Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-01 / 272. (1015.) szám
Kedd, december 1 » Miért izgatják a közönséget a véres bűnügyi szenzációk? Ferenczy Sándor dr. nyilatkozata a Léderer- tárgyalás alkalmából — Mindenkiben él a pusztitási ösztön. Budapest, november 30. Morálfilozófusok sokat keseregnek most azon, hogy a közönség társadalmi ízlése megromlott, csak a szenzációkat keresi és a minél véresebb események érdeklik. Léderer Gusztávné gyilkossági ügyének főtárgyalásán olyan óriási közönség gyűlt össze, amilyenre régóta nem volt példa törvény- széki tárgyalásokon. Érdekes, hogy különösen sok nő jött el a tárgyalásra, a társadalom legelőkelőbb rétegeiből is és az ügy izgalmai valóságos hisztérikus rohamokat váltottak ki a közönségből. Ferenczy Sándor dr., a világhírű pszichoanalitikus igen érdekes okokkal magyarázza azt az óriási izgalmat, amelyet ez a tárgyalás mindenütt keltett: — Az az érdeklődés, amelyet a közönség a mészárlások és gyilkosságok iránt tanúsít, ugyanolyan okokból származik, mint a véres színházi drámák élvezete. A rémdrámák nézésében, az azokkal való foglalkozásban ugyanis kiélvezhetik az emberek mindazokat az előnyöket, amelyek a kriminalitással járnak, mintegy felelőtlenül mérhetik arra irányuló tudatalatti vágyaikat. Ezenkívül kiélvezhetik azt a szituációt is, hogy ők milyen becsületes, tisztességes polgárok. Az Ilyen gyilkosság! ügyek tehát két örömet egyesítenek: a polgári becsület tiidatáét és a gyilkossági ösztön kiélését. — Vannak, akikben ez a gyiikolási vád felháborodás formájában nyilvánul meg; vannak, akikben áttetszőbb formában jelentkezik. Hogy kiben milyen módon kelt izgalmakat igy ilyen rémdráma, az attól függ, hogy ki mennyire tudja az ő szadisztikus hajlandóságait és gyiikolási vágyát elfojtani — esetleg nevelésének következtében — és mennyire képes úgy feltüntetni magát önmaga előtt is, mintha lényegben különböznék a bűnözőktől — Érdekes és jellemző, hogy a pszichoanalízis, amely mindig azt állította, hogy mindenkiben vannak ilyen pusztító ösztönök, éppen a háború alatt terjedt el annyira mindenfelé, amikor sok addig teljesen szelídnek ismert emberből robbantak ki ezek az ösztönök. Nyilvánvaló lett akkor, hogy a szadista szenvedély egészen általános emberi tulajdonság. A pszichoanalízis is csak az utóbbi időben foglalkozik behatóban a kegyetlen- kedő ösztönnel, amely a filozófiai okait is megadja ezeknek a lélektani jelenségeknek. Kimutatható ugyanis, hogy nemcsak emberekben, de még állatokban is van egy erős uszitási ösztön, amely bármelyfajta konstrukció és bármiféle élet ellen irányulhat. Az állatok is gyakran kegyetlenked.nek és öldökölnek akkor is. ha erre lét- és fajfen- tartási szempontból nincs is szükség. Az emberekben is megvannak ezek a szadisztikus hajlamok, amelyek arra irányulnak, hogy még minden anyagi haszon nélkül is, másoknak fájdalmat, esetleg halált okozhassanak. — Ezeket a vágyakat, ezeket az ösztönöket az emberek nem élhetik ki nyíltan, sőt rendszerint elfojtják és letagadják maguk előtt is. A szadisztikus ösztönök azután hol erkölcsi felháborodás, hol egyszerű „érdeklődés" formájában megjelenő izgalmakban nyilvánulnak meg, mint amilyeneket Léde- rerné gyilkosság! ügye a közönségből kiváltott. — (Német előadás Locarnóró! Prágában.) A prágai német egyetem kiváló nemzetközi jogásza, Rauobberg Henrik, december 7-én este nyolc ólakor a prágai Nénnet Ház tükör termében előadást tart a nemzetközi jog legaktuálisabb kérdéséről: Lócáméról. — (Arad ünnnepli Barabás Bélát.) Aradi tudósítónk jelenti: Arad magyarsága december 12-én Barabás Béla hetvenedik születésnapján fényes ünnepséget rendez a nagy függetlenségi politikus tiszteletére. Barabás 1875-beu mint az egyetemi ifjúság vezére kezdte politikai pályáját, amelynek Kossuth Lajos volt a vezető eszménye. Az ő érdeme volt az aradi tizenhárom szobrának, Huszár és Zala remekművének fölállítása. Gyújtó szónoklataival országosan ismertté lett s a függetlenségi párt megnövekedésében agitációs munkájának oroszlánrésze volt. 1901-ben Nagyváradon megbuktatta Tisza Kálmánt s ettől kezdve „bálványdöntőnek“ nevezték barátai A nemzeti koalicóban is vezérszerepet játszott Kossuth Ferenc oldalán mint a függetlenségi párt alelnöke ás a delegáció elnöke. Összesen tizennégyszer vöt képviselő. A háború kitörésekor Franciaország internálta. A háború végén Arad főispánba volt. A magyar fajszeretet és demokrácia h t- vonesztendős bojnokán-k születésnapját az aradiak fényes keretek közt fogiák megünnepelni. \ iMtpr-neitiei iciíférlscl A szepesi német párt mandáfu ma a számok megvilágításában Késmárk, november 30. A Zipser Deutsche Partéi közli: A Nép c-imü kassai hetilap legutóbbi számában a választék eredményeket közli és úgy állítja be a dolgot, mintha Nitsch Andor képviselőnk mandátumát a 2.'szkrutiniumban a Bund dér Landwirte kegyeiből kapta volna. Ha igy volna, sem lenne baj, mert a német mezőgazdák kedves fegyvertársaink. De nem igy áll a dolog. A szövetkezett magyar—német pártok a kassai kerületben 48.110 szavazatot kaptak. Ebből 27.238 kellett Szent-Ivány mandátumára, Nitsch Andor tehát 20.872 szavazatot vitt át a 2. szkrutiniumba. Ehhez járult a magyar nemzeti párt 5435 szavazata a nagy- szombati és eperjesi kerületben, valamint a ruszinszkói 1801 szavazatmaradék, összesen tehát 28.108, ami a második szkrutinium 23 696-os választási száma mellett bőven elegendő volt Nitsch Andor mandátumának biztosítására. Nitsch Andor mandátumát tehát a szepességi, pozsonyvidéki és ruszinszkói német szavazatok alapján, magyar l szavazatokkal megpótolva, kapta, a 'saját szíovenszkói választóinak bizalmából. Ami a közlemény azon beállítását illeti, hogy Nitsch Andor mandátuma megrövidi- tése volna a magyarságnak, ez egészen újszerű vád. Amig a keresztényszocialista párt azt hitte, hogy a Szepességen 12.000 híve van, nem voltak hazafias aggodalmai ez- irányban. Igaz, hogy a magyar nemzeti párt néhány ezer szavazattal megpótolta a Nitsch Andor mandátumához szükséges választási számot, de ezzel a testvéri összefogással egy olyan szövetségest nyert, akire a magyar nemzeti párt jóban-rosszban mindig föltétlenül számíthat. De ha a magyarság a szepesi német mandátum magyar szavazataival esetig meg is rövidült volna, a kárt kipótolta a keresztényszocialista párt, amely körülbelül 15.000 német szavazatot kapott a bányavidék! és pozsonyi németektől, de azért — a magyar nemzeti párttá! ellentétben — mandátumot nem adott nekik, amennyiben a ’:e- resztényszocialista pártnak — saját bevallása I szerint — mind ; négy képviselője magyar Pusziié tiíhonoh és földrengések Déiolaszországbon Száz áldozat — Többszázmiliió lira kár Róma, november 30. Jelentettük már, hogy Déiokszországban és Szicíliában borzalmas viharok dühöngtek az elmúlt hét dereka táján. A rendkívül kedvezőtlen időjárás később folytatódott és szombaton, de főleg vasárnap katasztrofális ciklonok vonultak végig a már egy hét óta szenvedő vidékeken. Szicília és Olaszország között egészen a nápolyi öbölig a tengert a számtalan szökőár annyira fölkorbácsolía, hogy a hullámok a partok közelében, néhol több kilométer mélységig, mindent elpusztítottak. A parton haladó vasútvonalnak, telefon- és távirdaveze- íéknek nyoma sincs. Bagnara Calabria és Reggio di Caiabria városokban a házakat a vihar szinte elsöpörte. A kikötőkben állomásozó halászflotillákat a szélvész a sziklákhoz csapta és darabokra törte. Ugyanekkor földrengés is támadt, amely sok helyen a házakat belesodorta a vázbe s a faházak úgy úsztak a tengeren, mint az üres faládák. Hasonló jelenetek történtek Pagliban és Monté Leonéban. A nagyobb centrumok között lévő kisebb telepekről hiányoznak a hírek. Félő, hogy igen sok ember a hullámokba veszett. A ciklon Messinát is fölkereste s ugyancsak óriási károkat okozott a városban. Körülbelül 35 embert megsebesítettek a levegőben röpködő kövek és tégladarabok. Szicília legtöbb helyén a villám osmü vek annyira megrongálódtak, hogy a városok két nap óta este világítás nélkül maradtak. A kárt sok száz millió lírára becsülik s a legújabb jelentések szerint az emberáldozatok száma legalább százra rúg, Olaszországban mindenütt úgy tekintik a szicíliai katasztrófát, mint nemzeti csapást s máris megindultak a gyűjtések a szerencsétlenül járt lakosság fölsegélyezésére. ü Ilii il—l A szlovák néppárt manifesztuma a szlovák nemzethez Hatalmas naptömeg" a Hlinka-párt pozsonyi nagygyűlésén — Á szlovák néppárt prokiamálta politikai és gazdasági követeléseit Pozsony, november 30. A szlovák néppárt képviselői és szenátorai a szombati nap folyamán Nagyszombatban értekezletet tartottak s ezen elhatározták, hogy manifeszturaot bocsátanak ki a szlovák néphez s ebben a manifesztumban foglalják össze a szlovák néppárt követeléseit. Vasárnap a néppárt nagy tüntető gyűlést rendezett Pozsonyban, amely iránt mindenütt óriási volt az érdeklődés. Már a kora reggeli órákban seregestül érkeztek Hlinka hívei a városba. Az állomáson Hlinkát nagy ünnepséggel fogadták s az útvonalon a szlovák ifjak szervezete, a néppárt politikai szervezetei s nagyszámú érdeklődő kísérte Hím- ka kocsiját. A népgyülést a városháza előtti téren tartották. Először Tomamek és Juriga dr. képviselők beszéltek, majd Hlinka szólott néhány szót híveihez s felszólította őket, hogy ünnepélyes csendben hallgassák meg a mani- fesztumot. Budai dr. képviselő olvasta fel a terjedelmes iratot, melynek lényegét a következőkben foglaljuk össze: A szlovák néppárt a pittsburgi szerződés alapján áll. Ragaszkodik a szlovák nemzet önállóságának elismeréséhez. Követeli, hogy a szlovák legyen a h'vatalos nyelv, a hivata’okban és a közéletben egyaránt. Az iskolákban a szlovák nemzeti szellemet és a keresztény világnézetet kell ápolni. Követeli, hogy a felekezeti iskolákat fentartsák s az egyházi kérdésekben Szlovenszkó részére tejies íüg- get'enséget biztosítsanak. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha Szlovénokénak meg lesz az önálló közigazgatása, saját nemzet®'vöLse és bíró' szervezetei. Gazdasági teklnfe'hen a párt követeli az adók ’eszáUfásH s a ötyökeres adóreformot. Követeli az állami tisztviselők le| építésének és a szlovák hivatalnokok elbocsátásának megszüntetését Követeli a hivatalnoki kar revízióját, valamint az összes iparengedélyek és itaimérési engedélyek revízióját, azon eiv szem előtt tartásával, hogy Szlovenszkó a szlovákoké. Önálló földhivatalt követel Szlovenszkó részére, kívánja a kolon'záció eddigi rendszerének megszüntetését s az eddigi földosztás revízióját. Követeli a vasúti tarifa leszállítását. Kívánja a politikai e’nyomás megszüntetését, a sajtó- szabadság biztosítását s a politikai bűnökben elmaraszta’tak amnesztiáját. Ez a szlovák néppárt programja a közel jövőre s ennek megvalósi ása csak agy képzelhető el, ha Szlovenszkó telhatal- mu miniszterét tényleges hatalommal ruházzák fel s a referátusokat szlovákok- kokkal töltik be. Ha a kormány ezeket a követeléseket nem teljesít', a szlovák néppárt más utón fogja követeléseit kivívni s elsősorban amerikai szlovákok segítségére fog tá- támaszkodni. A manifesztáció ezekkel a szavakkal fejeződik be: „Követeléseink a szlovák nemzet követelése, a mi harcunk a ti harcotok is, a mi mozgalmunk egy jobb és szebb jövőért folyó harc. Aki kitart, az győzni fog." A uépgyülés a legnagyobb nyugalomban és rendben rnemt végbe- A tömeg a népgyü- lés befejeztével a szlovák himnusz éneklése és Hlinka éltetése közben oszlott szét. HHnka beszéde (Saját tudósítónk külön telefonjelentése.) A szlovák néppárt vasárnapi népgyülésén Hlinka András, a párt vezére nagy hatású beszédet mondott, melyből az alábbiakat emeljük ki; — A választások napján a szlovák nép ítéletet mondott a koalíció bűnei fölött. Bűnös a kormányzat, mert a rábízott értékekkel rosszul sáfárkodott és megfosztotta a szlovák népet kenyerétől. A szlovák nemzetnek Szlovén-szkon kell kenyeret kapnia. A szlovák nemzet továbbra is ragaszkodik az autonómiához, amelyet a köztársaság keletkezésével egyidejűleg biztosítottak a pitts- burghi, clevelandi és turócszentmártoni megegyezések. Ha a kormány a közel jövőben újabb választásokat ir ki, úgy a szlovák néppártra 700.000 választó fog szavazni. Ez tehát mégcsak megerősítené a párt jelszavát: Szlovenszkó a szlovákoké! Lássa be Prága, hogy ütött a tizenkettedik óra, ma még talán békésen el lehetne intézni az autonómia kérdését, de ki tudja, milyen lesz két hónap múlva a helyzet. Ha kormányra jutna a néppárt, a kisebbségeknek olyan jogokat biztosítana, amilyet a szlovákok ki tudnak harcolni maguknak, mert azt akarjuk — mondta — hogy ennek a hazának minden polgára boldogulhasson! Beszéde végén rámutatott a szlovák intelligenciának és a szlovák ifjúságnak nehéz helyzetére. A mai rendszer mellett a szlovák ifjúság a legszomorubb jövőnek néz elébe. Végül meghajtja ősz fejét a szlovák nép fensége előtt, amely ilyen bátran és nyíltan mert hitel vallani. Juriga a magyarok jogairól Hlinka után Germuska, sárosi titkár, majd Juriga Nándor dr. nemzetgyűlési képviselő beszélt. Juriga azzal a közmondással kezdte beszédét, hogy a halottat háromszor veti fel a víz. Ez történt a szlovákokkal is. Először ezer évvel ezelőtt vetette fel őket a történelem, másodszor 1918-ban s harmadszor ez év november 15-én. Nagyon vigyázzon tehát a szlovák nemzet, hegy mit cselekszik és használja ki ezt az alkalmat, mert negyedszer nem veti fel a viz. Birálta és éles szavakkal ostorozta a prágai centralizmus politikáját, amely, mint az éhes farkas fölfalja a bárányt. Ha Szlovenszkó most sem ébred öntudatra, akkor újabb ezer év múlva azt fogják Írni a történelemben, hogy volt egyszer egy nemzet, amely ostoba módon fiait rabszolgaságba küldte. Juriga ezután Sziovenszkón magyar és német őslakosainak helyzetével is foglalkozott és kijelentette, hogy elismeri a magyar és német testvérek jogait és követeléseit és ha a szlovák nemzet egyedül nem fogja tudni kivívni teljes függetlenségét, akkor velük közös frontba lépve fogja Szlovenszkó autonómiáját kivívni. Ne legyen tehát egyetlen szlovák sem kishitű, hanem tartson ki mindenki az autonómiáért folyó harcban, mert nem fogunk sohasem rabszolgaként meghalni. Ha Prágának nem kell a baráti jobb, úgy az ököllé fog szorulni! Juriga beszéde közben megszólalt a déli harangszó. Juriga félbeszakította beszédét, keresztet vetett s vele együtt kalaple véve tízezer ember mondotta el az Angeluszt. Beszéde végén kijelentette, hogy a „Kde domov muj" nem a szlovákok éneke, mert a szlovákoknak itt van a hazájuk, a csehek pedig menjenek a saját hazájukba. ® 'Irvlen szenvedők ■#■ 1 biztos védelmei nyújt a lágyék, « nb és köldöksérvnél a mi tökélete- $ lónélküli sérvkötönk, mely éjjel is § Mindenféle bandázs operáció |f 6 has, gyomor- és anyaméhsülye- £ Szabadalmazott ludtaipbetét. Fia- 11 has-, hát- és mellmelegitő Rfftssernas Braüslava, Dma-o. 51. $ Árjegyzék ingyen *| felek még aznap elinféztetnek R Telefon: 8357-1(1. Telefon: 8357-VL iaftyiai lutaormt azelőtt Carlton Prága!., Prevaliicltá 3. no Mustéitól. mteaaűá Stc 8.S9 Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaré. Szaöaö öemeneu smm öemgnel!
