Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-29 / 293. (1036.) szám
Kedd, december 29. * tézeíeiböl kikerült leányokkal és asszonyokkal a világ minden országából. A legtarkább csoportot a nemzeti kosztümökben {elvonult jugoszláviai zarándokok alkották. Az olasz vasutak saját és kölcsön kért szerelvényekkel sok száz külön-vonatot állítottak be a zarándokhelyekre, Pompeji.be, Loretoba, Assisibe és Páduálba való szállítására. Egyedül a német zarándokok számára 50 különvoiiatot kellett átengedni. A posta- és távlrdaforgalom szintén fantasztikus számokat ért el. így romából a lefolyt esztendőben 10 millió sürgöny ment külföldre. Ez az anno santo eddigi nyers mérlege. A Vatikániban azonban pontos kimutatások összeállHására törekednek. Mit követe! a kisiparosság az iij parlamenttől ? A sérelmes ipartörvény teljes és gyökeres revízióját! — A koalíciós iparospárt ígéretei választási hazugságok voltak Kassa, december 28. n szlovemszkói kisiparosság sanyarú helyzetével keveset foglal koznak a lapok, pedig nehezen hisszük, hogy volna még egy társadalmi osztály, amely annyit szenvedett az elmúlt esztendők alatt, mint a kisiparosok. Munkatársunk fölkereste a kassai kisaparos- ság egyik vezető tagját, aki a kővetkezőkben nyilatkozott a magyar kisiparosok legaktuálisabb követeléseiről: — Nagyon sok ígéretet hallottunk a választások előtt, —- mondotta informátorunk —- de nagyon kevés olyan Ígéret volt. amelyik azokat a sérelmeket lenne hajlandó orvosolni, amiket az uj ipartörvény okoz a kisiparosoknak. — A reánk kényszeritett ipartörvény egyáltalában semmit sem tett a kontárkodás iizelmei ellen. Óvatosan kerüli ezt a kérdést, mintha az nem is létezne, mintha az nem okozna mérhetetlen károkat a kisiparosságnak. — Vannak az aj törvénynek olyan rendelkezései, amik egyenesen kedveznek a kontárkodásnak. Kimondja például az uj ipar- törvény, hogy az egyes iparágak üzéséhez milyen szakképzettséget és- egyéb feltételeket kivan meg. Hogy azonban ezeket a különben elég szigorú rendelkezéseket ne kelljen betartani, mindjárt módot ad arra, hogy azokat a törvényszakaszokat meg lehessen kerülni. Jogot ad az iparhatóságoknak, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben a szakképzettség, valamint egyébb előfeltételek igazolásától eltekinthessen. Itt természetesen tág tere nyílik az iparhatóságnak arra, hogy politikai meg egyéb szolgálatokat illetéktelenül jutalmazhasson a magyarság rovására. — A másik sérelem, amelyik megengedi azt, hogy utazók bizonyos árukat magukkal vihessenek s azt a vevőnek azonnal eladhassák. Szintén súlyos az az intézkedés is, amelyik megenged', hogy az u. n. hegyilakók a vásárokat szabadon látogathassák. A hegyilakók fogalmát a törvény nem írja körül, annak meghatározása a minisztérium hatáskörébe tartozik. Természetesen ebből a szempontból nem lesz hegyrakó a teljesen munkanélküli mecenzéfi lakos, hanem az, akinek államién - tartói mivoltát valamelyik koalíciós párt titkára igazolni fogja. — Hasonlóképpen nagyon szigorúan intézkedik a törvény az iparosjog megvonhatása tekintetében is, amikor kimondja, hogy az iparjogositványt egyszerű közigazgatási intézkedés vagy jövedéki kihágás esetén is meg lehet vonni. Ez már azután teljesen kiszolgáltatja az ellenzéki iparosságot az állami hatalom kényének. S hogy műid ezek ért megjutalmazzák az iparosság ügyeit intéző ipartársulatokat, amennyiben megvonják tőlük a portómentesség kedvezni énvét, azokért a munkákért, amit az államnak kellene intézni. Most itt vannak ezek a sérelmek, amelyek az iparososztályt anyagilag és erkölcsileg mélyen sértik. Szeret nők látm, hogy az iparosság érdekelt szájjal hirdető cseh iparos és kereskedő párt mit fog tenni azok orvoslása érdekében. Előre is kijelentjük, hogy egy lépést sem tesznek, mert az ipartörvénynek ezek a károsító intézkedései a cseh ipar és kereskedelem védőimének érdekében kerültek he a törvénvbe, nekik az itteni iparosok és kereskedőknek csupán szavazatára voH szükségük, hogy azután megMelö számú mandátumhoz s ez által valamelyik „cseh iparost^* *“ miniszteri bársonyszékhez íusson. Az uj parlamentnek legfontosabb teendője, mint azt Kaczor Gyula nemzetgyűlési képviselő beszédében kifejezte, hogy minket, végleg elkeserített kisiparosokat a lehetetlen törvény szoritó karinai közül kiszabadítson s a minden tekintetben rossz iparíörvéuyt megváltoztassa és egy uj, modern, minden politikai vonatkozás nélküli igazságos törvénnyel pótolja. Ezt várja, ezt követeli a kisiparos osztály az uj parlamenttől. Dlenzi Oszkár tragédiája A zongoraművész második házasságában is első feleségét szerette — Veronaijai vetett véget életének Budapest, december 28. Budapesti szerkesztőségünk jelenői telefonon: Dienzl Oszkár, a neves zongoraművész karácsony másodnapján veronaijai megmérgezte magát és meghalt. Érdekes, hogy ö:.gyilkosságát aznap követte el, amikor harminc évi pályafutását ünnepelte. Öngyilkosságát első felesége, Haas Erna operaénekesnö iránti vonzalmával motiválják. Dienzl ugyanis elvált első feleségétől és Márton Gyula nagykereskedő elvált feleségét vette el. Mártonnéval való családi élete azonban nem volt boldog s Dienzl érzéseiben kitartott első felesége mellett, akivel egy házban lakott. Karácsony estéjén meg akarta látogatni első feleségéi, azonban Haas Erna nem fogadta öt. Dienzl Oszkár erre szerelmi elkeseredésében véget veteti életének. Apósa ugyan azt állítja, hogy a szerencsétlenség véletlenség folytán történt, mert Dienzl álmatlansága miatt állandóan Veronáit használt s úgy látszik, hogy most nagyobb adagot vett be. Haas Erna egy újságíró előtt kijelentette, hogy ő.már régen tudta, hogy Dienzl nem boldog második feleségével és volt férje több ízben meg is kísérelte a közeledést ő hozzá, ő azonban mindenkor visszautasította. Dienzl Oszkár öngyilkossága budapesti művészkörökben óriási föltünést keltett. Kellős dngjjíüíosság Pozsonyban a karácsonyfa alatt Egy morvaországi származású szépasszony és a szerelmes szemlész véres karácsonyfája — Mialatt a féri Pöstyénben üdül . . . Pozsony, december 28. Borzalmas kettős öngyilkosság drámája játszódott le a karácsony est áitalos csöndjében Pozsonyban, a belvárosi Bástya-utca 1. számú házában. Pokorny Károlyné, egy pozsonyi pénzügyi tisztviselő neje és Propupec Alajos pénzügyi sze&slész a karácsonyfa alatt veteti véget két revoíverlövéssel életének. A rövid rendőri hir mögött komor családi tragédia lappang. Pokorny Károlyné négy évvel ezelőtt került mint egyszerű munkásnő Morvaországból Pozsonyba. A feltűnően csinos leány a Tátrabank építkezési munkálatainál kapott alkalmazást. Itt szépségével megnyerte Pokorny Károly pénzügyi tisztviselő sérelmét, aki nemsokára feleségül is vette. A Bástya- utcai bútorozott lakásukba bét hónappal ezelőtt költöztek be. A férj azonban az utolsó időben beteges^ kedrni kezdett s ezzel kezdődik a családi boldogságuk szétfoszlása. Pokorny reomás, csu- zos bántaílmai miatt legutóbb szabadságot vett és Pöstyénben gyógykezelteite magát. Ezalatt a szép asszony összebarátkozott Pro- kupeccel, aki a szomszédok szerint több ízben meglátogatta a cisnos szalmaözvegyet. A két szerelmes a karácsonyestét is együtt töltötte. I Együtt díszítetek fel a karácsonyfát s egyesek hallották a két szerelmes énekét a kivilágított karácsonyfa alatt. Örök titok marad, hogy ezután mi folyhatott le kettőjük között. Féltékenységi jelenet volt-e a tilalmas idill végső drámai akkordja, ami a szem- lés zí a végzetes két revolveríövésre ragadta, vagy a szentimentális szerelem sötét romantikájával közös elhatározással mentek-e a halálba? •Valószinüleg tudták, hogy a férjnek éppen azokban az órában kell megérkeznie s ezért a kényszerű elválás helyett az élettől való megválást választották. Pokorny ugyanis, hogy a szent estét a felesége társaságában töithesse, az éjféli vonattal érkezett Pöstyémből Pozsonyba. A lakásba benyitva vérfagyasztó látvány terült szemei elé. A karácsonyfa alatt ott feküdt a felesége és a szemlész vérbeborulí holtteste. Félőrülten rohant ki a szobából és mentőkért, segítségért kiáltozott. A gyorsan előfutott mentők azonban már csak kettős halált tudtak konstatálni. Az öngyilkosok semmi levelet nem hagytak hátra, úgyhogy tettüknek közvetlen indító oka ismeretlen. Csak a véres karácsonyfa tudna mesélni róla. Kassa, december 28. Sziklay Ferenc dr. lázas buzgalommal gyűjti a magyar könyvbarátokat. A gyönyörű terv most már közel áll a megvalósuláshoz, az aláírók száma közeledik az ezerhez. Kassa ebből a számból tekintélyes kontingenst, csaknem a ttizedrészét szolgáltatja. Kassa mindig a legjobb piaca volt a magyar könyvnek. A megváltozott viszonyok természetesen erősen éreztetik hatásukat. Az intelligens középosztály anyagilag leromlott s Így könyvet nem tud vásárolni. Ilyenkor a közkönyvtáraknak fokozottabb jelentőségük van. Panaszkodnak a könyvkereskedők Körsétát tettünk a kassai magyar könyv- kereskedésekben. Öt magyar könyvkereskedés van Kassán, közülük négy a Fő-utcának korzóvonalán. A kereskedők mindnyájan panaszkodnak. A könyvforgalom minimális, aminek oka kizárólag az, hogy a könyvek importköltsége 25 százalék. Ez alaposan megdrágítja a Magyarországból beszállított könyvek árát, amely pedig eredetileg is magas. Pesten ugyanis az életstandard jóval magasabb, mint Szlovenszkón s a könyvek ára ehhez az cletstandardhoz alkalmazkodik- A szlovcnszkói közönség nem tudja ezeket a magas árakat megfizetni. Vissza Jókaihoz Mit keres a közönség? kérdezzük. A magyar könyvkiadás jó részben külföldi irók fordításából áll. A közönség most visz- szafordul a régi Írókhoz. Gárdonyi és Herczeg fogy a legjobban s ami még örvendetesebb, a í Jókai centennárium óta különösen a, sajnos, szintén drágává vált Jókabkönyveket keresik. Sokat adunk el Mikszáth s Rákosi Viktor müvei közül is. A Courts-Mahler iáz teljesen megszűnt. Még két évvel ezelőtt naponként 10—20 Courts-Mahler kötetet adtunk el, ma nagyritkán jön faluról egy-egy Courts-Mahler rendelés. A közönség Ízlése megnemesedett s remélhetőleg véglegesen elfordul a német limonádétól s a főhercegi hálószobák regényeitőlKassa könyvvásárlását az 1925. esztendőben — a karácsonyi könyvvásárlástól eltekintve — 10.000 magyar könyvre lehet becsülni. A francia könyv konjunktúrája A könyvkereskedelemnek eddig legfontosabb forgalmi tárgya volt a német könyv, szépirodalom s különösen tudományos irodalom. A német könyvek ára azonban ma horribilisán drága, egy 10—12 ive$ tudományos munka felül vau a 100 koronán. A tudományos irodalom iránt egyáltalán nincs kereslet, kivéve a technikai kézikönyveket, Ellenben a francia szépirodalomnak ina nagy a konjunktúrája, a francia könyv olcsó és jókiállitásu. Francia könyvekből sokat adunk el. A szlovenszkói irodalom A szlovcnszkói irodalom termékei között legnagyobb forgalma Kassán Darkó István no- vellás kötő ének van. A költők közül szépen fogy Kersék János: Templomi csönd, Janió József: Prometheus cimii kötete- A szlovén- szkói könyvprodukció azonban csekély s a mi forgalmunknak legfeljebb két százalékát teszi. Kassa közkönyvtára Kassa városa a jogakadémia föloszlatása alán megszerezte a jogakadémiának hatalmas könyvtárát s azt városi közkönyvtárrá fejlesztette ki. Most, amikor a városi hivatalokat a Rákóczi-kör úti volt közigazgatási palotába helyezték át, a jogakadémiai könyvtárt átviszik régi otthonából az eddigi városháza központi fekvésű épületébe s ezzel fokozottabb jelentőséget nyer. A könyvtár vezetője, Cser- nay Emil dr., volt prágai egyetemi könyvtár- tiszt, nagy szakértelemmel reorganizálta a könyvtárt s annak különösen összefogható, népszerű tudományos munkákkal s szépirodalmi müvekkel való kibővítését tűzte feladatául. Kassa városa évről-évre jelentékeny szubvencióval járul hozzá a könyvtár fejlesztéséhez. A könyvtár még a községi könyvtárakra vonatkozó törvény életbeléptetése előtt közkönyvtárrá alakult, a dologi kiadásokat s a személyzet fizetését a kultuszminisztérium folyósítja. A könyvtárban 36.000 kötet van, legleTcn- tékenyebb természetesen a jogi szak- A forgalom igen élénk. A könyvtár olvasóterme szombat- és vasárnap kivételével mindennap 4—7 óra között az olvasók rendelkezésére áll. Sűrűn látogatják az olvasók, az idén 1840 állandó látogatójegyet állítottak ki, az olvasótermet az utóbbi két évben 17.000-en keresték fel. Az olvasótermen kívül kölcsönadott kötetek száma 12.000. Az olvasóteremben 104 folyóirat áll az érdeklődők rendelkezésére. Az uj helyiségben az olvasóterem 400— 500 látogatót tud majd befogadni. A Muzeum könyvtára 40-000 kötetből áll, inkább tudományos jellegű. Szintén erősen látogatják. A püspöki magánkönyvtár jobbára teológiai, filozófiai s szociológiai müveket tartalmaz. Az álarcos ember Az álarcos ember sokáig a saját arcával járt. Orra rendes volt, szeme szabályszerű, képe emberszabású, fogazata jó, esze ép. De a szomszédban lakott egy néptörzs, melynek mindene más volt. Orra mindenbe beleütköző, szeme kajla, képe fancsalijámbor, fogazata hegyes, esze srófrajáró. A saját arcával iáró ember meghallotta, hogy a kajla szeműek vezért keresnek és ö mindenképpen vezér szeretett volna lenni- Megmondta hát saját fajtájának: „Nézzétek, én most álarcot öltök magamra és elmegyek a kailaszcmüek közé vezérnek. Mert jobb, ha közülünk valaki lesz a kajlák vezére, mintsem egy kajla." A rendesek egy része azt válaszolta, hogy egy rendes sohase és semmiképpen sem lehet kajla és ha kajlának akarja kendőzni és felálárcozni magát, akkor az már a priori nem is rendes. De a rendesek politikusai leszavazták az intranziuges rendeseket és felhatalmazták, hogy csak menjen el kajlának, de valahányszor visszajön közibük. mindig le kell vetnie az álarcot. Az álarcos meghegyezte az orrát, meghajlította a szemejárását, álarcot ragasztott a képére, fogait meghegyezte és az eszét lecsavarható sróíra szerelte fel. A kajlák menten vezérnek is választották. És így vezérkedett boldogan, büszkén sokáig, de valahányszor hazajöT, mindig levette az álarcát és arcizmai megelégedetten pihentekHanem egyszer néhány esztendeig ott maradt a kajlák közt. A rendesek közt már támadtak olyanok, akik azt mondták: ..Áruló lett. Ö már igazi kajlává vedlett testestül- lelkestül." És bevádolták a kajlák előtt, hogy csalja őket, mert az arca csak álarc s rendes arca.az álarc alatt vn. Érezve a veszélyt, az álarcos ember odarontott régi testvérei, a rendesek közé és hevességében elfelejtette levetni az álarcát. Haragosan ugrott oda a rendesek Öregje és leszakította róla a maszkot. De — csodák- csodája — a,z álarc alatt nem ismerték föl a régi arcot. Eltorzult, véres, caíatos arcrongy meredt reájuk. Az álarc a képéhez nőtt s az álarccal együtt a bőr is leszakadt a képéről— Orcátlan! Nincs bőr a pofáján! — kiáltoztak a rendesek. Ö pedig megfutamodott és a kajlákhoz menekült, akikképpen egy perccel előbb fosztották meg a vezérségtől. — íme, mit müveitek vezéretekkel a rendesek! Álljatok bosszút! — kiáltotta. A kajlák megdöbbenve vették észre a megnyuzott arcot és egyszeriben vértanút avattak belőle. S azóta az álarcos ember újból ott vezérkedrk köztük, de most már arcbőr nélkül. HsuLMtiHBtfswsggm-mB Hii—Ii.ii mm ww,, ír Magyar társadalmi naptár December 31. Csütörtök. Dunaszerdahely. A műkedvelő gárda nagy műsoros Szilveszter estje. Somorja. A kát- legény egyesület Szilveszter-estje. Komárom. A Dalegyesület műsoros Szilveszter-estéje. — A kát. legényegylet Szilveszter-estéjeKassa. A Katolikus Legény egyesület nagy szilveszteri bálja. Kassa olvas
