Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-25 / 267. (1010.) szám

J 'íjfir'n r -..-EEG WJm Jp wjjL. JW Előfizetési árán beli öl dán; évente 300, _ -vmr ^SsSS^x,»j&GSSk félévre 150, negyedévre 76, havonta ' ^gaSSSS^StBggtmmtttf 26 Ki: felföldre; évente 450, félévre _____ jtgBE mM ___ _____ ___ _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ke. ‘7 i.r*XM-/r w*JLLrw>w/üM3 ..............*•­ff Ma m <qE£Pp> Mff ÉBf JEj# Jgy Mp&msr^ Szerkesztőség: Prága, IL Stépánská m Jr Jlr 4í!2F |K Jlf 11 Jí Jy IS wT iL Mar olice 16/nL Telefon: 30-3-49. Kiadó­MásSL J %!msL Wjir 1 J&A hivatal: Prága, L, Lüiová ullca 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Prafca. jf fxfovensxHéi és Slus&insz&ói Csövei íresett íftemzéfoi votiti&ai napilapja Jtaiminisztrativ gőszezftesztő: 2>xurán«ji£ászlá szerkesztő- ©dl Ssíván „Debulsset pridem!“ (—fc;l—) Kassa, november 24. „A nép itél't“! — és a szlovenszkói ma­gyar élet késői, korcs Cor i ólán usa „levonta a konzekvenciákat14. Nem Írom ki a nevét, „de strygis, quae — Deo gratias! iám non sunt, nec mentio fiat!44 Bocsánat a sok latin idézetért, talán nincs az érthetőség rovására s talán stilszeriibb ezen ,a holt nyelven el­mondani a „circum dederunt,4-ot egy politi­kai hulla fölött. Még csak egyet, bucsuzásu! s a példából való okulásul: „Satis tarde quidem!44 — Ha­marább is megtörténhetett volna ez az elké­sett s igy éppen a késedelem által kacajt keltő, a fenségestől a nevetségeshez vezető lépést megtett gesztus. Hamarább is magába- száUhatott volna a népe akaratával a „Nép­akarat44 által meghasonlott „vezér44! Mennyi keserű gondtól kímélte volna meg azokat, akik a magyarságért őszinte jóakarattal, ön­zetlenül dolgoztak, mennyi erőt takarított volna meg a pozitív, alkotó magyar munka számára. Hiszen hónapok óta, — a nyilvá­nosság előtt, — évek óta — a kulisszák mö­gött —, a szlovenszkói magyar életnek egy problémája volt: megőrizni az egyensúlyt, győzni a mérleget kibillentő tehertétel fölött. Egy ember makacs elszántsága áit útjába az egészséges haladásnak, egy ember vetett gá­tat a szűkre szabott magyar-mederben a vi­zek természetes lefolyásának. Van valami hősiesség egyedül kiáltana az elemek tombolása elé, fölvenni a küzdelmet magasabb hatalmak ellen, de csak akkor, ha a bátor mellkidüllesztés az igazságot védi, ha remény van a győzelemre, vagy ha biz­tos is a bukás, az — marti riummá avatod ne. A nép itélt. A nép szava Isten szava s így a népitélet a szívós, konok egyéni akció erkölcsi alapját, az igazságot cáfolta meg. Hi­szen tragikum lehet abban is, hogy ha egy vélt igazságért áldoz föl valaki jómódot, egyéni érdeket, életet s az igaz igazság dönti el a lábat-megvető, ökölbe görcsösült kezű hőst. Ez az eset nem ilyen. Nem volt hősi küz­delem s nincs benne tragikum, amely „rész­vétet, szánalmat és megtisztulást44 hozna. Ezen a bukáson csak az elégtételérzés önti el a jóakaratu emberek lelkét, aki hajlandó másra is, azét a — káröröm. A bukott „vezér44 sorsa nem mártirium. mert nem igaz ügyért küzdött. Nem tragi­kum, mert nem feláldozta, de megalapozta akciójával jómódját, egyéni érdekeit, lemon­dása tehát nem az életébe, legföljebb hiúsá­gába vágott sebet. Kár magyarázni az esetet, kár boncolás alá venni a lélektani indító okokat, kár az időért, papírért, nyomdafestékért, ha meg nem világitanók az eset tanulságait mások, mindannyiunk számára. Ha nem volt a bukott vezér a rossztól megszállt lélek, akkor egy hibája volt, hogy nem tudott különbséget tenni a látszólagos Igazság és a tiszta igazság közt. Nem volt elég tiszta a szeme, hogy látóvá legyen az idők ködében, nem volt éles a füle, hogy meg tudja különböztetni a nép szavát — Isten sza­vát a hizelkedők, a kullancsok szavától. A hiúság vásárán eladta a lelkét s leTkevesztet- íen elvesztette józan judiciumát is. És itt példa a bukás mindannyiunknak! Nagy fordulatok idején idején való a lé- íekbeszállás. Idején való megvizsgálni a lelki- ismeretünket, penitenciát tartani bűneinkért s fogadást tenni a jóra. A tiszta jóra. A nagy bukás megmutathatja a lelki megtisztulás igaz útját: Nem hinni a magam vélt igazában, de tisztelni a más véleményét. Nem bízni a magam jóságában, de kö­vetni mást, aki bizonyságot tett a jószándé­káról. Nem nézni azt. mi hasznos nekem, de azt, mi használ a népemnek. Nem gyűlölni senkit, az cltévedtet v,isz- sza vezetni az igaz útra, éber lelkiismereti el Szovjeforoszország hallani sem ahar a nepszdvelslgrűl Az úgynevezett nagyhatalmak véd- és dacszövetsége — Litvinov beszéde — Csicserin párisi utazása Moszkva, november 24. Litvinov, a kül­földön üdülő Csicserin külügyi népbiztos he­lyettese, a sajtó képviselői előtt nyilatkoza­tot tett a szovjet aktuális külpolitikai kérdé­seiről. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a bá­csi konferencia óta Románia nem tett uj aján­latokat a besszarábiaí ■ kérdés szabályozá­sára s így e téren, az ellentétes jelentések dacára, semmiféle változás sem történt. Majd Litvinov teljes határozottsággal megcáfolta a világsajtóban legújabban mind gyakrabban fellépő híreket, amelyek a szovjetnek a nép- szövetségbe való belépéséről szólnak. Szovjetoroszország a népszövetséget to­vábbra is nem mint barátságos egyesü­lést, hanem mint az úgynevezett nagy­hatalmak leplezett véd- és dacszövetsé­gét tekinti. Ez a szövetség a gyöngébb népek sorsáról kényre-kedvre intézkedik. Szovjetoroszor­szág sohasem léphet be az elnyomóknak e társaságába s minden olyan hír, amely az ellenkezőt állítja, légből kapott és alaptalan. Páris, november 24. Lap jelentések sze­rint a Wiesbadenben üdülő Csicserin külügyi népbiztos a közeljövőben a francia főváros­ba utazik, hogy személyesen tárgyaljon a pá­risi kormánnyal. Ugyanakkor Herbetíe, moszkvai francia követ, is hazaérkezik a tárgyalásokra. Előrehaladtak a kormányalakítási tárgyalások Hat párt alakítja meg a kormánytöbbséget — Vasárnap kinevezik az ni kormányt — Svehla vegyes kormányt tervez Prága, november 24. Minthogy a második és harmadik szkru- tnium munkáját elvégezték, Svehlának most már komolyan hozzá kell fognia az uj kor­mány és az uj kormánytöbbség megalakítá­sához. A közvélemény azt várta, hogy Masa- ryk elnök külön átiratban bízza meg Svehíát az uj kormány megalakításával. Ez azonban nem történik meg, mert — amint félhivatalo­san jelenük — erre egyáltalában nincs ok, mivel az alkotmánytörvény a miniszterelnök dezig.nálását nem írja elő s igy az eddigi tra­dícióktól eltérnek s az úgynevezett „cseh­szlovák demokratikus44 parlamentarizmus ér­telmében SveHa, mint a legerősebb állam­alkotó politikai pártnak a vezére kezdte meg a tárgyalásokat a többi1 pártokkal. A tárgyalások már napok óta folyamat­ban vannak s a Prager Presse szerint az uj többség megalakításáról, a kor­mányról és annak munkaprogramjáról máris eredményes tárgyalások folytak. Az eddigi koalíciót, amelyet — múlt ismere­tes — az öt cseh párt alakította, kibővítik a cseh iparospárttal, úgy, hogy a többséget és a kormányt az agráriusok, a cseh néppárt, a csehszlovák szociálde­mokraták, a cseh nemzeti szocialisták, a nemzeti demokraták és a cseh iparospárt alkotja. Megírta a P. M. H„ hogy a cseh iparos­párt több minisztérium likvidálását kívánja, ugyanezzel a kívánsággal áll elő a cseh nép­párt is. A Nasinec szerint, hogy ha a cseh néppárt és H-linkáé'k között valamilyen meg­egyezés létre jönne, ami ugyan kérdéses, a két párt önállóan és nem közös klub­ban fog a parlamentben dolgozni, mivel a szlovák néppárt mindenütt és min­denkor a saját utján fog haladni. 1 A Tribuna szerint az uj kormány alakítás miár 'élőfeüaíadott stádiumba jutott, íöTfévé, hogy uiabb komplikációk nem állanak be, amivel azok számolnak, akik egy hivatalnok- kormány lehetőségéről is beszélnek. Ha köz­ben valamilyen akadály föl nem bukkan, az uj kormányt már vasárnap kinevezi a köztársasági elnök és a jövő hét folya­mán a nemzetgyűlés mindkét háza meg­tarthatja első üléseit. Egészen bizonyos, Iiogy* ez ideig összeül a választási bíróság is, hogy verifikálja a man­dátumokat. A kormányalakítási kombinációkkal kap­csolatban azt írja a Bohémra, hogy az uj ka­binet vegyes lesz, nem pedig tiszta parla­menti kormány. Englis megkapja a pénzügyminiszteri tárcát és Cerny, az első hivatalnokkor* mány volt miniszterelnöke, belügymi­niszter lesz. Ugyancsak szakember ke­rülne a vasutügyi minisztérium élére. Svehla a vasutügyi miniszteri tárcát Bechyne szociáldemokrata képviselőnek ajánlotta iöi, ez azonban ezt a tárcát nem fogadja el. A népjóléti miniszteri tárcát, amely eddig ki­záróan a cseh szociáldemokratáké volt, most a cseh nemzeti szocialisták kívánják. A lap értesülése szerint Hodzsa Milán nem lesz tagja az uj kormánynak. Óriási nehézségeket okoznak a nemzeti demokraták, nemcsak azért, mert az orosz kérdésben hajthatatlanok, hanem azért is, mert a kereskedehnügyi tárcát maguknak kö- i vételik. Ezzel szemben a cseh iparospárt, amelynek már a választások előtt megígérte Svehla a kereskedelemügyi minisztériumot, most követeli Svehlától, hogy Ígéretét tartsa be. mindig .azt vizsgálni, nem magam vagyok-e az eltévedett. Alázatosnak lenni a kisebbek irányában, mert az ő szavukból tevődik össze a földből nőtt igazság s gőgösnek lenni a hatalmasok előtt, mert a meghuuyászkodás nem méltó az emberhez! Lefelé kézfogásra legyen nyitva a tenyér, fölfelé szoruljon ökölbe! Hiúságtól, egyéni érdektől tisztuljon a lelkünk. „Mindent másért, mindig másért.'4 Ez legyen a jelszavunk s ez a „más44 mindig egy legyen, a sors verte, szenvedő, megvál­tást váró magyar nép. Senki más! A rómaiaknak volt egy gyönyörű szobá­suk. Mikor a győztes hadvezér megtért a „Város44 falai közé, az ujjongó tömeg közé hivatásos gáncsoskodók vegyültek, ha nem akadt, fogadtak olyanokat, hogy mondják meg’a triumfáló cézárok hibáit. Mert a tiszta, nagy dicsőséget — hitük szerint — megirig.y- iik az istenek. Szeretnek ilyen felfogadott, hivatásos gúnyolódó lenni, — de nem teszem. Akinek van szeme, az meglátja önhibáit a fiók Co- riolanus vétkeiben, akinek van füle. az meg­hallja az idők hivó, parancsoló szavát. Aki nem lát, nem hall, azt úgyis elsöpri az idő, a fölött „ítél a nép44! Luther sir. iocarnói expozéja a birodalmi gyűlésen Németország döntő elhatározások előtt ~~ A nemzeti párt újabb elutasító határozata Berlin, november 24. A birodalmi gyűlés tegnap tartotta első vitanapját a Iocarnói szerződésről. Ezen a napon Luther dr. kan­cellár mondotta el. expozéját. Mindenekelőtt bejelentette a kormány azon szándékát, hogy a londoni aláírás után lemond és elősegíti az uj kormánytöbbség megalakítását. A Iocarnói szerződés keresztülvitelét olyan kormánynak kell véghez vinnie, amelynek parlamenti több­sége a szerződés alapján áll s igy a kormány lemondása okvetlenül szükségszerű volt. Ezek után a Iocarnói visszahatásokat tár­gyalta, rámutatott azokra az engedmények­re, amelyeket a szövetségesek máris életbe­léptettek a Rajnavidéken, majd a legfonto­sabb kérdésre: a népszövetség problémájára tért át. A népszövetségi paktum 16-ik pontjának Iocarnói értelmezése nem jelent többé ve­szedelmet a birodalom számára. Biztos továbbá, hogy Németország állandó he­lyet kap a népszövetségi tanácsban s a gyarmati mandátumot is megkapja az or­szág. Ilyen elöíöltételekkel a népszövet­ségbe való belépés egyáltalán nem jelent veszedelmei s csak az ország nagyhatal­mi helyzetét erősíti. 'r\ '\ ’rr ’ • . .. . .r Az-általában várt leszerelés is összefügg a Iocarnói kérdéssel. A diktátumok és az Ulti­mátumok rendszerének véget kell vetni s ez csak úgy történhetik, ha a 'birodalom elfogad­ja az egyenrangúságot garantáló paktumot. A döntőbírósági gondolat, amelyet Lócám o pontosan körülírt, óriási jelentőségű a világ­béke föntartása szempontjából. Végül a kan­cellár még megemlítette, hogy a iocarnói szerződés következtében egyáltalán nem szenved változást az Oroszországgal való. viszony sem. Az expozét a ház többsége tün­tető melegséggel fogadta, majd az ülést kedd­re halasztották. Berlin, november 24. A német nemzet; frakció tegnap éjszaka újabb és végérvényes határozatot hozott, hogy a birodalmi gyűlés eljövendő ülésein, amelyen a Iocarnói kér­dést szavazás alá bocsátják, zártan a szer­ződés ellen szavaz. A mai ülésen Westarp gróf védi a nemzetiek álláspontját Berlin, november 24. A birodalmi gyűlés történelmi nevezetességű ülését, amely a lo- carnói szerződésről és Németországnak a népszövetségbe való belépéséről tárgyalt, ma délelőtt tiz órakor nyitotta meg Loebe elnök. A birodalmi kancellár és az összes birodalmi miniszterek jelen voltak. A tribünökön sürü ember tömeg szorongott. Azonnal az ülés elején a német nemzetiek benyújtották bizal­matlanság! javaslatukat, amely a locar- íiói szerződés elvetését indítványozza * leszögezi azt az álláspontot, hogy Né­metországnak a népszövetségbe való be­lépéséhez külön törvényre van szükség. Ezután Wells szociáldemokrata képviselő szólalt föl, aki a német nemzetieket támadva, elfogadta a Iocarnói szerződést. Az elnök be­jelentése után, Westarp gróf, a német nemzetiek vezé­re nagy beszédben ind kolta meg párt­jának állásfoglalását n Iocarnói szerződés tekintetében. Kijelentette, hogy a nemzeti párt egyhangúan elutasítja a szerződést, mert abban Német­ország újabb bekóbaszoritásáí s a Versailles; béke diktátum önkéntes elismerését látja. Ebbe pedig német érzelmű ember nem egyez­het bele. Westarp gróf beszédébe Strese- mann külügyminiszter gyakran közbeszólt, a kormány álláspontját védve. A vita ezután általános feszültség között tovább húzódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom