekély volt- A gyalogsági egységek harci ere­jét az egységes zászlóaljak létesítésével fogják fokozni. Minden zászlóalj gépfegyvereket és golyó­szórókat kap. Hasonlóképpen emelik a lovasság s a bersaglieri- kerékpárosok tüzerejét. Azonkívül szorgalmazni fogják a gyalogság, a repülőosztagok és a tenge­részet szervesebb összemüködését. A nemzeti milíciának határozottan körülirt feladata lesz úgy békében, mint mozgósítás esetén. Csődbe jutott német városok A német gazdasági válság szenzációi Berlin, december 30. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) A né­met gazdasági életben az ősz óta olyan súlyos pangás áldott be, amilyenre az 1923-iki inflá­ciós esztendő második fele óta nem volt pél­da. Akkor a német márka teljes összeroppa­nása okozta a gazdasági felfordulást, most pedig a márka túlságos jósága szedi napról-mapra áldozatait az ipari és a ke. reskedelmi élet köréből. Hatalmas gyárválla­latok, amelyek a munkások tízezreit foglal­koztatták, kénytelenek voltak beszüntetni, vagy legalább is lényegesen redukálni a pro­dukciót, mert nem volt elegendő tőkéjük a munkások hetibérének kifizetésére. Nagy ke­reskedőházak, amelyeknek organizációja az egész világra kiterjedt, kénytelenek voltak a csődöt bejelenteni, mert a német ipari termé­kek a világpiacon elvesztették versenyképes­ségüket. Berlin áruházai, csakhogy pénzhez jussanak s üzemüket ideig-óráig fentarthas- sák, a karácsonyi vásár alatt potom áron ve­tették vásárra áruikat, de még így is csak jelentéktelen forgalmat tudtak lebonyolítani, mert a közönség nem vásárol. N'ncs pénze. Csak a szemeit legelteti a kirakott áruk óri­ási tömegén s körülsétáltatja gyermekeit az áruházak mese-kincsekkel megrakott ter­mein. Ez is karácsonyi ajándék. A borzalmas gazdasági összeomlás mimd- ezideig csak a magánosok és a vállalatok kö­zül szedte áldozatait. Ma azonban már az özönvíz hullámai a-városokra és községekre is átcsaptak s Németországnak csaknem va­lamennyi közigazgatási szervezete deficittel dolgozik s a városok költségvetése nem ele­gendő az egyre szaporodó hiányok fedezé­sére. Dortmund városa, amely nagyarányú sör- és vasiparáról híres, az utóbbi időben olyan súlyos pénzügyi helyzetbe jutott, hogy csak egy gyorsan előteremtett nagyobb köl­csön menthette volna meg a csődtől. A város több külföldi bankházzal folytatott tárgyalá­sokat, de ezek mindezideig nem vezettek eredményre. Ha a város nem jut sürgősen ál­lami segítséghez, már a december végén ese­dékes tisztviselői fizetéseket sem tudja fo­lyósítani. Amint értesülünk, Dortmund váro­sa már megtette az előkészületeket arra, hogy december végén csak az esedékes fi­zetések és havi bérek egynegyedét fizeti ki az alkalmazottaknak. Az állam két hétre való szenet hitelezett a városnak, hogy a villa- tnosvasuíak és a városi világítás üzemeiben fennakadás ne álljon be. Még sokkal súlyosabb a kis westfál’ai Pletfenberg helyzete. A 7000 lakosú város­kában az elmúlt héten tizennyolc gyárválla­lat és egy bankház jelentette be a csődöt. A városka lakosságának háromnegyedrésze munka nélkül van s már két hete egyetlen fil­lért sem keresett. A nyomor egyre nő, mert a kereset nélkül álló munkások a környék gyáraiban sem Hídnak elhelyezkedni, hiszen a környék gyárvállalatai is egyre nagyobb munkástömegeket kénytelenek elbocsátani Az eddigi csődjeién fős n legközelebbi napok­ban még ötven csődbejHenté'se! főz szapo­rodni. mert a bukott banknál esedékes há­romhavi hitelüket nem tudják törleszteni. Prága, december 30. Rázus Márton a Národni Listyben ves zércikket irt a szlovák kérdésről s rámutat arra, hogy a szlovák válság a foradalom óta tart, amikor a konszolidációs munka helyett ádáz harc kezdődött a hatalomért. Rázus új­ból és ismételten hangsúlyozza, hogy az el­lentéteket el kell távolítani s akkor a cseh­szlovák egység ismét1 megerősödik. Szioven- szkón már régen nincsen szó a csehszlovák egységről, az államról — Írja Rázus — ha­nem arról, hogy ki legyen az ur? Ezt a poli­tikát az agráriusok vezették be. S ezzel meg- erősitették Szlovén szkon az ellenzéket és a nacionalizmust. A szlovák válság lassan, de biztosan ál- lamválsággá alakul, A szlovák ellenzéket 35 néppárti képviselő és szenátor repre­zentálja, akik hajlandók tárgyalni és bizc­Prága, december 30. I Az iskolaügyi minisztérium több iskolatör­vényjavaslatot készít elő, igy elsősorban a kö­zép-, polgári és népiskolák reformját. Részletes terveket azonban Srdinko iskolaügyi miniszter csak a parlament kulturális bizottságában fog előterjeszteni, amely bizottság még nem alakult meg- A Prager Presse értesülése szerint a cseh­szlovák szocialista pártok máris benyújtottak egy javaslatot, amely ugyancsak a szocialista pártok politikai tervezetének tekinthető s igy valószínűleg még a koalíció keretén belül meg­változtatják. A javaslatot benyújtók követelik az egész iskolaügy egységesitésé’t. A javaslatnak az az alapja, hogy minden állampolgárt az állam szellemében kell felnevelni és erős centralizálását követeli az iskolaügynek. Az egész iskola ügy államosítandó. A nevelésügy szervezése úgy pedagógiai, mint adminisztratív Budapest, december 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A békési árvizveszedelem még min­dig nem múlt eh A Fekete- és Fehérkőrös egyesülésénél olyan széles jelenleg, mint a Duna, magassága pedig meghaladja a 8 mé­tert. Ez az óriási víztömeg állandó rettegés­ben tartja Békésgyula lakosságát, mert a szakértők kijelentése szerint, ha a sebesen zugó árnak sikerül a védőgátat áttörnie, úgy menthetetlenül elpusztítja az egész várost. A hatóságok a katonaság segitségével ember- fclötti erővel igyekeznek a végveszedehnet jelentő elemi csapást meggátolni, ami az utóbbi órákig még sikerült. Az árvíz karácsony estéjén olyan hirte­len jött, hogy a román határőrök nem tudtak már garnizónjukba visszatérni, hanem nagy veszedelmek árán átúsztak a magyar partra, ahol két napot töltöttek a magyar határőrök kaszárnyájában. Egy, az árterületről érkezett uriasszony kijelentése szerint karácsony éjszakáján Bé- késgyulia határában hatalmas tavaszi zivatar vonult végig sürti villámlásokkal és menny­dörgésekkel. A községek babonás lakossága körében nagy pánikot idézett elő a vihar, amit nyomban követett az árvizveszedelem. A harangok egész éjszaka zúgtak s ijesztő koiigásukkal jelentették a veszedelem köze­ledtét. Békésmegye kormánybiztosa még va­sárnap bezáratta az összes kávéházakat Gyu­lán s hétfőn a környék minden tizennégy éven fölüli férfi'íakosát a meri tömi u tik ál átok­hoz rendelte ki. A fiatalok az erőíeszitő ne­héz munkálatokban annyira kimerültek, hogy segélyvonala! a környékről újabb 250 mun­kaerőt kellett a veszélyeztetett területre ki­szállítani. A kár az eddigi, csak kis részben és fö- lületesen történt megállapitások szerint meghaladja a 150 milliárd koronát. A viz alatt álló és a veszélyeztetett területek­ről sürii tömegekben vonul a lakosság Békésgyula felé, ahoi az összes iskolák telve vannak a menekültekkel* nyos feltételek mellett a kormányba be­lépni. S ki vau az ellen? A szlovák agráriusok elsősorban, akik a legtöbbet Írják és kiabál­ják, hogy a néppárt nem akar pozitív munkát végezni és a felelősséget magára vállalni. S ez az akarat megvan ma, ezt követeli a cseh­szlovák egység, az állam érdeke, de Hod- zsáék és Srobárék ellene vannak. Ha a ludákok megkapják a toljhatalmu minisztériumot s kiépítik azt, az agrárius urak és azok főnökei fölöslegessé válnak. Tehát csak arról van szó: az állam, a csehszlovák egység, vagy ők? Rázus végül azon reményének ad kifeje­zést, hogy a cseh közvélemény komolyabb része látja ezt a helyzetet s a korrupció el­len győzelemre juttatja az államalkotó esz­mét. és személyi szempontból az iskolaügyi miniszté­riumnak van alávetve. Továbbá kívánják még azt is, hogy az Isko­lák felekezetnélküliek legyenek s a nevelés a polgári erkölcstanra támaszkodjék. A vallás tanítása ne legyen kötelező s erről az egyes egyházak gondoskodjanak. A minisztérium azonban ellenőrizheti a vallástanitást, hogy az megegyezik-e az állami szellemben való neve­léssel- Az iskolaügyben tekintetbe kell venni az individuális tehetséget és ennek eredményekép­pen fiókosztályokat kell a tehetségesek és ke­vésbé tehetségesek részére létesíteni. A kötelező iskolalátogatás nyolc év legyen. Az iskolaügyet négy kategóriába kell oszta­ni és pedig óvodákra, népiskolákra, polgári isko­lákra és alsó középiskolákra. A harmadik cso­port magában foglalja a továbbképzést és a kö­zépiskolai képzést a 14. életkortól a 16.-ig. Ettől az életkortól a középiskola látogatása nem lesz kőtelező. Az utolsó csoportba a főiskolákat so­rozzák­A Pesti Napló értesülése szerint a ma­gyar kormány diplomáciai lépéseket tesz a román kormánynál az árvízkatasztrófa miatt, mert a román hatóságok a Kőrös felső folyá­sának hirtelen áradásakor nem tették meg d keliő óvóintézkedéseket s nem értesítették a magyar hatóságokat a femlegető katasztró­fáról. Nem lehetetlen a lap jelentése szerint, hogy a magyar kormány a népszövetséghez fordul ebbén az ügyben és nemzetközi bizott­ság kiküldését fogja kérni a katasztrófa ke­letkezésének megállapítására. Ugyancsak a lap értesülése szerint a magyar külügymi­nisztérium a bukaresti magyar követ utján a diplomáciai lépéseket már meg is tette. A román kormány tudomásul vette a magyar panaszokat és utasította a hatóságokat, hogy a katasztrófa elhárítására minden lehetőt meg­tegyenek. Mayer János földmivelésiigyi miniszter több miniszteri főtisztviselővel, szakembe­rekkel és képviselőkkel ma az árvizterületre érkezett. A károsultak segélyezésével rend­kívüli minisztertanács fog foglalkozni. 39 bányász a huüámsirtaau Kolozsvár, december 30. (Saját tudósitónktól.) Az erdélyi árvíz­katasztrófáról újabban a következő részletek érkeztek: Marosujváron a sóbányákba behatolt a viz és eddig még meg nem erősített Ili- rek szerint 39 bányász életét vesztette. A nagyvárad—aradi vasúti vonalon oly ma­gasan áll a viz, hogy a forgalmat még átszál­lással sem lehet lebonyolítani. Átszállással közlekednek a vonatok Temesvár és Arad között is. Nagyszalontával a vasúti közle­kedés teljesen megszakadt. Teher vonatok csak Nagyvárad és Szatmár, valamint Nagy­várad és Kolozsvár között közlekednek. Az ókirályságból teher küldetné nyékét egyáltalá­ban nem vesznek föl. Az árvíz Aradon is különböző károkat okozott. A városban napokon át garázdálko­dott egy veszett kutya s több gyermeket megfharapott. Minthogy a vonatközlekedés Kolozsvárral megszakadt, a gyermekeket Bukarestbe szállították. A jelenlegi viszon­tagságos utazási körülmények között azon­ban kétséges, hogy idejében érkeznek-e meg a bukaresti Pasteur-intézetbe. Az ókirályságból részletek még nem ér­keztek az árvízkatasztrófára vonatkozólag. Bukarestből közel egy hete nem érkeznek újságok az erdélyi városokba. A távirati je­lentések pedig hiányosak. Mindössze annyit tudnak, hogy az árvi-z Bukovinát is fenyegeti. Azonkívül nagy áradásokat jelentenek a Du­na torkolata mellékéről is, mert a Dunába ömlő folyók mind erősen megdagadtak. Az erdélyi nagy árvízkatasztrófa hírére a kormány részéről Constantinescu földmi­velésiigyi miniszter Aradra utazott, hogy megtekintse az elárasztott területeket. A mi­niszter különvonatán 1—1 vagon lisztet vitt a kisjenői és borosjenői lakosságnak, valamint 40—40 ezer lei gyorssegélyt osztott ki a ká­rosult lakosság között. Saveanu népjóléti mi­niszter pedig Nagyváradra utazott és intéz­kedett, hogy a nagyváradi és biharmegyei árvízkárosultak között gyorssegélyeket osz- szanak ki. Összehívják a magyar parlamentet Budapest, december 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A Kőrös-mellékről érkezett jelenté­sek szerint ma délben a Feketekőrös újabb félméterrel emelkedett s a Eehérkőrös is el­érte legnagyobb vízállását. Budapesten nincs árvizveszedelem, mert a Duna apadását várják. A magyar kormány futárja Bukarestben jelentkezett a román kormánynál és átnyúj­totta a magyar kormány jegyzékét a gátsza­kadás okának megállapítására vonatkozólag. A román hatóságok a gátszakadásnál állító­lag 200 embert állítottak munkába. Megálla­pították, hogy a gát betöméséhez csakugyan szállítottak anyagot. Az ellenzék össze alkarja hivatni a nem­zetgyűlést az árvizkatasztrófa miatt, hogy pártkülönbség nélkül tiltakozzanak a román eljárás ellen, amely a katasztrófát Magyaror­szágra zúdította. A Tisza emelkedése még folyton tart. Felső mellékfolyói állandóan áradnak. Sátoraljaújhely nagy része viz alatt van. Tokajban négy utcát öntött el a viz, .150 család maradt hajlék nélkül. Rakamazon 30 családot öntött ki a viz. Olaszliszkán öt ház bedőlt. A pillanatnyilag mentes Szegeden a föitörő talajvíz pusztít). A Tisza déli folyásán — Ju­goszláviából érkező jelentések szerint — ki­csapott medréből. Magyar- és Törökkanizsa között a pontonbidat elsodorta. A szerb ha­tóságok hatezer utászkatonát és háromezer kocsit rendeltek ki a mentőm unkái átokhoz. A magyar földmivelésiigyi minisztérium jelentése szerint a Tisza felső folyásánál megkezdődött az apadás, míg a Középtiszá- nál taro a lassú áradás- A Fehér- és Fekete­kőrös szakaszain újabb áradások észlelhetők. A Kőrös forrásának vidékén tegnap egymé­teres hó esett. Hózivatar Lengyelországban Varsó, december 30. Csak most érkeztek jelentések arról, hogy néhány nappal ezelőtt a lengyel—litván határon orkánszerü hóziva­tar vonult végig, amely a wilnai és novo- grodi vajdaságban nagy pusztításokat vitt véghez. Az összes távíró- és telefonvonala­kat elpusztította a hóvihar. A legnagyobb pusztítást magában Wilna városában okozta az orkán, ahol az utcán járók közül is szá­mosán megsebesültek. Wilnában közel ezer. munkás segédkezik a mentőmunkálatoknál. A kár a távíró- és telefonvonalak megsem­misítése következtében meghaladja a néhány millió zlotyt. Wilna teljesen el van zárva a külvilágtól, mert a vasú tik özlekedés is meg­szakadt. Neu Wied, december 30. A Rajna kilé­pet: medréből és a városnak csaknem ne- j gyedrészét elöntötte­Telelőn: 8357-TI. Telelőn: 8357-fL Babvloi Restaurant azelőtt Carlton Prága I., ProvazaicKá 3. na MuslKunál. Nenii Ki 8.5ÍÍ Mindennap délután 3 érától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaré. Szabad bemeneti Szabad bemenet! Laikus morál az Iskolákban A cseh szocialisták iskolaügyi javaslata — „Az egész iskolaügy államosítandó/ Centralizáció az egész vonalon. A békési árvizkatasztrófa Miit iár dók a viz alatt — Villámlás és menydörgés karácsony éjszakáján — A magyar kormány diplomáciai lépéseket tett Bukarestben —- Viharok, árvizek mindenfelé

Next

/
Oldalképek
Tartalom