Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-31 / 295. (1038.) szám

2 Mégegyszer a közalkalma­zottak, nyugdíjasok, elbo­csátottak figyelmébe! A Bceresztülszenvedett évek, az ígéretek, ki­látásba helyezett intervenciók kiváöhatatlan idői után nyomorgó társainkra nézve a lényeg, az eredmény, a mielőbbi kézzelfogható konkrétum a fontos! Számtalan esetet, kétségbeejtő példát, nevet tudunk felhozni arra vonatkozólag, hogy erős jogalappal biró, könnyen megfogható és ered­ményre hozható sorsokban még csak a kezdemé­nyező lépést sem tették meg az ily emberbaráti, kisebbségi beavatkozásra hivatott tényezők! Bát­ran állíthatom, hogy a sérelmezettek ezrei a leg­több esetben tanácstalanul, felkarolatlanui állot­tak s a maximáis támogatás legfeljebb egy váll­vereget ö vigasztalás, kétségtelenül jóindulatú ígéret vagy interpelláció határáig jutott el. Vo­natkozik ez pártokra, tagdijakra alapított társa­ságokra (svazek, unióik stb.), vagy egyéni ak­ciókra egyaránt- Ennek igazságát bővebben nem kell fejtegetnünk, mert ezt legjobban tudják és érzik azok a iogsérelmezett, szenvedő társaink, akik hat esztendő keserves tanulságai alapján jöttek rá elhagyatottságukra. Most azonban ré­szint bizonyos lelkiismeretfurdalás lélektani mo­tívumaira, részint a taggyüjtés mohóságaira visszavezethető megmozdulást tapasztalhatunk lobról is, balról Is. Végeredményben nem volna baj a segélynyujtásbeli hajlandóság, ha arra a bi­zonyos „kézzelfogható*1 eredményre vezetne s ha karácsonyra nem is, de legalább a beköszöntő uj esztendő elejére remélni lehetne a könnyek letör­lését, a kétségbeesés határán vegetáló rokonsor- sok enyhülését, legkisebb mértékű jobbrafordu- lását. Bármelyik párt, frakció, szövetség tenné ezt s érné el a beszélő eredményt, táruljon ki előtte a szív s jutalmazza érte a hála és öröm nemes könnyűié. Sajnos a jelek a legtöbb oldalon nem kecsegtetnek ily biztató sikerrel! Merem álitani azonban azt is, hogy a Ma­gyar Nemzeti Pártba kapcsolt Jogvédő Egyesü­let és magának a pártnak enemü szakosztálya napról-napra fogyasztja a kesergők, elhagyatot­tak és már-már reményüket vesztő elbocsátot­tak, nyugdijnélküli, megrövidített „nyugdíjasok­nak11 számát s a Pozsonyban dolgozó irodája, az iroda hangyaszorgalmú alkalmazottai, titkárai és ügyészei szép sorjában kiverekszik tagjaink jogos és méltányos követeléseit, illetményeit. A kassai osztály nevében közlöm, hogy karácsony előtt elintéztük: B. L. hat esztendő óta nem fo­lyósított alapnyugdiját (következő lépésünk lesz a fölemelt nyugdij folyósítása, mely egyébként is megillet minden nyugdíjast); W- P. fölemelt nyugdiját; K. J. két és fél éve visszatartott nyugdiját; Db Á, fölemelt és visszatartott nyug­diját és B. M. hat év óta hevertefett, elutasiott nyugdijkérelmét kedvező és döntő stádiumba iuttattuk. A pozsonyi központ százával eszközölt k? kedvező fordulatot és eredményt s erről bár­kinek szívesen nyújt felvilágosítást, eredmény- ftatisztikát, aki meggyőződni óhajt szavaink va­lódiságáról s a becsületes altruizmus faktumairól­Természetesen azt az elvet valljuk, hogy a sok ezerre szaporodó jogfosztási eset közül an­nak kell adni az elsőséget és sürgősséget az el­intézések sorrendjében, aki: 1. nyomorgó sze­gény, állása nincs; 2. akinek nagy a családja s 3. akit legjobban érint a hosszú esztendők kínos várakozása. E ponton aztán azt sem nézzük, hogy az illető tag-e vagy sem (szive, érzése, be­csülete úgyis diktálni fogja a megteendő lépést!); nem tekintjük vallását, rangját, nemzetiségét sem, ha a humanizmus mindenek felett álló s pa­rancsoló eszméiéről van szó s nem tekintjük ad­digi magatartását, lépéseit. Bár az emberi telje­sítő képesség mértékét szinte felülmúlja a köz­ponti jogvédő iroda munkásainak fáradhatatlan agilitása, bár alig tudunk megküzdeni az iroda fentarfásával, effektiv kiadásaival járó anyagi nehézségekkel, nem ismerünk leküzdhetetlen aka­dályt szenvedő embertársaink jogos igényeinek sorozatos kiverekedésében. Könnyebb és objektí- vebb a helyzetem és felfogásom a dolgok meg­ítélésében, mert a munka dandárát a Magyar Nemzeti Párt pozsonyi jogvédő osztálya és iro­dája végzi — hiszen az esetek 90 százaléka a telnhat. minisztériumban, a Skolsky és többi szakreferátusban, a vezérpénzügyigazgatóságon cs likvidaturán, meg a velük kapcsolatos sok-sok bürokratikus útvesztőben dől el — mondom, út­mutatásom, beszámolóm és ismételt felhívásom tisztán az emberi szív, lélek, becsülelérzés vilá­gából fakad s tendálhat — az egyéni és családi sorsok javára­A kassai párt- és jogvédő iroda tranzitóállo- más, hol egyetlen kötelességem a segítségért for­dulóik helyes és gyors irányítása, a sürgősség megállapítása, a központ figyelmének felhívása s az esetek ellenőrzése. Napról-napra közelebb ál­lunk az intézményes és rendszeres kifejlődéshez, a segélynyújtás szervezett aktivitásához s így minden közalkalmazott, nyugdíjas, özvegy, elbo­csátott stb. forduljon bizalommal és jó remény­séggel a M. N- P. kassai irodájához vagy a Jog­védő Egyesület pozsonyi titkári irodájához fObilné náni. — Búzapiac 2), honnan a fenoebb vázolt példákhoz hasonlóan — elveszettnek vélt ügyeikben is . hamarosan kedvező fordulatról kell hirt kapnia! (v. e-) Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Ilirlapot. M állam foiboriffa a meggék höliségicfését Kéler dr. nagyjelentőségű indítványa a tátraaljai nagymegye bizottságában — Országos mozgalom az állam tartozásainak rendszeres kiutalása érdekében Késmárk, december 30. Az uj megyebeosztás számtalan esetben bebizonyította, hogy az állam a régi megyék beszüntetésével azok vagyonát eltulajdoní­totta, viszont a régi megyék adósságait az uj megyéikre hárította. Az állam az uj me­gyéknek jelentős összegekkel tartozik s ezt a megyék nem tudják az államtól behajtani. Ez a tarthatatlan állapot késztette Kéler Ti­bort dr.-t a tátraaljai nagymegye bizottságá­nak választott tagját arra, hogy egy javasla­tot nyújtson be a megyefoiizottságnak, amely­ben azt javasolja, hogy a megye képviselete kérje az illetékes állami hatóságokat- hogy a megye költségvetésében előirányzott össze­geket negyedévi előleges részletekben bo­csássák a miegyebizottság rendelkezésére. Egyben felszólítja Szlovénszkó valamennyi megye képviselőjét, hogy ezen javaslathoz csatlakozzanak. Határozzák el, hogy az állam kötelezettségeinek rendezése céljából kül­döttség keresse fel a pénzügyminisztert és belügyminisztert, s ennek a küldöttségnek a vezetője Szlovén szkó teljhatalmú minisztere legyen. Kéler Tibor dr. javaslatát a következők­kel indokolja: A megyebiizottság 1925 december 16-iki ülésén egyhangúlag megállapította, hogy a mai körülmények között, amikor az állam a megyéket megillető kiutalásokat ki nem elég'tö összegekben és elkésve folyósítja, teljesen lehetetlen a költségve­tést előirányozni, mivel a kiadások és beruházások keresztülvitele a valóságban a készpénzhiány miatt lehetetlen. A zsu- páni jelentésből kitűnik, hogy a tátraaljai nagymegyének 5,310.105 korona 86 fillér követelése van az állam pénztárától és a megye gazdálkodásában ilyen óriási összeget nem néikülő-zihet. Nem elég, hogy a zsupámi hivatal fölkérte a kormányt az összeg legalább részletes fo­lyósítására, hanem a megyei képviseletnek is kötelessége, mint önálló testületnek, amely a kör vény és a lakosság bizalmából működik és erkölcsi felelősséget visel, hogy a kormány­nál a legerélyesebben fellépjen és rámutas­son azokra a súlyos következményekre, amelyeket a hanyag és cinikus elbánás elő­idéz. Hiszen a megyeképviseletek legje­lentékenyebb hatásköre abban merül ki. hogy bizonyos anyagi eszközök fölött maga a me­gye rendelkezhessék a lakosság érdekében. Ha a kormány még ezt az egyedüli jogot is megvonja a megyekéoviseíettő!, úgy az önkormányzat üres és tartalmatlan funk­ció és a megyeképviselet egész tényke­dése tárgytalanná válik. Ezért szükségesnek tartja Kéler Tibor dr. a legsürgősebben eBntéztetni, hogy a megye minden körülmények között elő­re megkaphassa az államtól a megfelelő részleteket. Ezzel kapcsolatban el kell intézni a volt me­gyék alapítványainak és egyéb vagyoni kér­déseit, mert hiszen teljesen lehetetlen és minden jogérzésnek ellentmond az az állapot, hogy a régi me­gyék vagyonait átvegye a? ábam, ellen­ben a régi megyék adósságaival az uj megyéket terheli meg. Kéler Tibor dr. nagyjelentőségű indítvá­nya valószínűleg kedvező visszhangra talál valamennyi megyei képviseletnél és meg va­gyunk győződve arról, hogy a megyei kép­viselők egyhangúlag magukévá teszik a ja­vaslatot. Pasics legbensöbfo 9ilve kibukott a kormányból 52 millió dolláros provízió — Bomlik a radi kális párt — Radics — a jugoszláv Mussolini — A P. M. H. eredeti tudósítása — Belgrád, december 30. A Szávától és a Dunától északra karácsony vau, itt még messze az ünnep, itt csak annyiban vesznek tudomást róla, hogy a „precsánszkiak", a nem szerbiaiak ünnepelnek, amennyiben szü­netre küldték i szkupstinát. A parlament rozoga épületében, legalább hi­vatalosan csend és nyugalom honol, de annál jobban dolgoznak a pártklubok, a különféle kot- tériák és a minisztertanács. Válság van. Kor­mányválság van és a radikális pártban pártvál­ság is van, mert a radikális klub jelentékeny része szabadulni akar Pasicstól és Jovánovics Liubát, a volt bázelnököt óhajtják a radikális párt élén látni. A lappangó válságot már nem lehet titkolni, hiszen Pasics kénytelen volt a legmeghittebb embe­rét, Radijevics közlekedésügyi minisztert a sa­ját és Radijevics minden tiltakozása ellenére elejteni. Radijevics mindeddig úgy számított, mint aki­hez Pasics végső leheletéig ragaszkodik, azonban a hajózási szindikátus ügye végleg megdöntötte Radijevics állását, Pasics fiának a dolgai pedig valószínűleg egyszersminden­korra lejáratták az öreg miniszterelnököt. A hajózási szindikátus ügye röviden ez: a jugoszláviai folyamhajózási társaságok szindiká­tusban egyesültek állami felügyelet alatt, Radijevics pedig keresztülerőszakolta ezek végleges államosítását, még pedig a radikális párt ellenzésével szemben Radics támogatá­sával. Pasics fiának az ügyéről részletesen megem­lékezett a P. M. H. és közölte azt is, hogy Szto- jadinovlcs kereskedelmi miniszter osztályfőnök többrendbeli súlyos panamával vádolta meg. Ezt a harcot most magáévá tette az ifjabb Jovánovics, Jovánovics Ljuba fia, aki Sztojadinoviccsa! egyetértve közli a bel­grádi lapokban támadó cikkeit, közölve egy­úttal Pasics Ráda nyugtáinak és leveleinek a facsimiléit is. Frankban, dinárban és dollárban sok millióra rúg az az összeg, amit Pasics Rada ezeknek az okmányoknak bizonysága szeriül provízió és köz­benjárás címén felvett és amiknek a i#vén, mint a p. M. H. legutóbb megírta, Belgrád és a szoro­san vett Szerbia leggazdagabb embere lett. Ezek a letagadhatatlan bizonyítékok megmozgatták a radikális párt elégedetlen elemeit és elsősorban azokat, akik az ellenzék állítása szerint ugyan­csak vajat éreznek a fejükön és egyszerre frontot csináltak Pasics ellen. Radics István egy nappal karácsony előtt ro­hant a fővárosba, hogy a parasztpárt vezérlőbi- zottságának egy határozatát kersztülerőszakolja a minisztertanácson. Arról volt szó, hogy az amerikai kölcsönök ügyében utrakelö bi­zottságban Sztojadinovlcs dr. pénzügyminisz­ter mellett Pézsmán dr., a parasztpárt dele­gáltja, mint a miniszterrel egyenrangú derű­ig íáfus vegyen részt, holott be sem volt 'vá­lasztva a küldötségbe. A parasztpárt határozatának indokolása sze­rint a pénzügyminiszter olyan 200 millió dolláros újabb kölcsönt ak., felvenni a uemyorkí Bleer-csoporttól, amely után 26 százalék pro­víziót keliene különböző közbenjáróknak, ki­járóknak és magának a cégnek fizetni és Így 52 millió dollár levonásával kapná az or­szág a legfeljebb 85—88 százalékban folyósí­tandó 200 millió dollárt, amire véleményük szerint nincs is szüksége a kormánynak. Emellett a hallatlan provízió mellett elenyé­sző csekélység a horvát parasztpárt másik kifo­gása, hogy tudniillik az amerikai küldöttség tag­jai naponként 50 dollár útiköltséget kapnak, ami szerény számítás szerint 2500 dinár, majd­nem 1S00 cseh korona. A hajón a luxuskabinokat természetesen az állan: fizeti. Volt még egy nagy oka Radics karácsony- előtti hirtelen utazásának és pedig az a hír, hogy Pasics hirtelen végre .akarja hajtani a hetek óta tervezgetett kormányrekonstrukciót. Az eredeti­leg kiszivárgott hírek szerint Rádióstól el akarták venni a közoktatásügyi tárcát, hogy ezzel Jovánovics Ljubát szerel­jék le, inig Radics földművelésügyi miniszter lett volna* Ezzel szemben nagy nehézséget okozott Miletics Kosztá> földművelésügyi mi­niszter személye, a nagy Miletics Szvetozár fia, aki óriási befolyásával könnyen halomra dönthetett minden ellene irányuló kom­binációt. Végül i.s, .az utolsó pillanatban kompromisszum- mai oldották meg a kérdést és karácsony első napján Sándor király alá is irta az ukázt, mely szerint a lemondásának benyújtását minden kapaci­tásié ellenére makacsul megtagadó Radojc- vics Anta közlekedésügyi minisztert a mi­niszterelnök előterjesztésére felmentik állásá­tól és utódlásával Miletics Koszta földműve­lésügyi minisztert bízzák meg, míg ezt a tár­cát Jovánovics Ljubának egy fiatal rokona. Jovánovics Vásza kapja. Ezzel egyelőre véget ért a korniányrekon- stmkcíó, amelynek áldozata éppen Pasics leg­hívebb é.s legodaadóbb követője lett és aki még felmentése előtt való napon is azt mondotta az újságíróknak: •— Hiába indítottak egyenesen hajszát elle­nem, nem mondok le, mert bírom a párt, a mi­niszterelnök és a korona bizalmát. * Egyébként közeli választásokról beszélnek, mórt a horribilis többséggel rendelkező kormány — munkaképtelen. A kulisszák mögött véres harcok folynak a radikálisok egyes frakciói között, azonkívül a ra­dikálisok összessége és Rád lesik között is. Csütörtök, december 31. A radikálisok belső harcai a községekben és a községi képviselőtestüle­tekben már nyiltan folynak és sok helyütt beállott a szakadás Is az úgynevezett ó radi­kálisok és Ifjú radikálisok között. Radicsék ellen pedig a féltékenység tüzeli az egész pártot, hiszen a horvátok ma pápábbak a pápánál. A „szultániból lett apáca**, ahogy mon­dani szokás, rojalistább az uralkodó család egyes tagjainál, nacionalistább Pribicsevicsnél és mili­taristább a hadseregnél­Ak pedig mindennek a rugóját keresi, az könnyen megtalálja a feleletet: Radics tavaszra választásokat tervez, ame­lyeket a nyolcvanéves Pasics helyett ö in­tézne, mint egy választási kabinet feje. És ki tudja? Ha IV. Henriknek Páris megért egy misét, Rádiósnak is megérnek tervei valami kis elvta­gadást és ki tudja? Radlcsból egy-kettöre kitör­het a jugoszláv Mussolini, hiszen annyit szidta és becsmérelte eddig az olasz diktátort, hogy jellemét és ambícióit ismerve, könnyen ráléphet az általa mutatott ösvényre. Mussolini és Chamberlain Rapailoban Róma, december 30. Jelentettük, hogy tegnap találkozott Rapallóban Mussolini miniszterelnök az angol külügyi államtitkárral, Chamberlainnel. Ámbár Chamberlain nem politikai céllal utazott Olaszországba, mégis felhasználta az alkalmat arra, hogy Mussolinival kicserélje véleményét a legfontosabb kérdésekről. Hosszantartó beszélge­tésük. amelyet családi körben rendezett ebéden továbbfolytattak, a legmelegebb volt. A nemzet­közi politika legutolsó idejének valamennyi fon­tos eseményét érintették a két állam összemü- ködésének nézőpontjából, hogy az eddig külön­haladó érdekeket összhangzásba hozzák. Nehézségek a házelnökség végleges megválasztása körül Prága, december 30. Megírta a P. M. H„ hogy a szenátusi elnökség kérdését még min* dig nem sikerült Svehlának elintéznie, mert a cseh néppártiak és a szocialisták között még egyre fennállanak az ellentétek. Mindkét csoport ragaszkodik ahhoz, hogy az ő tábo­rától kerüljön ki a szenátusi elnök. Már ar­ról is beszélnek, hogy egy ideig Donát agrá­rius szenátor marad az elnök. A házszabá­lyok ugyanis azt írják elő, hogy az elnök­ség végleges megválasztását legkorábban egy hónappal az ideiglenes választások után kell megejteni, de azt már nem Írja elő, hogy a választások végső terminusa mikor legyen. Ezzel a kérdés természetesen komplikálódik és amint a szocialista Nová Dóba jelenti# nincs kizárva, hogy?’ a szocialisták a szená­tus elnökségének kérdésével kapcsolatban nehézségeket fognak okozni a képviselőház elnökségének megválasztásánál. A ház ösz- szehivását még az is hátráltatja, hogy a pár­tok klubjainak uj elhelyezése még legalább két hetet vesz igénybe. így tehát még nem egészen bizonyos, hogy a nemzetgyűlés ja­nuár 19-én tart ülést. A nemzetgyűlés bizottságai Prága, december 30. A parlament ja­nuári munkaprogramját még nem állították össze, de annyi máris bizonyos, hogy az első 'ülés programján a bizottságok választása szerepéi. Eddig ugyanis csak az alkotmány­jogi, a mentelmi, az előkészítő és a költség- vetési bizottságokat választották meg. így még a következő bizottságok vannak soron: nemzetvédelmi; vagyonadó, forgalmi, kultu- [rális, ipari, szociálpolitikai, szocializálásán 'állandó, külügyi, közélelmezési, közegész­ségügyi, vizsgáló és földművelésügyi bizott­ság. A szociáldemokraták ezen bizottságok közül néhánynak beszüntetését és többnek pedig az összevonását javasolják. Azonkívül a nemzeti szocialistákkal együtt kérik az összeférhetetlenségi bizottság felállítását és a két házban a vagyonadóra és az állami tiszt­viselők ügyeire egy-egy közös bizottság szer­vezését. A szocialisták utóbbi kívánságukat azzal indokolják, hogy az állami tisztviselők koalíciós huszas bizottsága nem parlamen­táris bizottság, teliát nem hivatalos s igy az idevonatkozó javaslatokat mindig valamely más bizottságnak kell a parlamentben való előterjesztés végett kiadni. Hofmann és Czerny zongorát és :: pianinót a legolcsóbban kölcsönöz ős :: elad. Tiszteknek és állami hivatalim- :: koknak havi részletfizetésre. Dauer Brgina, Draiislava, : a*)*) Paiisftdu oí. ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom