Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-08 / 253. (996.) szám
Vasárnap, november 8. Mit hozott , az idei ősz irodalmunkban Színpad, regény és Ura — Irodalmi folyóiratok, irodalmi kotériák A Prágai Magyar Hírlap részére irta: Kállay Miklós az akadémiai arénába Vámbéry Ármin. Vámbéry sem volt tudományosan képzett filológus, de ismerte a keleti nyelveket s Németországban és Angliában oly nagy sikerei voltak már, hogy e sikerek piedesztáljára állva, respektust parancsolt ellenfeleinek. A két tábor közötti harcban, mely harminc évig tartott, végül is kompromisszumot kellett kötni. A Jókai Egyesület őszi tárlata Komárom, november 7. A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának november elsején megnyílt őszi tárlatán, mely három termet tölt meg, Szlovenszkó művészvilágának reprezentáns nevei szerepelnek és ezért messze kiemelkedik a vidéki kiállítások kereteiből. Harmos Károly, Flache Gyula, Jordán Miklós, Makovits Jenő, Tichy Kálmán festőművészek, Berecz Gyula szobrászművész nevein a legjobb márka csillog, mellettük a komáromi müvészkolónia értékei, több iparművész részvétele a kiállítást nemcsak változatossá tette, hanem gazdaggá is. SSarmos Károly nevével kezdjük az ismertetést, akinek neve Komáromban másfél évtized alatt fogalommá változott. Egy indifferens kis városkában müvészíclepet létesített, a művészeteket népszerűsítette és müpártolást teremtett. Ennek a kiállításnak is a lelke. A Harmos-képek finomsága, eredetisége, ötletgazdagsága megvesz- tegetően kacagnak felénk ezekről a szellemes képekről. £s hogy mennyire szeretik: 45 kiállított képe közül 15 kelt el az első héten: a siker is igazolja állításunkat. Pompás darabok a Viszontlátás, Madarász, Kergetőzés, Ambassadeur, Berecz Gyula szobrászművész hatalmas munkát végzett a nyáron: 18 szobrot állított ki, melyek közül: Anyám, a fiúi szeretet megindító munkája, Jókai mellszobra, saját büsztje, Sziij Ferenc dT., Harmos Károly mellszobrai a jellemzés erejével tűnnek fel. Basilides Sándor, a komáromi fiatalok tehetséges tagja, nagyobb feladatok megoldására vállalkozott figurális képein. (Szegény emberek. Spanyol férfi), Női arckép-e pedig/ finom tanulmány. Lenhardt György a sötét tónusokat kedveli, a Háromkirályok című képe nagy megfigyelő erőt árul el, igen szép néhány levegős du- namenti tája. Nagy Márton egy nagy vásznán, mely nem ment bizonyos kompozicióbeli tévedéstől, a főalak az igazság brutális erejével hat, igen eredeti felfogású a saját portréja; vizfest- ményei igen tetszetőseit és finom részletekben bővesek. Nagy Antal kevesebb önkritikával rendelkezik kisebb lélegzetű olajfestményein. Csepy Sándor tájai a természet nem mindennapi ismeretéről tanúskodnak. Nagyot fejlődött. Komáromból gyönyörű virágcsendéletckkel jelent meg Polony Béláné. melyek a kiállítás bravúros darabjai. P. Feszty Edit tájképeiről egy lírikus természet dalai zengenek felénk. Kappijs József önarcképe erőteljesen hangsúlyozott színeivel tűnik fel. S akit elől keleti volna említenünk, Komáromi Kacz Endre, a nagynevű budapesti festőművész is két női arcképpel van képviselve, melyek közül Farkas Márta művésznő arcképe legjobb portréi közé tartozik e nagy művésznek. Másik magyarországi művész Bayer Ágost grafikus, akinek olasz tárgyú rézkarcai méltó feltűnést keltenek. Szlovenszkót képviselik: Flache Gyula (Besztercebánya) muzeális értékű tájképekkel (ősz a hegyen), a zseniális Tichy Kálmán, aki nemcsak ötlet és humortól duzzadó vizfestmé- nyeivel és grandiózus rézkarcaival, de olajfestményekkel is jött. Bolygó hollandi-ja egy gazdag fantázia revelációjaként hat. Makovits Jenő (Rimaszombat) arcképekkel tűnik fel (Matróna, Telek A. Sándor), de megvesztegető tájai is tetszenek. Az eperjesi Jordán Miklós őserejü tájképei (Erdőrészlet, Nagyvárosi várrészlet) és egy finom arcképe (Szent-Iványné) minden látogató figyelmét lekötik. Hetzer Géza (Léva) Téli táj-a és egy interieur-je szintén nagy művészi értéket jelentenek. Az iparművészek közül Oppenheimer Viktor (Brünn) kisplasztikája gazdag artisztikumával tűnik fel, Hetzer Róbert lévai iparművész, autodidakta ezüstgerezdes serlege elsőrangú darab, Mészáros József nyitrai müötvös feszületé, Szent Mihálya egyaránt pompás darabjai a tárlatnak. A női iparművészek sorából Wallentinyi Ida (Rimaszombat) tűnik ki gyönyörűen színezett batikjaival, finom Ízlésével, B. Maasz Fini, Zoh- mann Olga művészi kézimunkáinak is sok szemlélője. van. A kiállításon 252 festmény és szobor, valamint iparművészeti tárgy szerepel és huszonnégy művész termésének java került bemutatóra. A rendezés Harmos Károly kipróbáit ízléséről és kezéről tanúskodik. A közönség sűrűn látogatja a mindenképpen művészi eseményt jelentő tárlatot, mely a Jókai Egyesület kiállításai sorában is a fejlődés vonalát mutatja. (agy.) | «§* SMn szepeüök +1 o Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, W j? here, comb és kö’döksérvnél a ml tőkélete- ö 2 sltett rugónélkül) sérvkötffnk, mely éllei is § & hordható. Mindenféle bandázs operáció 4 Á útin, lógó has, gyomor- és anyaméhsölye- X X désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- g $9 nell has-, hát- és mollmelegitÖ 3 | HByaica,,feö!szi!tíiílz8raii5ln¥afDiiBa-n.5l ,S 2 Árjegyzék ingyen g y A vidéki telek még aznap clintézietnek o Budapest, november eleje. Az irodalomban, a természettől eltérően az ősz a virágzás ideje. Talán a telkekbe elraktározott tavaszi napsugár szökken ilyenkor szines szirmokba. Talán a nyár mélyre ivódott heve lángol vissza ilyenkor a telkekből, de ilyenkor teljesedik ki az egész virágpompa, az ősz, az irodalom virágos májusa. Az irodalomban ősszel kezdődik az élet. Az utiolvasmányok, a nyaralás léha könnyű irodalmi podgyásza a feledés lomtárába kerül és a felfrissült létek mélyebb, áthatóbb irodalmi élményeket keres. A színházak ősszel nyitják meg kapuikat- Kezdődik a szezon ezer reménységgel, ezer Ígérettel. A könyvkiadók ilyenkor készülnek el programjukkal és egymásután jönnek az uj könyvek, az uj izgalmak, az uj meglepetések, uj irók, uj tehetségek vonulnak fel s a régiek' uj kiteljesedéssel ajándékozzák oda magukat a közönségnek. Karácsonyra már garmadával áll az őszi virág-pompa s talán husvétig virul és hozza egyre változó virágcsodáit ez az irodalmi kert, hogy aztán újra beléhervad- jon a tavasz és nyár lankadt meddőségébe. Mit hoz nekünk, a magyar irodalomnak az idei ősz? Lesznek-e csakugyan szenzációi, meglepetései? Van okunk remélni, hogy lesznek. Soha ilyen fiatalos tűzzel, soha ennyi becsvággyal, soha ennyi munkakedvvel nem indult még az irodalom ősze, mint az idén- Legalább is nagyon régen ném Nem csak az írókban pezseg ez a friss, újult alkotási vágy, ez a kibírhatatlan teremtő erő, hanem a színházi vállalkozások és a nagy kiadóvállalatok is a legnagyobb áldozatkészséggel és egyelőre még komoly irodalmi becsvágytól fütve gazdag és előkelő szinvonalon álló. művészi programmot tűztek ki maguk elé. Világcikk a magyar dráma A magyar dráma különösen kezdi elérni virágzásának teljességét. Szinte álomnak és elképzelhetetlennek tetszik ma már, hogy nem is olyan régen még küzdeni kellett azért sajtóban, társadalmi utón, hogy a színházak magyar darabokat is adjanak elő. Még a Nemzeti Színházat is figyelmeztetni kellett arra, hogy igazán „nemzeti44 Színháznak keli tennie- Ma már a színházak is látják, hogy magyar darabokat adni üzletnek is jó. Olyan erős és nagy már a magyar dráma, hogy nem csak Budapest tíz színházának tud bőven termelni, hanem expanzív ereje a külföldi színpadokra is elér. Amerikát valósággal meghódította a magyar dráma. A francia színházi sajtó tele van panasszal, hogy Amerikában a francia darabokat kiszorította a magyar dráma. Csak nem rég aratott diadalt Amerikában Molnár Ferenc színmüve „A farkas44. És azt is tudjuk, hogy az idei szezonban az elfogadott magyar darabok egész sora vár előadásra- Bécs, Berlin, Milánó Róma és a Skandináv országok városai magyar darabok sikereitől hangosak. Herczeg Ferenc, C s a t h ó Kálmán, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért neve kitűnő csengésű a nagy külföldi színpadokon. Sőt az eddig alig nagy nehezen megközelíthető Parisba és Londonba is eljutott a magyar dráma s az idei szezonban két magyar szerző Z i 1 a h y Lajos és 0 r b ó k Átüli a darabja kerül bemutatóra a britt birodalom fővárosában. Az idei drámatermés Az idei szezon is a magyar darabok jegyében indult. Vannak ugyan magánszínházaink, amelyek csak most készülnek első magyar bemutatójukra, tény azonban, hogy igazi nagy, átfogó sikerük még nem is volt- Elől jár jó példával a Nemzeti Szí nliáz, amelynek az idén csak eredeti, magyar bemutatója tesz. Eddig két darabot mutatott be a Nemzeti Színház. Az első egy fiatal írónak első színpadi próbálkozása, Boros László „Gyuri urfi“ című vigjátéka. Jelentéktelen dolog, kezdő iró munkája, de néhány jól megrajzolt alak és néhány hatásos színpadi jelenet van benne ugy, hogy szerzőjétől még komolyabb tetteket is várhat a színpad. A másik bemutató Vitéz Miklós „B. Nagy Gergely44 cimü paraszt vigjátéka volt. Vitéz Miklósnak már két rendkívül sikerült egyfel- vonásosát láttuk színpadon. Egész estét betöltő darabjával meg nem tudott ilyen szerencsésen megbirkózni, mert a tárgy, amelyet választott, nem adott elég anyagot négy felvonásra. Nagyon szerencsés kézzel és sok színpadi érzékkel rajzolta meg a darab főalakját, „B. Nagy Gergelyt44, aki aféle, jóságos, fordulatos eszű paraszt bölcs, gatyában járó Constantái abbé. Rajta fordul meg minden a darabban, ő irányítja és tölti ki az egész cselekményt jóizü, meleg, szívből jövő humorával. Ez az alak, amelyet Rózsahegyi Kálmánnak a Nemzeti Színház ünnepelt művészének, csodálatos finomságú játéka tesz még szeretetreméltóbbá, mégis biztosítja a darab sikerét, amelynek kétségkívül vannak még gyönge- ségei. Komoly, nagy jelentőségű irodalmi eseménynek készül a Nemzeti Színház uj bemutatója. Most készül a színház H e r c z e g Ferenc legújabb színpadi alkotásának „A hid“-nak bemutatására. A hid történelmi dráma, de nem a szó akadémikus értelmében, hanem abban az értelemben, amint Herczeg a történelmi drámából a Bizáncban és az Ocskay brigadérosban már nagyszerű Ízelítőt adott. Ez a darab annyival érdekesebb, mert sokkal közelébb áll hozzánk és alakjaival, alakjainak politikai és társadalmi hatásával egészen benne él még a jelenben, mindenesetre alapja és irányitója ma is az egész magyar életnek. A hid hőse Széchényi István gróf a legnagyobb magyar, akivel Kossuth Lajos a leglángolóbb magyar ült szemben. Herczeg a magyar temperamentum két jellegzetes tulajdonságát a higgadt józanságát és a fcllobbanó, chimérás fantáziát állítja egymással szembe a szabadságharc eseményeinek tragikus kirobbanásával a háttérben. A daraboknak különben ünnepi jelentősége is lesz. nemcsak azért, mert hőse éppen annak a Magyar Tudományos Akadémiának a megalapítója, amelynek száz éves fenál- lását a napokban ünnepelte meg egész Furó- pa kulturvilága, hanem azért is, mert a darab szerzője is jövő hónapban ünnepli meg negyven éves írói jubileumát- A Her- czeg-jubileum ünnepének maradandó emléke lesz egy jubileumi Herczeg-kiadás, amely harminc Ízléses kötetben gyűjti össze az illusztris iró eddig irt ötven munkáját. Teljes irodalmi és színpadi siker volt Hevesi Sándornak, a Nemzeti Színház ’g&kaf ójának ..Elzevir44 cimü színmüve, melyet a Kamara Szirtház mutatott be. A darab Hevesinek, a nagysikerű színpadi írónak legérettebb, legtisztább, legbiztosabban felépített és egyben legköltőibb alkotása. Finom pasztellszínei, halk tónusai alatt a szív meleg lüktetése s az étet igazi átérzése dobog Azoknak a félénk sziveknek csöndes drámája játszódik le előttünk, akiknek sze- mérmetes tartózkodása mellett elsuhan az élet és a boldogság- De a szerző anafole- franci derűvel és bölcsességgel nyúl ehhez a fájó témához s a végén a szelid rezignáció mézébe oldja fel a vénülő könyvkereskedő fájdalmát, aki késetten lobbant szerelmeiről ieniond fiatal barátja kedvéért. A Kamara Színház kitűnő előadásában, melyben Gál Gyuláné, Cs. A c z é 1 Ilonáé, T a s n á d y Honáé és P e t h e s Sándoré az oroszlánrész, a legnagyobb sikere volt. Egész biztosra vesszük, hogy ez a finom színpadi munka hamarosan kikerül külföldre is. Most kerül magyar bemutatóra a M a- g y a r Színház is. Uj színpadi szerzőt visz a közönség elé Földi Mihály személyében, akinek „Engem szeress44 cimü budapesti vigjátékát adja elő- Földi Mihály darabját nagy érdeklődéssel várják, mert szerzőjének, aki regényeivel és novelláival már nagy sikereket aratott, első színpadi alkotása. A Mámorosok nagy regénysikere után, komoly színpadi sikert várnak ettől a vígjátéktól. A Vigszinház Fazekas Imre „Madonna44 cimü drámáját mutatja be. Fazekasnak a múlt évben a Magyar Színházban az „Altonával44 volt jelentékeny sikere és most vigszinházi bemutatójától is sokat várnak. Uj darabon dolgozik különben Z i 1 a h y Lajos is, akinek „Hazajáró lélek44 cimü nagysikerű drámáját most újítja fel a Kamara Színház- Bibó Lajos a „Juss44 nagytehetsé- gü szerzője, Báthory Zsigmondról Ír romantikus történelmi drámát. C s a t h ó Kálmán már be is fejezte uj színmüvét, amelynek elme „Csokonai44 és hőse a hányatott sorsú, lobogó temparamentumu magyar költő. Történelmi tanulmányok A könyvkiadás még nem indult meg olyan lendülettel, mint a színházi szezón. A szépirodalmi munkák szórványosan jelentek meg eddig- S az első nagy irodalmi siker történelmi és politikai jellegű munka volt, Petheő Sándor nagy történelmi tanulmánya, a „Világostól Trianonig, amely Magyarország történetének utolsó 75 esztendejét tárgyalta csodálatos tájékozottsággal és szinte a zsurnalisztika elevenségével. Ugyancsak nagy sikere volt T a k á t s Sándor „Magyar Nagyasszonyok44 cimü finom monográfiái gyűjteményének, mely a XVI-ik és XVII-ik század legérdekesebb magyar nőalakjainak nagy művészettel és élethüséggel megfestett portréit foglalta össze. A versszüret Különben néhány érdekes verskötet és pár kisebb regény az, amit eddig szépirodalmi termésünk felmutathat. A lírai költemények közt első helyen áll Juhász Gyula,, Testa- mentom44 cimü kötete, csupa érett, mély zengésű, teljes kicsengésű vers, egy bensőséges létek átérzett és átélt lirája. Nagyon érdekes és gazdag Babits Mihály uj kötete a „Szí get és Tenger44, amely uj fejezetét veze* be Babits költészetének. A tiszta és hideg, olykor csillogó l‘art pour 1‘art-tól a bensőbb, mélyebb primer érzések felé hajlik ez a költészet és uj hangot talál azoknak az ősi érzésközhelyeknek megszólaltatására is, amelyek mégis fundamentumai az emberi léleknek, mint haza, szülőföld, tájék, a környező legegyszerűbb tárgyak szeretete, helyesebben azok az érzések, amelyek mindebből fakadnak. Idegesen vibráló, fiatal költői léleknek színekben, hangulatos képekben való kikristályosodásai azok a versek, amelyek N a d á n y i Zoltán „Szép nő az ablakban44 cimü kötetében vannak. Minden vers könnyed kis vázlat, amelyben azonban fájón rezdül bele a szív egy-egy sajgó megvo- naglása. Eredeti magyar színeivel hat a kötet., Falusiak44 cimü ciklusa. Oláh Gábor verskötete a „Patkány bűvölő44, a költő régi szimbolizmusának és ódái lendületének folytatása. Igen érdekes uj hang, nemes szociális érzés szólal meg Toronyi Gábor verseiben „Az ember árnyékában44 cimü kötetében. Uj regények Regényt még keveset mutat fel az idei őszi termés- Most indult meg a Nyugat cimü folyóiratban Móricz Zsigmond uj regénye a „Kamaszok44. A kiváló iró abból a témakörből merit, amelyből ..Légy jó mindhalálig44 cimü gyönyörű regényét is vette. Ennek a regénynek szereplői is diákok s az eddig megjelent folytatásokból ítélve a regény a szerző legjobb alkotásai közül való. A múlt év terméséből kihullva az idei ősz virágzását megelőzve jelent meg Kosztolányi Dezső pompás regénye az „Arany sárkány44. Az iró legtökéletesebb alkotása. A panaszkodó szegény kis gyermek emlékei regényé teljesedve. Megható könyv, amelyet szivével irt a szerző. Egy kis vidéki magyar város diákélete s ez étet fiatalosan buzgó középpontjában egy nemes, érzékeny- lelkű tanár megrázó tragédiája. Finom, nemes eredetű munka ifjú B ó k a y Jánosnak kis regénye a Mario, Meleg líra és sok pit- toreszk szín teszi kedves olvasmánnyá Gáspár Jenőnek egy fiatal költőnek „Kék sziget44 cimü kis regényét- Tehetséges munka, finom pszichológia, megkapó történet e.gy fiatal írónak Szirmai Rezsőnek első regénye a „Menekülő lelkek44. Oroszos mélység, pompás karakterizáló erő és olykor megrázó realizmus jellemzi Földi Mihály legújabban megjelent novelláit, melyeket „Rügyek a hó alatt4 cimü kötetében gyűjtött összeDe legnagyobb eseménye lesz az irodalomnak Szabó Dezső uj regénye a „Segítség!44, amely néhány napon belül hagyja el a sajtót. Hatalmas, három kötetes munka ez és tartalmát tekintve gigászi pamflet, amelyben a szerző minden ma aktuális kérdésről, a társadalom egymás elten feszülő erőiről, a közélet homlokterében álló szereplőkről, s az egész romlott, megmételyezett társadalomról elmondja a maga gyilkos krónikáját. Erősödik a — Nyugat Jelentőségteljes eseménye az irodalomnak a Nyugat nagyszerű renaissance-a is. Külsejében az elegáns revük köntösét öltve magára, tartalmilag kiteljesedetten, meggazdagodottam a fiatal irodalmi törekvések sarjadó erejétől felfrissülve újra az lesz ez a folyóirat, ami régen volt, a magyar kultur- élet minden komoly törekvését és értékét egyesítő legelőkelőbb revii. amelynek szükségét irodalmunk már nagyon régen érziLegújabban fellendült nálunk irodalmunk legelhanyagoltabb ága, a képzőművészeti esztétika is. A Szinnyei Merse Pál társaság által kiadott Magyar Művészet nyu- gateurópai szinvonalon álló képzőművészeti nevűjével ajándékozta meg irodalmunk. De önálló képzőművészeti tanulmányok is mind sűrűbben jelennek meg, különösen a legmodernebb művészi irányok kísérő magyarázataképpen. Sajnos egyet azonban meg nem Látunk irodalmunkban, olyan eruptív erejű, mindent
