Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-31 / 295. (1038.) szám

CTdMA^M SSS: És&y '$&&' %§g$fir félévre 150, negyedévre 76, havonta wM JySm ^ “** ^Öltőidre: évente 450. félévre Mw ffM ff És I^inmia _jan.iL (fjftur «wvy»» „sv®® JF jiF ~r np ,„, ............ wjwsww tmxm \ .................. 225, negyedévre 115, havonta 30 Kő. Jf ImimV m"&£%1TÉKt. y jÉ iem^yy.uo_ i*» m A Mar Jim §& fSP* iSm~*^*^ft/alW^aEÍ űBf Mff JÉÉ^ylm /Ég? Szerkesztőség: Prága II., Stepánská n. Jr W 'mJL^aL m Mr JSfff ta >r& m Mr m Mar /W W- M? JT wL Jm uüce 16/In- Telefon: 3-03-11. Kiadó­~^*mas& ^0^ wtl ^80 'yfiupr' ^étmrr ^“%g|r |||i ff hivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/III. jg®0^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A fxfovensxfidf és &tuszin.szík®t tízöveíSkezsit ?árfo6 gsofUi&ainopifapja {Mwm.ittisxiumtiv föszévfeesxt«j»: Dsurálf^í J£<ms&tó f?«íclös &zer&esxtő- Qat 3stv>ú.m fm™ifíWmrfni]|WMliW"M^mn,wrr**,lwl MMMBMBMMBMHMMMMMMMMBMWMMIMiaillin HM1IHM ll'lillB 1HIT1 I IIMIilWlBl—WJ Zinovjev cs líamengev megbnkott Az orosz kommunista kongresszus elítélte állásfoglalásukat — Kamenyevet meg sem hallgatták — Mindenáron helyreállítják a világ összes szakszer­vezeteinek egységét Magyar gazdaságpolitika Irta: Turáni. A csehszlovák köztársaság képviselete Versailíes'ben 1918-ban beígérte, hogy az óriás hegységtől a Már marosi havasokig s Sziléziától a Dunáig elterülő területen cseh­szlovák nemzeti áramot fog létesíteni. A cseh­szlovák belpolitika azóta kitartóan törekszik ezt a célt a megvalósulás irányába előmozdí­tani. Innen származik, hogy a csehszlovák belpolitika nem ismer gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi érdeket, csupán csak egy célt: a csehszlovák, illetőleg cseh aemzetbeliek anyagi megerősítését, szemben a más nemzet­be! iek ineggyöngitésével. Nem ismer pár ex- celíens csehszlovákiai (a szó geográfiai értel­mében) gazdaságpolitikát, hanem csupán a cseh nemzetbeliek gazdaságpolitikáját. Az állam törvényei — hogy bizonyos szükséges külső szempontoknak eleget tegye­nek — demokratikusaknak látszanak, de mily óriási a kontraszt a törvényből jóakaratban kiolvasható szellem s a törvény végrehajtása között. Hogy valaki ezt megismerhesse, cseh­szlovák állampolgárrá kell válnia. Valameny­nyi gazdasági jellegű törvénye az államnak kitűnő kísérleti anyagot nyújt ily szempont­ból. A háború előtti nemzetiségi államokban, ha az uralkodó nép szellemi, kulturális tekin­tetben élvezte szupremáciáját. ezt sohasem használta, ki gazdasági vonatkozásban: meg­kívánta az államnyelv iötiétlen respektálását minden terror nélkül de nem kívánta meg a más anyanyelvűek kenyerét, a megélhetés gazdasági kérdésében sohasem játszott sze­repet a faji származás kérdése. Nem igényel hosszú magyarázatot, hogy egy nemzed kisebbség a maga létében melyik esetben van jobban veszélyeztetve. A cseh­szlovákiai magyar kisebbség hat éve él ször­nyű gazdasági elnyomás alatt. Az állam cél­jául tűzte ki, hogy a szlovenszkói magyar kérdést törli azáltal, hogy lehetetlenné teszi a magyar kisebbség gazdasági helyzetét. A ma­gyar kisebbség állja hat éve a. harcot, óriási anyagi javai mentek veszendőbe, érdekvé­delmi szervezetei feloszlatva, vagy tétlenség­re kárhoztatva s ami ma még a kezünkben van, azt nem védi más, mint a szlovenszkói magyar pártok agitativ ereje. Ez az agitativ erő jelenleg egyetlen fegy­verünk. hogy azonban ez nem elégséges, azt mindnyájunknak be kell látni. Az állam min­den gazdasági tényét úgy hajtják végre, hogy úgyszólván naponta kihull a kenyér egy ma­gyar kézből s a kenyeret idegen kéz veszi fel. A magyar pártok kisebbségi politikáját kell anna.k szolgálatába beálktammk, hogy megvédjék a magyar nép kenyerét. Magyar gazdaságpolitikát kell tőlünk telhető nagy stílben megindítanunk. Nem csupán gazdasági irányú politikát, hanem (itt a hangsúly) m a- % y a r gazdaságpolitikát. Tévedés lenne azt hinni, hogy egy csú­szó, mászó, a kormány érdekeit mindenkép­pen szemmel tartó s saját érdekeink hangfo­góval szórd in ált úgynevezett: megértő politi­kára van szükség. Erre a politikára csak a csehszlovák kormánynak van szüksége. A cseh nemzet a maga gazdasági fölényét akar­ta az egész állam lakosságára kiterjeszteni; erőszakkal, ha másként nem megy, de szíve­sebben könnyen az ellenfél aktív segítségével. Ilyen aktív segítségnek tekintendő minden olyan gazdasági érdekvédelmi szerv is, mely mindig és rrrndenütt a kormány érdekeinek istápolásáva! óhajtja a maga tagjainak mor­zsányi hasznút megvásárolni. Mert a cseh gazdasági érdek csak addig lesz hajlandó morzsákat osztogatni, amíg őriző célját saját erejéből meg nem tudia valósítani. Mihelyt eljön ez az idő: könyörtelenül rá tipor min­den kis érdekre, mely nem egyezik a nagy cseh nemzeti cél nagy érdekével. Mi nem fogadhatunk el morzsákat tip, hogy eljöjjön az idő, mikor már semmit sem Moszkva, december 30. Tegnap jelentet­tük, hogy az orosz kommunista párt országos kongresszusa felhívást intézett a pétervári szervezethez, melyben a pétervári delegáltak magatartását élesen elitéli és fölszólítja a pétervári kommunistákat, hogy delegáltjaik­nak bizalmatlanságot szavazzanak. A kongresszuson a pétervári delegáció nevében Zinovjev a kongresszus határozata ellen 1 ioglait állást. Kinyilatkoztatta, hogy a leszavazott pé­tervári kisebbség a központi végrehajtó bi­zottság politikai jelentése elleni szavazatával még egyáltalában nem veszélyeztette a kom ­munista párt egységét. A kommunista párt történetében tucatjával fordultak élő eseték, amidőn a határozatokat nem egyhangúlag, hanem jelentékeny kisebbség ellenzése mel­lett hozták meg. Mindazonáltal a kisebbség ezeket a határozatokat magára nézve törvé­nyeknek ismerte el. — A tizennegyedik pártkongresszus ha­tározatai is — mondotta Zinovjev — reánk nézve szintén olyan kötelezők, mint minden egyes póttagra nézve. - } Rykov, a tanácsszövetség elnöke Zinov- levhez intézett válaszában hangsúlyozta, hogy egyes pétervári vezérek, a megnyugta­tó szavak ellenére is, megsértették a pártfegyelmet, amidőn a pártkongresszus határozata után is tovább folytatták a polémiát a kész határo­zatokkal szemben a pétervári sajtóban. Ry­kov a maga részéről támogatta a pétervári szervezetihez intézendő felhívást, melyet a kongresszus 594 szavazattal 36 ellenében el­fogadott. Paris, december 30. A minisztertanács tegnapi ülésén Dourner pénzügyminiszter be­mutatta pénzügyi javaslatának végleges szö­vegét és kijelentette, hogy az egyenes adó reformjára vonatkozólag a demokráciával egybehangzó javaslatokat óhajt tenni a kép­viselőül ázban. A pénzügyminiszter a kővet­kező intézkedéseket tartja a legsürgősebbek­nek': Az adóbehajtás fölülvizsgálásán kiviül szigorú intézkedések teendők a kiviteli adó eltitkolása ellen, továbbá a dohányárakat föl kell emelni és ideiglenesen rendkívüli adót kivetni a kereskedelmi ügyletekre. Mind­ezekre egy külön magyarázó rendelet fog megjelenni. A minisztertanács csatlakozott Dourner engedékeny szellemű tervéhez és meg­bízta, hogy javaslatát terjessze be a kép­viselőháznak és pedig sürgős tárgyalás­ra, úgy, hogy még január folyamán létre­jöhessen a megegyezés a kormány és a parlament között. Dourner még ma be akarja terjeszteni a ja­vaslatot a kamarában, mely a pénzügyi bi­zottságnak fogja azt kiosztani. A javaslat tár­gyalására csak a januári ülésszak elején, ja­nuár 13-án kerülhet sor. A miniszter tanács egyúttal jóváhagyta az államháztartás egyensúlyáról szóló tör­vénytervezetet. Az 1926. esztendőre szóló kaphatunk. Mi nem kérünk semmit, mi követe­lünk s lm követelésünket nem teljesitik, úgy a magunk erejéből kell gazdságilag talpraáll- nunk, Mi nem vagyunk megvásárolhatók, mi Zinovjev vereségét súlyosbítja az, hogy az országos kongresszuson számos vidéki és pétervári pártszervezet kiküldöttei is meg­jelentek, akik üdvözölték a pártkongresszust és elitélték a pétervári delegáció állásfogla­lását, amely megbízólevelének szellemével el­lentétben bizalmatlansági indítványt terjesz­tett be a központ ellen. A pétervári legerősebb pártsejtek kikül­döttei szintén kifejezték feltétlen szolida­ritásukat a kongresszus határozatával. Ugyanilyen többséggel utasította vissza a kongresszus Kamenev jelentését Is. A gazdasági kérdésekről szóló jelentés visszautasításának oka az, hogy Kamenev szintén a központ politikai jelentése ellen sza­vazott, ennélfogva a kongresszus meg sem hallgatta ők azzal az indokolással, hogy ezek után eleve nem képviselheti a központ állás­pontját. A leendő központi bizottságot megbízta a kongresszus, hogy a gazdasági téren ezen határozat irányelveihez tartsa magát. Tomszkij jelentést tett a szakszervezetek föladatairól. A kongresszus elfogadta határo­zati javaslatait arra vonatkozólag, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egysé­gének helyreáülitására fokozottabb munkát kell fordítani az angol-orosz komité szelle­mében. Az orosz szakszervezeti mozgalom legközelebbi föladatai ezek szerint: az egység helyreállítása a nyugati álla­mok szakszervezeteivel, szoros kapcsolat létesítése a Kelet, főleg Japán szervezett munkásságával és ezekkel együtt egysé­ges harc a habom veszedelme ellen. A pártkongresszus befejezése és a köz­ponti végrehajtó bizottság ujjáválasztása hol­napra várható. költségvetési előirányzatban a deficit négy és félmáliiárd frankot tesz ki. Ebből azonban 300 millió leszámítandó, mert újabb megta­karításból fedezhető, úgy, hogy a végleges hiány csak 4300 millió marad- Hozzájön azon­ban a francia bank által eddig teljesített elő­legekre két milliárdos részletnek a vissza­fizetése, továbbá két és fel milliárd frank az államkölcsön évi amortizálására, úgy. hogy az összdeíicit mégis 8 milliárd és 800 millió frankra rúg. Egyes lapok kifejezik aggodalmukat, hogy a válság iuiajdonképpen legföljebb csak két-három hétre tolódott el és a parla­ment összehívása után már az ajsőház pénzügyi bizottságában újból ki fog törni. A baloldaliak pénzügyi bizottsága tovább dol­gozik a saját törvényjavaslatán. A Ouotidiien a szocialista párt kongresz- szusától várja a döntést, amely január 13-án lesz. A lap reméli, hogy a kongresszus a kor­mányban való részvétel mellett fog dönteni. A szocialista párt dél-franciaországi gyűlésein éir.’ v:; Ivar határozati javaslatokat fogad­nak el, amelyek Renaudel—Boncour kor­mány támogató ajánlatához csatlakoznak, vi­szont az északfranciaországi pártszerveze­tek, amelyeknek vezére Faarc, ez ellen nyi­latkoznak. hajlandók vagyunk dolgozni elsősorban ma­gunkért s ha a magunk kenyere biztosítva van, akkor az állam többi népével egyetér­tésben messzebbmenő célokért. Azonban ad­dig, inig az utolsó magyar ember kenyere nincs biztosítva, előbb való érdeket nem is­merünk. A magyar gazdaságpolitika téves meglá­tásból indulna ki, ha megalkuvás és meghu- nyászkodás utján képzelné el a magyar nép gazdasági erejének védelmét. A gazdasági vé­delemnek messzemenő nemzeti alapon tör­ténendő gazdasági szervezéssel kell biztosita­nunk az erőt. A magyar nemzed párt a ma­ga gazdasági programját ez alapon építi fel. Szakosztályokba tömöriti a magyar népet foglalkozási ágak szerint s e szakosztályokon belül indul meg a gazdasági szervezkedés. Az állami költségvetés csak morzsákat juttat minden vonalon a magyar nép kulturális fej­lődésére, a magyar földmivélő kulturszimvo- nalának emelésére, a magyar iparos társada­lom szakirányú fejlődésére. Amit az állam tő­lünk megtagad, hogy lépést tarthassunk más népek haladásával: azt a magunk erejéből kell pótolnunk. S ezt meg is llehet valósítani, ha a programba vett széles-irányú szervez­kedés sikerül. A munkásságot vissza kell vezetnünk a közös íajiság tudatához s a magyar gazda­ságpolitikának elsőrangú feladata a nemzeti irányú munkásszervezés s a munkásság anyagi helyzetének javítása. A magyar gaz­daságpolitikának ki kell terjeszkednie a ma­gyar fajhoz tartozók mindenféle foglalkozási ágára s amikor a magyar munkás érdekeinek védelmével karöltve veszi védelmébe a ma- ■ gy iV tőkét, ügy ezt teszt azért: mert- itt nem­zeti vagyonról van szó. A legnagyobb eröveszteség érte eddig a magyarságot a földreform terén; itt bizonyult be lege-klatánsabb módon a nagy cseh nem­zeti cél. A magyar gazdaságpolitika itt saj­nos már romokat talál, de feladata mégis van. Elsősorban hozzá kell járulni, hogy ezen vég­bevitt igazságtalanság a világ itélőszéke elé kerüljön s követelni kell a revíziót; másod­sorban követelni kell a magyar nemzethez tartozók vagyonának mennyiségi megváltoz- tathatatlanságát. Azaz bármely vidéken lakó magyar birtokos földje csak magyar igénylők részére legyen kisajátítható. Ahol már befejezett tények előtt áll a magyar lakosság, ott hozzá kell látnunk, hogy a megmaradt magyar kezén levő középbirto­kokon a lehető legintenzívebb gazdálkodás induljon meg, ezen körülmény egyrészt bizto- sifani fogja a birtokos vagyoni stabilitását, másrészt a föltétien beállott munkanélküli­séget fogja enyhíteni. Ahol a magyar lakos­ság oh7 szerencsés volt s mégis jutott föld­höz, ott ezek szakszerű irányítása kell, hogy feladatát képezze a magyar gazdaságpoliti­kának. Fontos részét képezi a szlovenszkói ma­gyar gazdaságnak a magyar kézben levő ipartelepek, gyárak s egyéb vállalatok; ezek érd-ekeinek védelme fontos nemzeti szem­pontból. A magyar gazdaságpolitikának fog­lalkoznia kell itt a szükséges reklám és áru- elhelyezés kérdésével, hogy e magyar válla­latok gazdasági erejét f-entartsa. Azaz az egész vonalon biztosítanunk kell gazdasági szerveink lehetőleg saját erőnkből való fentarthatását és fejlesztését. Törődnünk kell a magyar nép gazdasági ügyeivel, a kenyérkérdés anyagias, de legfon­tosabb problémájával. Ezzel kettős célt érünk el, egyrészt megnyerjük föltétlen népünk bi­zalmát s másrészt ott fogunk sikereket el­érni, ahol ez legjobban fáj ellenfeleinknek. Ki­tartó, önzetlen munkára van szükség, mert el­lenfelünké egy állam egész nagy apparátusa, mi pedig a magunk egyszerű meggyőződésével csak a magunk feltartotta szerény szervei­vel rendelkezünk. Az igazság azonban velünk van: a cseh nemzeti cél gazdasági életünket kívánja áldo­zatul, mi nem kívánjuk áldozatul más nemzet életét, csak biztosítani kívánjuk n magunkét. H francia' minisztertanács elfogadta Dowmer két javaslatát A válság mindössze két-három hétre odázódoit el

Next

/
Oldalképek
Tartalom