Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-08 / 253. (996.) szám

Sfyk&rJfy Vasárnap, november 8. Panáora Pandora belép a bárba, ahol magányos urak ülnek, jórészt oroszok, jórészt idősebb urak, az­zal a lassú és stabil üléssel, ahogy csak férfiak tudnak ülni, akiknek politikai okokból honvágyuk van, vagy unják inár a nyomort, vagy unják már a pénzkeresést, mert sok mindent meg lehet unni. A helyiség olyan csöndes, mint egy világi kolostor elmélkedőterme, ahová meditálni gyűl­nek össze estharang után a barátok. Arany tapé­ták ragadnak a falakon. Halkan csönget a tele­fon. Éjfél van. Pandora lassan elmegy az asztalok előtt, fö- detlen, rövidhajas arcában rövidlátóan hunyorit két fekete szem, zöldarany kabátot fog össze elől a kezével, a nyakában egy állat prémje, e.gy fiatal állaté, amely hasonló ösztönökkel és fel­adatokkal szaladgált valaha ezeken világi réte­ken, mint Pandora, aki itt belép és lassan elmegy az asztalok előtt. Pandora leül a barna pliissszófára egy asztal mellé, odaalél, odaesik, odabaldoklik, reáhal egy lehelettel a szófára, nem lehet azt ülésnek nevez­ni. így ereszkednek keringő sirályok vihar és nagy természeti események előtt a víz tükre fölé, csak érintik éppen olajos tolláikkal a zöldes elemet, így hullanak pilótáik, elállitott motorral, hangtalanul a néma erdők fölé, így lebben Pav- lova, a hattyú, a nézők élete fölé, Iasi nőt least, igy engedi, ilyen nagy, néma színházzal ereszti fényes porhüvelyét Pandora a barnaplüss szófá­ra, brávó, na végre! j Pandora nem tud e gyakorlati világról, mély és magányosan tüzelő szemei mit látszanak tudni ■e magányos férfiakról? semmit, egy gyermek ő, Pandora egyedül lebeg a szófa fölött s kirakja az asztalra a szelencéjét, Pandora arany szelen­céjét, ami adott esetben teiitve vau púderrel és festékkel, ámbrás cigarettákkal és megbélyeg­zett levelezőlappal, szipkával és körömpucolóval, parfümmel, fiolával és selyempapirossa'l s némi pénzekkel, mert mégis a főidre szál 1-t most, s tük­röt vesz elő és két kézzel megtámogatja oldalt és hátul a haját. A magányos férfiak között mozgalom indul, egyesek orcájukat öt ujjuk hegyére illesztik, má­sok módisan keskenyreszabott mancsettájukat hosszabbítják, fejek fordulnak, minden ember a fedélzetre, vihar lesz. Pandora zafirszinii italt rendel, de nem nyúl hozzá, Pandora nem eszik, nein iszik, minek neki táplálkozni? Némi földi forgalmat mégis kifejt, amennyiben gyufára van szüksége s a bűvkör megtörik egy gyufaszállal, a földi kontaktus las­san helyreáll. így ülünk, igy élünk, mi ez a színház, kinek köszönjük ezt az ünnepélyt? Óriási fehér macska lépdel most végig a székeiken, a házmesterek szent állata, szeme zöldesen fénylik s mozdula­taiban mindaz a tunya és kegyetlen svindli, amit a költők és Prolim m-ir megírtak, spóroljunk. A macska leül, ásít, szeme zöldesen viccel, Pandora mosolyog, mert városi emberek mindig mosolyognak az állatokra, mintha bocsánatot kérnének, ők maguk se értik, de ez a mosoly egy pardon azon a nyelven, amiről Pandora azt hiszi, hogy az állat megérti. Az állat azonban az orrát dörzsöli s Parrdora figyelme elterelődik, lám. finom kis tenyerével ő is megdörzsöli az orrát, nyilván unatkoznak mindaiketten. Az élet rövid. Pandora körülnéz, élni kell, uraim. A macska felugrik, beszalad a plüss szófa alá, hozza jogai között az egeret, business is bu­siness, ő már fedezve van mára, lezárja könyveit. Pandora újságot kér a legközelebbi úrtól, mosolyok villannak, ahogy eső előtt fényleni kezd a levegő, s szavak esnék, mint az első me­leg cseppek. A macska játszani kezd az egérrel, elengedi, hanyagon megy utána, fél tenyérrel mindig maga elé söpri, gyakorol, a szájába kapja, leejti, utána­megy, nevetgél, néha pofonüti, amíg az egér el­fárad s tiz centiméter távoliban a macska előtt halálos fáradtan, egy életre kimerültén, meg­merevedik, várja a halált. Pandora főikéi, az ur fizet, mennek elíele a lokálból, ismeretlen szobákba, ahol sárga tapéta csillog a falaikon, nehéz és idegen bútorok álla­nak közönyösen, az ágy selyemfüggönyei között még sikolyok lógnak, mint a denevérek, amik el­aludtak itt, mert az élet bonyolult és ezer hangja van s senki nem tudja, hol és mire ébred? A macska lassan az egér fölé hajol, fehér fogai közé veszi a szürke testet és egykedvűen megy a kijárat feié. Az urak illusztrált újságokat kérnek, uj italo­kat rendelnek, köhögnek, mindenki rágyújt, az adósságaira gondol, vagy a makknyolcasra, vagy tudó mi.s én, mire? fPáris, november.) Mára! Sándor. í MAGYAR £ < föltímivesnek földet, £ < iparosnak ipart, keres- ► < ke dőllek kereskedelmet, hi­vatalnoknak hivatalt s a mun- ► < kasnak munkát csak Szlovén- ► •4 > < szkó autó n ómi ájj a hozhat. ► Vándorlás a Bódva felső völgyében Pusztul az élet, némák a hámorok, kihűlnek a kohók — Tönkremegy a 600 éve s iászói ipar — A jászói monostor a hit és tudomány hazája — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja — Kassa, november eleje. Egyhangú vidéken megy a vicinális Kassától délnyugatra, Szepsi irányában. A Hernád völgyé­től nyugatra, egészen az idai hegyek lábáig ka­vicsképződmények töltötték fel a Kanyapta-me- dencét. Ezen a platón vannak sorban a vasút mellett Enyicke, Nagyida, Csécs, Szeszta, Mak- ranc községek. Nagyidától el egész a hegyekig magyar falvak vannak itt, 99 százalékban magyar lakossággal s ezt a szinmagyar területet csak a békecsinálók szeszélye, az úgynevezett stratégiai szempontok mérlegelése csatolhatta az uj állam- alakulathoz. Magyar kisgazdák földje ez, évszá­zadok óta itt gyökeresedett fajtiszta magyar családok művelik itt kis birtokaikat. Mindenki a maga ura, a birtoktipus itt a kisbirtok, mindenki­nek kijutott a földből, mindenki meg tud élni be­lőle, Szepsi a főhelye ennek a vidéknek, forgalmi helyzete adja meg jelentőségét, mert itt két fon­tos útvonal csomósodik. Az egyik a tornai fentér- ség déli meredeke alatt visz Tornának a onnan gyönyörű szerpentinen, czermétercs magasság­ba emelkedik, hogy átvigyen a Sajó medencéjébe. A másik a Bódva felső szakasza mentén utat tör a Szepsi—gömöri hegyvidékre és Jászót, Mecen- zéfet, Stószot kapcsolja a Kanyaptához. Mindkét utón helyiérdekű vasút is halad. A villásan elágazó két ut között terül el a tornai plató. Az egykori tenger kis állatkái vá­lasztották ki azokat a hatalmas mészréiegeket, melyek egymásra épülve megalkották a termé­szet gyönyörű remekét, az abauji Karsztot. A természet templomában Szlovenszkó sok természeti kincsben bővel­kedik, de a tornai plató ezek között is ritkítja párját. Délen merész fallal esik a Kanyapta sík­jára s ez a meredek fal néhol 600 méterre is fel­emelkedik. Sehol sem lehetne felkuszni rajta, mert nincs hajlása. Egykori okiratokban olvashat­juk, hogy ezt a lejtőt s a tetőt egykor hatalmas erdőségek borították, de az oktalan erdőirtás ki- pusztitotta a fákat, az eddig megkötött földet el­hordta az eső és a szél. Ma már ritkaság egy- egy kúszó bokor is. A plató előtt külön kúp szö­kik az égnek, a természet itt a lehordott törme­lékből őrhelyet halmozott fel s a középkorban fel­legvárat emeltek a kúp tetején, amely Torna­megyének volt a védelmezője viharok idején. Torna alatt a viz évezredes munkája két he­lyen is megszakítja az egységes mésztömböt. megalkotva az áji és a csodálatos szépségű szá- dellői völgyet amely eléri a tordai liasadék ter­mészeti csodáit. A tornai plató északi lejtői viszont a Bódva felső szakasza felé hanyatlanak alá. Itt már 30— 40 méteres csupán a sziklafal, de a legszélsőbb ponton. Jászóváralja fölött egy 445 méter magas sziklabércben, a jászói kószáiban tornyosodik fel. honnan szép időben cl lehet látni az egész mesz- sze vidéket. Ennek a koszainak tetején még meg vannak egy régi sziklavár körvonalának nyomai, Jiskra huszitái is tanyáztak benne s a legújabb kutatá­sok eredményei szerint ez a vár egy természe­tes kürtőn összeköttetésben állott a jászói kő­szálban húzódó barlangrendszerrel. A jászol barlang A jászói barlangban újabban megindult kuta­tások ugyanis az egyik fülkében hatalmas latin- nyelvű inskripcióra akadtak, amely kétségtelen dokumentum amellett hogy a sziklavárban egy­kor Jiskra huszitái táboroztak. A jászói barlang még ma sem teljesen meg­oldott tudományos probléma, mert a kutatás mindig újabb és újabb járatokat fedez fel. Szak­körök véleménye szerint Európának legkiter'edtebh barlangrendszerét rejtik a iászói mészrétegek. A már eddig is felfedezett és megnyitott rész­letek csodálatosnál csodálatosabb cseppkőalaku­latokban bővelkednek. Ez a barlang valóban ide­genforgalom központjává tehetné az am úgyis gyönyörű Jászó községet, melynek másik értékes történelmi és müépitészeti rerrrke a barokkstilü jászói monostor is sok látogatót csábit. A jászói premontrei monostor A középkor elején, midőn még irdatlan erdő­ségek és vad mocsarak borították a Bódva völ­gyét, lí. István magyar király hívására megjelen­tek szent Norbert fehérruháju szerzetesei, hogy kultúrába fogják az elhagyott területet. A Bcnc- dek-rend hegytetején építette monostorait, szem előtt tartva Krisztus mondását: „Ti vagytok a kitett gyertya. Úgy világosodjék a ti világosság­tok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó csele­kedeteiteket." „Benedictus montes amabat, Ber- nardus et Norbertus val!es.“ Benedek a hegyeket kereste, Bernát, a ciszterciták alapitója és Nor­bert a völgyeket. így építik az első premontrei szerzetesek fából monostorukat a kies Tapolca völgyszájában, melynek helyébe azután a 18. szá­zadban Mária Terézia kedvelt prépostjának, Szaubcrer Andrásnak idején gyönyörű barokk­monostor épült. Az épület frontját két részre osztja a székesegyház, amely Szlovenszbónak legszebb és legtisztább ba- rokksfilü temploma. A monostor jobbszárnya a konvent épülete. Itt laknak a konvent tagjai, a premontrei kano­nokok, N o v o t n y S. Alfonz címzetes prépost, perjel és Kiss Kolos volt rozsnyói főgimnáziumi igazgató, alperjel vezetésével. Az első emelet hátsó szárnyában vannak a szerzetes növendé­kek hálószobái és tanulótermei. A rend az összes utódállamok területéről vesz fel érettségizett nö­vendékeket, akik a noviciátust Kovács Kandid magister felügyelete alatt Jászón töltik, azután egy évig még itt foglalkoznak hittudományi ta­nulmányokkal, majd a pesti Norbertinum tanár­képző és hittudományi intézetbe kerülnek s a budapesti tudományegyetemen végzik tanulmá­nyaikat. A rendnek jelenleg csak egy miiködö gimná­ziuma van, a most épített monumentális gö­döllői főgimnázium, mig csehszlovák területen a kassai és rozsnyói főgimnázium működését a kormány beszüntette. Bízunk azonban benne, hogy az igazság győze­delmeskedni fog és Norbert tudós fehérpapjai a magyar kisebbség kulturális életében megint el­vállalhatják azt a nagy szerepet, melyre ez a rend hivatott. A jászói rendházban van egy csodálatosan berendezett, milliókra menő értékű könyvtár is, melyben 40 ezernél több kötet áll a rend tagjai­nak rendelkezésére. Vagyonokat érnek a kora középkorból való irhunábulumai, melyeknek fes­tett, aranyozott cimbetiii az egyházi művészet örök értékei. A rendház hites hely is volt és le­véltára rendkívül értékes történelmi okmányok­nak gyűjteménye. A képtárban pedig több művé­szi becsű festmény van. A szerzetes halála Gyászlobogó leng a monostor frontján, ami­kor Jászóra érünk. Meghalt Agáczy Norbert aranymisés áldozópap, a konvent legidősebb tagja. Fiatal korában Nagyváradon tanárkodott, de már évtizedek óta a jászói monostor lakója. Visszavonult, csendes életet élt, mikor papi hiva­tását teljesítette, a természetet kereste fel, gom­bákat gyűjtögetett, a virágokban gyönyörködött. Most ott fekszik a templomban emelt ravatalon s rendtársai halkan mormolják körülötte a halotti zsolozsmákat. A kőszál oldalában van a premont­reiek temetője, sejtelmesen zugó fenyőalléban visz az ut a vasrácsos temető felé, hol csöndes magányban fekszenek a fehér papok. A gyász- szertartás után a rendtagok leemelik a ravatalról a koporsót s felváltva viszik a templom kapu­jáig. Itt beszentelik a halottat s lassan megindul a fehér karinges menet a tó partján a sirkert felé. A pusztuló Jászó Jászó váralját, a monostorhoz tartozó közsé­get a Bódva választja el Jászó falutól. Az egy­kor virágzó, boldog község ma szomorú és le­vert. Ahogy végigmegyek sáros utcáin, csodál­kozva állapítom meg a nagy változást, ami az emberek lelkében végbement. Hiszen alig mennek az utcára, mindenki otthon ül és mély rezigná- cióval vár valami nagy-nagy csodát, amely meg­fordítja a nekibolondult életet, visszahozva a gondtalan jólétet, a vidámságot s kacagást. Elpusztult az Ipar 879 éves múltja van a falunak, csaknem egy ezredév, de ilyen szomorú napokat, mint a mos­taniak, sohasem látott. Itt minden család patrí­cius, törzskönyvét évszázadokkal vezetheti visz- sza. Az ősök mind szorgalmas iparosok voltak, akik verejtékes munkával vagyont szereztek és hagytak hátra az unokákra, akik ma elszegényed­tek. de nem a maguk hibájából, mert szorgalom, munkaakarat van bennük, csak a munka lehető­sége hiányzik. Jászó tipikusan ipari és bányatelepülés. A természet kincsei bőven látták el a környéket. Ipara fejlett volt, csizmadiaipara a miskolcival versenyzett és széles, nagy piaca volt, amely Szik­szóig terjedt. A jászói csizmadiacéh a legrégibb, 1414-ből való a céhkönyve. Ez az ipar most tönk­rement, eddigi piacától elvágták. Bata pedig rá­feküdt erre a vidékre. Csécs, Szeszta, Makranc, Him, a Láncok s a többi község mind Bata háló­jába került. Ha áthajtunk ezeken a községeken, csaknem minden feltűnő helyen ki van festve ez a szó: Bata, a 99 koronás cipőárak meggyilkolták a szepsii és jászói csizmadiaipart, no meg az a „civilizáció", amely a magyar falvakból kiszorí­totta a csizmát. Az adóprés Az elszegényedett, elnyomorodott községre azután kíméletlenül feküdt rá az adóprés. A la­kosság 78 százaléka teljesen eladósodott, a má­sik 23 százalékot az adóhátralék teszi tönkre. Olyan horribilis tételeket vetnek ki, hogy azokat képtelenség megfizetni. A hitel teljesen megszűnt, az emberek annyira eladósodtak, hogy a hitel­szövetkezet váltóra egyáltalán nem ad pénzt. Va- gyondézsmában egy félmilliót vetettek ki ennek a tizedrészét sem tudja a falu megfizetni. A tönkrement emberek A tönkrement emberek jórésze munka nélkül áll. Sovány földjeiken dolgoznak, de ebből alig néhányan élnek meg. Mások mindenfajta munkát vállalnak s napszámosnak is szívesen mennek. Deszkát emelnek, de hát a Ferenc-telep is leg­feljebb 6—8 embert tud foglalkoztatni. A keres­kedelmi forgalom megszűnt, az üzletek panga- nak. Az azelő't virágzó üzletek ma maximum 15 korona haszonnal dolgoznak. Tizennégy üzlete van a községnek, mindnek a helyzete ily szo­morú, Az smerikások Még valahogy jobban megy azoknak, kiknek családfentartója régóta Amerikában van. Ezek kapnak pénzt odaátról, egyikük-másikuk már há­zat is vásárolt belőle. De akik ittrekedtek, most már nem tudnak menekülni sem. A kvóta meg az adótartozások itt tartják őket. Pusztulnak a bányák A vidéknek fő jövedelemforrása volt a bá­nyászat. a föld áldott rétegei dúsan rejtenek an- timón- és vasérctelepeket. A Lipták-vállalatnak 12 antimónbányája volt itt, de az uj viszonyon, között kénytelen volt átadni Rimamuránynak. Ez sem tud azonban semmit tenni, hiszen a le­hetetlen vám- és tarifaviszonyok között Rima- murány ma nem az itteni antimónbányákból szerzi be szükségletét, hanem Boszniából. A bá­nyák pusztulnak s már a síneket is fölszedték. A földreiorm A választásokkal kapcsolatban újból felme­rült a földosztás s most már ötödször kísérletez­nek vele Eddig 2—3000 koronájával akarták holdját kimérni, most, hogy választások előtt ál­lunk, igen kedvező fizetési teltételeket ajánlanak. A nép azonban bizalmatlan és nem hisz az Ígér­getőknek. Ma az egész falu ellenzéki s a ke- resztényszociaíista párt mellett a magyar nem­zeti párt hívei napról-napra szaporodnak. Bo bohnt dér glose Mester Ez mántául van mondva s magyarul annyit jelent, hogy hol lakik az üvegesmester. Ha ezt kérded egy mántától, olyan gorombaságot kapsz feleletül, hogy nem dicsekszel el vele. Jászótól hat kilométerre beljebb, n hegyek között fekszik a régi német település, Alsömecen- zéf. A községnek 3000 lakosa van, ezek mind németek. A legrégibb okirat, mely Alsőmecen- zéfről említést tesz, 1376-ból való, ebben a jászói prépost engedelmet ad egy niecenzéünek három námor felépítésére. A mecenzéfiek derék német emberek, beszé­dük általában nagyon hangos, még akkor is. mi­kor közömbös dolgokról beszélnek egymás kö­zött, különösen a férfinép. Onnan van ez. mond­ják. hogy a vashámorokban megszokták a hangos beszédet, amikről azután a nap nyugalmasabb óráiban sem tudnak leszokni. Mecenzéf lakosai szorgalmas iparosok. Víz­től hajtott hámoraikban ásókat és kapákat csi­náltak. Ha a kassai kereskedelmi és iparkamara háború előtti évi jelentéseit forgatjuk látjuk ben­nük. hogy a mánták ipari termékei egész a Bal­kánra. különösen Romániába, az ókirályságba jutottak be. Ma a község elvesztette piacát, a virágzó vasipar éppúgy a gyarmatpolitika áldozatául esett, mint a jászói csizmadiaipar. A mánták most már a község körüli földeket is megművelik, de a földművelés természeti föltételei igen kedve­zőtlenek. a föld nagyon vizenyős s csak rétnek való. A gyarmatpolitika az egész községet szélső ellenzékivé tette. A legutóbbi községi választáso­kon a lakosság két táborban szavazott: a kom­munistában és keresztényszocialistában 60 és 40 százalékos arányban. Érdekes, hogy tekintélyes és vagyonos kereskedő emberek vannak a kom­munista párt aktív tagjai között, akiket a kor­mány politikája vert be abba a táborba, amely rombolást cs pusztulást hirdet. A német és magyar egységes front konstruk­tív eszméje Mecenzéfcn is termékeny talajra ta­lált és megindult győzelmes útjára. Pefain Abd el Krim végét Jósolja Marseille, november 7. Pétain tábor­nagy Marokkóból visszaérkezett Franciaor­szágba. A kikötőben kijelentette, hogy Abd e] Krimiét a francia és a spanyol csapatok teljesen bekerítették, úgy, hogy senkinek sem kell többé aggódnia a riffkabiío'k miatt. A ka­tonai operáció be van fejezve, most már csak a politikai föladatok következhetnek. — (A szociáldemokrata agitáció honorá­lása.) Selmecbányáról jelentik: A szociál­demokrata párt tegnap estére népgy ülést hirdetett Teplafőn. A község lakossága kí­váncsian várta Csilik Ferenc szociáldemo­krata titkár választási progranibeszédét, de ehelyett olyan véres frázisokat sorakoz­tatott föl a szociáldemokraták fiatal titkára, hogy a hallgató közönség kőzáporral hono­rálta fejtegetéseit. I leltetek Rudolf Vinohrady, Fochová 25 elsőrendű női és úri szabóterme mérték szerint. *1Bsg iSSF Valódi angol szövetek <9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom