Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-28 / 270. (1013.) szám

Szombat, november 28. yimGAlMA(TfÁÍnflRW> jvMÍimk wamamm/tamBmemmummsaKamm I K[»'w©M(B3»e■• S*«BB»i»®atf | l\ÉMSjítSB mieiittll | A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi siáma. 16 oldalon felenik meg A P. M- H. holnapi száma a „Magyar Vasár­nap" cimü irodalmi melléklettel együtt a szoká­sos gazdag politikai, közgazdasági és napi anya­gon, eredet! sport-, sakk-, mezőgazdasági és rádió-rovatainkon kívül kitűnő eredeti riportok­kal és tudományos, művészeti és divatcikkekkel jelenik meg. A tartalomból kiemeljük a kővetke­zőket: Berkes Imre: Lélek nélkül (novella), Seb esi Ernő: Forgószél (tárca), Rá ez Pál: A paraszt (elbeszélés). Darkó István: A belá­tás (egyszerű történetek). Mára! Sándor: A régi Móntmartre (párisi levél). Avasy Sándor: Vörösmarty jubileumán* Darvas János: Hall­gatás (vers). Győry Dezső: Rádió (vers). Em­ber Tamás: Fehér papírlap az asztalon (vers). Tamás Lajos: Törpeségbe bájunk (vers). T é- rey Sándor: Spleen (műfordítás). Vozári Dezső: Hárfada! (vers), öfvedl László: Ma­gunkért halni (vers). T1 c h y K^mán: Bátor Miklós önmagáról (Lévay József levelei)- J a r n ó József: Bassermann Becsben (színházi cikk). Seh öpl in Aladár: Az idők sodrában. Bodor Aladár, Somlyó Zoltán, Simon Menyhért, G ö g h Illés versel. Egy magyar művész élete Prágában (riport). Szilárd János: Furmányos históriák. A gyászoló poharak (riport). Neubauer Pál dr.: öngyilkosok (riport a lélek birodalmából). S z v a t k ó Pál dr.: Franc’a- ország története (Gondolatok Balnv'líe müvéről). Győry Dezső: Szlklay Ferencről (íróink arc- képcsarnoka). E p e r j e s-P r e s o v (Képek Eperjes közehnuUlábó! és jelenéből)- Szóm- bathy Viktor: Élet (karcolat). Vécsey Zol­tán dr.: Svájci tudós a szlovenszkól magyarok­ról (tudományos c!kk). Abd el Krím bosz- s z u j a (párisi riport). Sáros adja Európa legszebb drágakövét (szlovenszkól ri­port). Az irodalom országútién (Irodal­mi hírek a nagyvilágból). A British A c a- d e m y a magyar tudósokról (budapesti levél). Verfaine-f ordítások (könyvismer­tetés)- Látogatás a Fór d-ü zeniekben (newyorkl riport). A beteg szív (tudományos cikk). A moszkvai sakkverseny táblá­zata (a legsz#irá.c!ósabb sakkeseménv számok­ban). Farkas István: Faragóék Loson­con (színházi riport). Elhalasztótok a nemzeti p'rt rimaszom­bati bankettjét. Rimaszombati tudósitónk je­lenti: A nemzeti pártnak Törköly József dr. szenátor tiszteletére mára tervezett bankett­jét közbejött akadályok miatt december 1-re halasztották el, miután a párt megválasztott összes képviselői és szénáéra! csak a keddi napra tudták megjelenésüket garantálni. A nemzeti párt rimaszombati pártvacsoráját politikai szempontból is nagyjelentőségűnek tartják, amennyiben a további harc módoza­taira nézve itt súlyos kijelentések elhangzá­sát kombinálják. — (Papválasztás Csa'lóközaranyoson.) Komáromi tudósítónk jelenti: Szerdán folyt le Csa'ilóközaranyos község református egy­házközségében a papválasztás, amelyen Fü- löp Zsigmond bankigazgató, egyházmegyei tanácsbiró elnökölt. A ®ves választási küz­delemből Tóth Béla komáromi helyettes lel­kész került ki győztesen, akit a gyülekezet 93 szavazattal, egy szótöbbséggel választott meg Zsemlye Lajos losonci teológiai előadó­val szemben. — (Szabó Dezső elutazóit Ko'ozsvár­ról.) Kolozsvári tudósitónk jelenti: Szabó Dezső aki néhány nappal ezelőtt ideérkeze.t és akinek az volt a szándéka, hogy féléve* tölt Erdélyben, a tegnap délelőtti expre^sze1 váratlanul visszautazott Budapestre. Szabó Dezső ki.»e7enfe<te egy újságíró előtt, hogy bizonyos lelki indAzpoz'ciók kényszeri tik a távozásra. Hirtelen tör ént elutazása magyar kultúrkörökben nagy feltűnést keltett. Zavarosok a budapesti egyetemen Az éjjel Ismeretlen tettesek leszedték a tantermekben kifüggesztett feszületeket — Az if­júság lelgazoltaíía a zsidó hallgatóságot — A rektor rendet teremt Budapest, november 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti tudományegyetemen ma ismét sajná­latos zavargásokra került a sor. Már a kora reggeli órákban diákcsoportok szállották meg az egyetem bejáróit s a. kapun belépőknek csak kellő igazoltatás mellett engedték meg a tanter­mekbe való belépést. Az éjjel ugyanis eddig fel nem derített ismeretlen tettesek leszedték a tantermekben kifüggesztett feszületeket, a magyar Hiszek­egy falra fiiggeszett táblát kiszakították a kereteikből s azokat Szentmiklóssy rektor elöadóasztalára helyezték. Az egyetemi szolga a reggeli takarítás alkalmá­val jött rá erre a minden valószínűség szerint éretlen s buta gyerekcsinyre, melynek természe­tesen hamarosan híre kelt a kora reggel az egyetemre sereglő hallgatóság között. A keresz­tény nemzeti érzelmi ifjúság a tettek elkövetőiben a velük harcban álló zsidó ifjúság kezét látta s ezért — az egyetemi hatóságok intézkedését meg sem várva — önkényesen akadályozta meg a tantermekbe igyekvő hallgatóságnak az elő­adásokra való belépést. Ez természetesen ellenállásra talált a leigazoltatok diákság körében s itt-ott tettlegességre is került a sor. Később küldöttség kereste fel Szentmüdóssy rektort, hogy az esetet bejelentse s kellő orvos­lást kérjen. A rektor megígérte, hogy a legrövidebb Időn belül szigorú vizsgálatot Indít a tettesek fel­derítésére s ellenük az egyetemi szabályok értelmében fog eljárni. A küldöttség nagy megelégedéssel vette tu­domásul a rektor válaszát és ezután elállottak az igazoltatástól s csendesen a legteljesebb rendben folytatták az előadásokat, ki eset ért­hető feltűnést és izgalmat okozott nemcsak az ifjúság körében, hanem az egész fővárosban. Paüavido! Alfonz őrgróf Hamis üárlnáiási pőre Ottó királyfi pónüova — A vádlott Zita királyné kihallgatását is kéri Becs, november 27. A belvárosi járásbíróság kényes rágal- mazási bürapörrel foglalkozott, amelyben a felperesek: Palavicini Sándor és Alfonz őr­grófok, a vádlott pedig Glauzner dr., az Abefld cimü lap felelős szerkesztője. Ez az újság leleplező cikkeket közölt a két örgrói- ról. Az idősebbikről azt irta, hogy A bécsi Jockey Klubban hamis kártyázá­son érték. Alfonz őrgróf pedig, aki a világ legkap­zsibb mágnása, nyerészkedett egy póni lo­von. amelyet ajándékul küldött Ottó trón­örökösnek, holott az osztrák monarchisták kö­zött harmadfélszáz dollárt gyüj.ött össze, a pénzt zsebrevágta és a saját méneséből indí­tott útnak Lequeitóba egy pánit­A két őrgróf a lap felelős szerkesztőiét fogta perbe s a vádiratában kiemelte, hogy ezek mögött a rágalmak mögött nyilván Sternberg Adalbert gróf reitőzköd'k, akit ké­jes üzelmei miatt az osztrák Jockey Klub ki­zárt taglal köréből. Az első tanú maga Sternberg gróf volt aki tagadta, mintha ő állana -a cikkek mögött Lónyai Károly gróf a következő tanú. aki el­mondta hogy 1918-ban Önként lépett k; a bé­csi Jockey Klubból és k!1 épé se összefüggött ezzel a hamis'kártyázási váddal. Hamis kártyázással vádo'nak egy ő^grófof Néhány arisz'okrata hölgytől hTofta, hogy Pallavicmi Sándor őrgrófnak 1923 vé­gén a Jockey Klubban egy kártyapartija volt amikor hamis kártyázással vádolták. Bercher gróf feláll'íotta Pallavicini Sándort kártya- panijátói, íélrehivía és igy szólt hozzá: „Ali már megint hamisan játszol!" Ennek a jele­netnek több tanúja volt. Schaumburg Mária Terézia grófné meg is mondta, hogy milyen módszerrel játszott az őrgróf ugyanis Solm-módon- Ez annyit tesz, hogy a játékos a karosszékből, vagy a kabátja ujjúból veszi elő a nyerő kártyát. Ezt a hamis kártyázást Solm-Braunfels Sándor hercegről nevezték el igy, akinek ké­sőbb más módszere is volt. Az. hogy a já­tékasztalra tett zsetonok egy részét kézévé1 letakarta és ha a bankár vesztett, akkor el­vette a tétről a kezét és az egész tétet fizet­tette ki. ha pedig a bankár nyert, a zsetonok egy részét tenyerével magához húzta. Zita királyné kihallgatását kérik Több tanú nem jelent meg és az alperes védője hogy tisztázódjék a póniló körüli e-ét. diplomáciai utón kihallgattatni kéri Z'ta volt császárnét, esetleg azt az udvarhölgyet, aki a póni átadásakor jelen volt. A felperes ügyvédje azt állítja, hogy az "ugrói 240 dollárt gyűjtött össze és ezt az összeget Károlyi József grófnak adta át. A bíróság helytadott a bizonyításnak s most újabb határnapot tűz ki a tárgyalásra Nemzetközi szélhámosok, kokaincsempészek egy görög orthodox érsek palástja mögött Az athoshegyi viFgzarJidokíat cégére alatt szélhámostársaság húzódott meg — Hogyan vergődött Basiíe Levendis érsek az agyafúrt kalandorok hálójában? Budapest, november 27. Basile Levendis, e!ef terop óul eosi érsek. Igazi emberkolosszus, inkarnációja a hatal­mas bizánci egyháznak, komor arcát sürü fekete szakáll keretezi és nagy, fekete sze­meiből mágikus, szuggesztiv erő sugárzik. Különös, nyugtalanító legendák szövődtek köréje. A beavatottak tudni vélték, hogy az érsek vilagzarándoklatot szervez, amely a római anno sanc-to ortodox mását fogja meg­teremteni. 1926-ban nagy világzarándok’at lesz az Athos-hegyre, a hires és misztikus görög szerzetes köztársaságba s a nyugati világ a Lavra-várban felhalmo­zott kincsek sokaságán át végre megláthatja a bizánci egyház igazi hatalmát. Az érsek Palace-szállóbeli lakosztálya körül gyanús eredetű és még gyanusabb szán­dékú emberek hemzsegtek. Titkos konventikulumra ültek össze és főzték, főzték terveiket. Volt egy Sopron nevű olasz gróf, egy Geiger nevű cseh és a magyar fővárosnak néhány kétségbeesett, mindenre kapható exisztencíája. A bécsi kü'önös botrány Az érsek azután Pestről Bécsbe tette át székhelyét s ott az Erzherzog Kari-szállóban bérelt lakosztályt. Szeptember vége felé különös botrányról 'Jak a bécsi lapok. Az érsek a szállóban vad szenvedéllyel támadt rá egy galíciai nafíagyáros gyönyörű lányára, akit erő­nek erejével be akart hurcolni a szo­bájába. A leányt módfölött fölháboritotta a példátla­nul vakmerő támadás s a bécsi lapköziemé- nyék szerint, kipirultam zihál tan rohant be {az igazgatói irodába és toporzékolva köve­telt elégtételt. A különös botrány hatása alatt diszkréten érdeklődni kezdtek az érsek ki­léte iránt, de legnagyobb meglepetésre a bécsi görög követség és a görög egyházi ve­zetőség azt a föívilágositást adta, hogy elef- teropouleosi püspök nem is létezik, Basile Levendisről pedig csak annyit tudnak, hogy egyszerű lelkész volt, akit kicsapongó élet­módja miatt megfosztottak pap1 stallumától. A bécsi újság ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy Basile Levendis először Belgrádban bukkant föl, ahol a jeruzsálemi pátriárka ne­vében ordókat és kitüntetéseket árusított hiú embereknek — kinek-kinek a vagyoni viszo- nyaihoz szabott tarifa mellett. A pátriárka elmondja kálváriáját Pontosan két hónappal a bécsi eset után Levendis érsek újból Pestre érkezett s a Palaceban szállt meg. Itt azután elmondta különös kálváriáját. — Szélhámosok, elvetemült banditák közé kerültem. — mondotta az érsek, — akik pokoli agya­fúrtsággal aknázták ki jóságomat, jóhiszemű­ségemet. De ezeket a gonosztévőket már megbünteti a nemezis! Kettő közülök már börtönbe került. Sorra kerül a többi is! — Mint a jeruzsálemi patriarcha. megbí­zottja, Belgrádban időztem és fontos egyházi kérdésekben folytattam tárgyalásokat, — kezdte elbeszélni az érsek- — Amikor a húsvéti ünnepek közeledtek, elhatároztam, hogy az ünnepekre felutazom Budapestre, mert Belgrádban nincs igazi görög templom, így kerültem ápr'Iisban Budapestre. A konzu­látuson megismerkedtem a konzuli főtitkár­ral, va.gy attaséval, egy magyar eredetű $ fantasztával, aki a pokoli összeesküvés spiri- tus rectora lett. Világzarándoklat az Athosdiegyre — Néhány nappal később ez a ba r okfan- táziáju konzuli főtitkár felkeresett és előad­ta, hogy monumentális ötlete van. amellyel tnil- liárdokat lehetne keresni. Aztán részletesen elmondta az ailioshe- gyi világzarándoklat fantazmagóriáját. Én már akkor figyelmeztettem, hogy a terv ke- resztülvihetetlen, már csak azért is, mert az athoshegyi görög szerzetesköztársaság szent földjére asszony személy nem teheti a lábát. Az ügyről tovább nem tárgyaltunk! — Közben elutaztam Budapestről — foly­tatta az érsek visszaemlékezéseit — s egy­házi ügyekben Belgrádba mentem. Már csak­nem egészen elfelejtettem ezt a históriát amikor a vállalkozó szellemű titkártól legna­gyobb meglepetésemre, táviratot kaptam ez­zel a szöveggel: „Nagyon fontos! Azonnal jöjjön Buda­pestre! Útiköltség megtérítve." — Nem tudtam mire vélni ezt a táviratot, de mindenesetre Belgrádban maradtam. Egy szép napon azután Belgrádban termett a kon­zuli titkár és fantasztikus dolgokat beszélt az athoshegyi zarándoklat előkészítő munká­latairól. Elmondta, hogy egy nagy pénz- csoporttal lépett érintkezésbe, amely bizo­nyos feltételek mellett hajlandó nagyobb ősz- szegeket előlegezni. Ekkor már észrevettem, hogy Itt bűnös manőverről van szó, melynek csak az a célja, hogy busás nyereség kilá­tásba helyezésével pénzt csikarjon ki a hi­székeny emberektől. Ekkor isémt megsza­kadt közöttünk a kapcsolat. Én Romániába mentem, ahol misszióm­hoz híven besszarábiai görög egyházi ügyek­kel foglalkoztam. Elképzelhető meglepetésem, amikor Belgrádba érkezve, a pályautWaron is­mét a budapesti konzuli főtitkár foga­dott egy ismeretlen ur társaságában. Mint utólag megtudtam, már napok óta Belgrádban tartózkodtak és minden reggel a pályaudvaron lesték az érkezésemet. Lassankét belekerültem a hálóba. Be­lebonyolódtam és a végén már nehéz volt ki­szabadulni- Feljöttem Pestre. A Palace-szál- ’odában aztán napról-napra a nyakamon vol­tak. Mint utólag rájöttem, a konzuli titkár a világzarándoklat fő­szervezőjeként szerepelt és szuverén keggyel osztogatta a szerepeket. Egyik bizalmasát élelmezési biztosnak, a másikat forgalmi biztosnak nevezte ki. de a többinek is talált megfelelő reszortot. Kik voltak ezek az emberek? Nem tudtam. De gyanúsnak voltak és bizalmatlanságot ger­jesztettek! — Bécsben azutáu összeomlottak a ra­vaszul felépített tervek. A banda lovagjai összekaptak egymással. A konzuli főtitkár, akit különben bizonyos szabálytalanságok miatt a görög konzulátusról már menesztet­tek. társaitól azzal az ürüggyel zsarolt ki pénzt, hogy „sokba kerül az érsek". Végre a zsarolásnak ez a módszere csődöt mondott és mihelyt nem hullt az aranyeső, az emen­táli konzuli főtitkár felmondta a barátságot és eltávozott Becsből. — Aztán én is elutaztam s már Párisban voltam, amikor egy bécsi újság „leleplező" cikkét megküldték nekem- Talán mondanom sem kell. hogy a cikk minden szava valótlanság és a szál­lodai botrány, amelyről a bécsi újság beszámolt, sohasem történt meg. — Osztottam szét ugyan kitüntetéseket, de ezt a jeruzsálemi patriarchától nyert fel­hatalmazásom alapján teljes joggal tettem. —■ Utólag sok mindent megtudtam. Rájöttem például arra, hogy Soprony gróf és Geiger. akik legfőbb szereplői voltak az athoshegyi fantasztikus manővernek, foglalkozásszerűen űzték a kokaincsem­pészést. Bécsből hozták a kokaint Budapestre, ahol bizalmasaikkal értékesítették. De emel­lett még egyéb szélhámosságok is rájuk bi­zonyultak. Soprony gróf ellen húszezer Ura jogtalan elsajátítása miatt tettek bűnvádi feljelentést a károsultak, Geigert pedig a na­pokban tartóztatták le ugyancsak hasonló üzelmek miatt Bécsben. A patriarcha keserű tapasztalatai után most visszatér hazájába. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA §®fi|€fi|£i€f mindenki csak GaSpierlk fa Tsa taa&házá&an vesz, Dratisiava. KadfíiCnő ul. Telefon 1920 é9 23<jt. vnwvfwwv'rivv'f'f'fvvirvvivv'rvv'wf

Next

/
Oldalképek
Tartalom