Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-20 / 289. (1032.) szám

vasarnap. aecemner iö. Meghalt Kuzmik Pá! sebészprofesszor Budapest, december 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjolemése.) Ma liaj,na!bán tíz napos betegség után meghalt a budapesti egyetem II. számú sebészeti kritikájának nagyhírű vezetője, eperjesi Knzm'i'k Pál dr., ■egyetemi nyilvnos rendes tanár. Néhány nappal ezelőtt a professzor tüdőgyulladást ka­pott s tanár:ársa: leggondosabb ápolása sem bírta megmernem az életnek. Temetése hét­főn délután lesz a kin'ka előcsarnokából, ahonnét a beszeli teles után szülőhelyére, Eperjesre szállítják. KuznrJk Pál dr. működését az eperjesi gimnázium és a budapesti orvos1' egyetem el­végzése u án az európai h'rü Réczey proíesz- szor mellett kedte. Csakhamar tanársegéddé avanzsált 1895-ben magántanár és Réczev halála után Verebéfly tanárral együtt átvette * II. számú sebészeti klünfka vezetését. Főleg belső bajok sebészetével szerzett magának ebsmert nevet A kommunizmus a'att a ta­nácsikormány megfosztotta állásétól, amelyet azonban később újra visszakapott. Dolünger tanár uyugd'jazta ása után, mikor Verebélv professzor az I. számú klinikát vette át a ÍI számú sebészeti kMtvfca vezetését teljesen Kuzm'kra bízták. Halálával a magyar tudo­mányt és a gyakorlati sebészetet nagy vesz­teség érte. „Magyar bagázs" Csáp nyitrai legionista kapitány kirohanása a magyarok és szlovákok ellen — Vendéglői botrány Nyitván Nyltra, december 18. Egy érdekes és egyben föl háborító ven­déglői botrányról értesít nyírtai tudósitónk. A botrány hőse Csáp N. legionista kap tány, akiből kilobban az elvakult vad sovinizmus és néhány magyar és szlovák vendéget nem- zeti érzésében súlyosan megsértett. A Csaposs-féle vendéglőben nagyobb szlovák társaság ült. A .társaságban egy ma- gyár is jelen volt s ennek kedvéért a társalgás magyar nyelven folyt. A közeli asz.álnál ülő Csáp kapitányt azonban szemmel'áthatólag 'zgatta a magyar beszéd, míg egyszer csak fölugrott és hango­san kifakadt: — Magyar bagázs! —■ Én itt tovább nem ülők — s ezzel ki- rohant az étteremből az ivóba. A társaság egyik tagja később szintén kinézett az >vóba hogy ott egy szlovák isme­rősével néhány közömbös szót váltson. Csáp kapitány azonban belekötött ás kiutasította a helyiségből. — Takarodjék, takarodjék! — kiáltotta. A kereskedő meglepődve tiltakozóit a tá­madás ellen s ki’eierrtette, hogy a kapitány­nak semmi köze hozzá s ahhoz s'ncs köze, ö milyen nyelvet használ, ő kü1önben is szlo­vák és sz’ovakul beszélt. Végül hozzátette: — Nem vagyok önnek a tisztiszolgája, hogy ilyen hangot használón velem szemben. A kapitány válaszképpen feköpte a ke­reskedőt, mondván: — Magát szlovák létére nem is venném tisztiszo'gának. Az összeszólalkozásra a vendégek az ivó­ba tódultak és a kereskedő pártját fogták. Egy szlovák vendég felháborodásában odakiálto.t: — A „magyarszká bagázsnak44 és a „pu­cérnak sem va-’ó zk> vakoknak44 köszönheti a rangiát, különben civilmesterségét kellene folytatnia. Egy másik hozzátette: — Ha annyira nem szívleli a szlovák és magyar társaságot, akkor függesztesse® ki a sógorával, a vendéglőssel egy táblát azzal fel­írással: Jenőm pro csechu! (Csak cseheknek!) A kínos jelenetnek a vendég’ős né és a kapitány felesége vetett véget, ákiknek köz­belépésére a kapitány eltávozott. A botránynak e1 őr eláthat óla g folyta‘ás a lesz a bíróság előtt. A cseh sovinizmus ezen legújabb epe omlósé a városban nagy felhá­borodást keltett: Szőnyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az „OrieuM" perzsaszőtiye<í~-szövődében, Biaflslava, Dostojevsvé(io ral 27. [volt JW-sor) eisőransni nryönyörü szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kivá'a«z*ott minták és színek szerint. „Nekfink zlpscrekneh ugvanoz Sál, mini maávar icsíicrciahsch ‘ Beszélgetés Nitsch Andorral, a szepesi németpárt képviselőjével — Véd- és dacszövetségben a magyar nemzeti párttal — Nitsch Andor programja Prága, december 19. A tátrai bércek alján fekvő Zfpser-földnek a köztársaság fennállása óta mos; először van parlamentáris képviselője: a prágai képvise­lőház bain. A szepesi németség, amely a szlo­vákság és magyrság közé ékelve évszázadok óta megtartotta német jellegét, nyelvét és kultúráját, a magyar kultúrának, a magyar politikának iis elsőrendű erőket adott. A,for­radalom után a szepesi németséget a centra­lizmus mindenáron el akarta szakítani évszá­zados testvérétől, a magyartól és az el’ső pillanatba® már-már úgy látszott, hogy a szepesi németség elvész a nagy szláv tenger­ben. Azonban ennek a szorgalmas és igyekvő fainak a vezérei gyorsan beleilleszkedtek a változott helyzetbe s rövid időn beiül példa­szerű szervezetet építettek ki. A szepesi né­met párt már a első nemzetgyűlési választá­sokon is részt vett, de azokból mandátum nélkül került ki. Az elmúlt öt év. alatt parla­mentáris képviselet nélkül tovább szervezke­dett elsősorban gazdasági és másodsorban kulturális téren. Erinek a nagy mozgalomnak az élén áül Nitsch Andor kakasüomtrci föld- birtokos. aki már a forradalom előtt ;s nagy népszerűségnek örvendett s most mint a sze­pesi német párt elnöke döntő politikai faktor j lett. A szepesi németek elsőkul érezték át Szem-Ivá.ny József nagy koneepc’ó;ánaik je­lentőségét. az egyeséges krtebség' front ha al­más kilátásait és felújították a magyar-német testvériséget, véd- és dacszövetséget kötöt­tek a magyar nemzeti párttal. Ennek révén jutott maudá iimhoz a kassai választási kerü­letben a párt elnöke. Nitsch Andor. Örömmel ragadtam meg az alkalmat hogy a szepesi német párt uj képviselőjévé] szernrőbszembe árthassak és megkérdezzem, hogv mi pártjának a politikai célja és prog-' ram ja. A szepesi német párt politikai programra Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő kérdéseimre az alábbiakat mondta: — A szepes! né mer párt pol'tika1 céh a a magyar és német érdekek védelme, mert hi­szen nekünk zipsereknek ugyanaz fáj. ami a a magyar tortvrtebiknek és csak az különbség, hogy ők ezt magyar nyelvükön, mi pedig német anyanyelvűnkön !uttatjuk kifejezésre. Céljaink reálisaik és alegfontosabbak közül való az ©hanya­golt szepesi pár és mezőgazdaság Söllen- diféséért való munka. Erős küzdelemre lesz szükség a készüő fürdötörvénnyel kapcsolatban és különösen éles harcot kell vívnunk a tátrai Nemzeti Park léte­sítése ellen. — A kormány ugyau's a szepesi Zsár köz­ségtől egészen Vychodnáig uemzeti parkká akarja deklarálni az edész területet, vagyis törvénnyel szeretné megtiltani, hogy ezen a területen a legelőket használhassuk, vadász­hassunk és ami a legfájóbb és legfeltűnőbb, a nemzeti park magába zárja a tá:rai fürdőket is. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak sú­lyos következményeit, ha a kormány t’Tako- zásubk dacára mégis megvalósítaná eredeti tervét. Ez a terv a nép gazdasági létét veszé­lyezteti elsősorban és veszélyes a tátrai magánfürdőkre is. — A prágai kormány egyöntetűen akar haladni a lengyel kormánnyal. Csakhogy eb­ben az esetben nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a lengyel nemzeti park csak egy­két földbhíokos területére tered ki, akiknek a ha tár metrón nagy erdeiük vau. Nálunk ellenben a Tátra déü 'ejtöjén fek­vő erdők és legelők községek és városok tulazdona s ha ezt most naciaona’izáliák, Píetve. ahogy a kormánykörök mondjak, semlegesek, ezáPal az érdekelt közsé­gek és városok exisztcc'ája veszélyez­tetve van. — M: nagyon jól tudjuk, mit jelent a cseh .,nacionalizáíás“. Az lesz tehát a legfontosabb feladatom, hogy elsősorban magyar és né­met parlamenti társaimat felvilágosítsam c veszély felől és a kormányköröket is rábír­jam a terv megváltoztatására. — A kulturál’s programunkon szerepel az összes uémeí kuPurintézménj ék feit­tartása és kibővítése. — Meg kell akadályoznunk a kormány­nak eddigi iskolapolitikáját a Szép ességen, hogy a sz'ntiszta német községek nép'skáláit szfovákositiák. Kulturális téren követel 1 ük, hogy minden szepesi német szabadoip gyako­rolhassa anyanye’vét és azokban a városok­ban cs községekben, ahol német iskola nin­csen, ellenben megfelelő számú német növen­dék van, ott idétlenül iskolához jussunk, vagy legrosszabb esetben parallel néme t osz­tályokat állítsanak fel. — Szlovenszkő autonómiának kérdésé­bén pártomnak az az áláspontja, hogy támogatjuk a uémeí kisebbségi jogaink teljes fentartásával az autonómiamez­galmat^ •— A jövőben éppen úgy, mint a jelenben, küzdeni fogunk kiebbségi jogakikért, mind­addig. amig azokat teljes egészükben meg nem kapuik.­— Gazdasági és iparpo,?tikánk programja teljesen egyezik magyar párttestvérehik programjával és ezekben a kérdésekben mindig velük együtt fogunk haladnh — Végül még egy feladat hárul ránk, hogy a szlovenszkói magyar testvére5uk és a szudétancmet testvéreink között az összekö­tő szerepet játsszuk. A szudétanémetek ugyanis még most sem ismerik a szlovenszkói magyarság és németség mentalitását s így hatványozott erővel azon leszünk, hogy uveg- '’srn-ertessi'k velük a mi szomorú helyzetün­ké*" a mi kultúránkat és gazdaságunkat. Re­mélem, hogy célkitűzéseimet végre tudom hajban’ ennek természetesen e%6 feltétele, ho-gv ebben a parlamentben a szellem os a koriuáuvrendszcr megváTozzck. Már az első­két ülésen megáid Túrhattam azt hogv a koali- •ció a kisebbségekkel szemben egyáltalában nem akarta megváltozhatni eddig5 poh'íkáiát. így nem marad, más hátra, űrré hogv a közös dlenzéhi fron'ot megalakítva, addig küzdiíink, anrg a mai kormányrendszert rá nem kény­szeri Hűk eddigi elnyomó politikáiénak <veg- váítoztaiására. Kopper Miksa. L!övd €eos*fe Locarncroi Páris, december 19. Lloyd George liósz- szabb utazásra készül Olaszországban és Szicíliában. Körülbelül egy hónapig marad távol hazájától és a parlamenti élettől. Teg­nap Párison utazott át és a pályaudvaron nyilatkozott barátainak az aktuális világpoli­tikai problémákról. Többek között a követ­kezőket mondta: Locarno az én müvem. A francia minisz- terehiök tulajdonképpen csak a/ én in­dítványomat vette át. Máskülönben a lu- oarnói paktum jó me** biztosi ja a világ békéjét. Nyilatkozatához még hozzáfűzte, hogy Brianddai nem találkozik és nem tárgyal, an­nál is inkább, mert a francia miniszterelnök nem hívta meg őt. Olaszországban sem vé­gez politikai munkát és eszeágában sincs Mussolinival érintkezésbe lépni. Mussolini sulvos beteg Berlin, december 19. A Vossische Zei­tung római jelentése szerint Mussolini súlyo­san megbetegedett. Májvérzése van és a kö­zeljövőben okvetlenül operálni kel!. Már rég­óta tervezték az operációt, de mindig e] kel­lett azt halasztani, mert Mussolini nem tudta elhatározni, hogy ki helyettesítse hosszabb betegsége alatt a fascisták vezetésében. Megszüntették a kar'sruhei e!?enóVző bizottságot Páris, december 19 A Matin strássburgi jelentése szerint Karlsruhébol visszahívták a szövetségesek ellenőrző bizottságát, amely 1918 óta állomásozott ott. Ez a lépés is a bé- külékeny politikának tanuiele- A karlsruhei nép nagy örömmel vette tudomásul a szövet­séges tiszteknek távozását. Aurora a genfi „rablóbanda44 ellen Ángora, december 19. A török sajtó fék­telen hangon ir Nagybitannia ellen. Megálla­pítja. hogy a népszövetségi tanács moszuli ítélete mindazok számára, akik az igazság­ban hisznek, óriási csalódást jelenteit. A fél- hivatalos lap a nyugati világ álnokságát és egoizmusát tárja föl. amelyben szerinte so­hasem szabad bizni s amely még sokszor akarja majd megnyomorítani a keleti kisebb állam okát. Európában az erősebb hatalom légprimitivebb törvényei a legbarbárabb mó­dón uralkodnak'. A népszövetség sem egyéb, mint ezek­nek a nyugad egoistáknak kényelmes in­tézménye s Törökországnak a jövőben óvakodnia keik hogy bármely összeköt­tetésbe kerü’jön a genfi „rablóbandával**. A lapok nagy része erélyesen rámutat arra, hogy Törökország ezentúl ne bízzék másban, csak saját erejében és készüljön föl Anglia ellen. Az országos keresztényszortalista párt figyelmezeteti a közönséget és párthiveií, hogy a párt poszonyi központiának szán* kül­deményeket (pénz vagy csomag) a további intézkedés'g Böhm Rezső orsz. főtitkár el­mére küldjék (Bratislava, Hosszu-u. 23. II. cm.) $

Next

/
Oldalképek
Tartalom