Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-13 / 283. (1026.) szám

ÍO __________ vflla miak a fehér fogsorok, a jazz trombitál: a „Chocoiate Kiddis" bucsukodnak . . *---------------Es műxiez iöi tűnt 1925 december má sodikán Bécsben: Európában. Mondják, hogy mikor az emberek már ua- gyon okosak lettek, világbirodalmakat, vallásokat szerveztek, rafiinált, simára csiszolt sorokat rót­tak a papírra, — mikor már rugókon hordták a testük, rugókra mozgott a lelkűk — altkor egy­szerre ellenállhatatlan vággyal vonzódtak valami ős, primitív szamárság fele — é§, a pásztorra] kezdtek énekelni, aki a természet ölén egy tűin­ké hangjai mellett enyeleg kedvesével. Ezt hívták idillinek. Azután megint éltek pár száz évig, techni­kát, felhőkarcolókat, tankokat és más efélét al­kottak, mig egy hirtelen közbejött, kínosan ható incidens egy kicsit visszapofozta az embereket a világosságba — és akkor sóvár szemekkel néz­tek az őserdők felé és egyszerre elfelejtették a menüettet meglesték fekete testvéreiket s azóta ütemre rángattak elfáradt testüket. Ezt hívták jazznak. — _-------s hogy most mi következik — az kérdés. Üstökös, világkatasztrófa, özönvíz? Nem valószínű s én nem Is hiszem. Ellenben egy jó és biztos tippem, az van: nő a majmok ázsiója... Bécs, 1925 december. (ember.) Kultúrák vízválasztója Sven Hédin és Ossendowski könyvei. A térképek fehér foltjait Maroo Pólótól Amurid seriig számtalan kutató akarta megis­merni, A munka — bár teljesen még ma sem ért véget — nagyjában befejeződött. Ismer­jük a Nílus forrás vidékét, Brazília őserdőiben iiknoperátörök dolgoznak, a Himalája óriási birodalma immár nyitóit könyv s előbb- utóbb a Sark jégmezői is engedelmesen tűrni fogják, hogy az emberi kutatás meg­vesse rajtuk lábát. A geográfia mai helyzete sok tekintetben hasonlít a történeleméhez: az alapvető fontosságú forrásmunkákat ismer­jük, az adatokat összegyűjtöttük, a magasabb szintézisre kerül a sor. Ez a szintézis nem távolodik el magától a földrajztudománytól, csupán olyan terüle­tekre terjeszkedik ki, amelyek hajdan önál­lóak voltak. A geográfia először leirt, aztán' Összehasonlított, végül pedig következtetett: kultúrákra, etnológiai viszonyokra és törté­nelemelőtti kapcsolatokra. Egy szükresza- bofct önálló tudományágból uj lett, sokkal szé­lesebb, átfogóbb segédtudomány: az egyete­mes kultúrtörténetem fontos műszere. Törött karral a világ körül Arihur Hoíiísdier legújabb utazása A cím amerikai izü, fogadás ízű, törött karral azért is — a világ körül. De alatta ott van Arthur Holitscher neve. A lényeges, az igazi, a kiutat kereső „azértls". Amerikai Part pour Tart foga­dás helyett, az emberi örök nyugtalanság kereső, kutató, lázas nekilendülése, a forradalmárral ka­cérkodó „azértis". jA forradalmárral kacérkodó „azértis“: em­lékkönyve, önéletrajzi kiruccanása is ezt a elmet viseli: „Lebensgeschichto eines Rc-bellen". A zse­niális pesti zsidófiuból hogy lesz majdnem világ­hírű német író... hogy lesz az S. Físcher kiadó­cég világutazója. Amerika, („Amerika heute und morg&r4) uj területek, uj élmények, uj ólet: Szovjetoroszország („Drei Monate in Sowjet- Russland"), Pál estina („Reise durch das jüd'sche PaJestina"), az uj Paris, az uj London („Narren- bádecker") — és most: Egyiptom, Szíria, tovább keletre talán India, de a hajón, útban Egyiptom felé: eltörik a karja, nem elég: Kairóban ellopják összes pénzét, csekkjeit, a sínek közé rakott kéz tolongásban biztató jel a zsebeseknek. Nem baj. Holitscher nem zavartatja magát, a „Neue Rund­schau" októberi száma már megkezdte a „Reise um die Erde" közlését. Törött karral... A nyárspolgár megdöbben. Teljesen kifosztva... Kettős bilincs, kettős ómen. Visszafordulni, visszafordulni... És ez a szemte­len, őszülő pesti zsidófiu még csak nem is pihen, de megy piramisokat nézni, a kigyóevők szektá­ját borzongani, a magyar konzult felke. esni, aki nagy „hazánkfiával** szemben csöpögő uávaiias- ság. Törött karral... néha sok mindedhez nozzá- segit ez a testi jel. Egyszerre többet lát a szem. jobban hullnak az álarcok. íme: Hetekig, hónapokig, evekig, egy egész eleien át bátran sétálhatsz az emberek közt — széltört szilánkokká őrődötí lélekkel: a kutya se ncv fe­léd, senk} sem törődik veled, hiába ütközik k> a szemedből -— ökiöseti — a szerencsétlenség. De ha egyik ujjadat kificamítod és körülpőlyázod vatta- csomóval ... akkor megállnak, hozzád jönnek, részvéttel simogatnak, megszólítanak, kérdeznek, egyszóval: enyhítik árvaságodat... Egy kis lé­pés ... egy eltévesztett lépcsőfok és az egész élet már más arcot kap. Törött karral a lopásra: nem dühöngés a fe­lelet, de egy jóságos grimasz: Bizony, nyugodt lélekkel mondhatom, egész különös, egyéni tehet­ségem van a meglopásra. Ahogy a meggazdago­dáshoz, a hírnévhez, a családi boldogsághoz, kormányzáshoz, tömeggyilkossághoz, lopáshoz, hazudozáshoz és igen: az öngyilkossághoz — született tehetség kell, ugyanúgy a meglopáshoz is egyéni talentum szükséges cs nálam ez a te­hetség talán túlságosan is ki van fejlődve __Bi­zo ny, megmaradt dijaimon alig tudóm rnegszám­Stanley nyitotta meg az uj geografus- títazók sorát s talán nem véletlen, hogy ez a tudósnak is kitűnő angol még kátünőbb újság­író volt! Szempontjainak gazdaságát, éles megfigyel ők épességé t, amely a részel etkben is mindig fel tudta fedezni az egészet ter­mékeny örökségként hagyta az titánakövet­kezőkre. Ezek az utódok sokain voltak; az idő különösen kettőt tesz aktuálissá: Hédin Sveitt és Orsendowskít. Hédin Svent tibeti kutatásai ismertették meg nemcsak a szaktudósokkal, de az olva­sóközönség nemzetközi értelemben legszéle­sebb rétegeivel. A svéd tudós nemcsak lát és leír, de összefüggéseket fedez fel, közelfér- közik a néphez és egy megtévesztően plaszti­kus stduskészségével sok apró mozaik he­lyett egyszerre mutatja meg az ismeretlen Föld arcát. Ez a csodálatos plasztícíiás való­sággal a regény száguldó tempójává fokozó­dik legújabb könyvében a „Pekingtől Moszkváig" cimü különös utinaplóban. Hédin autón, szánon, vonaton vágtat Kilián. Mon­golián, Szibérián és európai Oroszországon keresztül — és ez a gyorsaság a pillanatfel­vételek élességével mutatja meg neki alig ismert népek és törzsek szokásait, társadal­mát, lelki szerkeztét, sőt fejlődésük jövő útjait. Uj kultúrák és uj birodalmak születé­sének percét regisztrálja Hédin Sven rövidre fogott, de mindig találó megállapításókkal. Az ismeretlen Ázsia pulzusán tartja kezét & megkapó leírásai majd mindig e megfigye­lésbe torkoljanak: valami készül, valami in­dul a nagy vízválasztó területéről . . . Egészen más ódáiról látja Ázsia képét Hédin Sven híres ellenfele, Ossendowski, aki­nek régebbi, „Emberek, állatok és istenek" ctmü, uj kiadásban megjelenő könyvén kí­vül egy újabb, nem kevésbé érdekes könyve került a magyar könyvpiacra: az „Ázsiai tit­kok, ázsiai emberek". A távol Kelet veszélyes misztikuma bilincseli le ezt az írót, akit jelen­tős formakészsége egy uj műfaj, a geográfiai novella megteremtésére sarkal. Ossendowski úgy látja, hogy mindazok az ősi bűnök, amelyeket Európában a társa­dalmi együttélés kiirtott az emberekből, Ázsiában változatlan erővel rombolnak to­vább. Ázsia megőrizte a társadalmon kívül élő ember amoraKtását, ahol a bűn nem bűn. mert sem külső megtorlás, sem belső bűntu­dat nem követi. Az Ossendowski Ázsiája Étkek ős szenvedélyek szörnyű kohója, —- olyan vízválasztó, ahonnan nem indul folyam Európa felé . * « lálni, hányszor fosztottak ki életemben: vagyon, munka, dicsőség, élet, szerencse ... Törött karral... Keleten vagyunk. A Kelet: egy szétrombolt ház. Félbenhagyott épület?... És a köíalas, külső disz nélküli há­zakban: szekták, vallás, hit, fanatizmus, a kígyó- evők szektájának mámora, a kigyófaj csontjainak ropogtatására. Mi ez? A nyugati népek nem sejtik, nem akarják tudni: — fenyegetés... Egyetlenegy nép ragadta meg ezt a problémát, egyetlenegy nép keresi a megoldást: egy rráp, a láva alatt is élő ősnépek atomjaié elemeit hordozó, félig nyugati nép, a nagy euroázsiai Oroszország népe... A többiek pénzzel és fegyverrel dolgoznak — a moszkvai történeleincsinálók a gyökerénél ragad­ták meg a keleti problémát. És a jövő kulcsa in­kább a kezemben fekszik, mint a Nílusnál. Hogy azonban belátható időn belül egy rettenetes harc indul meg Nyugat és Kelet között, civilizáció és reJigiő között — az ma már kétségtelen. De ki fogja a kigyó méregíogát kitörni, mielőtt a cere­mónia megkezdődik? £ Törött karral... A kigyóevők szektája mást mutat, mást mond. A borzalmas exotikumon túl: u] ritmust, uj jelt, uj zsibbadást. Mint a jazz- band... Játék cs — fenyegetés... Szemtépés, uj idők. Meztelen idők, farizeusok zuhanása, Uj angyalok lázadása. Néha egy kar törik, néha tízmillió hulla zu­han — hogy lássunk végre egyformaságot: Föld! Utazás a föld körül... Arthur Holitscher megpróbálja: Törött karral . . . azértis . . . Fy. I BrMliésis, ararcu emst éráit. 8 laroslav Tvrdik I Prag II., Vócfavské tiám, 35. g (Grand Hote' „Sroubek" mellett.) ¥«»*.. UE$€h«1. ''rmccxyncxynorsr^ \AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&AAJL&^ I Zoaiora \ 2 zonü'twfth nnpi trón ttiétctneK. £ Hcnrmtcimflwni «C P Jülnkti'ir Ab6nlt6 Inthet R ansiin.lt t, újak Ö500 K-tttl Stezöve. jjfr 4 JoTtfös cs íioi»*osa» iflrVfiisgneretesen ► < tt szahs/erOen 3 SCHDNHOFER VILMOS ► « Bratlslava. Prlmástőr l. £ Kvf^?r?¥TirYT?YY¥vimr¥T?¥rrFvrf> Rest Franc. American bar ezelőtt Mschaöek f'Wfrsüfi J«a ü.. Wí«M’!rB«t»'w«ői «■*•«« Elsörastaö d6!l menü 8.—, 15.— Rt S-*rei tm lülndeu szontbeí, vasárnap CTiambre szepairéh - P^aöcsr Jíl*z®ítfdlils íeicC©ii645í dasslea San Henry Ford, mini sz, apadt hős Egy német író színdarabban szerepelteti a világ­hírű autógyárost Berlin, december eleje. Közölték már a lapok, hogy Julius Mária Becker német író színdarabot irt, amelynek hőse Henry Ford, az ismert autógyáros és milliárdos. A színdarabban ma élő személyiségek sze­repeinek, kőztiik Bédi-Schwirratter Róza, aki a Károlyi-forradalom idején nagy szerepet játszott Magyarországon s akit a szerző Rosika Schvvim- mernek nevez. Az érdekes dráma első felvoná­sából közöljük az alábbi részletet, amelyben Bédi-Sehwimmer Róza is megjelenik a színen. 2. jelenet. (A ház belsejéből a verandára lépnek Henry Ford, Louis Paul Lechner, „Rosika Schwimmer1' és Florence Witts.) Henry Ford, (ahogyan a fényképekről ismer­jük): Olvastam a memorandumot és meg vagyok róla győződve, hogy a hadviselő felek óhajtják a békét. Nos, tehát önök mit hoztak a tarsolyuk­ban? (Rosika Schwimmer negyven év körüli, erő­sen férfias benyomást kelt, barna kosztümöt és kis kalapot visel): A semlegesek konferenciájá­nak egybehívását javasoljuk. Henry Ford: Ha összehívásról van szó, ke­resni kell valakit, aki a trombitát fújja. Rosika Schwimmer: Mi azt gondoltuk, hogy .Amerika . . . Henry Ford: És Wilsonra gondoltak? Rosika Schwimmer: Történtek lépések arra vonatkozóan, hogy az elnököt megnyerjük a tervnek. Meg is kérték, hogy közvetítse a kon­ferencia egybehívását. ön azonban, Mr Ford. . Mc. Clure (csendesen belépett a verandára és egyszerre belevegyül a diskurzusba): Az el­nöktől jövök. Henry Ford (ironikusan): Mint mindig, Mc. Clure... Ha nem az elnöktől jön, akkor bizo­nyára az elnökhöz megy. A Fehér Ház -a maga vezérlő csillaga. Mc. Clure: Igen és remélem, hogy a csilla­gok körül eitakarodnak a vészes felhők. Rosika Schwimmer (erős hangsúllyal): Wil- sonnak nagy tekintélye vau. Dekán Sámuel S. Marquis (bejött és levetette a kabátiát): YVilson már tanulmányozta az ön ügyét. . Henry Ford: Ez nem ügy, uraim, ez szükség. Mc. Clure: Wilson átérzi a szükséget és a nyomort, Mr. Ford. A meghatottság legmélyebb feleit észleltem rajta. Henry Ford (nevetve): Mondja mindjárt, hogy hullottak a könnyei! Miért nem csinál ak­kor semmit? Ilyen 'tónusban disku-r álnak a megjelentek a békéről és a háborúról, a továbbiak során Mc- Clure azt javasolja, hogy Ford a saját költ­ségére közvetítse a békét, — Nagyon szívesen — mondja az autó-király — mibe kerül ez a dolog? Rosika Schwimmer megjegyzi*. — Bármilyen sokba is kerülne, az ön mérhe­tetlen vagyoni helyzetében jelentéktelen összeg. A harmadik jelenetben két fantömszerü alak tűnik elő, az egyik ogy Giden Gregorovics nevű tépett muszka, az orosz hadsereget képviseli, a másikat Donáth Görgnek hívják, a szerző alkal­masint Györgyre és magyarra gondolt, ök kettőn látomásszerűen vesznek részt a cselekményben és előadják siralmaikat a bizottságnak. A felvonás végén Ford teljesen meghatódik és így kiált fel: — Európa ifjal a lövész ár okban, jövök rög­tön! Jövök, Európa, és hozom az igazi békét! Lapzártáig Henry Ford még nem érkezett meg az Igazi békével . . . Testek és lelkek — SuHy Prudliooimc — Boldogok a húsos ajkak, Csókjuk egymásnak felelgct; És a keblek, a dagadtak: Sóhajuk egymásra lelhet. Boldogok a vérző szívek. Dobbanásuk egymást érti; S karok, melyeket feszítenek: ölelkezve egymáséi. Boldog ujjak tapinthattok. Szemek: láttok. Boldog testek, Ha fekíisztök, békén vagytok, Holtan a semmibe vesztek. De a lelkeket sirassad. Sohasem ér egy a máshoz; Hasonlóak ők a vastag Üveg alatt.égő lánghoz. Börtönükbe lény alig hat, Hívják ogymást, do Idába; Egyesülni sohsem bírnak, Rokonvágytól égve, fájva. Nent enyésznek el a porba... Bár jobb volna, egy napot tán Élni csak. do összeforrva. És kimúlni, tiizük fogytán! (Ny’itra.) Ungvári Elemér. Enyhülés — Charles Baadeéalre — Légy bölcs, oh Bánatom és csendesülj le végre, Az estre vártái rég, nézd, már közéig amott, Áthatlan szürke köd borul a földre, égre, Van, kit most béke vár, van, kinek gond jutott S ndg a silány tömeg — ostorcsapástól kába — Hóhérát, a Gyönyört köszönti ezrive! És aljas dáridón undort habzsol magába, Nyújtsd, Bánatom, kezed* s jöjj Innen messze ej. Ott látod majd, amint rég elfakult ruhában Holt évek intenek a felhőkből feléd 5 vizek mélyéből a Megbánás lép eléd. Tetők mögött a nap ott haldokol magában, S lomhán kelet felöl — hallod-e lépteit? — Mint hosszú szemfedö az Éjjel közelit Franciából fordította: Zoltán Vilmos. ________Vasárnap, december 13. „Pax-Co o* Fre Cleval a vüágbékéért. Abbázia, december eleje. A nagy átalakulások korszakát éljük, régi ’-endszerok do.-n.-k meg és u.ak lépő •;< ' helyükbe, az egykori diplomácia ezernyi cselfogása vieux jeux lett és a nagyhatalmak államférfiai végre megérték Locarnot is. Az általános gazdasági krízis nyomása alatt síny­lődő iómegeK a megkönnyendviíés sóhaBva! fogadták a íocarnói megegyezés hírét Itt az Adria gyöngyének egyik pompás kis villájá­ban, egy dúsgazdag különc ember ült öröm- ünnepet a szerződés megkötésének napján s az első volt, aki az elért eredményért tá­viratilag üdvözölte a konferencián résztvevő nagyhatalmak képviselőit. Abbáziában és a környéken mindenki ismeri Ere Cleval néven ezt a fiatal, haf*- mincöt év körüli elegáns urat, aki hatalmas vagyon felett rendelkezik s jövedelmét az általános vílágbékét célzó tervének meg­valósítására fordítja. Fre Cleval ur, aki csa­ládi viszonyai miatt egveöre nem x.van igazi nevével a nyilvánosság elé lépni, Pa- xismus név alatt foglalja össze hatalmas pro­gramját, amelynek alapvető motívuma a kooperáció. Jelszava a következő: C-oopera- zione mondi’ale pro bene. Meghatározása tö­mören ennyi: a kooperáció belső meggyőző­désével és külső jelvényeivel keresni a saját egyéni érdek megvalósítását a közös érdekek sérelme nélkül. Fre Cleval óriási költséggel terjedelmes brosúrákat nyomatott amelyekben bőségesen kifejti módszerének elvi alapjait és gyakor­lati megvalósítását. Amikor erről beszél, a hideg, szabályos arc megelevenedik, a mély­tüzű szemek Iángragyúinak és az apostolok meggyőző erejével folyik ajkáról a szó. A kooperáció, vagy röviden a „Coo" jegyében meg kell alakulnia minden országban a lelki fegyelmet teremtő „Pax-Coo" ligának, ame­lyek azután nemzetközi felsőbb szövetségbe tömori'nek. Pax-Coo megtalálja a nAne ut egy táborba vezető utat és ha kell, büntetni és fegyelmezni is tud. Pax-Coo Fre Cleval szerint az általános újraértékelést a felépítést, a fejlődést, a re- ’velációt az igazságot, a becsületet és mind­ezek után az uj éra győzelmét jelenti „Coo" az a szó, amely uj morális értékeket teremt H7 plzil'-ö-U vT’gíba “gv kévébe teória a mindenütt feltörő béke vágyat és mély­séges emberi jóakaratot. Az abbáziai csöndes békeapostol terve bizonyosan megnyeri a világ minden jószán- déku, békeszeretö emberének tetszését. Hogy menyire megvalósítható, azt majd a jövő mutatja meg. Fre Cleval feltétlen hittel bízik terve diadalra jutásában s éppen ezért, szinte éjjel-nappal tartó emberfölötti szervező mun­kát folytat a tengerparti villa csöndes szo­báiban, ahonnan minden kui turnyelven tiz- ez-Zveí bocsátja vi'ágtrá brosúrán árpába el távirataival a nagyhatalmak külügyminisz­tériumait és a világlapok szerkesztőségeit Eddig elért eredményed számottevőek s ha majd, — mint ö mondja, — elérkezik a ko­moly cselekvés órája, — a „Pax-Coo" meg­hozza a világ boldogulását. Kívánjuk neki, hogy így legyen. Páll Miklós szerzői estje. Páll Miklós, az ifjabb szlovciiszkói köhögeneráció egyik tehetsé­ges tagja, december 1-én tartotta szerzői estjét Pozsonyban. Az os'tét Jankó vidi Marcell, a Toldy-Kör elnöke, vezette be mondernség a költészetben" citmii beszédével- Jadkovieh után Dobai János értekezett a költő hivatásáról. Pál! verseket szavaltak; De* Ferenc, Stark-Sdhlefffev Sárika és Tanka Viola. Dex Ferenc lendületes szavalatával megnyerte a hallgatóság' rokor.szen­vét. Stank-Sdhlciffer SArilka, ogy-két csiszolatlan- sástól eltekintve., hűen adta vissza a Pali-verseik hangulatát. Tan.ka Viola kedves előadásával és bájos megjetenősével keltett nagy hatást Két- helyiné Vatrots Margit kitűnő hanganyaggal éne­kelt el több Pál-verset, amelyeket TidivQvöngy pozsonyi fiatal zeneszerző zenésitett meg. PíJ Miklós, egyes sriovenszfkói Írókról gyűjtött emlé­keit és kedves megemlékezéseit édesapja. Pál! István olvasta fel. A s>zópszámu közönség lelke­sen tapsolta a szereplőket és a Páll Miklós-estért a fejlődő pozsonyi irodalmi élet kedves megnyi­latkozásává varázsolta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom