Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-22 / 265. (1008.) szám
yfyJCyíiMA(míi7ám*p Vasárnap, november 22. I SZAPPANNAL Í W MOSSA A VEZEST 1 R SZAPPANNAL 0 » MOSSA A TESTÉT M i% MIÉRT NE MOSNÁ A FOSAIT IS? a í jH Próbálja meg csak a sa I I a | 1 FOdSMPFANT I M MELYNEK AZ ÍZE I«A2ANKIT0»íŐ! 1 HINDENCjnrY KAPNA?©. 3 ® Vez. képv. CSEHSZLOVÁKIÁBAN: PRAHA »., ff LINHARTSKÁ % « SZAPPANNAL MOSSA A TEZEIT SZA'r PAP? NA?MOSSA A TESTÉT MIÉRT NE MOSNÁ A FOSAIT IS? Próbálja meg csak a FCSSZAPFANT MELYKEKAZ ÍSiE J®A3?&NKB?ÖN©1 KINDiNÜTT KAPNA?©. Vez. képv. CSEHSZLOVÁKIÁBAN: PRAHA »., LINHARTSKÁ 2. iiseüBscöi géniusz A fiatalok Lenn jártam Szlovenszkón. A legszembetűnőbb jelenség, ami belém markolt, az volt, hogy — a gyerekek felnőttek. A lányok, akik zsivajog- va szaladtak az iskolába, ma — öt-hat esztendő után — pompás nagylánnyá serdültek. Több közülük asszony. A kis osztálytársnőim — boldog mamák. A játszótársaim közt már sok a családos ember. S a kis lábatlankodó kölykök, akik csúf- neveket kiabáltak utánunk alig néhány esztendővel ezelőtt, ma fess fekete kabátokat és elegáns pineset akasztanak a kávéházi fogasokra: felnőttek lettek. Ha letegezem őket, visszategeznek. Szlovenszkón az uj államalakulat óta felnőtt hét évfolyam, amelyik nagyban elkülönbözik tőlünk. Ha másban nem, már abban, hogy nem voltak katonák Károly, Károlyi és Kun Béla alatt, — ők már csak Masaryk katonái voltak. Ezt nem lehet letagadni. Komoly tény ez, amivel számolni kell. Más lelkű, nekünk félig idegen lelkű fiatalok lettek emberekké, a felük már szavazópolgár és szavazó polgárnő: az állam polgárjogainak teljes birtokosai. Milyen ezeknek a lelke? Hogy gondolkoznak ezek a világról? Mik a céljaik, vágyaik, milyen az ideológiájuk? Mit jelent nekik a magyarság, milyenek az isten-problémáik, hogy vélekednek a politikáról, művészetről, társadalomról? Nincsen felelet. Bezárt konya7 a felnőtt fiatalság lelke. S három rétegbe oszlott a szaggatott magyarság. A háború előttiek már minket „háborús fiatalságot1' sem értenek. Belső szakadékok letagadhatatlan válasza van közötünk. És mi, a „háborúsak*4, uj döbbenettel éreztük a lélek szeizmográfján, hogy ezek az utánunk feljövő fiatalok — nekünk is idegenek: bezárt könyv, titok. A „háború utáni fiatalság*4 érték, nagy értők, mert fiatalság, jövő és tömeg — csak azt nem tudjuk róla, hogy milyen. Egy szempontból próbának vetettem alá őket. A magyar kisebbségi sors és kisebbségi helyzet szempontjából akartam meglátni, mi van bennük. Félelmes feleleteket kaptam és láttam: kötelességem leírni. — A kisebbségi fiatalság legnagyobb része teljesen elvesztette érdeklődését saját sorsa iránt. Magyar lapok?... igen... itt-ott egyet- egyet elolvasok, de engem nem érdekel a politika... Benest ismerik, Masnrykot is, a többi miniszterről, politikusról nem tudnak... Vannak- akik a magyarok közül csak Szent-Iványt ismerik. — Tudjátok, hány magyar párt van? — Nem érdekei. — Ki a kedvenc költőd? — Ki? nincs...nem is tudom, hirtelen... — Nem ismerem ... —Igen, hallottam valamit róla... — A nevét ismerem csak. . — Magyar munkásság? ... Én nem vagyok munkás... nem tudom... A szocializmusról vajmi keveset tud, nem tudja tisztán mit is jelent a demokrácia. Tulajdonképpen egy elfásult, elmaradt, konzervatív konglomerátum visszhangjai szólalnak meg a szavakban csakhogy: fiatalok még félig gyerekek és gesztusukban, álmaikban, temperamentumaikban és fő1 vett allűrökben ott él az örök forradalom, a füHa’ság, a ködös idealizmus, minden jó ér, szép vágva, uh ágok és igazságok után. ott él az észrevétlen fö’szivott szociális gondolat tüze s a demokrácia magától értető- dése. Ezzel az írással nem is akartam egyebet: felhívni a fjgyclmct hat-hét korosztály körénkser- rfölt tagjaira, akikkel nincs kapcsolatunk, akiket nem ismerünk - és nem is törődtünk. Hu az „olyan kevesen vagyunk hogy még az apagyilkosnak is meg kell kegyelmezni4' elve reális alapot akar jelenteni az egységesítő t reális magyar munka során, történnie kell valaminek ezekért is: a patai tömegekért. Mert kell az utánpótlás, kell a jövő $ egyetlen állandó létünk az állandó magyar fiatalság. Memento... —ö. SZCOMYálltJt Ilfáfelél llinla ellen A Ceskoslovenská Eepnblika kétszikű játékával éket akar verni a magyar és szlovák ellenzék közé Prága, november 21. A félhivatalos Ceskoslovenská Republtka tegnapi számában megállapítja, hogy a magyarság nagyobb részénél újabban józanabb politikai irányzat vehető észre. — A magyar tábor nagyobbik része — írja a lap — a meddő tagadás politikájától a pozitív munka felé fordult. Ez a párt fa Szent-Iványé), amelyik a leghatározottabban lépett föl ezzel a pozitivista programmal, a legnagyobb sikert érte el. Ez a siker annál figyelemreméltóbb, mert a politikailag öntudatos szlovenszkói magyarságnak a negáció- tól való elfordulása teljesen logikus és átgondolt jelenség és nem a véletlen, vagy a szeszély játéka, mint amilyenekhez már Szlovenszkón hozzászoktunk. Ez a józan ész győzelme. — Szent-Ivány erre a gondolatra építette föl választási agitációját s ez a gondolat talált á legnagyobb visszhangra a magyar lakosság közt. — Ha ezt a helyzetet összehasonlítjuk Hlinkáék agitációjának eredményével, sem«r ffHHJBBBSSSIBgBQWQHB BESBBHSaSBSBBSÉBaffiS^SEKSffiGKHffiiBBffiSföíSEaB miképp sem titkolhatjuk el a kettő közti különbséget politikai érettség tekintetében és a jövő szempontjából, amit a magyar politikusok előre látnak. Kétségtelen, hogy a régi rezsim minden téren, így a honpolgári nevelt- ség tekintetében is favorizálta a magyarságot. Kétségtelen az is, hogy az önkormányzás előnyeit a lakosság magyar része sokka! célszerűbben tudja kihasználni, mint a szlovákság jó része, amely még ma is szenvedi a régi rezsimet, de ma is szenved azért, mert a néppárt eddigi agitációja csak a lármában és tagadásban merült ki és teljesen figyelmen kívül hagyta a politikai nevelés munkáját. — A jövő talán rövidesen megmutatja, hogy a magyarok előrelátása mennyiben használ majd ügyüknek s az előrelátásból milyen hasznot tudnak kovácsolni. A cseh félhivatalos föltűnő hangú beszéde tulajdonképpen nem a magyar nemzeti pártot kívánja megcirógatni a reálpolitika: programjáért, hanem burkolt fenyegetés illinka ellen, akit ilyen ellen aknával akar kormányképessé puhítani. Pou Cstcsé: Korbácspolltika a román kisebbségi politika A neves román ellenzéki politikus nyilatkozata — A zsidóság kilátástalan helyzete Romániában. Budapest, november 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pop Csicsó, volt erdélyi magyar nemzetgyűlési képviselő, majd a békekötés után egy ideig román miniszter, legújabban pedig az erdélyi román ellenzék vezetőpolitikusa, tegnap Budapesten átutaztában érdekes nyilatkozatot tett a Magyar Hírlap munkatársának a mai romániai kisebbségi helyzetről. — El kell ismernünk, mondotta, hogy poliglott állam vagyunk. Kívánjuk iwan a román nyelv előjogát, azonban a román kultúrával szemben áll nálunk a német s magyar kultúra. És nem lehet szembeállítanunk Gödrével Alex Damsit, sem Petőfivel és Adyval Goga Oktaviánt. A mostani román kormány éppen ezeknek a kisebbségeknek akarja megtagadni az anyanyelvét. Már pedig a nyelvet megtagadni, a nemzetet elpusztítani s a nemzeti kultúrát megsemmisíteni nem lehet. Ma a kormány mégis ezt teszi, értékes mementó számára éppen az osztrák-magyar monarchia sorsa, amely ezek miatt ment ! tönkre. Nagy hiba feltételezni azt, hogy a kisebbségi kérdés ki van merítve a genfi megállapodásokkal. A kormány mindent el fog követni, hogy a veszedelmes zavaros kisebbségi helyzetet kiélesitse. Mert a kisebbségi jogok ma Romániában teljesen ki vannak szolgáltatva a hatóságok önkényének. Ezek felett nincs semmiféle törvényhatósági hatalom, Természetes ez a legteljesebb kétségbeesésbe hatja a népet, amely a hatóságok és bíróságok előtt csak mint negyedrangu polgár szerepelhet. A ma! kormány kisebbségi politikája legjellemzőbben korbácspo!it$k~íiak nevezhető. Különösen a zsidóság helyzete kilátástalan. Fasani. Piatra és Neametz naeyobbrész* zsidó temetőt sem kímélte meg dühétől. Az utcákon pedig nap-nap után látható a kegyetlen sziguranca emberkinzása. — így fest a mai romániai kisebbségi kérdés megoldása. A közel jövő fogja maid megmutatni, hogy lehet-e tüzet tűzzel oltani — fejezte be nyilatkozatát a román politikus Svájci (adós a csend* demohratlzmnsárö! A cseh demokrácia nemzeti jellegű — A csehek a szociális igazságosságot csak saját fajtájuknak követelik Prága, november 21. Egyik múltkori számunkban behatóan foglalkoztunk Hassinger Hugó dr.-nak, a baseli egyetem kiváló földrajztudósának hatszázoldalas hatalmas müvével, mely Csehszlovákiának földrajzi, politikai és gazdasági kereszmetszetét a német tudomány alaposságával világítja meg. Nagyon érdekes könyvének az a része, amely a cseheknek a többi nemzetiséghez való viszonyával foglalkozik. Külön fejezet szól a cseh nép demokratizmusáról. A csehek jellemzésénél a külföldi szerzők unos-untaian a cseh nép erősen kfeje- ződött demokratikus érzékére mutatnak rá. A csehek is elkeseredett harcot folytató politikai pártokba szakadoztak, a nemzeti kérdésekben azonban nincs közöttük ellentét. Munkás, paraszt, tanító, gyáros intellek- tu«II azonnal egy sorba állanak, hogy ha a cs'h nép érdekéről van szó. Ekkor nvndegyiikük testvér, eltűnik minden rendi előítélet és osztályon tudat és a szokolokban együttesen masíroznak. A „cseh nép" fogalma igy ténybeli va- • lósággá vált, amit Csehszlovákia többi nemzetiségéről, különösenn a magyarokról, nem lehet elmondani. Nem szabad azonban felednünk és történelmi áttekintésünknél be is fogjuk bizonyítani, folytatja a tudós, hogy ez a cseh demokrácia teljes mértékben nemzeti jellegit. Nem az egyetemes emberiesség szein- ontjából gondolkodik, hanem a cseh nép szempontjából és a denioshoz, a néphez csak a csehek tartoznak. Van egynéhány cseh, aki másképpen gondolkodik, de mint tőmegérzés, a demokrácia ilyen értelemben él a cseh nép politikai és szellemi vezéreinek lelkűidében. Az a körülmény, hogy évszázadokon egymás mellett fejlődtek két régi, magasíoku, különböző társadalmakban megszervezett kultúra: a cseh és a német, a két nép közötti ellentétet a nemzeti és szociális jellegűvé tették és ez a viszony most már fennáll a cseh nép és a többi nemzetségek között is. A cseh politikusok szemében a demokratikus követelmények nem világpolgári, hanem cseh nemzeti programnak részei. Ezeket a követelésket úgy értékelik, mint nemzeti kívánságaik kivívásának ost- romgépeit. A csehek a demokráciát műidig neinzet- poütikailag előnyös, nyereséget hozó elvnek tekintették, amely különösen alkalmas arra, hogy a más nemzetek pozíciói t megingassák vele, hogy a cseh tömegeknek uralmat biztosítsanak a más nemzetiségűek birtokos és intellektuális osztályain és gazdasági, szellem! társadalmi szervezetein. A demokráciát tehát teljesen a nemzeti eszme alá rendelik és így nem gondolnak olyan demokrációra. amely a nem cseheknek egyenjogúságát is elismeri, amelynek elvei akkor is érvényesek lennének, ha ezzel semmi -nemzeti előny nem volna egybekötve. Nagyon könnyű volt a cseheknek önállóságuk kivívásáig demokratáknak leniünk, mert a demokráciával csak nyerhettek és nagyon nehéz volt a polgári németeknek a demokratikus követelményeket teljesíteni, mert népük csak veszíthetett ilyen módon. Az évszázadok alatt szerzett szellemi diszpozíció a cseheket jobban fölszerelte a nemzetek közti harcban, mint a többi nemzetiséget. Segítségükre sietett a habom utáni kornak sokat hangoztatott demokratikus hulláma is. Hassinger dr. könyvében ezután a nemzetiségi harcnak biológiai okait világítja meg igen érdekesen. Müvének főbb szempofjaira alkalomadtán még visszatérünk. BE—W—HM Hideg télünk lesz-e? Hideg lesz-e az idei tél, vagy pedig enyhe? — ez a kérdés az emberek millióit érdekli. Az egyik rész, amelyik a sportnak hódol, természetesen hideg telet óhajt, a másik, kétségkívül nagyobb csoport, mely a fűtésre, jobbanmondva a tüzelőanyagra gondol, enyhe télért fohászkodik. A mai napon beállt a fagy és igy elmondhatjuk, hogy megkezdődött a tél. Hogy milyen lesz a folytatás, erre nézve bajos jóslatokba bocsátkozni. A francia Akadémiában ugyan egy. tudós nemrég kijelentette, hogy rendkívül hideg lesz az idei telünk. Ez a jóslást arra az elméletre alapítják, hogy a h’deg tél minden 186-ik esztendőben megismétlődi]?. 186 esztendő ugyanis negyede an- naka Nap- és Holdperiódusnak, amelynek végén a Nap és a Hold egyforma helyet foglal el a Földdel szemben. Az azonban, hogy ez a konstelláció befolyással van-e az éghajlatra, még nincs bebizonyítva, s a bizonyítással a francia tudós is adós maradt. Az éghajlatváltozásra vonatkozóan megállapították, hogy azok bizonyos csillagászati tüneményektől függnek. Ez akkor derült ki, amióta tudjuk, hogy a Napon körülbelül minden tizenegy évben hatalmas foltok keletkeznek, amelyek a perturbációkat előidézik. Ebből a tényből kiindulva, Abbot amerikai csillagász eredményes kutatásokat végzett. Megúllipa-totta, hogy a nap sugár-, zásának ereje a napfoltok számától függ. Csakhogy ez mit sem bizonyít, mert az amerikai Mount-Wilson csillagvizsgáló intézetben megállapították, hogy a kisugárzott meleg következtében csökken a napfoltos évek száma, a csilei Calama obszervatóriumban pedig hasonló készülékkel ennek éppen az ellenkezőjét állapították meg. Mindez azt bizonyítja, hogy ez a kérdés még nem érett meg a döntésre. így tehát a téli jóslatok terén még mindig csak botorkálunk s körülbelül ott tartunk, ahogy a régi- kalendárium mondja: Hogyha fagy, hl-, deg lesz, hogyha nem fagy meleg lesz. Házasság —tudományi alapon Ha nem Amerikából jönne a hir, azt hinné az ember, áprilisi tréfa. De igy nem tréfa, sőt komoly valóság és tudomány. A bosztoni egyetem felavatta a házasság tudományának első doktorát és pedig egy bájos fiatal hölgyet, Audrey Waret, aki ma már tehát doktor Audrey Ware s holnapután talán már F. G. Woolfné őnagysága. T. i. a házasság tudományának első doktornőjét a jóeredményü vizsga biztos reményében nemrégen eljegyezte az ohiói egyetem tudós professzora, Mr. F. G. Woolf. A házasság tudományának doktorátusát íme követni fogja az első házasság házasságtudományj alapon. A házasságtudományi fakultás Lavrence Davis professzor alapítása. Ez a tudós erélyesen sikraszálJt amellett, hogy a fiatal hölgyek számára szigorúan tudományos egyetemi tanfolyamokat rendezzenek, melynek sikeres elvégzését a doktori promóció koronázza. Egy zavartalan házasélethez — úgymond Mr. Davis — okvetlen szükséges, hogy a férjhezmenni akaró hölgyek megismerkedjenek mindazokkal a problémákkal, amelyek a férj és feleség együttélését meg szokták zavarni. Azonkívül szükségesnek tartja, liogv a Taylorizmus, a dolgozóképesség legiproduktivabb kihasználása a háztartásban is érvényesüljön. Addig-addig propagálta Davis tanár -a házassági tudomány egyetemi oktatásának tervét, mig végre a bosztoni egyetem kitárta kapuit a legújabb stúdium előtt. Amerika a prakszis országa a gyakorlaté. így tehát ezen fakultáson sem tömik tele csupa elvont dolgokkal a hallgatónak fejét, hanem a hétköznap problémáit is felöleli a tananyag. Misem bizonvitia ezt jobban mint néhány felolvasás pontos nme. íme: Hogyan válasszam férjemet, vagy miképpen osztom be . . . dollárnyi jövedelmünket. Milyen körülmények okozzák rendszerint a házasélet felbomlását? Látszik, hogy egy hölgyre bízták a tanfolyam vezetését, mivel az egyik legjobban látogatott előadás cinre nem más. műit a következő: Mit teszek, ha megtudom Vgy férjem naponta titkárnőjével szokott vacsorázni? A válasszal az amerikai híradás, sajnos, adós marad. *
