Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-29 / 293. (1036.) szám

6 Kedd, december 29. Árad a Hármas-Koros Budapest, december 28. A Magyar Táv- *fra<ti Iroda jelenti: A Kőrösvidéken olyan tnagy árvíz jelentkezett, amilyenre 1879 óta nem emlékeznek. Az árvíz főleg Békésme- bgyében okoz károkat. Mintegy nyolcvanezer hold termőföld került víz alá. A veszedelem Vesztő községben a leg- ■ nagy óbb. A miniszteri biztos-főispán az ün- ■’neipek alatt a község valamennyi munkaké- ;bpes férfiét segítő munkára mozgósította. A lakosságon kívül egy század hidász ponto- ‘ nokkal és csónakokkal sokszor drámai jele­lnetek között munkálkodik az emberek és jó­szágok kimentésén. A magas vizár elveze­tése végett áttörték a Holt-Kőrös védgátját és igy remélik, hogy a községet megmentik ;.a teljes elpusztulás veszedelmétől. Komédi­ában az áradat elmosta a földosztás révén Töldhöz jutott kisgazdák vályogházait. Az faliam vasút töltéseit a víz annyira alámosta, \ hogy a forgalmat be kellett szüntetni. ü——■BHBWW—H—if—W—i Boszorkányégetés 1925-ben Strassburg, december vége. A legsötétebb Afrikában képzelhették magú­kat azok, akik végighallgatták annak a bünpör- j.nek a tárgyalását, amelyben tegnap mondott íté­letet az itteni törvényszék­Egy Sur József nevű huttenheimi erdőőr űit a vádlottak padián, aki babonából agyonlőtt egy Marbaoh nevű falubeli embert. Sur József a falu végén lakott feleségével, három fiával és két fleányával együtt. Az ősz eleién egy éjjel nagy ' izgalom támadt az eddig csöndes erdész'akban. Az erdész Adél nevű legidősebb leánya sikoltoz- ' ni kezdett: — Segítség, kisértetek járnak a lakásban! Azonnal taipraugrott az egész család, de a kísérteteket nem találták sehol. Másnap éjjel Adél megint kisértetek lármájára ébred föl és ekkor már a család összes tagjai látni vélték a -kísérteteket. Az egyik kutya, a másik macska vagy házinyul alakjában vélte iátni ?. kísértete­ket és másnap már az egész falu remegve be­szélt az erdészlak titkáról. Néhány nap múlva az erdész azt beszélte a kocsmában, hogy tegnap , éjjel már boszorkányok is ellátogattak a lakásá­ba. Az egyik fekete kutya, a másik meg kandúr alakjában ugrott be az ablakon, de ők íelismer- : ték őket- Meg is nevezte őket: két falubeli em­bert. A lakosság két pártra oszlott. Az egyik azt mondta, hogy nincsenek boszorkányok, a másik azonban azt erősitgette, hogy igenis vaunak. Sur ; József erre kijelentette, hogy az egyik boszor­kány Marba eh János és hogy ő elteszí láb alól. ■Azzal elindult a Marbach-porta felé és nyomon követték a boszorkánypártiak. A ház elé érve megálltak, az erdész lekapta válláról a puskáját és várt. Néhány perc múlva mit sem sejtve lé­pett ki a házból Marbaoh és odaszólt az embe- rekn ek: — Mit kerestek itten? — Hallgass, te boszorkány! — kiáltott rá az erdész, azzal célba vette és elsütötte a puskáját. A lövés szíven-találta a szerencsétlen embert, ki holtan rogyott össze­Megdöbbentő ieienetek játszódtak le a tár­gyaláson. Kiderült, hogy a tanuk nagyrésze szen­tül hisz a boszorkányokban és hogy az egész boszorkány- és kisértefcmese az erdész Adél nevű leányának a kitalálása volt. A vénülő lánynak ugyanis több szeretője volt és hol az egyikkel, hol a másikkal akarta elvétetni magát, de egyik sem állt kőiéinek. Erre bosszúból rájuk fogta, hogy boszorkányok ér apja az ő szuggeszciója alatt gyilkolta meg Marbacbot. aki szintén a sze­retője volt. Az esküdtek csak emberölésben mondták k; bűnösnek a vádlottat, megállapító t- ták a korlátolt beszámít,hatóságát is és a bíróság a verdikt alapján két évi 'börtönre, azonkívül a Marbach-cs a Iádnak fizetendő 13 ezer frank kár­térítésre ítélte­HHJmeitY J. c. Pozsony — fl&axaitislcMwai Árvízkatasztrófa Erdcltgóen Az erdélyiek fekete karácsonya — A folyók magukkal ragadják a hidakat és házakat — Erdély szivében megállt a vasúti forgalom — Emberek is belefulladtak a jeges árba — Erdélyi tudósi tónk tói — Kolozsvár, december 28. Halál és siralom zug végig a folyók és patakok mellett fekvő erdélyi falvakban. A csikorgó húsz fokos hideg időjárás minden átmenet nélkül hóolvadásos tavaszi melegre fordult. A megduzzadt folyók vágtató hullá­mai játékszerek módjára ragadják magukkal, a házak és hidak százait. Emberek a hullámsirban A Szamos magával sodorta a partvédő gátakat és elöntötte a Kolozsvár melletti Hi- degszamos községet és Kolozsvár villamos vízmüveit. Csak a hidászosztagok munkájá­nak köszönhető, hogy Kolozsvár villany vilá­gítás nélkül nem maradt. Az egész község viz alá került. Gyermekek és aggastyánok fulladtak meg a jeges ártól hirtelen meglepett házakban. Gorbó alacsony házait teljesen elsodorta a viz. Az emberek alig tudták puszta életüket meg mén teni. Bonchidán szintén több áldozata van az árvizkatasztrófának. Dés és Számosujvár utcáin csónakokkal lehet csak közlekedni. Naszódban a lakosság he­venyészett tutajokon próbálja megmenteni ingóságait. A marosszéki magyar vidék veszélyben A vasút mellett elterülő falvak községe mind fejveszetten menekül. Szászrégen- alsó­város az áradat martaléka lett. Az ár alá ke­rült lakosság a város felső részébe húzódott. Szerencsétlenségek mindenfelé Nagyvárad külvárosaiban több mint negy­ven család maradt hajléktalanul. A Sebeskörös rohanó vizárja bútordara­bokat, teknőket, bölcsöket, párnákat, duny­hákat visz magával. Élesdnél egy autó belefordult a vizárba és a benne ülőket a partra kirendelt védanuu- kások alig tudták megmenteni. Hollód község határában, ahöl a Feke- tekörös öntött ki, tegnap alkonyat táján két parasztszekér akart átmenni a Körös folyón. Mindkét szekérén Irat-hat ember ült. A sötét­ben nem vették észre, hogy az ár elöntötte a hidat, belefordultak a megdagadt folyóba és mind a tizenketten a megdagadt árban lel­ték halálukat. Az árvíz a legérzékenyebben sújtotta Aranyosgyéres községét és a gyéresi Sod­ronyipar vállalat hatalmas gyártelepét. A község távolabb fekszik a folyóparttól s igy a veszély is későbben érte utói. A. gyártelep egészen viz alá került, a műhelyeket és a rak­tárakat félméter magas viz borítja el. A gyár­telep 650 munkása csak a mentéssel van el­foglalva, a község lakosai a legborzasztóbb nyomornak néznek elébe. Az árnak több ál­dozata van. Szóváta szintén viz alá került. A gör- gényvölgyi összes fatelepek milliókat érő rak­táranyaga viz alá került. A megáradt patakok siketitö zúgással ragadják magukkal az óriási értékű, feldolgozott faanyagot. A Vásárhely környéki községek mind vízben állnak. Vá­sárhelyről katonai különítmények mentek a falvakba, a lakosság megmentésére. Karácsonyra megállt a forgalom Az Arad—Tövis és Balázsfalva közti vas­úti hidat a víz elvitte. A galaci vonat beszün­tette a közlekedést. Gyéres és Kocsárd kö­zött levő nagy vasúti hidat az összetorlódó jégtömbök magukkal sodorták. A gyorsvo­nat már Kocsárdon rekedt utasaival! együtt, mert a vasúti Ilid közepén össze roppant és a vízbe zuhant. A Maros Gyulafehérváron és Déván is nagy károkat okozott. Gyulafehérváron több ember vizbefulladt. Zalatna, Abrudbánya, Topánfalva és az Aranyos folyó egész felsőfolyása el van zárva a világtól. A vasútvonalakat és az or­szágutakat eUeple az árvíz. A pusztulás leg­nagyobb arányait Aranyosszék völgyében vitte véghez. Várfalvától Tordáig a községek és a földek mind viz alá kerültek. Itt, amíg sok ember jószágát igyekezett megmenteni, a hullámok martaléka lett. A Bukarest—Nagyváradi és a Bukarest —Mármarosszigeti személyvonatok közleke­dését beszüntették. Az aranyosgyéresí vashid helyébe ideiglenes faludat építenek. Pusztaiéban a sxlovenszkéi nyosiKlal munkásság Csehországban egy-, Szlovenszkón 25 százalékos munkanélküliség — „A munkásság ne állítson utódokat" Pozsony, december 28. Szlovenszkó ipara folyton pusztulóban s az ipari pusztulás .legelsősorban az egykor virágzó nyomdaipart érte. A cseh történelmi könyvek azzal dicsekszenek, hogy amikor a középkorban a husziták megszállották az ak­kori magyar felvidéket, mindenütt kultúrát alapítottak és 63 könyvnyomdát állítottak föl. A háború utáni időkben azonban megfordult a helyzet, rövid konjunktúra után a szlovén­ból nyomda vállalatok szörnyű krízisbe jutot­tak. Ha az ipar pusztul, azt elsősorban a nyomdaipar érzi meg, amely rendeléseit a többi ipari üzemtől kapja. Állami rendelésre ma rnár szlovenszkói nyomda egyáltalában nem számíthat. Szlovenszkón az agyonked­vezményezett államnyomdák konkurenciá­jával kell megkiizdcniök s ha ezek nem tud­ják ellátni az összes állami rendeléseket, amint ez legutóbb, a választások alkalmával is történt, akkor a munkatöbbletet nem a szlovenszkói nyomdavállalatok között oszt­ják szét. hanem fölviszik Prágába. A nyomdaipar pusztulását elsősorban a nyomdai munkásság érzi meg, az a szakma, amely szervezettségével és intelligenciájával a békeidőkben a legjobb életstandardot vívta ki magának. Békeidőben a munkanélküliség nem volt probléma a nyomdai munkásság körében, ha a nyár folyamán nem jutott kon­dícióhoz a munkanélküli és szakmai segély­ből vándorútra kelt, bejárta a. távoli orszá­gokat. tanult, felüdült s uj erővel kezdett a munkához. A munkanélküliség nyomasztó réme ma megfojtja a szlovenszkói nyomdai mun­kásságot s a nyomdaipar fokozatos leromlásával a helyzet mind fenyegetőbbnek mutatkozik. A többi szakma képzett munkásai ez elől a rém elöl külföldre menekülnek, tekintélyes szlovenszkói munkáskolóníájk vannak nra már curópaszcrtc mindenütt. A nyomdász azonban nem mehet el. ez a mesterség nyelv­hez kötött s a nyomdászok között elenyésző csekély percentben vannak poliglottok. Ma­gyarországra nem mehetnek, helyben kell maradniuk s itt kell tehetetlenül sorvadniok­A nyomdai szakmában a munkanélküli­ség egészen más jellegű, mint más szakmá­ban. Ha a kőműves munka nélkül van, egy­szer csak elkövetkezik az építési 'konjunktúra ideje s akkor annyit keres, hogy a fölösleg­ből félre is rakhat. A nyomdai szakmában a munkanélküliség stabil jelenség. A helyzet az esztendő fordulóján az, hogy míg a történelmi országokban a nyomdai szakmában a munkanélküliség 0.8—2 százalék között mozog, addig Szloven­szkón és Ruszinszkóban állandóan 25— 30 százalék. A nyomdai munkásság körében állandóan kínos gondokat okoz ez a probléma s szám­talan konferenciát, ankétot tartanak róla. De hiába minden tanácskozás, úgy látszik, nincs kiút. Az elkeseredett hangulatból magyaráz­hatjuk azt a hozzászólást, amely a Typogra- pliia nyomdászszaklap egyik multikori szá­mában jelent meg. A cikk írója wa munkanél­küliség problémájának gyökeres megoldásá­ra azt ajánlja, hogy a munkásság szűnjön meg utódokat állítani, mert nem lehet célja az, hogy a proletárcsa­lád a tulibő „istenáldás" folytán nivőtlan ál­lat-éle tét1 éljen­A szlovenszkói nyomdai munkások szö­vetsége most pályázatot hirdetett egy bro­súra megírására. A pályázat szerint a fokozódó munkanélküliségnek leghaté­konyabb ellenszere a tanoncfölvétel kor­látozása. Miután a munkásságnak nem áll módjában megakadályozni azt. hogy egyes nyomda­üzemek ne tanoncokkal dolgozzanak, a szer­vezet brosürával akarja a szülőket fölszólí­tani. hogy ne adják nyomdai fanoncnak gyerme­keiket, mert ez a szakma több munkaerőt nem bir fölvenni és ejhelyezni. Választások a kassai zsidó hitközségben — Saját tudósítónktól — Kassa, december 28. Évek óla húzódik a kassai neológ anya- hitközségben a pártoskodás, amelynek hom­lokterében áll aí a kérdés, kit ismerjen el a hitközség főrabbinak, Enten Manó dr.-t, aki mint rabbi is a modernebb eszméket képvi­seli, mint aki modern rabbiképzésben része­sült, vagy pedig Eckstein Márkot, aki a régi iskola növendéke és mint ilyen, a konzerva­tív irányzat híve. Foglalkozott ezzel a kér­déssel már a legfelsőbb közigazgatási fórum is, de ott sem nyert végleges elintézést. Ter­mészetesen mindkét irányzatnak vannak hí­vei, akik az elől járósági tagok megválasztá­sánál vívják meg egymással a harcot s igyek­szenek az elöljáróság többségét biztosítani. A legutóbbi választásoknál, amidőn azon­ban a 60 tagot számláló elöljáróságból csu­pán mintegy húsznak a helye került betöltés­re, a leadott szavazatok többsége a haladó irányzat javára esett, azonban a konzervati- vek még mindig megtartottá1' többségüket a benmaradt tagok számaránya mia&. A mai választáson is csupán 22 elöljáró- sági tag került betöltésre. Ez a választás már lehetőséget nyújt a haladó pártnak ahhoz, hogy az elöljáróságban a többséget magához ragadja. Ennek a lehetőségnek tulajdonítható az, hogy már hetek óta erős agitáció folyik mindkét párt részéről. Az esélyek mérlegelésénél inkább hallani arról, hogy a haladó párt győzelme várható, mégis maga a haladó párt néhány vezető tagja teljesen nyíltnak ítéli meg a kérdést s nem tartja kizártnak, hogy a konzervatív pártnak sikerül eddigi pozícióját megtar­tani? A választás reggel 9 órakor kezdődött s délután 3 órakor záródott. A szavazók szo- k a Fanul nagy számban járultak az urnák elé. A korteskedés teljes erővel folyt. 700-on fö­lül adtak le szavazatokat. A haladó párt élén Grün Lajos dr. orvos tevékenykedett, míg a konzervativek Herz Ignác dr. nevével mentek a küzdelembe. A római szent év mérlege A 80 éves Németh János volt a legöregebb zarándok — Egy millió látogatója volt a Va­tikánnak — A fehér és fekete hölgyek Róma, december 28. (A P. M. H. római tudósítójától.) A jubi­leumi Anno santo vége felé közeledik. A szent év igen jövedelmező esztendő volt úgy az egyház, mint bizonyos profán körök el­sősorban a szállodások számára. A zarándo­kok a világ minden részéből értékes ajándé­kokat hoztak a pápának és az egyháznak. A szállodások viszont már évtizedek óta nem csináltak ilyen nagy üzleteket Rómában an­nak ellenére, hogy a zarándokok egy része kolostorokban nyert elhelyezést. így az egyik kolostorban 3000, egy másikban 1000 ágy ál­lott a zarándokok rendelkezésére. Mennyi zarándok fordult meg Rómában? Erre ,a kérdésre már sokan válaszoltak, azon­ban pontos adatok nincsenek. A legvalószí­nűbb számítás szer in t a földkerekség 300-mil­lió katolikus lakossága közül körülbelül egy millió ember használta fel a pápa által hirde­tett szent évet az örök városba való zarán- doklásra. Maga a szent atya eddig 800.000 ér­met osztott ki sajátkezüleg, azonban a zarán­dokok száma minden bizonnyal sokkal na­gyobb, mivel sokan közülök nem juthattak a pápa elé. Az utolsó szent esztendőben, 1900-ban, XIII. Leó pápa alatt mintegy 300.000 zarándok fordult csak meg a Vatikánban. A zarándokok nagy többsége az alacso­nyabb osztályokból, főként parasztokból rek- rutálódott. A polgárság, a középosztály már kisebb arányban volt képviselve. Arisztokra­ták cs‘ak Ausztriából és Spanyolországból jöt­tek nagyobb számban, míg a leggazdagabb zarándokokat Amerika liferálta. Az egyes országok közül természetesen Olaszország vezet 200.000 hivővei, azután jönnek Németország 40.000. Spanyolország 11.450. valamint Franciaország 11.250 zarán­dokkal. A statisztika végén n Fül ön-szigetek és Ausztrália szerepelnek. Egy más számítás szerint, körülbelül ez­ren gyalog tették meg az utat hazájukból Ró­mába. Ezek útközben kolostorokban szálltak meg. A gyalogló zarándokok túlnyomó rész­ben Németországból, Ausztriából és Ma­gyarországból jöttek A legöregebb gyalogló zarándok egy magyar földműves, a 80 esztendős Németh János volt. Több zarándok-vonat feltűnt külsejével így például egy arisztokrata vonat 6000 hölggyel, a szent szív hölgyeinek nevelő in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom