Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-21 / 264. (1007.) szám

Szombat, november 21. £ Családi dráma Ungvárou Ha a szerető és feleség egy lakásban élnek — Pokol volt a feleség élete — A P. M. H. tudósítójától — Ungvár, november 18. Nemrégiben hosszabb kórházi ^ ápolás után küldték haza az ungvári közkórház­ból Lupics Mária hatvan esztendős imm- kásasszonyt. Amikor hazavánszorgott a la­kásban már ott találta férje szeretőjét is, a negyven esztendős C s a p i k Annát. Az asszony újra ágynak esett és több izben kérlelte férjét, hogy távolítsa el a ház­tól részeges szeretőjét. A szerető hihetetlen durván bánt a fe­leséggel, az öreg asszonyt éheztetfe, csak a szomszédok jólelküsége mentet­te meg az élihaláHói. Tegnap a szokottnál is részegebben tért haza Csapik Anna és csúnyán összetűzött a férjjel. A szóváltásnak verekedés lett a vége. Az ütlegelések után a szerető rekedtes hangon ordította a férfi felé: „Itt hagylak bitang, itt dögök a fele­séged. viselje a gondodat."' „Viselem is, minek is jöttél ide“ ~~ nyö­szörögte az asszony az ágyból. — Nélküled békésebb leit volna az életünk,. A feldühödött szerető szemeiben düh szikrája csillant fel, a feleségére vetette ma- gát és fojtogatni kezdte. A magával is tehetetlen asszony velőt- rázó segélykiáltásaira a szomszédok rohan­tak a szorongatott asszony megmentésére. Hamarosan megérkeztek a csendőrök is a szomszédos csendőrörsről. A férj nyugodtan nézte az ajtóban fele­sége fojtogatását és nem sietett védelmére. A férjet és a szeretőt a csendőrség le­tartóztatta. Halálraifélték a méregkeverő Rélícs faekát Három gyilkosságot rábizonyítottuk — A P. M. H. tudósítójától — Nagybecskerek november 20. A nyolc gyilkossággal vádolt, nagy- becskereki szépasszony bünpöre véget ért Három esetben rábizonyították, hogy áldozatait arzénnel megmérgezte s úgy teste el láb alól őket. A tárgyalás utolsó napján izgalmas je­lenet játszódott le a tárgyalóteremben. A védőügyvéd ugyanis arra kérte a bíróságot, hogy az egyik tanú ellen hamis tanuzás ói­mén indítsák meg az eljárást és hallgassa­nak ki újabb tanukat. A bíróság elutasította a védő ügyvéd kérését, mire Rélicsné fel­ugrott a vádlottak padjáról és azt kiáltotta rikácsoló hangon: — Kihallgatásra jöttem ide, vagy cir­kuszba? Az egyik részről meghallgatják a tanukat, hallgassák ki a másik részről is. Az elnök szigorúan rendreutasitotta a vádlottat. Ezután felolvasták a belgrádi vegyvizs­gáló intézet szakvéleményét, amely szerint mindhárom áldozat belső szerveiben nagymennyiségű arzént találtak, ami kétségtelenné teszi a mérgezés okozta halált. Az Ítélet A védőbeszéd elhangzása után a bíró­ság Ítélethozatalra vonult vissza. Ma reggel síri csendben hirdette ki az elnök az Ítéletet. amely halálbüntetést szab az asszonyra három­szoros gyilkosság miatt. Súlyost'tő körülménynek vette a bíró­ság azt a könyörtelen, megrögzött módot, ahogy a gyilkos asszony áldozataival vég­zett. A romlotderkíi asszony nem méltó ke­gyelemre. Az Ítélet a tárgyalóterem közönségét megelégedéssel tőTÖtte el. Az ügyész is meg­nyugodott az Ítéletben. A védő fellebbezett. Rélicsné szemrebbenés nélkül fogadta a halálos ítéletet. 1 lüíilrc Miamira \ Naponta % 9 órakor este kiváló előadás Aniia l9ei6er és Menw'l 3450 Jegyek elővételben kaphatók. UibéS akasztanak Csahszlawákiálian Bubia Ferenc kereskedő gyilkosának, az el \ eleműit Novak Jánosnak halálos ítéletét helybenhagyta a legfelsőbb biróság Is — Á P. M. H. tudósítójától — Briinn, november 20. A legfelsőbb biróság tegnap tárgyalta Popdíva elnök elnöklésével a gyilkos Novak János semmiség] panaszát, akit a brünnj es- ’kíidtibiróság halálra Hélt, .mert mint a P. M. H. megírta, 1920 február végén Bubia Ferenc keres­kedőt agyonütötte és a trágyadombba temette. Bubia mér öreg volt és állatbörök vá­sárlásával foglalkozott. Eltűnése előtt han­goztatta, hogy Szlovenszkóra megy, meri ez a legjobb terepe. Hosszú ideig nem adott életjelt magáról s Bubia fia már gyanakod­ni. kezdett, hogy apját Szlovenszkón kirabolták és meg­ölték. Ez év májusáig nem is tudtak semmit sem Bubia eltűnéséről. Májusban Lustig munkás, Novak veje trágyát kutatva emberi csontokra bukkant. Azonnal feljelentést tett a csendörségnél A csendőrség kihallgatta Novak Jánost s ez az első meglepetésében kijelentette, fyogy ö is talált már a trágyában csontokat s azokat meglepetésében eltemet­te. így jutottak azután Bubia Ferenc nyo­mára, aki eltűnése előtt No vaku ál volt. Novak megölte és kirabolta az öreg kereskedőt Novak eleinte tagadott, de később a terhelő tanúvallomások után bevallotta tet­tét. Az esküdtszéki tárgyaláson újból min­dent tagadott. A megölt Bubia fia és menye azonban felismerték a ruhafoszlány okból apjuk ruháját s az eskiidtbiróság ennek alap­ján kötéláltali halálra Ítélte Novak Jánost. Novak ez ellen semmis égi panaszt je­lentett be a legfelsőbb Profágon, mely bősz- szabb tanácskozás után a semmiségi pa­naszt elutasította s így tehát a halálos Íté­let jogerős. Az Ítéletet rövidesen végre­hajtják. ffigllftosség miai! lefarléilalíáSí ai aiKSMrifUó marék ntérndk feleségéi A mérnök maga vágta le ballábát — A vizsgálat során felesége ellen több följelentés ér- érkezett — Lánykoriban meggyilkolta jótevőjét, egy öreg divatkereskedöt Bécs, november 20. Néhány hónappal ezelőtt nagy feltűnést keltett az .a mindenki előtt ismeretes pör. melyben Marék Emil gépészmérnök 14 mil- liárdot követelt az Anglo-Danuba-Lloyd biz­tosító társaságtól, ahol baleset ellen 28 mil- liárdra volt biztosítva, mert állítólag favágás közben fejszével levág­ta a bal lábfejét. Mivel az öncsonkítás gyanúja felmerült, a társaság megtagad­ta a biztosítási összeg kifizetését és fel­jelentette Marék mérnököt. A vizsgálatot az eljárás folyamán Marék feleségére, szül. Löwenstein Mártára is ki­terjesztették. Tegnap váratlan fordulat történt. Ma­rék Emiimét hirtelen letartóztatták. A letartóztatás háttere a következő. Mareknénak még lánykorában viszonya volt egy Fritsck Mór nevű divatkereskedövel, aki gyanús körülmények közölt két évvel ez­előtt meghalt. Most, hogy Marekné neve az újságokba került, ráterelődött a figyelem és egy felje­lentés érkezett ellene a rendőrségre, mely gyilkossággal vádolja az asszonyt. A följelentés szerint Frtseh Mór grinzin­gi villájába egy téli napon beállított egy ko­pott leány, aki nyomoráról panaszkodva azt mondta, hogy öngyilkosságot akar elkövet­ni. Fritsch megszánta a leányt és magánál tartotta. A leány rövidesen annyira hatal­mába kerítette a kereskedőt, hogy az telje­sen elhanyagolta családját s a kis démonnak egy pompás lakást ren­dezett be Bécsben. 1923 tavaszán Fritsch egy kirándulás alkalmával vero- nálmérgezés következtében hirtelen meghalt. A föíjeleníők szerint bizonyos, hogy a kereskedőt kedvese, ölte meg, aki nem más mint Marekné, akkor még Lövensíein Márta. Bebizonyosodott, hogy a kereskedő laká­sát az asszony-erőszakkal szerezte meg ma­gának a családtól, botránycsináiással fenye­getve meg a kereskedő hozzátartozóit. Marekné ellen közben újabb feljelentés is érkezett. Egy Schnetoer Antal nevű hin­tő rbrühll lakos azzal vádolta, hogy két nagy bécsi bérházat csalt ki tőle. Az asszonyt erre letartóztatták. A Marék-házaspár ügye nagyon rosz- szul áll, mert a férj esetében, mint értesü­lünk, a törvényszéki orvos megállapítóíltla, hogy Marék öncsonkítást követett el. Á lélek árnyékában... A pszichoanalitikus tudomány a gyakorlat terén — Grodeck német professzor a lélek bozótját irtva gyógyítja a testet Budapest, november 21. Dr. Qeorg Groddeck, a neves német orvos és író, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, a gya­korlati pszichoanalízis egyik legexponáltabb mű­velője. Az általa megteremtett irány tudományos elveit Das #Buch vöm Es című munkájában fej­tette ki. Szemben ülünk dr. Georg Groddeckkel, ezzel a boltozatos homloku, egészségtől ragyogó, érde­kes emberrel és beszélgetünk. — A metódus nem uj — mondja. — Az embe­riség régtől fogva tudja, hogy a betegséget lélek­tani eszközökkel lehet gyógyítani. A régi metó­dusnak uj formát adott a pszichoananzis tudomá­nyának megteremtése. — Mi ez az uj forma? — Hogy ezt megmagyarázzam, egyet-mást el kell mondanom. Az ember világrajötte, életté- érése a legcsodálatosabb jelenség. Ennél a pro­cesszusnál ismeretlen erőknek kell közreműköd­niük és ezek az erők közre is működnek, hiszen az ő tevékenységüknek köszönhető az, hogy az embernek szervei vannak. És ez az erő, vagy erők hozzák létre a betegséget is. Éti ezt az erőt egy magyarra, úgy tudom, lefordíthatatlan szóval „Es“-nek jelöltem meg. — Mit tudunk erről? — Semmit. Titokzatos és megfoghatatlan. Csak annyit, hogy van, hogy működik és hatása az emberi élet minden fontos lépésében megnyil­vánul. Hogy egy világos példával mutassam meg: az ember például valamilyen jelenség látása által egy öntudatlan lelki megrázkódtatáson ment ke­resztül. Fél ennek a megrázkódtatásnak a meg­ismétlődésétől, amely gátként illeszkedett be lelki életébe, de nem tud védekezni. Kell látnia és min­den látásnál újra visszagondolni erre a lelki „sokkra,” megrázkódásra. Most az „Es“ nyújt vé­delmet. Rövidlátóvá teszi az embert, mert ön­tudatlanul rövidlátóvá lenni akar. Közbevetjük, hogy például járványos beteg­ségeknél nem igen állhat meg ez a teória. — De igen. A diszpozíció nem más, mint az „Es“-nek akarata a megbetegedésre, vagy a be­tegség elkerülésére. — Es a korai halál? — Az erről való vélekedésünket legpregnán- sabban Goethe foglalta össze: Az ember akkor hal meg, amikor meghalni akar. — És azok a számtalanok, akik évekig síny­lődnek és minden erejükkel vágyják a gyógyulást? —A tudatos akarással mindannak, amit mondtam, semmi összefüggése nincs. Mindez ön- tudatlanul, a lélek legmélyén játszódik le és épp­úgy nem tehet róla a gondolkodó agy, mint arról, hogy bizonyos ingerek nyálat váltanak ki. — És ha ez igy áll, mennyiben látja a gyó­gyítás lehetőségét? — A beteg tudatalatti akaratát magyarázat­tal, külső behatással rávezetni arra, hogy a gyó­gyulás iránti vágy erősebb legyen, mint a beteg­ség felé vonzó hajlam. Az ember bensejében élő és a betegséget előidéző gátlásoknak utat kell nyitni. — És mik ezek a gátlások? — Számtalanok és felsorolhatatlanok. Ilyen gátlás a társadalomnak majdnem minden követel­ménye. Az erkölcs, a tisztaság, mert például ta­gadhatatlan, hogy a gyermek, az ember legőszin­tébb megnyilvánulása, nem kívánja a tisztaságot, sőt irtózik tőle. Ilyenek azok a gátlások, amelyek abból fakadnak, hogy az ember egy csodálatos erő folytán életének szellemileg legproduktivabb éveire nem tud emlékezni és pedig arra a kor­szakra, amely a születéstől a harmadik életévig terjed. És ilyen gátlás az anya iránti vágyakozás is. Az élet legszorosabb és minden mással össze- hasonlithatatlanabb közössége a gyermek és az anya egysége és ez a kapcsolat csak rövid, igen rövid ideig áll fenn. De még a szakadás után is benne él a vágy a nagy egység iránt. — Még egy utolsó kérdés: hogyan keletke­zett teóriája? — Betegeim megfigyeléséről. A betegeim lelkiélete és kórlefolyása tanított meg reá.. Az erő­nek elnevezését magát pedig Mietzschétől vettem át, aki egy helyen a következőket mondja: „lelt lobé nlcht, es lebt mich.” Bethlen és Búd Genfbe utazik Budapest, november 20. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A népszövet­ségi tanácsnak december elsején kezdődő ülésszakára Bethlen István gróf miniszter- elnök és Búd János pénzügyminiszter no­vember 28-án utaznak Genfbe. A miniszte­rek mabb harminc millió aranykorona beru­házásra kérnek felhatalmazást a tanácstól, amit minden valószínűség szerint meg is fognak kapni, mert ezt máris kilátásba he­lyezték. Angol munkáslap a Habsburg-restaurációrói London, november 20. A munkáspárti Daily Héráid szerint Európában legújabban igen sok hirt hallani arról, hogy a Habsbur­gok magyarországi restaurációja küszöbön áll. Zita exkirálynö a közeljövőben fiával. Ottó trónörökössel visszatér Magyarország­ba, hogy a kisfiút királlyá proklamáltassa s ezzel elvágja a konkurens trónkövetelők é r v én y es ülés é n e k útját. Hindenbnrgot a német nemzetiek árulónak prokSamálták Az elnök elvesztette volt rajongóit - A li­berális pártok szemében emelkedett népsze­rűsége irtodul, november 20. A Reuter iroda értesülése szerint Hindenburg elnök nap- nap után kapja a gyalázó táviratokat és az árulással vádoló leveleket volt híveitől. Amióta Hindenburg határozottan a locarnó/ szerződést pártolók közé állt, a nacionalista elemek, amelyek pedig megválasztották, mindinkább elfordultak tőle. Viszont azok, a kik az elnökválasztás alkalmával Marxra szavaztak, most kezdik belátni, hogy a tá­bornagy tényleg csak kötelességét teljesítet­te, amikor az elnökséget elvállalta, s minden igyekezetével a német köztársaság előnyére dolgozik és egyáltalában nem folytat ka­tasztrófa-politikát. A demokraták, a szociál­demokraták és különösen a centrum meg a néppárt most kezdik csak felismerni a nagy ember tiszta jellemét. Amikor Hindenburg belátta, hogy a locarnói szerződés az egyet­len ut a német helyzet megjavítása felé, tes- testül-lolkestiil hivévé szegődött. Most nem veszi zokon, ha volt párthívei cserben hagy­ják, vagy árulással vádolják s a kapott le­veleket nem veszi komolyan. Halál egy sakkparti miatt Meübeszurta a feleségét, mert zárt lakás­ban egy idegen férfivel sakkozott — Próba a hűséggel — A P. M. H. tudósítójától — Debrecen, november 20. Tegnap este véres tragédia játszódott le Lázár János debreceni cipészmester laká­sán. Lázár János hónapokig haragban volt a feleségével, s csak a napokban békült ki vele. Elhatározta, hogy kipróbálja felesége hűségét. Azzal ment el otthonról, hogy este ti! óráig néni tér vissza. Kilenc órakor azonban vá­ratlanul megjelent és zörgetni kezdett laká­sa ajtaján, amelyet zárva talált. Az ablakon át látta, hogy a lakásában felesége egy ide­gen férfival sakkozik. Lázár dühbe jött, öklével beverte az ablakot, betörte az ajtót s az asszony felé rohant, aki a dühöngő ember elő! kimenekült az udvarra. A férj azonban utolérte, leteper- te a földre és zsebkését tövig döfte felesége mellébe. A cipészmestert alig bírták ártalmatlanná tenni. , Lázár Jánost azonnal előállították a rendőrségre, ahol azt vallotta, hogy az asz- szonyt nem akarta megölni. — Nem tudtam uralkodni magamon, — mondotta — azért esett meg a baj. A véres merénylet ügyében tovább fo­lyik a vizsgálat. Az áldozat sebesülése életveszélyes, az orvosok nem bíznak életbenmaradásában. — (A prágai Széchenyi-ünnep.) A MAKK diáksága szomaton este 7 órakor kul- türest keretében ünnepli meg a Magyar Tu­dományos Akadémia centennárumát s ez al­kalommal Flachbarth Ernő dr. tart előadást Széchenyi István gróf érdemeiről. Az est műsorán szerepel még szavalat és zeneszám. A kulturest az Albertov-i Studentsky Do- rnöv nagytermében lesz. A MAKK választ­mánya ezúton hívja fel Prága magyarságát az együttiimiepiésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom