Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-21 / 264. (1007.) szám
4 Ssombat, november 21. Botrányos választás Sátorfái™ * A jegyző és a tanító terrorizálták a szavazókat Bátortalan a kormány kát exponense, Főj tik Miksa jegyző és Braxatoris László tanító, visszaélve hivatalos hatalmukkal, komédiává süllyesztették le az ottani Yáilaszrtást. Főj tik ur a választások előtt fejtett ki élénk tevékenységet*4; a kormányhü sz ve nem engedte, hogy tétiemül nézze az ellenzéki pártok előretörését. Néhány nappal a választást megelőzően a lukanéuyei szövetkezeti üzletvezetőhöz, Varga Imréhez a következő le vek t intézte: „Tudomást szereztem afelől, hogy Ön alaptalan, mindenféle ágensektől szerzett információk alapján oly híreket terjeszt, hogy a kormány pártnak nem jut egy mandátum sem stb. Miért is felhívom, hogy Hyéríelmii gálád hazugsá- gok terjesztésével hagyjon fel, különben társaival együtt az államügyészségnek fogom átadni. Bátorévá, 1925. évi 4~~XI. (P. H.) Fejtik Maximíliáii notár**. A jegyző umalk ugylátszik. fejébe szállt a hatalom; azt gondolta, hogy neki mint hatósági közegnek mindent szabad, még fenyegetni is. Az illetékes hatóságnál természetesen megtörténteik a megfelelő lépések a túlbuzgó jegyző ellen. Bátomiu másik híres alakja Braxatoris László tanító, aki mint választási elnök kihívta maga ellen a falu lakosságának teljes megvetésétA választás napján reggel hót óraikor, hivatkozással a választási törvény 3. szakaszára, megjelent nála mint választási elnöknél Pongr.ácz Sándor és Kálmán János, majd vakum ivei később Tornyos József és Drdankó Józsóf, akik Írásiban bejelentették, hogy a magyar nemzeti párt és az országos keresztény szociálisa a párt részéről mint bizalmi- férfiak küldettek ki a szavazatszedő bizottság mellé. Valamennyien igazolták, hogy az őket kiküldő pártoknak tagjai. Braxatoris László választási elnök a be- jentéseket át sem olvasta, hanem egyszerűen kijelentette, hogy a választási helyiségben helyük nincs és azonnal hagyják el a termet. Amikor a bizalmiférfiak ezen törvénytelen eljárás ellen tiltakoztak, Braxatoris kijelentette, hogy privát lakásában esetleg tárgyal velük, sőt cigarettával is megkínálja őket. A választás tehát a fentmeveaett négy bizahmíérfi nélkül indult meg és így is fejeződött be. Braxatoris választási elnök ezután iparkodott kihasználni a kedvező alkalmat és hozzáfogott terrorisztikus munkájához- Felrúgva a választási novella 38. szakaszát, összekeverte a szavazólapokat, légiéiül íé\e a 22. számú kormánypárti listát és ujjával rámutatott minden szavazónál, hogy „Erre szavazzon**; egyeseknél ilyen megjegyzést fűzött még hozzá: „Te földet kaptái** és „Maga nyugdijat nem fog kapni**. A szavazók között ez az abszurd és törvénytelen eljárás méltó felháborodást keltett, de hiába-, tiltakozásuknak nem volt semmi eredménye, Braxatoris ur továbbra is kitartott terrorisztikus módszere mellett. Ellene is feljelentést tettek. Ilyen eszközökkel dolgoztak az egyes ügybuzgó kormányközegek, akik sárba tiporták a törvényt s azt gondolták, hogy ilyen erőszakos eszközökkel meg tudjál; menteni azt a kormányt, amely immár eljátszotta kisded játékait. i Dr. Borii vka l ezelőtt Dr. Haasmann szanatóriuma | ™lr: Prága í!., leprává fii. Temf" 5 m m 'jiaKaBaiio>aaH;KiB£juHEnBUKE&«attarja<9i3aa«aaaa*fKesanae*' | SW81I SZBíiVBÖllt + | I o Egyetlen biztoi védelmet nyújt a lágyék. y y here, comb és küldöksérvnél a mi töké.ete- v1 sitett rugrőnófkíiü sérvkfttttnk. mely éjjel Is ® hordható Mfndanfélc bandázs operáció g után, lózó has, gyomor és anyaméhsülye- $ désnéi. Szabadalmazott mdtalpbetét Fia- u nell has- hát- és mei melegítő $ JilM" Msiaua, flisaa-a. 51 | Árjegyzék inzven ő # A vidéki felek még aznap ollntéztetnek u l€iMl®cl-r©iaáií iaráSS$@zás a si®wiel ellen Varsói képviselők Bukarestben — Válasz Csicseriii varsói látogatására? Bukarest, november 2°{Saját tudósítónktól.) Lengyel képviselői; cigy csoportja érkezett Bukarestbe. A lengyeleket Románia rendkívüli szivélycség- gel fogadta és a látogatásnak megadlak azt a színezetei, amely meg is illette: a lengyel vendégek nemcsak látogatóba jöttek Romániába, de utazásuknak rn ndenekelőtt politikai célja volt s azt mindenek előtt politikai demonstrációnak kell tekintenünk. Különösen ma, Locaruo és Csicsefin varsói látogatása után. Locarnóig Lengyelországnak két rossz szomszédja volt: keleten Oroszország, nyugaton Németország. Muciikét állaimtól tartottak a lengyelek, akik ez ellen a veszedelem ellen keresve-kerestek fegyvertársat. Az oroszokkal szemben legkézenfekvőbb Románia barátsága volt, azé az államé, amely mind Oroszországgal, mind Lengyelországgal határos és amely Beszarábia kérdése miatt máig sem tudott megegyezni a szovjettel. Németországgal szemben a csehek barátsága lett volna értékes Lengyelországnak, amely egy időben, különösen a májusi konferencia előtt, azzal a gondolattal foglalkozott, hogy belép a kisanlantba. Előzőleg azonban megkötötte Romániával a katonai szerződést. A kásán tant májusi konferenciája úgy döntött, hogy a kisantant elég nagy s nincs szükség olyan államokra, amelyek a kisantant tagjainak egymáshoz való amúgy sem igen bizonyos, sőt sok esetben ellentétes viszonyát még kiéleznék. így azután csak a katonai j szerződés maradt meg Román iával, míg a belépés elmaradt, A locarnói szerződés volt az első lépés azon az utón, amely Len gyelocszgitinak megszerezte a. nyugalmat és a biztonságot. Locaruo teljesen megnyugtatja a lengyeleket, nyugatról inár nem tartanak semmitől, így a kisantaníba való belépés egyik oka elmaradt. De Csicserin varsói látogatása Locaruo előestéjén és az ezen látogatás folyományaképp létrejött megegyezések a keleti határok biztonságéit is garantálják. így azután a lengyel-román barátkozásnak alapokai szintén megszülitek és Lengyelország független lett a román barátságtól- A román-lengyel katonai szerződést mégsem bontották fel és a lengyel képviselőknek bukaresti látogatása tulajdonképpen demonstráció a szovjet felé: annak a dokumentálása, hogy Lengyelország, ha meg is kötötte a szovjettel a barátságot, a déli szomszédot mégsem hagyja magára s tartja ennek barátságát. Romániának még nem sikerült az oroszokkal megegyeznie. Egyik fél sem hajlandó lemondani Besszarábia, e rendkívüli gazdag és értékes terület birtokáról s Így a tárgyalások kiindulópontja máris olyan ellentéteket szül, amelyeket eddig nem lehetett áthidalni. Oroszország most izolálni szeretné Romániát, hogy azután ő szabhassa a feltételeket. Erre az izoláló szándékra felelet a lengyel képviselők látogatása Bukarestben. Az utóbbi időben újra hírek kerültek forgalomba, hogy Oroszország és Románia között megindulnak a tárgyalások. E hírek azonban nem fedik a valóságot- Pusztán az a bizottság ült össze, amely időről-időre a határ forgalommal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja és amelynek semmi jelentősége s'ncs. Komoly tárgyalások eddig még nem kezdődtek, noha Románia nem egyszer hangsúlyozta, hogy bármikor hajlandó leülni a zöld asztalhoz, ha Oroszország lemond Besszará- biáról. A lengyel látogatásnak még gazdasági célja is van. A lengyel kőszénnek egyik legjobb piaca eddig Románia volt. Most azután felemelték a román vámokat vagononként az eddigi 600 leiről 40°0 leire, miáltal az importot teljesen lehetetlenné tették. Az országnak ugyanis elég szene van, • a belföldi szénbányák sem tudják elhelyezni termelésüket, de a pénzügyminiszter, amikor a védővámokhoz hozzájárult, elfelejtette, hogy teri.iár lignittel nem lehet pótolni a magas kalóriája lengyel kőszenet. Á Christiansen-házaspár tragédiáié Az Ao*Naga törzs fogságába esett misszión árus pár végzete — A férj szemeláííára végezték ki feleségét — Büníeíö-expedició London, november 16. A 20-iík század kultúráját megszégyeni- tö esetről ad hírt egy rangooni távirat. Aíex Christiansen dr- svéd hittérítő, aki feleségével együtt hónapokkal ezelőtt elindult a barmai vadonba, hogy a dzsungel sűrűjében elszórtan élő, még teljesen vad törzsek között hirdesse a kereszténységet, testben ás lélekben teljesen megtörve érkezett vissza a dzsungelból El. Stedmanba és jelentette, hogy feleségét szeme előtt végezték ki a vad Ao-Nagák. Neki is a legnagyobb veszedelmek árán sikerült megszökni és magát hosszas bolyongások és rettenetes nélkülözések között biztonságba helyeznie. Sir Harcourt Bu jer, Burma jelenlegi kormányzója tüstént intézkedett, hogy ezt a példátlan gaztettet rögtön szigorú megtorlás kövesse. A csapatok parancsot kaptak, hogy az európaiaktól alig érintett területre behatoljanak és a bűnös törzs lakóhelyéi: felgyújtsák, az esetleges bűnösöket, amennyien kézrekerüinek, megkötözve foglyul ejtsék és rögtön ítélkezzenek fölöttük. A gyantabányákban Ez év tavaszán a Christiansen-pár elhatározta, hogy Burma és Annám határán fekvő Hukong-völgy törzseit látogatják meg és a férj ott fogja hirdetni a szeretet vallását Az angol hatóságok jóakaratuan Lebeszélték a bátor házaspárt, mert az ottani törzsek szokásairól a legrettenetesebb dolgok voltak elterjedve. Christiansen dr. azonban nem mondott le a tervről s a figyelmezt'e.é- sek dacára, május végén elindult, Eleinte igen szépen haladt a hittérítői munkája, de miikor tovább vándorolt és a A.o-Naga-törzs területére jutott, a főnök rögtön elfogta és rabszolgává lette, mig a hittérítő feleségét a faluban dolgoztatták, a férfi a gyaníabányákba került. Ezen a. vidéken ugyanis fosszilis gyanta fordul elő amelyet a ben szülöttek asszonyai használnak. A gyanta néhol közel fakad a föld felületétől, más helyeken azonban 20 —30 méteres aknákban és lámákban közelitik meg a becses gyantát. A „bányászat** természetesen a legprimitívebb, az „aknák** 1 —1-5 méter átmérőjű csőszerű vája'.ok, •amelyekben rettenetes a levegő. Csak rabszolgákkal dolgoztatnak itt az Ao-Nagák. Ezek is csak néhány hétig bírják k; ott Reggel behajtják őket a rettenetes odúkba és csak este eresztik ki onnan őket. A rettenetes levegőtől félig fi’Jladtan jutnak ki a szerencsétlenek. Christiansen dr. is ilyen ,bá- nyába“ került, ami a különben sem erős szervezetű embernek telesen aláásta az egészségét. Nem tudott megfelelő mennyiségű gyantát beadni és ezért borzasztó büntetést szabtak ki rá a vadak. A tragédia A bennszülöttek szerint minden tárgyban szellem él, amelyet csak vér áldozattal s kerül megnyerni. Ebből a hiedelemből kifolyóan a legvéresebb fejvadászat keletkezett, amely már emberemlékezet óta pusztítja a törzseket. íia egy harcos asszonyt akar választottjának, néhány fejet kell hazahoznia. Mentői több ilyen trofeuma van egy Ao-Naga-iharcosnak, annál nagyobb a ekintélye és becsülete. Hogy ez a fejvadászat mennyire elterjedt, mutatja, hogy valamikor sűrűn lakott helyek ma teljesen népidénél; lettek és egész törzsek lakossága kipusztult. Az emberáldozatok végrehajtása tehát nemcsak babona, hanem úgyszólván sporttá vált. A rettenetes fullaszt6 levegőjű bányákban dolgozó idegen törzsektől rabolt rabszolgák is csak azért jutnak ezekbe a szervezetet rövidesen tönkretevő odúkba, hogy néhány hét leforgása alatt megérjenek arra hogy ieöídö^sék őket és vérükkel ..termékennyé tegyék** a talajt Az Ao-Nagák hite szerint ugyanis a legbiztosabb módja, nemcsak a szellemek kiengesztelésére, hanem arra is, hogy jó és bő termés legyen. Christiansen dr. esetében persze csak ürügy volt az, hogy nem dolgozott eleget a bányákban A cél egy véráldozat volt, amelyet' azonban rettentő kegyetlenséggel hajtottak végre. A hittérítőt egy fához kötötték és feleségét két bnmbusznátíl közé kötve, szeme Iáimra lefejezték.! A hittéri tőnek, akit ez a borzalmas látvány ma5dnem eszétől fosztott meg, pedig azt mondották, hogy rövidesen öt is ez a sors fogja érni. 'Christiansen dr. szökése Szerencsére azonban nem igy történt mert egy szomszédos törzs néhány napra rá megtámadta az Ao-Nagákat. Rettenetes öldöklés kezdődött és a harc hevében sikerült Christiansen dr.- nak, aki a támadás alkalmával megint a bányában volt, néhány rabszolgatársával megszöknie. A vele szökő bennszülötteknek köszönhette a bátor svéd misszionárius, nogy nem pusztult cl a vadonban és a vadállatok és ellenséges törzseknek nem esett áldozatául. A vad hegyvidék között a volt fogolytársai vezették és mikor lázas lett, törzsüknél ápolták és segítették. A tragédiát követő hatodik héten betegen, megtörve érkezett meg a legközelebbi angol erődbe, Forst-Siedman-ba. A helyőrség parancsnoka azonnal távira rozort Mandalayba felettes hatóságának és Rangoonba, ahol a kormányzó. Sir Harcourt Buttler székel. Annak dacára, hogy nem angol alattvalóról volt szó, a fehér ember tekintélyének megóvására három héttel később kisebb katonai osztag indult el az őserdőkből és sürü, mocsaras dzsungelek tő! nehezen járható hegyvidékbe. Az egyes csúcsok majdnem elérik a 3000 méter magasságom és folytonos tropikus esők következtében a vegetáció igen sürü. A 300 kilométeres ut több mint 8 hétig tartott. A büntető- osztag, amely két szakasz gyarmati angol ka torából és egy század bennszülött rendőr- leglhysegből állott, a törzs lakóhelyét üresen találta- A vadak, sejtve mi vár rájuk, elmenekültek a hegyekbe. így csak ama szorítkozhattak, hogy a falut feldúlták és meggy újteák. Néhány Ao-Naga harcost ped’g elrettentő példának föbelőttek. Az expedíció ezután visszatért állomáshelyére miután az angol haderő demonstratív felvonulásával a felsö-burmai distrikt bennszülöttei előtt célt is ért. A civilizáció egyelőre tehetetlen ezekkel a borzalmas szokásokkal szemben. S;r Buttler, a kormányzó már több ízben magához rendelte a törzsfőnököket, akiknél a fejvadászat és emberáldozat rettentő szokása grasszál, hogy rábeszéléssel és fenyegetéssel megszüntesse, vagy legalább csökkentse ennek a szokásnak elterjedését. Fáradozása azonban eddig mind;g sikertelen maradt- A törzsfőnökök kijelentették, hogy ez esetben a szellemek úgy megharagszanak a népre, hogy a kormányzó egész katonaságával és tüzesöveive! sem tudja megvédeni őket bosszúink előtt. Angid azonban nem tűri ezt a szokást. Ha kell. erőszakkal de ki fogja irtani ezt a borzasztó szokást bár nagy pénz- és emberáldozatba fog kerülni. Anglia törekvése, hogy Burma szégyenfoltja remélhetőleg nem fog sokáig éktelenkedni az ország testén. Ongfilkos lett, mert félt egy spiritiszta félelmes nézésétől Győr, november 20, Különös öngyilkossággal foglalkozik most a győri rendőrség. Hinta Sándor huszonhété vés csizmadiasegéd ugyanis, tegnap délelőtt szülei ujfalusi lakásán lugkövet ivott. A győri kórházban, ahová beszállították, azt vallotta hogy elháríthatatlan lelki parancsra kellett elkövetnie az öngyilkosságot. Tettének előzményeit igy adta elő: Két hónappal ezelőtt költözött Győrbe. Vele egy házban lakik Bölcsházi Sándor bádogos, aki többször beszélt neki spiritizmusról. Egyszer olyan hatással volt rá, hogy félelmében — dühösen kiutasította a szobából. Ez időtől fogva azonban állandó nyugtalanság gyötörte s a spiritiszta Bölcsházitól való félelmében a halálba akart menekülni, mert máskép nem tudott ettől az embertől szabadulni. Ezért mérgezte meg magát. — Bölcsházitól féltem, — hangoztatta kihallgatásakor Hima Sándor — ö pedig folyton kereste a velem való találkozást és félelmetes nézésével arra akart rávenni diogy hagyjam el baptista hitemet és legyek isten tagadó. A titokzatos öngyilkossági ügyben a rendőrség erélyes nyomozást indított ^OGOOOOOOOOOOOOGO^ OOOGOGGOGOOGQ0 G G 0 W 1 i mindenféle íajtóbaq vadas/. 0 O K fífflTlfftfífil/fll sport- és önvédelemre, vals 0 Q rSfllOftl ÍÍRKI mint a a összes kellékek első- Q G 1UIHSUI ülim rendű kivitelben szavatosság Q G «« mellett Q G Hl ! olcsóbban, 9 0 111 | Qjmint másból X O 111 f.t "rf||°salc is a répd X Q 1U |Ü Ml közismert g I szakiul ölben X „■,OWfls5iai®«5l'* *>rűöa ll., VodiUtovA 40. vosároiíias. | Kedvező feltételen mellett kicserélünk kilón Q fegyvereket a.iakrn. Q Noőu Népes firledtiKN Mi I.— x ^OOOOOGIOOOOGOOOOOOOOOGOOOOGOOOOC
