Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-12 / 282. (1025.) szám
Szpfiiib'at, december 12. j&Éi éSst A tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak betegbiztosítása A szétoszlatott nemzetgyűlés utolsó ténykedéseinek egyike az volt, hogy megalkotta a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak betegség esetére szóló kötelező biztosításáról szóló törvényt. Minthogy ez a törvény a szlomiszikói és ruszlnszkói nagyszámai nyugdíjas- és kevésszámú állagában meghagyott tényleges tisztviselőnket is érdekli főleg azért, mert a közeljövőben a biztosítás céljaira levonások eszközöltetnek a nyugdíjból, illetve a fizetésből — erre való tekintettel a törvényt az alábbiakban ismertetjük. A törvény első szakasza szerint biztosítási kötelezettség alá esnek s betegség esetére biztosítva vannak az állam-, az állami üzemek- valamint az állam által kezelt nyilvános alapok alkalmazottai s a csendőrség tágjai, továbbá azok az elemi- és polgári iskolai tanítók, akikre az 1919—374. számú törvény vonatkozik; a megyék, a megyei szövetségek, járások, községek alkalmazottai, továbbá a felsorolt közalkalmazotti kategóriákba tartozó nyugdíjas alkalmazottak és nyugdíjas özvegyek. Ama lelkészek biztosítása, akik az állam részére szolgalatokat teljesítenek (hitoktatók, anyaküuyvvezetűk), rendelettel lesz szabályozva. Ugyancsak rendelettel fogja szabályozni a kormány azoknak a tisztviselőknek és nyugdíjasoknak biztosítását, akik az ország határain kívül tartózkodnak. A betegbiztosítási bejelentést a munkaadó állam, megye, községi járás köteles megtenni; ha a bejelentés nem történt meg, úgy a munkaadó köteles megrzctni a Gyógykezelési alapnak az esetleges gyógyítási költségeket. A Gyógykezelési alap szabályzata elerendeli azt is, hogy az alkalmazottak maguk jelentkezzenek a biztosítás céljából. A második szakasz a biztosítás kedvezményeit tárgyalja. Eszerint a biztosítottnak igénye van az orvosi segélynyújtásra, ideszámítva a szülésnél való orvosi segélyt, továbbá a szülésznő költségeinek egy részére, a gyógyszerekre s a kórházi gyógykezelésre. Családtagnak tekintendő a feleség (férj), a törvényes és törvénytelen gyermek, a nevelt és örökbefogadott gyermek tizenhét eves koráig; ezen a koron túl levő gyermekek, továbbá unokák, testvérek, szülök nagyszülők, após, anyós, ha a biztosítottal á biztosítási esetet megelőzően hat hónapig közös háztartásban eltek. A közös háztartás fogalmát nem sérti az a körülmény, ha a feleség, a gyermekek külön is élnek a lakásínség, egészségügyi, gazdasági, vagy más hasonló okok miatt. A gyógyítási díj helyett kórházi, vagy más gyógyintézeti ellátásban részesíthető a biztosított és hozzátartozói, de minden esetben .a legalacsonyabb osztályon. Ilyenkor a beteg kórházbaszáUiíásának a költségét a Gyógykezelési alap fedezi. A szakorvosok, a fogorvosok, valamint a speciális gyógymódok igénybevételét részletesen a gyógykezelési szabályzat fogja rendezni. A biztosított szabadon választhat az illetékes járásban levő amaz orvosok között, akik kötelezik magúikat arra, hogy a Gyógykezelési alappal kötött szerződéses módozatok mellett a biztosítottak gyógyítását elvállalják (szervezett szabad orvosválasztás). Ha a biztosított más orvossal kezelteti magát, ez esetben csupán a díjszabás szerinti összegre van igénye. Aki színlelte a betegséget, vagy aki más módon károsította meg a Gyógykezelési alapot, az az okozott kárt megtéríteni köteles. A kár nagyságát a központi testület szabja meg; az illetékes összeg az alkalmazott fizetéséből, vagy nyugdijából levonható. A harmadik szakasz a bizositási szervezetet szabályozza. A biztosítást a Közalkalmazottak Gyógykezelési alapja végzi Prága székhellyel. A Gyógykezelési alap jogi személy, amely a saját nevében jogukat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és pemelhető; a perekben a pénzügyi proíkuratura képviseli. A Gyógykezelési alap szervei a központi testület s ennek elöljárósága, továbbá a járási testületek. A Gyógykezelési alapot a központi testület s ennek elöljárósága kezeli. A központi testület huszonnégy választott és négy kinevezett tagból áll; az elöljáróság tagjai az elnök, két alelnök s a központi testületnek két további tagja. Az elnököt a népjóléti miniszter nevezi ki. az aldnököket a. központi testület választja. Minden járás területén felállítandó a Gyógykezeh'/f alap járási testületé, amely öt tagból áll. Az elnök a. járási fonok, vagy helyettese, ü többi négy tagot a biztosítottak választják. A járási orvos, felszólalási joggal vesz, részt a járási testület ülésein. A járási testület irodai munkáit a járási hivatal látja el a Gyógykezelési alap terhére. A járási testületi választás közvetlen; titkos, személyes és a csoportos képviselet A nápolyi egy római eisiilyedt A HartíJiaun-félc tudományos expedíció nagy Prága, december 11. Megírta a P. M. H., hogy egy amerikai tudós, ríartanarni, uj buvárkészüléket alkotott, amsly lehetővé teszi a tengeri kutatásokat olyan mélységekben is, ahová az emberi kutatás eddig még nem férkőzhetett le. Ebben a cikkünkben m gir- tuk azt is, hogy Hartmann vezetésével expedíció indul a Földközi tengerre, hogy ott Olaszország nyugati partvonalán és az északafrikai partokon kutatásokat végezzen és a tenger mélységéből eltemetett régi kultúrák emlékeit hozza fel. A tudomány már régóta megállapította, hogy a tenger partvonala uem állandó, hol sülyedőben, hol emelkedőben van. Egyes helyeken régi konoknak emlékei, oszlopok, paloták emelkednek ki a tengerből, másutt pedig egész városok süllyedtek el, melyekről az ókori történetírás megemlékezik, de azóta semmi nyomuk, mert betakarta őket a tenger sötétkék tömege. Ókori város a tenger fenekén November második leiében kezdte meg kutatásait a Harfcmann-féle mélytengeri expedíció a nápolyi öbölben és hamarosan célt is ért, mert megtalálta Paleopolls romjait a tenger fenekén. A történelemből ismerjük Pál e ápol is városát, melyet a romai hadsereg Kr. e. 328-ban hosszú ideig tartó ostrom után foglalt el. Valószínűleg még a föníciaiak alapították ezt a várost, amely azután görög gyarmat lett mindaddig, inig a rómaiak uralma alá nem került. A történelem színpadáról azonban már Augustus császár idejében eltűnt, annyira, hogy a tudósok évszázadok óta vitatkoznak rajta, hogy hol lehetett ez a város. 1903-ban R. T. Giinther archeológus könyvet adott ki, melyben azt bizonyította, hogy Paleopo- lis a mai Posilippo előtt terült el és hogy a tengerbe veszett másfélezer évvel ezelőtt. Günther évekig tartó helyszíni kutatással megállapította, hogy a nápolyi öbölnek ebben a részében, miként Capri szigetén Is, öt méterrel sülyedí a szárazföld a rómaiak óta. Valószínű, hogy valami rettenetes földrengés vagy földcsuszamlás egyszerre merítette viz alá a nagy várost. Günther csendes időben még az építmények helyét is meg tudta állapítani és ennek alapján elég részletes térképet készített Pa- Icopolisró! és két kikötőjéről. Most a fiartmann-expedició vállalkozott arra, hogy Günther megállapításait ellenőrizze. A helyi viszonyok azonban nagyon kedvezőtlenek voltak; a part ezen a táján nagyon sziklás és a viz alatt is annyi a szikla, hogy az expedíció hajója, a Fontne, a felkutatandó területet nem igen közelíthette meg. Ennek ellenére az expedíció a búvár készülékek és főként a buvárhenger segítségével számtalan fénykép- és filmfelvételt készített a viz alatt. Ezek a felvételek igazolják Günther feltevéseit. Paleopolis összes épületeit már régen romba döntötték a tengernek felettük járó hullámai, de a megmaradt alapfalak igazolják, hogy itt egy város terült el, melynek meg lehet állapítani egész utcahálózatát. Hogy készül a felvétel a tenger mélyén? Hartmann kísérletei során megállapította, hogy egy nitraérzékeny lemez még 600 méter mélységben is érzkeny marad a napsugárral szemben. Ha ezt a lemezt 30 percen keresztül exponálták, akkor a napsugár nyomot hagyott rajta. De ha a napsugarat színes szűrőn eresztették keresztül, akkor még 2000 méter mélységben is reagált a lemez a fényre. A kutatók még ezen a ponton sem állottak meg. Elkészítették a spectographnak nevezett instrumentumot, amely a fényt színeire bontotta. Azt tapasztalták, hogy egyes színek csak néhány száz méternyire hatolnak be, míg mások mindig mélyebbre és mélyebbre nyomulhatnak be. A violasugár képes a legnagyobb melységeket elérni. Mit érez a búvár? 1 far ionian egy újságírónak igen érdekes részleteket mondott el arról, mit ereznek azok az emberek, akik a buvárkészülékben a tenger mélyére ereszkednek, — Nem hiszem, hogy enné! izgalmasabb élmény elképzelhető lenne. A kutató belép a hen- geralaku készülék fölső részén s helyet foglal a megfigyelő nyílás előtt, melynek átmérője 12 centiméter. Mielőtt arcára illeszti a lélegző-maszkot, amely különben telefonna! vau kombinálva, ráillesztik a hengerre azt a részt, amely teljesen elzárja őt a külső világtól. Ebben a pillanatban a legbátrabb szive Is összeszorul s ba sohasem volt Idege, ekkor bizony megtudja, bogy idegszálak futnak keresztül a testén. Főképpen az az érzés hatalmasodik el rajta, hogy el van zárva s ha még oly erős lenne, idegen segítség nélkül még akkor sem tudna kiütni u érc-koporsóból. Csak egy csavar lazuljon meg. elvén töriétniik. A választási rendet kormányrenddé' fogja szabályozni. A megválasztott testületek négy -évig maradnak hivataliban. A járás székhelyén kívül lakó tagoknak az üléseken való megjelenéskor igényük van útiköltségre. (Vége következik.) kikötőben várost találtak meg eredményei — Mozifelvételek a tenger fenekén csak egy huzal szakadjon el és az érckoporsó igazi koporsóvá válik. — Néhány pillanat múlva megadom a kész jelt, mire megindul a buvárkészitlék a mélységek felé. Hirtelen rázkódtatást érzek, ami annyit jelent, hogy a buvárkészitlék valóban elindult útjára. Néhány másodpercig még látom a tenger gyönyörűséges tükrét, a hullámok verdesik ablakomat, de egyszerre csak eltűnik a csillogó viz, a szemeim nem érzik többé a napsugarat és valami uj csoda tűnik elém. A viz valami óriási mozdulatlan, minden oldalra kiterjeszkedö lcrís- tálytömegnek tűnik fel. A kristályba® halak jelennek ineg, ide-oda úszkálnak s határtalan kíváncsisággal közelednek afelé a csoda felé, amely az ő birodalmukba leereszkedett. — A halak roppant kiváncsiak. Tömegestül rohantak u buvárkészülék felé és többen a megfigyelő ablakkal szemben foglaltak helyet s úgy pislogtak az üvegablakra. — Mindig mélyebbre és mélyebbre ereszkedtem, amit csak úgy lehetett észrevenni, hogy a gyönyörű kékség mindjobban elhalványodott és a barna szín kezdett úrrá válni, mely lassanként feketévé sötétedett. De azért, ha felfelé néztem, még láttam valamit a tenger kékjéből s amint az igazi kék ég alatt madarak röpdösnek, az itteni kék alatt halak úszkálnak. — Még néhány perc és akkor beáll az igazi, átláthatatlan, szuroksöfcét éjszaka. Legalább az emberi szemnek átláthatatlan. — Amikor bepillantottam ebbe a sötétségbe, összeszorult a lelkem. Eszembe jutott, hogy fent világosság van, emberek járnak-kelnek és a nap pazarul ontja sugarait Megtapintottam a búvár- készülék falait és éreztem, hogy jéghidegek A körülöttem levő levegő türhetőnek tetszett, mert az oxigént fejlesztő gép meleget árasztott magából. Hideg, fekete világ — A buvárkészülék tovább sülyed. Hideg, fekete vüág fog körül. Dermesztő csend mindenfelé. Rettenetes ez a csend. Ha nem illeszteném a telefonkagylót a fülemhez, akkoT talán a lélekjelenlétemet is elveszteném. A telefon összeköt a külső világgal és lehozza hozzám a vüág zaját. Élet a tenger mélyében —■ Pár perc múlva a vak sötétséget apró villámlások szakítják meg, mindig több és több Néhány pillanat múlva már- csillagoknak látszanak, de olyan csillagoknak, amelyek sebesen keringenek és amelyeknek a szinük, nagyságuk és formájuk különbözik egymástól. Világító halak voltak, némelyiknek a teste fc-szforeszkáló pettyekkel volt telehrntve, némelyiknek a séája körül világított egy kör, némelyik pedig fénylő hólyagot tolt maga előtt, mintha ez a fénylő gömb utat mutatott volna. Egyesek a színüket változtatták, mások pedig egyszer eloltották testükön a világosságot, azután meggyuj- tottak. Ha ezek a halak tömegesebben összekerülnek, akkor ugyanazt a benyomást keltették, mint amilyent kint sötét éjszakán a tejut gyakorol. — A római város romjai között ma már csak halak és nyolclábuak élnek, A nyolclábu polip életét jól megfigyelte az expedíció. Ez a tengeri puhány főként osztrigával és rákkal táplálkozik. Mielőtt azonban az osztrigához nyúlna, egy kis kavicsot dug az osztriga kagylójába, ; emiatt a kagyló két héja nem zárulhat be s az osztriga nem vághatja le támadójának az ujját, s a polip hatalmas szívóival felfalja az osztriga húsát. Valami méreganyaga is van a pollfmak, ennek kilövésével előbb elkábitja a rákokat és azután kiszívja az izmaikat. Érdekes a polip mozgása is. Semmiféle uszószerve nincsen s mégis gyorsan tudja helyét változtatni. Óriási gyomrát teleszivja vízzel s mikor ezt a nagy vízmennyiséget hirtelen kilövell, ezzel liátrarugja magát. ívlámpa a tenger fenekén Hartmann moggyujtotta ivlárnpáját s a villamos világítás odacsalogatta s mintegy hipnózis alatt tartotta az alvilág lakóit. Némelyik annyira bel ©bámészkodik a fénybe, hogy nem látja az ellenség közeledtét és az ellenség egy-kettőre bekapja, mert a létért való küzdelem itt épp olyan szakadatlan és. irgalmatlan, mint fent a földön. A nagyobb hal irgalmatlanul felfalja a kisebbet. — Ebben a mélységben a csendesség maid nyomasztóbbá válik. Az Idegek nyugtalankodnak. Még a saját hangom is kellemetlen. Alig susogok a telefonba, de azért mintha ordítanék. A halak nekiütődnek a készüléknek, erős is lehet ez az iiíődés, hiszen a hal élet teledül hull alá A felszállás — A búvár készülékben való tartózkodás nem kellemetlen. A levegő tiszta, mindig friss oxigén szivárog beléje. A hideg lassanként érezhetővé válik és később kellemetlenkedni is kezd. — A felszállás újabb érzéseket támaszt. A kötelek megfeszülnek és zúgva húzzák a készüléket. Lassanként eltűnik a fekete mélység, igen halvány napfény kezd derengeni, amely mind erősebbé válik. Az opálszerü kékség ismét feltűnik, még néhány perc s vakító vflágosság csap be a készülékbe, újból a földön vágynunk. Az expedíció jövő tervei A tavasszal, mihelyt az idő enyhül, az expedíció további kutatásokat végez Paleopolis romjai körül. A Miseno-fok körül állítólag egy római császári villa sülyedí a tengerbe, minden kincsével együtt. Ezt a helyet a búvárok fel fogják kutatni. A nápolyi öbölből Roduszba megy Hartmann, mert a roduszi kolosszus töredékeit ki akarja halászni a tengerből. A kolosszust földrengés döntötte a tengerbe. Miután a tengerfenék a roduszi kikötőben homok- mentes, igen valószínű, hogy a kolosszus töredékeiből még valamennyit felszínre lehet hozni. Augesziusban költözködik a pozsonyi kábelgyár A gyárnak csak egy része költözik el Koliu- ba — Mit mond Bondy vezérigazgató? — Kommunista gyűlés és az áthelyezés — A P. M- H. eredeti tudósítása — Pozsony, december 11. A P. M. H. vasárnapi számában nagyobb cikk keretében számolt be a pozsonyi városi tanács ülésével kapcsolatban két nagy pozsonyi Ipari vállalatnak: a Kábelgyárnak és a Slemens-Sohuckert Müveknek Csehországba való áthelyezéséről. A két gyár elvesztése élénken foglalkoztatja a pozsonyi köröket- A kommunista párt éppen ma tartott népgyülést, amelyen a politikai helyzeten kívül a gyár- áthelyezésének ügyét is tárgyalta. Fölkerestük Bondy Egont, a Kábelgyár igazgatóját, a Gyáriparosok Országos Szövet’ ségének elnökét, hogy'’ a legilletékesebb forrásból halljuk a Kábelgyár áthelyezésére vonatkozó adatokat. — A lapok túlzott híreket közöltek az áthelyezéssel kapcsolatban — mondotta Bondy Egon. — Csodálkozom, hogy Pozsony város tanácsülésén a munkáspártok képviselői egyenes valótlanságot mondtak, mikor azt állították, hogy a Kábelgyár tizenké.t-tizennégy millió tiszta hasznot vágott zsebre a múlt évben. Tessék; itt a mérlegünk, ez nem titok. Pontosan 3 958.277 korona a nyereségkimutatás, ami ilyen vállalatnál nem sok, mert hisz mi jut a részvényesekre, akik a békében aranykoronát fzettek be és most csehszlovák koronát kapnak részesedés gyanánt— A gyárnak csak egy részét helyezik át Kolinba. így főleg a szigetelőcső osztályt és az áthelyezés a nyoleszázötven munkással (és nem kétezerrel) dolgozó ipari vállalót csak tizenöt száza’éknyibau érinti. Vagyis maximum 180—200 munkás elbocsátásáról lehet szó. — M;kor történik az áthelyezés és .a munkásság elbocsátása? — kérdeztük. — Kaimban már építünk és a jövő év augusztusár' ^átotjuk, hogy az áthelyezés megtörténhetik. A nagy adó és a su’yos szállítási költségek kényszerítenek bennünket a távozásra. — Itt meg kell, hogy szűnjön a humanizmus is, mert a humanizmus nevében senki sem kívánhatja, hogy a vállalat pusztuljon el. — A kommunista tüntetés?... — A kommunisták azért vannak, hogy — kiabáljanak. A mi munkásaink a legjobban ismerik a helyzetet és tudják, hogy másképp nem tehettünk. Hogy a kommunista vezérek ezt kihasználják ellenünk és népgyülést rendeznek. az bennünket kevéssé érdekel. R. A romániai magyar munkásság az anvanvdvért Nagyvárad, december 11. A romániai magyar munkásság vezetői legutóbb fontos nyilatkozatokat tettek, melyekben kifejtették, hogy követelik az anyanyelv jogát a magyar nemzet fiai részére is. Bármiféle iskolának, tehát a felekezetinek bezáratása ellen i-s, a legmesszebbmenöleg tiltakoznak. A teljes nemzeti önrendelkezés alapján állanak, követelik a nemzeti autonómiának teljes és gyökeres keresztülvitelét. Betiftiák a pesti lapok sorsolását Budapest, december lű- Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A minisztertanács ma délben tanácskozásra gyűlt össze Vass József dr- miniszter elnökhelyettes elnöki ésc mellett. A miniszter kijelentése szerint a minisztertanács az aktuális folyóügyeken kívül foglalkozott egyes fővárosi napilapok sorsjegy akcióival is s akként határozott, hogy december 31-ike után ilyen sorsjegyakciőt nem fog engedélyezni, A Petriche- vich-ügyröl kijelentette, hogy az államtitkár ma nyújtotta be szabadsága iránti kérvényei, amely felett holnap fognak dönteni s igy PotricheVlcli már hétfőn meg is kezdheti szabadságát. A hivatalos vizsgálatot mago a miniszter fogja ellene lefolytatni saját hatáskörében.
