Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-29 / 271. (1014.) szám

Vasárnap, november Az ideálisul pontos ars den részvéte a tiétek, de a saját létfentartásom érdeke, különösen a mostani nehéz időkben, nem ■ engedi, hogy a szivemre hallgassak. A közönség végül ezt mondja: Igen, a hazai irodalmai és művészetet kell elsősorban pártolni. Ezt már csak a hazafisig is így kívánja, én pedig büszkén vallom magamat hazafinak. Azt azonban a hazaíiság sem kívánja meg tőlem, hogy olyasmire adjam a pénzemet, ami nekem nem szerez örömöt. Hiszen én azért megyek színházba, hogy napi munkám gondjai után megfürödjern egy kicsit a müveit szórako­zás örömében. Mármost én ehelyett unatkoz­zam? Csináljatok ti is olyan dolgokat, amelyek nekem gyönyörűséget szereznek és akkor nem fogok külföldieket kívánni- Csak azt ne követel­jétek tőlem, hogy olyasvalamiért menjek szín­házba, ami nekem nem tetszik. És ne vegyétek rossz néven, hogy néha megkívánjak valamit, ami nemcsak jó, hanem nagyon jó is. Örülök, ha tőletek is kaphatok szép éneket, de azért egy­szeregyszer megkívánhatom Saljapint is. akinek az éneke nemcsak szép, hanem legszebb. Adja­tok nekem olyat, ami jó nekem és én örömmel kapok rajta. Higyjétek el, hogy jobban örülök a jónak, ha házal, de ha ilyen nincs, akkor enged­jétek hozzám a külföldit. Hogy pedig mi jó ne­kem, ezt, már engedjétek meg, éri magam hatá­rozom meg, mert én vagyok a közönség, szuve­rén ur a magam birodalmában. Melyiknek vau igaza a trilemmában? Mind a háromnak- Mindegyiknek a maga szempontjá­ból- A baj ott van, hogy a szempontok különbö­zők, egymással össze nem egyeztethetők. Csak akkor, ha a művész valóban jót nyújt, ha a szín­ház fel tudja ezt a jót ismerni és a közönség elé viszi és a közönségben van annyi ízlés, hogy csakugyan a jót keresi, nem pedig a tetszetős kiállítású, de silány anyagból való árut. A berlini esetben például a színpadi szerzőknek nincs iga­zuk, mert a mai német drámairás nagyon kevés épkézláb jó dolgot tud adni, valami különös, ver­gődő erőlködésben van s minden erőfeszítése csak a tehetetlenségét bizonyítja. Érthető tehát, ha nem tudja kielégíteni a közönséget és a szín­ház rákényszerül a külföldi importra. Nálunk nincs panasz a külföldi import ellen, mert adnak ugyan elég sok külföldi darabot, de a színházak műsorán mégis a magyar áru dominál. Viszont azonban hiány van igazán elsőrendű énekművé­szekben és az operák ezért rászorulnak az időn- kinti hírneves külföldi vendégszereplőkre, külö­nösen ma, amikor a nehéz gazdasági viszonyok közt élő közönségből úgy kell kicsalni a garast, amiből a színház él. A :kultúréietben is döntő sze­repet játszik a kereslet és kínálat gazdasági tör­vénye és a két tényező összetalálkozása hozza meg a sikert­Egy évet kapott kedvese levágott orráért A véres véget ért szeptemberi idill a po­zsonyi törvényszék előtt. Terhelőén vall az örökre megcsufitott kedves. — A P. M. íl. tudósítójától. — Pozsony, november 28. A P. M. H. szeptember közepén részle­tesen beszámolt arról a nem mindennapi merényletről, melyet Pozsonyi Ferenc köve­tett el kedvese, Brunza Anna ellen. Mint ismeretes, Pozsonyi Ferenc egy langyos szeptem­beri estén találkozott szive választott­jával, Brunza Annával, akivel együtt sétált. Bucsuzáskor Pozsonyi egy csókot kért a leánytól, de a leány nem volt haj­landó a csókra. Pozsonyi erre előrán­totta zsebkését és levágta a leány orrát. A véresen végződő szeptemberi kalan­dért ma vonta felelősségre a törvényszék a bicskázó Pozsonyi Ferencet. Pozsonyi a bí­róság előtt azzal védekezett, hogy halálosan szerette a lányt és tettét félté kény ségi rohamában követte el. Csókot kért a Iránytól s amikor a leány megtagadta csókot, annyira felizgult, hogy haragjában azt sem tudta, mit cselek­szik. Tettét mélyen megbánta. Vallomása után tanúként hallgatták ki az áldozatot, Brunza Annát is. A leány azt állította, hogy Pozsonyi bosszút akart állni rajta és meg akarta Ölni. A vádott ezt eré­lyesen tagadja, A szerencsétlen leány arca teljesen el van csúfítva, mert az orrot teljesen le kellett operálni felső ajkat is hatalmas varrások nyoma csúfítja. A bíróság súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek Pozsonyi Ferencet s ezért egy évi börtönre ítélte. A vádlott és a leány védője megnyugodtak az ItÉlclbon s iiíyaz iosccrőrc emelkedett A leány külön kártérítésért is beperelte Pozsonyit. A büntető bíróság a kártérítés ügyében a leány kérelmét a polgári bíróság­hoz utalta. Nappali prófoaházasságoíí Miss Mary érdekes ajánlata az angol katolikusuk kongresszusán — Parisban megvalósítják az eszmét. Paris, november 27. Érdekes eszmét vetett föl Mary Scharlieb dr. nevű angol írónő a northamptoni katolikus kongresszuson. Miközben megvitatták a hitélet minden ágazatát, szóbakcrült a házasság pro­blémája is, melyhez az Írónő azonnal hozzászólt s azoknak a tragédiáknak orvoslásával foglal­kozott, melyek a házasfelek kölcsönös nem isme­rése következtében támadnak. — Hogy keletkeznek általában a házassá­gok? — vetette fel a kérdést — rendszerint úgy hogy a fiatalok valamilyen módon megismerked­nek s azután hébe-hóba találkoznak. E találkozá­sok során megállapítják, hogy szeretik egymást megtörténik az eljegyzés és azután a házasság. A házasság megkötése után azután bámulattal veszi észre az egyik is és a másik is, hogy csak most kezdik igazában egymást megismerni. Szinte mondani sem kell. hogy a találkozás­nál a kisasszony a legszebb ruháit veszi fel, olyan széppé alakítja át magát, amilyenné csak lehetséges és a fiatalúr is megborotválkozik és igyekszik minden visszatetsző momentumot ma­gáról eltüntetni. Ugyanez a törekvés lelhető fel a beszédben is. Nem magukat adják a fiatalok, nem a bensőjüket terítik ki egymás előtt, hanem az egyiknek is és a másiknak is azon jár az esze, hogy meghódítsa, lebilincselje és magá­hoz láncolja a másikat. — De, amikor a „vásár" megtörténik, ninc^ többé szükség ezekre a poziturákra és egysze­riben megjelenik az igazi én. Most már nincs szükség a hódításhoz szüksé­ges alakoskodásra, most már visszazökken min­den a régi kerékvágásba és azt lehet mondani, két tij ember áll egymással szemben. Magától ér­tetődik, ez a két ember még nem ismeri egymást s csak most kezdődik az ismeretség, vagyis ak­kor, amikor a házasság már megáldatott. Úgy lehet, hogy a két idegen ember azt találja, hogv ők nem egymáshoz valók s amikor ezt megálla­pították, megvan az anyag a családi tragédiára. — Hogy ezt elkerüljük, — javasolta Miss Mary — én azt ajánlom, valósítsuk meg a próbaházasságok intézmé­nyét. A kongresszuson megjelent világi és egyházi férfiak meglepetve pillantottak a szónoknőre, de ő mosolyogva intett, hogy csak maradjanak nyu­godtan, nem lesz semmi baj. — Próbaházasságon én azt értem, — foly­tatta — hogy a fiatalok éljenek együtt az egyik vagy másik szülői házban, de csak nappal... Dolgozzanak együtt, étkezzenek együtt, szóra­kozzanak együtt s legyenek egymás társaságában minél többet, hogy a lehető legalaposabban meg­ismerhessék egymást... Bizonyos, hogy ez a hó­napokon keresztül való nappali együttlét tökéle­tesen lemossa azt a mesterkcltséget, amelyet ren­des körülmények között a flörtölök magukra ölte­nek. Előbb-utóbb igazi valójukban mutatkoznak meg egymásnak és ennek alapján dönthetnek az­után, érderoes-e nekik oltár elé lépni vagy sem? A javaslat élénk vitát keltett és végül is ab­ban állapodtak meg, hogy egyelőre nyugodni hagyják ezt a problémát. A northamptoni katoli­kus kongresszus óta hetek múltak el. Miss Mary javaslatát Angliában talán már el is felejtették, de hogv-hogy nem, itt, Párisban visszhangra talált. Beliy dr. orvosprofesszor ragadta meg a gondola­tot, amelyet most diadalra akar vinni. — Én azt hiszem — mondotta, — Franciaor­szág alkalmasabb talaj erre, mint Anglia. Itt sikerülni fog megvalósítani a nappali próba- házasságot. — A jövő hónapban egyesületet alakitok az eszme propagálására és bizonyosra veszem, hogy igen sok tagunk lesz. A próbaházasság tehát, amely eddig csak operettszinpadokon volt, a lehető legkomolyabban készül belépni az életbe. Nyolcszáznyolcvan autó egy óra alatt Látogatás a Ford-üzemben —- Aki Amerikát a népautóval ajándékozta meg. New-York, november 20, A neve fogalom, könyveket Írtak róla, maga is könyvet irt, világszerte emlegetik: Ford. Ma már mindenki elismeri, hogy a huszadik század iparának legklasszikusabb képviselője Henry Ford. ö az az amerikai, aki nemcsak mérnök, hanem kereskedő is és igy finom ösztönne-1 érzi meg az uj idők uj szükségleteit. Nem csoda tehát, ha minden amerikai utazó, szakember, vagy laikus nem mulasztja el, hogy az Erie-tónál fekvő De- troáit várost, Fordnak a fellegvárát meg ne tekintse. Amit itt lát, olyan nagymértékű, olyan valóban amerikai, amit csak az ameri­kai technikus és kereskedő szerencsés egye­sülése produkálhat. Az automobil mint általános forgalmi eszköz Fordnak a jelentősége abban áll, hogy az automobilt minden társadalmi réteg általános közlekedési eszközévé fejleszti, amennyiben az automobilok tömeges előállítása következ­tében az előállítási költségeket annyira re­dukálta, hogy ma egy Ford-féle olcsó autó csak 260 dollár­ba, vagyis 8840 csehszlovák koronába kerül. De ez még nem minden. Ezt az autót, mint minden más kereskedelmi tárgyat, hoz­za forgalomba és részletfizetésre bocsátja áruiba. A vételkor egészen kis összeget kell lefizetni és a maradékot havi. vagy heti részletekben kell törleszteni. Kényelmeseb­ben és könnyebben nem juthat senki automo­bilhoz mint a Ford-üzem révén. Itt ott felhangzik a gyanú, hogy a Ford autó nem jó minőségű. Amerikában azonban az automobil szakértői nincsenek ezen a nézeten, sőt a legolcsóbb automobilt nagyon hasznosnak mondják és teljesítő képességét magasra értékelik. Hogy pedig a gyakorlatban mennyire bevált azt ml sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a világmetropolisban éppen úgy, mint a vidéken, mindenütt Ford-autókat lehet látni. A Ford-üzem nemsokára a tizenkettedik millió automobil kibocsátásának jubileu­mához ér. Hogyan termel olcsón Ford? Az előállítási költségek csökkentésére Fond két utat vezetett be. Elsősorban mindent, ami a kocsi gyártáshoz szük­séges. maga állií elő. Es ezért koncernjének az úgynevezett verti­kális fölépítést adta, vagyis a széntermelés­től az acéltermelésen át a kész kocsikig. Vannak szénbányái, vasútja, gázgyára, vas­kohója, cemcntmüve, most van épülőben acélműve, van papírgyára, és végül autó- és traktormüve. A koncéra fejlődését világo­san mutatják a produkció adatai. Ford 1903- ban 195 kocsit állított elő, mig 1913—14-ben már 26.500 kocsit s végül 1924-ben kerek 2 milliót. 1908-ban egy kocsi 950 dollárba, ma 260— 400 dollárba kerül. Az USA cég ma 40.000 elárusító helyen 150.000 embert foglalkoztat, A River-Rougei autóüzemben A Ford kocsik előállításának két főhelye Detroitban van, még pedig az egyik a High- land Parkban, a másik a River-Rougeban. Főleg ez utóbbiban állítják elő a nyersanya­gokat és a motorokat, mig az elsőben a többi kocsirészt, úgyhogy az autó összeállí­tása is a Highland Parkban történik. Naponta körülbelül 2000 kocsit gyárta­nak s ezért itt a munka megszakítás nélkül folyik, A kohókban és a gázmüvekben állandóan izzó gőz olvasztja a kovát és látjuk, mint merevedik az vastag réteggé, meleyt lehű­lése után táblákra vágnak és egy állandóan mozgó asztalpályán csiszolnak. A kályhák­ból egy év alatt másfél millió méter hosszú, körülbelül egy méter szélességű üveglemez folyik ki, olyan hosszú üvegszallag ez, ame­lyet kétszer lehetne lefektetni Kassa és Prága között. * S amint a munka itt megszakítás nélkül folyik, mindenütt ugyanezt látjuk. A főöntő­dében 37 kupolakályha áll egymás mellett, amelyek naponta körülbelül 1000 tonna nyers vasat dolgoznak fel. A formákat olyan gépek állítják e1ő. amelye­ket siiritett levegő hoz mozgásba. A forrnák azután azonnai futópályára kerülnek, a ku­polakályhák előtt szaladnak el, ott azután folyó izzó vassal töltődnek meg és jó dara­bon továbbszaladnak, hogy kihűljenek. Amint rendeltetési helyükre jutnak, a még izzó öntvényt kiveszik a formákból, az üres formaszekr énykék ismét visszaszal adnak a formagéphez és újból megkezdődik a soha meg nem szűnő, döbbenetes arányú körfor­gás. A formákból kikerült öntvények pedig azonnal a tisztítóba kerülnek, itt munkások veszik kezelésbe, csiszolják, rendbehozzák őket, mindez pillanatok alatt történik. Nem könnyű ám a formám Uh elvben a munkásnak a dolga, nem könnyű különösen nyáron, ami­kor Amerikában negyven fokos hőhullámok ömlenek végig. Ilyenkor nagyon gyakran kell kicserélni a forma műhely munkásait. Stoppoló órával végzik az ellenőrzést Hasonló a rendszer a többi műhelyben is. Abban a csarnokban, ahol a motorrészek előállítására szolgáló gépek állanak, a futó­pályák, az úgynevezett conveyorok egyik géptől a másakhoz szaladnak és az emberi munkát teljesen feleslegessé teszik. A munkának még a legapróbb részlete is előr e pontosan megáll api tott és^ a szükséges időt stoppoló órával mérik. Minden munkásnak napról-napra meghatáro­zott időn belül ugyanazt a munkát kell végeznie, úgyhogy a legnagyobb gyakor­latra és tökéletességre tesz szert. A7 egyik lyukat, fúr, de egyszerre legalább hatvan--------------­Éf iíSZfJ I Theoáor Easch Hadi*. *d 3221 tutaja, n. Jiruus CZfSSlIl€SSlÖ PraluUímiFiSsR&D. 3399 jÉeBEsÉ^y Majryarok részére é°'o árengedmény. darabon, a másik a lyukakat csavarmenettel látja el, megint egyszerre az összest, hogy időt takarítson. Az időmegtakarítás tehát a Ford-müvek legfőbb elve, mert az idő pénz és minden időpazarlás meg­drágítja az autót. A kocsi összeállítása A motoroknak és kocsiknak egybeillesz- tése is futópályán történik. A conveyor men­tén pár lépésnyi távolságokban munkások állanak, mellettük állvány azokkal a részek­kel. melyeket az előttük elszaladó kocsiba azonnal be kell épiteniok. Abban a pillanat­ban, amint a motor vagy kocsi elszalad előt­tük, mintha automaták volnának, felemelik karjukat és elvégzik feladatukat. Nem olyan nehéz ez, mint ahogy olvasás közben gon­dolnék, a conveyor elég lassan halad, a fő­dolog mégis az, hogy halad, mert igy meg­kíméli az üzem az emberi kéz munkáját és minden munkáshoz munkafeladatát automati­kus utón szállítják. Nem kell várnia esetleg késedeimezö munkástársakra, nem kell ma­gának elmenni az anyagért, munkahelyén minden elő van készítve. Ez a rendszer nem zsákmányolja ki a munkás fizikai erejét, mert túlerői tetésröl szó sincs. Azonkívül, ha valami baj történik, hiszen a munkások sem gép^k. bármelyik munkás megállíthatja a futópályát. A kis állványra pedig, melyen az automobil felszereléséhez szükséges részek vannak elhelyezve, óráról-órára külön con­veyorok szállítják az anyagot. A kocsi össze'llitása a futópályán rövid néhány pillanat alatt megtörténik és a futópálya végéről a kész kocsi azonnal a montage-csarnokba kerül. A kocsik elszállítása Ha a kocsit a detroiti kerületben rendel­ték meg, akkor nem szállítják vonaton, ha­nem a kocsi azonnal kifut a megrendelőhöz, ha pedig távolabbi vidékre rendeltek, akkor az országban különböző helyeken felállított 35 montage-állomásra szállítják őket. Minden 1 rész a legtökéletesebben illik egymásba és ezért ha valamelyik rész elromlik, azonnal ujjal pótolható. Ez az üzemek normalizálásá­nak és pontosságának legtökéletesebb foka. A gazdasági és kereskedelmi elvek a legtökéletesebb takarékosságban érvénye­sülnek. A legkisebb hulladék sem vesz kárba, még a legkisebb darab fát. papirost is fel­használják, az egyik a kohóba kerül, a másik a fényképészeti műhelybe, mindez legalább egy millió dollárt takarít meg egy esztendő­ben. Az üzem nagyságához mértek a szük­séges többi intézmények is. Két tengeri gőzös szállít 13.000 tonna vasércet Michigan ércterületéről River-RougMia és 1000 négy- tengelyű szénkocsi szállítja a szükséges szenet a saját bánymíivekből, melynek rétegei két méter vatagságnak és szén­tartalmukat 600 millió tonnára becsülik A szükséges fát az északi Michigan óriási erdőségeiből hozzák, amelyek szintén a Ford-c-ég tulajdonai. A munkásság szociális helyzete A Ford-üzem a lehető legtökéletesebben gondoskodik alkalmazottainak és munkásai­nak jólétéről. Mindenkiről gondoskodás tör­ténik. ha valami véletlen szerencsétlenség megfosztja munkaképességétől, de már kü­lönböző óvatossági rendszabályok igyekez­nek a munkások testi épségét biztosítani. A műhelyek ragyognak a tisztaságtól, hatal­mas ventillátorok szállítanak friss levegőt és a nyári hónapokban is mindig friss ivóvíz áll mindenkinek a rendelkezésére. Mindenütt orvosi segélyhelyek vannak és a betegeknek 500 ágyas Ford-kórház áll rendelkezésre Még a munkások fogápolására is gondosan vigyáznak és mindenkinek kötelessége éven­ként kétszer ingyenes fogászati vizsgálatnak alávetnie magát, A munkás bére naponként legalább 5 dollár és igy mindenkinek ^ módjában áll hogy jövedelmének egy részét az üzem takarékpénztárába helyezze, ahol 14 száza­lékos kamatot kap. A Ford-üzem munkásai eddig 25 millió dollárt takarítottak meg. Külön osztály veszi át a munkások kívánsá­gait és panaszait még házi ügyeikben is idefordulnak és jó tanácsot kapnal. Ha ezt a rövid áttekintést végiggondol­juk erről a pompás ipari szervezetről, bá­mulnunk kell Fordnak hatalmas szellemén és még Amerika is. ahol Fordsze-rü egyéniségek nem ritkák, a legnagyobb tisztelettel és büszkeséggel beszél arról az emberről, aki epek a technikai nagy tettnek a megterem­tője volt. Húsz év alatt vitte végbe Henry Ford nagy müvét és megajándékozta Amerika népét a nép­autóval. Ez a legnagyobb ipari teljesítménye a huszadik századnak és csak az fogja felül­múlni Fordot, aki az olcsó repülőgépet aján­dékozza az emberiségnek. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom