Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-28 / 270. (1013.) szám

4 Szombat, november 28. ymGAIJMGIAÍtfffRrAP Penicskn Nálunk, magyaroknál Jórsáka, Jóska lett vol­ttá, de a morva falucska, ahonnan ideszakadt köz­legénynek, Pepicskunak becézte. Pep'csiku kedves és ideális prototípusa volt a fajának. Színtelen-szőke Iobogós haja volt neki, meg szóiké, ritka-szálu szempHílája, nrlmt a fiatal borjuknak, a szeme pedig naiv, fénylő, vizes-kök, bárnész két bogyó­Hidi-Péter Borcsáva!, a írissüábu és kedves- szavai magyar cselédkével egy estén ismerkedett meg, amikor inge rk ed ős és zabolátlan bakateropó- vad kedélyes „rnauctát** harsogott a lány felé. Borcsa gyeretomó-d felujjongott a tréfára és hun­cutul vísszabókolt. Pepiesücu természetesen ott maradt a kapuban és a két ide genfi elícü, idegen- szám eselédsors ismerkedni kezdett- Eleinte je­lekkel értekeztek, aztán a fiainak kibukdácsolt a száján egy-két magyar szó is és a végén szépen megértették egymást. Na meg aztán nem Is volt valami elvont a témájuk. Azontúl Pepicsku minden este tisztelgett Bo- risikáná'l. Nem a konyhában — az ki volt kötve még a félfogadás napján —, egyelőre csak a gangra merészkedett, a konyhaajtó elé, athol csendesen elüldögélt a falócin. Ez már a második stáció volt, a kaputól a gangig. Ennél már csak az volt boidogíitóbb vív­mány, mikor egy este — ó vágyak beteljesedése! —- beesett, betáncolt, bejöhetett a konyháiba. A naccsága maga hívta, hogy nagy munka van bent, ha akar, segíthet Boriskának. Pepicsku nyakig beleesett a boldogságba, látva, hogy a lány egys;zerü szivében is nyiiogaí- ja az ajtót és örömes elégedettség pirosszin stráf- ját tűzte a mellére, amint a derűs kis polgári konyha hősévé avanzsált­Lassan mindenki megszokta Peplcsiknt, mim-t egy régi és kedves kis Ism-lomot, igyekezett hasznosít a,ni is magát, többször ngorkás üvegeket cipelt el a kautiubók egérfogót fabrikált, este ci­pőt tisztított és Boriskának ő hozott be vizet meg fát. A konyha is ragyogott, citomáskodoft, mióta a lány minden nap szeretettel, vággyal Pepicsku jöttét leste. A tepsik hátán fényiuintákat smirgli­zett szimrnetriásan és a komisz csipkefiiggönyke szegére piros papír rózsákat szrmozott. Sokat beszéltek a szerelemről a munkatlan. esti órák csendjén es Pepócsku a távoli morva falucskát ismertette, ahová a szolgálat után ma­gával viszi a lányt, megcsókolták egjrrrást sok­szor, fiatalosan, erősen, aztán Boriska vacsora­maradékkal, délről elteüt süteménnyel ksnálgatta a fiút. így ment ez minden este. Pepicsku hazament Morvába. Boriska oda- boriit a vállára és idétlen, nyávogós. fájós hang­gal sirt és egy pakkocska pogácsa szimbólumában nyújtotta át a szeretetét- Pepicsku is sirt, de enyhébben és említette, hogy mihelyt megszerzi , az iratokat, eljön és megeskíisznek. Aztán magam láttam Boriskát, mikor egy hó­nap múlva levelet kapott Morvából. Mosogatás ‘ közben toppantott rá a meglepetés és azonmód , vizesen és boldog mohósággal utána kapott a le­vélnek. Ez állt a levélben: „ . . . Kcdvesz én Bo­riska. Ifchon leni holdak- Mén uszony enyém evet 1 maga sütemin, ió volt neki. Köszönünk. Pepicsku-** ' Hidi-Péter Borcsa, Tiszabe-cs szolgáló, szerel- 1 mes, tiszta, primitív gyermeke, ámultán olvasta az Írást. Kifutott kéményhusu arcából a vér és \ könnyesen, alázottan, eltorzult szájjal belenézett ( a levegőbe. Hiába vigasztaltam, hogy hát majd , lesz más, a férfi mind ilyen, az urfaita se jobb — ‘ nem használt serrrn.it Csak sirt, sirt esetten a fáj­dalomtól. mint egy gyerek­Estefelé mégis e’enyhüit, csendesedett. Egy­szerre megszólalt csendesen, inkább önmagának 1 szólt, mint nekem: l — Nem baj. Jobb is így, legalább hazamegyek i Becsre a krump’ivájáshoz ... t H:di-Péter Borcsa lelkében valami ataviszti- r kus, föíldszagu. kukorlcahántós emlék foiíotta holt- tá a fájdalmat. Nagy Mid. e & budapesti csehszlovák konzulátus m©gs?ar okunk állairapolgávsisof ígér Repatriálásra szólítottak föl egy bírósági fő lisztet — Odaát gavalléria — itthon jogfosztás — Sa ját tudósi tónk tói — Komárom, november 27.— Míg itt az-t kell sajnosán tapasztalnunk, hogy mindenkinek illetőségébe és állampol­gárságába belekötnek és ezrével tolnák át a határon az itt települt magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, addig Budapes­ten ennek homlokegyenest az ellenkezője tör­ténik. A budapesti csehszlovák konzulátus a szivén viseli az itt született és odaát élő ma­gyar véreink sorsát és azokat repatriálásra hívja fel, amint az alábbi hivatalos levélből is ki­tűnik. Jókai Lajos, tasi járásbíróság5 irodatiszt aki Komáromban született és itteni őslakos család tagja, korábban a komáromi törvény­széknél teljesített szolgálatot, íö év óta pedig a tatai járásbíróság ’roda- főtisztje, tehát kétségte’en magyar állam­polgár. Magyarországon nem történtek olyan cif­ra dolgok, mint Csehszlovákiában, hogy ki­neveznek magasabb rangoszíályba bírákat és állami tisztviselőket és egy hét múlva azt közük velük, hogy állampolgárságukat meg- semmisi tették. A budapesti cseh konzulátus ellenben fi­nom hivatal, amely az itt született magvar ajkú állampolgárokat visszacsalogatja. íme Jókay Lajoshoz intézett levele, mely magyar nyelven ;rva ekképpen hangzik: T ekintetes Jókai Lajos járásbirósági irodafoíiszt urnák Tata A szlovenszkói teljhatalmú miniszté­rium 43641—25. számú rendeleté folytán felliivat'k, hogy magyar á'lamnáí viselt tisztségéről a je­len felhívástól számított Í5 napon belül köszönjen le, mivel ellenkező esetben fenti minisztérium az 1879. évi L. t. c. 30. § értelmében fog el­járni és személyére nézve a csehszlovák álamipolgárság elvesztését fogja kimon­dani. A jelen felhívás vétele után a fenti határnapig szíveskedjen válaszolni. A kon­zul helyett Lankai dr. s- k. A konzul ur megható fgyelmét c*ak ép­pen az a lényegtelen körülmény kerülte ki, hogy mi lesz Jókay Lajossal abban az ecet­ben, ha„csakugyan lemond 15 nap alatt hiva­taláról a magyar államnál, folyósit-e részére a cseh állam nyugdijat, vagy átveszi-e szolgáltába? Mert az a megtiszteltetés, hogy a teljha­talmú miniszter hajlandó Jókay Lajost cseh­szlovák állampolgárul elismerni, ezek nélkül yen piától értékűvé válik. Mindenesetre érdekes eset az áLampolgár- sági dzsungelben Jókay Lajosé. Hazug eset volt amikor a teljhatalmú miniszter vasuta­soknak. csendőröknek fináncoknak megta­gadta a nyugd”a‘, mert a pröletárd!ktataira alatt nem tudtak hazajutni e erriatt a fejükre citálták, hogy közben a mavyar államot szolgálták, tehát a csehszlovák állampolgár­ságukat elvesztették. Néha a teljhatalmú mtetetemte-r te lágyul a szive, de úgy látsz'k csak olyan ese­tekben. amikor arra nincs szükség. A predmosti lelet A század leguagyobbarányu preh'sztorikus 'eVedezés* — Kőkorszakheli tömegsírok — A legrégibb emberi kéztől eredő skulptura A tekintélyes Mustrái ed London News legújabb számában egy kiivá-.ó angol tudós az idén felfedezett predmosti leletekről azt írja: „As wonderíul as fche Tutankamen iind.“ Ebben a rövid mondatban nagyon sok van. Tulajdonképpen egy sorba helyezi a pred­mosti leleteket a világszerte olyan óriás' fel­tűnést keltő faraósir feltalálásával. Első pilla­natra azt gondolná az ember, hogy gazdag kincseket találtak Predmostban h'szen a luxo- ri királysflT is* mérhetetlen k'nőseket takart. Az uj lelet nem hozott sem kincset, sem drá­gaságokat. Rengeteg csont • és kőszerszám, ezenkívül apró szobrocskák és használati ár- gyak kerül.ek elő a föld alól, amelyeknek ter­mészetesen óriási jelenlőségii tudományos ér­tékük van. Predmost egy kis morva falucska, Prerau közelében. A község közelében termékeny la­pály terül el, amelynek északnyugati részén mészkőből álló domb feksz’k. Az altalaj főleg mészkőből áll. Az évezredek a repedéses mészkőbe rengeteg barlangot és folyosót vájtak, agy hogy a vidéket ezért termékeny­ségétől eltekintve morva karsztnak hívják. Két felületi folyó szánba végig a vidéke* a Mórává és az Orda- Ezenkívül egy földalatti vízfolyása is van a „Haná“-nak, ahogy az ot­tani lakosság a s'ksá.got nevezi — a Punkva. Ez a kis fo'yócska földalatti barlanglabirin­tusban folyik. Tömeglakások a föld a'aít A Hana-s:kságot már a legrégibb ko­morban lakták. (Chdleén.) Tekintettel arra. mgy azon a természetes útvonalon fekszik, amelyen keresztül az ember valószínűleg bel­ső Azs'ából ide vándorolt, már a legősibb dők'tö'l kezdve volfak telepesek Hozzájárul ehhez az alkalmas fekvéshez még az a tény is, hogy a vidék valamikor rendkívül gazdag ehetett vadban, halban egyaránt- A vidéket ebben az időben valószínűleg sűrű erdőség bori tóttá. Az ősember védelmi szempon'ból őkép barlangos vidékeken élt, ahol a termé­szet Önként nyújtott neki véde’met. kéteégte- . nül sok ellensége ellen. A földalatti Punkva ólyócska különböző időszakokban káváit és ‘■'hagyott bariauglabirhTusai kiváló menedé- cet nyújtottak a predmosti ősembernek. 1898-ban kezdik a tudósok első Ízben áfkn- atir a barimig rendszert. Ahso’on dr. a leg- íjabb leletek fe'fedezőte 1905-ben több na- x>t tölt a barlangban- Már akkor az a meg­győződés érlelődik meg a tudósokban., hogy t barlang rendkívül gazdag lelőhelye lesz a Tkot'czakbeli ember in ara dvánvainak A szö­rnyén yos barlang valaha valóságos tömegla­Az Un lélegzése | könnyebb, szabadabb és kellemesebb lesz, a do­hányzás és a szeszes italok kellemetlen ize azonnal megszűnik, ha naponta |j| AlPA I menthol-sósborsze- l|| szes oldalfal öblö- m geti száját. Ez je­lenleg a legjobb és legolcsóbb szájápo- «| 1# szer. Vigyázzon arra, hogy jól zárt és sértetlen üvevet kapjon ami az u'án- tÉ zatoknál nem éle­zik. Vigyázzon és mást ne fogadjon || eh mint a valódi ALPA gj MENTBŐL SOSBORSZESZT. || •Mindenütt kaphatói kás lehetett. Az ott talált rengeteg csont és . Használati tárgy töredékei után ítélve egyes időkben zsúfoltan élhettek itt az emberek. 3 és fél méteres medvék A rengeteg maradványból hosszas vizs­gálódás után kiderült hogy az edd'g ismert ■ kőkorszakbeli rétegek m’nden egyes tagja képviselve van. Az Acheuleén. a Moustérien, Auriiguacíen. Magda lén hu. Solutreén nyöma’t egymás után sikerűit felfedezte. A legor'mi- tivebb ősembertől a fiatal kőkorszakig lakott volt a predmösíi barlang'abiriivus- Rendk:vül érdekesek voltak azok a csontvázak, amelye­ket a kulterrétegek között hálálták. Az orosz­lán. hiéna, rénszarvas a farkas és barlangi medve csőn'vázának órási tömege került ki a harangból. Meglepő nazv. eddig hat teljes csontvázát sikerült össze állitenn a bar Hugi medve hatalmas péMánva’bóh Az áha* hátsó ’á'Kten áTlva elérte a 3 és fM matert. A kőkor- beü embez bátor leeénv lehetett amikor ez* * 'iata1,n,a<; á’b'ot megtámadta A f/'e,ir,etes ál­lat meg na.g^mbb vob mint a brrhedt amer'- ka! gr'zz'v medve, melyet ló1 teje zéróit vacl-'^r h r'Ván m°r me0'* átrakni. Rn-v bel veti 26 hód csont váz a* találtak. Az állatokat való^zl- m'tleg va’am-1' V?>faQ-z*rAf3 érhette és pusz‘it- l,atfa el ew belvon. KtiT«Vben ’T na>gvr«n gva- kor: cson*vá7niV arra mutat, hnev baldan nagv számban <Nlicf*eV bt ezek a ma, úgy­szólván kipusztult rágcsálók. A mammubtemető A barlangrendszer pontosan átkutatva tea'dónké ppen még nincsen. Még hatalmas munka vár a régészekre, akik a barlang fel- kutatlan részeit fogják majd felásatm. Vannak egves ágai. ahová még ember be sem tette a lábát. Az eddig’ teletek gazdasága után ité’ve az eltemetett és nehezen hozzáférhető folyo­sókban és fülkékben is gazdag zsákmány akad majd. Az ősember azonban nemcsak a barlangokat lakta. A síkságot resztem bebo­rító lősz (sárga dituviális agyag) között is akadtak már régóta olyan dolgokra, amelyek­ből a vidék hteden? 'akottságnra leheltet kö­vetkeztetni. így 1571-tem egy óriási á'lar ('Mrttmmteh) agpmrait találták meg. Később 1878-ban osztrák archeológusok k:mu‘atták az ősember nvonunít a lösz rétege5 között. A leletek inted lobban szaporodtak. Néhány év- tizeddel ezelőb otean mennv'«ér,'ii mammnt- c són tokát falábak how arra adrHg n°m vol* oélda A csontok méfAn'a«tag réteget alkot­tál T orma számira feküdt itt csont csont mellett Valóságos mammuttemető volt itt. Az 1924-es felfedezés Az óriási csonttömegre jellemző, hogy egy morva spódiumgyár éveken át bányászta a mammuícsontokat, hogy iparilag felhasz­nálhassa. Rengeteg mammutagyar is akadt- Ezeket szintén ipari célokra használták fel. Lehet, hogy itt egy óriási d'ihiviális maimmut- temető volt valamikor, rrrnt ezt a rokon ele- fán:oknál már régóta feltételezik, de eddig nem találták meg. Tavaly a löszben árkor ástak. A mammutcsontréteg alatt egy sereg kősz-erszámot. fegyvert és emberi csontot fe­deztek fel. Tüstént értesitették a brünnj mú­zeumot és jelen tettek a felfedezést- A prehisz- torikusok 1925 tavaszán rendszeresen kezd-* tek kutatni. A kutatások elhrte kevés ered­ménnyel kecsegtetek. Nyáron azonban óriási felfedezésre akadtak. Tömegsír a kőkorszakban A legrégibb kőkorszaknak megfelelő idő­ből származó tömegsírra akadtak a tudósok. Amikor egy-egy ősemberi koponya felfede­zése óriási feltűnést keit, addig itt, 12 te’jes felnőtt csontvázat és 3 gyennekcsentvázat találtak. És még na.gyobb lett a tudósok meg­lepetése amikor a híres neandertah „majom- einberrel“ egyidős koponyákról azt a követ­keztetést voHak kénytelenek 'evonni, hogy a predmosti ősember alig különbözőt* valami­ben a modern européer tői, sőt átlag 100—200 kőbcmriméterrel több agyvelete volt. nvn1 a modern fehér fajokná’ szokot* lenni- A leg- uiabbar! készült rekonstrukciók ped5g azt mutatják hogv a predmosti faj annak dacára, hogy a legös'bb kőkorból való. nem muteia azt a vad ma:omszerű ábrázatot. amilyennek az ősembert szeretik ábrázolni Különösen a nők voltak rendes, aránylag szedd arcvoná- suak. A sér boksza 4 méter szélessége 2 és fél méter vo't. A s’’r szélei* ha-*^teas mammvt- vál'rso1"1 okbó1 készítették. Fö’éje peö’e egy réteg kő kerül*, amelynek céllá az lehetett, hogv a ragádorokat fávolíartea a hatett^bMl. \ cson'vá’raVon .cérütesi nyomot nem letetett felfedezni. Tetei tettel arra. hooy vaiós^teü- teor eeyszerre temették el a holttesteket, jár- vánvos btee0^érniük ejtettek áldozatul a csontvázak haijdani tulajdonosai. Művészet a kőkorszpH^ Mint a legtöbb lelőhelyeken, úgy itt is egy csomó szobor és más művésze*' tárgy került ki földből A predmosti müalkotásol főleg ezért érdekesek, mert a legrégibbek fc téren. így itt találták a legrég’bb emberi arc durva ábrázolását. A kerek mészkőkavicsba két szem, orr és szál van belevésve. Hasonlít a gyerekek prlmitiv rajza hoz. Egy kis agyag- bábu is került ki a fö’d alól. Hogy a legrégibb gyerek;átékszer-e a k:s szobor vagy más célokat szolgált, eldönteni nem lehet. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a mamutcsontból faragott kis guggoló alakok fédesek voltak. Tény, hogy nagyon hasonlítanak a vadak bálványa5ra. Érdekes egy mamu'szobrocska is. A rendkívül ügyesen faragott .kis állat­szobrocska a pTehisztOT’kus művészetnek va­lóságos remeke. Ezenk'vül rengeteg rajzsze*- szám. fegyver és más haszná’ati tárgaí- került ki a rétegekből. A predmosti lelet rendkívül gazdagságánál fogva méltán sorakozik a XX. század Icgnagyobbarányu régészeti felfede­zéséhez. Az anyag teljes tudományos fekte- gozása után alkotható csak t'bzta kép a rend- kivül gazdag lelet jelentőségéről. IGOOOOOOOGOOGOOOG^ GOOOG0GOOGGOGG 1 i mindenféle fajtában vadasa ó L' ' sport- és önv.'delemre, vala Q O rHlsilHl!! iCílIti mint az összes kellehek első- Q O i üti I I i)I IHiüi rendű kiviteibou szaviuossá^ O © «t» mellett © s *ftP S olcsóbban, § Ó 111 ' ÍJimint mnshol © O) ISI , "■f5|C8ak,s a re>ri Q © 1U li Ul közismert ^ © § „t«®w^ira€a“ mS § | 3»rísöa ss., %oíS!fhova 48. v^ároitidi. | Q Kedvező feltételeit mellett ki cseré lünkíjkilőtt 3 Q • fepryveteket nlakra. “ 9 g noő« dríefsuéH «t l.— g O'0O0OOO0OOOOO0-GGGOOOOOOG0GOOOOGt SérvSsen szenvedi ■§» Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. nere. comb és kfttdöksérvné! ’ a mi tökélete­sített rngónélkiill sérvkötönU. mely éjjel js hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has. gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- nell has- hát- és melimelegitö JVöiea*' KSlszeriiáz Braüsiava, Oun:i-a. 51. Árjegyzék (tigyen A vidéki lelek még aznap elintéz tétnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom