Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-18 / 287. (1030.) szám

T Péntek, december 18. 3^&rJfa(WiR7fmTAP Áttéve a belügyminiszterhez Egy nyugdíjas csendörörmesíer kálváriája — Té­len alszik a ringispil... — „Öngyilkos leszek" Losonc, december 17. A P. M. H. egyik októberi szánra megemléke­zett már róla. A „kakastoll és körhinta" ci-mü ri­port hőse ismert személlyé lett az olvasó előtt. Harsány i Mihály csendesen, szerényen panaszkodott. Sehol egy fillérnyi kereset, a nyug­díj & Isten kezében. „Öngyilkos leszek" — mondja elkeseredve és eléveszi régi Írásait, ame­ly ékből a következők láthatók: 1922 márciusában, ugyanezen év augusztusá­ban, 1923 júliusában és 1925 augusztusában inté­zett kérvényt Masaryk elnökhöz, az utóbbiban keserű panasszal „áz éhhal-állal küzdők, szenve­dek az élettel." Az elnöki iroda minden esetben udvariasan válaszolt azzal, hogy az ügyet áttette a belügy­minisztériumhoz. Legutoljára 20.941—25. szám alatt Írták ezt Harsányi csendőrőrmesternek, aki azonban már végleg letett arról, hogy az a bizo­nyos belügyminisztérium csináljon valamit az ügyében. Nyáron vásárolt hitelbe körhintát. Jött a ko­rai hideg, egy csomó részlet még kifizetetlen, otthon hideg van, mert Harsányi Mihály volt csendőrőrmester az egész eddigi telet Hitetlen szobában töltötte. Szép fényképet mutat, fiatal barna ember, intelligens, csinosáról asszonykával. És látom, amint könny buggyan a szeméből, amikor a képet visszateszi. Harsányi Mihály utoljára Ugrani, Biharme- gyében szolgálta a belügyet, ahol 42 éves korá­ban az alábbi orvosi bizonyitvány alapján nyug­díjazták. Kolozsvári tudományegyetem szemészeti klinikája 1583—1904 amibjkosz. 1904 julius 19. Harsányi Mihály 42 éves csendőrőrmester •1 Ugra. Jobbszem látóéiessége 1.5/60 Sn. Balszem látóélessége 4/60 Sn. Üvegekkel nem javítható Pecsét. Dr.íioór Károly s. k. egyet. ny. r. tanár % szemészeti klinika igazgatója. Akkor egy pár esztendeig vaknak tartották, most is csaik a nagy világosságban lát jól, olvasni alig tud. Munkája sehol sincs. Nyugdija: a bel- ügyben. Legutoljára a losonci mezőgazdasági gép­gyárnál volt alkalmazva, ahonnan ez év nyarán elbocsátották. És lopni nem mehet Harsányi Mihály, mert csendőri esküje ma, hatvannégy esztendős korá­ban is köti, a lelkiismerete tiszta, inkább jöjjön a halál. Szomorú magyar sors, egy tehetetlen em­ber sorsa, akinek egyedüli vétke, hogy nem itt született, még csaik nem is itt szolgálta a „bel- ügyet", ahol esztendők óta hevernek iratai. Piiiüiára! vádolták m egyift minisztériumot Boucsek volt képviselőjelölt leleplezése egy pasiainakisérletröl — Bűnös manipulációk a költségvetés évvégi fölöslegeivel? — Készázharmincezer koronás „lálszat-számla“ Prága, december 17. Boucsek dr., a nemzeti munkapárt volt képviselőjelöltje nyílt kérdést intéz a kor­mányhoz a zsidó gazdasági párt kormány- támogatása és egy minisztériumban előfor­dult állítólagos panama tárgyában. A hírlapi kérdésben elmondja Boucsek, hogy a földhivatalnak az egyik év végén volt egy pausál-összege, amit a költségvetésből még nem merített ki. I. gyáros fölajánlotta a földhivatal egy'k tisztviselőiének, hogy a íö1 nem használt összegről kiállít egy látszat-szám’át, hogy az igy elszámolt maradékkal a fotel- hivatal aztán szabadon rendelkezhessék, Amikor a hivatalnok az ajánlatot eré­lyesen visszautasította, a gyáros kijelentette, hogy némely minisztériumban igy szoktak csinálni. Az egyik minisztér'umban, melynek ne­vét Boucsek elhallgatja 230.000 koronáról állítottak ki ilyen ’átszat-számlát. Boucsek megkérdezi, van-e ezekről a kormánynak tudomása s igaz-e. hogy némely minisztérumban igy tüntetik el a költségve­tés megtakarított fölöslegét s hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy az éwégn fölösle­geket az utolsó fillérig beszolgáltassák az ál­lampénztárba? A kérdés Prágában kínos feltűnést kel­tett. 1 1 ■ " " 1 ■ 1 1 ------------------------------­I@ cl csille — isiiéi Luther cüiérlsi A szociáldemokraták hiúsították meg a nagy koalíciót — Kisebbségi kormány készül ? Berlin, december 17. Koch dr. missziója megfeneklettnek tekinthető. Mint néhány .nap előtt, kifejtettük, Luther dr. csak azért en­gedte -előtérbe a demokrata vezért, hogy a baloldali pártok a célra nem vezető tárgya­lások ideje alatt p Imorzsolódjanak s azután friss erővel jöhessen újra ő s olyan kor­mányt diktáljon a parlamentre, amilyet akar. Tényleg, Koch dr. négy napos tárgyalás után ámbár kezdetben ugylátszott, hogy Jkerei lesznek, nem alakíthatta meg a nagy koa­líciót. Tárgyalásainak Közvetlen csődjéhez a szociáldemokrata párt tegnap éjjeli ha­tározata vezetett, melyben a pá t kije­lenti, hogy az eddigi tárgyalásokban nem látja a nagy koalíció tartós megalakítá­sának lehetőségét és ezért visszavonul. A ma reggeli közös frakciógyűlésen ezt a határozatot be is jelentették Kochnak, aki erre valószínűen Hindenburg elnökhöz megy és visszaadja megbízatását. Minden lap a nazJ koalíció eszméjének végét látja a szociáldemokraták meglehető­sen váratlan határozatában. A Lokalanzeiger szerint valószínű, hogy most már Luthert bízza meg az elnök a kormányalakítással, akinek a más törekvések csődje akin lényegesen könnyebb dolga lesz. A Germania szerint az eljövendő kabinet vagy jobbfelé orientálódik — s akkor a szociáldemokratákkal végérvényesen szakit —, vagy pedig politikailag nem határozott, inkább kisebbségi kabinet lesz, amely csak a szociáldemokraták csendes segítségével uralkodhatik. A Vossische Zeitung kárhoz­tatja a szociáldemokratákat, hogy a döntő pillanatban nem volt bátorságuk a pártér­dekeket feláldozni, ami pedig a szükségszerű­ség és az észszerüség követelménye lett volna. A Vorwárts szerint a nagykoalíció jobboldalán álló szárny iránti bizalmatlanság volt a pár határozatának oka. Koch dr. délben megjelent Hindenburg elnöknél és visszaadta megbízatását. Az elnök köszönetét fejezte ki a demok­rata vezérnek gondos és önzetlen tárgya­lásaiért. A magyar kormány megváltoztatja a numerus clansus- törvényt A vallás és közoktatásügyi miniszter nyilatkozata a magyar nemzetgyűlés előtt •— A törvény módosítását későbbre halasztják Í4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&A Sorsjegyeket mindenki csak merik és Tsa aaaRMzta mi, fjratisiava, üaúniina ui. Telefon 1920 ós 2384. rmv?fmvTvir7ffTT??fmfmTm ségtől, hogy kezet foghassak veletek ... Mikor egyedül maradt, még végigsétált egyszer-kétszer a műtermen,-azzal belehul­lott egy hintaszékbe. Balkezét ráhelyezte a támlára és leöntötte azt lázas tekintetével. A belépő cseléd, intésére, eloltotta a villa­mos lángot és a művészre rámeredt a sötét­ség. Jólesett neki. Hátrabillent szögletes feje. Szeme kikalandozott az utcazajos éjszakába, ahol a kopasz éghez fényes holdtallér la­puit ... 1 A művész sokáig nézte a sápadt égites­tet, melyen egyszer csak nyirkos lövészárkok zeg-zugos vonalai barnálottak ... Mintha hangtalan háborút vívnának ott fönn, alakta­lan szellemek... És egyszer csak ott látta a jobbkezét... Igen ... széles, idomtalan mar­kában fegyver irányz-ódott. Ujja a ravaszt rángatta és körötte pillanatok alatt született meg az újabb és újabb halál... Föl akart emelkedni, hogy meneküljön a borzalmas képtől. Nem birt. A falon- függő enrbernyi rámából kilépett egy leány... Fi­nom vonalai megelevenedtek és nesztelen kö­zeledése forróságot csapott a mester fejéhez Hozzáhajolt... Átfonta a nyakát és fölmuta­tott az égre, a holdra... A művész felhördült: — Nem! Nem! Nem akarom látni! A leány azonban biztatta: — Nézd meg jól! Viaskodj vele! ...Lásd, fegyvert szorongat... Neked támad a saját véred, a kezed... Megöl, ha nem védeke­zel ... — De már késő volt. A hold elé fekete felhőfátyolt húzott az éjszaka és a vaksötét­ben az embernyi ráma lezuhant a falról... * Másnap egy sébészorvos halkan újságolta a kaszinó egyik sarkában a mester esetét: — Szegény ember! Vérmérgezést kapott és arról az egyetlen megmaradt kezéről is három ujját kellett amputálnom, hogy őt ma­gát megmenthessem az életnek .. • ami — szerencsére— sikerült... Budapest, december 17. (Budapesti sz^kesztőségünk teleíonje- lentése.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésének napirendje után Peyer Károly interpellációt nyújtott be a numerus clausus ügyében. Az interpelláció szóbeli megindokolásában a jobboldal állandó közbeszólód - mellett heves hangon kifogásolta azt, hogy a zsidóságot Magyarországon nemzetiség gyanánt kezelik. Tévesnek mondja azt a beállítást, mintha a törvény a zsidóságot védené. Klebelsberg kultuszminiszter közbeszól: Ezelőtt néhány évvel e nélkül a törvény né- kül egy zsidót se vettek volna fel az egyete­mekre! Peyer: A népszövetségi tanács csak azért tekintett el az ügyben való állásfogla­lástól, mert a kultuszminiszter megígérte, hogy a kormány rövidesen megfogja változ­tatni a törvényt. Kérdezi a kormányt, mit és mikor szándékozik ez irányban tenni? A kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy mindazért, amit a népszövetség előtt mondott, állja a felelősséget. Majd a nemzetgyűlés előtt is megismétli a népszövetség előtt tett előter­jesztéseit. Ezután statisztikával bizonyítja, hogy Magyarországon a zsidóság szám­aránya a lakosság 5.9 százalékát teszi ki, az egyetemeken pedig ma is 12 százalék a zsidó hallgatók száma, vagyis kétszerese a Törvény által előirt helyzetnek. Hogy miért nem jön a kormány már most a módosító javaslattal, annak kettős pszichológiai oka van. Az egyik a proletárdiktatúra tanul­ságai. A proletárdiktatúra vezetői, . égre- hajtői és felbu. 5i túlnyomó részben Galíciá­ból bevándoroltakból kerültek ki. A minisz­ter természetesen különbséget tesz hazafias és hazafiadan zsidók között. Ez azonban az említett tényen nem változtat. A második pszichikai momentum az, hogy a magyar középosztály kát. ztrófális financiális hely­zetben van: T,oc:yona hadikö’esönökben és záloglevelekben gyümölcsöző lenül hever. Nem lehet megengedni ~zt, hogy a zsidóság teljesen kiszorítsa a magyar tisztviselői kart helyéből, A kormány minden igyekezettel lázon van, hogy a legigazságosabb módon intézze el a kérdést és az egyes fajok között a kiengesztclődést elősegítse. — Magyarországon lehetetlenség zsidó­üldözésről beszélni, hiszen az ügyvédek 60, az orvosok 48, a gyógyszerészek 47, a mér­nökök 40 százaléka zsidó. A kérdésnek agresszív utón való felvetése újabb antisze­mita hullámoknak adna tápot. A kormány mindenesetre megfogja vál­toztatni a numerus claususról szóló tör­vényt, mihelyt ez a társadalmi viszonyok megrázkódtatása nélkül lehetséges lesz. Végül megcáfolja azokat a tendenciózus híreszteléseket, mintha a miniszterelnökkel nem volna kellő összhangban. Peyer viszonválasza után a nemzetgyű­lés a kultuszminiszter válaszát 55 szavazat­tal 20 ellenében elfogadta. Ellene szavaztak a demokratikus blokk és a szociáldemokraták. A mai ülésen az indemnitási vitánál Sándor Pál, demokrata képviselő szólalt fel. A numerus clausus ügyében polémiát kezd a kultuszminiszterrel a tegnapi ülésen el­hangzott beszédével kapcsolatban. A minisz­ter valamikor vele együtt liberálisabb néze­teket vallott — mondta — most ellenben a kurzusnak szolgálatában áll. Nem szűnünk meg hangoztatni, hogy ma­gyarok vagyunk, csak vallásunk zsidó. Nem helyeslem, hogy a numerus clausus kérdését a népszövetség elé vitték s ma is tiltakozom a külföldi beavatkozás ellen. De nem értek egyet a kultuszminiszter ur­nák a bolsevizmusról való felfogásával sem. Nem áll az, hogy a magyar bolsevizmust a galíciai zsidók csinálták. Hitehagyott ma­gyar zsidók voltak, akik nem ismernek vallást. Majd Eckhardt egyik kiszólását bírálja. Elitéli Eckhardot, mert azt mondotta, hogy Magyarországnak diktatúrára van szüksége. Miért volna erre szükség, mikor Magyarországon még nem volt oly gyönge ellenzék, mint ma. Az indemnitási javaslatot elfogadja és elis­meréssel van a miniszterelnök iránt, aki jó utón halad, de kamarilla áll mögötte, amely minden jó szándékút meghiúsítja. ‘A vita folyamán fölszólalt még Rupperi Rezső. A numerus clausus ellen foglal állást. Majd Vázsonyi Vilmos emelkedett szólásra s felvetette a kérdést, vájjon mik a magyar- országi zsidók: faj, nemzetiség,, vagy fele­kezet? Semmi sem fog bennünket megakadá­lyozni abban, mondotta, hogy magya­roknak valljuk magunkat. Ezt tettük a múltban, tesszük a jövőben is. Megnyugtathatom a kormányt, hogy nem fogjuk megalakítani az üldözöttek szövet- ! ségét, bár arra minden körülmények között meg volna a jogunk. Közbekiáltás: Mi van a cionizmussal? — Semmi közünk hozzá — folytatja Vázsonyi a közbekiáltó felé fordulva — illetve annyi a közünk, mint önöknek. — Majd egyenesen Eckhardt felé fordul s eze­ket mondja: Önök szabadon izgathatnak az országban, ha valaki Önök közül bíróság elé állítanak, minden összeköttetésüket fel­használják arra, hogy megszabadítsák. Végül újból hangsúlyozta, hogy a magyar zsidó­ságnak a hazához való ragaszkodása meg­ingathatatlan. Ezután Bethlen István miniszterelnök emelkedett szólásra. — Nem volt szándékom felszólalni, kezdte a miniszterelnök, de szükségesnek tartom, hogy a kormány szempontjából egy kérdést tisztázzak. Tegnap olyan kijelenté­sek hangzottak el a Házban, mintha a kor­mánynak nem volna e kérdésben nyílt s őszinte álláspontja. Figyelmeztetem a jobb és a baloldal képviselőit is arra, hogy teljes tévedésben vannak, ha azt hiszik, ÍEOgy az intranzingens fajvédelem, vagy az ellenzék álláspontja volna az egyenes, őszinte, nyílt álláspont. A kormány sem az egyik, sem a másik oldaltól nem hagy­ja magát befolyásolni, a saját objektív politikáját követi. Az egyik oldalon négy év óta azon dolgoz­tunk, hogy ebben a kérdésben a közeledést és a kibékülést létrehozhassuk, nem rajtunk mulo-tt és a jövőben sc.n múlhat rajtunk, ha ez nem fog megtörténni. A tegnapi és mai áldatlan jelenetekről meg kell állapita­nom, hogy olyan sebei vannak az országnak, amelyeknek folytonos piszkálása nem érdeke a nemzetnek. Egyedüli érdeke a nemzetnek az, hogy fátyolt vessünk a múltnak azon ese­ményére, melyet minden oldalon inkább í sajnálni kellen., mini folytonosan emle­getni. Ezt a politikát szolgáltam eddig is és ezt fogom a jövőben is tenni tekintet nélkül azokra a szemrehányásokra, amelyeket akár jobbról, akár balról kapunk. Ez az egyetlen objektív álláspont az, amely a nemzet érde­kében helyén való. — Vázsonyi képviselő ur azon kérdé­sére, hogy a zsidóság népfaj-c vagy felekezet azt válaszolhatom, hogy a numerus clausus­ról szóló törvén}7- a zsidóságot népfajnak deklaráljá. Tudja, hogy vannak olyan zsidók, akik magukat csak zsidóvallásu magyarok­nak tartják és ezt magyar szempontból dicsérendőnek tartja. Meg kell azonban mondania, hogy vannak olyan zsidók is, akik viselkedésük által önmaguk deklarálták magukat külön népfajnak. A kormánynak ez az álláspontja s ezen a jövőben sem fog változtatni. A miniszterelnök beszédét a kormány­pártok nagy tapssal és éljennel fogadták. Az indemnitási vitát folytatták. Abd el Krím ssagyarányii előkészületei Páris, december 17. A Maiin fezi jelenté­sei szerint Abd el Krím tavasszal óriási tava­szi kampányt szervez a franciák és a spanyo­lok ellen. A front mögött mindenütt utakat épit, lövészárkokat, postahivatalokat, távír­dákat és nagyméretű telefonhálózatot dol­goz ki. ítélet a niszinszkoí lázadási pörben Ungvár, december 17. (Tudósítók távirati jelentése.) Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk az utolsó rnszinszkói lázadási porról. A tanúki­hallgatások két napon át tartottak s az Ítéle­tet szerdán délben hirdette ki a bíróság. Öt­venkét vádlottat fölmentettek, a nyolc fővád­lottat azonban hatóság elleni erőszak címén elitélték. Cimbulinec Vasil bírót és Kobra Jó­zsefet hat, Kondrea Demetert, Zubrovics Ju­liánt, Zubrovics Istvánt és Bilázs Mihályt há­rom hónapi börtönre s mindnyájukat 100 K pénzbüntetésre Ítélték. Az ügyész és a vé­dők felebbeztek. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom