Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-25 / 292. (1035.) szám
W HP* Mai szamuttls 3R© oldal ® Ara 3B 2C5 «L if ff Jrw^^J^mmTVJW S ív. m. m. (TO szám Pémeh<■- 1025 üecstnüsr 2:; 0ffl Előfizetési árak belföldön: évente 300, £>W m *r«sr^^ ___M félévre 150, negyedévre 76, havonta W & W Jm W ^^S*s®®saa®sawi^ 26 Ké; külföldre: évente 450. félévre / Zl/íyfr/^wzí ]^ ^ éS # M;/ OÉ iF IlF gi' mF Jlf J§F &**mr Szerkesztőség: Prága, II., Mepánská %^L/ W %fAA^JHT\mM \>M MMM rj^rr^v-.^ %S£r — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Jt 'fmíovensx&M és íflmssimsx^éi &zöwei6exeti £tténxéfki (fáxtofk pofiliftai naptfa&ta J$dlmBÍ,3iÍS5£tiS!gEfá& f33&e&föeS3Slt&: ©2>If ff.SÉISSgl? -C&á&&80 í^«ld®S <6SS©l?fö©SSÍÍÍ«»: ‘Q&kí J'SÚtjgÍM Karácsony Irta: Szent-Ivány József, A szeretet és béke ünnepén a politikai küzdelmek zaja elcsendecedik. A szeretet mindenki iránt és a megbékülés mindenkivel: ez a Krisztus vallásának rendelése ezen a napon. És az ember legmagasztosabb erénye erőt venni az indulatokon, melyek a folytonos harcban akarva, nem akarva feltámadnak, ilyenkor erőteljes támaszra talál bennünk is, akik a nemzetmentés munkájába belevissziik érzelmeinket és lelkiismeretűnket. A magyar nemzeti párt egész elindulása, létesítése a magyar lelkiismeretnek volt a parancsa. A magyar nemzeti párt gondolata a krisztusi szeretet jegyében a magyarság testvérharcának megszüntetése érdekében történt A magyar nemzeti párt a magyarság egyesítését akarta és akarja a kiengesztelőd és jegyében. A magyar nemzeti párt reálpo- liíikája és annak egész elgondolásában a ielelösség tudata vezetett bennünket. Elindulásunkat a félreértések özöne kisérte a jóhiszemüeknél. A tárgyilagosságot nélkülöző kritika a rosszhiszemüeknél, vagy azoknál, akik a magyarság küzdő táborában testvéreink és azt hitték, hogy az uj alakulás ellenük fordul. A test vér harc hullámai ezen a napon el kell, hogy üljenek. A szeretet és béke ünnepén elcsendesül a vihar lelkűnkben és a kiengesztelődés mfridenekfeteit való vágya úgy harapódzik el egész bensőnkben, mint a tűzvész az orkánban. A tűz a magyar életért való harckészség lángjából táplálkozik, az orkán minden .magyar szívnek az óhaja a nemzet erőinek egységesítésére. Nem először és nem utoljára hívom föl a magyarság minden rétegét a nagy egyesülésre, nem először és nem utoljára kiáltok föl, vessünk véget a pártoskodásiiak, fogjunk hozzá az ellenfeleinknek oly kedves és általuk szívesen támasztott, válaszfalak lebontásához, ismerjük el, hogy ha félretesszük a személyi és tárgyi akadályokat és ha igaz! műn- kakedvvel vesszük a kömüveskalapácsot kezünkbe, vagy emeljük a talicskát, el fogjuk hordani a válaszfalakat, ha még oly erősek is és ha még annyi merevftővassal erősítette is meg a választási küzdelem. A németiéi testvéri üzenete a siSoveiisskói magyarságnak Spin a Ferenc dr., a német-magyar szövetség elnöke, a prágai német egyetemnek tanára; a múlt parlamentben különösen az iskola autonómiájának kérdésében elfoglalt álláspontjával keltett nagy feltűnést s a választások előtt ő vetette fel az egységes ellenzéki front megalakulásának tervét- Spina Ferenc dr- a Prágai Magyar Hírlap hasábjain az alábbi karácsonyi üzenetet küldi Szlovenszkó magyar és német fegy- vertársainak. Kiindulva abból a gondolatból, hogy a kormánypártoknak a köztársaság többi népére oly rendkívül ártalmas, zárt nemzeti kormányzása ellen hasonlóan zárt védelmi akaratot kell szembeállítani, örömmel üdvözöljük mindazokat a törekvéseket, amelyek az ellenzék lehető legszélesebb alapon történő összefogására irányulnak. Ennek az ellenzéknek a közössége magától értetődően csak az uralmon lévő rendszer elutasításának gondolatában merülhet ki és nincs megadva számára az a lehetőség, hogy ezen a negatívumon kívül pozitív összefoglalást és együttműködést is eredményezzen. Mert a felületes megfigyelő is tudatában van azoknak a világnézeti, gazdasági és szociális ellentéteknek, amelyek ez ellenzék keretén belül léteznek és kénytelen elismerni, hogy például lehetetlen eképze’ni pozitív együttműködést a kommunizmus és a kisebbségi népek konzervatív elemei között. Az ellenzék taktika] egysége mindenesetre elérhetné azt, ami a jobb jövendő kezdetét jelentené: a ma uralkodó csel! nemzeti rendszer bukását. Ho „ ml történjék azután, arra azok a csoportok fognak felelhetni, amelyeknek a kellő pillanatban a kimondottan nemzetiségi államban megvalósítható, reális program áll rendelkezésre. Bizonyos, liogy egy olyan csoport, amely a kisebbségek konzervatív elemeit egyesíti magában, a leghivatottabb n pozitív, jövendő munka elvégzésére és igen kívánatos volna, ha a Bund dér Landwirte, a német iparospárt és a magyar nemzeti párt szövetségének példája más, egymáshoz közelálló csoportok! an is követésre találna. Számunkra, szudéta- németekre, nagy öröm, hogy végre Sziovenszkó németjeit, főleg a szepesi németeket, is soraink közt láthatjuk, mert ők földrajzi fekvésük és történelmi múltjuk következtében elsősorban hivatottak, hogy a többi kisebbséghez hidat verjenek. Az a jól átgondolt reális program, amelye- Szent-Ivány nagyrabecsült kollégánk nekünk bemutatott, jó és életképes a’apja a további szerencsés kooperációnak. S egy ilyen kooperáció a mi legszivélyesebb karácsonyi kívánságunk! Karácsonykor Irta: Törköly József dr. szenátor. Amisor a legkisebb házban ki gyűl a karácsonyi fény. amikor mindenki örül, hogy a Megváltó megszületett, akkor mi szegény, busongó magyarok hiába keressük a mi nemzeti karácsonyfánkat! Nekünk nem hozott a Jézuska semmit! Mi csak könnyeink fényében látunk világosságot! De ez a világosság ujra meggyujtja a reményt szivünkben s karácsonyfa nélkül is térdre hullva imádkozunk: És legyen meg a Te akaratod! Szivet cserél az, ki hazát cserél! Az Államfő, de minden okos cseh politikus megérti azt, hogy mi a szivünket nem tudjuk kicserélni! Hiába is mondanánk, hogy megtesszük, nem volna, az igaz! A nemzeti érzésünket, édes magyar nyelvünket, nemzeti erkölcseinket s szokásainkat se tagadhatjuk meg, hiszen skkor még az ellenfeleink szemében is hitvány, rongy emberek lennénk! Amikor tehál a köztársaságban a nemzeti állam kiépítésének, amely a fölfámadás minden reménye nélkül megsemmisítené nemzeti létünket a leghatározottabban ellent mondunk, csak tér rnészetes nemzeti kötelességünket teljesítjük a nélkül, hogy az állam léte ellen cselekednénk! Gondoljanak csak vissza az Államfő és munkatársai a múltra. Nem-e tettek-e ők is mindent a nemzeti jogos önvédelem érdekében? Igazságos és jogos volt-e akkor a7 ö nemzeti ellentáilásük? Azt hiszem, hogy a visszagondolás folyamatában okvetlenül meg kell érteniök a mi fájdalmunkat, a mi ragaszkodásunkat nemzetünkhöz, a mi jogos nemzeti önvédelmi küzdelmünket! Hiszen mi nem az állam ellen küzdünk, hanem csak a nemzeti boldogságunkért! Ez pedig megvalósítható a nélkül, hogy az- állam belepusztulna! Európa békéje és gazdasági fejlődése s az erre alapítandó emberi haladás érdekében okvetlenül és sürgősen meg kell teremteni Középeurópa, sőt egész Európa gazdasági egységét! Az Így kialakuló gazdasági béke meg kell, hogy hozza a lelkek igazi békéjét is! A gazdasági béke létrejöttével egyidejűleg az összes békeszerződéseket revízió alá kell venni, meg kell a határokat közös békés megegyezéssel újból állapítani úgy, hogy minden államban a lehető legkisebb nemzeti kisebbség legyen s azok nemzeti autonómia utján, vagy másként, de a polgári és politikai jogok teljes élvezetében legyenek és valóban érvényesülő nemzetközi jogvédelemben részesüljenek! El kell az összes államoknak fogad-í ni egy nemzetiségi kisebbségi törvényt, amelynek végrehajtására a népszó vgtség ügyel és a kebelében fölállítandó döntőbíróság vizsgálja meg és intézi el a konkrét nemzetiségi sérelmeket mindenkire nézve kötelezően! Ez az ut volna nézetem szerint az, mely a mi szenvedésünk megváltását hozhatná s a mi önrendelkezési jogunkat is érvényesülni engedné s e mellett az állam léte veszélybe nem kerülne, sőt megszabadulna a nyugodt nemzeti fejlődést akadályozó egyik tehertétel veszélyétől! És mi nyiltan rneg is mondjuk, hogy a kapacitáció, a fötvilágositás, az írás és beszéd eszközeivel — tehát kizárólag békés eszközökkel — arra törekszünk, hogy ez az ut igénybe legyen véve! Mi nyíltan megmondjuk. hogy minden törekvésünk az lesz, hogy a csehszlovák köztársaság hivatalos akaratát a békés meggyőzés által reávegyük ezen ut igénybevételére! Mi nem vagyunk irredenták! Mi nem akarjuk erőszak, összeesküvés, vagy lázadás utján a köztársaság állami létét a mi nemzeti érvényesülésünk érdekében pusztulásnak kitenni! Sőt mi dolgozunk gazdasági föllendülése, a műveltség az állam polgárainak terjedése, a közlekedés tökéletesedése és a közigazgatás haladása, tehát a konszolidáció érdekében, mert tudjuk, hogy mindezeknek 3 céloknak megtestesülése lehetővé teszi, sietheti a kisebbségi kérdés revízióját és újjá rendezését, illetőleg megteremti az ehhez szükséges atmoszférát. Mi a Masaryk köztársasági Elnök ur tanítása alapján állunk s azt valljuk: „Két egymás mellett élő nép akkor tudja csak megérteni egymást s akkor tud egymással békében élni, .ha mindkettő a szabadság és igazság alapelveire helyezkedik nemcsak, hanem a szabadság és igazság érvényesülését intézményesen biztosítja!“ Mi ennek a szabadságnak és igazságnak az érvényesülését kívánjuk velünk szemben s a köztársasággal szemben egyaránt! S ezen kívánságunk teljesüléséért a legteljesebb elszántsággal és önfeláldozással fogunk küzdeni s reméljük, hogy meg is fogjuk tudni győzni a köztársaság hivatalos akaratát arról, hogy a magyarságnak a köztársasághoz való csatolása igazságtalan. antidemokratikus éts a köztársaságra nézve veszélyes, tehát az európai gazdasági béke áldásainak biztosítása mellett el kell ismerni a mi önrendelkezési jogunkat is! Masaryk Elnök ur Írja: „Az etnográfiai határok megalapítása a háborús mámor elmúltával talán néhány esetben csak ideiglenes és átmeneti rendszabály lesz. Ha egyszer a népek megnyugodtak és elfogadták az önrendelkezés elvét, akkor izgalom nélkül és tárgyi megfontolások alapján lehetne megvalósítani a néprajzi és kisebbségi határok kiigazítását. Annál is inkább, minthogy nem lesznek többé elnyomott kisebbségek: a szabad kisebbségek nagy szerepet fognak játszani Európa megszervezésében — az ő föladatuk lesz az igazi nemzetköziség kifejlődését szorgalmazni.*' Ez a fölfogás jogot ad nekünk arra a törekvésre, annak nyílt hangoztatására és annak megvalósítását célzó cselekedetekre, hogy a gyűlölet és bosszú teljes száműzésével, az emberszeretet és a józan ész világánál reábirjuk a csehszlovák köztársaságot azon útra való reálépésre, amely a mi boldog jövőnknek békés megegyezés alapján való biztosításához vezet! Hiszen a köztársaság Elnökének a nézetét magunkévá tenni, azt hirdetni nem lehet tilos s nemi lehet álam ellenes cselekedet! Karácsonyfa nélkül állunk! Csak köny- nyeink világánál látjuk, hogy nincs senkink! Elhagyott, szenvedő árvák vagyunk! De az Istenbe vetett hit tűrni és remélni megtanít! A nemzeti érzés és a nemzeti munka jegyében a saját erőnkön keresztül el fog jönni a megváltás és akor lesz nemzeti karácsonyfánk. amelyen millió és millió gyertyafénynél is jobban fog világítani. a legszebb ajándék, a népek megértésén alapuló önrendelkezési lógunk! És ekkor föl fog harsanni a boldog dicsérő ének minden magyar ajakén! Dicsőség a magasságban Istennek s a földön békesség a jóakaratu embereknek!! ik török m®i@®F®sés Kölcsönös semlegesség — Argóra nem léphet be a Moszkva-ellenes angol blokkba Moszkva, december 23. A szovjetsajtó nyilvánosságra hozza annak a megegyezésnek szövegét, melyet Csicserin külügyi népbiztos Ruchdi bey török külügyminiszterrel kötött Párisban. A megegyezés elismeri a szerződő felek kölcsönös érdekelt, majd a következő három pontot sorolja tel: 1. Ha az egyik szerződő fél ellen agy harmadik hatalom fegyveres akciót irt- dit, a szerződő felek kölcsönösen kötelezik egymást, hogy semlegesek maradnak. 2. A szerződő felek egymás ellen sohasem indítanak támadást és sohasem lépnek be olyan politikai egyesülésbe, amely egyik vagy a másik hatalom ellen irányul, 3. A szerződés a ratifikálás pillanatában lép életbe és három évig marad érvényben. A megegyezéshez három jegyzőkönyvet csatoltak, melyek számos más függő kérdést döntenek el. Megmagyarázzák és okadatolják a szerződés egyes pontjait, s a vitás esetek szabályozására adnak néhány utasítást. f>: a szerződés, melyet most moszkvai forrásból megismerhetünk, nem tartalmazza azt a bizonyos katonai megegyezést, melyei Törökország és Szovjetoroszország állítólag a rno- szuii kérdés miatt Anglia ellen kötöttek. Valószínűnek tekinthető azonban, hogy egy angol támadás esetére is megegyeztek a szerződő felek, s maga a megkötött szerződés második pontja, amely megtiltja egy idegen hatalmi csoportba való belépést, a szovjet rézéről ugyancsak Nagybrifctánia ellen irányul, mert igy akarja meggátolni, hogy Törökország rész vegyen a szovjet blokádját tervező angol politikában. Uf kormány Lettországban Riga, december 23. Lettországban hosz- szabb idő óta kormányválság volt. A parlament eddig nem tudott megegyezni, mert nem lehetett eldönteni, melyik párt van többségben. Tegnap éjjel végre 48 szavazattal 43 ellen Ulmanist választották meg miniszterelnöknek, Samuels baloldali jelölttel szemben. A jobboldali pártok ióakaratuan fogadták Ul- manis miniszterelnökségét, ámbár a választáson nem vettek részt. A kormánynyilatkozat elsősorban a balti államok szövetségének ki- mély itését helyezi kilátásba. Egész Franciaországban megszakadt a te^efoisösszekottetés Paris, december 23. Franciaország területén napok ótia katasztrofális viharok dühöngnek. melyeket rendkívül bő esőzések követnek. Az elemek dühöngése igen nagy kárt okozót*. A vasúti összeköttetés körülbelül 30 kisebb vonalon szünetel. Ma éjszaka majdnem minden távirati összeköttetés megszakadt Paris, Normandia, Bretagne és Eszaikfranciaor- szág többi része között. Az mterurbán tele- fonközelekedésben 900 vonal közül 750 szűntél. Az Angliába vezető 13 vonal közül csak egy működik. A Belgiumba vezető 20 vonal közül szintén egy s a Svájcba vezető 6 vonal közti! ugyancsak egy. Az Olaszországba. Németországba és Csehszlovákiába vezető egyenes telefon- és távirati összeköttetések mind megszakadtak. A országban igen sok embert megsebesítettek a vihar által elsodort kövek és tégladarabok. Puan közelében egy hajó a nagy viharban elsüllyedt, mely alkalommal 9 ember életét vesztette.
